Hálózati audio lejátszók

[karakoram]

Elgondolkoztam, hogy CD-ről streamerre váltanék. Ahogy nézegettem a Tidal lenne jó választás nekem, mert nagyon sok zene van a kínálatban amit szeretek.
A kérdés, hogy ésszerű keretek között ki tunná -e váltani a jelenlegi Naim Cd5x -et egy streamer.
Amit eddig néztem :
Bluesound node 2i kb. 350€
Linn majik ds/2 kb. 1000€
Auralic Altair kb 1100€

Gondolom az utolsó kettő közelebb lehet a célhoz ára alapján.
Van valakinek tapasztalata a Linn vagy az Auralic lejátszókkal?
Érdemes egyáltalán a Node 2i -t kipróbálni vagy tuti csalódás.
Sajnos nem tudom őket meghallgatni, meg kell vennem amelyiket hallani akarom.
Rendszer többi része :
Nait xs+Teddycap---Sonus Faber Concerto Home

Nálam egy komolyabb DAC (TMP Ant SE) egy Raspberry Pi 2-essel, profi táppal (szintén TMP) olyan hangot ad amit nem lehet egy lapon említeni a korábban használt Node-ommal. Ami viszont fontos hogy ehhez meg kell oldani hogy a Raspberry-n legyen Tidal connect mert DLNA-n keresztül, BubbleUpNP klienssel nincs olyan nagy különbség még a Node-hoz képest se.

[Arpi82]

Köszönöm az ajánlást, de inkább a külön készülékek híve vagyok a könnyebb fejleszthetőség miatt. Egy egybe készülék azért kötöttebb.
Naim streamer is biztosan jó lehet, talán egy ND5XS beleférne a keretbe kérdés, hogy van - e olyan jó mint a CD5X.
Másrészről most nem tudok eladó példányt a közelemben, ezért gondoltam a Linnre vagy az Auralicra.

[Luxor Audio]

Elgondolkoztam, hogy CD-ről streamerre váltanék. Ahogy nézegettem a Tidal lenne jó választás nekem, mert nagyon sok zene van a kínálatban amit szeretek. A kérdés, hogy ésszerű keretek között ki tunná -e váltani a jelenlegi Naim Cd5x -et egy streamer.

A Node-ot szerintem nyugodtan húzd ki a listádról, egy CD5x után esélye sincs. De ha már Naim és van egy XS is a birtokodban, figyelmedbe ajánlom a Uniti-t, ami két készüléket (meg pár kábelt) is kiválthatna, de családon belül maradnál. Bár drágább, mint az általad felvetett készülékek, de szerintem nagyszerű masina. Mostanában több komoly rendszerbe is telepítettük, mindenhol nagyon szeretik, kényelmes a kezelése, sokféle szolgáltatást tud és igencsak jól is szól. Ha nulláról kellene "rendszert" építkeznem, szerintem magamnak is egy ilyent vennék most, megúszva a szokásos nyűglődés nagy részét.

[Alex_Aston]

Na, az első körös TMP táp teszt a citromfával megtörtént.
Ha egy szóval kéne jellemezni a hallható változást, azt mondanám, hogy határozottabb lett tőle a hangja. De még tesztelem pár napot, és majd a végén visszadugom a régit, talán akkor lesz leginkább hallható a különbség. De elsőre nem tűnik rossznak.

Remélem a kedves, és nagy tiszteletben álló fórumtársunk is ír majd pár sort, hogy mi volt a benyomása az itt hallottak alapján.

[Arpi82]

Elgondolkoztam, hogy CD-ről streamerre váltanék. Ahogy nézegettem a Tidal lenne jó választás nekem, mert nagyon sok zene van a kínálatban amit szeretek.
A kérdés, hogy ésszerű keretek között ki tunná -e váltani a jelenlegi Naim Cd5x -et egy streamer.
Amit eddig néztem :
Bluesound node 2i kb. 350€
Linn majik ds/2 kb. 1000€
Auralic Altair kb 1100€

Gondolom az utolsó kettő közelebb lehet a célhoz ára alapján.
Van valakinek tapasztalata a Linn vagy az Auralic lejátszókkal?
Érdemes egyáltalán a Node 2i -t kipróbálni vagy tuti csalódás.
Sajnos nem tudom őket meghallgatni, meg kell vennem amelyiket hallani akarom.
Rendszer többi része :
Nait xs+Teddycap---Sonus Faber Concerto Home

[La_Valse]

A SINAD chart tetejére oda van írva, hogy "higher better". A Topping D90SE van a lista tetején. A Topping D90SE a legjobb dac.

Egyszerű ez.

Az én olvasatomban a "higher better" felírat a SINAD charton nem azt jelenti, hogy a Topping
a jobb, ha éppen tele van velük az eleje. Számomra ez is egy mért érték, ahol a nagyobb a jobb.
Kicsit szerencsétlen a lista elején szerepeltetni, sokan végitéletnek gondolják a hangra nézve.

[s4tch]

...Ezzel szemben az ASR leegyszerűsíti a dolgokat...

Hát le.

A SINAD chart tetejére oda van írva, hogy "higher better". A Topping D90SE van a lista tetején. A Topping D90SE a legjobb dac.

Egyszerű ez.

Ugyanakkor a Topping D50 _jobb, mint a Topping D90, miközben utóbbi saccra 3x annyiba kerül. Sőt, az E30 is _jobb (hiszen a chart tetején a felirat egyértelmű), mint számos márkatársa. Tehát a Topping is csak hülyíti a népet? Az viszont nem lehet, a chi-fi az őszinte ár-érték arányról szól, olyan nem létezik, hogy ők ne legyenek konzekvensek.

Jajj, úgy összezavarodtam, lehet, hogy nem is olyan egyszerű ez.

------------------------------------------------------

Komolyra fordítva, legfeljebb érdekességnek jók ezek a mérések. Ha valaki erre alapozza a döntését vásárlás előtt, annak egyenesen ajánlom.

[Mathias]

ASR & SINAD...

Sok kérdés felmerült. És elég összetett a téma. Én egy ideje olvasgatom az ASR-t és így jó pár hozzászólást az alapítójától is, Amirtól.
Az ASR próbálja népszerűsíteni az objektív nézőpontot a Hifiben, de úgy, hogy közben közérthető is marad. Így próbál sok emberhez eljutni. Mert alapvetően egy készülék mérése elég összetett és hosszú. Sok ezzel foglalkozó oldal nem is nagyon írja le, hogy most ez jó, vagy rossz, csak ott vannak az ábrák, az értékek, így aki nem ért hozzá, egyáltalán nem érti, aki meg ért hozzá, annak is száraz olvasni való. Ezzel szemben az ASR leegyszerűsíti a dolgokat. Egyrészt viszonylag kevés ábrát, mérést tesz közzé egy készülék kapcsán. A háttérben sokkal többet mér, de ami nem érdekes, nem kirívó, azt nem teszi közzé. Például egy adott készüléknél, ha valamelyik mérési eredmény nem túl jó, akkor utánamegy és amire lehet következtetni, hogy még mi rossz, akkor utánamegy. De pl ha valami nem kirívó, akkor nem rakja be. (pl a stabilitás mérés, hogy a bemelegedéssel hogy változik a jel/zaj viszony, csak akkor rakja be, ha érdekes)
Így röviden tartja a méréseket és nem csak tényszerűen közli, hanem ha valami rossz/jó, ki is mondja, így mindenki, aki nem is feltétlenül ért hozzá, látja, hogy ezt most hová kell elhelyezni a rangsorban. Ennek a közérthetőségnek az egyik hozománya a SINAD lista.
Ennek megvan az előnye és hátránya is. Hátránya, hogy nyilván nem lehet egyetlen számmal jellemezni a készüléket. Én pl végig szoktam nézni az összes eredményt és összevetem a felhasználói szokásaimmal. Tehát hiába rosszabb pl az átlagnál valamelyik mérési eredmény, ha azt a funkciót nem használom, és hiába nem kiemelkedő úgy általánosságban a készülék mérési eredménye, ha amit használok belőle, az meg jobb. Csak hát az ilyen mélyebb értelmezést nem lehet elvárni nagy tömegektől. Ezért van viszonylag leegyszerűsítve a dolog. Másrészről, meg az is igaz, hogy ha valaminek nagyon szar ez az egy értéke(SINAD), ami ki van emelve, akkor kevéssé valószínű, hogy minden más meg tök jó. Szóval ha nem is lehet egy számra leegyszerűsíteni egy mérési sorozatot, de azért valamennyire korrelál a valós képhez. Hogy mennyire, arra az adott mérés alaposabb átnézése adhatja meg a választ. És az igaz, hogy ez a listázás elvitte a dolgokat a minél magasabb érték hajszolásába. Ami nem feltétlenül jó. Hisz lehet, hogy az én zenehallgatási szokásimnak tök elég egy 90dB jel/zaj viszony, hisz mondjuk úgy se hallgatok 75 dB SPL-nél hangosabban zenét. Szóval értelmezni kellene a dolgokat, ami sokaknál kimarad.
Amir egyébként, többször kifejtette, hogy ez nem hangminőség szerinti sorba állított lista. De igaz, ez nincs eléggé kihangsúlyozva. Sajnos sokan úgy értelmezik, hogy ami előrébb van az jobban szól, mint ami hátrébb. De nem erről van szó. Ő azt szokta mondani, hogy ez olyan, mint a Lexus reklám, amiben a V8-asra élével felállítottak egy pénzérmét és nem esett le, mikor járt a motor. Az autó használata szempontjából ez nem egy olyan tulajdonság, ami segíti azt, hogy gyorsabban eljuss A-ból B-be. De látszik belőle, hogy akik tervezték, azok törekedtek a minőségre, figyeltek a részletekre, stb. És ez egyfajta bizalmat ad a termék jóságát illetően. Hisz nagyon alacsony zajt, torzítást nem könnyű elérni, ehhez mindenre figyelni kell. Persze szólhat jól olyan termék, ahol nem olyan jó a jel/zaj viszony. De ne mondja senki, szokta mondani, hogy a zaj és torzítás, vagy bármely gyenge mérési eredmény elengedhetetlenül szükséges a jól szóláshoz. És ha ez így van, hogy ezek a rossz értékek nem kellenek a jól szóláshoz, akkor elvárható, főleg egy drágább terméknél, hogy ezek ne legyenek ott. Odafigyelés, tervezés.
És akkor térjünk rá az 1kHz-re. Igaz, hogy ez csak egyetlen hang. De olyan nincs, hogy ha ez nem megy jól, akkor attól még a sok hang jól fog menni egy adott készüléknek. Tehát olyan szempontból releváns, hogy ha már itt bajok vannak, akkor összetettebbet ne is várjunk el a készüléktől. Amúgy szokott lenni multi tone teszt is, szóval van összetettebb jellel is tesztelés, abból is sok kiderülhet. Meg a jelszint függvényében mért THD+N, szóval ezek megvannak. De, hogy őszinte legyek, olyat még nem láttam, hogy ami 1kHz-es SINAD-ban nagyon jó, az nagyon rossz lenne ezekben. És fordítva.

[Alex_Aston]

Hallotta már valaki egymás mellett a kettőt? Ez az elterjedt AKM vs Sabre chip - csak mert egyik vagy másik van benne - alapján való hallatlanban ítélet ráncolja a homlokom. Mindkettő gyártó chip-jével lehet normális és csapnivaló hangú készüléket építeni...

Egy paraméter a huszonkettőből. Ahogy autó esetében is mondjuk a kisebb turbós, vagy nagyobb méretű feltöltés nélküli motor vitája. Mindkét esetben lehet a végeredmény jó és rossz is, nemde?

Meg nyilván ízlés kérdése is. Én hallottam ilyet és olyat is. Nekem mindkettő jó volt hangra. Aki meg "ínyenc", úgy is meghallgatja előtte tüzetesebben. Katalógushuszárokat pedig úgy sem a valós tudás érdekli.

[audioline]

Hallotta már valaki egymás mellett a kettőt? Ez az elterjedt AKM vs Sabre chip - csak mert egyik vagy másik van benne - alapján való hallatlanban ítélet ráncolja a homlokom. Mindkettő gyártó chip-jével lehet normális és csapnivaló hangú készüléket építeni...

[-CB-]

Egy érdekes ellentmondást vélek felfedezni a Lindemann háza tájáról.

Kijött ugye a Limetree II, ami az AKM leégése miatt már Sabre DAC-ot kapott.
Kijött a Music Book II-is, ami viszont maradt AKM chipes:

https://lindemann-audio.de/products/mus ... e/?lang=en

Na mármost ipari termelésnél nem szokás alkatrészeket felhalmozni, hacsak nem sejtünk előre valamit...
Vagy ott van valahol az apró betűs részben, hogy a paraméterek előzetes értesítés nélkül változhatnak, ergo aki korán eszmél, még vehet karácsony előtt AKM chippel, aztán kifut a széria, és Sabre lesz benne?

[ZolaBA]

ASR & SINAD...
Nézegetem a lejátszókat, teszteket, véleményeket. Gyakorlatilag az ASR közegben a sinad mérés totálisan rányomja a bélyeget mindenre. A nagy kérdés, hogy mennyire valós besorolás ez a teljes kapott zenei élményhez képest

Maga a mérés ha jól értem az egy 1khz-es teszthang (sípolás), amit lejátszik teljes kivezérlésen (0dB, kb. 2 Vrms), és nézi az egyéb frekvencián mérhető hangokat/felharmonikusokat/zajokat. Pl. a Bluesound node ez alapján a 0dB 1kHz hang alatt 2Khz-nél -87dB zajt produkált - erre a great/good/fair/poor minősítésből meg is kapta a poor-t, mehet a lecsóba.

Amit nem értek az egészben, hogy
- a -87dB -t átlagos körülmények és hangerő mellett vélhetően nem halljuk - még akkor sem ha csak 1db 1khz-es sípolást hallgatunk max kivezérlésen, de ugye
- nem hallgat senki 1khz-es sípolást. (nagy kérdés a dac-ot elméleti felépítése kapcsán, hogy az 1khz-re eredmény más frekvenciákon is azonos hibát ad?), aztán
- mi van ha nem egy sípolást hallgatunk hanem teszem azt kettőt. mondjuk 1khz és 3 khz. akkor is minden dac ugyanígy szerepelne? - vagy netán mi van ha az egyik vagy mindkét jel nem teljes kivezérlés hanem halkabb? hogy arányul úgy a zaj? egyetlen mérés alapján feltételezhető, hogy minden úgy fog működni mintha általános iskolában számolnánk aránypárokat? minden frekin azonos zaj, minden hangerőn arányos zaj, több esetén mindegyikre azonos módon ezen logika szerint, stb.
- mert ez így bár egy pontos mérés, de gyakorlatilag a zenehallgatástól olyan messze van, mint mikor a süket nyomja a csengőt, és a teljes hallható tartomány és hangerő skála század százaléknyi részéről szól, miközben amit hallgatunk és hallunk azt a maradék 99,9% ahol egy sinad adatból nagyon nem tudjuk, hogy milyen a sokezer frekvencia sokezer hangossága, egyszerre megszólalása és időbeli változása. Tehát a hallható zene.

[PgSpa]

Sikerült már összehozni a tesztet?
Közelebb hozta a Mini a szinteket?
[/quote]

Sajnos még nem volt rá időm, de ígéretes a hangzás, coax-on kevesebb a különbség a régihez képest, USB-n óriási.
Jó hogy eszembe juttattad, holnap úgyis feljutok Bp-re, megveszem az SACD-t a Rózsavölgyiben.

[mishow]

Most lőttem itt a fórumon egy Aries Mini-t, remélem, hogy egy szintre hozza a két féle forrást. Még annyit, hogy tervezek egy olyan házi tesztet, amin egy Alia Vox felvétel 3 verzióját hasonlítom össze: 1. egy barátom egy orosz honlapról letöltött 44,1 verziója, 2. Tidal, 3. az SACD. Utóbbinál persze külső DAC nem játszik.

Sikerült már összehozni a tesztet?
Közelebb hozta a Mini a szinteket?

[wobgti]

Értesítem az Onkyo és Pioneer tulajdonosokat, hogy megjöttek a várvavárt frissítések! Legalábbis AVR-ek és hálózati lejátszók területén, főleg a Tidal probléma megoldására!

Köszi szépen az infót. Müködik rendesen.

[Pooli1971]

Értesítem az Onkyo és Pioneer tulajdonosokat, hogy megjöttek a várvavárt frissítések! Legalábbis AVR-ek és hálózati lejátszók területén, főleg a Tidal probléma megoldására!

[st81]

Amikor a Limetree-t összehasonlítottam a Matrix Audio-val, nálam is szinte egyformán szólt és csak a szolgáltatások miatt döntöttem a Lindemann mellett. A kereskedő szerencsére nem kezdett el győzködni, hogy pedig ezt meg azt kellene hallanom. Sőt, az Audio-gd dacom és a Lindemann között is csak a fejhallgató részt összehasonlítva volt számottevő különbség - nekem.
Meg az Accuphase kétszázas és háromszázas integráltja között hallottam jelentősebb különbséget annyira, hogy simán a nagyobbat venném, mert "borzongatóbban" szóltak rajta a kedvenc felvételeim.
Másnál lehet hogy szakadéknyi különbség lenne és egy bő hifis szakzsargonnal szépen le is tudná vezetni ezt, de én ebben nem vagyok jó... Összegezve: valószínűleg nekem sem kell(ene) sok pénzt belerakni a zenehallgató eszközeimbe.

[Alex_Aston]

Én azt értettem, megerősítésképpen írtam, hogy ne érezd, hogy egyedül vagy a véleményedel Vagy nem tudom hogy jött le

Ja, akkor jó.

[Alex_Aston]

Szerintem azért közelít a realitáshoz, hogy a két készülék között nincsenek mérföldes különbségek.

Na, de írtam én, hogy nem így van? Pont ezt írtam, hogy nekem kb. egyforma a kettő.
Vagy ennyire rosszul fogalmazok?

És szerintem ez mindkettő modellnek "dicsőség" egyébként.

[PgSpa]

Lehet, hogy Marantz tulajként én is hozzászóltam ehhez-ahhoz a közelmúltban, nálam az a helyzet, hogy éppen aggasztóan nagy a különbség egy a CD17-hez képest újabb, és alacsonyabb szintű univerzális lejátszó (UD 7007), és képzeletbeli 1-2 fokozattal gyengébb hálózati lejátszó között (Yamaha WXC 50). Itt a tesztkörnyezet feltételei teljesen fair-nek mondhatók, mert a digitkábelek azonosak (Viablue NF 75), és így megy a jel az Abacus-ba. Tidal-t hallgatva nagyon nagy a különbség, főleg térben, hangulatban. Ami elgondolkodtató, hogy ugyanezen a Yamahán az MP3 Bartók webrádió hátborzongatóan élményszerűen szól. Most lőttem itt a fórumon egy Aries Mini-t, remélem, hogy egy szintre hozza a két féle forrást. Még annyit, hogy tervezek egy olyan házi tesztet, amin egy Alia Vox felvétel 3 verzióját hasonlítom össze: 1. egy barátom egy orosz honlapról letöltött 44,1 verziója, 2. Tidal, 3. az SACD. Utóbbinál persze külső DAC nem játszik.

[white-tiger]

Ha nem lennék olyan messze. A tapasztalat miatt is megérné…

Kicsi országban élünk, itt nincsenek távolságok

Persze nem tudom, merre laksz, de ha mégis alkalmas neked, mert erre jársz, vagy bármi, szívesen látlak.

Köszi.

[Alex_Aston]

Annyira azért nem kell eltemetni a cd lejátszót és lenézni. Tudnak azok is nagyon tisztességesen zenélni, és nem feltétlenül rosszabbak mint néhány hálózatos lejátszó. Limetree sincs mérföldekkel egy jobb cd fölött. Inkább mellette, vagy kicsit másabb. Fene tudja.

Ráadásul az a tényleges műszaki tartalom amivel régen egy komolyabb cd-t megépítettek... Ma mer adnak egy limetree-hez egy 6000ft-os orvosi tápot 3xx ezerért... valahol szégyenletes.

Ezt sem szerettem volna, még sugallni sem.

A régi komoly CD játszók 20-25 évvel ezelőtt is többe kerültek, mint ma a Limetree. Így érdemes nézni a dolgot szerintem.
Ha csak az inflációt veszem alapul, mai Limetree áron 2000 körül egy középkategóriás CD játszó fért bele az árba, ha nagyjából a 110e Ft-os árat vesszük alapul. Én 2000-ben vettem a Marantz CD-67MKII-t 90e Ft körül talán.

Viszont az, hogy az én ízlésem/hallásom szerint oda lehet tenni mellé, és NEM fölé egy Marantz CD-17MKIII-hoz, az azért annyira nem rossz szerintem. Viszont azt sem érdemes kifelejteni ebből, hogy ez a citromfa egy egyszerű cucc, nincs nagy doboza, kijelzője, meg pár funkciója, ami másnak, igen. Ezért az áráért mondhatni csak a hang jár, ami nekem a lényeg, örülök is, hogy nincs olyan extra funkciója, ami ár növelő tényező lenne, de én úgy sem használnám ki.

[Alex_Aston]

Ha nem lennék olyan messze. A tapasztalat miatt is megérné…

Kicsi országban élünk, itt nincsenek távolságok

Persze nem tudom, merre laksz, de ha mégis alkalmas neked, mert erre jársz, vagy bármi, szívesen látlak.

[Luxor Audio]

Mielőtt beindulna az ekézés, érdemes végignézni a mérési eredményeket és nem csak a fejetlen párducra vetni egy kósza tekintést. A kis lejátszó kb egyetlen objektív hibája a viszonylag magas harmónikus torzítás, aminél a hangsugárzók 99,9%-a nagyságrendekkel több ilyen jellegű komponenst termel, szóval ennek a "hibának" a hallhatósági tényezője valószínűleg elég csekély, de tudjuk, hogy az ASR nem ez (hallhatóság) alapján rangsorol.

Ne rendetlenkedj azzal, hogy jobban megnézed a mérési eredményeket és nem csak a végítéletet olvasod el!

Kifogásolják a magas torzítást, de látható, hogy a problémásnak nevezett 80 dB értéket csak 10 kHz felett produkálja, más frekvenciákon inkább 100 dB jön össze, de persze van, akinek ez is sok. Mondanám, hogy na és akkor mi van, de ez az egész azért (is) fura, mert a Lindemann kifejezetten tiszta és definiált magashangokat produkál, ebben határozottan ráver a konkurenciára. Marad a véleményem, hogy ez az egész ASR méricskélés játéknak talán jó, de komolyan venni nem érdemes.

[diagnet]

Miért a többesszám második személy? Te is jelen vagy most is, mitöbb a témához is hozzászóltál.

Mert nem vállaltam szerepet a lentebb ismertetett eredmény elérésében és kollektív felelősség sem terhel.