Zöld topik

szemezgettem a megújuló energia sitokon. két nagyon ütős diagram a napelemek forradalmáról:
nagyon úgy tűnik, a magyar kormány védekező állásokat épít, nehogy begyűrűzzön ez a forradalom a határainkon.

István,
olvastam, hogy kiépítettél egy napelemes rendszert otthonra. Írnál erről picit bővebben?
Milyen napelem (mono, poli, aSi), kW, töltésvezérlő, inverter típusa, szigetüzem, vagy hálózatra visszatápláló, akksik stb.

Hálózatra termelő, szigetüzeműt csak mindentől távol, ahol nincs villamos hálózat, ott érdemes. A szigetüzemhez kell 5évente egy rakás aksi, plusz hosszú téli felhős hónapokra aggregát is.

AS-PR 245 poly napelem 9 db összesen 2205Wp
EHE N2KTL inverter Kinai
klnf tetőszerelvények, kábelek, AC oldali szerelvények
Szerelte BÁCS Zölenergia Kft
Házi magán szerelés erősen nem javallott, engedélyes cégek munkáit, terveit veszi csak át az áramszolgáltató, így is belekerült 6 hónapba a napelem szerelés után, mire a DÉMÁSZ kicserélte a kétirányú mérőt, ezt egyébként ingyen teszi.

Tájolás, déliránytól 30fok nyugat, lejtés ideális 35fok. Egy egész mért évem van már, 2480kWh, ami 150kWh-val több az alföldön várható és ideális szögben tájolt elhelyezésnél várható.

A 2480kWh kb 400kWh-val több mint amit elfogyasztottunk, a többletként termelt kWh-t fizeti a DÉMÁSZ, kb 20Ft/kWh díjazással.

István,
olvastam, hogy kiépítettél egy napelemes rendszert otthonra. Írnál erről picit bővebben?
Milyen napelem (mono, poli, aSi), kW, töltésvezérlő, inverter típusa, szigetüzem, vagy hálózatra visszatápláló, akksik stb.

Gigantikus úszó napfarm épül Japánban
http://ipon.hu/hir/gigantikus_uszo_napf ... nban/32387

A tervezet kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy hasonló napfarmokat egy napon az óceánra is lehet-e majd telepíteni. A szakértők szerint ez újabb problémák sorát vetné fel, hiszen sós víz, a hullámok, az apály és a dagály mind új kihívásokat jelentenek. A Ciel et Terre jelenleg is kísérletezik egy tengervíz-barát rendszerrel, többen úgy vélik azonban, hogy az úszó naperőművek óceánra telepítése sosem fogja igazán megérni a fáradságot, hiszen ha már óceáni erőműről van szó, sokkal praktikusabb a hullámok vagy a szél energiájának kiaknázására összpontosítani.

egy lényeges információ hiányzik a cikkből. A vízfelületre telepítés jelentős költségtöbblete hol is térül meg? Nincs szabad felület Japánban? Van, rengeteg, épület tetején. Persze ott egybefüggő MWp kapacitást nem lehet kiépíteni. Azt értem, művelhető területet sem akarnak napelemmel takarni, de az édesvízi felület az is élő környezet. Ez kb olyan, mintha erdő felett pakolnának zártan napelem árnyékolókat. Erős kételkedésem van a 190km/órás tájfun állóságról. akkora szél kitudja tolni a tó vizének 1/3-ád a partra, a horgonyzott úszó napelem bárkák meg átvészelik? Aztán japánban is befagynak a tavak, jégvastagság függően, jönnek az olvadáskori rianások, hatalmas erővel taszigálva a beléjük fagyott napelem hordozókat. Ha ezekre mind ellenálló megoldást kell építeni, az értelmetlenül megdrágítja ezt a technológiát.

Egyébként Japánban eddig is több tenger víz fölé épített napelem sziget készült el, de nem úszó, hanem fix állványzatra, ami a várható viharos hullámzás fölé emeli a táblákat, na ez sem olcsó, de az a fajta tenger árnyékolás a vízi élővilágnak kevésbé árt mint a kisebb tavaknál.

A többi országban is telepítenek napelemet víz fölé, mégpedig azért mert a víz hatásosan hűti a táblákat, ugyanis az 60-70C fokra felmelegedő napelem 20%-al kevesebb áramot-teljesítményt képes leadni, mint 0C fok környékén.

Gigantikus úszó napfarm épül Japánban
http://ipon.hu/hir/gigantikus_uszo_napf ... nban/32387
A hasonló elrendezésű, vízfelületekre telepített napelem-együttesekre az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Indiában és Olaszországban is akad példa, a Tokiótól keletre található Jamakura-gát víztározóján helyet kapó telep viszont minden eddiginél grandiózusabb lesz. A tervek szerint 2016 márciusára elkészülő napfarm 180 ezer négyzetméteren terül majd el, és a vízen úszó 50 ezer napelem közel 5000 háztartás energiaigényét (13,4 MW) lesz képes kielégíteni. A becslések szerint a telep üzembe állásával évi 8000 tonnával csökkenthető a széndioxid-kibocsátás. A projekt egy japán elektronikai cég, a Kyocera, a fotovoltaikus kezdeményezések tervezésével és üzemeltetésével foglalkozó francia Ciel et Terre és a Century Tokyo Leasing Corporation közös vállalkozása.
A vízre telepített napelemek nagy előnye a szárazföldi telepekkel szemben, hogy a panelek nem foglalnak el értékes termőterületeket, ami Japánban különösen fontos szempont, hiszen relatíve kevés a bevethető föld, víztározókból ugyanakkor rengeteg akad. Az elmúlt években kidolgozott koncepció új kihívásokkal is jár. A napelemeknek, a vezetékeknek és minden más alkatrésznek magas szinten vízállónak és korróziómentesnek kell lennie. Egy ilyen nagyméretű struktúrát ráadásul nem lehet csak úgy beletenni a környéket ivóvízzel ellátó tározóba. Előtte meg kell győződni arról, hogy a napfarm nem fogja rontani a víz minőségét akkor sem, ha az időjárás és a víz elkezdi kikezdeni anyagát, ami elkerülhetetlen.

A Ciel et Terre által gyártott lebegő platformok teljes mértékben újrahasznosíthatók, és nagysűrűségű polietilénből készülnek, amely magas szinten ellenálló az ultraibolya sugárzás, a víz és a szél hatásaival szemben, mondja Ikeda Icsiro, a Kyocera munkatársa. Mivel Japánról van szó, a konstrukciónak a komolyabb természeti csapásokkal szemben is bírnia kell a strapát, hiszen a szigetországban nagyon gyakoriak a tájfunok, a földrengések és a szökőárak.

A francia cég a paneleket tartó szerkezet tesztelésére az Onera nevű aerodinamikai labor szélcsatornáját használta. A kísérletek során a napelemeket körülölelő és alátámasztó keret 190 km/órás sebességű szélnek is képes volt ellenállni. Ami a földrengéseket illeti, a francia cég szakértői szerint a vízen úszó napfarm Japánban sokkal praktikusabb választás, mint a szárazföldre telepített verzió, egy megfelelően kihorgonyzott úszó telep ugyanis meg sem érzi a földmozgásokat, szemben a földre rögzített panelekkel.

A fukusimai katasztrófa óta a szigetországban erősen megingott az atomerőművekbe vetett bizalom, és nagyon megnövekedett az igény a megújuló energiaforrások kiaknázására. A balesetet követően az összes japán atomerőművet leállították, hogy átvizsgálják ezeket, és új biztonsági intézkedéseket vezessenek be. Ez több reaktor esetében sikeresen megtörtént, az újraindításhoz szükséges engedélyeztetés azonban még egyik esetben sem zárult le, vagyis az ország 48 reaktorából, amelyek közül az utolsókat 2013 szeptemberében állították le, jelenleg egy sem üzemel. Ez azt jelenti, hogy Japán energiaigényének 84 százalékát külföldről kénytelen kielégíteni, főként importált cseppfolyós földgáz formájában.

Mivel a teszteken sikeresen átmenő reaktorok újraindítása még évekig elhúzódhat, nagy szükség van az alternatív megoldásokra, az úszó naperőmű pedig pontosan ilyen. A napfarm ugyanakkor nem hagyja érintetlenül saját környezetét, és tározóra telepítésének hosszú távú hatásaival kapcsolatban egyelőre csak találgatni lehet. Annyi biztos, hogy mivel a struktúra leárnyékolja a tó nagy részét, a víz sötétebb és hűvösebb lesz. Ez korlátozhatja az algák szaporodását, ami pozitív és negatív hatással is járhat, attól függően, hogy ez utóbbiak mennyire vannak elszaporodva a vízben. A paneleket mindenesetre a tározó belső részeire telepítik majd, távol a partoktól, amelyek közelében a leggazdagabb a vízi élővilág.

A tervezet kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy hasonló napfarmokat egy napon az óceánra is lehet-e majd telepíteni. A szakértők szerint ez újabb problémák sorát vetné fel, hiszen sós víz, a hullámok, az apály és a dagály mind új kihívásokat jelentenek. A Ciel et Terre jelenleg is kísérletezik egy tengervíz-barát rendszerrel, többen úgy vélik azonban, hogy az úszó naperőművek óceánra telepítése sosem fogja igazán megérni a fáradságot, hiszen ha már óceáni erőműről van szó, sokkal praktikusabb a hullámok vagy a szél energiájának kiaknázására összpontosítani.

Egy másik globális léptékű, szerintem döbbenetes számadat:

A brazil erdőirtás során csak 2013-ban közel 5900 km2 erdőfelületet számoltak fel.

Pest megye területe 6393 km2

talán sokan látták már ezt a döbbenetes képet. A föld összes vizét (óceánok, folyók, tavak, fagyott víz, talajvíz, légköri pára) és légköri atmoszférát egy-egy gömbbe ábrázolva ennyi lenne.A föld vízkészlete wikipédia szerint1,38 * 10E9km3r= 690km sugarú gömbnek felel meg.7 milliárd ember és bioszféra növényei, állatai ezt a vizet és levegőt használják, kihasználják.

Nagyon tetszik a passzív ház, a hőszivattyú vagy a rekuperátor stb. az lenne a jó ha ez nem lenne luxus, a befektetés megtérüléséről most még nem beszélhetünk tiszta szívvel sajnos. Cimborám passzív házzá alakított egy 10x10m-es "Kádár kockát", "cost no object" projekt volt, és szerinte sem 10 év alatt térül meg a beruházása.
Egy pár éve beleástam magam a passzívház témába, kicsin múlott, hogy nem valósúlt meg végül is. Már akkor sem volt igazán drágább, mint egy hagyományos épület, nem is értettem az embereket, ha már ezekben az időkben van lehetősége építkezni, miért nem passzívházat épít valaki?
Durván 10%-al lett volna drágább, mint egy hagyományos épület. Az előtte pár évvel épített házamban 2,5 millió volt a fűtés rendszer, a passzívház gépészete akkoriban pont ennyibe jött volna ki, és ugye ott nincs hagyományos plussz fűtésrendszer. A másik tétel a nyílászárók. A passzívház nyílászárói adott, okosan megtervezett esetben nem drágábbak, hisz igaz, hogy fokozottan hőszigeteltek, de egy ablakot nem a hőszigetelés drágít meg, hanem a bukó-nyíló szerkezete. Ergó, mivel a passzívházban csak a kereszthuzat biztosítása miatt van szükség néhány nyítható ablakra, ( áramszünet esetén ) összességében nem drágábbak az ablakok, hisz döntő többségük lehet fix ablak.

ajánlott cikk, napelemek termékdíjáról

részlet:
Hogy meggyőződjünk a termékdíj bevezetését alátámasztó szakmai érvekről, a környezetvédelmi minisztériumtól megkérdeztük, hogy tudnak-e példát mondani napkollektorok használatával, újrahasznosításával okozott környezeti vagy egyéb károkra. Vajon számoltak már fel illegális, fokozottan környezetszennyező napelem-újrahasznosító üzemeket?

A biztonság kedvéért azt is megkérdeztük, hogy egészen pontosan milyen környezetvédelmi adó, járulék vagy termékdíj terheli a leginkább szennyező fa- és/vagy széntüzelésű lakossági fűtőrendszereket, terveznek-e esetleg a kandalló- vagy cserépkályhaadót. És ha már itt tartunk, milyen példákat tudnak a gáz-, szén- vagy fatüzelésű fűtőrendszerek használatából eredő károkra? (szén-monoxid-mérgezés, gázrobbanás, olajszennyezés, füstmérgezés, légzési problémák, szmogriadó, légúti megbetegedések felsorolása is ér!) Választ egyelőre nem kaptunk.

http://index.hu/tech/2015/01/15/fenntar ... iaiparban/

hifi a zöldtopicban, avagy lehet-e együtt zenélni a napelemmel.

Legfontosabb, bármennyire szeretnénk, a napelem DC feszültségét közvetlenül nem lehet készülék táplálásra használni. Egy grid (sorbakötött napelem csoport) feszültsége 10-400V között ingadozik, megvilágítás függően. Az inverter feladata az, hogy ezt a pillanatról pillanatra is váltózó feszültséget feltornázza 230V/50Hz-re, pontosabban milliszekundumos és 0,1V-os lépésekben szinkronizálva ráültesse az utcáról bejövő feszültségre, minden esetben pár tized voltos többletfeszültséggel.

Ez csak és kizárólag kapcsolóüzemben lehet megoldani 904-98%-os hatásfokkal, és mivel a házi inverterek teljesítmény tartománya 1,5kW-10kW között mozog, igen csak megszórja azt a hálózatot amire az kapcsolódik. Ez a zaj, sokkal nagyobb mint egy kapcsolóüzemes PC táp. Elvileg az EMC szintnek a B, lakossági-irodai kategóriának kéne megfelelni (papíron megfelel), ahhoz viszont tetemes mennyiségű szűrő-fojtó, vagy egyéb költséges trükk kell, amik ráadásul a hatásfoknak is kárára van. Egyéb furcsaság, az inverter üzem alatt meglehetős zajt bocsát ki magából, nem ventilátor, hanem a szűrők-fojtók-kondezátorok zaja. tehát nem szabad emberi tartózkodású helységbe telepíteni az invertert.

Nálam a megoldás, az inverter egyfázisú, a hifi hálózat másik fázison megy. A nagyobb inverterek, 3kW felett 2 és 3fázisúak, akinek ilyen van, az este hallgasson zenét, vagy arra az időre kapcsolja le az invertereket.

Az is egyfajta megtakarítás, hogy nem kell klímát használnod a jobb szigetelés miatt (?).

A ránk váró szemléletváltás legnagyobb feladata, hogy tudatosítsuk, nem a megtérülési idő a legfőbb szempont a zöld beruházásoknál és a környezetvédelemnél. Ahogy gyermekeink taníttatásánál sem azt számolgatjuk, mennyit hoz ez majd a konyhára.

A hőszigetelést úgy kell felfogni, mint a legegyszerűbb kirhoff áramkört, amiben van egy generátor, van egy ellenállás és van egy kondenzátor amit folyamatosan töltünk hőmennyiséggel.

Télen a generátor a lakáson belül van, a hőáram megy kifele a falakon, nyilaszárókon stb, a kondenzátor a végtelen külső légtér, ami viszont tőlünk függetlenül változtatja a feszültség szintjét is (hőmérsékletét).

Nyáron a generátor a kültér melegebb végtelen hőközege, a beltér a hűvösebb tér, ez lesz most a töltendő kondenzátor, a hőszigetelés nem meggátolja, csupán lassítja a hőmennyiség bejutását. De, ha lassabban is, a beltér felmelegszik, csak valamivel később éri el a maximális (átlag) hőjét, mint egy szigeteletlen lakásé.

Ha viszont a lakásban van klíma, (hőnyelő gép) akkor minél nagyobb a szigetelés hőellenállása, akkor kevesebb energiával lehet a külső meleg és belső hűvösebb hőkülönbséget fenntartani.

Mivel nem használok klímát, ezért nyáron nekem nincs megtakarítás, viszont az ablakok sokkal kevesebb utcai zajt engednek be a lakótérbe.

Az is egyfajta megtakarítás, hogy nem kell klímát használnod a jobb szigetelés miatt (?).

A ránk váró szemléletváltás legnagyobb feladata, hogy tudatosítsuk, nem a megtérülési idő a legfőbb szempont a zöld beruházásoknál és a környezetvédelemnél. Ahogy gyermekeink taníttatásánál sem azt számolgatjuk, mennyit hoz ez majd a konyhára.

Nagyon tetszik a passzív ház, a hőszivattyú vagy a rekuperátor stb. az lenne a jó ha ez nem lenne luxus, a befektetés megtérüléséről most még nem beszélhetünk tiszta szívvel sajnos. Cimborám passzív házzá alakított egy 10x10m-es "Kádár kockát", "cost no object" projekt volt, és szerinte sem 10 év alatt térül meg a beruházása.
Passzív, de még inkább aktív ház, nem a megtérülésről szól, inkább csak egy életfelfogás, "zöld" kultúra. De az újgazdag inkább erre költsön, mint aranyozott klozet ülőkére.

Pár éve cseréltem családi házunkon hagyományos ablakaimat, ajtót 3 rétegű hőszigetelőre, homlokzat szigetelést grafitos EPS 8cm-el, persze együtt jár a vékony-vakolat felvitel, ablak párkány alakítással stb. Lényeg, szigetelés előtt és után egy-egy egész fűtés szezon gázfűtés fogyasztását mértem minden nap, külső-belső hőmérséklet differencia tartására mennyi gáz fogyott. A változás a hőszigetelés után kb fele annyi gázfogyasztás jutott külső-belső hődifferencia felfűtésére. Ráadásul a gázmérő a használati meleg-vizet is mérte, a fogyasztásból nem tudtam elkülöníteni.
Az éves gázköltség csökkenéssel az ablak és homlokzat szigetelés 25év alatt fog megtérülni nálam.

Minél magasabb hőmérsékletre van fűtve a lakás és/vagy minél hidegebbek a telek, annál gyorsabb a fenti szigetelés megtérülése. Mivel nem használok klímát, ezért nyáron nekem nincs megtakarítás, viszont az ablakok sokkal kevesebb utcai zajt engednek be a lakótérbe.

Nagyon tetszik a passzív ház, a hőszivattyú vagy a rekuperátor stb. az lenne a jó ha ez nem lenne luxus, a befektetés megtérüléséről most még nem beszélhetünk tiszta szívvel sajnos. Cimborám passzív házzá alakított egy 10x10m-es "Kádár kockát", "cost no object" projekt volt, és szerinte sem 10 év alatt térül meg a beruházása.

majdnem aktív ház
(aktívház az, ami semmilyen közműhálózatti erőforráshoz nem csatlakozik mint fogyasztó),
http://epiteszforum.hu/hegyikristaly-a- ... menedekhaz

Erről nagyon sok cikk jelent meg pár éve, még én is írtam róla. Azóta már birtokba vették a turisták.

Norvég ökoház:

http://mivoltma.444.hu/2015/01/11/ez-a- ... ksege-van/

majdnem aktív ház
(aktívház az, ami semmilyen közműhálózatti erőforráshoz nem csatlakozik mint fogyasztó),
http://epiteszforum.hu/hegyikristaly-a- ... menedekhaz

Norvég ökoház:

http://mivoltma.444.hu/2015/01/11/ez-a- ... ksege-van/

... amikor a pénz beszél. De Kínát nem tudják megállítani. Olyan mennyiségben és minőségben fogják elárasztani a világot napelemekkel, hogy senki nem állja majd útjukat. Tény, hogy az európai példányok egyelőre jobb hatásfokot produkálnak, de ez az előny hamar el fog fogyni.
2013-ban a világ legnagyobb solar panel gyártója a Yingli, Kínai cég. Egy kis video róluk, persze reklám felütéssel:

Európai Bizottság 37,2% és 67,9% közötti anti-dömping vámot vetett ki 2013 június 6-tól a kínai napelemekre. Az unió fenntartotta a jogot június 6 előtti behozatalokra visszamenőlegesen megállapítson.

Ez az unió történetében példátlan behozatali vámot egy-két nemet napelem gyártó harcolta ki Brüsszelnél. A szabadversenyes piac elve itt ugye nagyot bukfencezett, a verseny az erősebbnek áll jobban, de ezt a versenyt (is) hosszútávon Kína fogja megnyerni.

Mi felhasználók viszont vám nélkül, vagy minimális 5-10% elfogadható vámmal mennyivel járnánk jobban?

Na ennyit a globális felmelegedés közös céljáról. Kínát mióta cseszegették? csökkentse a szénerőművei kapacitását, az meg tisztességesen gigantikus napelem gyárakat épített ... aztán ez a viszonzás.

... amikor a pénz beszél. De Kínát nem tudják megállítani. Olyan mennyiségben és minőségben fogják elárasztani a világot napelemekkel, hogy senki nem állja majd útjukat. Tény, hogy az európai példányok egyelőre jobb hatásfokot produkálnak, de ez az előny hamar el fog fogyni.

Hűtővíz: a Duna másodpercenként 2500 m3 vizet szállít, ebből Paks 1mp alatt 100m3 vesz ki, a baj tehát nem ezzel lenne hanem alacsony vízállásnál a túlmelegítési kvótát azaz a plusz 3 fokot lépnénk túl, ha huzamosabb ideig fentállna az aszály de erre sosem volt példa stb. stb. ne menjünk bele inkább

Kezdő mérnökként szakmai gyakorlaton azokban a csövekben szaladgáltam egykoron (talán 1984-ben), ahol most a hűtővíz folydogál. Szép méretes, 3 m átmérőjű járatokról van szó, a 100 m3/sec magáért beszélő adat.

Európai Bizottság 37,2% és 67,9% közötti anti-dömping vámot vetett ki 2013 június 6-tól a kínai napelemekre. Az unió fenntartotta a jogot június 6 előtti behozatalokra visszamenőlegesen megállapítson.

Ez az unió történetében példátlan behozatali vámot egy-két nemet napelem gyártó harcolta ki Brüsszelnél. A szabadversenyes piac elve itt ugye nagyot bukfencezett, a verseny az erősebbnek áll jobban, de ezt a versenyt (is) hosszútávon Kína fogja megnyerni.

Mi felhasználók viszont vám nélkül, vagy minimális 5-10% elfogadható vámmal mennyivel járnánk jobban?

Na ennyit a globális felmelegedés közös céljáról. Kínát mióta cseszegették? csökkentse a szénerőművei kapacitását, az meg tisztességesen gigantikus napelem gyárakat épített ... aztán ez a viszonzás.

Hűtővíz: a Duna másodpercenként 2500 m3 vizet szállít, ebből Paks 1mp alatt 100m3 vesz ki, a baj tehát nem ezzel lenne hanem alacsony vízállásnál a túlmelegítési kvótát azaz a plusz 3 fokot lépnénk túl, ha huzamosabb ideig fentállna az aszály de erre sosem volt példa stb. stb. ne menjünk bele inkább

Ez ugye a hivatalos költség becslés, a független hozzáértők szerint ez semmiképpen nem fog megállni 6000milliárd alatt, és abban még nincs benne a később esedékes használtfűtőelem tárolás, feldolgozás hazai kötelezettsége, nincs benne a dunai küszöb építési kényszer, alacsony vízállás eddig is okozott gondot a kisebb reaktor kapacitásoknál.is .. stb, stb.

... ha nappal exportálunk, éjszaka importálunk a környező országok szenes, gázos, atomerőműveiből, akkor javítja a kihasználhatóságot.
Ez nagyon fontos mondat. Szerintem sokan nem tudják, hogy a teljes EU egy nagy hálózaton lóg. A németek pl. döngetik a mellüket amiatt, hogy leállították az atomerőműveiket, de közben a francia nukleáris áramot vásárolják.

Greenpeace-t én is egy mindenbe belekötni akaró zöldbékéknak tartom. Mindig felmerül bennem, kik a fő finanszírozójuk? Jótékonyadományokból azt nem lehet fenntartani.
Hatalmas pénzekkel gazdálkodnak. A forrásaikat én sem ismerem, de rengeteg támogatójuk van. A gazdag zenészek nagy része is tolja a pénzt hozzájuk, mert ez nagyon trendi. Amúgy én kedvelem a Greenpeacet, valamikor aktivista is voltam náluk, de ha nem kötnének bele mindenbe, sikeresebbek lennének.

Paks II költsége 3-4000 milliárd forint, legutóbb 3700 Mrd-ról olvastam. A japán példa azt mutatja, hogy 1,27 km2 PV elég egy 22000 fős városnak. Ezek természetesen nem lehetnek alaperőművek, azokat még meg kell oldani valahogy

Paks II költsége 3-4000 milliárd forint, legutóbb 3700 Mrd-ról olvastam. A japán példa azt mutatja, hogy 1,27 km2 PV elég egy 22000 fős városnak. Ezek természetesen nem lehetnek alaperőművek, azokat még meg kell oldani valahogy
Ez ugye a hivatalos költség becslés, a független hozzáértők szerint ez semmiképpen nem fog megállni 6000milliárd alatt, és abban még nincs benne a később esedékes használtfűtőelem tárolás, feldolgozás hazai kötelezettsége, nincs benne a dunai küszöb építési kényszer, alacsony vízállás eddig is okozott gondot a kisebb reaktor kapacitásoknál.is .. stb, stb.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.