Hálózati audio lejátszók

[alto]

A piac hány százaléka használ Tidalt, és azon belül, hány százalék MQA-t. Van erről valakinek legalább egy nagyjából pontos adata?
Amiket én találok nem friss adatokat, azok alapján kb. 1-2% lehet?

https://m.hvg.hu/tudomany/20220120_spot ... _streaming

Ezek alapján még mindig nem értem, miért csukja be a boltot egy cég, ha nem ad MQA-t...?

Mert ha jól gondolom, a piac JELENTŐSEN nagyobb hányada nem használja/igényli azt.

De ha van valakinek pontos adata, megköszönomöm, ha megossza velünk.

Persze ez a hifi világban nem teljesen érvényes, hisz ezek jó része gondolom mobil telefon, meg valami BT eszköz, amit használ.

De ha azt nézzük, hogy mennyien használnak 320kbps MP3-nál jobb hangminőséget, ott mennyi lehet az arány Tidal esetében? 10-20-30%? Mert még szerintem így is jelentős piac marad arra a részre, ahol NEM KELL az MQA. Vagy nagyon rosszul látom?

Nem feltétlenül az a lényeg, hányan használják ténylegesen az MQA képességet. Az a lényeg, hogy a piac úgy gondolkodik, hogy egy millió feletti árú high-end streamer tudja már az MQA-t is ha ennyi pénzbe kerül, akkor is ha nincs kihasználva, mert jó lesz az még esetleg később is.

[alto]

A kapitalizmus úgy működik, hogy a keresletet/kínálatot a szabadversenyes piaci automatizmusok szabályozzák. A gyártók a piaci igényt/keresletet elégítik ki a termékeikkel. Ritkán és keveseknek az is sikerül, hogy valamilyen innovációval, paradigma váltással új piaci keresletet teremtsenek, ilyen volt pl. Steve Jobs. A gyártók természetesen figyelik a piacot, a trendeket, de mivel nekik általában nincs közvetlen kapcsolatuk a végfelhasználókkal, ezért a kereskedők visszajelzéseire is hagyatkozniuk kell. Vannak akik ezt jól csinálják, vannak akik meg mennek a saját fejük után, mint pl. a Linn.

A Tidal a maga sokmilliós előfizetői bázisával kétségtelenül megteremtette az MQA képes streamerek, DAC-ok iránti igényt, és ez jól látszik kereskedői oldalról is. Mindez attól teljesen függetlenül is igaz, hogy nekem mint kereskedőnek, egy adott gyártó fejlesztőinek vagy a vevők egy részének mi a véleménye az MQA-ról, mint technológiáról, a kereslet markánsan jelen van a piacon.

Tetszik ez a hasonlat az Apple és Linn között, már csak azért is mert azt gondolnám a Linn 2007-ben az elsők között lehetett aki audiofil célra highend otthoni lossless hálózati lejátszót gyártott a Klimax DS megjelenésével, aztán a DSD-vel kicsit beragatt, egészen 2016-ig várni kellett, hogy bevezessék a Katalyst DSD képes DAC-al ellátott készülékeiket, amit 2021-ben az Organik DAC váltott. De kb. mint ahogy az Apple "kullog" a megoldásaival az újjító Android után, évekkel később bevezetve a telefonoknál ugyanazt a technikát amit az Android bevezet, viszont kimaxolja az azokban rejlő potenciált. Valahogy ezt látom a Linnben is. Biztos megvan az okuk rá, hogy nem ülnek rá az MQA vonatra, nem gondolnám, hogy egyszerű megyünk a saját fejünk után effektus lenen benne.
Az, hogy miért nem volt a 2010-es évek középen magyarországi forgalmazójuk, természetesen egyszerű vásárlóként nem tudom, azonban tény, hogy a piacon az egyik legdrágább, ha nem a legdrágább eszközeik vannak, cserébe atombiztos működés, kíváló szolgáltatások, folyamatos frissítések, dokumentációs bázisok párosulnak. És az is biztos, hogy vannak olcsóbb, hamarabb reagáló gyártók a piacon és hogy melyik jobb minőségben végső soron a fogyasztó szájíze és/vagy pénztárcája dönti el.

Én árultam a Linnt, és árulok Lumint is, így pontosan meg tudom mondani, hogy mi volt a gond. Nagyon jók a Linn-ek, semmi baj nem volt velük ebből a szempontból, fogytak is szépen. Aztán jött a Lumin, a Linnhez hasonló atombiztos működéssel, folyamatos frissítésekkel, még kiválóbb szolgáltatásokkal, és ugyanazzal a kiváló hangminőséggel, jóval kedvezőbb áron. A Linn évekig hallani sem akart a DSD-ről, mint ahogy most az MQA-ról. Azt vettük észre, hogy Linn értékesítése földbe állt, a Lumin meg kilőtt, gyakorlatilag kiszorította a Linn-t a piacról, egyszerűen nem tudtunk már Linn-t eladni. A Limar ezért adta fel a Linn képviseletét.

[vazze]

Olyan felesleges idecitálni az Apple-t meg az Android-ot.
A kettő nem ugyanaz a kategória.

[Alex_Aston]

A piac hány százaléka használ Tidalt, és azon belül, hány százalék MQA-t. Van erről valakinek legalább egy nagyjából pontos adata?
Amiket én találok nem friss adatokat, azok alapján kb. 1-2% lehet?

https://m.hvg.hu/tudomany/20220120_spot ... _streaming

Ezek alapján még mindig nem értem, miért csukja be a boltot egy cég, ha nem ad MQA-t...?

Mert ha jól gondolom, a piac JELENTŐSEN nagyobb hányada nem használja/igényli azt.

De ha van valakinek pontos adata, megköszönomöm, ha megossza velünk.

Persze ez a hifi világban nem teljesen érvényes, hisz ezek jó része gondolom mobil telefon, meg valami BT eszköz, amit használ.

De ha azt nézzük, hogy mennyien használnak 320kbps MP3-nál jobb hangminőséget, ott mennyi lehet az arány Tidal esetében? 10-20-30%? Mert még szerintem így is jelentős piac marad arra a részre, ahol NEM KELL az MQA. Vagy nagyon rosszul látom?

[andarson]

A kapitalizmus úgy működik, hogy a keresletet/kínálatot a szabadversenyes piaci automatizmusok szabályozzák. A gyártók a piaci igényt/keresletet elégítik ki a termékeikkel. Ritkán és keveseknek az is sikerül, hogy valamilyen innovációval, paradigma váltással új piaci keresletet teremtsenek, ilyen volt pl. Steve Jobs. A gyártók természetesen figyelik a piacot, a trendeket, de mivel nekik általában nincs közvetlen kapcsolatuk a végfelhasználókkal, ezért a kereskedők visszajelzéseire is hagyatkozniuk kell. Vannak akik ezt jól csinálják, vannak akik meg mennek a saját fejük után, mint pl. a Linn.

A Tidal a maga sokmilliós előfizetői bázisával kétségtelenül megteremtette az MQA képes streamerek, DAC-ok iránti igényt, és ez jól látszik kereskedői oldalról is. Mindez attól teljesen függetlenül is igaz, hogy nekem mint kereskedőnek, egy adott gyártó fejlesztőinek vagy a vevők egy részének mi a véleménye az MQA-ról, mint technológiáról, a kereslet markánsan jelen van a piacon.

Tetszik ez a hasonlat az Apple és Linn között, már csak azért is mert azt gondolnám a Linn 2007-ben az elsők között lehetett aki audiofil célra highend otthoni lossless hálózati lejátszót gyártott a Klimax DS megjelenésével, aztán a DSD-vel kicsit beragatt, egészen 2016-ig várni kellett, hogy bevezessék a Katalyst DSD képes DAC-al ellátott készülékeiket, amit 2021-ben az Organik DAC váltott. De kb. mint ahogy az Apple "kullog" a megoldásaival az újjító Android után, évekkel később bevezetve a telefonoknál ugyanazt a technikát amit az Android bevezet, viszont kimaxolja az azokban rejlő potenciált. Valahogy ezt látom a Linnben is. Biztos megvan az okuk rá, hogy nem ülnek rá az MQA vonatra, nem gondolnám, hogy egyszerű megyünk a saját fejünk után effektus lenen benne.
Az, hogy miért nem volt a 2010-es évek középen magyarországi forgalmazójuk, természetesen egyszerű vásárlóként nem tudom, azonban tény, hogy a piacon az egyik legdrágább, ha nem a legdrágább eszközeik vannak, cserébe atombiztos működés, kíváló szolgáltatások, folyamatos frissítések, dokumentációs bázisok párosulnak. És az is biztos, hogy vannak olcsóbb, hamarabb reagáló gyártók a piacon és hogy melyik jobb minőségben végső soron a fogyasztó szájíze és/vagy pénztárcája dönti el.

[alto]

A Lindemann sem...

Ennek kifejezetten örülök. Főleg, hogy én DSD párti vagyok.

A felsorolt nagy gyártók szerintem tudnak valamit svindli ügyben, ezért nem támogatják, foglalkoznak ezzel a 'formátummal"

A kapitalizmus úgy működik, hogy a keresletet/kínálatot a szabadversenyes piaci automatizmusok szabályozzák. A gyártók a piaci igényt/keresletet elégítik ki a termékeikkel. Ritkán és keveseknek az is sikerül, hogy valamilyen innovációval, paradigma váltással új piaci keresletet teremtsenek, ilyen volt pl. Steve Jobs. A gyártók természetesen figyelik a piacot, a trendeket, de mivel nekik általában nincs közvetlen kapcsolatuk a végfelhasználókkal, ezért a kereskedők visszajelzéseire is hagyatkozniuk kell. Vannak akik ezt jól csinálják, vannak akik meg mennek a saját fejük után, mint pl. a Linn.

A Tidal a maga sokmilliós előfizetői bázisával kétségtelenül megteremtette az MQA képes streamerek, DAC-ok iránti igényt, és ez jól látszik kereskedői oldalról is. Mindez attól teljesen függetlenül is igaz, hogy nekem mint kereskedőnek, egy adott gyártó fejlesztőinek vagy a vevők egy részének mi a véleménye az MQA-ról, mint technológiáról, a kereslet markánsan jelen van a piacon.

[vlaca]

A Lindemann sem...

Ennek kifejezetten örülök. Főleg, hogy én DSD párti vagyok.

A felsorolt nagy gyártók szerintem tudnak valamit svindli ügyben, ezért nem támogatják, foglalkoznak ezzel a 'formátummal"

DCS,MSB,Mytek,stb. Ők meg tök amatőrök a digitális technikában, bepalizták őket az mqa svindlivel

3E932D43-FF28-47CA-B8F5-BBD90DED853F.jpeg (428.05 KiB) Megtekintve 1818 alkalommal

[Gulka.]

A Lindemann sem...

Ennek kifejezetten örülök. Főleg, hogy én DSD párti vagyok.

A felsorolt nagy gyártók szerintem tudnak valamit svindli ügyben, ezért nem támogatják, foglalkoznak ezzel a 'formátummal"

[dixie-chicken]

hali mindenkinek

ezzel az SMSL DP5 Streamer-el van vlkinek vlmilyen tapasztalata ?...esetleg összehasonlitotta a CA CXN2-el ?

https://www.audiophonics.fr/en/streamer ... 14680.html

tudom van MO-i forgalmazó is,de most maradjunk maga a terméknél magabán

köszi

[pali923]

A Lindemann sem...

De nincs semmi baj, mert az összes chi-fi tudja és tudja!

[gomolalaci]

Az is elgondolkodtató, hogy a Linn vagy a Naim egyáltalán nem támogatja az MQA-t. Attól még top hálózati lejátszókként tartják őket számon.

A Lindemann sem...

[tamagaba]

Én Deezer hifi-t

Én is. És tudtommal még százmilliók.
Illetve több százmillió ember szintnén nem TIDAL-t hallgat.
Szerintem nem olyan kicsi piac ez, hogy be kéne csuknia a boltot azoknak a cégeknek, akik nem adnak MQA-t.

A nagy MQA svindli
https://ear.hu/?p=10138
https://audiophilestyle.com/ca/reviews/ ... ions-r701/
https://audiophilestyle.com/forums/topi ... deep-dive/

Az MP3-as le lett alázva, a hálózaton a Hi-Res Audio nehezen megy át, valamit ki kellet találni

[Alex_Aston]

Én Deezer hifi-t

Én is. És tudtommal még százmilliók.
Illetve több százmillió ember szintnén nem TIDAL-t hallgat.
Szerintem nem olyan kicsi piac ez, hogy be kéne csuknia a boltot azoknak a cégeknek, akik nem adnak MQA-t.

[dbrnsk]

, hogy az emberek pusztán attól hogy létezik mqa akarják is az mqa-t.

Igen... Aztán tele az apró az MQA-s BS Node készülékkel.

[Arpi82]

Az is elgondolkodtató, hogy a Linn vagy a Naim egyáltalán nem támogatja az MQA-t. Attól még top hálózati lejátszókként tartják őket számon.

Én sem akarok vitát indítani, csak arra gondolok, hogy MQA nélküli lejátszókat is érdemes lehet nézegetni.

Qobuz Hi-res -t viszont mindkettő(naim, Linn) támogatja az MQA-val szemben.

[dixie-chicken]

A másik gond, hogy amíg nem tudod merre kellene ugrani, ne ugorj. Ha vmi tetszik, vagy a tesztek jókat írtak róla, ne hidd el! Csak azt hidd, amit otthon hallasz a saját rendszeredben. Tehát ha felkerül valami, ami érdekes lehet vidd haza letét ellenében kipróbálásra, illetve ha van rá lehetőséged (pénzed) megrendeled a neten újonnan, aztán van 14 napod elállni a szerződéstől...
Nem kell ettől félni, én 2 céggel is megcsináltam, meg sem kérdezik, miért nem kell. Újra csomagolva eladják ugyanannyiért.

Én most több hetes cserélgetésen vagyok túl (főleg erősítők, mert azt hittem ott a baj), aztán miután látom a rendszer hibáit, illetve az összeget, amiért valamivel jobbá lehetne tenni a hangzást, elégedetten hallgatom azt ami van.
A Cambridge cxn v2 alapvetően egy nagyon jól kezelhető darab, egyedül -amit a teszt is írt róla- a magas tartományban lévő kisebb felbontás lehet zavaró, engem ez csak kis hangerőn zavar cserében nagy hangerőn sem fárasztó a hangja hosszabb távon sem. Sztereo tere parádés, hangja nem karcos, nem rideg, megvan minden, ami kell. Viszont pofátlanság, hogy egyik napról a másikra 100 ezerrel felment az ára úgy, hogy eddig is 30 %-al magasabb volt, mint délkeleti szomszédainknál.

erre gondolsz:..

https://www.avstore.ro/dac-uri/cambridge-audio-cxn-v2/

milyen garanciát ad a CA?...van általános EU ? ...ha igen,még akkor is macerás lehet az ügyintézés esetleg,és az ördög nem alszik... ..,.van haztartási gépem,amely MO-n lett vásárolva,de amikor garis javitásra szorultunk,a hivatalos MO-i márkaszervizhez fordultam,azt mondták "ja,ez nem hivatalos MO-i forgalamzónál lett vásárolva,az eladóval kell intéznem "...és nem kispályás,MO-n hivatalos,internetes kereskedelmet bonyolitanak...

Ahogy előttem mondták: nincs ingyen ebéd :-). De ez tényleg akkora árkülönbség, hogy az ember bevállalja. Én megtettem.

én is szeretek olcsóbban vásárolni ha lehet ...vásároltam már hasonlóan jómagam is,nem egyszer,de nem RO-ban...milyen garit adtak vele ?

[-CB-]

A másik gond, hogy amíg nem tudod merre kellene ugrani, ne ugorj. Ha vmi tetszik, vagy a tesztek jókat írtak róla, ne hidd el! Csak azt hidd, amit otthon hallasz a saját rendszeredben. Tehát ha felkerül valami, ami érdekes lehet vidd haza letét ellenében kipróbálásra, illetve ha van rá lehetőséged (pénzed) megrendeled a neten újonnan, aztán van 14 napod elállni a szerződéstől...
Nem kell ettől félni, én 2 céggel is megcsináltam, meg sem kérdezik, miért nem kell. Újra csomagolva eladják ugyanannyiért.

Én most több hetes cserélgetésen vagyok túl (főleg erősítők, mert azt hittem ott a baj), aztán miután látom a rendszer hibáit, illetve az összeget, amiért valamivel jobbá lehetne tenni a hangzást, elégedetten hallgatom azt ami van.
A Cambridge cxn v2 alapvetően egy nagyon jól kezelhető darab, egyedül -amit a teszt is írt róla- a magas tartományban lévő kisebb felbontás lehet zavaró, engem ez csak kis hangerőn zavar cserében nagy hangerőn sem fárasztó a hangja hosszabb távon sem. Sztereo tere parádés, hangja nem karcos, nem rideg, megvan minden, ami kell. Viszont pofátlanság, hogy egyik napról a másikra 100 ezerrel felment az ára úgy, hogy eddig is 30 %-al magasabb volt, mint délkeleti szomszédainknál.

erre gondolsz:..

https://www.avstore.ro/dac-uri/cambridge-audio-cxn-v2/

milyen garanciát ad a CA?...van általános EU ? ...ha igen,még akkor is macerás lehet az ügyintézés esetleg,és az ördög nem alszik... ..,.van haztartási gépem,amely MO-n lett vásárolva,de amikor garis javitásra szorultunk,a hivatalos MO-i márkaszervizhez fordultam,azt mondták "ja,ez nem hivatalos MO-i forgalamzónál lett vásárolva,az eladóval kell intéznem "...és nem kispályás,MO-n hivatalos,internetes kereskedelmet bonyolitanak...

Ahogy előttem mondták: nincs ingyen ebéd :-). De ez tényleg akkora árkülönbség, hogy az ember bevállalja. Én megtettem.

[pali923]

Nagyon komoly ez az mqa üzleti modell, be kell látni hogy működik. Betolják, megfuttatják és akarod is.
A Linn és a Naim pedig nem akar feltétlenül Boothroydnak meg Stuartnak fizetni... Hehe

Amennyire én tudom, a Schiit sem szállt be az mqa világba, és le is írták a weblapon, hogy miért. Kb. az a lényege, hogy amíg fogalma sincs senkinek, hogy tulajdonképpen mi is ez, addig ők kimaradnak ebből a világból.
Azt nem tudom, hogy ez mennyire jó döntés, és mennyire jön be nekik, de azt tapasztalatból mondom, hogy jól szól, amit gyártanak - mqa nélkül is.

[fenyő]

[/quote]

A streaming felhasználók hány százaléka használ Tidalt, és ebből mennyien MQA-t?
[/quote]

Én Deezer hifi-t

[Eunos]

Sok ebben a pszichológia. Limar betekintést enged kereskedői szempontból, a személyes tapasztalatom baráti körben pedig az, hogy az emberek pusztán attól hogy létezik mqa akarják is az mqa-t. Itt kinyilvánítom, hogy eszem ágában sincs mqa-nemqa vitát nyitni de nyilvánvaló az ördögi kör! Nagyon komoly ez az mqa üzleti modell, be kell látni hogy működik. Betolják, megfuttatják és akarod is.
A Linn és a Naim pedig nem akar feltétlenül Boothroydnak meg Stuartnak fizetni... Hehe
Attól még szuper készülékeket csinálnak.

[Alex_Aston]

Most ugyanez van náluk a MQA-vel is. Vonatkoztassunk el most attól, hogy jó, vagy rossz, de van és ma igény van rá.
Az igényt pedig ki kell elégíteni, különben bezárhatod a boltot.

A streaming felhasználók hány százaléka használ Tidalt, és ebből mennyien MQA-t?

[LIMAR]

Az is elgondolkodtató, hogy a Linn vagy a Naim egyáltalán nem támogatja az MQA-t. Attól még top hálózati lejátszókként tartják őket számon.

Mert tehetetlenek és megrögzötten ragaszkodnak a saját elveikhez és nem veszik figyelembe a kor elvárásait.

A Linn óriásit hibázott akkor, amikor rögeszmésen ragaszkodott a csak PCM alapú hálózati lejátszóikhoz.
Világelsőkből világ utolsók lettek abban a pillanatban, amikor LUMIN kijött a DSD képes hálózati lejátszójukkal.
Abban a pillanatban eladhatatlanná váltak a Linn lejátszók. Meg is szabadultunk a Linntől sürgősen. A Lumin harmadáron jobb minőséget és fényévekkel több szolgáltatást nyújtott atombiztos működés mellett, ami addig csak a Linnre volt jellemző.
És még évekig görcsösen ragaszkodtak a DSD mellőzéséhez. Majd persze rájöttek, hogy ez vakvágány, de akkor a világ már rég elhaladt mellette.
A NAIM 5 pólusú DIN (magyarul tuchel dugó) csatlakozós bemeneteiről ne is beszéljünk. Totális csőd. Görcsösen erőltették a saját kábelezésüket és a saját komplett rendszerüket. Csak hát erre gyakorlatilag megszűnt az igény. Aztán már léptek, de későn.

Most ugyanez van náluk a MQA-vel is. Vonatkoztassunk el most attól, hogy jó, vagy rossz, de van és ma igény van rá.
Az igényt pedig ki kell elégíteni, különben bezárhatod a boltot.

[alto]

Az is elgondolkodtató, hogy a Linn vagy a Naim egyáltalán nem támogatja az MQA-t. Attól még top hálózati lejátszókként tartják őket számon.

Nem létkérdés az MQA, de a legtöbb gyártó mégis rákényszerül, nagy a piaci nyomás. Az MQA lobbinak sikerült elültetni a fejekben azt, hogy az MQA a minőség záloga. Az pedig valahogy nem megy át a fejekbe, hogy egy belépő szintű, de MQA képes DAC-on lejátszott MQA felvétel sokkal rosszabbul szól, mint ugyanaz egy nem MQA képes, de prémium kategóriás DAC-on. Az viszont igaz, hogy egy MQA képes prémium kategóriás DAC-on meg egy kicsivel még jobban.

[Arpi82]

Az is elgondolkodtató, hogy a Linn vagy a Naim egyáltalán nem támogatja az MQA-t. Attól még top hálózati lejátszókként tartják őket számon.

[dixie-chicken]

A másik gond, hogy amíg nem tudod merre kellene ugrani, ne ugorj. Ha vmi tetszik, vagy a tesztek jókat írtak róla, ne hidd el! Csak azt hidd, amit otthon hallasz a saját rendszeredben. Tehát ha felkerül valami, ami érdekes lehet vidd haza letét ellenében kipróbálásra, illetve ha van rá lehetőséged (pénzed) megrendeled a neten újonnan, aztán van 14 napod elállni a szerződéstől...
Nem kell ettől félni, én 2 céggel is megcsináltam, meg sem kérdezik, miért nem kell. Újra csomagolva eladják ugyanannyiért.

Én most több hetes cserélgetésen vagyok túl (főleg erősítők, mert azt hittem ott a baj), aztán miután látom a rendszer hibáit, illetve az összeget, amiért valamivel jobbá lehetne tenni a hangzást, elégedetten hallgatom azt ami van.
A Cambridge cxn v2 alapvetően egy nagyon jól kezelhető darab, egyedül -amit a teszt is írt róla- a magas tartományban lévő kisebb felbontás lehet zavaró, engem ez csak kis hangerőn zavar cserében nagy hangerőn sem fárasztó a hangja hosszabb távon sem. Sztereo tere parádés, hangja nem karcos, nem rideg, megvan minden, ami kell. Viszont pofátlanság, hogy egyik napról a másikra 100 ezerrel felment az ára úgy, hogy eddig is 30 %-al magasabb volt, mint délkeleti szomszédainknál.

erre gondolsz:..

https://www.avstore.ro/dac-uri/cambridge-audio-cxn-v2/

milyen garanciát ad a CA?...van általános EU ? ...ha igen,még akkor is macerás lehet az ügyintézés esetleg,és az ördög nem alszik... ..,.van haztartási gépem,amely MO-n lett vásárolva,de amikor garis javitásra szorultunk,a hivatalos MO-i márkaszervizhez fordultam,azt mondták "ja,ez nem hivatalos MO-i forgalamzónál lett vásárolva,az eladóval kell intéznem "...és nem kispályás,MO-n hivatalos,internetes kereskedelmet bonyolitanak...