Az enyém annyi volt, de a feléért vihető.


Az enyém annyi volt, de a feléért vihető.
Ki hozza a 200ezer dolláros szuperdobozt?
Ez igaz, amit írsz, de azért az audiózás nemcsak technikai hobbi. Több annál. Az élet, a természet hihetetlenül komplex valami. A zene élvezete például nemcsak szellemi hatásként érvényesül, hanem a testünket érő fizikai hatásként. És itt van értelme annak a sok erőfeszítésnek, amit az audiofil hangzás eléréséért teszünk. Mert az audiofil, természeteshez közelebb álló zene jobban hat a testünkre, mert tisztább rezgésekből áll. Ezért törekszünk állandóan a minél jobb hangzás felé, mert tudat alatt hiányoljuk a természetes rezgéseket. Állítólag a mély hangok, a dobok hangja a gyökér csakrát hozza rendbe, életerőt ad a testnek, energizál. Ezért vágyunk annyira jó mély hangokat hallani.
Pedig csak arra adtam választ amit Mr.Aczel írt, sem többre, sem kevesebbre. Azt mondja, hogy nem számít a kábel, mert... és itt már nem ismétlem, legfeljebb az olyan demagóg kijelentések érdemelnek még figyelmet, hogy az audio jel nem tudja, hogy a kábel drága-e vagy olcsó (önmagában igaz, de mégis mire érv ez?).ecdhkex írta: ↑2020.02.17., hétf. 18:27Nem biztos, hogy értem a mondandód lényegét. Ha jól értem a linkelt cikk lényegét, akkor ő a "hallható" hatásokról ír. Szerintem arról semmilyen vita nincs, hogy a kábel, mint a jeltovábbításban résztvevő fizikai közeg nagyon is számít a jelátvitel szempontjából. És most kábel alatt talán a kábelt mint egységet kellene érteni, csatlakozókkal együtt. Hiszen nem véletlen az, hogy pl. a digitális HDMI kábelek duplán szigeteltek (ha jól tudom). Az is tény viszont, hogy a digitális jelátvitel pontosan azt hivatott megakadályozni, hogy a jelátvitel lényegesen jobban tűrje a fizikai közeget érő külső behatásokat. Gondoljunk csak a földi sugárzású analóg tv adásra és az azt leváltó digitális adásra. A fizikai közeg ugyanaz, az adótorony helyzete ugyanaz, mégsem lehet összehasonlítani a kapott minőséget.Aszpirin írta: ↑2020.02.17., hétf. 18:03
Azt írja a 4-es pontban, hogy csak az induktivitás, a fajlagos kapacitás, és a rezisztencia számít a kábelnél. A kábelgeometria hangfrekvenciás átvitelnél nem - azt azért megjegyzi, hogy rádiófrekvenciánál azért már "kezd számítani". Csakhogy:
- egyrészt a digitális kábelek bőven hangfrekvencia feletti jelet szállítanak (bocs a pongyola megfogalmazásért), csak példának okáért, egy 24 bit / 192 kHz PCM jel AES/EBU-n vagy S/PDIF-en _minimum_ 24 x 2 x 2 x 1.02 x 192 kHz-es (az első 2-es szorzó két csatorna miatt, a második 2-szeres szorzó az F2F miatt van, az 1,02-es szorzó pedig a státuszbitek körülbelül 2%-os arányát adja hozzá), vagyis ha jól számolok, ez nagyjából 18,8 MHz (ha rosszul számoltam, akkor több), ez tudtommal már eléggé rádiófrekvencia... Igen, valahol egy audio-jelet kódol, de hol van ez már a hangfrekvenciától? Vagy a digitális kábelek nem is kábelek már?
- másrészt, ha jól tévedek, a kábelgeometria igencsak befolyásol(hat)ja a fenti három paramétert, illetve azt is, hogy minél kevesebb "crazy RLC characteristics" legyen a kábelben ugye.
Tehát a kábelgeometria mégiscsak számítana? Hmmm. Lehet, hogy tévedek, de szerintem TALÁN igen.
(tul. képpen ez már a "kábelezzünk" topikba illene, de az itteni vitához tartozik)
(erről valahogy a világ egyik legtöbb példányban eladott és legnagyobb bevételt hozó, több kiadást is megért, (digitális) fotózási "recepteket" megmondó stílusban felsoroló fotós könyve jut eszembe, amelynek a szerzője nem fotós, hanem újságíró. De mivel "jól megmondta", rendkívül sikeres lett a könyv. Képzett fotósok vagy felhergelik magukat, vagy cak legyintenek egyet rajta).
Nem biztos, hogy értem a mondandód lényegét. Ha jól értem a linkelt cikk lényegét, akkor ő a "hallható" hatásokról ír. Szerintem arról semmilyen vita nincs, hogy a kábel, mint a jeltovábbításban résztvevő fizikai közeg nagyon is számít a jelátvitel szempontjából. És most kábel alatt talán a kábelt mint egységet kellene érteni, csatlakozókkal együtt. Hiszen nem véletlen az, hogy pl. a digitális HDMI kábelek duplán szigeteltek (ha jól tudom). Az is tény viszont, hogy a digitális jelátvitel pontosan azt hivatott megakadályozni, hogy a jelátvitel lényegesen jobban tűrje a fizikai közeget érő külső behatásokat. Gondoljunk csak a földi sugárzású analóg tv adásra és az azt leváltó digitális adásra. A fizikai közeg ugyanaz, az adótorony helyzete ugyanaz, mégsem lehet összehasonlítani a kapott minőséget.Aszpirin írta: ↑2020.02.17., hétf. 18:03
Azt írja a 4-es pontban, hogy csak az induktivitás, a fajlagos kapacitás, és a rezisztencia számít a kábelnél. A kábelgeometria hangfrekvenciás átvitelnél nem - azt azért megjegyzi, hogy rádiófrekvenciánál azért már "kezd számítani". Csakhogy:
- egyrészt a digitális kábelek bőven hangfrekvencia feletti jelet szállítanak (bocs a pongyola megfogalmazásért), csak példának okáért, egy 24 bit / 192 kHz PCM jel AES/EBU-n vagy S/PDIF-en _minimum_ 24 x 2 x 2 x 1.02 x 192 kHz-es (az első 2-es szorzó két csatorna miatt, a második 2-szeres szorzó az F2F miatt van, az 1,02-es szorzó pedig a státuszbitek körülbelül 2%-os arányát adja hozzá), vagyis ha jól számolok, ez nagyjából 18,8 MHz (ha rosszul számoltam, akkor több), ez tudtommal már eléggé rádiófrekvencia... Igen, valahol egy audio-jelet kódol, de hol van ez már a hangfrekvenciától? Vagy a digitális kábelek nem is kábelek már?
- másrészt, ha jól tévedek, a kábelgeometria igencsak befolyásol(hat)ja a fenti három paramétert, illetve azt is, hogy minél kevesebb "crazy RLC characteristics" legyen a kábelben ugye.
Tehát a kábelgeometria mégiscsak számítana? Hmmm. Lehet, hogy tévedek, de szerintem TALÁN igen.
(tul. képpen ez már a "kábelezzünk" topikba illene, de az itteni vitához tartozik)
(erről valahogy a világ egyik legtöbb példányban eladott és legnagyobb bevételt hozó, több kiadást is megért, (digitális) fotózási "recepteket" megmondó stílusban felsoroló fotós könyve jut eszembe, amelynek a szerzője nem fotós, hanem újságíró. De mivel "jól megmondta", rendkívül sikeres lett a könyv. Képzett fotósok vagy felhergelik magukat, vagy cak legyintenek egyet rajta).
Azt írja a 4-es pontban, hogy csak az induktivitás, a fajlagos kapacitás, és a rezisztencia számít a kábelnél. A kábelgeometria hangfrekvenciás átvitelnél nem - azt azért megjegyzi, hogy rádiófrekvenciánál azért már "kezd számítani". Csakhogy:Tctronic írta: ↑2020.02.17., hétf. 17:05Nem ismervén Mr. Aczel munkásságát, de egy gondolatot azért hozzáfűznék. A becsatolt link alatt https://www.biline.ca/audio_critic/audi ... b1.htm#acl a négyes pontban például amit a kábelekről írt, azért itt a kábelezzünk topikban már majdnem embert ettek....![]()
Szóval nem is tudom mit mondjak. I want to belive![]()
A kábelbizniszről anno Salvatore is írt az audio magazinos esszéjében (pár éve le is fordítottam több más írásával együtt):Tctronic írta: ↑2020.02.17., hétf. 17:05Nem ismervén Mr. Aczel munkásságát, de egy gondolatot azért hozzáfűznék. A becsatolt link alatt https://www.biline.ca/audio_critic/audi ... b1.htm#acl a négyes pontban például amit a kábelekről írt, azért itt a kábelezzünk topikban már majdnem embert ettek....![]()
Szóval nem is tudom mit mondjak. I want to belive![]()
Valószínűleg azért mert a hifis hobbi csak részben (sok esetben meg egyáltalán nem - de ez már cinizmus részemről) szól a zenéről. Van akit egyszerűen érdekel a technikai része mint más technikai hobbi esetén.
Egy hangátviteli láncban kiemelni egyetlen komponenst szerintem hiba. Egyik sem fontosabb a másiknál.
a fentid - nekem, az en interpretalasomban - hasonlo tulzas, mint Audio Critic nehany pontja.
Hát nem ezt mondta Mr. Aczel is???
Egy Magico Q7-et hallgatva engem se érdekelne, hogy mi van elé kötve.
A hang reprodukció egy nagyon sokváltozós "egyenletként írható fel", nagyon sok aspektusa van ami miatt fórumozhatnak az emberek. Én senkitől sem venném el ennek a lehetőségét, bármit is hall, vagy nem hall. Véleményt cserélni pedig lehet egyetértés nélkül is.LIMAR írta: ↑2020.02.17., hétf. 12:33Csak azt nem értem, ha valaki nem hall különbségeket, nem akar hallani különbségeket, az mi a francnak vesztegette el élete nagy részét az audio berendezésekkel? Vagy saját magát is évtizedeken át próbálta meggyőzni, hogy márpedig CD játszó és CD játszó közt semmi hallható különbség nincs.
Nagy formátumú szélhámos, aki meglovagol egy népes tábort, aki nem akar hallani semmi különbséget (jó esetben), vagy nem hall (rossz esetben).
Csak azt nem értem, hogy akik nem hallanak, nem akarnak hallani, azok mi a francot lógnak egész nap egy audio fórumon, ahelyett, hogy számukra értelmesebben töltenék idejüket, mondjuk horgászattal, lepkegyűjtéssel, horgolással...
Csak azt nem értem, ha valaki nem hall különbségeket, nem akar hallani különbségeket, az mi a francnak vesztegette el élete nagy részét az audio berendezésekkel? Vagy saját magát is évtizedeken át próbálta meggyőzni, hogy márpedig CD játszó és CD játszó közt semmi hallható különbség nincs.juliush írta: ↑2020.02.17., hétf. 08:36A magyar születésű Peter Aczel, aki több évtizeden át szerkesztette az Audio Critic c. folyóiratot és valószínűleg több eszközt vett fülügyre, mint amelyekről mi magazinokban egyáltalán olvasgathattunk, pályafutása végén egy rövid manifesztóban foglalta össze az audiofil társadalmat finoman fogalmazva is megosztó következtetéseit. https://www.biline.ca/audio_critic/audi ... b1.htm#acl
Ezek a tesztek nagyon hasznosak tudnak lenni. Fontos, hogy nagyon pontosan be kell állítani a hangerőket, ezt érdemes mikrofonnal mérni. Vakteszten ugyanis könnyen különbséget teszünk ha nem egyezik a hangerő. És akkor máris van egy fals vakteszt eredményünk.Aszpirin írta: ↑2020.02.17., hétf. 11:34Meglehet, de azért ez azért nem ilyen egyszerű. A hangzásbeli különbségeket (pl. DAC-oknál) olyan szakmai blogokban, mint pl. az ASR, objektív mérésekkel is kimutatják (mondhatni nincs két azonos köztük).
Neked elég drága (és idehaza párjukat ritkító) eszközeid vannak, tényleg a SA-KI Pearlt meg az Exogalt stb mind-mind a kinézetéért meg a "szolid megépítettségéért" vetted volna? Ha igen, minden tiszteletem.
Én maradok az internetes információk szűrésénél. Ha valami nagyon ellentmond a mondjuk úgy, tesztekkel is alátámasztott tapasztalatomnak, akkor az megkapja a szűrőmet, még ha maga az atyaúristen is írta. Nem azért, mert többnek képzelem magam Mr. Aczrl-nál, hanem mert egyszerűen nem tartom igaznak, és azt A/B tesztekkel is alá tudom támasztani, ahol nem kell audiofülnek lenni, hogy halld a különbséget. Egy DAC-tesztet (füllel) akár össze is hozhatnánk, ha már itt tartunk. Én hozzájárulnék egy Wadia 121-gyel... Vagy CD/SACD-lejátszó tesztben is benne lennék, ahhoz is lenne saját inputom. Nos?
Meglehet, de azért ez azért nem ilyen egyszerű. A hangzásbeli különbségeket (pl. DAC-oknál) olyan szakmai blogokban, mint pl. az ASR, objektív mérésekkel is kimutatják (mondhatni nincs két azonos köztük).juliush írta: ↑2020.02.17., hétf. 10:41Persze mindez jelentheti, hogy egyszerűen süket vagyok és kár nekem ez a sok berendezés, de jelentheti azt, hogy Mr. Aczelnak valahol mélyen, objektív szinten igaza van, csak hát ez a hobbi sohasem az objektivitásról és pusztán a hangminőségről szólt. De nagyon utáljuk azért, mert azt mondta, hogy a homokozóban a piros lapátom cseppet sem ér többet Karesz zöld lapátjánál!
A pontokba szedett hitvallás egyik pontja volt teljes egészében idézve, ez nem szövegkörnyezetből kiragadás szvsz.
Bp.-en született, igy erthetö a magyar csengesü nev
Plusz még ott van a legrosszabb faktor is, mikor a hülyeség szorgalommal is párosul...Aszpirin írta: ↑2020.02.16., vas. 12:50
Ez az internet egyik problémája, hogy bárki, aki elég nagy magabiztossággal rendelkezik, képtelen hülyeségeket is tényként állíthat ex catedra, és emiatt minden internetes infomációt magának az olvasónak kell(ene) szűrnie. Az a jobbik eset, ahol ennyire nyilvánvaló a hülyeség, de még ezzel is megtéveszthet egy jó adag laikust, mert sokan sajnos mindent ténynek vesznek.