
Ahhoz képest, hogy az utolsó utáni pillanatban sikerült bekerülni a kiállítók közé (a katalógusban még Sabo Audio volt a 307-es szobában), szépen fogytak az elkészített szórólapok

Az elkészült 650 darabból 221 darab maradt meg.
TJ.
Az Aymara-nál konkrétan a bemutató része volt hogy az olcsóbb Indiana Line hangsugárzókról kapcsoltak át a sokszorosába kerülő B&W-re meg vissza, zene közben. Az is érdekes volt és jó ötlet.wasiliy888 írta: ↑2025.10.06., hétf. 10:48Sok helyen lehetett zenét is kérni, vagy épp szó nélkül konfigurálták át a bemutatott rendszert. Például: trióda/pentóda üzemmódot, aktív szubot, stb.
A magam részéről, én lementettem a képet. Innen fogok szemezgetni, mit érdemes meghallgatni azok közül, amit még nem ismerek.
Csatlakozom! Számomra, a legjobb hang, itt volt!
Nálad pont három számot is meghallgattunk a Brubeck albumról :) Tetszett...nagyon légies, szellős, könnyed volt Desmond játéka.tunerman írta: ↑2025.10.05., vas. 07:10switch_ írta: ↑2025.10.04., szomb. 22:21...a tömegnek ennek ellenére örülni kell, mert ez azt jelenti, hogy ennyi embert érdekel a zene, a hobbink-és ez jó dolog. A látogatók többsége szerintem 40+-os volt, ami fel is vetett bennem egy kérdést/problémát: mi lesz az iparággal, ha a mi generációnk kihal? A mostani fiatalokat később fogja érdekelni ez a hobbi? Majd kiderül...Ami nem tetszett még, az az, h sok helyen hallható olyan demózene, amit otthon csak elmélyült zenehallgatás során tesz be az ember: lassú, kevés hangszeres darabok, sok finom hanggal, történéssel, amik a kiállítási környezetben (zaj, jövés-menés, beszélgetések) egyszerűen nem hallatszódnak, és unalmasnak tűnnek. Nincs idő kivárni, míg kibomlik, kifejlődik a téma, lassan felépül a zenemű...vagy olyan darabok, amikben percekig tűnő ideig szólózik valaki...ez kontraproduktív, mert az emberek kifordulnak a szobából. Mozgalmas darabok kellenek...
A szalagos magnón nincs léptetés, kb. 45 percig szól zene![]()
Mint ebben az esetben is, Paganini / Sarasate / Perlman.
TJ.
switch_ írta: ↑2025.10.04., szomb. 22:21...a tömegnek ennek ellenére örülni kell, mert ez azt jelenti, hogy ennyi embert érdekel a zene, a hobbink-és ez jó dolog. A látogatók többsége szerintem 40+-os volt, ami fel is vetett bennem egy kérdést/problémát: mi lesz az iparággal, ha a mi generációnk kihal? A mostani fiatalokat később fogja érdekelni ez a hobbi? Majd kiderül...Ami nem tetszett még, az az, h sok helyen hallható olyan demózene, amit otthon csak elmélyült zenehallgatás során tesz be az ember: lassú, kevés hangszeres darabok, sok finom hanggal, történéssel, amik a kiállítási környezetben (zaj, jövés-menés, beszélgetések) egyszerűen nem hallatszódnak, és unalmasnak tűnnek. Nincs idő kivárni, míg kibomlik, kifejlődik a téma, lassan felépül a zenemű...vagy olyan darabok, amikben percekig tűnő ideig szólózik valaki...ez kontraproduktív, mert az emberek kifordulnak a szobából. Mozgalmas darabok kellenek...
Talán Totem Signature One. A márka tuti, a típus 90% H az volt. A pontos Toppingot passzolom.BLX írta: ↑2025.10.04., szomb. 22:29Tudja valaki milyen hangdobozok voltak a Gaussnál? Illetve pontosan milyen front end van a végfok előtt? Laptop és valamilyen Topping távirányítós DAC? Köszi. (Én sajnos nem jutottam be.)Alex_Aston írta: ↑2025.10.04., szomb. 14:47
A Gauss szoba is pont emiatt tetszett, mert a 1 milliós erosítőjüket demózták. És nem sirató énekekkel, meg hasonlókkal, amin elaludtam volna.
Fotókat nem is nagyon készítettem, csak a Gauss szobában, és a Totemnél.
20251004_113525.jpg
20251004_125556.jpg
Tudja valaki milyen hangdobozok voltak a Gaussnál? Illetve pontosan milyen front end van a végfok előtt? Laptop és valamilyen Topping távirányítós DAC? Köszi. (Én sajnos nem jutottam be.)Alex_Aston írta: ↑2025.10.04., szomb. 14:47
A Gauss szoba is pont emiatt tetszett, mert a 1 milliós erosítőjüket demózták. És nem sirató énekekkel, meg hasonlókkal, amin elaludtam volna.
Fotókat nem is nagyon készítettem, csak a Gauss szobában, és a Totemnél.
20251004_113525.jpg
20251004_125556.jpg
Én sem tartom annak, de amikor ezt egy laikus írja le, az szerintem már gáz. Amúgy a ‘90 -es évek elején sok épületre kirakták a szálloda táblát. Az egyik legmeglepőbb a Hotel Gulliver, a Béke úton, ami előtte Laktanya volt.