Általában a hifiről

[revox]

nekem is vannak olyan lemezeim, mint Revoxnak az Iron Madien.
Avval a különbséggel, hogy én ezeket nem útálom.

félrement. én szeretem az iron maident. nem vagyok fanatikus, vagy gyűjtő, pólóm sicns se hosszúő hajam (sose volt ) de van pár lemezem. az nem tetszett, ahogy szólt. az a konfig, ami már egyéb zenéken eladta magát, a metállal még megbukott

[mishow]

… ehhez egy gondolat. nem kell róla beszélgetni, csak elmesélem...
néha előfordul, hogy elmegyek ismerősökhöz rendszert beállítani … Egyetlen lemezt viszek magammal, általában egy iron maident.
Ekkor ott van a (tulaj) szemében a riadtság, hogy most mi lett a saját lemezeivel, ha ez a förtelem elkezdett zenélni. És ekkor döbben meg másodjára …

Csak röviden, mert vótmá’ : nem titok, hogy a Heed elektronikák “terheléses tesztje” Rammstein zúzással történik.
Ha az megy, akkor megy minden.
Ennyi

[revox]

valamely nap kérte valaki, ha még vannak csontos cikkek, tegyem be. nem találom, de

Felraktam három beszélgetést Csontos Istvánnal, ma éjfélkor törlöm.

https://drive.google.com/drive/folders/ ... sp=sharing

nekem is (meg úgy mindenkinek) ezek voltak meg, de sehol nem tallom. lehet szerverköltözésnél elmaradtak valahol... de voltak szpotok, reklámfilmek is. Van sok kiadvány, kisebb füzetek otthon lefűzve és persze a hifipiac magazinban sokévnyi merlin hírek, ahol a készüliknfón kívül egy kicsit tanulni is lehet az attitűdöt.

még ezt találtam. Előtte végignéztem és azért sok dolog már talán idejétmúlt, de jól tükrözte az akkori állapotokat. Arra is ügyelni kell, akik a filemt készítették, nem minidg értik a dolgot és nem azt mondják vissza, ami elhangzik. Pl István nem azt mondja, hogy csak a csöves technika a jó, csak árnyalja, hogy talán... (tessék megnézni a rockzenés néhával ez hogy összecseng csak óvatosan).
Két dolgot adtam Istvánnak egyébként, az egyik egy Coltrane lemez volt, amivel az Istennek nem tudtam megbarátkozni és ezt a digitális lópikulát, hogy az érzelmeket nem lehet számokká alakítani, de a shakespeare hasonlat övé. Ezt akkor hittük és hirdettük, de akkor valahogy még élesebb volt a difi analóg és digit között. Mára azért odajutottunk, hogy bátran vállalható CD pörgetők vannak és bár igaz, hogy az analóg lelke erősebben jelen van, azért a digit is bőven elmegy. Amiről az a mondat szól, de inkább egy példa (mert ezért lehet keresztrefesztíés jár 2023-ban ):
Bizottság/Kalandre fel. Akinek megvan CD-n és analógon, láthatja az ordító különbséget. A CD később jelent meg értelemszerint és sikeresen újrakeverték a kor igényeinek megfelelően, hogy olyan pontos legyen, a pókot is harapja ki a sarokból. Ezzel azt érték el, hogy az összes zenei történést kilúgozták belőle. CD-ről mai napig nem tudom meghallgatni. nem, nem akarom, egyszerűen nem tudom, olyan borzalmas. Rikácésolnak benne, nyavalyognak,de valahogy úgy, hogy sztévágja az agyad. LP-ról hallgatva meg kellett állípítsam, szerintem(! de nem-csak szerntem) a létező legjobb hazai könnyűzenei nagylemez, ha ezt lehet annak nevezni...

na, a videó

youtu.be/EhsJJu11msY

[Rock60]

Az én megfogalmazásomban,a "több komolyzenét" csak abbol adódik,hogy a nagy upgradek közepette,sikerül(t) olyan rendszert/eket összelapátolni,amelyek X zsánert preferálják,és keptelenek már az Y féle lejátszására...elméletileg,ez "fejlődésként" van elkönyvelve,mind zenei fronton,mind szerkó fronton....de valóban az-e,ha 2 kupac zenénk van:ez jó szól,az meg nem jó szól ?..magasabb rendű,és alacsonyabb rendű zenék ?

Húúú, ezt mondtam volna ?
Nem igazán értem, mit akarsz ebből kihozni ?
Ha egy rendszer jobb, mint korábban, bármilyen fejlesztés okán, azon illik mindennek jobban szólni.
És igen, ahogy Chord is írta, a komplexebb műfajok - nem magasabb rendűek - jobban meghálálják, vagy mondjuk úgy, többet kamatoztatnak a rendszer javúlásából.
De, mind azok mellett és ellenére, amit Chord mond, nekem is vannak olyan lemezeim, mint Revoxnak az Iron Madien.
Avval a különbséggel, hogy én ezeket nem útálom.
Ha változik valami a cuccon, bármi apró dolog is legyen az, rögtön előkerül egy Zappa, egy Vollenveider, egy Bell Epoque, vagy a Rain Man. Ja, és a Carpanters és persze Keith Jarret...
Ha a tesztelgetés pozitív eredménnyel zárul, akkor jöhet Mahler IV, vagy Handel Messias.
Egy kis elmélyülés a tesztelgetés után.

[jott/ment]

valamely nap kérte valaki, ha még vannak csontos cikkek, tegyem be. nem találom, de

Felraktam három beszélgetést Csontos Istvánnal, ma éjfélkor törlöm.

https://drive.google.com/drive/folders/ ... sp=sharing

[revox]

2. Azért mielőtt nagyon magasra húznánk a szemöldökünket, vegyük észre a " néha " szócskát.

ehhez egy gondolat. nem kell róla beszélgetni, csak elmesélem...

néha előfordul, hogy elmegyek ismerősökhöz rendszert beállítani. Sokszor van, hogy új hangszedőt kell installálni. Egyetlen lemezt viszek magammal, általában egy iron maident.
a történet úgy indul, beállítjuk kb a sablonnal a dolgokat, majd jönnek a tulaj lemezei. Addig tekergetjük, míg jó nem lesz. Ekkor már a tulaj örül, mert az új PU jobb, mint elődje. Ekkor vakarom elő az iron maiden lemezt. felkerül a number of the beast és kérdezem a tulajt, tetszik neki? Általában nem. Nekem se. Ekkor jön még egy kis tűnyomás és antiskating igazítás, esetleg izoláció, majd elkezd a gitár zenélni, pereg a dob és a tulajnak máris tetszik, elkezd a lába ütemre járni. DE!!! Ekkor ott van a szemében a riadtság, hogy most mi lett a saját lemezeivel, ha ez a förtelem elkezdett zenélni. És ekkor döbben meg másodjára, hogy a saját lemezei (általában sokszor afféle "elvárt" hájendes stílusúak, mint jazz, vagy komolyzene) még jobban szólnak, mint szóltak előtte. És akkor mindenki elégedetten dől hátra.

10-ből 10szer ez a sztori és én mindennyiszer vigyorgok, hogy valamit továbbadtam abból, ami infó felgyűlt bennem kb 35 év alatt. Most Nektek így adtam át, aki nem hiszi, járjon utána

[zoli73]

a Sokol rádiót most ugorjuk át,az "értelmezése" a mondokámban az volt,hogy ne a rendszerünk "minősége" határozza meg milyen zenét hallgatunk...jobb hifi,nagyobb élvezet,ez rendben van,de ne legyen meghatározó szerepe...hifi zenéinkhez,vagy hifihez zene ?

Alapvetően igazad van, Chord " protestálásával " kiegészítve.
/ Számomra / rendkívül plasztikusan vezette le, miért fontosabbak a jobb hangú készülékek a klasszikus zenéhez, főleg operához, mint bármi máshoz.
Gondoljunk a különböző korosztályok zenehallgatási szokásaira.
Meggyőződésem, hogy az idősebb generáció nem CSAK azért hallgat sokkal nagyobb arányban klasszikus zenét a fiatalékhoz képest, mert a korral szofisztikálódott a zenei ízlése, hanem azért is, mert koránál fogva már olyan készülékek birtokosává vált, ami könnyebbé teszi ennek a sokszor nehezebben érthető műfajnak a befogadását, élvezetét.

Szerintem nem korhoz kötött, hogy 1-1 zenei műfajt szeretünk, élvezünk, értűnk-e. Bár a feleségem szerint már a Jazz is "öregemberzene", de természetesen én ezzel sem értek egyet.
Szerintem sokkal inkább függ attól, hogy milyen közegbe születik, nő fel, milyen tanulmányokat folytat, hol él, és ettől fogva milyen lehetőségei adódnak, színházba, koncertekre járni, milyen közegben éli a mindennapjait. Mennyire érdeklődő, mennyire széles latókörű, befogadóképes, érzékeny. Ezen feltételek hiányában hiába áll rendelkezésre egy magas minőségű lehallgató rendszer, attól még nem lesz valakiből mindenevő zenekedvelő.
De ahogy korábban is írtam, például a rendszerem egyre jobb hangminősége nem vonzott be számomra korábban nem kedvelt műfajokat. Rám ilyen hatást nem tud gyakorolni egy rendszer.
Attól, hogy egy rendszer minél jobb hangú, abból minden műfaj megszólaltatása profitál. Szerintem egy kiemelkedően jó hangú rendszer egyik fő ismérve a müfajfüggetlenség.

[dixie-chicken]

a Sokol rádiót most ugorjuk át,az "értelmezése" a mondokámban az volt,hogy ne a rendszerünk "minősége" határozza meg milyen zenét hallgatunk...jobb hifi,nagyobb élvezet,ez rendben van,de ne legyen meghatározó szerepe...hifi zenéinkhez,vagy hifihez zene ?

Alapvetően igazad van, Chord " protestálásával " kiegészítve.
/ Számomra / rendkívül plasztikusan vezette le, miért fontosabbak a jobb hangú készülékek a klasszikus zenéhez, főleg operához, mint bármi máshoz.
Gondoljunk a különböző korosztályok zenehallgatási szokásaira.
Meggyőződésem, hogy az idősebb generáció nem CSAK azért hallgat sokkal nagyobb arányban klasszikus zenét a fiatalékhoz képest, mert a korral szofisztikálódott a zenei ízlése, hanem azért is, mert koránál fogva már olyan készülékek birtokosává vált, ami könnyebbé teszi ennek a sokszor nehezebben érthető műfajnak a befogadását, élvezetét.

az én megfogalmazásomban,a "több komolyzenét" csak abbol adódik,hogy a nagy upgradek közepette,sikerül(t) olyan rendszert/eket összelapátolni,amelyek X zsánert preferálják,és keptelenek már az Y féle lejátszására...elméletileg,ez "fejlődésként" van elkönyvelve,mind zenei fronton,mind szerkó fronton....de valóban az-e,ha 2 kupac zenénk van:ez jó szól,az meg nem jó szól ?..magasabb rendű,és alacsonyabb rendű zenék ?...

...de

[Baryll]

teljesen jó a meglátás és talán meg is értem mert nem rendelkeztek kellő háttérinfóval
a kiállítások eredendően azért jöttek létre, hogy a gyártók bemutassák az új termékeiket a forgalmazóknak. Januárban kimegy az importőr Las Vegasba. körbenéz és ami megtetszik neki, arra leszerződik a gyártóval. Később beengedték az egyszeri halandókat is. mi már készen kaptuk, hogy bárki bemehet.
a másik, hogy alapvetően ezt az egészet. maguk a vevők is generálják, mert az kell sok embernek, ami nehezen elérhető és nem elégszik meg az olcsó, mégis jóhangú rendszerrel.
A lenti link erről szól 2003-ból. Akkor azt mondtam Istvánnak, na majd én, én megmutatom. a 2005-ös high end shown kérdezte, mit szeretnék kiállítani, demózni. a méregdrága rendszerek helyett rávettem. rendeljünk egy legolcsóbb Moth elő-végfokot(150e) és Goldring GR2 lemezjátszót(110e, de ebben volt egy Goldring 1012GX hangszedő is), Goldring PA1 phonot (25e) és Quad 11L (115e/pár). Darumák, Kondo KSL SPC madzagok. Mr Van den Hul a szobában végighallgatta a Beethoven V lemezt. majd odajött és mocskosmód kezet szorított, jelezvén, hogy tetszett neki és így tovább (akkor még szemtelenül fiatal voltam én is). Aztán elmondtam, menyibe kerül, na, ekkor szorított rá csak igazán. Sok, lttjáró embernek tetszett, volt, aki odáig merészkedett. hogy szerinte a show legjobb hangja. Ami nem volt igaz, de olyan kis egységet alkotott a rendszer, hogy nem zavart, hogy csak egy kis motyó. Na, ezek után. egy kezemen meg tudom számolni, hány Moth lett eladva, a Goldringot meg főleg tudom, mert a minimumrendelés 12db volt. Alig tudtuk kilapátolni, főleg olyanok vitték el, akinek volt egy nagy rendszere, de akart egy kisebbet is. Meg akartam mutatni, megbuktam. Ha a cikket elolvassátok, ez értelmet nyer. De a Moth is bezárt nemsokára és a Goldring lemezjátszók is eltűntek.
Zsolt haverom fogalmazta ezt meg egyszerűen: van egy nullpont és azt tologatjuk kifele. Sajnáltam, hogy ez a roppant egyszerű mondat nem az én fejemből pattant ki, holott mindig ezt próbáltam magyarázni. csak nem ilyen röviden... szóval van a nullpont, ahol minden szép és jó és ezt tologatjuk a felbontás növelésével. a vége valahol messze van, de nem is kell oda eljutni, mert a null és a vége között, bárhonnan veszel mintát, értsd rendszert, az jó lesz. Csak le kell győzni magadban azt a hülye fóbiát, hogy olcsón nem lehet jót venni.

azóta is kergetem az olcsó dolgokat. nemrég az Analog Audionál volt a Konus Cutie erősítő, 180ezerért, Nem sok kelt el, de már nem is gyártják. De ott van a TMP ANT-je, ez szerencsére forog, de szerintem sokkal több ember tudna rendesen zenét hallgatni, ha nem a milliós rendszereket kergetné. ráadásul az erőn felül vállalás eredménye sokszor, egy nívós készülék, pl erősítő megvétele és a források elapadnak és ezt körberakjuk nem hozzáillő dolgokkal és várjuk, de nem jön a csoda.

szerintem ezt gondolja át minden zenebarát és olyan szintben gondolkodjon, amivel nem teljesít erőn felül és boldog lesz

https://index.hu/kultur/klassz/highend1112/

Köszönöm szépen a felvilágosító célzatú reakciót a véleményemmel kapcsolatban!
Érdekes volt olvasni, hogy milyen az úgynevezett "másik oldalon" állva megélni a helyzetet pl egy hifi show kapcsán.
A linkben szereplő interjú is nagyon szuper. Tulajdonképpen el is hangzik benne az, amire vágyom én személy szerint is, mint hifi használó, érdeklődő, vásárló ettől az egész "iparágtól".
Az idézet: "De a high-end révén az emberek GAZDAGODNAK."
Nagyszerű meglátás. Úgy gondolom, hogy ezen kellene hogy legyen a hangsúly. Tehát, hogy több lesz az ember kulturális értelemben azáltal, hogy jobb minőségben tudja hallgatni a felvételeket. Jobban bevonódik a művek élvezetébe, mélyebb és tartósabb is lesz általa az élmény.

[Rock60]

a Sokol rádiót most ugorjuk át,az "értelmezése" a mondokámban az volt,hogy ne a rendszerünk "minősége" határozza meg milyen zenét hallgatunk...jobb hifi,nagyobb élvezet,ez rendben van,de ne legyen meghatározó szerepe...hifi zenéinkhez,vagy hifihez zene ?

Alapvetően igazad van, Chord " protestálásával " kiegészítve.
/ Számomra / rendkívül plasztikusan vezette le, miért fontosabbak a jobb hangú készülékek a klasszikus zenéhez, főleg operához, mint bármi máshoz.
Gondoljunk a különböző korosztályok zenehallgatási szokásaira.
Meggyőződésem, hogy az idősebb generáció nem CSAK azért hallgat sokkal nagyobb arányban klasszikus zenét a fiatalékhoz képest, mert a korral szofisztikálódott a zenei ízlése, hanem azért is, mert koránál fogva már olyan készülékek birtokosává vált, ami könnyebbé teszi ennek a sokszor nehezebben érthető műfajnak a befogadását, élvezetét.

[Rock60]

1. Valamely nap kérte valaki, ha még vannak csontos cikkek, tegyem be. nem találom, de tegnap rá is kerestem és ezt dobta fel :
2. A valós mondanivaló megszólaltatása néha nehezebb a rockzenével, mint a komollyal. mert a hifi lényege valahol ez, hogy átadja a mondanivalót a zene segítségével.
3. A tökéletes hangszerhang kergetése csak felületes ismerése a zenereprodukciónak, bár valamelyest paralel a megfelelő hangzáshűség az információátadó-képességgel.

1. Ja. Én voltam. Köszönjük !
2. Azért mielőtt nagyon magasra húznánk a szemöldökünket, vegyük észre a " néha " szócskát.
3. Ez biztos így lehet. István a bűn rossz hangú, agyonjátszott, sercegős lemezeket hallgatva is képes volt élvezni az általa jónak tartott előadást.
Nekem ez a képesség nem adatott meg.
Mikor nála jártam és éppen valami sercegős operát hallgatott, szinte zavartan kapta le a lemezjátszóról a lemezt " Nézek valamit, ami neked is tetszeni fog " -mondta és villámgyorsan átfutva négyezres lemezgyűjteményét feldobta a Voydra valamelyik - jól szóló - kedvencemet, vagy új szerzeményét.

[revox]

Tehát én úgy gondolom, hogy a hangminőségnél vannak fontosabb tényezők, amik formálni tudják a zenei ízlésünket. Elvégre egy kiváló hangminőségű rendszeren, minden zenei műfaj, ugyan olyan kiválóan kell, hogy megszólaljon, és nem csak az felé vonzódunk, azt halgatunk, ami a rendszerünkön jól szól.

ez így van, a jó és rossz zene műfajfüggetlen.
valamely nap kérte valaki, ha még vannak csontos cikkek, tegyem be. nem találom, de tegnap rá is kerestem és ezt dobta fel. A valós mondanivaló megszólaltatása néha nehezebb a rockzenével, mint a komollyal. mert a hifi lényege valahol ez, hogy átadja a mondanivalót a zene segítségével. A tökéletes hangszerhang kergetése csak felületes ismerése a zenereprodukciónak, bár valamelyest paralel a megfelelő hangzáshűség az információátadó-képességgel.

meg lehet nézni, a cseh újságíró mennyivel kommerszebb kérdéseket feszeget és láthatóan lövése sincs arról a szintről, ami a Wanted és Frusciante között zajlik.

http://hippikiller.blogspot.com/2007/02 ... tvn-i.html

[dixie-chicken]

Ha a minőségi rendszer vezet el oda,hogy befogadást nyerjen el vlmilyen zene,bármi is legyen az,nagy gáz van ...az igazán "jó" zenét fel kell ismerni egy Sokol rádión,vagy egy egyszerű autórádió rendszeren is...az amihez a csúcs hifi vezet,önámitás

de szwsz 3x,magánvélemény...

Gáz, vagy nem gáz, én is a - a bevallott - kisebbséghez tartozom. Nem mintha az igazán " jó " zenét nem ismerném fel egy Sokol rádión is, de hogy élvezetet jelentsen a hallgatása, ahhoz nekem kell, ha nem is csúcs-hifi, de egy minimum minőségi szint.
Aztán, hogy ez - e a sznobság, vagy az, hogy valaki zsebrádiót hallgatva tesz úgy, mint ha élvezné Bartókot, mindenki belenézhet a magába...

a Sokol rádiót most ugorjuk át,az "értelmezése" a mondokámban az volt,hogy ne a rendszerünk "minősége" határozza meg milyen zenét hallgatunk...jobb hifi,nagyobb élvezet,ez rendben van,de ne legyen meghatározó szerepe...hifi zenéinkhez,vagy hifihez zene ?

[dixie-chicken]

A zenei kultúra helyzetéért felelőssé tenni egy hifi kereskedőt eléggé érdekes gondolat. Szerinted nekünk mégis milyen ráhatásunk van erre a területre? Maximum annyit tehetünk az ügy érdekében, hogy a hozzánk betérő vevőknek megpróbáljuk igényes zenékkel bemutatni a készülékeinket

hm,ez nekem extrém vicces ...de biztos az én hibám

https://www.bartimexaudio.hu/blog/17-tu ... telo-zenek

öszinte leszek,nagyon sajnálom azon embereket,akik csak a fenti zenék alapján választanak rendszert..

no hard feelings

Érdekes, hogy van itt 3-4 fórumtárs, akik a kereskedők minden hozzászólásába rendszeresen belekötnek. Nem tudom, hogy miért ez az ellenszenv velünk szemben, és nem gondolom, hogy én erre személyesen rászolgáltam volna bármivel, hiszen nem is ismerjük egymást személyesen. Akkor pedig ezt előítélet hívják. De ez mindegy is végül, elég öreg vagyok már, és már rég elfogadtam, hogy nem lehetek mindenkinek szimpatikus.

Az említett ajánlott tesztelő zenék csak példák, vannak köztük kiváló zenék, és vannak, amik csak inkább technikai értelemben alkalmasak tesztelésre. Azt egy szóval sem említettem viszont, hogy "csak" ezekkel demóznék, részedről ez megint egy hamis feltételezés, így nem is "csak" ezek alapján választanak rendszert a vevőim.

semmi személyeskedés nincs benne,hidd el ...csak rávilágit egy problematikára,ahol a fátol,már nem látjuk az erdőt...sajnos a mai highend iparág,tisztelet a kivételnek,ilyen irányba terelgeti a nyájat,a kereskedőknek is nincs nagyon más lehetőségük,olyan "alapanyagokat" használnak,amelyel rendelkeznek...ki van nevelve egy generáció,amely a koncertteremben (MüPa) az utolsó sorba vásárolnak jegyet,mert ott még elviselhető számukra a hangzás ,közelebb már durva,erőszakos a hangzás,és lényegtelen milyen zene van teritéken...

változatosabb zenei anyagot kéne használni..használjuk a saját kedvenceinket,tesztelésnél,ha ez meglenne,kevesebb termék lenne a hirdetésrovatokban...

[mishow]

Te pl. mit teszel a minőségi zenei kultúra iránti (tömeg-)igény növeléséért?

A zenei kultúra iránti tömegigény növeléséért szinte semmit sem teszek. Annyit tudok csak, hogy …

Gyakorlatilag mindent felsoroltál, amit az egyén maga és környezete zenei igényessége érdekében megtehet. Ha sokan tesznek így, az a kultúra iránti tömegigényt is növeli, de legalább is fenntartja.
Ezek után tényleg nem értem, pontosan mit várnál el a hifi kereskedőktől, mit kellene tenniük?

[Rock60]

Amikor beállt pl. a Spendor, vagy a ML, javult, de csak úgy 'ketyegett' szépen, vagy a Roger Waters lemezen a szánhúzó kutyák picit nagyobb kört alkottak, szóval, nagyjából, vagy inkább lényegileg, tökugyanúgy szóltak, mint sok éve, egy közép-krumpli rendszeren. A hifis paraméterek sokat javultak, de a mögöttes tartalom csak egy minimálist, ha ugyan.
A komolyzenénél, ott teljesen más volt a helyzet.
Ott bődületesen nagy változás lett; pl. egy cselló, az egyszerűen elkezdett igazából zenélni, egy gamba, az meg hirtelen megmutatta, hogy hány ezer felhang-szálra ki tud bomlani egy húr. A csembalón az eredeti hangszerek elkezdték kidiffundálni a százévek berakódott hangjait; az énekesek, dívák hangja teli lett ilyen-olyan enyhe akcentussal, reszeléssel, mikro-megcsuklással. Minden ilyesmire valami nehezen leírható varázslat rakódott rá.
A mögöttes tartalom gyakorlatilag átvette a főszerepet a hifis paraméterektől.

Hogy itt a hangminőség ízlésformáló volt? Igen szó szerint. Most is az.
Nem előállította, hanem formálta. Nevelte, ha úgy tetszik.

Ennél zseniálisabban nehéz lenne összefoglalni a lényeget.

[Baryll]

Te pl. mit teszel a minőségi zenei kultúra iránti (tömeg-)igény növeléséért?

A zenei kultúra iránti tömegigény növeléséért szinte semmit sem teszek. Annyit tudok csak, hogy elmegyek koncertekre és kifizetem a jegyet, amivel a művészeket, a művészetet támogatom. Lemezeket vásárolok boltból, koncerteken. A gyerekeimet hangszeres zenélésre taníttatom. Gyerekként zenetanárhoz jártam tanulni én is. Fiatalon amatőr zenészként felléptem egy együttesben a május 1-ei ünnepségen. Gyerekként énekkarban felléptem.
Szeretném, ha a gyerekeim minél hosszabb időn keresztül zenekarban zenélnének, esetleg zenekart alapítanának.
Eddig durván csak ennyi. (Ja. Szoktam magas hangerőn is zenét hallgatni, ilyenkor lehet, hogy rajtam kívül mások is hallgatnak különleges felvételeket a környékemen. )
Nem mindenki tehet annyit a hazai zenei kultúra felemelkedéséért, mint pl a Gáspár Győző.

[Luxor Audio]

A zenei kúltúra milyenségéért aligha okolhatók a hifi/high-end kereskedők, sőt, néhányat olyannak ismerek, aki szinte missziónak érzi, hogy tágítsa a nem oly tájékozott hallgatóság zenei érdeklődését, ismereteit. Amit részemről egy nagyon szinpatikus megnyilvánulásnak tartok.

Igen, vannak ilyenek, de ebből nem az olvasható ki, hogy néhány kereskedő mégiscsak szereplőnek érzik magát az ügyben?Nem olyan elborult dolog ez talán. Pl. van Hollandiában egy hagyományos népzenei fesztivál, amit az egyik ottani szórakoztató elektronikai áruház szponzorál.

Egy rendszer a hangminőségénél fogva, nem lehet ízlésformáló. Ahhoz, hogy megismerjünk, megszeressünk eddig számunkra ismeretlen műfajokat, azon belül előadókat, ahhoz erősebb inger kell, mint egy jó hangminőségű rendszer. A zenei ízlésre, tájékozottságra, igényességre, nem tud egy rendszer nevelni, legyen is az bármilyen nívós.

Hajlok rá, hogy egyetértsek veled, viszont ha egy hangrendszer nem is, de a hobbi és a tagsága tud ízlést formálni, vannak saját divathullámai, kifejezései, módszerei.

[chord_]

Szerintem a jó rendszer(hifi/high-end) műfajfüggetlen, és nem rángat senkit, sehová. A válasz sokkal inkább az egyénben keresendő, mint a rendszerben. Egy rendszer a hangminőségénél fogva, nem lehet ízlésformáló.
Ahhoz, hogy megismerjünk, megszeressünk eddig számunkra ismeretlen műfajokat, azon belül előadókat, ahhoz erősebb inger kell, mint egy jó hangminőségű rendszer. A zenei ízlésre, tájékozottságra, igényességre, nem tud egy rendszer nevelni, legy is az bármilyen nívós.

Óvatosan protestálnék.
Régen nagy Pink Floyd rajongó voltam. PL. a legendás (audiofil-gyémánt-kiadás-a-minimum) Dark Side of the Moon, vagy más, elektromos zenék, javul-gattak a rendszerépítés során; amikor beállt pl. a Spendor, vagy a ML, javult, de csak úgy 'ketyegett' szépen, vagy a Roger Waters lemezen a szánhúzó kutyák picit nagyobb kört alkottak, szóval, nagyjából, vagy inkább lényegileg, tökugyanúgy szóltak, mint sok éve, egy közép-krumpli rendszeren. A hifis paraméterek sokat javultak, de a mögöttes tartalom csak egy minimálist, ha ugyan.
A komolyzenénél, ott teljesen más volt a helyzet. Ott bődületesen nagy változás lett; pl. egy cselló, az egyszerűen elkezdett igazából zenélni, egy gamba, az meg hirtelen megmutatta, hogy hány ezer felhang-szálra ki tud bomlani egy húr. A csembalón az eredeti hangszerek elkezdték kidiffundálni a százévek berakódott hangjait; az énekesek, dívák hangja teli lett ilyen-olyan enyhe akcentussal, reszeléssel, mikro-megcsuklással. Minden ilyesmire valami nehezen leírható varázslat rakódott rá. A mögöttes tartalom gyakorlatilag átvette a főszerepet a hifis paraméterektől.
Aztán hirtelen egy Patricia Barber SACD ezek után, vagy egy három-vak-egér lemez, egy komplett műanyaghang-gyűjtemény, egy rendkívül igényes, aranybevonatos kiadásban. Egyszerűen megálltak, a nekik való kiteljesedést nálam elérték a sokkal-sokkal olcsóbb rendszerekkel is, teljesen függetlenül attól, hogy zeneileg miféle dolgok.


Hogy itt a hangminőség ízlésformáló volt?, igen szó szerint. Most is az.
Nem előállította, hanem formálta. Nevelte, ha úgy tetszik.

[PgSpa]

Moderátorok merre jártok? Azért kapcsolódok ki ebben a fórumban, mert politikamentes. Ha valaki úgy érzi, hogy igaza van, akkor se hozza ide az ilyen vonatkozású érveit, véleményét!

[Luxor Audio]

No, ha először definiálni kellene azt, amiben nem értesz egyet a fórumtárs véleményével, akkor miért nem lehet igaza, ha mi ki sem tudjuk számolni?

Hagyjuk!

[zoli73]

Szent meggyőződésemmé vált mostanra, mióta már így X éve komolyabban is foglalkozom a hifizéssel - hogy én azért nem lettem 3X évvel ezelőtt jazz és klasszikus zene rajongó, mert nem volt ezen zenei műfajok élvezetes megszólaltatásához megfelelő minőségű - magas szinten produkáló - hifi berendezésem.

Ez szerintem inkább sznobizmus lenne, ha ezen múlna.

Nálam a jó zene, mindegy, hogy anno a mono Orion TV-n szólt, Videoton rádión (amikről a mono Grundig magnóra vettünk fel), vagy apukám Tesla orsós magnóján, a mini piros gömb Beag hangsugárzóval, vagy később a Philips music centeren. Nem ezen múlt, hogy megszerettem valamit. Ugyanúgy hallgattam ezeket TDK D, és Sony HF kazettán a Tensai kétkazettás magnóval, vagy ceruzával visszatekerve walkmannal.

És talán nem gondomom rosszul, hogy a többség is hasonlóan lehet ezzel.

Nem tudom a többség mit gondol; én azt, amit a Baryll mondott.
Nagyon sok olyan embert ismerek, akit a jó hifi rángatott bele a komolyzenébe. És rángatott ki az egyebekből.

Konkrét példa?, nagy kedvencem a régi billentyűsök. Talán a leg-felhangérzékenyebb instrumentum a csembaló / virginál / stb... Ha kicsit is rossz a hifi, vagy akár a drága HighEnd rendszer, az eredmény nem főleg a rossz hang lesz, hanem az, hogy nem lesz hallgatva ez a hangszer, sehogyan, semmilyen formában sem.
És itt nem a politika, meg az Orbán Viktor, meg a 'kultúra mélyrepülése', meg a világtendenciák, stb... a felelős, hanem a rossz hifi, a rossz hang.
Ha ez sznobizmus, én elfogadom: akkor sznob vagyok.

Szerintem a jó rendszer(hifi/high-end) műfajfüggetlen, és nem rángat senkit, sehová. A válasz sokkal inkább az egyénben keresendő, mint a rendszerben. Egy rendszer a hangminőségénél fogva, nem lehet ízlésformáló.
Ahhoz, hogy megismerjünk, megszeressünk eddig számunkra ismeretlen műfajokat, azon belül előadókat, ahhoz erősebb inger kell, mint egy jó hangminőségű rendszer. A zenei ízlésre, tájékozottságra, igényességre, nem tud egy rendszer nevelni, legyen is az bármilyen nívós.
A magam példájából kiindulva, és a Te logikádat követve, még bőven van mit gyúrnom a rendszerem hangminőségén, mert nekem még nem akaródzik komolyzenét hallgatni. Szerintem nincs is a világon az a rendszer, ami meg tudná velem szerettetni a komolyzenét. Nem tud tetszeni, nem tud hatni rám, pedig az életben legalább ugyanannyit találkozom vele, mint más-más műfajokkal, így akár felkelthette volna már az érdeklődésem úgy, mint más műfajok, de nem, tőlem nagyon távol áll.
Ma már teljesen másmilyen zenéket hallgatok, mint fiatalon, azokat valahogy kinőttem, a ma kedvelt stílusokra meg akkor még talán nem voltam érett, nem értettem, de a kolyzene cseppet sem vonz. Sőt, vannak olyan hangszerek, amik a komolyzenében szinte alap hangszernek számítanak, amiknek ki nem állhatom a hangját. Ilyen az általad nagyra tartott csemballó, de méginkább a hegedű. Kis túlzással, a hegedű hangjával engem ki letne üldőzni a világból, legyen az bármilyen műfaj, amiben hegedülnek.
A zenei érdeklődésemet úgy 60%-ban a Jazz teszi ki, de az olyan Jazz felvételeket amiben hegedű is szerepel, szintén ki nem állom. Az én ízlésem szerint a hegedű nem összeegyeztethető a Jazz-el. Nem, a fent említett hangszereket élőben sem szívesen halgatom, halgatnám.
Tehát én úgy gondolom, hogy a hangminőségnél vannak fontosabb tényezők, amik formálni tudják a zenei ízlésünket. Elvégre egy kiváló hangminőségű rendszeren, minden zenei műfaj, ugyan olyan kiválóan kell, hogy megszólaljon, és nem csak az felé vonzódunk, azt halgatunk, ami a rendszerünkön jól szól.

[Baryll]

Soha egyetlen rendszer nem fordított még akkora hangsúlyt a kultúrára, nem áldozott még annyit, mint a mostani.
Világszenzáció lett a Magyar Zene Háza. Az Opera, Zeneakadémia felújítása csodálatos lett. Az, hogy ezek a kulturális helyszínek nem a te szintedet képviselik, arról csak te tehetsz. De soha nem látott mennyiségű jazz, rock koncert közül válogathatsz akár a szintén ebben a rendszerben megépült MVM dómban és a Puskás Arénában is. Vagy menj el a Veszprémi Jazz fesztre, ahol jobbnál jobb előadók koncertjeit hallgathattad - volna, ha nem a siránkozásodba temetkeznél.
Nem zene, de a kultúrához tartozik a csodálatosan felújított Szépművészeti múzeum, az új Néprajzi Múzeum, a megszámlálhatatlan felújított kastély. A MÜPÁ-ban világsztárok koncerteznek egész évben - csak el kellene menni rájuk.
Szerencsére az itt kesergőkön kívül az előadások zöme telt házas azokkal, akik nem a mély- és magashangok miatt hallgatnak zenét rendszerük tesztelése érdekében, hanem a zene és az előadók miatt. Öröm látni, hogy a szülők, nagyszülők százai viszik magukkal a koncertekre a tíz év körüli gyerekeiket, unokáikat.
Szóval, a hiba az ön készülékében van! (persze saját nyomorunk okát mindig másban kell keresni)

Tudod ott kezdődik a legnagyobb probléma, amikor a kultúra színvonalát abban kezdjük el méricskélni, hogy mennyi üveg, vas, meg beton lett felhasználva a megtámogatásához.

Örülök a sok jó koncertnek. Annak mégjobban örülnék, ha vidékre is jutna belőle minél több. Meg ha a kultúrházat fel lehetne fűteni minden hideg napon, hogy ott gyerekek, fiatalok, fenőttek, tehát mindenki és bárki elkezdhessenek zenélni, táncolni, ne adj Isten, csak úgy zenét hallgatni, filmet nézni, stb.
Itt van nálunk a felújított kultúrház. Benne most már a könyvtár is és ott megtaláltam a 80-as évek akai (vagy videoton) poros hifitornyát. A könyvtárban. Nyilván senki sem hallgatja, hallgathatja ott. Zenehallgató szoba nincs a hatalmas új, sok teremmel kiegészített létesítményben.
Nyílván ez ilyen nosztalgiázásnak, nyavalygásnak hathat sokaknál, amit összeírok, pedig csak azt próbálnám megfejteni, hogy mi lehet az, ami az elmúlt évtizedek nagy és dicsőséges menetelése közben valahol félúton egyszer csak úgy elmaradt, elveszett. Vagy talán úgy igazából soha nem is létezett?

Amikor már megszerette az ember pl a jazz-t, onnantól kezdve már lehet, hogy a sokol rádión is végig tudja hallgatni, talán szenvedés nélkül is. Nem tudom, mert még nem próbáltam. Nem vagyok mazochista típus.

Arra a fajta kereskedői magatartásra vágyom, amit Zoli73 is felvázolt. Minél inkább a zenén legyen a hangsúly, ha betérek egy hifi üzletbe, vagy kimegyek egy show-ra. Egyébként én is tapasztalom, hogy vannak azért akik ezen munkálkodnak és tesznek ezen jó cél érdekében. Hálás köszönetem Nekik a munkájukért.

[ANDS]

Ezt az állítást (vagy az ellenkezőjét) be lehetne bizonyítani indulatok gerjesztése nélkül is. Csak tudni kellene pár számot...

Előbb definiálni kellene, mit tekintünk kulturális kiadásnak, de gyanítom, ez nem fog menni, amúgy is gyorsan átcsapnánk véres politizálásba, szóval engedjük el!

A felsorolt beruházások egy részén dolgoztam és a (zenei) kultúra megemelését ritkán érzékeltem a célok között. A listán masszív kivétel a Magyar Zene Háza, ahol már az építkezést - a nagy kapkodás ellenére - is áthatotta valami jó érzés és az intézmény működésének első néhány hónapja is példamutató. Ilyen műfajfüggetlen, elhivatott, magas színvonalú ügyből (is) kellene még jónéhány és nem csak Budapestre.

No, ha először definiálni kellene azt, amiben nem értesz egyet a fórumtárs véleményével, akkor miért nem lehet igaza, ha mi ki sem tudjuk számolni?
A GDP szerencsére adott, bár ebbe is bele lehet kötni.

Az operaház felújítása pl. nálam azért a kormány javára írható.

Nem értem, miért nem lehet politika mentesen egyszerűen kiszámolni, mi tartozik oda?
Kulturális intézmények fenntartása, újak építése, a hozzá tartozó személyi költségek. Ez eddig összeadás lenne. A kultúrális eseményeknek is van személyi költsége, meg vannak bérleti díjak.

Ha az összeadással megvagyunk, el kell osztani a GDP értékêvel. Semmi politika, csak számtan.

[fererencz]

Ugye a hifizés közvetve segített kultúrálódni, de ma már az autóban is élvezettel hallgatom a Bartók Rádió műsorait. Még az sem rontja az élvezkedésemet, hogy az egyik oldali "mélysugarzó" peremei elporladtak időközben. Aztán a fotelembe beülve már kényesebb vagyok, ott már jól kell szólnia.