Nekem is pontosan ez volt a véleményem anno, amikor kipróbáltam az Si3-at Enigma 5-el.Shimano írta: ↑2022.12.28., szer. 11:37Hát igen,egy dt,si2,x2 triót nehéz és talán felesleges is elengedni,főleg ha ott van mellettük az enigma 5 is,mert ettől ugyan jobb hifis hang valszeg sok van,de fészkelődés mentesebb nem igazán.vazze írta: ↑2022.12.28., szer. 04:58
Nekem annak idején az si2 volt az első Heed erősítőm (x2-vel meg dt-vel fehérben) és azt a hangot nagyon szerettem. Amikor elkezdtem lépegetni és cserélgetni/uppgrade-elni akkor a konkrét okot nem tudtam megmondani (ma sem tudnám…) csak hoztam valamit Zsolt-tól mert volt. Amennyire vissza tudok emlékezni az si2-nél nem volt igazi hiányérzetem , később viszont hamar fészkelődni kezdtem talán azért mert nem szoktam hozzá az új hanghoz.
Azért ha szembetalálkoznék egy fehér si2-dt párossal hamar beadnám a derekam.![]()
Most próbálgatom az si3-at,újra,és ugyan kezd is már beérni,(új vas volt)de most úgy érzem hogy jobb esetben is csak egy oldalra lépés lehet vele az élet,azt meg minek ha már adott egy olyan számomra tuti hang,amitől tudom hogy mit várhatok,és azt adja is.
Az a csavar a történetben hogy tisztán hallom azt hogy ez az si3 egy jobb erősítő az si2-nél,de összességében nem érzem azt hogy jobban is élvezném.(Ebbe a mondatba kéretik nem belekötni,mert ugyan adja magát az ami,de ezt csak az értheti,aki hallja azt amit én is.)
Időt még adok neki mert egyrészt a tatár sem hajt,másrészt meg végül is azért vettem egyet újra,mert kíváncsi voltam arra hogy miben nyújt más érzéseket bennem most az si2 után hallgatva.
A heednél annyira jó az alap is hogy a kis lépések nem visznek előrébb.Vagy lépjünk egy jó nagyot,de ott mindenben,vagy maradjunk a seggünkön,nekem ez jött le eddig.
A Lagrange-nál már elgyengültem.
