Kábelezzünk

[kaef2]

Nem irtam, hogy ne akarja az ember azt meghallani, amiket csak szeretne.

A magyarázatom arra vonatkozott, hogy ha az alkotók nem találták az általunk keresett jellemzőket fontosnak, és nem törődtek velük érdemben, úgy ahogy mi ezt szeretnénk, akkor érdemes-e ezeket, mint a zene szövedékének részeit keresni?

Rendszeresen visszatérő téma, hogy az " alkotók " olyan felfogás szerint készítik a felvételeket, amibe kódolva van - tisztelet a kivételnek - hogy nem lehet jó.

Ennek ellenére érdemes a szövedékek maradványát keresni, bízva benne, hogy végre az " alkotók " is kihúzzák egyszer a fejüket a keverőpultból, hogy észrevegyék, mik is lennének az elvárások.

/ Tudom, tudom, a hifista elvárása az smafu, bezzeg a strandhangszóró, meg az Iphon a fülessel, az a mérce.../

Valószínűleg egy másik topikban, de szívesen meghallgatnám a konkrét kifogásokat egy-egy felvétel kapcsán és persze úgy általában is.

- Miért van kódolva, hogy nem lehet jó? Mnden műfajban így van?
- Mi kell ahhoz, hogy jó legyen?
- Merre találhatóak azok az elvárások, amit észre kellene venniük?
- Mik a "smafu" hifista elvárások?

Ha valaki kiváncsi rá, lehet rászánom az időt és a pár hete egy kertben felvett szóló vibrafon felvételünket "remaszterelem" egy kicsit, hogy modernebb hangzású legyen, össze lehetne hasonlítani az eredetivel.

Akit érdekel a szabadtéri nem közelmikrofonozott felvétel, innen le tudja tölteni az eredeti 352,8 kHz/24 bites filet:
https://we.tl/t-MjO99gAze0

Innen pedig a 44,1k/16 bitre konvertált verziót:
https://we.tl/t-MBjoLwPG4q

Egyikben sem volt semmilyen utómunka, mégcsak a hangosságon sem változtattunk.

Szerintem kábelteszteléshez is jól használható a felvétel, mert tele van finom, hosszan zengő felharmonikusokkal, amik keverednek a szabadtéri környezet természetes zajaival, így a jó rendszerben meggyőző valós tér jelenik meg, a kapott hangnak szépe le kell válnia a hangsugárzókról, ha minden rendben van.

[MrCollector]

"A zene lényege legtöbb esetben a dinamikában rejlik"

Pernye András vagy 50 ezelőtti tanítása szerint, a zene 3 összetevője a "dallam, ritmus harmónia".

Így igaz, ami a kottát illeti. És amin a zeneszerző meghatározza/hatja az előadás módját( dinamikáját). Hiszen el lehet játszani egy művet egy hangerőn is. És itt lép be a buliba a zenész illetve a karmester aki életre kelti a papírra vetett hangjegyeket nekünk a hallgatóságnak. Nem véletlenül vannak ezen szakmákban kiemelkedő művészek, akik egyéni előadásmódjukkal tűnnek ki.

[SoundMania]

Nem irtam, hogy ne akarja az ember azt meghallani, amiket csak szeretne.

A magyarázatom arra vonatkozott, hogy ha az alkotók nem találták az általunk keresett jellemzőket fontosnak, és nem törődtek velük érdemben, úgy ahogy mi ezt szeretnénk, akkor érdemes-e ezeket, mint a zene szövedékének részeit keresni?

Rendszeresen visszatérő téma, hogy az " alkotók " olyan felfogás szerint készítik a felvételeket, amibe kódolva van - tisztelet a kivételnek - hogy nem lehet jó.

Ennek ellenére érdemes a szövedékek maradványát keresni, bízva benne, hogy végre az " alkotók " is kihúzzák egyszer a fejüket a keverőpultból, hogy észrevegyék, mik is lennének az elvárások.

/ Tudom, tudom, a hifista elvárása az smafu, bezzeg a strandhangszóró, meg az Iphon a fülessel, az a mérce.../

Nekem is kb ez jön le. Akartam is kérdezni most Fapacit, hogy ha szegény júzer nem tudja mi a jó hang, ő mint "alkotó" tudja? Egyrészről honnan tudja? :) Ha tudja hogy nem jó amit alkot, akkor minek csinálja? Ha meg úgy tudja hogy jó, akkor mi miért ne akarnák meghallani, hogy az....? :)
Most ilyen bizonytalanságba hogyan vegyek lemezeket? Vagy hogyan highyem el Chordnak a lemezmagasztalásait? Meg hogy hallja velük hohy jó a Vz vagy rossz? Mivel ez kábeles hely....

[Rock60]

Nem irtam, hogy ne akarja az ember azt meghallani, amiket csak szeretne.

A magyarázatom arra vonatkozott, hogy ha az alkotók nem találták az általunk keresett jellemzőket fontosnak, és nem törődtek velük érdemben, úgy ahogy mi ezt szeretnénk, akkor érdemes-e ezeket, mint a zene szövedékének részeit keresni?

Rendszeresen visszatérő téma, hogy az " alkotók " olyan felfogás szerint készítik a felvételeket, amibe kódolva van - tisztelet a kivételnek - hogy nem lehet jó.

Ennek ellenére érdemes a szövedékek maradványát keresni, bízva benne, hogy végre az " alkotók " is kihúzzák egyszer a fejüket a keverőpultból, hogy észrevegyék, mik is lennének az elvárások.

/ Tudom, tudom, a hifista elvárása az smafu, bezzeg a strandhangszóró, meg az Iphon a fülessel, az a mérce.../

[SoundMania]

Én meg csak azt mondom, hogy ezek csak azért fontosak, mert úgyis ott vannak a felvételen és minél több mindent meghallunk annál természetesebbé válik a hangzás. Persze csak ha ez jól csináljuk...
És lehet rossz példa, de a koncerten a hátsó sarokban nincs más, csak azt látom/hallom hogy az énekes szájából különféle hangok jönnek ki, a 10.sorban ülve már értem is a szöveg egy részét, a 3.-ban már a nagyját, otthon a teljes szöveget. És az erre való vágy szerintem nem feltétlenül rossz dolog.
Persze van aki 50 évvel hátrébb tart és elég a ritmus a dallam a harmonia....

Nagyon jó a példa, leginkább arra, hogy rámutasson, mennyire különbözik a véleményünk!
Azokat a darabokat, melyekre hivatkozol sok-sok éve szerezték zeneszerzők, az akkori sokkal kuszább akusztikai (és tegyük hozzá hallgatói attitűdbéli - lásd, előadás közbeni társasági élet, dumcsi!) körülmények közötti előadások számára.
A mai koncerttermek már sokkal fejlettebbek, akusztikailag testre szabhatók, és az artikuláció tisztasága, érthetősége, legyen szó emberi vagy hangszerhangokról közel sem olyan katasztrófálisak, mint állítottad. Legalábbis azokban az intézményekben, amelyekbe én járok rendszeresen.
Ugyanakkor a felvételeken az a természetességet mellőző gyakorlat dívik, hogy az énekesek, zenészek mikrofonokba játszanak, énekelnek, melyek jeleiből a hangmérnök állítja elő keveréssel a médiumon terjesztendő végső hangzást. Ami a fentiek miatt már nem természetes, ha az élő koncerteken uralkodó körülményeket tekintjük természetesnek.
Tehát bármilyen paradoxnak tűnik is, de az otthoni rendszer és főleg környezet a maga tökéletlen akusztikájával, picit "összemosó" hatásával a sok-sok koncertélményen nevelkedett befogadót közelebb viheti a "természetes" élményhez, mint az ilyen tapasztalatok hiányában a zenéket valamilyen technológiai közvetítéssel befogadó és megismerő egyént, akinek nem marad más fogódzkodó, mint a másik felvétel, meg a másik rendszer.

Sajnos nekem ilyen jó koncerttermek nem jutnak. Amikor felvetettem, hogy a Zegi zsinagógában nem kellene koncerteket rendezni, a zenekarvezető azt mondta hogy a legjobb akusztikájú az országban és ez amúgyis szubjektív. :)
De mondjuk amikor Pitti Katalin ott áll melletted a templomban és énekel..... Nem rossz, na! Még ma sem...

[juliush]

Én meg csak azt mondom, hogy ezek csak azért fontosak, mert úgyis ott vannak a felvételen és minél több mindent meghallunk annál természetesebbé válik a hangzás. Persze csak ha ez jól csináljuk...
És lehet rossz példa, de a koncerten a hátsó sarokban nincs más, csak azt látom/hallom hogy az énekes szájából különféle hangok jönnek ki, a 10.sorban ülve már értem is a szöveg egy részét, a 3.-ban már a nagyját, otthon a teljes szöveget. És az erre való vágy szerintem nem feltétlenül rossz dolog.
Persze van aki 50 évvel hátrébb tart és elég a ritmus a dallam a harmonia....

Nagyon jó a példa, leginkább arra, hogy rámutasson, mennyire különbözik a véleményünk!
Azokat a darabokat, melyekre hivatkozol sok-sok éve szerezték zeneszerzők, az akkori sokkal kuszább akusztikai (és tegyük hozzá hallgatói attitűdbéli - lásd, előadás közbeni társasági élet, dumcsi!) körülmények közötti előadások számára.
A mai koncerttermek már sokkal fejlettebbek, akusztikailag testre szabhatók, és az artikuláció tisztasága, érthetősége, legyen szó emberi vagy hangszerhangokról közel sem olyan katasztrófálisak, mint állítottad. Legalábbis azokban az intézményekben, amelyekbe én járok rendszeresen.
Ugyanakkor a felvételeken az a természetességet mellőző gyakorlat dívik, hogy az énekesek, zenészek mikrofonokba játszanak, énekelnek, melyek jeleiből a hangmérnök állítja elő keveréssel a médiumon terjesztendő végső hangzást. Ami a fentiek miatt már nem természetes, ha az élő koncerteken uralkodó körülményeket tekintjük természetesnek.
Tehát bármilyen paradoxnak tűnik is, de az otthoni rendszer és főleg környezet a maga tökéletlen akusztikájával, picit "összemosó" hatásával a sok-sok koncertélményen nevelkedett befogadót közelebb viheti a "természetes" élményhez, mint az ilyen tapasztalatok hiányában a zenéket valamilyen technológiai közvetítéssel befogadó és megismerő egyént, akinek nem marad más fogódzkodó, mint a másik felvétel, meg a másik rendszer.

[SoundMania]

Mindenki azt hall ki belőle, amihez csak kedve van. A baj akkor van, ha ezt elkezdjük elvárni a másiktól is.

Nézetem szerint ezek amiket írsz, még ha nem is cél, de ott vannak(!) a felvételeken jó esetben. Ezért szerintem nem túlzott elvárás, hogy ezeket meg is halljuk, ha a rendszer engedi. És szerintem amív ezeket nem hallod meg, addig sok mindent nem hallasz még. Hogy kinek hol van ennek a határa, nincs közöm. (mindenki úgy élvez....) A baj akkor van, ha elkezdik várni "másoktól" is, hogy ne is törekedjen ezeket meghallani, olyan rendszert összerakni amiken ezek meg is hallhatóak. Főleg ha örömet okoz.

Nem irtam, hogy ne akarja az ember azt meghallani, amiket csak szeretne.

A magyarázatom arra vonatkozott, hogy ha az alkotók nem találták az általunk keresett jellemzőket fontosnak, és nem törődtek velük érdemben, úgy ahogy mi ezt szeretnénk, akkor érdemes-e ezeket, mint a zene szövedékének részeit keresni?

Szerintem nem, de ez csak rám vonatkozik, nem kell természetesen egyetérteni velem.

Én meg csak azt mondom, hogy ezek csak azért fontosak, mert úgyis ott vannak a felvételen és minél több mindent meghallunk annál természetesebbé válik a hangzás. Persze csak ha ez jól csináljuk...
És lehet rossz példa, de a koncerten a hátsó sarokban nincs más, csak azt látom/hallom hogy az énekes szájából különféle hangok jönnek ki, a 10.sorban ülve már értem is a szöveg egy részét, a 3.-ban már a nagyját, otthon a teljes szöveget. És az erre való vágy szerintem nem feltétlenül rossz dolog.
Persze van aki 50 évvel hátrébb tart és elég a ritmus a dallam a harmonia....

[kaef2]

Ez egy kábeles topic lenne?

Hetek, hónapok óta szó sincs a kábelekről, vagy ha igen, arról az egyről ami überf@a, de mihez képest? Egy ízléshez, rendszerhez, elváráshoz, hozzá szokáshoz.
A zene tartalmi és hangzás értelmezése folyik már réges-rég óta. Amihez a kábel egy kis százalékban meghatározó elem, viszont ebben minden hozzászóló érteni véli tudását, tapasztalatát, mert olyan sok(?) kábelt ki tudott már próbálni, és ebből egyenesen következik a tudása.

Ha kiírtják az adminok a zene értelmezésével, és hifi rendszerben történő hallgatásával kapcsolatos hsz-eket, akkor maradhat az, hogy miképpen kell egy rca - xlr kábelt megforrasztani, hogy kell-e árnyékolás egy kábelre, stb, stb. Ami nem baj persze.

Azonban, ahogy megjelenik valamiféle értékitélet (ki kit vert le, például), vagy vélemény, egyáltalán nem baj, ha kontextusba kerülnek a vélemények és látjuk ki mit gondol a zenehallgatásról és a számára megfelelő minőség mibenlétéről.

Nekem nincs bajom ezzel, de majd az adminok eldöntik, nekik van-e bajuk. Úgyis leginkább az számít.

[istvan01]

Ez egy kábeles topic lenne?

Hetek, hónapok óta szó sincs a kábelekről, vagy ha igen, arról az egyről ami überf@a, de mihez képest? Egy ízléshez, rendszerhez, elváráshoz, hozzá szokáshoz.
A zene tartalmi és hangzás értelmezése folyik már réges-rég óta. Amihez a kábel egy kis százalékban meghatározó elem, viszont ebben minden hozzászóló érteni véli tudását, tapasztalatát, mert olyan sok(?) kábelt ki tudott már próbálni, és ebből egyenesen következik a tudása.

[kaef2]

Nem azzal van a gond, hogy neked tetszik. Sokkal inkább mikor valaki másokat akar meggyőzni arról, hogy az a jó ami neki tetszik. Mert nála jó. Pedig lehet, hogy nem, csak ő gondolja úgy. Persze lehet neki van igaza.
Egy helyen és időben és ugyan azon rendszerben meghallgatva a különbségeknek mindenki számára egyértelműnek kell lennie.
Az meg, hogy melyik tetszik már szubjektív és több mindentől is függhet az ízléstől a hallásig (mint azt le is írtam, ha végigolvastad).

Mindenki azt hall ki belőle, amihez csak kedve van. A baj akkor van, ha ezt elkezdjük elvárni a másiktól is.

Nézetem szerint ezek amiket írsz, még ha nem is cél, de ott vannak(!) a felvételeken jó esetben. Ezért szerintem nem túlzott elvárás, hogy ezeket meg is halljuk, ha a rendszer engedi. És szerintem amív ezeket nem hallod meg, addig sok mindent nem hallasz még. Hogy kinek hol van ennek a határa, nincs közöm. (mindenki úgy élvez....) A baj akkor van, ha elkezdik várni "másoktól" is, hogy ne is törekedjen ezeket meghallani, olyan rendszert összerakni amiken ezek meg is hallhatóak. Főleg ha örömet okoz.

Nem irtam, hogy ne akarja az ember azt meghallani, amiket csak szeretne.

A magyarázatom arra vonatkozott, hogy ha az alkotók nem találták az általunk keresett jellemzőket fontosnak, és nem törődtek velük érdemben, úgy ahogy mi ezt szeretnénk, akkor érdemes-e ezeket, mint a zene szövedékének részeit keresni?

Szerintem nem, de ez csak rám vonatkozik, nem kell természetesen egyetérteni velem.

[SoundMania]

Nem azzal van a gond, hogy neked tetszik. Sokkal inkább mikor valaki másokat akar meggyőzni arról, hogy az a jó ami neki tetszik. Mert nála jó. Pedig lehet, hogy nem, csak ő gondolja úgy. Persze lehet neki van igaza.

Úgy érzem, nem érted a mondandóm lényegét. Nem létezik abszolút, tehát mindenki szerint JÓ hangzás, amire hivatkozol. Ez egy teljesen szubjektív jellemzés és mint minden ilyet, ezt is butaság objektív értékekkel, pl. a mérési eredményekkel ütköztetni. Egy elektromos készüléknek, hangsugárzónak vannak vitathatatlan, objektív paraméterei, amiknek nincs közvetlen közük ahhoz, hogy szerinted mennyire JÓ a cucc. Ha lenne, mindenkiben ugyanaz a vélemény alakulna ki a vizsgált kütyüről, ami ugye a HiFi-ben k.b. példa nélküli.

Bár manapság cikis területnek számít, de azért a tudomány dacosan halad előre. Az elmúlt években az emberi hallás területén is tudomásunkra jutott néhány kutatási eredmény, pl. hogy nem csak az agyban létrejövő hallásélmény tér el személyenként, hanem már az agyunkba jutó érzékszervi ingerek is eltérnek mindenkinél, ez pedig gyakorlatilag stabillá teszi azt az eddig könnyen támadható, valóban kissé pongyola vélekedést, hogy mindenki mást hall. Nem tudom, mennyire érezhető ennek a súlya, pl. a hifisták belátják-e a jelentőségét, de nekem még az oktatott egyetemi akusztikai tananyagot is át kellett írnom miatta.

És ha a hallásunk különbözősége mellé odatesszük, hogy mindenkinek mások a szempontjai, más élményeket keres, másra koncentrál zenehallgatás közben (avagy úgy élvez, ahogy tud), végképp értelmetlenné válik JÓ és ROSSZ hangzás emlegetése. Persze nem akarom elvenni senki játékát, nyugodtan győzködjétek tovább egymást!

Szóval tudnál olyan embert mutatni akinek a Sokolról jobb a zene, mint egy Heed láncról?

[SoundMania]

Miért kellene engem érdekelnie, hogy mások mit gondolnak arról, amit egyedül szeretek saját céljaimra és örömömre használni? Ez az én szememben tipikus farokméregetés, aminek nyilván megvan a maga, nem feltétlenül mindenki által vágyott és igényelt funkciója.

A kábelek hasonlítgatása tipikusan és erősen szubjektív téma. Nem találsz olyan összekötőt, amiről mindenki ugyanúgy vélekedik és ennek oka nem feltétlenül a vezetők és szigetelések között, sokkal inkább a hallgató két füle között keresendő. Néhányan évek óta lankadatlanul győzködik egymást, hogy mi a JÓ, aminek nagyjából annyi értelme van, mint azt vitára bocsátani, kinek mi a kedvenc étke. Számomra ott is hasonló mértékben irreleváns a mások álláspontja.

Nem azzal van a gond, hogy neked tetszik. Sokkal inkább mikor valaki másokat akar meggyőzni arról, hogy az a jó ami neki tetszik. Mert nála jó. Pedig lehet, hogy nem, csak ő gondolja úgy. Persze lehet neki van igaza.
Egy helyen és időben és ugyan azon rendszerben meghallgatva a különbségeknek mindenki számára egyértelműnek kell lennie.
Az meg, hogy melyik tetszik már szubjektív és több mindentől is függhet az ízléstől a hallásig (mint azt le is írtam, ha végigolvastad).

Megemlíteném régi vesszőparipám: a felvételeket.
Amik esetébe abszolúte semmit nem tudunk alkotóik hangminőségről vallott elképzeléseiről.
Gőzünk sincs róla, mit is akartak az alkotók a hangzással, egyáltalán akartak-e foglalkozni általunk olyan nagyon vágyott dolgokkal, mint mondjuk a "részletgazdagság", vagy a "felbontás".
Általában teljesen más a fogalmuk a dinamikáról manapság (az itt is pár hsz-szel korábabban említett mikro és makrodinamikáról is), mint, amit mi audiofilek gondolunk vagy szeretnénk hallani.

Vagyis nem, csak, hogy szubjektív minden, ahogy írod is, amit a megszólalalásról gondolunk, de még csak elképzelésünk sem nagyon lehet, mit is kellene kihallani a felvételből.

Mindenki azt hall ki belőle, amihez csak kedve van. A baj akkor van, ha ezt elkezdjük elvárni a másiktól is.

Nézetem szerint ezek amiket írsz, még ha nem is cél, de ott vannak(!) a felvételeken jó esetben. Ezért szerintem nem túlzott elvárás, hogy ezeket meg is halljuk, ha a rendszer engedi. És szerintem amív ezeket nem hallod meg, addig sok mindent nem hallasz még. Hogy kinek hol van ennek a határa, nincs közöm. (mindenki úgy élvez....) A baj akkor van, ha elkezdik várni "másoktól" is, hogy ne is törekedjen ezeket meghallani, olyan rendszert összerakni amiken ezek meg is hallhatóak. Főleg ha örömet okoz.

[akvapark]

"A zene lényege legtöbb esetben a dinamikában rejlik"

Pernye András vagy 50 ezelőtti tanítása szerint, a zene 3 összetevője a "dallam, ritmus harmónia".

[kaef2]

Tavaly, az egyik facebookos megmondó embernek (aki egy hazai gyártó dolgain kívül általában mindent fikázni szokott), aki az Audio Expo nyitása után 5 (!!!) órával már arról posztolt, hogy abszolúte minden szar, senki ne menjen ki, felajánlottam, hogy vasárnap délután hozza ki a cuccát és módot adunk neki, hogy bemutassa hogy kell ezt a kiállítás dolgot csinálni.

Nem élt a felajánlással.

Amint láthatod itt se nagyon ugrott rá senki eddig.
Pedig tényleg érdekes lenne. Sajnos én sem jutok el a legtöbb helyre, hogy az egyébként jónak mondott, de a kiállításon rosszul teljesítő rendszereket meghallgassam mondjuk a forgalmazónál (ahol állítólag jól szól).
A kiállításokon egyébként szerintem pont az lenne a jó, hogy relatív rövid időn belül (hasonló lelkiállapot, körülmények) össze lehet mérni rendszereket. Az meg, hogy nem jó az akusztika, az a kiállító "felelőssége". Én megértem, hogy 1 nap alatt nem lehet csodát tenni, de van akinek sikerül...

Egy hete voltunk a zuglói, columbus utcai konziban Kishonti István hangmérnökkel. Részben beszélni az igényes zenehallgatásról, részben bemutani a kvadrofon felvételkészítést, részben meghallgatni pár nagyon tehetséges diákot.


youtu.be/nNCBL8cHXZ8

Ahogy az a videón is látható, a diákok a "Kobak" 4 csatornás, kvadrofon mikrofon körül sétáltak és így rögzítettük az éneküket a térben.

A visszajátszaskor egészen megdöbbentően közel volt (ugyanarra a hangerőre beállítva természetesen) a felvétel, ez Istvánt és engem is meglepett, a diákok szerint pedig egyáltalán nem volt különbség, pedig csak Genelec aktív hangsugárzókon és sok tízméternyi olcsó mikrofon és tápkábelen ment át a jel.

Ebben a felvételben (lehet egyszer közzé is tesszük egy-két perc erejéig és sztereóban) semmi más nem volt, mint, hogy rögzítsük a teret, amiben a diákok mozognak és az énekük elhangzik. Ahogy látszik jó távol vannak a mikrofonoktól, nincs közelmikrofonozás és ki tudja benne van-e az amit részletnek vagy felbontásnak gondolunk, viszont ott helyben, ugyanazon hangerőn lejátszva abszolúte hiteles és életszerű lett.

Itt volt értelme az eseményt rögzíteni, a maga hangterével. A stúdió felvételek (és az élők) többségénél meg nincs, sőt abszolúte felesleges is, mert ott teljesen más az esemény fogalma is (az utómunka és nem az élőség fontossága valamint a közelmirofonozás miatt).

Ha már ott voltunk és ha már éppen aznap volt Perczel Tamás születésnapja, megkértem a fiatalokat, hogy énekeljenek neki. Csatlakozott István is (aki kórista és hegedűs is, a hangmérnökség és tanárság mellett).


youtu.be/ZklP6cmoVCw

[juliush]

Szerintem tök izgalmas ez a téma, de nem kellene átköltöztetni mondjuk az "Általában a hifiről"-be?

[Luxor Audio]

Nem azzal van a gond, hogy neked tetszik. Sokkal inkább mikor valaki másokat akar meggyőzni arról, hogy az a jó ami neki tetszik. Mert nála jó. Pedig lehet, hogy nem, csak ő gondolja úgy. Persze lehet neki van igaza.

Úgy érzem, nem érted a mondandóm lényegét. Nem létezik abszolút, tehát mindenki szerint JÓ hangzás, amire hivatkozol. Ez egy teljesen szubjektív jellemzés és mint minden ilyet, ezt is butaság objektív értékekkel, pl. a mérési eredményekkel ütköztetni. Egy elektromos készüléknek, hangsugárzónak vannak vitathatatlan, objektív paraméterei, amiknek nincs közvetlen közük ahhoz, hogy szerinted mennyire JÓ a cucc. Ha lenne, mindenkiben ugyanaz a vélemény alakulna ki a vizsgált kütyüről, ami ugye a HiFi-ben k.b. példa nélküli.

Bár manapság cikis területnek számít, de azért a tudomány dacosan halad előre. Az elmúlt években az emberi hallás területén is tudomásunkra jutott néhány kutatási eredmény, pl. hogy nem csak az agyban létrejövő hallásélmény tér el személyenként, hanem már az agyunkba jutó érzékszervi ingerek is eltérnek mindenkinél, ez pedig gyakorlatilag stabillá teszi azt az eddig könnyen támadható, valóban kissé pongyola vélekedést, hogy mindenki mást hall. Nem tudom, mennyire érezhető ennek a súlya, pl. a hifisták belátják-e a jelentőségét, de nekem még az oktatott egyetemi akusztikai tananyagot is át kellett írnom miatta.

És ha a hallásunk különbözősége mellé odatesszük, hogy mindenkinek mások a szempontjai, más élményeket keres, másra koncentrál zenehallgatás közben (avagy úgy élvez, ahogy tud), végképp értelmetlenné válik JÓ és ROSSZ hangzás emlegetése. Persze nem akarom elvenni senki játékát, nyugodtan győzködjétek tovább egymást!

[kaef2]

Miért kellene engem érdekelnie, hogy mások mit gondolnak arról, amit egyedül szeretek saját céljaimra és örömömre használni? Ez az én szememben tipikus farokméregetés, aminek nyilván megvan a maga, nem feltétlenül mindenki által vágyott és igényelt funkciója.

A kábelek hasonlítgatása tipikusan és erősen szubjektív téma. Nem találsz olyan összekötőt, amiről mindenki ugyanúgy vélekedik és ennek oka nem feltétlenül a vezetők és szigetelések között, sokkal inkább a hallgató két füle között keresendő. Néhányan évek óta lankadatlanul győzködik egymást, hogy mi a JÓ, aminek nagyjából annyi értelme van, mint azt vitára bocsátani, kinek mi a kedvenc étke. Számomra ott is hasonló mértékben irreleváns a mások álláspontja.

Nem azzal van a gond, hogy neked tetszik. Sokkal inkább mikor valaki másokat akar meggyőzni arról, hogy az a jó ami neki tetszik. Mert nála jó. Pedig lehet, hogy nem, csak ő gondolja úgy. Persze lehet neki van igaza.
Egy helyen és időben és ugyan azon rendszerben meghallgatva a különbségeknek mindenki számára egyértelműnek kell lennie.
Az meg, hogy melyik tetszik már szubjektív és több mindentől is függhet az ízléstől a hallásig (mint azt le is írtam, ha végigolvastad).

Megemlíteném régi vesszőparipám: a felvételeket.
Amik esetébe abszolúte semmit nem tudunk alkotóik hangminőségről vallott elképzeléseiről.
Gőzünk sincs róla, mit is akartak az alkotók a hangzással, egyáltalán akartak-e foglalkozni általunk olyan nagyon vágyott dolgokkal, mint mondjuk a "részletgazdagság", vagy a "felbontás".
Általában teljesen más a fogalmuk a dinamikáról manapság (az itt is pár hsz-szel korábabban említett mikro és makrodinamikáról is), mint, amit mi audiofilek gondolunk vagy szeretnénk hallani.

Vagyis nem, csak, hogy szubjektív minden, ahogy írod is, amit a megszólalalásról gondolunk, de még csak elképzelésünk sem nagyon lehet, mit is kellene kihallani a felvételből.

Mindenki azt hall ki belőle, amihez csak kedve van. A baj akkor van, ha ezt elkezdjük elvárni a másiktól is.

[pali923]

A zene lényege legtöbb esetben a dinamikában rejlik hiszen ezzel tud érzelmi hatásokat kiváltani.

Ehhez képest meg minden hifisón a "lány gitárral" c. zenék mennek ezerrel.
Amit írtál, csak a házimozisok fogadják meg, mert mindenhol minimum fél New York robban fel a demókon.

[MrCollector]

Tavaly, az egyik facebookos megmondó embernek (aki egy hazai gyártó dolgain kívül általában mindent fikázni szokott), aki az Audio Expo nyitása után 5 (!!!) órával már arról posztolt, hogy abszolúte minden szar, senki ne menjen ki, felajánlottam, hogy vasárnap délután hozza ki a cuccát és módot adunk neki, hogy bemutassa hogy kell ezt a kiállítás dolgot csinálni.

Nem élt a felajánlással.

Amint láthatod itt se nagyon ugrott rá senki eddig.
Pedig tényleg érdekes lenne. Sajnos én sem jutok el a legtöbb helyre, hogy az egyébként jónak mondott, de a kiállításon rosszul teljesítő rendszereket meghallgassam mondjuk a forgalmazónál (ahol állítólag jól szól).
A kiállításokon egyébként szerintem pont az lenne a jó, hogy relatív rövid időn belül (hasonló lelkiállapot, körülmények) össze lehet mérni rendszereket. Az meg, hogy nem jó az akusztika, az a kiállító "felelőssége". Én megértem, hogy 1 nap alatt nem lehet csodát tenni, de van akinek sikerül...

[kaef2]

Mi lenne, ha a következő Budapest Audio Expo-n kibérelnétek egy szobát, betennétek a rendszereiteket és bemutatnátok, hogyan is kell szólnia egy jó cuccnak? Ne adj isten még kábeleket is lehetne cserélgetni a móka kedvéért? Jó drágákat, hogy lássuk mi is a jó? Én valószínűleg ott leszek, de ha ezt megcsináljátok egy belépő árával beszállok.
Függetlenül mindentől, és távol álljon tőlem, hogy leszóljam bárki zenei ízlését, egy "NORMÁLIS" rendszeren minden jó minőségű felvétel, jól szól. Nem csak egyhangszeres vagy kamarazene. Hanem egy nagyzenekari koncert. Nekem Hans Zimmer - Live in Prague albuma már sok jónak tartott rendszer illetve komponens gyengeségét kimutatta.

Tavaly, az egyik facebookos megmondó embernek (aki egy hazai gyártó dolgain kívül általában mindent fikázni szokott), aki az Audio Expo nyitása után 5 (!!!) órával már arról posztolt, hogy abszolúte minden szar, senki ne menjen ki, felajánlottam, hogy vasárnap délután hozza ki a cuccát és módot adunk neki, hogy bemutassa hogy kell ezt a kiállítás dolgot csinálni.

Nem élt a felajánlással.

[MrCollector]

Miért kellene engem érdekelnie, hogy mások mit gondolnak arról, amit egyedül szeretek saját céljaimra és örömömre használni? Ez az én szememben tipikus farokméregetés, aminek nyilván megvan a maga, nem feltétlenül mindenki által vágyott és igényelt funkciója.

A kábelek hasonlítgatása tipikusan és erősen szubjektív téma. Nem találsz olyan összekötőt, amiről mindenki ugyanúgy vélekedik és ennek oka nem feltétlenül a vezetők és szigetelések között, sokkal inkább a hallgató két füle között keresendő. Néhányan évek óta lankadatlanul győzködik egymást, hogy mi a JÓ, aminek nagyjából annyi értelme van, mint azt vitára bocsátani, kinek mi a kedvenc étke. Számomra ott is hasonló mértékben irreleváns a mások álláspontja.

Nem azzal van a gond, hogy neked tetszik. Sokkal inkább mikor valaki másokat akar meggyőzni arról, hogy az a jó ami neki tetszik. Mert nála jó. Pedig lehet, hogy nem, csak ő gondolja úgy. Persze lehet neki van igaza.
Egy helyen és időben és ugyan azon rendszerben meghallgatva a különbségeknek mindenki számára egyértelműnek kell lennie.
Az meg, hogy melyik tetszik már szubjektív és több mindentől is függhet az ízléstől a hallásig (mint azt le is írtam, ha végigolvastad).

[Luxor Audio]

Sokan szerintem azért nem merik a rendszerüket másoknak megmutatni, kábeleket cserélgetni, mert félnek a csalódástól. Attól, hogy az addig jónak tartott, ne adj isten, drága márkás kábelről kiderül, hogy nem is annyira jó. Attól meg talán még jobban, hogy kiderül, amit ő jónak tart az nem az.

Mielőtt feleségül veszed a szerelmetes leányzót, körbehordozod a faluban mindenki véleményét kikérve és csak akkor lépsz frigyre vele, ha a többség elégedetten csettint, ennek hiányában pedig csalódottan visszalépsz az aktustól? Mielőtt megveszed a kiszemelt lábbelit, felpróbáltatod a szomszéddal, hogy neki mennyire kényelmes benne a járás és ha nyomja a bütykét, akkor csalódottan lemondasz a vásárlásról? Miért kellene engem érdekelnie, hogy mások mit gondolnak arról, amit egyedül szeretek saját céljaimra és örömömre használni? Ez az én szememben tipikus farokméregetés, aminek nyilván megvan a maga, nem feltétlenül mindenki által vágyott és igényelt funkciója.

A kábelek hasonlítgatása tipikusan és erősen szubjektív téma. Nem találsz olyan összekötőt, amiről mindenki ugyanúgy vélekedik és ennek oka nem feltétlenül a vezetők és szigetelések között, sokkal inkább a hallgató két füle között keresendő. Néhányan évek óta lankadatlanul győzködik egymást, hogy mi a JÓ, aminek nagyjából annyi értelme van, mint azt vitára bocsátani, kinek mi a kedvenc étke. Számomra ott is hasonló mértékben irreleváns a mások álláspontja.

[SoundMania]

A zene lényege legtöbb esetben a dinamikában rejlik hiszen ezzel tud érzelmi hatásokat kiváltani. A "lapos hangú" rendszerek erre képtelenek. Hiába a sok részlet, mert a zene üres marad. Egy jó rendszerben minden megvan. Jó rajta akár csembalót is hallgatni, de AC/DC-t is. Amelyiken csak az egyik szól élvezhetően az nem jó rendszer. Ezért kell néha kilépnie mindenkinek a "komfortzónájából", hogy tisztában legyen vele mire képes a rendszere (kábele).

És van ugye a makro- és mikrodinamika.... Ez utóbbi a részletgazdagság nélkül értelmezhetetlenné válik.

[MrCollector]

----
Sok emberrel hallgatva különböző kábeleket nekem az tűnt fel, hogy alapjában kétféle hangot keresnek az audio rajongók: vagy a részleteket, a nagy felbontást keresik, vagy a testesebb hangzást, az erős mélyeket. Ez aztán nagyjából behatárolja, hogy milyen kábelt vesznek meg.

A többség azt keresi ami nincs meg neki. És ezért esetenként hajlandóak átesni a ló túlsó felére is.
Az én olvasatomban meg kell találni azt az egészséges egyensúlyt (mert sajnos a tökéletességnek, ami lehet nem is létezik, hatalmas ára van) amire a hallgató rendszere és pénztárcája képes.
Sokan elutasítják a fejhallgatós zenehallgatást, számomra érthetetlen okokból. Pedig egy jó fejhallgatós rendszeren szinte minden megmutatkozik. Aki ilyet még nem hallott, nyugodt körülmények között, a "saját" zenéivel, annak fogalma sincs a "részletekről". Hifistáknak akár kötelezővé is lehetne tenni (de jó lenne ). Én, aki ilyenhez vagyok szokva, nagyon kényelmetlenül érzem magam amikor jónak tartott hangfalas rendszereket hallgatok. Szinte csak a hibákat hallom. Vagy a rendszerét vagy a szobáét. Persze ugyan ezt hallom a gyengébb fejhallgatós dolgokon is.
A hangfalkábelt kivéve minden kábelt ezen tesztelek, mert sokkal jobban megmutatja a valós különbségeket.
Csak egy egyszerű példa. Van akinek a szobája akusztikájából kifolyólag sok a mély. Nem akar "igazi" rendszerelemeket cserélni, főleg nem a feleséggel összeveszni és irdatlan akusztikai elemekkel "elrondítani" a szobát, ezért keres olyan kábeleket amikben nincs (mély). De ezt ő úgy éli meg/adja tovább, hogy a búgó hangú pl. tápkábelt lecserélte egy olyanra aminek feszes mélye van. Namármost egy fejhallgatós rendszerbe betéve ugyanezt a kábelt, a hang elvékonyodik erőtlen és lapos lesz.
Arra is láttam/hallottam példát mikor a magas cseng. Ott ugyan ez történik meg, csak a másik irányba.
A szubjektív dolgoktól pedig tekintsünk is inkább el? A fizikai hallás képessége szerintem még jobban befolyásolja a választást, mint a zenei hallásé. Hiszen ez romolhat és sok estben romlik is. Annak is aki zenész. Nyilván ezt a legnehezebb elfogadni, viszont a rendszerünkre igen is rányomhatja, rányomja a bélyegét.
Sokan szerintem azért nem merik a rendszerüket másoknak megmutatni, kábeleket cserélgetni, mert félnek a csalódástól. Attól, hogy az addig jónak tartott, ne adj isten, drága márkás kábelről kiderül, hogy nem is annyira jó. Attól meg talán még jobban, hogy kiderül, amit ő jónak tart az nem az.

[MrCollector]

A zene lényege legtöbb esetben a dinamikában rejlik hiszen ezzel tud érzelmi hatásokat kiváltani. A "lapos hangú" rendszerek erre képtelenek. Hiába a sok részlet, mert a zene üres marad. Egy jó rendszerben minden megvan. Jó rajta akár csembalót is hallgatni, de AC/DC-t is. Amelyiken csak az egyik szól élvezhetően az nem jó rendszer. Ezért kell néha kilépnie mindenkinek a "komfortzónájából", hogy tisztában legyen vele mire képes a rendszere (kábele).