Van valakinek tapasztalata MC2 Audio végfokokkal? Melyik régebbi típust érdemes otthoni zenehallgatáshoz kipróbálni?
https://www.mc2-audio.co.uk/


Még mindig az az érzésem, hogy egy kicsit sarkítod, tévesen viszed tovább a mondandómat...wittao írta: ↑2023.09.06., szer. 13:10
A beszélgetés abból indult ki, hogy szerinted megdöbbentő az árazása a készüléknek, mivel a korábbi ára mai reálértéken (inkább csak az inflációt követő számadat érhető el, sem mint egy valós érték, talán támpontnak tekinthető) 550 GBP körül mozgott. Ezzel szemben a mai majd 3x annyiba kerül, miközben csak valamit átrajzoltak rajta, de amúgy ugyanaz. És ha már "ugyanaz" miért árulják ennyiért (burkoltan kérdezzünk rá: taláááánnn exxtraprofffiiitttttt???? ).
A beszélgetés abból indult ki, hogy szerinted megdöbbentő az árazása a készüléknek, mivel a korábbi ára mai reálértéken (inkább csak az inflációt követő számadat érhető el, sem mint egy valós érték, talán támpontnak tekinthető) 550 GBP körül mozgott. Ezzel szemben a mai majd 3x annyiba kerül, miközben csak valamit átrajzoltak rajta, de amúgy ugyanaz. És ha már "ugyanaz" miért árulják ennyiért (burkoltan kérdezzünk rá: taláááánnn exxtraprofffiiitttttt???? ).fererencz írta: ↑2023.09.06., szer. 13:04Nyilvánvaló, hogy az éremnek két oldala van, de úgy gondolom azért egyértelmű, hogy a tömeges gyártás a költséghatékonyabb.wittao írta: ↑2023.09.06., szer. 12:47
Akkor vegyuk mar szepen sorba:
1. Hogy nem annyiba kerul az alkatreszeket megvenni, ehhez gyartonak kell lenni. Tehat fent kell tartani egy infrastrukturat (epuletek, raktarak). Kepzett szemelyzetet. Gyartashoz szukseges eszkozoket lizingelni, amortizacios koltsegekkel egyutt.
2. Raktarkeszlet: ez vagy jo, vagy rossz, de a penz az biztosan all benne. Kozben megprobalni lekovetni a piac mozgasait, es lehetoleg nem tul sokat vesziteni a raktarozassal… figyelembe veve a termekek eletciklusat is, es ugye alkatreszt kidobni meg nem tul szerencses
3. Logisztikai rendszerek mukodese manapsag nem olyan, mint 50 eve. A koltseguk sem.
4. Disztributorok/Dealerek arkepzese, allamok adozasi szokasai megint csak nem ugy szamolhatok
5. Hianygazdasagi elemekkel is kalkulalni szukseges, minimum celszeru figyelembe venni
(nekunk van olyan 25-30$-s alkatreszunk, amit a Covid csucson 1.000$-ert tudtunk beszerezni. Ha ilyen elofordul, vagy gyartas leallitas (ami szinten penzbe kerul), vagy ujratervezes van (nem meglepi, ez is penzbe kerul, ha egyaltalan van elerheto helyettesito alkatresz).
6. Marketing koltsegek: na ez manapsag elegge husbavago, regebben ennek az aranya is kisebb szelet volt.
7. Csomagolas es szallitas: 50 ev viszonylataban ez teljesen mas liga…
Amugy ha a kepeket megnezed igenis ujra lett tervezve, hiszen egy csomo alkatresz mar reg nem elerheto az eredetibol. Ha nem akartak volna, akkor is ujra kellett tervezniuk.
Én is azt írtam, hogy már biztos nem ugyan az, módosíthattak ezt-azt. Kérlek, ne tulajdoníts nekem olyan állításokat, amiket nem írtam le! Ne kitalált legyen a vita alapja!![]()

Nyilvánvaló, hogy az éremnek két oldala van, de úgy gondolom azért egyértelmű, hogy a tömeges gyártás a költséghatékonyabb.wittao írta: ↑2023.09.06., szer. 12:47
Akkor vegyuk mar szepen sorba:
1. Hogy nem annyiba kerul az alkatreszeket megvenni, ehhez gyartonak kell lenni. Tehat fent kell tartani egy infrastrukturat (epuletek, raktarak). Kepzett szemelyzetet. Gyartashoz szukseges eszkozoket lizingelni, amortizacios koltsegekkel egyutt.
2. Raktarkeszlet: ez vagy jo, vagy rossz, de a penz az biztosan all benne. Kozben megprobalni lekovetni a piac mozgasait, es lehetoleg nem tul sokat vesziteni a raktarozassal… figyelembe veve a termekek eletciklusat is, es ugye alkatreszt kidobni meg nem tul szerencses
3. Logisztikai rendszerek mukodese manapsag nem olyan, mint 50 eve. A koltseguk sem.
4. Disztributorok/Dealerek arkepzese, allamok adozasi szokasai megint csak nem ugy szamolhatok
5. Hianygazdasagi elemekkel is kalkulalni szukseges, minimum celszeru figyelembe venni
(nekunk van olyan 25-30$-s alkatreszunk, amit a Covid csucson 1.000$-ert tudtunk beszerezni. Ha ilyen elofordul, vagy gyartas leallitas (ami szinten penzbe kerul), vagy ujratervezes van (nem meglepi, ez is penzbe kerul, ha egyaltalan van elerheto helyettesito alkatresz).
6. Marketing koltsegek: na ez manapsag elegge husbavago, regebben ennek az aranya is kisebb szelet volt.
7. Csomagolas es szallitas: 50 ev viszonylataban ez teljesen mas liga…
Amugy ha a kepeket megnezed igenis ujra lett tervezve, hiszen egy csomo alkatresz mar reg nem elerheto az eredetibol. Ha nem akartak volna, akkor is ujra kellett tervezniuk.
Akkor vegyuk mar szepen sorba:fererencz írta: ↑2023.09.06., szer. 07:05Már megint az irántam érzett haragod...wittao írta: ↑2023.09.05., kedd 22:47Ironizalhatsz…
Ettol fuggetlenul ha 550GBP-bol megcsinalod ezt az erositot, akkor elso leszek, aki vesz egy ilyet. Elotted a lehetoseg, parancsolj!
Addig csak az a tipusu ember marad elottem, aki felnyit egy keszuleket es elkezdi osszeadni az alkatreszek arat, belecsodalkozik a nagyvilagba mi mennyibe kerul, fogalmatlanul persze, mert ha neki kellene allni, akkor azt sem tudna forrasztopakat vagy olajos csavarhuzot vegyen elo…
Nem számolgattam alkatrész árakat, ezt csak rámhúztad.
Arra céloztam, hogy 38 éve ezt meg kellett tervezni. Dizájn, kapcsolás,... Most csak újra elővették, esetleg kis igazítás.
Tudom én is, hogy nem csak alkatrészeket kell összeadni, kérlek ne nézz idiótának, nem én adom be magam uber szakembernek, bár forrasztani is tudok.![]()
Egyébként, nekem 1db-hoz nem annyiba kerülne a vödör alkatrész, mint egy gyártónak.

Szerintem teljesen rendben van a szabad piac, a kapitalizmus és a készülékek árazása, kiskereskedelem, stb. Viszont mindenki láthatja, hogy "hifi/high end" esetében az ár sok esetben nincsen arányban a műszaki tartalommal, hangminőséggel. Előfordul, hogy relatív nagyon magas árat kell fizetni akár egy közepes audio eszközökért. Röviden: bármit szinte bármennyiért el lehet adni. Engem ez a fajta "high end" típusú árképzés jelenleg inkább elriaszt mint vonz, viszont sokaknak ez kell, ami teljesen rendben van. Szép, márkás, drága. Pro audio vonalon, ahol a vásárlók jelentős része nem annyira laikus már, az ár jobban arányban van a minőséggel és a realitással.alto írta: ↑2023.09.06., szer. 09:33Szerintem baromi egyszerű a helyzet, szabad világban élünk, mindenki önállóan dönthet arról, mire költi a pénzét. Aki úgy érzi hogy csak feelinget vesz drágán, hogy a beépített alkatrészekhez képes rablás a készülék ára, hogy a gyártók, a kereskedők, a gaz kapitalisták csak lehúzzák, akkor ne vásároljon, rakja össze saját maga otthon. Aztán lépjünk ezen túl, és beszélgessünk valami érdekesebbről.


Szerintem érdekes a téma, kérdés, ki mit hoz ki belőle "beszélgetés" szintjén?

Én csak a saját példámon tudom mondani, hogy bár ugyanaz az elvű a Marantz PM-16 és a PM-11-es is (AB osztály), mégis jól hallható a különbség a két erősítő hangja között a fiatalabbik javára.

Az analóg - minőséget is produkáló - hangerősítők világában valóban megfigyelhető egyfajta "stagnálás", ez az elektroncsőves és a félvezetős vonalra is vonatkozhat.fererencz írta: ↑2023.09.06., szer. 07:24Tehát a kérdésem:
Lehetséges, hogy a 40 évvel ezelőtti, belépő, budget audiofil szintet ma csak 1500 fontból tudjuk megvalósítási?
Simán levezethető, hogy tényleg annyi az ára amennyi. De úgy érzem, itt a nosztalgiát, fílinget fizetjük meg. Ennyi.
Ellenkező esetben nem történ fejlődés ezen a téren 40 év alatt, inkább visszafelé.
Akkor a pár milliós erősítők ma a 40 évvel ezelőtti belépő szinten lehetnek hangban, hiszen azok költsége sok új szolgáltatást, fejlesztést, alkatrészt is le kell fedjen.


Már megint az irántam érzett haragod...wittao írta: ↑2023.09.05., kedd 22:47Ironizalhatsz…
Ettol fuggetlenul ha 550GBP-bol megcsinalod ezt az erositot, akkor elso leszek, aki vesz egy ilyet. Elotted a lehetoseg, parancsolj!
Addig csak az a tipusu ember marad elottem, aki felnyit egy keszuleket es elkezdi osszeadni az alkatreszek arat, belecsodalkozik a nagyvilagba mi mennyibe kerul, fogalmatlanul persze, mert ha neki kellene allni, akkor azt sem tudna forrasztopakat vagy olajos csavarhuzot vegyen elo…
Akkor ha már alkatrészeket számolgatunk össze elmesélek valamit. Adva van egy magyar gyártó aki egy adott beszállítóval gyártatja le az általa forgalmazott terméket. A termék bevezető ára olyan 150.000 Forint körül volt, a mai árát nem tudom pontosan, de ennek minimum a háromszorosa-négyszerese. A beszállítótól a forgalmazó ötvenvalahányezer forintért vette az erősítőt. Az anyagára (ezt konkrétan tudom) 38.000 forint volt. Bár a forgalmazó váltig állítja, hogy a mai félmillás erősítő belseje nem ugyanaz mint a 150.000 forintosé volt, nem igazán hiszem el (miért is lenne más?). Szóval ha így kell számolni, hogy mondjuk (azóta eltelt pár év, lehet hogy a mai anyagköltség akár már legyen 100.000 forint körül, bár ezt túlzónak tartom) ennyi az anyagár, és ennyi az eladási ár, akkor alkatrész ár számolgatás véleményem szeirnt nem vezet messzire.wittao írta: ↑2023.09.05., kedd 22:47Ironizalhatsz…
Ettol fuggetlenul ha 550GBP-bol megcsinalod ezt az erositot, akkor elso leszek, aki vesz egy ilyet. Elotted a lehetoseg, parancsolj!
Addig csak az a tipusu ember marad elottem, aki felnyit egy keszuleket es elkezdi osszeadni az alkatreszek arat, belecsodalkozik a nagyvilagba mi mennyibe kerul, fogalmatlanul persze, mert ha neki kellene allni, akkor azt sem tudna forrasztopakat vagy olajos csavarhuzot vegyen elo…
Ironizalhatsz…


Igaz, ez így csak egy durva viszonyítás, nem pontos.wittao írta: ↑2023.09.05., kedd 21:56
Inflacios kalkulator, szerintem ez alapjan 100%-ban piaci arat szamolni igencsak nehez, foleg ugy, hogy csak az utobbi 3 evben Covid + haborus helyzet miatt szinte duplazodtak az arak, az 50% kulonbozet szinte alap. Neztem kalkulatorokat erre vonatkozoan es erosen atlagolgatnak, nagyon nehezen veszik be az utolso par ev “gyomrosat” a koltsegek tekinteteben.
Amugy alkatreszre pontosan minden ugyanaz?
Inflacios kalkulator, szerintem ez alapjan 100%-ban piaci arat szamolni igencsak nehez, foleg ugy, hogy csak az utobbi 3 evben Covid + haborus helyzet miatt szinte duplazodtak az arak, az 50% kulonbozet szinte alap. Neztem kalkulatorokat erre vonatkozoan es erosen atlagolgatnak, nagyon nehezen veszik be az utolso par ev “gyomrosat” a koltsegek tekinteteben.fererencz írta: ↑2023.09.05., kedd 08:17A nosztalgia ára: 189 GBP 1985-ben (mai árfolyamon 557 GBP), 1499 GBP 2023-ban.
https://www.av-online.hu/hifi/musical-f ... teszt_4094
Azt is érdemes hozzátenni, hogy ilyesfajta esősítő és/vagy valami hasonló hifis berendezés akkoriban az angol háztartásokban is nagyobb arányban fordult elő, mint manapság. Legalábbis erősen valószínű, hogy így van, más topikban erről sok szó esett már.dixie-chicken írta: ↑2023.09.05., kedd 18:53hm,mondjuk azt hogy heti átlagkereset (UK) '85-ben,elég volt egy A1-re...a mai A1,1500 font...van egy kis "elcsúszás" kint is valahol

hm,mondjuk azt hogy heti átlagkereset (UK) '85-ben,elég volt egy A1-re...a mai A1,1500 font...van egy kis "elcsúszás" kint is valaholIndy írta: ↑2023.09.05., kedd 16:081985-ben 160 font körül volt a heti átlagkereset az Egyesült Királyságban, 2022-ben pedig 640 font. Így is lehet nézni...dixie-chicken írta: ↑2023.09.05., kedd 16:05nu egy pár érdekes ismert termék,régi ára,'72-ben,Laskys árjegyzék...Tannoy,SME,Garrard,Thorens,Quad termék is megtalálható...menyi is az annyi ?nyersanyag, munkaerő árak, stb. változásával egyáltalán nem foglalkozik.![]()