Zöld topik

Nem lehet elmenni amellett amikor megvezetnek tömegeket látszat érvekkel, aztán amikor a rossz döntéssorozat miatt rájuk csapják a milliárd eurós büntetést az országra, adófizetőkre, meg a szlovák oldal röhög a markába, kar széttárva, ki is vállalja ennek felelősségét? Nem vagyunk mi ilyen gazdag ország.

Hadd ne ismételjem az érveket a nagyon is nem optimális, nagyon hosszan eladósító Paks-II-vel kapcsolatban... De ide citálhatnám a rezsi-rizsa népbutítást is mint a tömegek hátsó érdekek szerinti megvezetés ékes példáját.

Igen, az inger küszöb feljebb ment. Ennek hétköznapi megnyilvánulása a mérhetetlen érdektelenség, "ami nem az enyém, azt nyugodtan tönkre tehetem" például szemét szétszórással, és nem egy papírzsebkendőt, hanem zsákszámra, teherautónyit. Ez az ország, nem csak az forgalmas utak mentén, szemét domb, persze inkább csak ott, ahol éppen kevesen járnak.

Abszolút egyetértek ezekkel is, de ez már totál politika, ami bár érdekel engem, de egyre inkább reménytelennek tartom a helyzetet, azonban szépen gyűlik az indulat, ami majd durran egy nagyot egyszer. Ehhez hozzájárulnak az olyan hírek, mint pl. a kormány napokban megszellőztetett újabb elképesztő elképzelése, miszerint a napelemeket a szégyenletes környezetvédelmi termékdíjon felül további tétellel, kötelezően beépítendő távvezérelhető tűzvédelmi főkapcsolóval is terheli. Ezek után nehéz másra gondolni, minthogy szándékosan és tervezetten próbálják ellehetetleníteni a hazai napelemes energiatermelést és verejtékszagúan megágyazni a paksi bővítés indoklásának.

István, szerintem teljesen felesleges másokat fitymálni, ettől semmi nem lesz jobb. Ha mindenki megteszi, amit a saját lelkiismerete diktál, az már hatalmas lépés lesz. Mivel ettől még igen messze vagyunk, ilyen témákban nagy tömegmegmozdulásokra sem lehet számítani a közeljövőben. Egyébként szerintem 25 évvel ezelőtt sokkal inkább sajátunkénak éreztük a környezetünket, akkor könnyebb volt megnyerni az embereket ilyen ügyek mellé. Most nagy közöny, sokkal magasabbra került az információs ingerküszöb és saját környezetünket, az országot sem érezzük már sajátunknak, illetve mindenből gazdasági kérdést fabrikálunk. Amiből meg tudunk, azt nem is tartjuk fontosnak.
Nem lehet elmenni amellett amikor megvezetnek tömegeket látszat érvekkel, aztán amikor a rossz döntéssorozat miatt rájuk csapják a milliárd eurós büntetést az országra, adófizetőkre, meg a szlovák oldal röhög a markába, kar széttárva, ki is vállalja ennek felelősségét? Nem vagyunk mi ilyen gazdag ország.

Hadd ne ismételjem az érveket a nagyon is nem optimális, nagyon hosszan eladósító Paks-II-vel kapcsolatban... De ide citálhatnám a rezsi-rizsa népbutítást is mint a tömegek hátsó érdekek szerinti megvezetés ékes példáját.

Igen, az inger küszöb feljebb ment. Ennek hétköznapi megnyilvánulása a mérhetetlen érdektelenség, "ami nem az enyém, azt nyugodtan tönkre tehetem" például szemét szétszórással, és nem egy papírzsebkendőt, hanem zsákszámra, teherautónyit. Ez az ország, nem csak az forgalmas utak mentén, szemét domb, persze inkább csak ott, ahol éppen kevesen járnak.

akkor ki lehetett hajtani a népet az utcára Duna védelemre, most Paks-II ügyében miért is nem? Ja, akkor a hatalom megijedt az utcán hömpölygő (fenét, Duna parton sétálgató) tömegtől. Akkor volt még egy nonszensz abban a tiltakozásban. Hozzánk jártak osztrák környezetvédő nagy-mellényű aktivisták mutogatni a fontosságukat, médiaszerepelni. A vízlépcső balhé csillapodása után meg elkezdték ekézni az akkori Paks-ot, zavarja őket, ha valami történne Paks-sal, miközben a nyugati szél Svájcból, Németektől, Franciáktól nagyobb valószínűséggel hozna atomerőmű baleset szennyezést, mint Paks-ról. Aztán mit is tettek a Szentgotthárd város közvetlen nyugati határában, osztrák oldalon épített szemétégető ellen? Mit tettek a Rába szennyezés megszüntetése ellen? Tudom, nem minden a környezet védőkön múlik.

Most az osztrák zöldek miért is nem tiltakoznak ismét Paks-II ellen?
Megmondom, a zöld mozgalom is nagyobb részt politikaii szimpid, nem véletlen simulnak be a hatalomba azok a zöld pártok, akik korábban hangosan voltak zöldek, ma már hatalom oldalán élvezik a hatalmi szerepüket, a zöld meg jobb esetben kékre vált.

István, szerintem teljesen felesleges másokat fitymálni, ettől semmi nem lesz jobb. Ha mindenki megteszi, amit a saját lelkiismerete diktál, az már hatalmas lépés lesz. Mivel ettől még igen messze vagyunk, ilyen témákban nagy tömegmegmozdulásokra sem lehet számítani a közeljövőben. Egyébként szerintem 25 évvel ezelőtt sokkal inkább sajátunkénak éreztük a környezetünket, akkor könnyebb volt megnyerni az embereket ilyen ügyek mellé. Most nagy közöny, sokkal magasabbra került az információs ingerküszöb és saját környezetünket, az országot sem érezzük már sajátunknak, illetve mindenből gazdasági kérdést fabrikálunk. Amiből meg tudunk, azt nem is tartjuk fontosnak.

Engem nem kell meggyőznöd, nagyjából egyetértek a leírt soraiddal, de az a több ezer ember, aki annak idején akciózott a vízduzzasztó ellen, biztosan nem politikai okból, hanem valóban a természet védelmére cselekedett, illetve ízlelgette az akkoriban ránk szakadt nagy szabadságot. Hogy a főszervezőknek más céljaik voltak, az itt most mindegy, illetve szerintem butaság néhány elfuserált alak miatt egy teljes mozgalmat feketére színezni utólag. A Greenpeace globális irányvonala és néhány vezetője nekem sem tetszik, ennek ellenére képes vagyok egy-egy akciójukat támogatni, ha az egybevág a saját elveimmel.
akkor ki lehetett hajtani a népet az utcára Duna védelemre, most Paks-II ügyében miért is nem? Ja, akkor a hatalom megijedt az utcán hömpölygő (fenét, Duna parton sétálgató) tömegtől. Akkor volt még egy nonszensz abban a tiltakozásban. Hozzánk jártak osztrák környezetvédő nagy-mellényű aktivisták mutogatni a fontosságukat, médiaszerepelni. A vízlépcső balhé csillapodása után meg elkezdték ekézni az akkori Paks-ot, zavarja őket, ha valami történne Paks-sal, miközben a nyugati szél Svájcból, Németektől, Franciáktól nagyobb valószínűséggel hozna atomerőmű baleset szennyezést, mint Paks-ról. Aztán mit is tettek a Szentgotthárd város közvetlen nyugati határában, osztrák oldalon épített szemétégető ellen? Mit tettek a Rába szennyezés megszüntetése ellen? Tudom, nem minden a környezet védőkön múlik.

Most az osztrák zöldek miért is nem tiltakoznak ismét Paks-II ellen?
Megmondom, a zöld mozgalom is nagyobb részt politikaii szimpid, nem véletlen simulnak be a hatalomba azok a zöld pártok, akik korábban hangosan voltak zöldek, ma már hatalom oldalán élvezik a hatalmi szerepüket, a zöld meg jobb esetben kékre vált.

Hagyjuk már a "természetet védjük" dumát ... az osztrák szakaszon hány vízlépcső van, kisebb nagyobb erőművel. Aztán jól megvédtük a szigetközt. Jártatok a Dunakiliti duzzasztónál? Mennyit fizettünk a szlovákoknak? A magyar oldalon hány 100 milliárd forint ment veszendőbe? A vízlépcső még mindig sokkal kevésbé környezet károsító mint az összes fosszilis erőmű, az atomerőműről nem is beszélve. Beszélgettem vizes, meg nemzeti park felügyelő emberekkel a kiliti duzzasztónál. Az akkori vízlépcső cirkusz 5%-ban szólt a természetről, a többi mind politikai cirkusz volt, rendszer ellenességi akció volt.
Engem nem kell meggyőznöd, nagyjából egyetértek a leírt soraiddal, de az a több ezer ember, aki annak idején akciózott a vízduzzasztó ellen, biztosan nem politikai okból, hanem valóban a természet védelmére cselekedett, illetve ízlelgette az akkoriban ránk szakadt nagy szabadságot. Hogy a főszervezőknek más céljaik voltak, az itt most mindegy, illetve szerintem butaság néhány elfuserált alak miatt egy teljes mozgalmat feketére színezni utólag. A Greenpeace globális irányvonala és néhány vezetője nekem sem tetszik, ennek ellenére képes vagyok egy-egy akciójukat támogatni, ha az egybevág a saját elveimmel.

A tiltakozás egyáltalán nem a megújuló energián alapuló termelés ellen indult, hanem a természet védelméért.
Hagyjuk már a "természetet védjük" dumát ... az osztrák szakaszon hány vízlépcső van, kisebb nagyobb erőművel. Aztán jól megvédtük a szigetközt. Jártatok a Dunakiliti duzzasztónál? Mennyit fizettünk a szlovákoknak? A magyar oldalon hány 100 milliárd forint ment veszendőbe? A vízlépcső még mindig sokkal kevésbé környezet károsító mint az összes fosszilis erőmű, az atomerőműről nem is beszélve. Beszélgettem vizes, meg nemzeti park felügyelő emberekkel a kiliti duzzasztónál. Az akkori vízlépcső cirkusz 5%-ban szólt a természetről, a többi mind politikai cirkusz volt, rendszer ellenességi akció volt. Csak egy durva összehasonlításként, a 300Ft-os vizitdíj, annak népszavazása miről is szólt? nem az egészségügyről, meg a betegjogokról, a vízlépcső botrány sem a vízlépcsőröl, meg a szigetköz természetvédelemről szólt.

Akartunk mi megújuló energián alapuló energia termelést. (Bős-Nagymaros). A fél ország tiltakozott, aláírást gyűjtött...
A tiltakozás egyáltalán nem a megújuló energián alapuló termelés ellen indult, hanem a természet védelméért.

még egy. megújuló energia arányában vastagon le vagyunk maradva az összes volt KGST országhoz képest
Mondjuk ennek alapvetően földrajzi okai vannak. Ránézve a térképre a megújuló energia ebben az esetben a vízerőműveket jelenti.
Vízerőmű építése pedig megkövetel bizonyos földrajzi adottságokat, melyek hazánkban nincsenek meg.
Akartunk mi megújuló energián alapuló energia termelést. (Bős-Nagymaros). A fél ország tiltakozott, aláírást gyűjtött, még azok a bölcsészek is, akik szerint Georg Simon Ohm német ellenálló volt.

2015 március 15-től tovább drágulnak hatóságilag a napelem telepítések.

http://www.tuzvedelem.hu/napelemek-tuzv ... balyozasa/

Ehhez hozzátartozik, az idézetből nem is olvasható, minden egyes napelem táblát külön külön kell levezetni (eddig gridbe voltak sorba kötve), táblánként külön-külön lekapcsolható kell legyenek kézi és automatikával is, a kábelrengetegnek (10kW-os rendszernél 40db tábla 40 db egyedi kábel) tűzállónak is kell lenni.
Szakértőtől hallottam, ez napelem táblánként 50-60% költségtöbbletet jelent, sokkal többet mint a pofátlan termékdíj. Azután már nem csak az áramszolgálatónak, hanem a tűzoltóságnak is engedélyezni kell az üzembe helyezést.

Én 5-ös voltam hittanból. Már csak a bekerülési összeg érdekelne, beruházás-üzemeltetés-karbantartás viszonylatban, mert erre sehol nem találok infót. Azután villamos hálózat átalakítás, tárolók építése stb. pl. csak a gázturbinákat lehet pikk-pakk leállítani a többi fosszilis, az alaperőmű. Nem a munkahelyemet féltem, a szakmám bárhol a világban eladható (európai ill. nemzetközi hegesztő mérnök), csak szeretnék a dolgok mélyére látni. "a felesleggel elektromos autókat töltenek vagy hőt termelnek" remélem addigra csökken a töltendő autók ára, amiknek persze nem csak a felesleg kell, és mikor fűtenénk a felesleggel ill. mikor képződne pl. napelemből felesleg? nyáron. Tudom télen ott lesz a vízerőmű meg a geotermikus stb. erőmű és persze az import áram.
Más: zöld barátaimtól szoktam kérdezni, ott van a dunaföldvári bioetanol gyár, 575 000 tonna kukoricát használ fel (1ha kb. 10t kukoricát ad), abból hány afrikai falu lakna jól? Think global Érdekes dolgok ezek, engem érdekel is.

Paks II nélkül a világ

A telepített napelemes kiserőművek újabban online lógnak az interneten (az enyém nem) és követni lehet a pillanatnyi és akár több hónapra, évre visszamenőlegesen a termelési adatait
pld:

https://www.solarweb.com/Home/System/ab ... 6200f5a4d5

https://www.solarweb.com/Home/System/3e ... 9b013032c5

https://www.solarweb.com/Home/System/ce ... 9d010083c3

https://www.solarweb.com/Home/System/7f ... f000e8dc1b

...A 2480kWh kb 400kWh-val több mint amit elfogyasztottunk...

nem rossz. gondolom a magyar atlag vagy az összemerhetö haztartasok többet fogyasztanak.

nalam a zöldseg abban (is) megnyilvanul, hogy keveset igyekszek fogyasztani (2 felnött 1 gyermek):
- evi 800 kWh-nal kevesebb az aram
- autoval a több mint 100e km atlaga <4.5 l/100km benzin (es persze ahova csak tudok biciklivel megyek: sport, mozgas + környezetvedelem, ..csak a korral kezdenek nehezsegek fokozodni :-( )
- a gaz tel kemenysegetöl függöen 400-600 m3
- a viz < 8m3 / 2 honap

talán sokan látták már ezt a döbbenetes képet. A föld összes vizét (óceánok, folyók, tavak, fagyott víz, talajvíz, légköri pára) és légköri atmoszférát egy-egy gömbbe ábrázolva ennyi lenne.

A föld vízkészlete wikipédia szerint
1,38 * 10E9km3

r= 690km sugarú gömbnek felel meg.
7 milliárd ember és bioszféra növényei, állatai ezt a vizet és levegőt használják, kihasználják.

Nagyon szemléletes ábra! Folytatva a gondolatkísérletet, számoljátok ki, hogy ha 7 milliárd embert hasonlóan ábrázolnánk (azaz nettó térfogat szerint nézzük csak), az vajon mekkora gömb lenne!
Higgyétek el, megdöbbentő!
És az a "gömb" teszi azt a Földdel, amit!

Pici adalék az ellenszélben akvaparkozáshoz:

http://index.hu/belfold/2015/01/19/a_sz ... a_kormany/

még egy. megújuló energia arányában vastagon le vagyunk maradva az összes volt KGST országhoz képest

Nyilván, és ez észérvekkel nem alátámasztható. Ahogy a közelmúltbeli Illés Zoltán interjú is mutatta, a kormány Magyarországon mesterségesen tartja magasan a megújuló energia árát (napelem-termékdíj, mely 2x-ese az ólomakksiknak), és ugyancsak mesterségesen alultervezi Paks2 költségeit (pl. a komplexumra érvényes biztosítás ellinkelésével, ami nyilván alacsonyabb összeköltséget, de nagyobb direkt kárveszély-kitettséget okoz). Azt gondolom, hogy a 8-10 év múlva elérhető nemzetközi áramár a külföldön telepített megújuló energia olcsó volta miatt abszolút versenyképtelenné fogja tenni Paks2-t. Másrészt Paks2 NEM csökkenti a ruszki függést, lévén, h csak tőlük lehet megvenni a fűtőelemeket, és ők kell, h elvigyék a hulladékot is. Ja, és szeretnék látni 1 azaz EGY nemzetközi szerződést, amit Oroszország eddig betartott.

Sokadrészt az éppen bekövetkező olaj- és gázáresés is inkább pazarláshoz, mint épületszigeteléshez vezet.

(Külön témát érne, hogy az alacsony energiarárak hogyan hatnak a magas GDP ellen, és a kiesett jövedéki adó és ÁFA milyen egyéb újraelosztási köröket befolyásol, ésatöbbi.)

még egy. megújuló energia arányában vastagon le vagyunk maradva az összes volt KGST országhoz képest

szemezgettem a megújuló energia sitokon. két nagyon ütős diagram a napelemek forradalmáról:
nagyon úgy tűnik, a magyar kormány védekező állásokat épít, nehogy begyűrűzzön ez a forradalom a határainkon.

István,
olvastam, hogy kiépítettél egy napelemes rendszert otthonra. Írnál erről picit bővebben?
Milyen napelem (mono, poli, aSi), kW, töltésvezérlő, inverter típusa, szigetüzem, vagy hálózatra visszatápláló, akksik stb.

Hálózatra termelő, szigetüzeműt csak mindentől távol, ahol nincs villamos hálózat, ott érdemes. A szigetüzemhez kell 5évente egy rakás aksi, plusz hosszú téli felhős hónapokra aggregát is.

AS-PR 245 poly napelem 9 db összesen 2205Wp
EHE N2KTL inverter Kinai
klnf tetőszerelvények, kábelek, AC oldali szerelvények
Szerelte BÁCS Zölenergia Kft
Házi magán szerelés erősen nem javallott, engedélyes cégek munkáit, terveit veszi csak át az áramszolgáltató, így is belekerült 6 hónapba a napelem szerelés után, mire a DÉMÁSZ kicserélte a kétirányú mérőt, ezt egyébként ingyen teszi.

Tájolás, déliránytól 30fok nyugat, lejtés ideális 35fok. Egy egész mért évem van már, 2480kWh, ami 150kWh-val több az alföldön várható és ideális szögben tájolt elhelyezésnél várható.

A 2480kWh kb 400kWh-val több mint amit elfogyasztottunk, a többletként termelt kWh-t fizeti a DÉMÁSZ, kb 20Ft/kWh díjazással.

István,
olvastam, hogy kiépítettél egy napelemes rendszert otthonra. Írnál erről picit bővebben?
Milyen napelem (mono, poli, aSi), kW, töltésvezérlő, inverter típusa, szigetüzem, vagy hálózatra visszatápláló, akksik stb.

Gigantikus úszó napfarm épül Japánban
http://ipon.hu/hir/gigantikus_uszo_napf ... nban/32387

A tervezet kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy hasonló napfarmokat egy napon az óceánra is lehet-e majd telepíteni. A szakértők szerint ez újabb problémák sorát vetné fel, hiszen sós víz, a hullámok, az apály és a dagály mind új kihívásokat jelentenek. A Ciel et Terre jelenleg is kísérletezik egy tengervíz-barát rendszerrel, többen úgy vélik azonban, hogy az úszó naperőművek óceánra telepítése sosem fogja igazán megérni a fáradságot, hiszen ha már óceáni erőműről van szó, sokkal praktikusabb a hullámok vagy a szél energiájának kiaknázására összpontosítani.

egy lényeges információ hiányzik a cikkből. A vízfelületre telepítés jelentős költségtöbblete hol is térül meg? Nincs szabad felület Japánban? Van, rengeteg, épület tetején. Persze ott egybefüggő MWp kapacitást nem lehet kiépíteni. Azt értem, művelhető területet sem akarnak napelemmel takarni, de az édesvízi felület az is élő környezet. Ez kb olyan, mintha erdő felett pakolnának zártan napelem árnyékolókat. Erős kételkedésem van a 190km/órás tájfun állóságról. akkora szél kitudja tolni a tó vizének 1/3-ád a partra, a horgonyzott úszó napelem bárkák meg átvészelik? Aztán japánban is befagynak a tavak, jégvastagság függően, jönnek az olvadáskori rianások, hatalmas erővel taszigálva a beléjük fagyott napelem hordozókat. Ha ezekre mind ellenálló megoldást kell építeni, az értelmetlenül megdrágítja ezt a technológiát.

Egyébként Japánban eddig is több tenger víz fölé épített napelem sziget készült el, de nem úszó, hanem fix állványzatra, ami a várható viharos hullámzás fölé emeli a táblákat, na ez sem olcsó, de az a fajta tenger árnyékolás a vízi élővilágnak kevésbé árt mint a kisebb tavaknál.

A többi országban is telepítenek napelemet víz fölé, mégpedig azért mert a víz hatásosan hűti a táblákat, ugyanis az 60-70C fokra felmelegedő napelem 20%-al kevesebb áramot-teljesítményt képes leadni, mint 0C fok környékén.

Gigantikus úszó napfarm épül Japánban
http://ipon.hu/hir/gigantikus_uszo_napf ... nban/32387
A hasonló elrendezésű, vízfelületekre telepített napelem-együttesekre az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Indiában és Olaszországban is akad példa, a Tokiótól keletre található Jamakura-gát víztározóján helyet kapó telep viszont minden eddiginél grandiózusabb lesz. A tervek szerint 2016 márciusára elkészülő napfarm 180 ezer négyzetméteren terül majd el, és a vízen úszó 50 ezer napelem közel 5000 háztartás energiaigényét (13,4 MW) lesz képes kielégíteni. A becslések szerint a telep üzembe állásával évi 8000 tonnával csökkenthető a széndioxid-kibocsátás. A projekt egy japán elektronikai cég, a Kyocera, a fotovoltaikus kezdeményezések tervezésével és üzemeltetésével foglalkozó francia Ciel et Terre és a Century Tokyo Leasing Corporation közös vállalkozása.
A vízre telepített napelemek nagy előnye a szárazföldi telepekkel szemben, hogy a panelek nem foglalnak el értékes termőterületeket, ami Japánban különösen fontos szempont, hiszen relatíve kevés a bevethető föld, víztározókból ugyanakkor rengeteg akad. Az elmúlt években kidolgozott koncepció új kihívásokkal is jár. A napelemeknek, a vezetékeknek és minden más alkatrésznek magas szinten vízállónak és korróziómentesnek kell lennie. Egy ilyen nagyméretű struktúrát ráadásul nem lehet csak úgy beletenni a környéket ivóvízzel ellátó tározóba. Előtte meg kell győződni arról, hogy a napfarm nem fogja rontani a víz minőségét akkor sem, ha az időjárás és a víz elkezdi kikezdeni anyagát, ami elkerülhetetlen.

A Ciel et Terre által gyártott lebegő platformok teljes mértékben újrahasznosíthatók, és nagysűrűségű polietilénből készülnek, amely magas szinten ellenálló az ultraibolya sugárzás, a víz és a szél hatásaival szemben, mondja Ikeda Icsiro, a Kyocera munkatársa. Mivel Japánról van szó, a konstrukciónak a komolyabb természeti csapásokkal szemben is bírnia kell a strapát, hiszen a szigetországban nagyon gyakoriak a tájfunok, a földrengések és a szökőárak.

A francia cég a paneleket tartó szerkezet tesztelésére az Onera nevű aerodinamikai labor szélcsatornáját használta. A kísérletek során a napelemeket körülölelő és alátámasztó keret 190 km/órás sebességű szélnek is képes volt ellenállni. Ami a földrengéseket illeti, a francia cég szakértői szerint a vízen úszó napfarm Japánban sokkal praktikusabb választás, mint a szárazföldre telepített verzió, egy megfelelően kihorgonyzott úszó telep ugyanis meg sem érzi a földmozgásokat, szemben a földre rögzített panelekkel.

A fukusimai katasztrófa óta a szigetországban erősen megingott az atomerőművekbe vetett bizalom, és nagyon megnövekedett az igény a megújuló energiaforrások kiaknázására. A balesetet követően az összes japán atomerőművet leállították, hogy átvizsgálják ezeket, és új biztonsági intézkedéseket vezessenek be. Ez több reaktor esetében sikeresen megtörtént, az újraindításhoz szükséges engedélyeztetés azonban még egyik esetben sem zárult le, vagyis az ország 48 reaktorából, amelyek közül az utolsókat 2013 szeptemberében állították le, jelenleg egy sem üzemel. Ez azt jelenti, hogy Japán energiaigényének 84 százalékát külföldről kénytelen kielégíteni, főként importált cseppfolyós földgáz formájában.

Mivel a teszteken sikeresen átmenő reaktorok újraindítása még évekig elhúzódhat, nagy szükség van az alternatív megoldásokra, az úszó naperőmű pedig pontosan ilyen. A napfarm ugyanakkor nem hagyja érintetlenül saját környezetét, és tározóra telepítésének hosszú távú hatásaival kapcsolatban egyelőre csak találgatni lehet. Annyi biztos, hogy mivel a struktúra leárnyékolja a tó nagy részét, a víz sötétebb és hűvösebb lesz. Ez korlátozhatja az algák szaporodását, ami pozitív és negatív hatással is járhat, attól függően, hogy ez utóbbiak mennyire vannak elszaporodva a vízben. A paneleket mindenesetre a tározó belső részeire telepítik majd, távol a partoktól, amelyek közelében a leggazdagabb a vízi élővilág.

A tervezet kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy hasonló napfarmokat egy napon az óceánra is lehet-e majd telepíteni. A szakértők szerint ez újabb problémák sorát vetné fel, hiszen sós víz, a hullámok, az apály és a dagály mind új kihívásokat jelentenek. A Ciel et Terre jelenleg is kísérletezik egy tengervíz-barát rendszerrel, többen úgy vélik azonban, hogy az úszó naperőművek óceánra telepítése sosem fogja igazán megérni a fáradságot, hiszen ha már óceáni erőműről van szó, sokkal praktikusabb a hullámok vagy a szél energiájának kiaknázására összpontosítani.

Egy másik globális léptékű, szerintem döbbenetes számadat:

A brazil erdőirtás során csak 2013-ban közel 5900 km2 erdőfelületet számoltak fel.

Pest megye területe 6393 km2

talán sokan látták már ezt a döbbenetes képet. A föld összes vizét (óceánok, folyók, tavak, fagyott víz, talajvíz, légköri pára) és légköri atmoszférát egy-egy gömbbe ábrázolva ennyi lenne.A föld vízkészlete wikipédia szerint1,38 * 10E9km3r= 690km sugarú gömbnek felel meg.7 milliárd ember és bioszféra növényei, állatai ezt a vizet és levegőt használják, kihasználják.

Nagyon tetszik a passzív ház, a hőszivattyú vagy a rekuperátor stb. az lenne a jó ha ez nem lenne luxus, a befektetés megtérüléséről most még nem beszélhetünk tiszta szívvel sajnos. Cimborám passzív házzá alakított egy 10x10m-es "Kádár kockát", "cost no object" projekt volt, és szerinte sem 10 év alatt térül meg a beruházása.
Egy pár éve beleástam magam a passzívház témába, kicsin múlott, hogy nem valósúlt meg végül is. Már akkor sem volt igazán drágább, mint egy hagyományos épület, nem is értettem az embereket, ha már ezekben az időkben van lehetősége építkezni, miért nem passzívházat épít valaki?
Durván 10%-al lett volna drágább, mint egy hagyományos épület. Az előtte pár évvel épített házamban 2,5 millió volt a fűtés rendszer, a passzívház gépészete akkoriban pont ennyibe jött volna ki, és ugye ott nincs hagyományos plussz fűtésrendszer. A másik tétel a nyílászárók. A passzívház nyílászárói adott, okosan megtervezett esetben nem drágábbak, hisz igaz, hogy fokozottan hőszigeteltek, de egy ablakot nem a hőszigetelés drágít meg, hanem a bukó-nyíló szerkezete. Ergó, mivel a passzívházban csak a kereszthuzat biztosítása miatt van szükség néhány nyítható ablakra, ( áramszünet esetén ) összességében nem drágábbak az ablakok, hisz döntő többségük lehet fix ablak.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.