Hálózati audio lejátszók

[alto]

Értem. Kerestem dokumentációt hogy mi módon megy a hibajavítás nem találtam.

A saját tapasztalatom melyet több eszközzel kábeles vagy Wifi kapcsolaton keresztül szereztem az,
bármelyik szervert használtam (Minim, Asset, MiniDlna) bárhol bármelyik kapcsolaton keresztül, mindig tapasztaltam a hangban lejátszási problémát.
Ellenben ha a láncban a szervereket hálózati fájlrendszerrel (SMB, NFS) helyettesítettem a fent említett hibák megszűntek.

Mindezt milyen hálózati lejátszóval? Ezek vagy DLNA vagy SMB alapon működnek, nem szokták tudni egyszerre mindkettőt.

Aries Femto, SMB, DLNA. Jelenlegi eszköz.
Pici PC + Voyage-MPD, NFS. DIY
Volumio több platformon, X86, Passberry PI, SMB, NFS, DLNA.
Volt még egy/két eszköz de azok csak rövid próbán voltak.

Alapvetően totál lusta vagyok csak akkor állok neki piszkálni a cuccot ha valami rákényszerít.
Az Aries-t MinimServer-el etettem sokáig és egy idő után meguntam a ritkán, de rendszeresen megjelenő percegéseket. Volt router csere, kipróbáltam az Asset szervert, kábel vs WIFI.
Majd felcsatoltam a NAS-ra SMB protokollon keresztül és azóta hiba nélkül müxik.

A Volumiot nem ismerem, az Auralic lejátszókat igen.
Az Auralic elég furán kezeli az SMB megosztásokat, nem direktben, hanem a saját készülékén futó Lightning Serverén keresztül, ami szintén egy DLNA/Upnp szerver, erre lehet felcsatolni a megosztott hálózati könyvtárakat. A user manualban ezt a működési módot preferálják valamiért. Nekem kb. félmillió zene fájl van a NAS-on, amikor próbáltam ezt a Lighting Serveres üzemmódot használni, többórás küzdelem után megadta magát, és leállt az app. Gondolom kisebb könyvtárak esetén működik. Szóval nem tudtam összehasonlítani a külső DLNA szerveres üzemmóddal. Az tökéletesen megy a Synology NAS saját gyári DLNA szerverével, MinimServert nem használok.

Lehetséges, hogy jobban szól a Lighting Serveres üzemód, ezt nem akarom kétségbe vonni, a magyarázatod viszont téves, mert mindegy hogy SMB vagy DLNA, a bithelyes átvitel biztosított. A magyarázatot inkább valahol az Auralic belső működésében kellene keresni...

[Mézga Aladár]

A DLNA/UPNP protokol UDP-t használ a feltérképezésre, és TCP-t a streamelésre, azaz pont úgy mint az SMB-nél, addig küldözgeti újra a hibás csomagokat amíg átjön bithelyesen minden, vagy timeoutra fut. Ez utóbbi nagyon ritka, leginkább a haldokló routerek vagy switchek tudnak ilyen produkálni, vagy egy hibás ethernet kábel.
Az sem sűrűn, de azért nagyobb valószínűséggel fordul elő, hogy a szerver vagy hálózat extra terhelése miatt nem jönnek elég sűrűn a csomagok, így a lejátszó (DLNA renderer) buffere kiürül, ilyenkor előfordulhat egy-egy döccenés a lejátszásban, vagy még ritkábban leáll a lejátszás, és újra kell indítani.

Értem. Kerestem dokumentációt hogy mi módon megy a hibajavítás nem találtam.

A saját tapasztalatom melyet több eszközzel kábeles vagy Wifi kapcsolaton keresztül szereztem az,
bármelyik szervert használtam (Minim, Asset, MiniDlna) bárhol bármelyik kapcsolaton keresztül, mindig tapasztaltam a hangban lejátszási problémát.
Ellenben ha a láncban a szervereket hálózati fájlrendszerrel (SMB, NFS) helyettesítettem a fent említett hibák megszűntek.

Mindezt milyen hálózati lejátszóval? Ezek vagy DLNA vagy SMB alapon működnek, nem szokták tudni egyszerre mindkettőt.

Aries Femto, SMB, DLNA. Jelenlegi eszköz.
Pici PC + Voyage-MPD, NFS. DIY
Volumio több platformon, X86, Passberry PI, SMB, NFS, DLNA.
Volt még egy/két eszköz de azok csak rövid próbán voltak.

Alapvetően totál lusta vagyok csak akkor állok neki piszkálni a cuccot ha valami rákényszerít.
Az Aries-t MinimServer-el etettem sokáig és egy idő után meguntam a ritkán, de rendszeresen megjelenő percegéseket. Volt router csere, kipróbáltam az Asset szervert, kábel vs WIFI.
Majd felcsatoltam a NAS-ra SMB protokollon keresztül és azóta hiba nélkül müxik.

[alto]

"Maradjunk annyiban, hogy nem az SMB a legjobb, egy szerveroldali adatbázis sokkal hatékonyabb lehet."

Én úgy tudom a DLNA/UPNP rendszereknél nincs hibajavítás ha valami zavar van eldobja a csomagot.
Az SMB rendelkezik hibajavítással.

A DLNA/UPNP protokol UDP-t használ a feltérképezésre, és TCP-t a streamelésre, azaz pont úgy mint az SMB-nél, addig küldözgeti újra a hibás csomagokat amíg átjön bithelyesen minden, vagy timeoutra fut. Ez utóbbi nagyon ritka, leginkább a haldokló routerek vagy switchek tudnak ilyen produkálni, vagy egy hibás ethernet kábel.
Az sem sűrűn, de azért nagyobb valószínűséggel fordul elő, hogy a szerver vagy hálózat extra terhelése miatt nem jönnek elég sűrűn a csomagok, így a lejátszó (DLNA renderer) buffere kiürül, ilyenkor előfordulhat egy-egy döccenés a lejátszásban, vagy még ritkábban leáll a lejátszás, és újra kell indítani.

Értem. Kerestem dokumentációt hogy mi módon megy a hibajavítás nem találtam.

A saját tapasztalatom melyet több eszközzel kábeles vagy Wifi kapcsolaton keresztül szereztem az,
bármelyik szervert használtam (Minim, Asset, MiniDlna) bárhol bármelyik kapcsolaton keresztül, mindig tapasztaltam a hangban lejátszási problémát.
Ellenben ha a láncban a szervereket hálózati fájlrendszerrel (SMB, NFS) helyettesítettem a fent említett hibák megszűntek.

Mindezt milyen hálózati lejátszóval? Ezek vagy DLNA vagy SMB alapon működnek, nem szokták tudni egyszerre mindkettőt.

[Mézga Aladár]

"Maradjunk annyiban, hogy nem az SMB a legjobb, egy szerveroldali adatbázis sokkal hatékonyabb lehet."

Én úgy tudom a DLNA/UPNP rendszereknél nincs hibajavítás ha valami zavar van eldobja a csomagot.
Az SMB rendelkezik hibajavítással.

A DLNA/UPNP protokol UDP-t használ a feltérképezésre, és TCP-t a streamelésre, azaz pont úgy mint az SMB-nél, addig küldözgeti újra a hibás csomagokat amíg átjön bithelyesen minden, vagy timeoutra fut. Ez utóbbi nagyon ritka, leginkább a haldokló routerek vagy switchek tudnak ilyen produkálni, vagy egy hibás ethernet kábel.
Az sem sűrűn, de azért nagyobb valószínűséggel fordul elő, hogy a szerver vagy hálózat extra terhelése miatt nem jönnek elég sűrűn a csomagok, így a lejátszó (DLNA renderer) buffere kiürül, ilyenkor előfordulhat egy-egy döccenés a lejátszásban, vagy még ritkábban leáll a lejátszás, és újra kell indítani.

Értem. Kerestem dokumentációt hogy mi módon megy a hibajavítás nem találtam.

A saját tapasztalatom melyet több eszközzel kábeles vagy Wifi kapcsolaton keresztül szereztem az,
bármelyik szervert használtam (Minim, Asset, MiniDlna) bárhol bármelyik kapcsolaton keresztül, mindig tapasztaltam a hangban lejátszási problémát.
Ellenben ha a láncban a szervereket hálózati fájlrendszerrel (SMB, NFS) helyettesítettem a fent említett hibák megszűntek.

[alto]

"Maradjunk annyiban, hogy nem az SMB a legjobb, egy szerveroldali adatbázis sokkal hatékonyabb lehet."

Én úgy tudom a DLNA/UPNP rendszereknél nincs hibajavítás ha valami zavar van eldobja a csomagot.
Az SMB rendelkezik hibajavítással.

A DLNA/UPNP protokol UDP-t használ a feltérképezésre, és TCP-t a streamelésre, azaz pont úgy mint az SMB-nél, addig küldözgeti újra a hibás csomagokat amíg átjön bithelyesen minden, vagy timeoutra fut. Ez utóbbi nagyon ritka, leginkább a haldokló routerek vagy switchek tudnak ilyen produkálni, vagy egy hibás ethernet kábel.
Az sem sűrűn, de azért nagyobb valószínűséggel fordul elő, hogy a szerver vagy hálózat extra terhelése miatt nem jönnek elég sűrűn a csomagok, így a lejátszó (DLNA renderer) buffere kiürül, ilyenkor előfordulhat egy-egy döccenés a lejátszásban, vagy még ritkábban leáll a lejátszás, és újra kell indítani.

[Mézga Aladár]

"Maradjunk annyiban, hogy nem az SMB a legjobb, egy szerveroldali adatbázis sokkal hatékonyabb lehet."

Én úgy tudom a DLNA/UPNP rendszereknél nincs hibajavítás ha valami zavar van eldobja a csomagot.
Az SMB rendelkezik hibajavítással.

[Aszpirin]

Az SMB nem zárja ki a helyi adatbázis létét. Nem ismerem a BluOS-t, mindenesetre pl. a volumio (azaz tulajdonképp az mpd, ezzel együtt minden, ami mpd-t használ) az SMB csatolásokról helyi adatbázist készít magának.

A BluOS is beindexeli az SMB-n megosztott médiafájlokat.
Ez bizony eltarthat egy ideig, ráadásul ha nagyobbmennyiségű mégiát adsz hozzá, akkor újr is indexeltetheted. Maradjunk annyiban, hogy nem az SMB a legjobb, egy szerveroldali adatbázis sokkal hatékonyabb lehet.

Attól is függhet a beolvasás sebessége, hogy hol tároljuk az adatokat. Nálam egy meglehetősen öreg NAS-on fut egy fapados minidlna, viszonylag kicsi, ~25e tracket tartalmazó adatbázissal. Ennek az indexelése is órákat vesz igénybe. Amíg használtam, az ugyanerre a könyvtárra mutató, pc-n futó squeezebox adatbázis is hasonló idő alatt épült fel, pedig a számítógép nagyságrendekkel erősebb, mint a NAS. Az Auralic is sokáig szüttyögött ugyanezzel a mennyiséggel. Szerintem a NAS hálózati sebessége (csak 100-as kártya van benne; ha lenne rajta egy usb3-as port, arra dugva egy megfelelő usb-ethernet adaptert gyorsabbá lehetne tenni) hasonlóan szűk keresztmetszet lehet, mint a NAS számítási teljesítménye.

A hálózati lejátszókban sem ritka a 100-as kártya, mert zenelejátszáshoz az is overkill kb.
Még azz offtopik filmes médialejátszók nak is elég az BD-image-ekhez is (4K UHD BD elméletben 120-ig elmehet, a gyakorlatban azonban - figyeltem direkt - 100 Mbps fölé nála soha nem ment, Atmos hanggal, Dolby Visionnel sem).
Ezért aztán elvileg jó a 100BASE-T kártya is a hálózati lejátszókba - mindaddig, amíg pl. SMB-n megosztott tartalmat nem ekell neki indexelni.

[Linner]

...Egyébként szerintem is kifejezetten béna ez az SMB alapú működés. A DLNA ugyanis nem csak egy protokol, a DLNA szerver előfeldolgozást is végez, a zenekönyvtárt feldolgozza, kikeresi a fájlokból a meta adatokat, és egy kész miniadatbázist nyújt a DLNA lejátszóknak, így azokat tehermentesíti ettől a feladattól. Sosem próbáltam, de kiváncsi lennék mit kezd a BluOS egy többszázezer tracket tartalmazó zenekönyvtárral, vélhetően órákig elcsámcsog rajta.

Az SMB nem zárja ki a helyi adatbázis létét. Nem ismerem a BluOS-t, mindenesetre pl. a volumio (azaz tulajdonképp az mpd, ezzel együtt minden, ami mpd-t használ) az SMB csatolásokról helyi adatbázist készít magának.

Attól is függhet a beolvasás sebessége, hogy hol tároljuk az adatokat. Nálam egy meglehetősen öreg NAS-on fut egy fapados minidlna, viszonylag kicsi, ~25e tracket tartalmazó adatbázissal. Ennek az indexelése is órákat vesz igénybe. Amíg használtam, az ugyanerre a könyvtárra mutató, pc-n futó squeezebox adatbázis is hasonló idő alatt épült fel, pedig a számítógép nagyságrendekkel erősebb, mint a NAS. Az Auralic is sokáig szüttyögött ugyanezzel a mennyiséggel. Szerintem a NAS hálózati sebessége (csak 100-as kártya van benne; ha lenne rajta egy usb3-as port, arra dugva egy megfelelő usb-ethernet adaptert gyorsabbá lehetne tenni) hasonlóan szűk keresztmetszet lehet, mint a NAS számítási teljesítménye.

Egyébként szerintem ha állandó (pl. beépített, hálózati csatolt) tárhelyen vannak a zenék, és adatbázisban tárolja az adatokat a rendszer, tehát nem kell őket rendszeresen beolvastatni, és pár óra alatt átmegy mindenen egy szoftver, az teljesen vállalható. Ha minden újraindítás után nulláról mindent újraszkennel a rendszer, az viszont kényelmetlen lehet.

Mindenkinek ajánlom a MinimServer-t, kb 100Ezres állománnyal kevesebb, mint félóra alatt végzett.
Teljesen szétszedi az állományt, többek között kódolás szerint is, pld. hogyha akarod akkor csak a 24/96 fájlokat látod.
Ha akarod csak a DSD64-et, stb.
Természetesen a többi megszokott kritérium mellett.
Amióta beolvasta a zenekönyvtárt, semmi akadást nem tapasztaltam.
Fizetős, de megéri--A Lumin ezt ajánlja.

Én a Synology NASon a Minimserver ingyenes verzióját használom. Minden műkszik vele.

[s4tch]

Mindenkinek ajánlom a MinimServer-t, kb 100Ezres állománnyal kevesebb, mint félóra alatt végzett.
Teljesen szétszedi az állományt, többek között kódolás szerint is, pld. hogyha akarod akkor csak a 24/96 fájlokat látod.
Ha akarod csak a DSD64-et, stb.
Természetesen a többi megszokott kritérium mellett.
Amióta beolvasta a zenekönyvtárt, semmi akadást nem tapasztaltam.
Fizetős, de megéri--A Lumin ezt ajánlja.

Köszi a javaslatot, már rég azt használnám, ha elérhető lenne a NAS-ra. Biztos lehetne fordítani, talán a prohardver szaktopikban MrDini készített is egy csomagot, nem emlékszem pontosan. Mindenesetre entware ng alól nem volt elérhető, így nálam kiesett. A következő NAS-t annak megfelelően fogom kiválasztani, hogy legyen rá minimserver.

[zbiro32]

...Egyébként szerintem is kifejezetten béna ez az SMB alapú működés. A DLNA ugyanis nem csak egy protokol, a DLNA szerver előfeldolgozást is végez, a zenekönyvtárt feldolgozza, kikeresi a fájlokból a meta adatokat, és egy kész miniadatbázist nyújt a DLNA lejátszóknak, így azokat tehermentesíti ettől a feladattól. Sosem próbáltam, de kiváncsi lennék mit kezd a BluOS egy többszázezer tracket tartalmazó zenekönyvtárral, vélhetően órákig elcsámcsog rajta.

Az SMB nem zárja ki a helyi adatbázis létét. Nem ismerem a BluOS-t, mindenesetre pl. a volumio (azaz tulajdonképp az mpd, ezzel együtt minden, ami mpd-t használ) az SMB csatolásokról helyi adatbázist készít magának.

Attól is függhet a beolvasás sebessége, hogy hol tároljuk az adatokat. Nálam egy meglehetősen öreg NAS-on fut egy fapados minidlna, viszonylag kicsi, ~25e tracket tartalmazó adatbázissal. Ennek az indexelése is órákat vesz igénybe. Amíg használtam, az ugyanerre a könyvtárra mutató, pc-n futó squeezebox adatbázis is hasonló idő alatt épült fel, pedig a számítógép nagyságrendekkel erősebb, mint a NAS. Az Auralic is sokáig szüttyögött ugyanezzel a mennyiséggel. Szerintem a NAS hálózati sebessége (csak 100-as kártya van benne; ha lenne rajta egy usb3-as port, arra dugva egy megfelelő usb-ethernet adaptert gyorsabbá lehetne tenni) hasonlóan szűk keresztmetszet lehet, mint a NAS számítási teljesítménye.

Egyébként szerintem ha állandó (pl. beépített, hálózati csatolt) tárhelyen vannak a zenék, és adatbázisban tárolja az adatokat a rendszer, tehát nem kell őket rendszeresen beolvastatni, és pár óra alatt átmegy mindenen egy szoftver, az teljesen vállalható. Ha minden újraindítás után nulláról mindent újraszkennel a rendszer, az viszont kényelmetlen lehet.

Mindenkinek ajánlom a MinimServer-t, kb 100Ezres állománnyal kevesebb, mint félóra alatt végzett.
Teljesen szétszedi az állományt, többek között kódolás szerint is, pld. hogyha akarod akkor csak a 24/96 fájlokat látod.
Ha akarod csak a DSD64-et, stb.
Természetesen a többi megszokott kritérium mellett.
Amióta beolvasta a zenekönyvtárt, semmi akadást nem tapasztaltam.
Fizetős, de megéri--A Lumin ezt ajánlja.

[s4tch]

...Egyébként szerintem is kifejezetten béna ez az SMB alapú működés. A DLNA ugyanis nem csak egy protokol, a DLNA szerver előfeldolgozást is végez, a zenekönyvtárt feldolgozza, kikeresi a fájlokból a meta adatokat, és egy kész miniadatbázist nyújt a DLNA lejátszóknak, így azokat tehermentesíti ettől a feladattól. Sosem próbáltam, de kiváncsi lennék mit kezd a BluOS egy többszázezer tracket tartalmazó zenekönyvtárral, vélhetően órákig elcsámcsog rajta.

Az SMB nem zárja ki a helyi adatbázis létét. Nem ismerem a BluOS-t, mindenesetre pl. a volumio (azaz tulajdonképp az mpd, ezzel együtt minden, ami mpd-t használ) az SMB csatolásokról helyi adatbázist készít magának.

Attól is függhet a beolvasás sebessége, hogy hol tároljuk az adatokat. Nálam egy meglehetősen öreg NAS-on fut egy fapados minidlna, viszonylag kicsi, ~25e tracket tartalmazó adatbázissal. Ennek az indexelése is órákat vesz igénybe. Amíg használtam, az ugyanerre a könyvtárra mutató, pc-n futó squeezebox adatbázis is hasonló idő alatt épült fel, pedig a számítógép nagyságrendekkel erősebb, mint a NAS. Az Auralic is sokáig szüttyögött ugyanezzel a mennyiséggel. Szerintem a NAS hálózati sebessége (csak 100-as kártya van benne; ha lenne rajta egy usb3-as port, arra dugva egy megfelelő usb-ethernet adaptert gyorsabbá lehetne tenni) hasonlóan szűk keresztmetszet lehet, mint a NAS számítási teljesítménye.

Egyébként szerintem ha állandó (pl. beépített, hálózati csatolt) tárhelyen vannak a zenék, és adatbázisban tárolja az adatokat a rendszer, tehát nem kell őket rendszeresen beolvastatni, és pár óra alatt átmegy mindenen egy szoftver, az teljesen vállalható. Ha minden újraindítás után nulláról mindent újraszkennel a rendszer, az viszont kényelmetlen lehet.

[alto]

- Rádió az mi? Ja tudom, Balázsék, Bocskor és Puzsér... ezek mennek böngészőből, castolni tudom bluesound-ra, shield-re, stb. Pont elég. Netrádiot nem hallgatok...

Na mindegy, nem sorolom, hergellek... de kb. ezek valószínű rengeteg juzernek nem fontosak, ahogy nekem se. Írjál supportra, hátha használ

Pedig a rádió az egészen jó dolog :) És egyre duzzad a legalább CD-minőségben adó rádiók listája (már idehaza is van, nem is egy). De vannak -HiRes-ben adó internet-tádiók. Igényes háttérzenének is tökéletesek, akár munkához is.
Persze, sok dolog nem kell sok embernek, de ha már benne van, akkor megcsinálhatnák rendesen.
Ez, hogy nem lehet vele kikapcsolni és bekapcsolni, a NAD esetében nem csak én teszem szóvá...

Ja, írni fogok a supportnak

Nem olyan vészes amúgy, csak nem értetem ezt a BluOS-istenítést, és ha ez az egyik legjobb, akkor milyenek lehetnek a "nem a legjobbak"? A Blusound-oknál még elnézem, mert azok olcsó kütyük, de a jelenlegi egybecuccosom árkategóriájában már talán lehet egy-két elvárásom .

(DLNA: nekem van néhány /nem sok/ saját /akár saját készítésű/ felvételem is, amit jó lenne elérni, és alapból DLNA-n vannak megosztva a LAN-on... egy 10+ éves LG bluray-lejátszó/media player pl. startból felismeri, akárcsak a szintén nem annyira mai Oppo... Tehát nem annyira új az, persze az SMB még régibb...

Próbálj ki egyszer egy Cocktail Audio app-ot, egyből megkedveled a BluOS-t.
Igaz a Cocktail az okostelefon tagadókat célozza, akik szeretik a készülék kijelzőjét taperolni.

Egyébként szerintem is kifejezetten béna ez az SMB alapú működés. A DLNA ugyanis nem csak egy protokol, a DLNA szerver előfeldolgozást is végez, a zenekönyvtárt feldolgozza, kikeresi a fájlokból a meta adatokat, és egy kész miniadatbázist nyújt a DLNA lejátszóknak, így azokat tehermentesíti ettől a feladattól. Sosem próbáltam, de kiváncsi lennék mit kezd a BluOS egy többszázezer tracket tartalmazó zenekönyvtárral, vélhetően órákig elcsámcsog rajta.

[Aszpirin]

- Rádió az mi? Ja tudom, Balázsék, Bocskor és Puzsér... ezek mennek böngészőből, castolni tudom bluesound-ra, shield-re, stb. Pont elég. Netrádiot nem hallgatok...

Na mindegy, nem sorolom, hergellek... de kb. ezek valószínű rengeteg juzernek nem fontosak, ahogy nekem se. Írjál supportra, hátha használ

Pedig a rádió az egészen jó dolog :) És egyre duzzad a legalább CD-minőségben adó rádiók listája (már idehaza is van, nem is egy). De vannak -HiRes-ben adó internet-tádiók. Igényes háttérzenének is tökéletesek, akár munkához is.
Persze, sok dolog nem kell sok embernek, de ha már benne van, akkor megcsinálhatnák rendesen.
Ez, hogy nem lehet vele kikapcsolni és bekapcsolni, a NAD esetében nem csak én teszem szóvá...

Ja, írni fogok a supportnak

Nem olyan vészes amúgy, csak nem értetem ezt a BluOS-istenítést, és ha ez az egyik legjobb, akkor milyenek lehetnek a "nem a legjobbak"? A Blusound-oknál még elnézem, mert azok olcsó kütyük, de a jelenlegi egybecuccosom árkategóriájában már talán lehet egy-két elvárásom .

(DLNA: nekem van néhány /nem sok/ saját /akár saját készítésű/ felvételem is, amit jó lenne elérni, és alapból DLNA-n vannak megosztva a LAN-on... egy 10+ éves LG bluray-lejátszó/media player pl. startból felismeri, akárcsak a szintén nem annyira mai Oppo... Tehát nem annyira új az, persze az SMB még régibb...

[ZolaBA]

Ez csak hirtelen, ami eszembe jutott, szerintem még kismillió ilyen van benne.

Ezek mind jogosak, bár szerintem te jobban kihasználod/kihasználnád mint az átlag

Hogy magamat mondjam példaként:
- lejátszási lista: ezt már mondtad és tök igaz ha lejátszási listának tekintesz rá, én kb. előzményeknek kezelem, ha valamit hallgatnék azt mindig beteszem kézzel, ez a lista meg duzzad a háttérben valahol
- én pl. nem kapcsolom ki (a lejátszó bluesound-nál ez mindegy, a powernode-ot meg csak mozgatva használnom néha pl az udvaron, akkor amúgy is ki/be kötöm)
- nem keresek több forrásban. Deezer van és kész. Illetve van még spotify, de azt a saját appjával kezelem, az verhetetlen.
- DLNA hidegen hagy. Nekem speciel nas-om is van, de nem használom, se zene se film, ott a valag előfizetés.
- Rádió az mi? Ja tudom, Balázsék, Bocskor és Puzsér... ezek mennek böngészőből, castolni tudom bluesound-ra, shield-re, stb. Pont elég. Netrádiot nem hallgatok...

Na mindegy, nem sorolom, hergellek... de kb. ezek valószínű rengeteg juzernek nem fontosak, ahogy nekem se. Írjál supportra, hátha használ

[Aszpirin]

az agyondícsért BluOS számomra kifejezetten béna és idegesítő

Az biztos, hogy nem tökéletes. Nálam pl.:
- pc-ről vezérelve képtelen vagyok elérni, hogy a következő szám magától induljon (ipad-ról meg android telefonról ezzel semmi gond)
- Hónapokig képtelen voltam a kedvencek funkciót elérni. Mentettem, látszólag mentett majd sose töltötte be (semmilyen eszközön) - bár ez érdekes módon pár napja mintha menne, meglátjuk meddig.

Ezt a két hibát leszámítva nekem nincs nagy bajom vele deezerrel. A keresés, lapozás, indítás, stb. teljesen jól megy. Fagyás soha nincs... szóval működik.

Amúgy... Lehet hasonlítani a BlueOS-t a Roon-hoz, csak nem feltétlen igazságos. A BlueOS a készülék árát leszámítva ingyenes, roon meg legalább 4500 Ft havonta.

Nem az árát hasonlítottam. Szerintem simán megfizetjük a BluOS árát a készülékkel... amit mellesleg nem tud rendesen kezelni.
Ez a legnagyobb probléma, és ennek persze nincs köze a Roon-hoz, mert nem az a "firmware".. Egy Denon vagy Marantz applikációjával be/ki lehet kapcsolni a készüléket (standby-ba lehet tenni), a BluOS-szel nem. Ez eddig a BluSound-nál, ahol nincs kijelző, semmi, nem egy különösebb probléma. Leállatod a lejátszást, azt annyi. Ha a NAD-omat standby-ba akarom tenni, hogy a kijelző is kikapcsoljon, bizony kell a félkilós távirányító.
Ugynanez, ha reggel be akarom kapcsolni még az ágyból.
És akkor ott egy halom beállítási lehetőség, amit a BluOS nem tud. Bemeneteket lehet választani, néhány paramétert lehet is állítani, de nem tudod az ADC mintavételezési rátát állítani a bemeneteken. Ezt csak a frontpanelről. És egy halom ilyen hiányosság van benne, egy app-ban, ami egyéként kb firmware-ként üzemel.

De akkor a lejátszóról, hogy Roon-nal hasonlítsuk:
- lejátszáslista folyamatos bővítése engem idegesít. Állandóan törölgetnem kell a lejátszáslistát. Legalább állítható lenne az automatikus ürítés.
- A Qobuz adja a CD-bookleteket, ha csak BluOS-em lenne, nem is tudnék a létezésükről
- nem tudod megnézni a stream paramétereit (mintavételezési frekvencia, bitmélység). CD, HR, MQA - ennyit jelenít meg, és sehogy nem mutat többet. Pontosabban de: ha Roon-ból játszol le, akkor megmutatja z első lejátszott szám paramétereit, de ezek valahogy beragadnak
- az egyik idegesítő a több streaming szolgáltató kezelése: folyton vissza kell lépegetnem a főmenübe, ha mondjuk Qobuzban nézek egy albimot, de Tidalban akarok keresni valamit - mert a keresés csak a főmenüben van. Innen viszont már nem tudok viszakerülni oda, ahol voltam a keresés előtt...
- apropó keresés: nekem nem működött a keresési hely kiválasutása nélkül, Csak homokóra, azt annyi. Ha kiválasztom, hogy Qobuz, akkor abban keres. Ha nem találom, és megnézném Tidalon is, akkor ki kell választani a Tidal-t és abban keres. Nincs (vagy nálam nem akar működni) összevont keresés.
- a kézileg hozzáadott rádiók ikonjai nem jelennek meg, mindegyik egy TuneIn ikont kap, egy apróbetűs névvel alatta. szemüveggel is jó szem kell hozzá. Roon-ban szépen megjelennek és jól megkülönböztethetőek a kézileg hozzáadott (nem listából választott) rádiók ikonjai is.
- ha kikapcsolom ráiólejátszás (mondjuk Mother Earth Jazz vagy akár a Bartók vagy Info rádió vagy mittomén) közben, akkor elvárnám, hogy bekapcsolásnál az legyen a default, és a play-re a kikapcsoláskor játszott rádió induljon, de nem, a streaming-es lejátszási listára áll, újra lehet keresni a rádiót - amit mellesleg nem lehet távirányízóval.
- DLNA forrásokat még mindig nem kezel - helyette az ősöreg windowsos SMB-hez ragaszkodik valamiért... aztán pl. Mac-en sok sikert SMB megosztást létrehozni (lehet ugyan, de nem túl nyilvánvaló, hogyan....), Ja persze, vegyek NAS-t. Nem
- ja, és nálam hébe-hóba fagy is a 4-es BluOS Controller. Igaz, az a Mac-es változat.

Ez csak hirtelen, ami eszembe jutott, szerintem még kismillió ilyen van benne.

[ZolaBA]

az agyondícsért BluOS számomra kifejezetten béna és idegesítő

Az biztos, hogy nem tökéletes. Nálam pl.:
- pc-ről vezérelve képtelen vagyok elérni, hogy a következő szám magától induljon (ipad-ról meg android telefonról ezzel semmi gond)
- Hónapokig képtelen voltam a kedvencek funkciót elérni. Mentettem, látszólag mentett majd sose töltötte be (semmilyen eszközön) - bár ez érdekes módon pár napja mintha menne, meglátjuk meddig.

Ezt a két hibát leszámítva nekem nincs nagy bajom vele deezerrel. A keresés, lapozás, indítás, stb. teljesen jól megy. Fagyás soha nincs... szóval működik.

Amúgy... Lehet hasonlítani a BlueOS-t a Roon-hoz, csak nem feltétlen igazságos. A BlueOS a készülék árát leszámítva ingyenes, roon meg legalább 4500 Ft havonta.

[Aszpirin]

Most, hogy a BlueSound PowerNode-os korszakom után egy(?)-másfél(?) évvel ismét BluOS-es eszköz tulaja letttem, megint szembesültem azzal, hogy az agyondícsért BluOS számomra kifejezetten béna és idegesítő. Szerencsére ezúttal egy Roonvégpontként használható eszközről van szó, tehát Roon-nal tudom kezelni, nem kell a BluOS-szel vacakolni.
Csak egyet nem értek: ha mindenki szerint ez a legjobb a hálózati audió lejátszókba építettek közül, akkor milyen lehet a többi?

[Rock60]

Szerintem meg nem, mert rengeteg ismeretlen van benne, és juliush és alto már elmondták, hogy ez nem elemi matek alapján működik, de hogy megértsd, hogy működik, ahhoz egy kicsit több kell, mint egy fórumbeli fotelokoskodás, és én nem is fogom elmagyarázni, mert nem tudom, azt viszont tudom, hogy nem tudom, és azt is, hogy nem “egyszerű matek”. Szerintem ne akarjunk mindenben is okosabbak lenni, mint a gyártók/forgalmazók...

Ok, nem fotelokoskodok, és nem is akarok okosabb lenni, mint a gyártók - hogy jön ez ide - de nem is hiszem, hogy az derült ki a mondandómból.
Csupán elmondtam a vélelmemet, aminek a zanzásított lényege az, hogy ugyan annak a tudású szettnek egy dobozban építve kisebb a bekerülési költsége - újratervezve is - mint három - négy házba szétrakva, négy - öt kábellel megrakva.
De ez csak az én digilaikus véleményem - és persze tévedhetek is ...

[Aszpirin]

Szerintem, ez egyszerű matek.

Szerintem meg nem, mert rengeteg ismeretlen van benne, és juliush és alto már elmondták, hogy ez nem elemi matek alapján működik, de hogy megértsd, hogy működik, ahhoz egy kicsit több kell, mint egy fórumbeli fotelokoskodás, és én nem is fogom elmagyarázni, mert nem tudom, azt viszont tudom, hogy nem tudom, és azt is, hogy nem “egyszerű matek”. Szerintem ne akarjunk mindenben is okosabbak lenni, mint a gyártók/forgalmazók (közhelyesen: ne legyünk a tízmillió mindenben-szakértő országa). Ja és a piacot nem az illemszabályok vezérlik , szóval annak nem sok értelme van, hogy “illene olcsóbban adni”.

[alto]

A leírt tapasztalatod alapján, plusz olvasgatva a dac, streamer és all-in topicokat, egyre inkább az kezd bennem összeállni, hogy az integrálással pénzt nem lehet spórolni, csak “dobozokat”. V

Szerintem: A minőségi egybekütyük nem feltétlenül a pénzspórolásról szólnak - inkább a praktikumról, esztétikumról, kábelrengetegek megszűnéséről.
,,, Ugyanakkor az is igaz, hogy ha rászán az ember annyit az egybekütyüre, mint a külön-külön eszközökre összesen (beleértve a drága táp- ás összekötő kábeleket is), akkor ma már esélyes tud lenni, hogy meg is kapja azt a hangminőséget, miközben megspórol egy halom helyet. Igen, dobozt, és kábeleket, elosztókat. Adott esetben ez igen komoly előny t
De ne legyenek illúziók: az "olyan" egybecucc bizony drága is lesz. Pénzt nem spórolsz vele.

Honnan tudom, hogy mennyi a gyártóknak a bekerülés/profit aránya ezeknél a készülékeknél ? Nem tudom, arányokról beszélek.
Szerintem, ez egyszerű matek.
Ha kb ugyan azt az árat el lehet kérni az egybetyütyüért, mint a szeparált dedikált egységek összességéért, kábelestül, mindenestül, akkor erősen sanszos, hogy az egybetyütyükön sokkal nagyobb haszna kerekedik a gyártónak.
Ha valaki levezetné ennek az ellenkezőjét, szívesen elolvasnám.

Ennél azért a valóság bonyolultabb.

Egyrészről műszakilag az viszonylag ritka, hogy egy allinone készülék egyszerűen a már meglévő különálló készülékek paneljainak összeépítéséből állna össze. Helyhiány, hűtési problémák, tápellátási problémák miatt jórészt újra kell ezeket tervezni.

Hogy konkrét példát is mondjak, nézzük a Cambridge EVO75 vagy EVO150 allinone modelljeit. Adódna, hogy CXN streamer és a CXA81 erősítő áramköri egységeiből épül össze. A valóságban egy teljesen új, más modellekben nem használt D-osztályú végfokkal rendelkezik, és ennek megfelelően a tápegysége is teljesen más. Megjegyezném, hogy hangban szerintem jobban jár az, aki megveszi külön a CXN streamert és a CXA erősítőt, mint ezt az egybekütyüt.

Másrészről a gyártók árképzése is bonyolultabb annál, mint ahogy sokan képzelik. Az árképzés kiinduló pontja sokszor nem is költségelemzés, hanem a konkurencia elemzés.

[juliush]

Tehát, honnan tudom, hogy mennyi a gyártóknak a bekerülés/profit aránya ezeknél a készülékeknél ? Nem tudom, arányokról beszélek.
Szerintem, ez egyszerű matek.
Ha kb ugyan azt az árat el lehet kérni az egybetyütyüért, mint a szeparált dedikált egységek összességéért, kábelestül, mindenestül, akkor erősen sanszos, hogy az egybetyütyükön sokkal nagyobb haszna kerekedik a gyártónak.
Ha valaki levezetné ennek az ellenkezőjét, szívesen elolvasnám.

Megfelelően mély információ hiányában nem tudhatom és nem is akarom levezetni az ellenkezőjét, de érzésem szerint ez az ügy valószínűleg korántsem annyira faék egyszerűségű, hogy több doboz, több anyag, következésképp magasabb költség, ergo ugyanazon az áron kisebb profit.
Egyrészt egy berendezés árát az határozza meg, hogy az adott funkcionalitásért, esztétikumért, praktikumért, presztizsért stb. mennyit hajlandó a nagyérdemű kifizetni, ha egyetlen csudaszép dobozban megkapja a hasonló funkciókat és főleg hangminőséget, de csinosabb ruhában, akár még az Asszony tetszését is elnyerve, a nappali díszévé válva, sőt talán még a Nagyi által is használhatóan, akkor miért ne lenne elkérni ugyanazt az árat...sőt!? Személy szerint kicsit furcsának találom azt a vásárlói megközelítést, amikor a döntésben eleve a "na hol húznak le? " mentalitás érvényesül!
Másrészt, műszakilag egy ilyen integrált, következésképp kompaktabb eszköz megtervezése és kivitelezése számos technikai kihívást is tartalmazhat, egyedi megoldásokkal kell élni az elemek szűk térben történő elhelyezése mellett megfelelő szeparáció, zavarvédelem, vagy épp az elemenkénti tápellátás biztosítására, hogy csak párat említsek, amelyek pont ezen eszközök költségeit emelhetik.
Egy szó mint száz, számomra ez nem ennyire fekete-fehér téma, de persze lehet, hogy rosszul gondolom.

[pärt]

Szerintem kár ezt a lovat tovább hajszolni, sosem fog célba érni.
Nem hiszem, hogy aki egyszerűsítene, redukálná a dobozait, drótjait, azt elsősorban a spórolás vágya hajtja. Sok oka lehet: helyhiány, kütyüzési csömör (hifi burn out ), élethelyzet változása, önvizsgálat alapú döntés (fejlesztési spirál korlátozása/lezárása), lakberendezési szempontok (oldalborda békítés), stb.
Hogy egy adott készülék belső egységei külön-külön milyen szintet képviselnek, azt komoly tesztekkel sem egyszerű szétszálazni, aztán utána lehetne csak matekozni, hogy kb. milyen árú komponensekből (+kiegészítők: kábelek, alátétek, állványok) lehet egy hasonló szintű rendszert összerakni.
De a műfaj célközönségét ez éppen kevéssé érinti, érdekli, pont a fentebb vázolt okok miatt.

[Rock60]

A kábeleknél úgy tűnik már elengedte a hifis társadalom a "mi került eze a kábelen 6 millió 272ezer forintba?" kérdést (sőt, nagyon átesett a ló túloldalára, szerintem), és mintha Te is azon az odalon álltál volna eddig

Nem vágom, melyik oldalon álltam eddig kábel - ügyben, meg hogy most melyik oldalon állok...
Te tudod ?
Aranyos az eredeti Márkus videó. Láttam már vagy tízszer, de mindig jókat vidulunk rajta.

[Rock60]

A leírt tapasztalatod alapján, plusz olvasgatva a dac, streamer és all-in topicokat, egyre inkább az kezd bennem összeállni, hogy az integrálással pénzt nem lehet spórolni, csak “dobozokat”. V

Szerintem: A minőségi egybekütyük nem feltétlenül a pénzspórolásról szólnak - inkább a praktikumról, esztétikumról, kábelrengetegek megszűnéséről.
,,, Ugyanakkor az is igaz, hogy ha rászán az ember annyit az egybekütyüre, mint a külön-külön eszközökre összesen (beleértve a drága táp- ás összekötő kábeleket is), akkor ma már esélyes tud lenni, hogy meg is kapja azt a hangminőséget, miközben megspórol egy halom helyet. Igen, dobozt, és kábeleket, elosztókat. Adott esetben ez igen komoly előny t
De ne legyenek illúziók: az "olyan" egybecucc bizony drága is lesz. Pénzt nem spórolsz vele.

Honnan tudom, hogy mennyi a gyártóknak a bekerülés/profit aránya ezeknél a készülékeknél ? Nem tudom, arányokról beszélek.
Szerintem, ez egyszerű matek.
Ha kb ugyan azt az árat el lehet kérni az egybetyütyüért, mint a szeparált dedikált egységek összességéért, kábelestül, mindenestül, akkor erősen sanszos, hogy az egybetyütyükön sokkal nagyobb haszna kerekedik a gyártónak.
Ha valaki levezetné ennek az ellenkezőjét, szívesen elolvasnám.

[Rock60]

(amúgy honnan tudod, hogy mennyi a gyártóknak a bekerülés/profit aránya ezeknél a készülékeknél?)

Nem tudom.
Te és Mishow ie erről beszéltetek, ugyan áttételesen.