Kábelezzünk

[Aszpirin]

Beírtam a kérdésekhez. Csak egy a probléma és ezért nem irogatok én már elméletről, és most is befejezném, mert itt annak a véleménye, aki csinált mondjuk 200 IC kábelt, amit örömmel használnak annyi, mint azé, aki egyet sem csinált. Aztán van egy sor minden lébe kanál ember, aki úgy érzi neki meg kell szólalnia.

Köszönöm az értékes információkat, és egyúttal hadd tegyek fel - laikusként, mert nem vagyok okleveles villamosmérnök - néhány kérdést neked, mint a téma szakértőjének, amit egy egyetemi előadáson is feltennék a fentiek elhangzása után:

• Ha a kábelvégeken keletkező visszaverődések a vezeték ellenállásán emésztődnek fel, akkor lehetséges-e, hogy a kábel fajlagos ellenállása is számít, nem csak a hossza? És ha igen, akkor lehetséges-e, hogy a háromszor akkora ellenállású de fele olyan hosszú kábelen mégis jobban emésztődnek fel a reflexiók?
  
  Ez így van!
• ha a fenti gondolatmenet helyes, akkor elvileg a kábel fajlagos ellenállásának növelésével kiválthatjuk a kábelhossz növelését, de akár ezt, akár a kábelhossz növelését meddig tehetjük meg úgy, hogy - figyelembe véve a kábel kapacitását is, amely mellesleg szintén függ a hossztól - valamint az induktivitást is, ne befolyásolja az analóg átküldött jelet olyan mértékben, hogy végül többet veszítsünk a vámon, mint amennyit nyerünk a réven? És ha ez a határ nem a végtelenben húzódik, akkor esetleg lehet, hogy erre utalt fülelek, amikor azt írta, hogy van ugyan optimális hossz, de az a kábel többi paraméterétől is függ? (egész pontosan idézve őt: “ sajnos ez a méret különböző a különféle kábeleknél”)
  
  Fogalmam sincs fülelek mire utalt. Egy angol fórumon olvastam, hogy csináltak 5-6 méteres IC kábeleket és nagyon jól szóltak. Én ilyet hosszú ICt még nem gyártottam. Viszont csináltam ilyen hosszú RCA-t aktív mélynyomóhoz, amit nagyon dícsértek. Persze az azért más műfaj.
  
  
• a csatlakozók fontosságát Te is említetted, kérdésem tehát, hogy lehetséges-e, hogy a kábelvégi reflexiók mértéke függ a csatlakozók kialakításától és egyéb minőségi paramétereitől? Ha igen, akkor lehetséges-e, hogy ugyanaz a kábel rövidebb méretben, de kedvezőbb kialakítású és jobb minőségű csatlakozókkal jobb, mint hosszabb méretben, rosszabb minőségű csatlakozókkal? Talán erre (is) utalt fülelek, amikor azt írta, hogy rövidebb kábeleknél jobban számít a csatlakozók minősége?
  
  A reflexió nemcsak a kábelen lévő csatlakozóktól függ, a IC elött és után lévő készülékeken is vannak csatlakozók, ott ugyanúgy fellép a reflexió. Rövidebb IC keményebb hangot ad, kár erről filózni.
  
• a fentiek fényében, lehetséges-e, hogy az “IC kábel legyen minél hosszabb, annál jobb” tanácsod a kérdés túlzott leegyszerűsítésén alapul? Ha esetleg így van, akkor lehetséges-e, hogy egy ilyen mértékű egyszerűsítésen alapuló tanács félrevezető lehet a magamfajtánál is laikusabbak számára?

Én nem hiszem, hogy ilyet írtam volna. Azt írtam, hogy nem jók a rövidek.

Laikus kérdéseim szíves megválaszolását előre is nagyon köszönöm!

A hosszon kívül nagyon sok minden befolyásolja egy IC kábel hangját. A legfontosabb a vezetők fém minősége és a huzal átmérők. Általában (esetek többségében) a nem árnyékolt szerkezetű ICk jobban szólnak, a csatlakozó készülékek ki- ill. bemenő impedanciája szabja meg, hogy mennyire zavarérzékeny kábel kell.
Sokan maguk konfekcionálnak IC kábelt. A forrasztás minősége is nagyon fontos. Ha túl sok az ón, akkor tompul a hangzás.

Ezzel elköszönök ebből a vitából!

Remélem nem sorolsz engem is a “minden lében kanál ember, aki úgy érz, meg kell szólalnia” kategóriába, mert én nem állítottam, hanem kérdeztem, és a kérdéseim őszinték voltak. Kérdezni pedig talán etikailag is elfogadható dolog egy fórumban...

A fenti válaszod alapján már egyértelmű, hogy enyhén félreértettem ezt a mondatodat: “ Az IC kábelből mindenképp lehetőleg hosszabbat érdemes használni. 1 m felett, de a több méteres is jobb, mint a rövid.”

[Aszpirin]

Fajlagos? Ha körbeírnád mit értesz itt fajlagos jellemző alatt?

fajlagos ellenállás alatt ezt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fajlagos_ ... 1ll%C3%A1s

ok, Ω·m, mint anyag jellemző. Ez a DC árrammal szembeni ellenállás általános elnezeése.

Igen, és a képletéből adódik, hogy egy huzal ellenállása ettől is függ (meg természetesen a keresztmetszetétől is, de itt épp a különféle anyagokra próbáltam utalni, talán tévesen...), nem csak a hosszától. Ezért kérdeztem, hogy HA a reflexiók - ahogy cables fogalmazott - “a vezeték ellenállásán emésztődnek fel” - akkor miért csak a kábelhossz számít - vagy legalábbis ez volt a kérdésem lényege. Talán szerencsésebb lett volna a fajlagos ellenállás helyett a keresztmetszetre kérdezni. De lehet, hogy cables a “vezeték ellenállásá”-ba nem csak az ohmos ellenállást értette hanem például beleérthette az induktív es kapacitív reaktanciát is, és akkor én értettem picit félre... A kérdésem lényege akkor is az, hogy miért csak a kábelhossz számít a reflexiók csillapításánál?

[cables]

Beírtam a kérdésekhez. Csak egy a probléma és ezért nem irogatok én már elméletről, és most is befejezném, mert itt annak a véleménye, aki csinált mondjuk 200 IC kábelt, amit örömmel használnak annyi, mint azé, aki egyet sem csinált. Aztán van egy sor minden lébe kanál ember, aki úgy érzi neki meg kell szólalnia.

Köszönöm az értékes információkat, és egyúttal hadd tegyek fel - laikusként, mert nem vagyok okleveles villamosmérnök - néhány kérdést neked, mint a téma szakértőjének, amit egy egyetemi előadáson is feltennék a fentiek elhangzása után:

• Ha a kábelvégeken keletkező visszaverődések a vezeték ellenállásán emésztődnek fel, akkor lehetséges-e, hogy a kábel fajlagos ellenállása is számít, nem csak a hossza? És ha igen, akkor lehetséges-e, hogy a háromszor akkora ellenállású de fele olyan hosszú kábelen mégis jobban emésztődnek fel a reflexiók?
  
  Ez így van!
• ha a fenti gondolatmenet helyes, akkor elvileg a kábel fajlagos ellenállásának növelésével kiválthatjuk a kábelhossz növelését, de akár ezt, akár a kábelhossz növelését meddig tehetjük meg úgy, hogy - figyelembe véve a kábel kapacitását is, amely mellesleg szintén függ a hossztól - valamint az induktivitást is, ne befolyásolja az analóg átküldött jelet olyan mértékben, hogy végül többet veszítsünk a vámon, mint amennyit nyerünk a réven? És ha ez a határ nem a végtelenben húzódik, akkor esetleg lehet, hogy erre utalt fülelek, amikor azt írta, hogy van ugyan optimális hossz, de az a kábel többi paraméterétől is függ? (egész pontosan idézve őt: “ sajnos ez a méret különböző a különféle kábeleknél”)
  
  Fogalmam sincs fülelek mire utalt. Egy angol fórumon olvastam, hogy csináltak 5-6 méteres IC kábeleket és nagyon jól szóltak. Én ilyet hosszú ICt még nem gyártottam. Viszont csináltam ilyen hosszú RCA-t aktív mélynyomóhoz, amit nagyon dícsértek. Persze az azért más műfaj.
  
  
• a csatlakozók fontosságát Te is említetted, kérdésem tehát, hogy lehetséges-e, hogy a kábelvégi reflexiók mértéke függ a csatlakozók kialakításától és egyéb minőségi paramétereitől? Ha igen, akkor lehetséges-e, hogy ugyanaz a kábel rövidebb méretben, de kedvezőbb kialakítású és jobb minőségű csatlakozókkal jobb, mint hosszabb méretben, rosszabb minőségű csatlakozókkal? Talán erre (is) utalt fülelek, amikor azt írta, hogy rövidebb kábeleknél jobban számít a csatlakozók minősége?
  
  A reflexió nemcsak a kábelen lévő csatlakozóktól függ, a IC elött és után lévő készülékeken is vannak csatlakozók, ott ugyanúgy fellép a reflexió. Rövidebb IC keményebb hangot ad, kár erről filózni.
  
• a fentiek fényében, lehetséges-e, hogy az “IC kábel legyen minél hosszabb, annál jobb” tanácsod a kérdés túlzott leegyszerűsítésén alapul? Ha esetleg így van, akkor lehetséges-e, hogy egy ilyen mértékű egyszerűsítésen alapuló tanács félrevezető lehet a magamfajtánál is laikusabbak számára?

Én nem hiszem, hogy ilyet írtam volna. Azt írtam, hogy nem jók a rövidek.

Laikus kérdéseim szíves megválaszolását előre is nagyon köszönöm!

A hosszon kívül nagyon sok minden befolyásolja egy IC kábel hangját. A legfontosabb a vezetők fém minősége és a huzal átmérők. Általában (esetek többségében) a nem árnyékolt szerkezetű ICk jobban szólnak, a csatlakozó készülékek ki- ill. bemenő impedanciája szabja meg, hogy mennyire zavarérzékeny kábel kell.
Sokan maguk konfekcionálnak IC kábelt. A forrasztás minősége is nagyon fontos. Ha túl sok az ón, akkor tompul a hangzás.

Ezzel elköszönök ebből a vitából!

[istvan01]

Fajlagos? Ha körbeírnád mit értesz itt fajlagos jellemző alatt?

fajlagos ellenállás alatt ezt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fajlagos_ ... 1ll%C3%A1s

ok, Ω·m, mint anyag jellemző. Ez a DC árrammal szembeni ellenállás általános elnezeése.

[Aszpirin]

Fajlagos? Ha körbeírnád mit értesz itt fajlagos jellemző alatt?

fajlagos ellenállás alatt ezt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fajlagos_ ... 1ll%C3%A1s

[istvan01]

Köszi!
(csak egy apróság: a kérdést egy “ha”-val kezdtem, amivel visszautaltam cables megjegyzésére. A “fajlagos” szót sem véletlenül használtam. )

Fajlagos? Ha körbeírnád mit értesz itt fajlagos jellemző alatt?
Ha szakszerűbben akarjuk, akkor impedanciát mondunk, ami komplex, sok tényezős valami. Frekvencia függő lineáris és nem-lineáris paramtérek halmaza hatás eredője.
Speciális része az impedanciának a DC ellenállás, ami egy paraméteres. Legalábbis -150dB és néhány voltos tartományban. A nV és kV tartományban már ismét belépnek számottevő, nem elhanyagolható tényezők DC-ohm mellé.

[Aszpirin]

Köszönöm az értékes információkat, és egyúttal hadd tegyek fel - laikusként, mert nem vagyok okleveles villamosmérnök - néhány kérdést neked, mint a téma szakértőjének, amit egy egyetemi előadáson is feltennék a fentiek elhangzása után:

• Ha a kábelvégeken keletkező visszaverődések a vezeték ellenállásán emésztődnek fel, akkor lehetséges-e, hogy a kábel fajlagos ellenállása is számít, nem csak a hossza?

Cables maga elveivel majd ír valamit.
A vezető DC-ohmikus ellenállása a legkevésbé zavaró-befolyásoló elem addig amíg az 1ohm alatt van IC kábelnél. Ez az ellenállás nem helyettesíthető a többi tényezővel, összefügg, de úgy nem ahogy kérdezed. A fajlagos ellenállásra szélső példa a VDH bevezette szenes kábel, ahol már a DC ellenállás már tényleg sok, de a szén mint vezető és szűrő-csillapító elem sokkal hangsúlyosabb, mint maga az ellenállás relatív magas értéke.

Köszi!
(csak egy apróság: a kérdést egy “ha”-val kezdtem, amivel visszautaltam cables megjegyzésére. A “fajlagos” szót sem véletlenül használtam. )

[istvan01]

Köszönöm az értékes információkat, és egyúttal hadd tegyek fel - laikusként, mert nem vagyok okleveles villamosmérnök - néhány kérdést neked, mint a téma szakértőjének, amit egy egyetemi előadáson is feltennék a fentiek elhangzása után:

• Ha a kábelvégeken keletkező visszaverődések a vezeték ellenállásán emésztődnek fel, akkor lehetséges-e, hogy a kábel fajlagos ellenállása is számít, nem csak a hossza?

Cables maga elveivel majd ír valamit.
A vezető DC-ohmikus ellenállása a legkevésbé zavaró-befolyásoló elem addig amíg az 1ohm alatt van IC kábelnél. Ez az ellenállás nem helyettesíthető a többi tényezővel, összefügg, de úgy nem ahogy kérdezed. A fajlagos ellenállásra szélső példa a VDH bevezette szenes kábel, ahol már a DC ellenállás már tényleg sok, de a szén mint vezető és szűrő-csillapító elem sokkal hangsúlyosabb, mint maga az ellenállás relatív magas értéke.

[Aszpirin]

Huhh, pörög ez... amíg megfogalmaztam, megformáztam, és az iPad-emen ágyban fekve bepötyögtem a kérdéseimat, addig már istvan01 részben meg is válaszolta azokat... de azért szívesen venném, Rudolf, ha Te is felvilágosítanál.

[Aszpirin]

Az IC kábelből mindenképp lehetőleg hosszabbat érdemes használni. 1 m felett, de a több méteres is jobb, mint a rövid. Ennek oka, hogy a csatlakozó/kábel találkozásoknál reflexiók keletkeznek, és az ide-oda verődő reflektált jel zajként megy tovább a rendszerben. Ha hosszabb az IC kábel a reflektált jel felemésztődik a vezeték ellenálláson.

A csatlakozók nagy mértékben befolyásolják az IC kábelek hangját, de nem a kopásukkal van baj, hanem azzal, hogy az elfogadható árú csatlakozók rossz fémanyagból (olcsó és jól megmunkálható bronzból) készülnek és túl nagy tömegűek, ill. aranyozáskor nikkel réteg kerül a jel útjába. Nem véletlenül méreg drágák a jó IC csatlakozók, azok gyártásánál ezeket a dolgokat elkerülik.

Köszönöm az értékes információkat, és egyúttal hadd tegyek fel - laikusként, mert nem vagyok okleveles villamosmérnök - néhány kérdést neked, mint a téma szakértőjének, amit egy egyetemi előadáson is feltennék a fentiek elhangzása után:

• Ha a kábelvégeken keletkező visszaverődések a vezeték ellenállásán emésztődnek fel, akkor lehetséges-e, hogy a kábel fajlagos ellenállása is számít, nem csak a hossza? És ha igen, akkor lehetséges-e, hogy a háromszor akkora ellenállású de fele olyan hosszú kábelen mégis jobban emésztődnek fel a reflexiók?
• ha a fenti gondolatmenet helyes, akkor elvileg a kábel fajlagos ellenállásának növelésével kiválthatjuk a kábelhossz növelését, de akár ezt, akár a kábelhossz növelését meddig tehetjük meg úgy, hogy - figyelembe véve a kábel kapacitását is, amely mellesleg szintén függ a hossztól - valamint az induktivitást is, ne befolyásolja az analóg átküldött jelet olyan mértékben, hogy végül többet veszítsünk a vámon, mint amennyit nyerünk a réven? És ha ez a határ nem a végtelenben húzódik, akkor esetleg lehet, hogy erre utalt fülelek, amikor azt írta, hogy van ugyan optimális hossz, de az a kábel többi paraméterétől is függ? (egész pontosan idézve őt: “ sajnos ez a méret különböző a különféle kábeleknél”)
• a csatlakozók fontosságát Te is említetted, kérdésem tehát, hogy lehetséges-e, hogy a kábelvégi reflexiók mértéke függ a csatlakozók kialakításától és egyéb minőségi paramétereitől? Ha igen, akkor lehetséges-e, hogy ugyanaz a kábel rövidebb méretben, de kedvezőbb kialakítású és jobb minőségű csatlakozókkal jobb, mint hosszabb méretben, rosszabb minőségű csatlakozókkal? Talán erre (is) utalt fülelek, amikor azt írta, hogy rövidebb kábeleknél jobban számít a csatlakozók minősége?
• a fentiek fényében, lehetséges-e, hogy az “IC kábel legyen minél hosszabb, annál jobb” tanácsod a kérdés túlzott leegyszerűsítésén alapul? Ha esetleg így van, akkor lehetséges-e, hogy egy ilyen mértékű egyszerűsítésen alapuló tanács félrevezető lehet a magamfajtánál is laikusabbak számára?

Laikus kérdéseim szíves megválaszolását előre is nagyon köszönöm!

[lehoako]

Meg micsoda hüjeség már, hogy a kábel, ami kb a jelút 90%-a a rendszerben, mi az, hogy hat a hangra.

A jelút nem slag, hogy folyóméterben mérjük. Vizuálisan, a laikus szemek számára lehet, hogy 90%-nak tűnik, de elektrotechnikai szempontból fordított az arány. Az áramkörök tulajdonságait nem a fizikai méreteik, hanem a nanométeres vastagságban egymásra épített különböző anyagokból álló alkatrészek és azok együttes kölcsönhatása határozza meg. Egy szokványos ónozott belső tápsaru, vagy hangszóró csatlakozó átmeneti ellenállása többszáz méter megszentelt ezüst kábelének felel meg. Ami ott elveszik, azt 30cm-el utána sem nem fogod visszakapni. Ezért szokás méretezni.

A megszentelt ezüstkábel butaságból eredő irigység, action gratuite, túl sok infot osztasz meg magadról. A méretezett jelút-jelenség viszont az év legnagyobb mondása, sztem ezzel simán nyithatnál te is egy fogadóirodát a Fészbúkon, ha még maradt hely a nagy forgóajtó- és társaságbecsapó viccmesterek mellett.

[lehoako]

.

[istvan01]

kerdes.jpg

Ezen folyt a vita tegnap és szerencsére feltett valaki egy kérdést és érkeztek rá válaszok, úgy ahogy az ilyenkor lenni szokott. Megszólaltak az itt írogató nagy gyakorlatú topikolók aztán lezárta a válaszokat a mindtudó szakember, ahogy az lenni szokott. Okosabb lett a kezdő audiós?

NEM

Távolabb került az igazságtól, mintha nem kérdezett volna!

Ezek voltak a kérdések:
Milyen (mekkora) az optimális (minőséget tekintve legjobb) IC kábel hossz?

1. A legrövidebb
2. Amilyet kapok éppen használtan az adott típusból.
3. Tök mindegy
4. Amivel össze tudom kötni a készülékeimet
5. Egy adott méretű.
6. A lehető leghosszabb (Hátha)


Az IC kábelből mindenképp lehetőleg hosszabbat érdemes használni. 1 m felett, de a több méteres is jobb, mint a rövid. Ennek oka, hogy a csatlakozó/kábel találkozásoknál reflexiók keletkeznek, és az ide-oda verődő reflektált jel zajként megy tovább a rendszerben. Ha hosszabb az IC kábel a reflektált jel felemésztődik a vezeték ellenálláson.

A csatlakozók nagy mértékben befolyásolják az IC kábelek hangját, de nem a kopásukkal van baj, hanem azzal, hogy az elfogadható árú csatlakozók rossz fémanyagból (olcsó és jól megmunkálható bronzból) készülnek és túl nagy tömegűek, ill. aranyozáskor nikkel réteg kerül a jel útjába. Nem véletlenül méreg drágák a jó IC csatlakozók, azok gyártásánál ezeket a dolgokat elkerülik.

gyakorlatú topikolók aztán lezárta a válaszokat a mindtudó szakember, ahogy az lenni szokott. Okosabb lett a kezdő audiós?
NEM

Kábel hossz. Minél hosszabb a kábel, annál több és nagyobb hatást, jel módosulást okoz maga a kábel a többi tényezőhöz képest. Ahol szeretik a kábel általi jelformálást, lelkük rajta.

A kábel végen csatlakozó okozta reflektált komponens a hosszú kábelen csillapodik, ez részben igaz, de semmivel sem csillapodik jobban, mint maga az átviendő jel.

Viszont erős túlzás a csatlakozó végi visszaverődés hatást kiemelni, mert ez jellemzően csak hullámimpedancia viszonyokban jelenik meg. Egy alapsávi audió jel max 20kHz freki 100*szorosát vesszük számításba (2MHz), akkor a hullámimpedancia hatás negyed hullámhossza kb 37m. IC kábel 37m? Viszont az általános RCA aszimmetrikus IC elemek nagyon nem hullámimpedancia illesztettek, meghajtás, csati, kábel, jel fogadó oldalakon sem. Az XLR 600ohmos környezete már közelebb van a hullám impedancia korrektséghez. De ismétlem 37m/2MHz ez a határ.

Csatlakozó és annak relatív nagy tömege. Igen, ennek van valamekkora hatása, de miben nyilvánul ez meg? Ez a fémtömeg, mint keresztmetszet változásként jelenik meg, mint ahogy bármilyen elektronikában belül, alkatrészek kapcsolataiban keresztmetszeti és anyag tulajdonságok halmaza dolgozik és mégis elvégzik a dolgukat, egyen keresztmetszet és mindenütt azonos anyag nem megvalósítható. A csatlakozó fémtömege egyszerűbb modellben egy szórt-paraméteres kapacitív-induktív elem, amin át kell küldeni a forrás oldali meghajtóról érkező jelet. Minél gyengébb a forrás meghajtó áramköre, akkor ezt a parazita RLC-elemet kevésbé tudja töltögetni. Részben hasonló hatású maga az IC kábel vezető ereinek fémtömeg-R-L-C elemeinek meghajtás igénye-nehézsége, ha gyenge a forrás meghajtó képessége. Itt máris feltűnik a vékonyka vezető ér relatív előnye, főleg gyenge maghajtó környezetben.

A csatlakozókon kényszerűen használt bevonat anyagok rétegenkénti változatossága tényleg kedvezőtlen. Erre van egyszerű megoldás, ezüst használata, ezt nem kell réteg bevonatozni, vezető és korrózió tulajdonsága ideális.

/Magamat ismétlem, ideális és nagyon olcsó-egyszerű, mellékhatás mentes csatlakozó az F csati, amit koaxkábeleknél bevezettek. Ha ez a rendszer hifi és alapsávon rendszerben lenne, akkor a csatlakozó high-end biznic redukálódna/

[cables]

kerdes.jpg (18.7 KiB) Megtekintve 2125 alkalommal

Ezen folyt a vita tegnap és szerencsére feltett valaki egy kérdést és érkeztek rá válaszok, úgy ahogy az ilyenkor lenni szokott. Megszólaltak az itt írogató nagy gyakorlatú topikolók aztán lezárta a válaszokat a mindtudó szakember, ahogy az lenni szokott. Okosabb lett a kezdő audiós?

NEM

Távolabb került az igazságtól, mintha nem kérdezett volna!

Ezek voltak a kérdések:
Milyen (mekkora) az optimális (minőséget tekintve legjobb) IC kábel hossz?

1. A legrövidebb
2. Amilyet kapok éppen használtan az adott típusból.
3. Tök mindegy
4. Amivel össze tudom kötni a készülékeimet
5. Egy adott méretű.
6. A lehető leghosszabb (Hátha)


Az IC kábelből mindenképp lehetőleg hosszabbat érdemes használni. 1 m felett, de a több méteres is jobb, mint a rövid. Ennek oka, hogy a csatlakozó/kábel találkozásoknál reflexiók keletkeznek, és az ide-oda verődő reflektált jel zajként megy tovább a rendszerben. Ha hosszabb az IC kábel a reflektált jel felemésztődik a vezeték ellenálláson.

A csatlakozók nagy mértékben befolyásolják az IC kábelek hangját, de nem a kopásukkal van baj, hanem azzal, hogy az elfogadható árú csatlakozók rossz fémanyagból (olcsó és jól megmunkálható bronzból) készülnek és túl nagy tömegűek, ill. aranyozáskor nikkel réteg kerül a jel útjába. Nem véletlenül méreg drágák a jó IC csatlakozók, azok gyártásánál ezeket a dolgokat elkerülik.

[fülelek]

Milyen (mekkora) az optimális (minőséget tekintve legjobb) IC kábel hossz?

1. A legrövidebb
2. Amilyet kapok éppen használtan az adott típusból.
3. Tök mindegy
4. Amivel össze tudom kötni a készülékeimet
5. Egy adott méretű.
6. A lehető leghosszabb (Hátha)

1. Egymás mögé téve a készülékeket (pl. kis dobozos dac az erősítő mögött) egészen rövid kábel is elegendő, de ez ritkán kivitelezhető. Ráadásul minél rövidebb a kábel, annál fontosabb a csatlakozó minősége.
2. Nem érdemes használt kábelt venni, és nem a kábel, hanem a csatlakozók miatt. Ha makulátlan állapotúak a csatlakozók, akkor nincs gond.
3. Ez nem így van.
4. Végülis ez figyelembe veendő szempont.
5. Igen, van optimális méret (és egész számú többszöröse), csak sajnos ez a méret különböző a különféle kábeleknél.
6. Hát nem...

[Tctronic]

Fontos a kábel (is), kell a kábel, de... az sokkal (nagyságrendekkel) fontosabb, hogy mik azok az eszközök, amiket összekötnek. Bárki kezdő, akinek nem tetszik otthon a hang, fészkelődik előtte, el ne kezdjen egyből drótozni, nem lesz tőle jó soha, csak máshogy (is) szar. Ha már jó, akkor lehet drótozni, hogy még egy picit jobb legyen.

Nagy igazság. De azért kíváncsi lennék kinek hány IC kábele van a fiók mélyén Én is (meg szerintem sokan mások is) jártunk már ebben az utcában

[bitrograde]

Ha már jó, akkor lehet drótozni, hogy még egy picit jobb legyen.

És persze ugyanolyan prímán el lehet rontani egy rendes rendszert is rossz kábelezéssel.

[MrCollector]

Fontos a kábel (is), kell a kábel, de... az sokkal (nagyságrendekkel) fontosabb, hogy mik azok az eszközök, amiket összekötnek. Bárki kezdő, akinek nem tetszik otthon a hang, fészkelődik előtte, el ne kezdjen egyből drótozni, nem lesz tőle jó soha, csak máshogy (is) szar. Ha már jó, akkor lehet drótozni, hogy még egy picit jobb legyen.

Hallottam már egy kb. 6.5 milliós rendszert is rosszul szólni 1db 200000 Ft-os tápkábel miatt. Mikor kicseréltük minden a helyére került. Az szerintem nyilvánvaló, hogy mindent a helyén kell kezelni. De nem kellene általánosítani.

[asebestyen]

Fontos a kábel (is), kell a kábel, de... az sokkal (nagyságrendekkel) fontosabb, hogy mik azok az eszközök, amiket összekötnek. Bárki kezdő, akinek nem tetszik otthon a hang, fészkelődik előtte, el ne kezdjen egyből drótozni, nem lesz tőle jó soha, csak máshogy (is) szar. Ha már jó, akkor lehet drótozni, hogy még egy picit jobb legyen.

[bitrograde]

Sokakat akadályoz az egójuk a tapasztalásban, egyáltalán: hogy esélyt adjanak a tapasztalásra. Tanácsot adni egyáltalán nem egyszerű, de megfontolni és megfogadni még nehezebb. Sokszor a fórum, vagy egyes tagjai is ez ellen dolgozik/dolgoznak.
Nemrég vettem itt egy olcsóbb réz-ezüst hálózatit. Az OTL fejhallgató-erősítőmbe szántam egy baráti társaságban külleme miatt csak "kutyarágtának" nevezett helyébe. Nem volt jó. Nagyon nem. Több lett a sávszél, közepe ellaposodott, eltűnt a tér, az élet, a természetesség a zenéből. Ment volna vissza az apróba. Aztán betettem az audio-PC-be. Marad. Ott teljesen a helyére került. A tanács: tessék kipróbálni. És másnak akkor elhinni bármit is, ha azt is hallom. De a tanácsokra akkor is érdemes figyelni, bárki bármit is mondjon.
Amúgy én is a méter körüli IC-t hallottam jobbnak abból, amit én használok.

[Tctronic]

@Tctronic

Az adott helyzetben az 1m-est. De nem volt eget rengető a különbség.

Köszi. Kicsit "vitaindítónak" szántam, mert olvastam anno hogy valamelyik kábelgyártó adott hosszban ajánlja a kábeleit. Én is az 1m-est jobbnak véltem mint a 0,5m-est ami kicsit furcsa, másrészt ilyen elven lehet az 1,5 m-es lehet még jobb lenne?
Pedig a "nincs kábel a legjobb kábel" és a fizika alapján is papíron a rövidebbnek kellene jobbnak lennie. Kíváncsi lennék egy ilyen tesztre... Meg, hogy ez igaz lehet minden gyártó kábelére? Vagy egyáltalán ez is csak olyan mintha érzés?

[audioline]

@Tctronic

Az adott helyzetben az 1m-est. De nem volt eget rengető a különbség.

[Tctronic]

Milyen (mekkora) az optimális (minőséget tekintve legjobb) IC kábel hossz?

1. A legrövidebb
2. Amilyet kapok éppen használtan az adott típusból.
3. Tök mindegy
4. Amivel össze tudom kötni a készülékeimet
5. Egy adott méretű.
6. A lehető leghosszabb (Hátha)

Ha meghallani véled (?) a különbséget ugyanazon kábel 60cm és 1m verziója között, akkor tudni fogod a választ!
(halkan megjegyzem mondjuk 30 cm és 1m között általában van 'szösszenet'. Saját tapasztalat. Hozzáteszem becsapós lehet a dolog, merthogy nem igazán létezik két teljesen egyforma forrasztás, ill. a gyártás dátuma, a "húzás" iránya, a járatott állapot stb... is olyan tényezők, amik befolyásolhatják a végeredményt.)

A 30 cm-es és az 1m-es közül melyik volt a jobb? (vagy érezted jobbnak?)

[audioline]

Milyen (mekkora) az optimális (minőséget tekintve legjobb) IC kábel hossz?

1. A legrövidebb
2. Amilyet kapok éppen használtan az adott típusból.
3. Tök mindegy
4. Amivel össze tudom kötni a készülékeimet
5. Egy adott méretű.
6. A lehető leghosszabb (Hátha)

Ha hallani véled (?) a különbséget ugyanazon kábel 60 és 100cm verziója között, akkor tudni fogod a választ!
(halkan megjegyzem mondjuk 30 cm és 1m között általában van 'szösszenet'. Saját tapasztalat. Hozzáteszem becsapós lehet a dolog, merthogy nem igazán létezik két teljesen egyforma forrasztás, ill. a gyártás dátuma, a "húzás" iránya, a járatott állapot stb... is olyan tényezők, amik befolyásolhatják a végeredményt.) IC kábelt általában 60cm és 1m között szoktak készíteni, ha nincsenek rendhagyó szükségletek. 60 és 100 között én nem hallom a különbséget. Ami természetesen semmit nem jelent.

[Tctronic]

Milyen (mekkora) az optimális (minőséget tekintve legjobb) IC kábel hossz?

1. A legrövidebb
2. Amilyet kapok éppen használtan az adott típusból.
3. Tök mindegy
4. Amivel össze tudom kötni a készülékeimet
5. Egy adott méretű.
6. A lehető leghosszabb (Hátha)