Tegnap egy remek napot töltöttünk el Bécsben, az immár második alkalommal rendezett Finest Audio Shown. Bár érzésre kevesebb kiállító volt, mint tavaly, és jópár kiállítót hiányoltam, akik múlt évben maradandó nyomot hagytak bennem (Aries Cerat, TAD, a magyar Bayz és Taylor Acoustic) mégis, a top 3 hangot olyan cégektől hallottam, akik most szerepeltek először itt. Ráadásul az egyik egy magyar cég , a Core Audio! A Core Audio szolgáltatta a digitális/stream műsorforrást (média lejátszó , dac, clock) ezek NAT elektronikákkal szólaltak meg Odeon tölcséres hangfalakon keresztül , lenyűgöző prezentációt adva. Nagy, és -jól, mélységében- is tagolt tér, nagy volumenű, szellős, könnyed hang, rengeteg részlettel rendelkező nyitott hangzás, ami mégis finom, lélekhez és szívhez szóló volt , nem pedig sebészi pontosságú steril valami. Távozásunkkor pont Bob Dylan: Man in the long black coat című száma szólt (amit pont tavaly gyűjtöttem az Aries Cerat szobában ) olyan szintű előadásban, hogy csak pislogtam.
A nap legtöbbször hallott száma a Liberty volt, vagy négy szobában volt hozzá szerencsém. Második a Tin pan alley volt Steve Ray Vaughn-től.
Számomra a legnagyobb döbbenetet az Auer Acoustic okozta: kezdve azzal a nem egyszerű ténnyel, hogy akusztikai panelekkel csinálták meg a két(!) kiállító helyiségüket, ezzel olyan környezetet teremtve, amiben teljesen ki tudta futni magát a döbbenetesen jól szóló hangfal: óriási, és mély teret rajzoltak, könnyedén jött ki belőlük a nagy volumenű hang. Gyors, pontos, iszonyat dinamikus előadás volt (Dacoit Duel: A.R. Rahman) a mélyek abszolút rendben voltak, semmi döngés, semmi feldúsulás, összebúgás...ide is kétszer visszamentunk..
A harmadik döbbenetes tapasztalás egy körsugárzó volt: aktív meghajtás DSP/szobakorrekcióval. Itt az általam már hangról-hangra ismert: Nenad Vasilic: Bass Drops című száma /két nagybőgő virtúóz játéka/ nyűgözött le. Annak ellenére , h korsugarzo, a tere pontos, és mélységben kiterjedt volt, hatalmas dinamikával tolmácsolta a két nagy hangszer minden apró rezdülését. Szinte vibrált a levegő...itt is volt Liberty, az is jó nagyon jó volt...érdekésség, h úgy volt kiállítva, h a helyiség közepén volt a két hangfal, és a hallgatók előtte is, mögötte is helyet tudtak foglalni, hiszen a kialakitasabol adódóan mindket helyen ugyanaz volt hallhato-ezt ki is probaltam (előtte jobb volt , mert ott a székek mögött volt még bőven hely) Jah, és Viablu volt a kábelezés , amit valami komolyabbra lecserélve még jobb lehetne a hang (a műsorforrásról nem is beszélve )
Tetszett még az idén sokkal nagyobb helyen kiállító Canor - Epos ES-28N páros, ahol számomra furcsa módon extrém módon beforgatták a hangfalakat.
Volt még számos érdekes szoba, és cucc, én a top háromról akartam bővebben írni (lehet idaig sem sokan jutnak el az olvasásban :) )
Képeket csak párat teszek be, ujat nem nagyon tudnek mutatni .
