Általában a hifiről

[Tctronic]

rakjuk elé a 300 dollárs DAC-ot a 200 ezer dolláros szuperdoboz elé - csak úgy heccből - had boruljon az a bili

Ki hozza a 200ezer dolláros szuperdobozt? Én rögtön benevezek hallgatónak

Az enyém annyi volt, de a feléért vihető.

[Aszpirin]

rakjuk elé a 300 dollárs DAC-ot a 200 ezer dolláros szuperdoboz elé - csak úgy heccből - had boruljon az a bili

Ki hozza a 200ezer dolláros szuperdobozt? Én rögtön benevezek hallgatónak

[cables]

Valószínűleg azért mert a hifis hobbi csak részben (sok esetben meg egyáltalán nem - de ez már cinizmus részemről) szól a zenéről. Van akit egyszerűen érdekel a technikai része mint más technikai hobbi esetén.

Ez igaz, amit írsz, de azért az audiózás nemcsak technikai hobbi. Több annál. Az élet, a természet hihetetlenül komplex valami. A zene élvezete például nemcsak szellemi hatásként érvényesül, hanem a testünket érő fizikai hatásként. És itt van értelme annak a sok erőfeszítésnek, amit az audiofil hangzás eléréséért teszünk. Mert az audiofil, természeteshez közelebb álló zene jobban hat a testünkre, mert tisztább rezgésekből áll. Ezért törekszünk állandóan a minél jobb hangzás felé, mert tudat alatt hiányoljuk a természetes rezgéseket. Állítólag a mély hangok, a dobok hangja a gyökér csakrát hozza rendbe, életerőt ad a testnek, energizál. Ezért vágyunk annyira jó mély hangokat hallani.
A saját életemből egy példa. Minden évben eltöltünk egy hetet Balatonfüreden. Imádom a helyet, nagyon jó ott lenni. De a hét vége felé már azt érzem, hogy hiányzik a rendszer hangja, alig várom, hogy hazaérve bekapcsoljam és feltegyek valami jó lemezt.

[Aszpirin]

Azt írja a 4-es pontban, hogy csak az induktivitás, a fajlagos kapacitás, és a rezisztencia számít a kábelnél. A kábelgeometria hangfrekvenciás átvitelnél nem - azt azért megjegyzi, hogy rádiófrekvenciánál azért már "kezd számítani". Csakhogy:

- egyrészt a digitális kábelek bőven hangfrekvencia feletti jelet szállítanak (bocs a pongyola megfogalmazásért), csak példának okáért, egy 24 bit / 192 kHz PCM jel AES/EBU-n vagy S/PDIF-en _minimum_ 24 x 2 x 2 x 1.02 x 192 kHz-es (az első 2-es szorzó két csatorna miatt, a második 2-szeres szorzó az F2F miatt van, az 1,02-es szorzó pedig a státuszbitek körülbelül 2%-os arányát adja hozzá), vagyis ha jól számolok, ez nagyjából 18,8 MHz (ha rosszul számoltam, akkor több ), ez tudtommal már eléggé rádiófrekvencia... Igen, valahol egy audio-jelet kódol, de hol van ez már a hangfrekvenciától? Vagy a digitális kábelek nem is kábelek már?

- másrészt, ha jól tévedek, a kábelgeometria igencsak befolyásol(hat)ja a fenti három paramétert, illetve azt is, hogy minél kevesebb "crazy RLC characteristics" legyen a kábelben ugye.

Tehát a kábelgeometria mégiscsak számítana? Hmmm. Lehet, hogy tévedek, de szerintem TALÁN igen.
(tul. képpen ez már a "kábelezzünk" topikba illene, de az itteni vitához tartozik)

(erről valahogy a világ egyik legtöbb példányban eladott és legnagyobb bevételt hozó, több kiadást is megért, (digitális) fotózási "recepteket" megmondó stílusban felsoroló fotós könyve jut eszembe, amelynek a szerzője nem fotós, hanem újságíró. De mivel "jól megmondta", rendkívül sikeres lett a könyv. Képzett fotósok vagy felhergelik magukat, vagy cak legyintenek egyet rajta).

Nem biztos, hogy értem a mondandód lényegét. Ha jól értem a linkelt cikk lényegét, akkor ő a "hallható" hatásokról ír. Szerintem arról semmilyen vita nincs, hogy a kábel, mint a jeltovábbításban résztvevő fizikai közeg nagyon is számít a jelátvitel szempontjából. És most kábel alatt talán a kábelt mint egységet kellene érteni, csatlakozókkal együtt. Hiszen nem véletlen az, hogy pl. a digitális HDMI kábelek duplán szigeteltek (ha jól tudom). Az is tény viszont, hogy a digitális jelátvitel pontosan azt hivatott megakadályozni, hogy a jelátvitel lényegesen jobban tűrje a fizikai közeget érő külső behatásokat. Gondoljunk csak a földi sugárzású analóg tv adásra és az azt leváltó digitális adásra. A fizikai közeg ugyanaz, az adótorony helyzete ugyanaz, mégsem lehet összehasonlítani a kapott minőséget.

Pedig csak arra adtam választ amit Mr.Aczel írt, sem többre, sem kevesebbre. Azt mondja, hogy nem számít a kábel, mert... és itt már nem ismétlem, legfeljebb az olyan demagóg kijelentések érdemelnek még figyelmet, hogy az audio jel nem tudja, hogy a kábel drága-e vagy olcsó (önmagában igaz, de mégis mire érv ez?).

A digitális jelátvitellel kapcsolatban amit írtál, azt nem vitatom (bár van benne egy icipici csúsztatás, de az teljesen lényegtelen a kérdésben). Ebben a topikban viszont most nem mennék bele, hogy mi hallható és mi nem a digitális audio átvitelnél (különösen az általam említett módozatoknál), mert ez tapasztalatom szerint never ending story, és a kábel áránál jóval komolyabb (szakmai) érvek sorakoznak mindkét oldalon pro és kontra is. Ha gondolod, tárgyaljuk ki (n-edszer) a kábeles topikban, de ha új vagy itt, készülj fel rá, hogy nagyon heves indulatokat vált ki egy ilyen vita (sajnos).

[Tctronic]

Én azt furcsállom, hogy a feltételezés szerint két teljesen különböző felépítésű gyártójú kábel amennyiben R-L-C értékekben megegyezik akkor ugyanúgy kellene szólni? Sajnos se igazolni se cáfolni nem tudom....
De a kábel geometria, az anyag szerkezete azért ugyanolyan jelentőséggel bír. Én inkább úgy érzem, hogy a szerző nem tulajdonít neki jelentőséget (?) Egyébként sok mindennel egyetértek, a 3. pont a kedvencem (Hangfal fontossága, szerintem is)

[ecdhkex]

Azt írja a 4-es pontban, hogy csak az induktivitás, a fajlagos kapacitás, és a rezisztencia számít a kábelnél. A kábelgeometria hangfrekvenciás átvitelnél nem - azt azért megjegyzi, hogy rádiófrekvenciánál azért már "kezd számítani". Csakhogy:

- egyrészt a digitális kábelek bőven hangfrekvencia feletti jelet szállítanak (bocs a pongyola megfogalmazásért), csak példának okáért, egy 24 bit / 192 kHz PCM jel AES/EBU-n vagy S/PDIF-en _minimum_ 24 x 2 x 2 x 1.02 x 192 kHz-es (az első 2-es szorzó két csatorna miatt, a második 2-szeres szorzó az F2F miatt van, az 1,02-es szorzó pedig a státuszbitek körülbelül 2%-os arányát adja hozzá), vagyis ha jól számolok, ez nagyjából 18,8 MHz (ha rosszul számoltam, akkor több ), ez tudtommal már eléggé rádiófrekvencia... Igen, valahol egy audio-jelet kódol, de hol van ez már a hangfrekvenciától? Vagy a digitális kábelek nem is kábelek már?

- másrészt, ha jól tévedek, a kábelgeometria igencsak befolyásol(hat)ja a fenti három paramétert, illetve azt is, hogy minél kevesebb "crazy RLC characteristics" legyen a kábelben ugye.

Tehát a kábelgeometria mégiscsak számítana? Hmmm. Lehet, hogy tévedek, de szerintem TALÁN igen.
(tul. képpen ez már a "kábelezzünk" topikba illene, de az itteni vitához tartozik)

(erről valahogy a világ egyik legtöbb példányban eladott és legnagyobb bevételt hozó, több kiadást is megért, (digitális) fotózási "recepteket" megmondó stílusban felsoroló fotós könyve jut eszembe, amelynek a szerzője nem fotós, hanem újságíró. De mivel "jól megmondta", rendkívül sikeres lett a könyv. Képzett fotósok vagy felhergelik magukat, vagy cak legyintenek egyet rajta).

Nem biztos, hogy értem a mondandód lényegét. Ha jól értem a linkelt cikk lényegét, akkor ő a "hallható" hatásokról ír. Szerintem arról semmilyen vita nincs, hogy a kábel, mint a jeltovábbításban résztvevő fizikai közeg nagyon is számít a jelátvitel szempontjából. És most kábel alatt talán a kábelt mint egységet kellene érteni, csatlakozókkal együtt. Hiszen nem véletlen az, hogy pl. a digitális HDMI kábelek duplán szigeteltek (ha jól tudom). Az is tény viszont, hogy a digitális jelátvitel pontosan azt hivatott megakadályozni, hogy a jelátvitel lényegesen jobban tűrje a fizikai közeget érő külső behatásokat. Gondoljunk csak a földi sugárzású analóg tv adásra és az azt leváltó digitális adásra. A fizikai közeg ugyanaz, az adótorony helyzete ugyanaz, mégsem lehet összehasonlítani a kapott minőséget.

[Aszpirin]

Nem ismervén Mr. Aczel munkásságát, de egy gondolatot azért hozzáfűznék. A becsatolt link alatt https://www.biline.ca/audio_critic/audi ... b1.htm#acl a négyes pontban például amit a kábelekről írt, azért itt a kábelezzünk topikban már majdnem embert ettek....

Szóval nem is tudom mit mondjak. I want to belive

Azt írja a 4-es pontban, hogy csak az induktivitás, a fajlagos kapacitás, és a rezisztencia számít a kábelnél. A kábelgeometria hangfrekvenciás átvitelnél nem - azt azért megjegyzi, hogy rádiófrekvenciánál azért már "kezd számítani". Csakhogy:

- egyrészt a digitális kábelek bőven hangfrekvencia feletti jelet szállítanak (bocs a pongyola megfogalmazásért), csak példának okáért, egy 24 bit / 192 kHz PCM jel AES/EBU-n vagy S/PDIF-en _minimum_ 24 x 2 x 2 x 1.02 x 192 kHz-es (az első 2-es szorzó két csatorna miatt, a második 2-szeres szorzó az F2F miatt van, az 1,02-es szorzó pedig a státuszbitek körülbelül 2%-os arányát adja hozzá), vagyis ha jól számolok, ez nagyjából 18,8 MHz (ha rosszul számoltam, akkor több ), ez tudtommal már eléggé rádiófrekvencia... Igen, valahol egy audio-jelet kódol, de hol van ez már a hangfrekvenciától? Vagy a digitális kábelek nem is kábelek már?

- másrészt, ha jól tévedek, a kábelgeometria igencsak befolyásol(hat)ja a fenti három paramétert, illetve azt is, hogy minél kevesebb "crazy RLC characteristics" legyen a kábelben ugye.

Tehát a kábelgeometria mégiscsak számítana? Hmmm. Lehet, hogy tévedek, de szerintem TALÁN igen.
(tul. képpen ez már a "kábelezzünk" topikba illene, de az itteni vitához tartozik)

(erről valahogy a világ egyik legtöbb példányban eladott és legnagyobb bevételt hozó, több kiadást is megért, (digitális) fotózási "recepteket" megmondó stílusban felsoroló fotós könyve jut eszembe, amelynek a szerzője nem fotós, hanem újságíró. De mivel "jól megmondta", rendkívül sikeres lett a könyv. Képzett fotósok vagy felhergelik magukat, vagy cak legyintenek egyet rajta).

[Robici]

Nem ismervén Mr. Aczel munkásságát, de egy gondolatot azért hozzáfűznék. A becsatolt link alatt https://www.biline.ca/audio_critic/audi ... b1.htm#acl a négyes pontban például amit a kábelekről írt, azért itt a kábelezzünk topikban már majdnem embert ettek....

Szóval nem is tudom mit mondjak. I want to belive

A kábelbizniszről anno Salvatore is írt az audio magazinos esszéjében (pár éve le is fordítottam több más írásával együtt):
http://www.high-endaudio.com/magaz.html

[Tctronic]

Nem ismervén Mr. Aczel munkásságát, de egy gondolatot azért hozzáfűznék. A becsatolt link alatt https://www.biline.ca/audio_critic/audi ... b1.htm#acl a négyes pontban például amit a kábelekről írt, azért itt a kábelezzünk topikban már majdnem embert ettek....

Szóval nem is tudom mit mondjak. I want to belive

[Robici]

Csak azt nem értem, hogy akik nem hallanak, nem akarnak hallani, azok mi a francot lógnak egész nap egy audio fórumon, ahelyett, hogy számukra értelmesebben töltenék idejüket, mondjuk horgászattal, lepkegyűjtéssel, horgolással...

Valószínűleg azért mert a hifis hobbi csak részben (sok esetben meg egyáltalán nem - de ez már cinizmus részemről) szól a zenéről. Van akit egyszerűen érdekel a technikai része mint más technikai hobbi esetén.

[LIMAR]

A fent beidézettel meg Aczél második fontos elemét hangsulyozod: a hangsugarzo fontossaga.

Egy hangátviteli láncban kiemelni egyetlen komponenst szerintem hiba. Egyik sem fontosabb a másiknál.
Csakis rendszerben szabad gondolkodni. Minél tökéletlenebbek a komponensek, annál inkább. Annál fontosabb, hogy egymás pozitív tulajdonságait erősítsék, a negatívat gyengítsék.
Ahogy lépkedsz egyre feljebb, egyre tökéletesebbek a komponenseid, úgy lesz egyre érzéketlenebb a rendszered az egyes komponensekre. Egy baromi jó láncba majdnem mindegy, hogy egy dCS, MSB, Esoteric... digitális forrást teszel, az jó marad. Persze más lesz mindegyik, de jó lesz.
Nem hangsúlyozom a hangsugárzó fontosságát más komponensek ellenében, csupán azt állítottam, hogy egy Magico Q7 annyira magas nívót képvisel, hogy önmagában magával ragad. A tesztelővel is ez történt.

[avl2]

... Magico Q7-et hallgatva engem se érdekelne, hogy mi van elé kötve.
...

a fentid - nekem, az en interpretalasomban - hasonlo tulzas, mint Audio Critic nehany pontja.
Tenyleg nem érdekelne ? egy jo kis musiccenter ? Szerintem meg de érdekelne.
Ugyanigy érdemes Aczél (RIP) nehany gondolatat olvasni, ertelmezni (pl. a lenyegre törés, figyelemfelhivas miatt fogalmazhatott Ö is, Te is igy - nem szánom sértésnek a hasonlatot !!)

Szerintem Te is igencsak fontosnak tartod a jo felvetelt (es elöadast!). Ha nem igy lenne, bocs. Egy f..s DSD vs. egy marha jo 16/44.1 ? Egyértelmü.

A fent beidézettel meg Aczél második fontos elemét hangsulyozod: a hangsugarzo fontossaga.

Nem érdemes „felkapni a vizet“.
Peace

[juliush]

Egy Magico Q7-et hallgatva engem se érdekelne, hogy mi van elé kötve.

Hát nem ezt mondta Mr. Aczel is???
Egyébként lassan négy évtizede azért űzöm ezt a hobbit, mert akarom hallani a különbséget...és akkor hallom is!
Ha még magyarázni is tudom, annál jobb! Ha mások is megerősítik, tökéletes!

[LIMAR]

I sat down and began listening, marveling at how good the sound was through the Magico Q7.

Egy Magico Q7-et hallgatva engem se érdekelne, hogy mi van elé kötve.
Persze, hogy elvarázsolta. A Q7 és nem a 300 dolláros DAC.
Amúgy annak is kicsi a valószínűsége, hogy valaki egy 250000 dolláros hangfalon 300 dolláros DAC-ot fog hallgatni.
Még 3000 dollárost sem.
Az első kábulatból felocsúdva azért korrektül leírta, hogy igen jelentős a különbség a két DAC között.

[juliush]

Illusztrációként hadd idézzek a sokat ekézett The Absolute Sound-ból! 2012 decemberében Robert Harley írta a Micromega MyDac recenziójában. Nekem is volt ilyenem jó ideig, ezért is olvastam. Egyébként nem tettem volna...na jó, de igen...

"To give you an idea of how exceptional the Micromega is I’ll relate an incident. I turned on my music server to listen to music after having done some comparisons the night before between MyDAC and the $4999 Berkeley Alpha DAC Series 2, which I’ve used as a reference for many years. I sat down and began listening, marveling at how good the sound was through the Magico Q7. After about 15 minutes I happened to look at the display on the Jeff Rowland Corus preamplifier and realized that I had been listening to the Micromega and not the Berkeley. This isn’t to say that the two are equal by any means; the Alpha DAC is considerably more spacious and dynamic, better resolved, and purer in timbre, with much deeper and fuller bass. But the ability to enjoy the music, and to consciously think about how good the system sounded, without realizing that MyDAC was at the front of the chain speaks volumes about this little product’s amazing value."

Tehát hősünk simán hallgatta nagy megelégedettséggel a $300-os DAC-ot, nem érzékelvén a különbséget az $5000-estől mindaddig, míg a kijelző nem figyelmeztette erre. Persze a kognitív disszonanciát feloldandó rögtön hallani kezdte a különbséget a dingi kis műanyagházas ketyere és a komoly megépítésű profi berendezés között, meg is fogalmazta azt közhelyszerű általánosságokkal, mert hát "kizökkent az idő, ó kárhozat..." ugye.

Azon talán érdemes lehet elgondolkodni, feltéve persze, hogy mindez nem csak a gátlástalan "szakíró" minden alapot nélkülöző klassz kis sztorija, hogy mit is jelenthet ez egy átlag halandó hétköznapi környezetében történő zenehallgatása vonatkozásában, ha a tesztelő, a maga nyilvánvalóan erre jobban kialakított és ismert könyezetében ezt tapasztalja!

[ecdhkex]

Csak azt nem értem, ha valaki nem hall különbségeket, nem akar hallani különbségeket, az mi a francnak vesztegette el élete nagy részét az audio berendezésekkel? Vagy saját magát is évtizedeken át próbálta meggyőzni, hogy márpedig CD játszó és CD játszó közt semmi hallható különbség nincs.
Nagy formátumú szélhámos, aki meglovagol egy népes tábort, aki nem akar hallani semmi különbséget (jó esetben), vagy nem hall (rossz esetben).
Csak azt nem értem, hogy akik nem hallanak, nem akarnak hallani, azok mi a francot lógnak egész nap egy audio fórumon, ahelyett, hogy számukra értelmesebben töltenék idejüket, mondjuk horgászattal, lepkegyűjtéssel, horgolással...

A hang reprodukció egy nagyon sokváltozós "egyenletként írható fel", nagyon sok aspektusa van ami miatt fórumozhatnak az emberek. Én senkitől sem venném el ennek a lehetőségét, bármit is hall, vagy nem hall. Véleményt cserélni pedig lehet egyetértés nélkül is.

[LIMAR]

A magyar születésű Peter Aczel, aki több évtizeden át szerkesztette az Audio Critic c. folyóiratot és valószínűleg több eszközt vett fülügyre, mint amelyekről mi magazinokban egyáltalán olvasgathattunk, pályafutása végén egy rövid manifesztóban foglalta össze az audiofil társadalmat finoman fogalmazva is megosztó következtetéseit. https://www.biline.ca/audio_critic/audi ... b1.htm#acl

Csak azt nem értem, ha valaki nem hall különbségeket, nem akar hallani különbségeket, az mi a francnak vesztegette el élete nagy részét az audio berendezésekkel? Vagy saját magát is évtizedeken át próbálta meggyőzni, hogy márpedig CD játszó és CD játszó közt semmi hallható különbség nincs.
Nagy formátumú szélhámos, aki meglovagol egy népes tábort, aki nem akar hallani semmi különbséget (jó esetben), vagy nem hall (rossz esetben).
Csak azt nem értem, hogy akik nem hallanak, nem akarnak hallani, azok mi a francot lógnak egész nap egy audio fórumon, ahelyett, hogy számukra értelmesebben töltenék idejüket, mondjuk horgászattal, lepkegyűjtéssel, horgolással...

[ecdhkex]

Meglehet, de azért ez azért nem ilyen egyszerű. A hangzásbeli különbségeket (pl. DAC-oknál) olyan szakmai blogokban, mint pl. az ASR, objektív mérésekkel is kimutatják (mondhatni nincs két azonos köztük).

Neked elég drága (és idehaza párjukat ritkító) eszközeid vannak, tényleg a SA-KI Pearlt meg az Exogalt stb mind-mind a kinézetéért meg a "szolid megépítettségéért" vetted volna? Ha igen, minden tiszteletem.

Én maradok az internetes információk szűrésénél. Ha valami nagyon ellentmond a mondjuk úgy, tesztekkel is alátámasztott tapasztalatomnak, akkor az megkapja a szűrőmet, még ha maga az atyaúristen is írta. Nem azért, mert többnek képzelem magam Mr. Aczrl-nál, hanem mert egyszerűen nem tartom igaznak, és azt A/B tesztekkel is alá tudom támasztani, ahol nem kell audiofülnek lenni, hogy halld a különbséget. Egy DAC-tesztet (füllel) akár össze is hozhatnánk, ha már itt tartunk. Én hozzájárulnék egy Wadia 121-gyel... Vagy CD/SACD-lejátszó tesztben is benne lennék, ahhoz is lenne saját inputom. Nos?

Ezek a tesztek nagyon hasznosak tudnak lenni. Fontos, hogy nagyon pontosan be kell állítani a hangerőket, ezt érdemes mikrofonnal mérni. Vakteszten ugyanis könnyen különbséget teszünk ha nem egyezik a hangerő. És akkor máris van egy fals vakteszt eredményünk.

[Aszpirin]

Persze mindez jelentheti, hogy egyszerűen süket vagyok és kár nekem ez a sok berendezés, de jelentheti azt, hogy Mr. Aczelnak valahol mélyen, objektív szinten igaza van, csak hát ez a hobbi sohasem az objektivitásról és pusztán a hangminőségről szólt. De nagyon utáljuk azért, mert azt mondta, hogy a homokozóban a piros lapátom cseppet sem ér többet Karesz zöld lapátjánál!

Meglehet, de azért ez azért nem ilyen egyszerű. A hangzásbeli különbségeket (pl. DAC-oknál) olyan szakmai blogokban, mint pl. az ASR, objektív mérésekkel is kimutatják (mondhatni nincs két azonos köztük).

Neked elég drága (és idehaza párjukat ritkító) eszközeid vannak, tényleg a SA-KI Pearlt meg az Exogalt stb mind-mind a kinézetéért meg a "szolid megépítettségéért" vetted volna? Ha igen, minden tiszteletem.

Én maradok az internetes információk szűrésénél. Ha valami nagyon ellentmond a mondjuk úgy, tesztekkel is alátámasztott tapasztalatomnak, akkor az megkapja a szűrőmet, még ha maga az atyaúristen is írta. Nem azért, mert többnek képzelem magam Mr. Aczrl-nál, hanem mert egyszerűen nem tartom igaznak, és azt A/B tesztekkel is alá tudom támasztani, ahol nem kell audiofülnek lenni, hogy halld a különbséget. Egy DAC-tesztet (füllel) akár össze is hozhatnánk, ha már itt tartunk. Én hozzájárulnék egy Wadia 121-gyel... Vagy CD/SACD-lejátszó tesztben is benne lennék, ahhoz is lenne saját inputom. Nos?

[juliush]

Hmm...az én tapasztalatom, a Te tapasztalatod...
Én úgy látom, hogy amit "tapasztalatként" élünk meg az audiofiliában, jóval túlmutat a hangzási élményen vagy ha jobban tetszik az érzékelési folyamataink objektívnek tekinthető doménjén. Ha már felhoztad az SA KI Pearl kérdését, egyszerűen az eBay-en találtam egy kifogástalan példányt és megvettem, mert birtokolni szerettem volna, mert exkluzív, mert olyan a megépítése, mint egy tanké, ugyanakkor a kidolgozása, mint egy svájci óráé. Gyönyörűen szól, de nem jobban, mint a Densen Beat B-400 Plus-om.
Megvan az a rossz tulajdonságom, hogy bespájzolok eszközeimből és a hifi-bogár csipkedését a meglevő berendezéseim vetésforgójával csillapítom időről-időre. És tudod, mi a tapasztalatom? A vissza-visszatérést egy-egy hőn szeretett berendezéshez újra és újra szinte "upgrade"-ként tudom átélni. Most épp ugye a Musical Fidelity A-1000-eshez tértem vissza az Exogal Ion után és úgy érzem, aktuálisan ez a tuti. De ha pár hét múlva visszatérek majd az Exogal Ion-hoz, jó eséllyel ugyanezt fogom megélni visszafelé. Dettó a Nait 1-gyel (ott azért a nyilvánvalóan korlátozott teljesítmény miatt azért már műfajtól függően). DAC oldalon Exogal Comet, Resonessence Concero HD és Herus megint csak. A változtatáskor hallani vélek változást, javulást, de gyakran visszafelé is.
Persze mindez jelentheti, hogy egyszerűen süket vagyok és kár nekem ez a sok berendezés, de jelentheti azt, hogy Mr. Aczelnak valahol mélyen, objektív szinten igaza van, csak hát ez a hobbi sohasem az objektivitásról és pusztán a hangminőségről szólt. De nagyon utáljuk azért, mert azt mondta, hogy a homokozóban a piros lapátom cseppet sem ér többet Karesz zöld lapátjánál!

[Aszpirin]

Ez mind szép és jo, de van egy bibi:

A valóságban persze hallhatunk különbségeket, de ez legtöbbször a tervezésben és kivitelezésben megkötött kompromisszumokra vagy épp egyfajta saját, egyedi, a tervező egyéni ízlését közvetítő hangzás kialakítására való törekvés eredménye.

A pontokba szedett hitvallás egyik pontja volt teljes egészében idézve, ez nem szövegkörnyezetből kiragadás szvsz.
Ő azt írta a mondatban, hogy ha bizonyos specifikációknak megfelelnek, hogy - és most bocs a kiragadásért és hogy nem idézem újra (kényelmi okokból), de ezzel nem veszíti el a lényegét - "- and most of them do -" vagyis a legtöbb megfelel, és akkor a legtöbb ugyanúgy fog szólni. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb vonalszintű kimenetet produkáló forrás (CD-játszó, előerősítő, DAC, stb.) egyszerűen ugyanúgy kellene szóljon ugyanabban a rendszerben. Vagy Te nem így értelmezed ezt a pontot?
Bocs, de ez nagyon nem fedi az én tapasztalataimat (és szerintem a legtöbbünkét it - "most of us", hogy stílusos legyek), akárki is írja le. Egész pontosan: az én tpapasztalatom az, hogy a legtöbb forrás más-másként szól. Vagy visszakérdeznék: a SA-KI Pearlt miért vetted? Csak mert úgy szól mint az összes többi? A választ tudom, de lásd be, hogy a Te lejátszód sem kivétel. Akárcsak az én Linn-em, meg Marantz-om, stb.

Az teljesen más lenne, ha azt írná, hogy amelyik megfelel valamilyen idealizált specifikáció-halmaznak, az ugyanúgy fog szólni ("transzparensen"), ergó egy az egyben a stúdiómunka eredményét hallanád. De nem ezt írja. Szerintem.

[avl2]

Nem eretnek ez a Peter Aczel, csak valamilyen attitűdje van és irdatlanul tapasztalatlan....

KOmplett nonszensz, külön fájdalom, hogy magyar csengésű névvel követi el ezt a süketeknek szimpatikus ámokfutást.

Bp.-en született, igy erthetö a magyar csengesü nev

azt nem mond(h)a(t)nam, hogy tapasztalatlan (sok keszüleket tesztelt, hallgatott)
az persze mondhato, hogy nem volt "erzekeny audiofül" hallása (lehet durvabban is mondani, de minek ?)
nem is kell vele egyet érteni, pláne nem mindenben (senkivel sem !)

[juliush]

Gondolom a következőkkel ki fogom borítani a bilit, de hát úgy szép az élet a fórumon, ha zajlik!
A magyar születésű Peter Aczel, aki több évtizeden át szerkesztette az Audio Critic c. folyóiratot és valószínűleg több eszközt vett fülügyre, mint amelyekről mi magazinokban egyáltalán olvasgathattunk, pályafutása végén egy rövid manifesztóban foglalta össze az audiofil társadalmat finoman fogalmazva is megosztó következtetéseit. https://www.biline.ca/audio_critic/audi ... b1.htm#acl
Ennek a lényege, hogy az audio technológia már jó ideje elérte az érettségének azt a szintjét, ahol a rögzítés, lejátszás és erősítés transzparenciája korrektül kivitelezett eszközök esetén meghaladja a hallgató fiziológiai érzekelőképességének határait, így nem ezek tekintendők az auditív élményt elsősorban meghatározó elemeknek.
Nagyobb súllyal esik latba a felvétel minősége, valamint a lánc végén elhelyezkedő hangsugarzó, amely rendkívül komplex kölcsönhatásban áll a hallgatói környezettel.
Az eszközök hangzásában megfigyelhető vélt vagy valós különbségek legtöbbször kompromisszumok eredményei, az erősítők esetén például a korrektséget definiáló paraméterek, mint a megfelelően alacsony kimenő és magas bemenő impedancia, elegendő sávszélesség, alacsony torzítás és zaj, valamint főleg a hangfalak klippelésmentes meghajtásához elegendő teljesítmény valamelyikében megfigyelhető hiányosságra vezethető vissza. Ezen paraméterek megfelelő kézben tartása és a hangerők gyakorlatilag azonos szintre hozása esetén az erősítők közötti különbségek a hallásküszöb alá esnek, ha úgy tetszik ebben a valós életben többnyire idealizált esetben az erősítőnk praktikusan úgy fog viselkedni számunkra, mint az a bizonyos szimpla erősítéssel bíró vezeték. Vegyétek észre, hogy ezzel a véleményével egyáltalán nincs egyedül, többek között Alan Shaw a Harbeth tulaja és tervezője is ugyanezt vallja!
Hasonlóképp a források esetén, a rögzítéskor használt kódolás optimális dekódolása esetén, legyen szó az LP RIAA re-ekvalizációjáról, vagy a digitális-analóg átalakításról a lejátszóberendezés ideális esetben képes a rögzített hanganyagot a hallási küszöb alá eső hibával reprodukálni az erősítés számára. A valóságban persze hallhatunk különbségeket, de ez legtöbbször a tervezésben és kivitelezésben megkötött kompromisszumokra vagy épp egyfajta saját, egyedi, a tervező egyéni ízlését közvetítő hangzás kialakítására való törekvés eredménye.
Ez azért picit árnyaltabb üzenet, mint amit a kiragadott szemelvények alapján szemmel láthatóan felfogni véltek.

[diagnet]

Plusz még ott van a legrosszabb faktor is, mikor a hülyeség szorgalommal is párosul...

Sajnos lehet még fokozni: Nyereségvágyból elkövetett szisztematikus néphülyítés.
Reméljük a "szakértők" fóruma ez miatt soha nem kerül majd beidézésre.

[tonee73]

Ez az internet egyik problémája, hogy bárki, aki elég nagy magabiztossággal rendelkezik, képtelen hülyeségeket is tényként állíthat ex catedra, és emiatt minden internetes infomációt magának az olvasónak kell(ene) szűrnie. Az a jobbik eset, ahol ennyire nyilvánvaló a hülyeség, de még ezzel is megtéveszthet egy jó adag laikust, mert sokan sajnos mindent ténynek vesznek.

Plusz még ott van a legrosszabb faktor is, mikor a hülyeség szorgalommal is párosul...