Alátétek, rezgéscsillapítás

[revox]

Lehet, a Daruma II japán fejlesztői nem is voltak olyan hülyék.
Talán gondoltak rá, hogy a túl nagy rádiusz túlon túl ingataggá és érzékennyé tenné a felépítményt.

A Final Lab (tessék rákeresni, nem árokszéli mandrók, akik találgatják, mi a jó) Daruma történelem nem ennyire egyszerű.
Mi egyről beszélünk, de kétféle létezett. A közismert verzió volt a Daruma II, ami máig ismeretlen ötvözetből készült, így az akkor divatos "koppintsunk le mindent, adjuk olcsóbban" itt nem működött. Haverom is próbálta a fater CNC műhelyében, több anyagból, aztán nekem adta elrettentő példának egy szatyorban és vett Darumákat. Ez a Daruma II max 30kg-ig volt ajánlott és ennek a görbületi sugara volt kisebb, de nyugi, működött.

A DARUMA, vagyis az eredeti verzió, amit nem használtunk, a gyártó majd 1 tonnás hangsugárzóját is elbírta és annak lényegesen nagyobb ívű sugara volt, ennek az álneve volt (emlékeim szerint) a "Heavy Duty" és ezt lehetett később már csak venni "Daruma SAN néve", de a kb 10 évvel ezelőtti, vagy régebbi ára is igen borsos volt, így kikopott a piacról, pontosabban -jól megfontoltan- be se jött hazánkba. Ez a nagy tömegű készülékek miatt nem hintázott úgy el a nagy íven, mint könnyebb társaik, mellesleg van egy perem,ami megállítja a tákolmányt, ha megindulna oldalra.

A Libra a hazai másolóipar válasza volt a Darumára, ami hamarabb kikopott, mint maga a Daruma II megszűnt létezni. A lencse és acélgolyó házasítása sok esetben, rideg, felkeményedett színt vitt a rendszerek hangjába, amit a táncolás ellensúlyozott valamelyest, de ezen a javasolt különféle olajokkal való kenés se sokat segített (de annál többet a ragasztó, amivel rögzíteni kellett). Ettől, mivel a hifi egy rezgőkör, holtbiztos, hogy van, ahol ez kell(het)ett az eredő optimalizáláshoz.

csak azért, mert egy újszülöttnek minden vicc új, a matuzsálemek meg már könnyebben felejtenek.

Az, hogy kell e ilyen alátét, az más kérdés. Ezt csak próbálni lehet. Ahol nagy trafók rezgetik a készüléket, lehet nem baj, ha ezt elimináljuk, de nem törvényszerű. chord_nem mond hülyeséget. én is rendre eljátszok azzal, hogy beteszem. kiveszem, vagy fordítva és van, hogy felülbírálom korábbi véleményem.

Daruma San

youtu.be/DwpQTe1l0fc

[Rock60]

Lehet, a Daruma II japán fejlesztői nem is voltak olyan hülyék.
Talán gondoltak rá, hogy a túl nagy rádiusz túlon túl ingataggá és érzékennyé tenné a felépítményt.

[Rock60]

1. Sokan úgy rácsodálkoznak itt a Librára, pedig ez már egy igen régi fejlesztés, és sajnos ez sem mindenható, sőt, szerintem mára már szinte minden hasonló célra készült eszköz, meghaladja a tudását/hatását, de legalábbis univerzálisabban használható.

2. Bepróbáltam én is az erősítő alá(majd én megmutatom, hogy be lehet állítani, dacára a sok kábelnek!), de sajnos nem sikerült beállítani, a kábelezés mindig elhúzta, megfeszítette, lefogta, így maradt nálam is a cd játszó alatti próba.

3. Mivel ahogy írtam is, ez a történet vagy húsz éve volt, és azóta a rendszerem már teljesen kicserélődött, fejlődött, így talán illő volna megint próbát tenni egy szettel, a korrekt megítélés végett...

4. Fülelek kért ellenjavallatot, tessék.: Vibra-R, Vibracsi.

1. Ja, nekem valszeg azért tűnt újdonságnak, mert kb. 25 év hifizés kimaradt az életemből, az összes akkortájt feltalált, divatba jött, felkapott és elfeledett mechanikus és elektronikus tyütyüvel együtt.

2. A manapság elterjedt vastag nehéz tápkábelek és sokszor merev IC kábelek miatt - amiből több is lehet bedugva - biztosan nem való integrált erősítőhöz a Libra.

3. Nem ártana, sosem lehet tudni, egy kevésbé megkábelezett készüléknél működhet.

4. Az nem ellenjavallat, hanem alternatíva.
...Egy ellenjavallat pl. a 2. pontban található.

[zoli73]

Olvasva a Librával kapcsolatos kommenteket, nekem is eszembe jut néhány emlék, és jön vele 1-2 gondolat.
Először is köszönet Füleleknek, hogy a téma bedobásával visszaterelte a topicot e helyes mederbe, de azért a melegvizet nem kellene újra feltalálni.
Sokan úgy rácsodálkoznak itt a Librára, pedig ez már egy igen régi fejlesztés, és sajnos ez sem mindenható, sőt, szerintem mára már szinte minden hasonló célra készült eszköz, meghaladja a tudását/hatását, de legalábbis univerzálisabban használható.
Biztos sokan emlékeztek még arra az időre, amikor a megboldogult Hifi Piac magazinban voltak termékek, amiket Ők jónak ítéltek, és lehetett tőlük rendelni. Kábelek, elosztók és egyéb eszközök mellett, Libra is rendelhető volt. Van ennek vagy húsz éve, mikor az egyik barátom is rászánta magát, és rendelt egy készlet Librát.
Elsőre a barátom is azzal a nyűggel szembesült, amit Fülelek is említett, hogy a nehéz/merev/sok kábelezés, szinte ellehetetleníti a használatát. A barátom a tesztelése/használhatósága miatt, teljesen átrendezte a rendszerét, ami így nem is lehetett korrekt a megítéléshez, mert sok minden változott e miatt, így csak nagy sokára derült ki, hogy mi az amit a Libra csinál, és mit okozott az átrendezés.
Végül a kábelezés "deformáló" hatása miatt, csak a cd játszó alatt tesztelte, használta, de felemásak voltak az érzései, amiket nekem direkt nem mondott el, hogy ne befolyásoljon vele. Inkább kölcsön adta, próbáljam ki én is, és majd vitassuk meg együtt, milyennek hallottuk.
Bepróbáltam én is az erősítő alá(majd én megmutatom, hogy be lehet állítani, dacára a sok kábelnek!), de sajnos nem sikerült beállítani, a kábelezés mindig elhúzta, megfeszítette, lefogta, így maradt nálam is a cd játszó alatti próba.
Elsőre nagyon megnyerő, kiterjedt teret rajzolt, és úgy éreztem, hogy ez egy jolly joker, de 1-2 nap, és jónéhány óra zenehallgatás után, valami hiányérzet alakult ki bennem. Kivéve a lejátszó alól a Librákat, mindjárt feltűnt, hogy valahogy elveszi a mélyhangok energiáját, kiterjedését, de ezt olyan huncut módon teszi, hogy csak nagysokára tűnik fel, mert más erényeket helyez a középpontba.
Végülis vele kicsit élvezetesebb volt a zene, mint nélküle, de kicsit csalóka volt, mindig jelen volt némi hiányérzet, kicsit feljebb tolódott a hangkép, és hiányzott a mélyenergia.
Visszadva a barátomnak, Ő is ugyanerről számolt be, de ez talán legfőképpen annak tudható be, hogy egyforma cd játszót hallgattunk.
Végül a barátom úgy döntött, hogy Őt annyira nem nyűgözte le, és eladja, nekem is felajálotta, de én sem éltem a lehetőséggel.
Mivel ahogy írtam is, ez a történet vagy húsz éve volt, és azóta a rendszerem már teljesen kicserélődött, fejlődött, így talán illő volna megint próbát tenni egy szettel, a korrekt megítélés végett, de erre jelenleg semmilyen késztetést nem érzek, leginkább a kábelanomáliái miatt.
Fülelek kért ellenjavallatot, tessék.: Vibra-R, Vibracsi.

[fülelek]

De mi az hogy, vagy mitől lett: " amikor komolyabb hang lett..." ?

Komolyabb hang?, hát az a jobbnak gondolt berendezésektől van.
Amikor 'áttanul' az ember valami olyanra, ami nagyobb hallgatási élményt ad.
Ez persze nagyon eltérő lehet embereknél, hogy ez pontosan micsoda. ld. AN-E vs Spendor SP1, annyira ellenpólus, hogy még elindulni sem érdemes azon a szálon, hogy tulajdonképpen ezek miért jók vagy miért nem jók, meg hogy hogyan próbálkoznak meg a reprodukcióval.
Pedig mindkettő rezgős kabinet.

jobbnak gondolt berendezés -ez tetszik.
Előfeszített vélemények a hifiben -ez egy külön misét igényelne, mert megkerülhetetlen.
kabinet -értem én, hogy angolul szekrény, de magyarul egész mást jelent, és nincs is szükség rá, mert ott a szekrény vagy doboz. A 60-70 években használták is a hangszórószekrény kifejezést. A Hifipiac újság szerkesztői kezdték rendszeresen használni a kabinet szót a hangsugárzó dobozára.
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadv ... net-33963/
Amúgy a Spendor azért időnként igyekszik a dobozrezgéseket jól kordában tartani, pl. A7 esetében.

[Rock60]

Egyetértek, csak az okok, azok kissé homályosak szerintem.
'hogy minél gyorsabban tudja átadni a doboz rezgését a padlónak', ez kicsit csúsztatás, mert a könnyű állvány rezeg, derekasan, mármint maga is, mielőtt még a padlóba megy az energia, ill. már csak az egy része,
meg nagy trükk a csatolás, mert a két rezgés el van tolva, frekvenciában is, meg fázisban is, pl. azért, mert tök más anyagok, méretek meg geometriák rezegnek...

A túlzottan meg-alátétesedett kollégáknak olykor javaslom, hogy egy jó pillanatban, tegyenek be egy jó lemezt, és vegyék ki hirtelen az összes alátétet-kütyüt-karbont-sírkövet-csempét-Darumát-Librát-BlueTac-ot-lexikontadoboztetejéről... és álldigáljanak a cuccok a saját lábukon....
Egy próbát ez is megér, nem?

Itt sem lehet általánosítani, hogy rezgő doboz alá mi a jó...
A Spendorok alatt szinte kivétel nélkül kifejezetten filigrán profilból készült fém állványokat használnak, a gyári is ilyen.
A Harbeth állványok már jóval robosztusabbak és optimális esetben tömör keményfából készülnek.
Az AN E és J dobozok alá nagyon masszív, robosztus, eredeti dokumentáció alapján itthon gyártott nehéz fém állványok kerültek.

Nem...
Tudod, az mi meló, a hosszú idő alatt kisakkozott, összelegózott hangzást egy kósza ötlet kedvéért szétbombázni ?
Én biztosan tudom, hogy melyik változtatás mit eredményezett, de ha kételyem merülne fel - előfordulhat - akkor egy ellenpróba azt bármikor eloszlathatja.

De annyira hinnünk kell magunkban, hogy a lépésről - lépésre végrehajtott és egymásra épülő jól megfontolt apró változtatásokat ne gondoljuk kukába valónak.

[fülelek]

Dynaudio audience 40-hez akkor milyen allvany lenne jo?

például ilyesmi, persze a szükséges méretekben, a lényeg, hogy a függőleges rudak tetején csücsüljön a hangdoboz, pici blutakkal (vagy terostat) rögzítve a leborulás elkerülése érdekében.

[chord_]

.

Persze a különféle hangdobozokhoz különféle állványok lesznek relatíve optimálisak, a zengő dobozokhoz könnyű és nagyon merev állvány dukál, hogy minél gyorsabban tudja átadni a doboz rezgését a padlónak. A nehezebb dobozokhoz meg nagyon csillapított nehéz állvány dukál. Mivel különféle ízlésficamnak mindnyájan ki vagyunk téve, ezért az ettől eltérő eredményeket is el kell fogadni, legfeljebb nem célszerű általánosítani.

Egyetértek, csak az okok, azok kissé homályosak szerintem.
'hogy minél gyorsabban tudja átadni a doboz rezgését a padlónak', ez kicsit csúsztatás, mert a könnyű állvány rezeg, derekasan, mármint maga is, mielőtt még a padlóba megy az energia, ill. már csak az egy része,
meg nagy trükk a csatolás, mert a két rezgés el van tolva, frekvenciában is, meg fázisban is, pl. azért, mert tök más anyagok, méretek meg geometriák rezegnek...
Meg óvatosan kell fogalmazni, mert a 'nem rezegtethető', a 'holt', 'nehéz', az lehet csillapító/elnyelő/rugalmas (homoktöltés, légpárna), vagy lehet totálisan merev nagy tömeg, ami visszarúg, mint amikor a légkalapács keményet ér.
És a hang minden esetben más-más lesz.

Óriási játéktér.

A túlzottan meg-alátétesedett kollégáknak olykor javaslom, hogy egy jó pillanatban, tegyenek be egy jó lemezt, és vegyék ki hirtelen az összes alátétet-kütyüt-karbont-sírkövet-csempét-Darumát-Librát-BlueTac-ot-lexikontadoboztetejéről... és álldigáljanak a cuccok a saját lábukon....
Egy próbát ez is megér, nem?
Aztán, ha nem tetszik, lehet folytatni ugyanott.:)

[edzoba]

Dynaudio audience 40-hez akkor milyen allvany lenne jo?

[chord_]

De mi az hogy, vagy mitől lett: " amikor komolyabb hang lett..." ?

Komolyabb hang?, hát az a jobbnak gondolt berendezésektől van.
Amikor 'áttanul' az ember valami olyanra, ami nagyobb hallgatási élményt ad.
Ez persze nagyon eltérő lehet embereknél, hogy ez pontosan micsoda. ld. AN-E vs Spendor SP1, annyira ellenpólus, hogy még elindulni sem érdemes azon a szálon, hogy tulajdonképpen ezek miért jók vagy miért nem jók, meg hogy hogyan próbálkoznak meg a reprodukcióval.
Pedig mindkettő rezgős kabinet.

[fülelek]

Sokkal régebbi fejlesztés a Libra, mint a Libretto...még a kilencvenes évek közepén a zuglói műhelyemben kísérleteztünk különféle változataival. (nem mi gyártottuk, csak segítettünk a fejlesztésben)
A nagyon alacsony rezonanciafrekvencia (2Hz) azt jelenti, hogy az elcsatolás 2D irányban 20Hz-től hatásos. A Daruma csak kb. 200Hz-től hatásos, és a jóval nagyobb súrlódás miatt kevésbé.
Ha valaki színezést hall egy jó elcsatolás miatt, ott komoly problémák vannak a cuccal, hogy pontosan melyikkel, azt innen nem lehet megmondani, ráadásul a megszokás nagy úr ám, hiába jobb, tisztább valami, ha nagyon más, mint előtte, akkor nagyon gyanús lesz hirtelenjében. Sajnos a Libra hátránya, hogy ha mechanikailag merev kábelek vannak a rendszerben, akkor nem tud rendesen működni, mert a kábel gátolja a szabad mozgását. A Blutakot meg nem hallottam még soha rosszabbnak, legfeljebb haszontalannak, az is ritka eset volt. A Librát stúdióban is kipróbáltuk mikrofonállvány alatt, és nagyon sokat dobott a hangon akkor is, ha minőségi rezgéscsillapító kengyelben volt a mikrofon.
Bár régebben már megírtam, de ki tudja, hány tíz/száz oldallal arrébb, szóval újfent közreadom, hogyan lehet kevés idő alatt egy monitor doboz alatti állvány jóságát megítélni: 3 ember kell hozzá, egy hallgatja, a másik kettő meg az állványon elhelyezett monitor hangdoboz mögé áll, és egymással szinkronban megemelik a dobozt a kezükkel, de csak épp 1-2 centivel.
A hallgató hallja, hogy ha ugyanúgy, avagy másképp szól a zene. Három eset lehetséges:
-ha jobban szól (tisztábban, élvezhetőbben) kézben tartva a doboz, mint az állványon, akkor az egy gyenge állvány.
-ha nagyjából ugyanúgy szól kézben tartva, mint állványon, akkor az egy jó állvány.
-ha jobban/szebben szól az állványon, mint kézben tartva, akkor az egy qrva jó állvány, tessék vigyázni rá
Persze a különféle hangdobozokhoz különféle állványok lesznek relatíve optimálisak, a zengő dobozokhoz könnyű és nagyon merev állvány dukál, hogy minél gyorsabban tudja átadni a doboz rezgését a padlónak. A nehezebb dobozokhoz meg nagyon csillapított nehéz állvány dukál. Mivel különféle ízlésficamnak mindnyájan ki vagyunk téve, ezért az ettől eltérő eredményeket is el kell fogadni, legfeljebb nem célszerű általánosítani.

[frenki485]

Nálam nem-furcsa módon teljesen ellentétes tapasztalatok születtek ebben az egész témában.
Lehetséges, azért nem furcsa, mert én pl. rezgő falú dobozt hallgatok.

Az egyik alap-megfigyelésem az, hogy minden betett eszköz / alátét / kütyü valóban belenyúl a rezgés-cuccba, így a hangba is, olykor nem kicsit. Még egy csipet BlueTac is. Főleg az 'átmenetek' környékén erős színeződések detektálhatók, pl. a Libra nálam addig volt jó, amíg a 'boldog maszatos-kellemes' hangot valóban tisztította.
Aztán, amikor komolyabb hang lett, ott számomra bírhatatlanul színezős lett, nagyon erősen belenyúlt a hangba, és kikerült a rendszerből.

Annó, a Librettó alá lett ez a dolog kigondolva, ami így egy összetervezett dolog volt vele.
Máshol használva pedig szerencsés esetben jobb hangot generál, máshol pedig nem.
Hitkérdés is, természetesen.

De mi az hogy, vagy mitől lett: " amikor komolyabb hang lett..." ?

[chord_]

Nálam nem-furcsa módon teljesen ellentétes tapasztalatok születtek ebben az egész témában.
Lehetséges, azért nem furcsa, mert én pl. rezgő falú dobozt hallgatok.

Az egyik alap-megfigyelésem az, hogy minden betett eszköz / alátét / kütyü valóban belenyúl a rezgés-cuccba, így a hangba is, olykor nem kicsit. Még egy csipet BlueTac is. Főleg az 'átmenetek' környékén erős színeződések detektálhatók, pl. a Libra nálam addig volt jó, amíg a 'boldog maszatos-kellemes' hangot valóban tisztította.
Aztán, amikor komolyabb hang lett, ott számomra bírhatatlanul színezős lett, nagyon erősen belenyúlt a hangba, és kikerült a rendszerből.

Annó, a Librettó alá lett ez a dolog kigondolva, ami így egy összetervezett dolog volt vele.
Máshol használva pedig szerencsés esetben jobb hangot generál, máshol pedig nem.
Hitkérdés is, természetesen.

[Voyager]

Ez való ide!!
Aki azt mondja, hogy ez sem elég jó, az hazudik, vagy sose hallotta, vagy pusztán fityiszes
Ellenjavaslatot csak konkrétan szíveskedjék... Ja, analóg lemezjátszó alá is kitűnő, de használatához némi kézügyesség nem árt...

Ehhh... De rég is volt.

"Mint öreg hifista mindig nyughatatlanul foglalkoztam, a berendezésem tökéletesítésével. Több különböző irányzatot kipróbáltam analóg- csöves, aktív stúdió-monitorok, full digitális, sztatikus hangfal.. stb. jelenleg is több helyen hallgatok zenét (18 hangfal) és a helységet akusztikus mérnök segítségével alakítottam közel tökéletesre.
De a tökéletesítési vágy a nyughatatlanság a folyamatos tesztelés, mérés arra sarkalt, hogy tovább kutassak. A HIFI HIGHEND irodalom közel fele a rezgéscsillapítással foglalkozik és már nekem is voltak pozitív tapasztalataim pl.:levegős állvány stb.
A LIBRA végleges kialakítása előtt nagyon sok kísérleti példányt gyártottunk le különböző fémekből, de az nem nyújtott kielégítő eredményt sem, felületi simaságuk sem, keménységük nem volt megfelelő.
Ekkor esett a választás az ÜVEGRE!
Ebből is több mint száz kísérleti példány tesztelése- mérése után jutottunk a végleges kialakítású LIBRA -hoz."

Juhász Attila

[Tctronic]

Ez való ide!!
Aki azt mondja, hogy ez sem elég jó, az hazudik, vagy sose hallotta, vagy pusztán fityiszes
Ellenjavaslatot csak konkrétan szíveskedjék... Ja, analóg lemezjátszó alá is kitűnő, de használatához némi kézügyesség nem árt...

Lehet tudni mennyi a terhelhetősége 1 db-nak, vagy a 3 db-nak?

[istvan01]

A forrás készüléknél miért kell két szintű Libra ?
Mi alapján döntötted el, hogy oda kell, a dac és a csövi alá meg elég a földszintes ?

Miért?
Forrás, legyen az bármilyen forrás, ott a legkisebb a feldolgozandó jelszint, ha van benne órajel, akkor az is érzékeny valamennyire a mechanikus mozgásokra. A két szintű Libra hatékonysága, rezgési izolációja nem dupla, de másfélszeres legalább. A felső szint a készülékben, készülékre ható rezgésekre izolál jobban. Az alsó szint pedig a padozatról érkező rezgésre. Persze van költség korlát is. Az is hatékonyság fokozó, ha a kábelekkel összekötött készülékek maguk is Librán izoláltak, mert a kábelek többsége elég merev ahhoz hogy átvigyen egyik készülékről valami mikromozgást. Ebből a szempontból a hálózati kábel a nehezen kezelhető elem.
Hangfal alatt viszont nem jól működött a Libra. Az is döntő volt ebben, hogy túl nehéz a Librának, egyszer eltört az üveg, hangfal majdnem rádőlt a csöves végfokra, közel milliós kár lett volna.

[Rock60]

Daruma és az üveg testű Libra között nagy eltérés, hogy a Daruma sokkal kisebb sugarú kehelyben billeg, tehát csak nagyobb erő képes mozdítani, ha egyáltalán megmozdul. Másik pedig az, hogy az alu legyen akármilyen félkemény, kemény, a golyó abba jobban benyomódik, ha azonos felületen érintkezik mint a Libra. Ez a benyomódás viszont lehet rugalmas, még akkor is ha szemmel ez nem látható, mint az edzett üvegnél. A benyomódás rugalmasságából kell kimozdulni, amikor kell. Ez a rugalmas benyomódás enyhe csillapító és fékező hatású, lengés csillapító. Aztán ez lehet jó is akár.
Nálam a forrás készülék két szintű Librán fekszik, úgy, hogy alul Libra, azon egy vastag kemény fa test. A keményfa felső lapján a második Libra szint. DAC és csöves erősítőm alatt is Libra van, azok persze egy szintűek.

Ja, nyilván a legkeményebb alumínium is sokkal puhább az üvegnél...
A régi Daruma II darabok, amik túl nagy súly alatt edződtek, azokon néha elő is szokott fordulni kis benyomódás a golyó alatt.
Amit én vettem használtan - új már régóta nincsen - az olyan patika állapotú, mint ha a múlt héten hoztam volna ki a boltból, nagyon vigyáztak rá... Asszem nálam sem fog romlani az állapota, mert a 2 kg-os dacom nemigen fogja belepréselni a golyót.
A kisebb sugár ellenére nagyon "flexibilis" a mozgása. Gondolom, a fejlesztés alatt számtalan variációt kipróbáltak...
Egy elég könnyen járó billenőkapcsoló van a készülék hátulján, de így is rendesen ellen kell tartsak neki kapcsoláskor, ugyan úgy, mint egy kábelcserénél különben lefordulna a golyóról.
Mikor kicsit meglököm, inog vagy 5 másodpercig, mire szépen beáll.

A forrás készüléknél miért kell két szintű Libra ?
Mi alapján döntötted el, hogy oda kell, a dac és a csövi alá meg elég a földszintes ?

[Rock60]

Daruma és az üveg testű Libra között nagy eltérés, hogy a Daruma sokkal kisebb sugarú kehelyben billeg, tehát csak nagyobb erő képes mozdítani, ha egyáltalán megmozdul. Másik pedig az, hogy az alu legyen akármilyen félkemény, kemény, a golyó abba jobban benyomódik, ha azonos felületen érintkezik mint a Libra. Ez a benyomódás viszont lehet rugalmas, még akkor is ha szemmel ez nem látható, mint az edzett üvegnél. A benyomódás rugalmasságából kell kimozdulni, amikor kell. Ez a rugalmas benyomódás enyhe csillapító és fékező hatású, lengés csillapító. Aztán ez lehet jó is akár.
Nálam a forrás készülék két szintű Librán fekszik, úgy, hogy alul Libra, azon egy vastag kemény fa test. A keményfa felső lapján a második Libra szint. DAC és csöves erősítőm alatt is Libra van, azok persze egy szintűek.

Ja, nyilván a legkeményebb alumínium is sokkal puhább az üvegnél...
A régi Daruma II darabok, amik túl nagy súly alatt edződtek, azokon néha elő is szokott fordulni kis benyomódás a golyó alatt.
Amit én vettem használtan - új már régóta nincsen - az olyan patika állapotú, mint ha a múlt héten hoztam volna ki a boltból, nagyon vigyáztak rá... Asszem nálam sem fog romlani az állapota, mert a 2 kg-os dacom nemigen fogja belepréselni a golyót.
A kisebb sugár ellenére nagyon "flexibilis" a mozgása. Egy elég könnyen járó billenőkapcsoló van a készülék hátulján, de így is rendesen ellen kell tartsak neki kapcsoláskor, ugyan úgy, mint egy kábelcserénél különben lefordulna a golyóról.
Mikor kicsit meglököm, inog vagy 5 másodpercig, mire szépen beáll.

A forrás készüléknél miért kell két szintű Libra ?
Mi alapján döntötted el, hogy oda kell, a dac és a csövi alá meg elég a földszintes ?

[istvan01]

Ha jobban megnézed, az alsó vastagabb rész az egy homorú lencse, kb 10cm sugarú gömb felület...

Ok, kösz !
Megtaláltam közbe egy régi cikket/tesztet róla, részletes leírással - nem is tudtam, hogy magyar gyártmány.

Érdekes, hogy a Daruma - valami spéci kemény aluötvözetből készült - fordítva gondolta a dolgot, náluk a felső csésze belseje homorú, valamivel kisebb rádiusszal - ha lehet, még macerásabb installálással.
Gyárilag nem adnak és nem is ajánlanak a japcsik kétoldalas ragacsot a készülékoldali csésze rögzítésére.
Én persze megpróbáltam, hogy könnyítsek az életemen, de hallhatóan ront kicsit a produkción - tompább, gumisabb hang - úgy hogy két órámba telt, míg leimátkoztam a ragacsmaradványokat mindenhonnan...

Daruma és az üveg testű Libra között nagy eltérés, hogy a Daruma sokkal kisebb sugarú kehelyben billeg, tehát csak nagyobb erő képes mozdítani, ha egyáltalán megmozdul. Másik pedig az, hogy az alu legyen akármilyen félkemény, kemény, a golyó abba jobban benyomódik, ha azonos felületen érintkezik mint a Libra. Ez a benyomódás viszont lehet rugalmas, még akkor is ha szemmel ez nem látható, mint az edzett üvegnél. A benyomódás rugalmasságából kell kimozdulni, amikor kell. Ez a rugalmas benyomódás enyhe csillapító és fékező hatású, lengés csillapító. Aztán ez lehet jó is akár.
Nálam a forrás készülék két szintű Librán fekszik, úgy, hogy alul Libra, azon egy vastag kemény fa test. A keményfa felső lapján a második Libra szint. DAC és csöves erősítőm alatt is Libra van, azok persze egy szintűek.

[Rock60]

Ha jobban megnézed, az alsó vastagabb rész az egy homorú lencse, kb 10cm sugarú gömb felület...

Ok, kösz !
Megtaláltam közbe egy régi cikket/tesztet róla, részletes leírással - nem is tudtam, hogy magyar gyártmány.

Érdekes, hogy a Daruma - valami spéci kemény aluötvözetből készült - fordítva gondolta a dolgot, náluk a felső csésze belseje homorú, valamivel kisebb rádiusszal - ha lehet, még macerásabb installálással.
Gyárilag nem adnak és nem is ajánlanak a japcsik kétoldalas ragacsot a készülékoldali csésze rögzítésére.
Én persze megpróbáltam, hogy könnyítsek az életemen, de hallhatóan ront kicsit a produkción - tompább, gumisabb hang - úgy hogy két órámba telt, míg leimátkoztam a ragacsmaradványokat mindenhonnan...

[istvan01]

Ez való ide!!

Ellenjavaslatot csak konkrétan szíveskedjék... Ja, analóg lemezjátszó alá is kitűnő, de használatához némi kézügyesség nem árt...

Nincsen ellenjavallat. Ígéretesnek tűnik.

Hasonló a felépítése a Final Labs Daruma II - höz, ami a dacom alatt varázslatosan működik. / Azt sem egyszerű installálni, utána meg aztán óvatosan a kábel ki-be húzgálással... /
A Daruma-nál a felső csészében van egy, a golyó görbületénél nagyobb ív, amibe a golyót a ránehezedő súly középre tessékeli. Az alsó csésze belseje sík.

Itt a fotón nem látszik - vagy én nem látom - hogy a golyót mi segíti a középre pozicionálásban ?

Ha jobban megnézed, az alsó vastagabb rész az egy homorú lencse, kb 10cm sugarú gömb felület. Az acél golyó nyugalomba kerül a legmélyebb pontján. Az üveg információ szerint edzett üveg, de szerény 20 éves tapasztalatom szerint lehetne edzettebb is, mert nehezebb 15kg feletti készülékek a golyóval az üveget mángorolják, és ez enyhe mikrosérüléseket okoz a lencse alsó, golyó alatti pontján. Ettől persze észrevehető fékeződése nincs a könnyű kimozdulásnak, mert ennek pontosan ez a lényege. A legkisebb külső (Libra alól érkező) vagy belső, felette készülék felől érkező rezgésre a golyó+görbület+készülék súlyából adódó "rugó" állandóval tud kimozdulni izolálni, majd nyugalomba kerülni. Minél nagyobb az alsó lencse görbületi sugara, annál érzékenyebb és annál kisebb külső erőhatásra tud elmozdulni, ezáltal X-Y irányban izolálni.
Időnként kb fél-egy évente, tanácsos az üveglencsét puha törlővel portalanítani, mert a levegőből kevés por lencse-golyó érintkezése pontja alá kerül, enyhén gátolja a szabad gördülést, illetve a golyó maga alá préseli a mikro méretű porszemeket.

[Rock60]

Ez való ide!!

Ellenjavaslatot csak konkrétan szíveskedjék... Ja, analóg lemezjátszó alá is kitűnő, de használatához némi kézügyesség nem árt...

Nincsen ellenjavallat. Ígéretesnek tűnik.

Hasonló a felépítése a Final Labs Daruma II - höz, ami a dacom alatt varázslatosan működik. / Azt sem egyszerű installálni, utána meg aztán óvatosan a kábel ki-be húzgálással... /
A Daruma-nál a felső csészében van egy, a golyó görbületénél nagyobb ív, amibe a golyót a ránehezedő súly középre tessékeli. Az alsó csésze belseje sík.

Itt a fotón nem látszik - vagy én nem látom - hogy a golyót mi segíti a középre pozicionálásban ?

[fülelek]

Ez való ide!!
Aki azt mondja, hogy ez sem elég jó, az hazudik, vagy sose hallotta, vagy pusztán fityiszes
Ellenjavaslatot csak konkrétan szíveskedjék... Ja, analóg lemezjátszó alá is kitűnő, de használatához némi kézügyesség nem árt...

[mishow]

Srácok, ezt tényleg ne ide már ...

[earforce]

Az más...
Az is le van írva a füzetbe, hogy hogyan került a kutyus a bal vállam fölé ?

Pl. egy ilyennel. Ilyenkor csak a hangok fázisával játszanak.