ANDS írta: ↑2025.01.21., kedd 22:03
Aki harmadszorra sem ment át a zh-n, az nem vizsgázhatott. És ha mást írtunk, mint ami a receptben volt, akkor megbuktattak, és lehetett menni évet ismételni. Teljesen hidegen hagyta az oktatóinkat, hogy otthon mit és hogyan főztünk.
Magyarországon ebben az intézményben képezték a felsőfokú vendéglátóipari szakembereket.
Ennek az iskolának az elődjét 1857- ben alapították.
Én ezt értem, de hogy jön ez ahhoz, hogy az emberek mit neveznek gulyásnak? Bocs, de azzal tényleg nem tudok egyetérteni, hogy egy vendéglátóipari iskola vagy akár a vendéglátóipar kisajáítít egy népi eredetű megnevezést, és attól kezdve senki ne hívjon egy ételt úgy ahogy eddig, mert azt csak akkor teheti, ha pont úgy készül, ahogy ők leírták. Fejből be kellett vágnod egy receptet, oké. Valami alapja csak kell legyen egy vizsgának. És valószínűleg nem is ez volt a cél, ott sem azért tanították azt a receptet nektek, mert csak és kizárólag azt neveznek gyulyásnak, hanem mert szerintük úgy a legjobb, és az csak természetes ill. elvárható, hogy a vendéglátásban a legjobbra törekszenek. Ami szívük és pénztárcájuk joga.
Volt a receptben murok (bocs, sárgarépa)? Ha igen, annak hiányában már nem gulyás a gulyás? (mégegyszer: figyeld meg, hogy itt sem gulyás
levesről beszélek, amiről én addig nem is hallottam magyar ember létemre, amíg Pannóniába nem költöztem). Csak mert több. mint egymillió ember biztosan nem tesz murkot a gulyásba (bocs, sárgarépát - szándékosan írtam a jellegzetes erdélyi megnevezést), szóval akkor ők nem gulyást készítenek, és rosszul nevezik azt, amit főznek?
Párhuzamba állítanám ezt bizonyos "nyalvtani szabályokkal", mert igen nagy a hasonlóság: hasonló törekvések voltak pár évtizeddel ezelőtt az MTA nyelvészeti "részlegén", akik kitalálták, hogy a magyar nyelvben nem helyes a szenvedő szerkezetek használata nem tranzitív igékkel. Ami aztán úgy ment át a köztudatba (mert úgy egyszerűbb), hogy nem helyes szenvedő szerkezeteket használni, pont. (És middenki ismeri az elrettentő példát, amit felhoznak hozzá "A macska fel van mászva a fára és a farka le van lógva"). Miközben emberek milliói (az ország keleti részén, ill. a határon túl) a befagyott tóra rámondták, hogy "be van fagyva", a halott emberre pedig, hogy "meg van halva". Hol vannak itt kérem a tranzitív igék? Többmillió ember, aki ezeket így használja tömbben, a területen meghatározó nyeljárásban, hirtelen elkezdett nyelvtanilag helytelenül beszélni? Szerencsére az ilyen és hasonló, túlszabályozó nyelvészkedésen túllépett már a mai nyelvészet,a többség elfogadta végre, hogy a nyelvtan az leíró és nem szabályozó jellegű, az MTA nem felkent nyelvhatóság, és a nyelvjárásokban nem csak kiejtés- és szótárbeli különbségek vannak, hanem nyelvtaniak is. Tényleg elnézést, hogy felhoztam a nyelvtan témát, de óhatatlan, mert abban van a legtöbb ilyen, szavakon és mondatszerkezeteken rágódó vita.
Illetve elnézést mindenkitől, hogy ebben a topikban vitatkozunk ezekről, de egyszerűen kapcsolódik a korábban felvetett vendéglői "problémákhoz".
Szerintem még kolbász is volt benne. 
