Kábelezzünk

[doboly]

Ismereteim szerint a különböző kereszt metszetű huzalok mind 10 mm átmérőjű alapanyagból készülnek húzással. A vékonyabb huzalokat többször is át kell húzni egyre szűkebb formákon, amíg elérik a megfelelő kereszt metszetet. Nyilván sokkal nagyobb fizikai behatás éri emiatt és jobban roncsolódik a kristályszerkezete. A sérült kristályszerkezet a pihentetéssel soha nem fog helyreállni, még akkor sem ha több évig tart. Csak megfelelő hőkezeléssel, majd hőn tartással és végül jéghideg vízbe mártással állítható helyre. A régi vezetékek között található még ilyen u.n. visszalágyított vezeték, akkor a gyártás során a húzás után alkalmazták ezt az eljárást, ma már nem. Ezek a huzalok sokkal puhábbak, és tisztábbak a maiaknál (70-es évek előtti vezetékekről van szó) mivel akkor még elektrolízissel állították elő a rezet, ma pedig hulladékok beolvasztásával.
A vékony huzaloknál figyelembe kell venni, hogy amint ezt előzőleg már többen leírták minden vezeték alul áteresztő szűrőként viselkedik. A vékony vezetőnek nagyobb az induktivitása mint a vastagabb társainak, magassugárzó bekötésénél ez hátrányos is lehet, mivel 0.1 mH induktivitás 20 KHz fölött már 6 dB/okt. szűri a magas hangokat. Ezt az értéket pedig nem nehéz elérni egy vékony vezetékkel, valamint ott van még egy ellenállás aminek szintén van induktivitása még akkor is ha induktivitás mentesnek mondják. Utóbbi években rendkívül jó tapasztalatokat szereztem az újra kristályosított huzalokkal kapcsolatban, ma már mindenhol ilyeneket használok a rendszeremben.

[istvan01]

Mérőszáma nemigen van, definíciója viszont szubjektíven lehet: a "másikhoz képest" - amivel éppen összehasonlítják...

Ezt így lehetne értelmezni, de ez is annyira általános, hogy mégsem jelent semmit.

Ha mégis akarnánk mögé tenni való életből értelmezést, akkor a "higher" jelző a hasonló árkategória fölé helyezhetné Siltech marketingese, ha meg is nevezne néhány konkurens kábelt típus pontosan megnevezve egy adott rendszerben. Ez viszont nem szokás gyártóknál, szerintem nagyon helyes ez így.

Ezt érdemes rábízni a független hifi szaklapokra, ítéljék meg ők. Mióta nem hitelesek a hifi szaklapok ebben a feladatban ilyen magas árkategóriában? 40éve, kb. Tehát ez sem hozza előbbre számunkra a "higher" pozicionálást.

Marad a piac, tévelygő vásárlók ítéletei, akik szeretnek kábelekkel vacakolni, örülnek ha csilliárd költésükről írhatnak pozitív hangnemben fórumokat megtölteni. Azonban a Siltech TC-MC kategória kábelek vásárló közönség már más szint, többségük nem írogat hifi fórumokon, nem pazarolják a drága idejüket erre a haszontalan dologra.

Azonban ez nem csak Siltech-re jellemző, az összes nagy kategóriában piacon maradni szándékozó kábelesre is igaz.

[Tctronic]

Csak egy-két gondolat a kábel átmérőkhöz. Mondjuk hangsugárzó kábelek estében hogy egyszerűbb legyen. Ha belegondolunk a hagyományos elven működő hangszórók esetén a lengőtekecs átmérője max 0,7 mm körül van nagy teljesítményű mélysugárzók esetében. Magas sugárzók esetében még kisebb 0,015 - 0,2 mm a kábel átmérő. Tehát valóban elég lenne szobai körülményekhez max 1mm átmérő körüli hangsugárzó kábel. Szóval van egy erős marketing szaga is a vastagabb kábelnek, de ez csak az érem egyik oldala.


Ami az én véleményem a hangsugárzó kábelek esetében:

• A kábelek minőségét legnagyobb mértékben a vezető anyag minősége határozza meg kb 60-70 %-ban

• Következő a csatlakozók minősége, szerelés -pl. forrasztó ón minősége kb 10-20%-ban (de legjobb ha nincs)

• Következő a szigetelés, árnyékolás stb 5-10%

• Vezető anyag átmérője max 5-10%

• Vezető anyag szerkezete (Tömör, fonott, litze stb) kb 5-10%

Anno a saját -eredetileg sem vékony- kábelemet megdupláztam, a mély kicsit mintha javult volna, de minden egyéb paraméter romlott. El is vetettem.

Próbáltam más gyártó lényegesen vékonyabb 2 eres kábelét, de nem tetszett szintén elvettem.

Attól, hogy egy hangsugárzó kábel vékony vagy vastag attól még lehet jó is meg sz@r is, önmagában ez az egy paraméter nem fog csodát tenni.

[white-tiger]

Ha egy kábel mérhető torzítása-130dB alatt van, LRC értékek az alkalmazott helyeken semmibe nem szólhat bele, akkor a "higher performance" kifejezés a Siltechnél is sántít. Ráadásul vannak olyan kábelek, amelyek "jobbak", vagy "szebben szólnak" nyugodtabbak meg részletezőbbek, aki ahogy akarja, és nem a Siltech magyarázata szerint készültek. Gábor, ezekkel mit kezdesz?

Én inkább visszakérdezek.
Szerinted van annak mérőszáma, definíciója hogy
- szebb
- nyugodtabb
- részletezőbb
Önmagában egyik sem mond semmit. "Higher performance" ebben az értelmezésben is csak egy semleges jelző. Egy dologra mégis utal, a végnélküli áremelkedésre az egyes generációk sorában. Amikor Siltech először megjelent a Crown családdal, fene se gondolta, hogy lesz majd DC, TC. Várhatjuk ezután Quarter Crown megjelenését is egy még magasabb árszinten?

Mérőszáma nemigen van, definíciója viszont szubjektíven lehet: a "másikhoz képest" - amivel éppen összehasonlítják...

[MrCollector]

Üdvözlök mindenkit!
Méltatlanul kevés szó esik mostanában a réz vezeték újra kristályosításáról, valamint a készülék biztosíték kiiktatásáról.

Szerencsére.
Mondjuk az utóbbinak a kábelezéshez amúgy sincs sok köze.

[Marcaudio]

Keresnék olyan fórumtársat (lehetőleg Salgótarján - Budapest és pár 10 km-es vonzáskörzete) akinél lehetne összehasonlító tesztet végezni nagyon drága hangfalkábellel (max 3m), nyilván ennek megfelelően drága rendszerben. Ha valakit érdekel egy ilyen dolog kérem keressen meg és megbeszéljük a részleteket!

Milyen kábelekről lenne szó?

[wasiliy888]

Ha egy kábel mérhető torzítása-130dB alatt van, LRC értékek az alkalmazott helyeken semmibe nem szólhat bele, akkor a "higher performance" kifejezés a Siltechnél is sántít. Ráadásul vannak olyan kábelek, amelyek "jobbak", vagy "szebben szólnak" nyugodtabbak meg részletezőbbek, aki ahogy akarja, és nem a Siltech magyarázata szerint készültek. Gábor, ezekkel mit kezdesz?

Ha -130 dB torzításnál és jó kontaktusminőségnél tartunk, egy kábelnek objektíve nincs hangja. Ami a gyártói „higher performance”-ból megmarad, az lényegében marketing. A hallott különbségek pedig jobbára rendszerfüggő, marginális vagy pszichoakusztikus jelenségek.

Engem az érdekel különösen, hogyan lehetnek a kábelek közötti különbségek jobbára rendszerfüggők, ha ugyanabban a rendszerben használom, próbálom ki őket, jelesül a saját jól ismert rendszeremben?
Illetve még az is érdekel, hogy mely Siltech kábel generációkat állt módodban otthon, nyugodt körülmények között összehasonlítani egymással, és milyen készülékek voltak a rendszer részei?
Valamint, hogy volt-e alkalmad hasonló árkategóriájú kábelekkel eközben összehasonlítanod, vagy esetleg lényegesen olcsóbbakkal (tized, század árban lévőkkel), amelyek ugyanazt, vagy közel ugyanazt hozták a rendszeredben, és ezek mely kábelek?
Hasznos lenne nekünk, ha mi is meggyőződhetnénk róla, hogy ezek a kábelek közötti különbségek oly' aprók, hogy szinte már csak bebeszélés szintjén mozognak. Ne dőljünk már be ennek a marketing maszlagnak, hogy a drágább esetleg jobb is. Elég ezt elszenvedni források, erősítők, meg hangsugárzók esetében.
Köszi!

[doboly]

Üdvözlök mindenkit!
Méltatlanul kevés szó esik mostanában a réz vezeték újra kristályosításáról, valamint a készülék biztosíték kiiktatásáról.

[MrCollector]

Keresnék olyan fórumtársat (lehetőleg Salgótarján - Budapest és pár 10 km-es vonzáskörzete) akinél lehetne összehasonlító tesztet végezni nagyon drága hangfalkábellel (max 3m), nyilván ennek megfelelően drága rendszerben. Ha valakit érdekel egy ilyen dolog kérem keressen meg és megbeszéljük a részleteket!

[GTomi]

Max a pár évvel ezelőtti hallásom...

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Római katolikus?

[Voyager]

Ha egy kábel mérhető torzítása-130dB alatt van, LRC értékek az alkalmazott helyeken semmibe nem szólhat bele, akkor a "higher performance" kifejezés a Siltechnél is sántít. Ráadásul vannak olyan kábelek, amelyek "jobbak", vagy "szebben szólnak" nyugodtabbak meg részletezőbbek, aki ahogy akarja, és nem a Siltech magyarázata szerint készültek. Gábor, ezekkel mit kezdesz?

Ha -130 dB torzításnál és jó kontaktusminőségnél tartunk, egy kábelnek objektíve nincs hangja. Ami a gyártói „higher performance”-ból megmarad, az lényegében marketing. A hallott különbségek pedig jobbára rendszerfüggő, marginális vagy pszichoakusztikus jelenségek.

[Voyager]

Nekem sehogy sem áll össze a kép. Miért lenne jó pont egy árnyékolatlan kábel egy mindenféle kütyükkel teli környezetben? Egy biztos: nálam a vastag és árnyékolt kábelekkel van jó hang empirikus tapasztalatok útján.

Milyen árnyékolatlan kábel? Még a szigetelés is felesleges, ne érted?

[istvan01]

Ha egy kábel mérhető torzítása-130dB alatt van, LRC értékek az alkalmazott helyeken semmibe nem szólhat bele, akkor a "higher performance" kifejezés a Siltechnél is sántít. Ráadásul vannak olyan kábelek, amelyek "jobbak", vagy "szebben szólnak" nyugodtabbak meg részletezőbbek, aki ahogy akarja, és nem a Siltech magyarázata szerint készültek. Gábor, ezekkel mit kezdesz?

Én inkább visszakérdezek.
Szerinted van annak mérőszáma, definíciója hogy
- szebb
- nyugodtabb
- részletezőbb
Önmagában egyik sem mond semmit. "Higher performance" ebben az értelmezésben is csak egy semleges jelző. Egy dologra mégis utal, a végnélküli áremelkedésre az egyes generációk sorában. Amikor Siltech először megjelent a Crown családdal, fene se gondolta, hogy lesz majd DC, TC. Várhatjuk ezután Quarter Crown megjelenését is egy még magasabb árszinten?

[fülelek]

Ha egy kábel mérhető torzítása-130dB alatt van, LRC értékek az alkalmazott helyeken semmibe nem szólhat bele, akkor a "higher performance" kifejezés a Siltechnél is sántít. Ráadásul vannak olyan kábelek, amelyek "jobbak", vagy "szebben szólnak" nyugodtabbak meg részletezőbbek, aki ahogy akarja, és nem a Siltech magyarázata szerint készültek. Gábor, ezekkel mit kezdesz?

[istvan01]

Ennek a kristályhibáknak, szerkezeti mikrohibáknak a csökkentésére találta meg az általad is elismert és használt Siltech az arannyal való injektálást. Ez a technológia kitölti a kristályhibák közötti teret, így csökkentve az átmenetekből adódó mikrohibák, mikrotorzítások mennyiségét, ezáltal a kristályszerkezet okozta mikrotorzítások mértékét. Vagyis javítja a kábel átviteli tulajdonságait, ami hallható is.

Amit az S10 legújabb technológiával el is hagyott. G5/7/9 után az S10-be nem kever, nem tölt a maradék rács közökbe aranyat. Helyette nagy tisztaságú és kristály hibamentes hosszú kristályokba "rendezi" az ezüstöt. Úgy egyébként kevés arany még így is maradhat a tiszta ezüstben, mert a bányászott ezüst lelőhelyen az ezüst arannyal is "szennyezett". Ezzel egyszer Edwin van der Kley érvelt is a bányászott finomított ezüstből kinyert majd visszatöltött arany szerepéről kábeleiben.

Azt érdemes gyorsan hangsúlyozni, hogy a Siltech S10 technológia kísértetiesen hasonló a Neotech ezüst UP-OCC technológiához. Pletykák is terjednek arról, hogy Neotech szállít ilyen ezüst vezetékeket, vagy talán még kábelt is a Siltech-nek. Ebben én nem nagyon hiszek, de gyanu van erről.

[kaef2]

Kár erre büszkének lenni, mert ha szükséges a vastagabb huzal, az négyzetesen több anyaghibát jelent a huzalozásban...

Ez az állítás persze, semmilyen érdemi tudományos jellegű módon nem igazolható, legalábbis tudomásom szerint, de szívesen elolvasnék róla valamilyen autentikusabb írást.
A tudomány ezeket mondja szerintem (réz anyagra koncentrálva).........

Én csak arra kérnék mindenkit, hogy ne személyes szimpátia, unszimpátia alapján kezdjen el posztolni, hanem próbálja meg meglátni a poszt információ tartalmát. Ha nem tudja értelmezni, akkor maradjon csendben.

Szerintem olvasd el még egyszer, amit írtam és gondold át amit Te írtál.

[PgSpa]

Ezzel az arannyal injektálással kapcsolatban kétségeim vannak, egyszerű okból: az ezüst olvadáspontja 961°C, az aranyé meg 1064°C. Hogyan injektálják be az aranyat, hogy ne olvadjon meg az ezüst, hogy ne deformálódjon?

[ELEX]

Kár erre büszkének lenni, mert ha szükséges a vastagabb huzal, az négyzetesen több anyaghibát jelent a huzalozásban...

Ez az állítás persze, semmilyen érdemi tudományos jellegű módon nem igazolható, legalábbis tudomásom szerint, de szívesen elolvasnék róla valamilyen autentikusabb írást.
A tudomány ezeket mondja szerintem (réz anyagra koncentrálva).........

A tudomány nem ismerete nem mentesít valaki negatív színben feltüntetése alól.

Tudom, hogy itt a fórumon elsődleges és megszokott gyakorlat "cables mester" azonnali ignorálása, támadása, kifigurázása....- gondolkodás nélkül.
Tett érte eleget, de mindennemű azonnali válaszcsapás helyett nem ártana néha gondolkozni és a meglévő ismeretek alapján posztolni, már ha vannak azok.
Hiányukban nyilvánvalóan a poszt csupán egy zsigeri tiltakozás a "mester" posztja és főleg a személye ellen.
Nem ártana néha átgondolni, hogy mit és mi alapján ír. Persze egyszerűbb a gondolkás nélküli azonnali válaszcsapás.

Történetesen, ami a kábelek anyaghibáinak számát illeti, sajnos el kell keserítselek, igaza van.

Minden kábel gyártása során kialakult strukturális mikrohibák (ezüstben, rézben egyaránt), kristályszerkezeti torzulások tömkelegét tartalmazza. Ezt a metallurgiában jártas szakemberek ismerik is. A hibák nagysága a kábel lineáris méreteivel (átmérő) négyzetesen nő. Vagyis dupla átmérőjű vezetőben négyszer annyi a kristályszerkezeti mikrohiba (egyszerű általános iskolai geometria). Ezek a mikrohibák mind jeltorzulást okoznak minden egyes átmenetnél, mivel a töltéshordozóknak át kell ugrani egy falat (potenciál különbséget, szennyezett esetben még egyenirányító, zener potenciált is), amit a kristályszerkezeti átmeneteknél van.
Ez is metallurgiai, elektrofizikai, elektromosságtani tény.

Ennek a kristályhibáknak, szerkezeti mikrohibáknak a csökkentésére találta meg az általad is elismert és használt Siltech az arannyal való injektálást. Ez a technológia kitölti a kristályhibák közötti teret, így csökkentve az átmenetekből adódó mikrohibák, mikrotorzítások mennyiségét, ezáltal a kristályszerkezet okozta mikrotorzítások mértékét. Vagyis javítja a kábel átviteli tulajdonságait, ami hallható is.
Másik (és sokkal olcsóbb) lehetőség feszültség jelátvitel esetében a kisebb keresztmetszet, ami kevesebb átmenetet, kevesebb hibát, alacsonyabb torzítást tartalmaz. Mivel az áramtovábbítás minimális, így nincs szükség nagy keresztmetszetre. Más kérdés a nagyáramú jelátvitel, ahol szükséges a kis ellenállás miatti nagyobb keresztmetszet.

Én csak arra kérnék mindenkit, hogy ne személyes szimpátia, unszimpátia alapján kezdjen el posztolni, hanem próbálja meg meglátni a poszt információ tartalmát. Ha nem tudja értelmezni, akkor maradjon csendben.

[fülelek]

Kár erre büszkének lenni, mert ha szükséges a vastagabb huzal, az négyzetesen több anyaghibát jelent a huzalozásban, és az azonnal megjelenik hangminőség romlásban. De persze te tudod mire kell neked 2x500 W.

Erről egy mérést ha linkelnél, mégis mi romlik az anyaghiba miatt?
Nincs?
Talán nem kellene ex katedra kijelenteni blődségeket, amiket sem objektíve (mérés) sem szubjektíve (mértékadó módon kivitelezett hallgatási teszt legalább 20-50-100 hallgatóval) nem támaszt alá.
Hogy te mit hallasz otthon, meg a spanjaid, az egyáltalán nem releváns.
Bármikor tudok olyat mutatni, hogy a tiednél több, mint kétszázszor nagyobb keresztmetszetű kábel sokkal szebben/jobban/"természetesebben" szól. És akkor fogsz hamut önteni a fejedre? Vagy legalább elhallgatsz?

[st81]

Ismét szintet lép (felfelé, esetleg oldalra)...

Nincs más dolga, csak faragni belőle mindig egy picit.

Faragtam amíg a hangsugárzó kábelek vége csupasz volt, kb. 2 évente levágtam 1 centit belőle.

[GOB]

Nekem sehogy sem áll össze a kép. Miért lenne jó pont egy árnyékolatlan kábel egy mindenféle kütyükkel teli környezetben? Egy biztos: nálam a vastag és árnyékolt kábelekkel van jó hang empirikus tapasztalatok útján.

[istvan01]

Kár erre büszkének lenni, mert ha szükséges a vastagabb huzal, az négyzetesen több anyaghibát jelent a huzalozásban, és az azonnal megjelenik hangminőség romlásban. De persze te tudod mire kell neked 2x500 W.

Ez az állítás persze, semmilyen érdemi tudományos jellegű módon nem igazolható, legalábbis tudomásom szerint, de szívesen elolvasnék róla valamilyen autentikusabb írást.

A tudomány ezeket mondja szerintem (réz anyagra koncentrálva):

- minél vastagabb egy kábel, annál alacsonyabb lesz az ellenállása, ami kisebb veszteséget jelent a vastagabb drót esetében a jeltovábbítás
- a rézvezetők gyártásakor (öntés, hengerlés, húzás, stb) a szennyeződések (oxigén, kén, vas) elsősorban a kiindulási anyag minőségétől függenek, nem a geometriától vagy végső átmérőtől
- a gyártás során a vékony szálak (pl. litze szerkezet) érzékenyebbek lehetnek a szennyeződésre vagy szerkezeti változásra a húzási folyamat miatt
- vékony szálak húzásakor gyakoribbak a felületi hibák vagy szakadások a nagyobb fokú mechanikai igénybevétel miatt
- vastagabb vezetéknél a gyártási technológiából származó hibák (gázbuborékok, nem fém részecskék) előfordulási valószínűsége nem “négyzetesen” nő a vastagság növekedésével, hanem vagy konstans, vagy lineárisan változik.

A vezetőn áthaladó minden elektron meglátogatja az adott keresztmetszetben előforduló szennyező részecskéket és kristály hibákat, eddig nem tartottam érdemi megbeszélni valónak, mert blőd alaptan állítás.

De ha már, akkor mégis érvelnék pár dologgal, ami totálisan ellent mond ennek a légből kapott állításnak.

Az elektromos áram elektronja kettő atomfizikai állapotban létezik, részecske és hullám formában is képes mutatkozni akkor, amikor egy atomhéjról valami energia közlés hatására átmozog egy másik atom közelébe, ahol stabilizálódik, amíg onnan valami mégis tovább mozgatja.
Az elektron hullám formáját először vákuumban tudták kimutatni, két résen áthaladás után interferencia képével.

Arra kísérleti igazolásról nem tudok, hogy fémes vezetőben elektromos feszültség hatására egyik atom külső elektron pályáról egy közeli másik atom éppen megüresedő pályára átugrik, ekkor részecske vagy hullám tulajdonságát mutatja. Azonban az tudjuk, az atommag körüli elektronok pályájukon nem diszkrét részecske gombócként keringenek, hanem egy pálya átmérőjével arányos egész számú hullámhosszú felhőként. Amikor kilép egy vagy több elektron a külső pályákról, akkor két atom közötti úton akár hullámformában vagy részecske formája szerint viselkedhet. Azonban az egyértelmű, hogy egy elektron tovább nem osztódik, tehát marad egy anyag-energia egységben akkor is ha több elektron egymás közelében mozog ezen az atomok közötti térben. Az elektronok mindkét megjelenési formájában azonosan negatív elektromos potenciált mutatnak, tehát igyekeznek egymást is taszítani. Ebből arra is lehet következtetni, fémes vezetőben, atomok közötti térben az elektronok nem egyesülnek, nem alkotnak egy homogén felhőt, ha éppen hullám formájukban is lennének jelen.

Mi következik ebből? Az, hogy egy-egy elektron az atomok közötti mozgásukban nem látogatják meg a vezető keresztmetszetében előforduló minden útvonalat, beleértve az idegen, kevésbé vezető szennyezéseket és rácshibákat is.
Ez az állítás részben ellentmondhat a Feymann féle részecske kölcsönhatásokra megfogalmazott minden lehetséges útvonal és történés figyelembe vételével. De a minden lehetségesekből a legvalószínűbbek következnek csak be, bizonyos szűk szóródással.
Nem gondolom, hogy erről érdemes elméleti vitát tartani. De ha van közöttünk atom-részecske fizikában tanultabb személy, akkor pontosíthatna.
Azt most hagyjuk, az audio jelenségek szubjektív megítélései többsége nem magyarázható egzakt reál tudományos módszerekkel. De, az elektron áramlás elektromos vezetőben az nem szubjektív megítélési téma.

[kaef2]

Kár erre büszkének lenni, mert ha szükséges a vastagabb huzal, az négyzetesen több anyaghibát jelent a huzalozásban, és az azonnal megjelenik hangminőség romlásban. De persze te tudod mire kell neked 2x500 W.

Ez az állítás persze, semmilyen érdemi tudományos jellegű módon nem igazolható, legalábbis tudomásom szerint, de szívesen elolvasnék róla valamilyen autentikusabb írást.

A tudomány ezeket mondja szerintem (réz anyagra koncentrálva):

- minél vastagabb egy kábel, annál alacsonyabb lesz az ellenállása, ami kisebb veszteséget jelent a vastagabb drót esetében a jeltovábbítás
- a rézvezetők gyártásakor (öntés, hengerlés, húzás, stb) a szennyeződések (oxigén, kén, vas) elsősorban a kiindulási anyag minőségétől függenek, nem a geometriától vagy végső átmérőtől
- a gyártás során a vékony szálak (pl. litze szerkezet) érzékenyebbek lehetnek a szennyeződésre vagy szerkezeti változásra a húzási folyamat miatt
- vékony szálak húzásakor gyakoribbak a felületi hibák vagy szakadások a nagyobb fokú mechanikai igénybevétel miatt
- vastagabb vezetéknél a gyártási technológiából származó hibák (gázbuborékok, nem fém részecskék) előfordulási valószínűsége nem “négyzetesen” nő a vastagság növekedésével, hanem vagy konstans, vagy lineárisan változik.

[xilop]

Kár erre büszkének lenni, mert ha szükséges a vastagabb huzal, az négyzetesen több anyaghibát jelent a huzalozásban, és az azonnal megjelenik hangminőség romlásban. De persze te tudod mire kell neked 2x500 W.

A kis keresztmetszeten csak csordogál a graft mint a vízcsapon

[Alex_Aston]

Mindenek előtt vékony és hajlékony hálózati kábeleket kéne használni.

Nalam pont a 4-5x vastagabb, rendesen árnyékolt táp kábellet lett jobb hangú a zene, mint a vékonyabb, különösebb árnyékolásalssal rendelkező.
És hely szűkében a kábelek is épp csak elférnek.
Mégis mindig elégedetlen hallgatok zenét, és semmi sem hiányzik. Max a pár évvel ezelőtti hallásom...