Shimano írta: ↑2019.11.24., vas. 22:56
Egyébként átlépve az utóbbiakat,a hign end világában hogyan működik a tápdrótozás?Mindehová ugyanaz,vagy megy a matek és a kozmetika ott is?
De mehetünk lejjebb is.Egy alapkábelekkel is jó,tehát egy összetartozó,és szinte együtt is lélegző átlagrendszernél mik a tapasztalatok e téren?
Na és még valami,ha már kérdezek.Szóval azokben az extra széles és nagy külső keresztmetszettel bíró tápkábelekben amikből egyre több látható,azokat a vezető anyag mennyisége teszi olyanokká amilyenek,vagy a trükkösebb szigetelés,és az erenkénti szétválasztás?
Persze csak annyi vezetőanyag lehet benne,amennyit a csatik bírnak fogadni,és ebből gyanítom is a választ,de kíváncsi vagyok rá.Szóval mi lapul a kígyóbőr alatt,és mi célt szolgálhat a túlzónak tűnő csomagolás?
Hiába kérdezed, nincs válasz, megbeszéltük.
Higgyétek el, a problémák/viták egy jó része onnan jön, amit felvetettünk hetekkel ezelőtt, amire páran azt mondtátok, hogy 'mérési jegyzőkönyv követelés', igen, ez tényleg bekavar, mármint, hogy nincs rendes mérés, és ez az objektivitást kizárja.
És ti meg most mégis követelitek meg példának hozzátok a reprodukálhatóságot meg a szabványosítást. Nagyon helyesen amúgy, de enyhe következetlenség az, hogy Rudibának nem nézitek el ennek hiányát, mintha tudnátok bármi lényegeset is mérni a drótokon, valami 'szabványosat'.
Odaér a 230V rendesen? Földelés OK? Szigetelés OK? Életvédelmileg/átütésileg OK? Impedancia OK?
Ha igen, akkor a jelenlegi mérnöki tudás(otok) szerint, bizony, egyformák azok a nem egyforma drótok. (:))
De minden gyártó nyom valami gyógyszöveget. Részigazság-forgácsok keringenek.
Főleg ez az anyagtisztasági megközelítés, ez kissé zavaró, mert egy olyan modellt képzel el, ahogyan az elektronok közlekednek, ami a 70-es évek gimnáziumi fizikatankönyveiben volt.
Biztosan van összefüggés, de a helyzet bonyolódott azóta kissé.
Az, hogy bizonyos információk célba érnek a hírvivő részecske odaérkezése
előtt, meg hogy egy elektron egyszerre két helyen is tartózkodhat egyidejűleg, meg 'távolhatás' lehet, pont, mint egy 13.sz.-i varázslótankönyvben, az ilyesmi óvatos felvetések a zártosztályról szépen kisétáltak az alkalmazott fizika, ill. biológia területeire.
Itt, az avx-en olykor Einstein-Bohr vitahangulat jut eszembe, E., amikor gúnyosan benyomta, hogy aha, akkor a Hold meg akkor van ott, amikor odanézek??, a poén jól landolt, mindenki nevetett, ill. köhécselt, ki-ki melyik zászló alatt futott; aztán eltelt 50 év, és ezen a fizikusok valahogy már nem kacagnak akkorát...
Magam részéről, persze, a pszicho/placebó szöveget inkább nyomom a hifiben, mintsem a kvantumfizikára hárítanék minden megoldhatatlannak tűnő furcsaságot; ez a fenti inkább óvatos tiltakozás a 7N meg akárhányN mindenhatósága ellen.