SoundMania írta: ↑2019.12.20., pén. 02:15
hollohazi írta: ↑2019.12.18., szer. 07:40
Mivel nekem egymástól 3 m-re vannak elhelyezve a hifi szobában a hangdobozaim, kb. jó 2 m a távolság a meghallgató helytől, probléma volt kezdetben az úgynevezett sztereo tér homogenitása, stabilitása. Ezért is törekedtem úgy a készülékeim, úgy mint az állványok esetében megfelelő minőségű, szerkezetű alátétek, kábelek alkalmazására, melyek orvosolták ezt a problémát. Az igazán nagy áttörést végül a Shun Mook rezonátorok hozták. Viszont azt is megtapasztaltam, hogy ahogy növeltem a készülékek alatt a rezonancia elnyelő szendvics szerkezetek elemeinek számát a torzítások folyamatos csökkentése egy idő után valamiféle plafonba ütközött. Ma már tudom, mi az a plafon.
A kövekkel való stresszcsökkentés, illetve amiről most lesz néhány szó a sztatikus feltöltöttség hang érzékelésben játszott szerepe, hangi hozadéka az én tapasztalatom szerint marginálisak a többi interferencia jelenséghez képest.
Sokan nem is gondolnak rá, hogy maguk a hifi készülékek, hangsugárzóink is erős zavarforrások lehetnek. Megmértem az elektromos és mágneses teret a készülékem közelében, igen elcsodálkoztam, milyen nagy értékekről van szó. Itt elsősorban az elektromos térerőre gondolok, az úgynevezett alacsony frekvencia sávban. A pontos értékekre nem emlékszem, de nyilván az érték a távolsággal arányosan csökken. Nagyobb mágneses térerősséget a a végfokomnál mértem, máshol nem volt jelentős. Ha egy ilyen kibocsájtó, mondjuk a hangsugárzó kábel érintkezik a talajjal, ami sztatikusan feltöltött állapotú /pl. padlószőnyeg, laminált padló/ máris két erőtér ütközik. Én ilyenkor nagyon elgondolkodnék azon, hogy a padlón futtassam a kábeleimet, sőt minimum fél méterre felette kellene. Nem véletlen, hogy ilyen magasak a Shun Mook, Schallwand kábel emelői. Az, hogy a sztatikusan feltöltött felületek rontják a hangélményt, régről/80-as évek/ ismert az LP játszót használók esetében, én pl. az Ortofon Zerostat pisztolyát használtam, hogy "lelőjem" a hangszedőt, kart, kábeleket és persze a lemezt. A sztatikus feltöltöttségkor 1000 volt nagyságrendű állapotról beszélünk.
Prof. Dr. med. Karl Hecht révén régóta tudjuk , hogy minden föld- és, sugárzott hullámfajta frekvencia megkülönböztetés nélkül hat az emberi testre és környezetére. A volt Szovjetunióban, Dr. Peter Semm(korábban Deutsche Telekom) úgy találta, hogy a pulzáló GSM jelek biológiailag drasztikusan erősebben hatnak, mint a nem pulzáló jelek./digitális Tv adás,mobilhálózatok, stb./, Meyl a Tesla által felfedezett hosszanti elektromágneses hullámokat az elektroszmográfia szempontjából a hallást befolyásoló hullámnak tekinti. Én azt tapasztaltam, hogy a Meyl féle örvényképződés az, ami legerősebb hatással rendelkezik a hallási, zenebefogadási folyamatra. Utána a "Dirty Power"frekvenciák/kapcsoló üzemi tápok, napelemes rendszerek, energia takarékos lámparendszerek, wifi, okos alkalmazások/,majd a földzajok, sztatikus elektromosság.
A sztatikus feltöltődéshez szólnék hozzá. Ez ugye káros hatással van a hangra. Nálam pl keménnyé , tolakodóvá szokott ilyenkor válni a hangzás. Amióta van antisztatizálóm, meg tudom ezt szüntetni. Sőt át tudom fordítani az ellenkező állapotra. A legfrappánsabbnak most a túl antisztatizálás kifejezés tűnik rá, mivel ekkor már megint durva hangminőség romlás tapasztalható. Szóval csak óvatosan ezzel a sztatikussággal! Meg a megszüntetésével is!
Nem tudom, hogy tudod ellenkezőjére fordítani a sztatikus feltöltöttséget, az már valami másfajta beavatkozás lesz. De tudom, hogy ez probléma az Analog Audioban, a padló epoxi gyanta tartalma miatt.
http://www.hifimagazin.net/latogatas-kurthy-tamasnal
Viszont még mindig elsikkad a lényeg, azt tapasztalom: Ezeknek az alkalmazásoknak nincs saját hangja! Én mindig ezt kerestem, azért hoztam fel példának a sztatikus feltöltöttséget, ami ehhez hasonlót produkál, vagyis azt, hogy valamilyen módon eltávolítasz egy tényezőt, ami idáig negatívan befolyásolta a hangélményt. Ilyen lehet az antisztatizálás, vagy ha kihúzod az aljzatokból az összes kapcsoló üzemű tápot, ha kikapcsolod a klímát, mosógépet, ha nem padlófűtést használsz a hifi szobában stb. Épp ezért nem valamiféle hangolgatásról van szó, talán némelyeknek nehezen érthető. És emellet a mérték nem összemérhető az antisztatizálással. Miért nem csinálod meg a vizes próbát, csak egy perc az egész?
Korábban említettem a Kondo-féle zenei világot, amit etalonnak tartok és melyet úgy tudsz viszonylag kevés pénzből megvalósítani,75%-ban /CS. I./, hogy 47 LAB elektronikát használsz Kondo kábelezéssel. Én ezt az utat követtem idáig, de mivel a tiszta ezüst Kondo kábelezés többe került volna, mint az elektronikáim, ezért más utat választottam. Nyilván a Kondo réz kábelezéssel kezdtem, ami az én elektronikáimnak kevés volt, ezért jöttek a Radnai kábelek. Ugyanakkor most is az a véleményem, hogy nem szerencsés keverni az ezüstöt a rézzel. Az ezüst Kondo kábel az ezüst Kondo rendszer tartozéka, ott nincs saját hangja, mindenütt másutt van.
Ugyanakkor nehéz azt leírnom, de a SAL-féle alkalmazások használata bizonyos értelemben túlmutathat egy ezüst Kondo rendszer hangján, hangi élményén is. Ezt az állításomat bármikor ellenőrizhetem, ha vonatra szállok és a Déli Pu.-on leszállok. A következő hetekben ezt meg is teszem, ahogy egy közös ismerősünknél Szolnokon és másutt is a karácsony folytán a SAL alkalmazásokat is megfülelem, kizárandó a tévedésem.
47 Lab Midnight Blue Cd játszó, 47 Lab Midnight Blue elő-és végerősítő, 47 Lab Lens Alnico széles sávú hangsugárzó , Funk Vector III lemezjátszó, Funk FX 3 kar, Hana SL MC hangszedő, 47 Lab Shigaraki MC phono, Tiglon, Shun Mook, Schallwand, Schnerzinger
