Kábelezzünk

Szóval a tapasztalatod lett több, és máris könnyebb volt döntened, akkor csak nem írtam hülyeséget ?
Nem, nyilván nem írtál. Én azért kijelentem, hogy nálam szinte paradigmaváltás volt ez. Amit előtte jónak vétem, utána már nem... és némileg visszafele is.
Azt nem merném mondani, hogy könnyebb döntenem azóta, franc tudja. Inkább lesújtóbbak az ítéleteim...

Picit kezdett elszaladni ez a topic Relax srácok!

Halkan kérdezném meg, hogy az emberi agy és megszokás, mennyit tesz hozzá egy kábel bejáratásaként emlegetett metódushoz?

Az enyémet jelentősen befolyásolta, hogy elkezdtem hangversenyekre járni. Érdekes érzés volt azzal szembesülni, hogy amit addig gépekből hallottam, milyen messze is van a valóságtól és a benyomásaim is milyen messze voltak a valóságtól...
Arról meg talán jobb nem is beszélni, hogy hogyan ítélem meg az általam ismert kb. 40 éves, meg általam ismert újabb komponenseket ebből az aspektusból...

Szóval a tapasztalatod lett több, és máris könnyebb volt döntened, akkor csak nem írtam hülyeséget ?

Az én ízlésem nem változott az évek alatt, csak a tapasztalatom lett több,ma már könnyebben tudok dönteni.
Az enyémet jelentősen befolyásolta, hogy elkezdtem hangversenyekre járni. Érdekes érzés volt azzal szembesülni, hogy amit addig gépekből hallottam, milyen messze is van a valóságtól és a benyomásaim is milyen messze voltak a valóságtól...
Arról meg talán jobb nem is beszélni, hogy hogyan ítélem meg az általam ismert kb. 40 éves, meg általam ismert újabb komponenseket ebből az aspektusból...

Itt van egy kis elvi probléma, ha alapból nem hiszel benne, akkor ez befolyásol, hizsen abban sem hiszel, hogy a és b között lesz különbség....
nem tartom magam elfogultnak, "mélyen hivönek", tapasztalast - akar sajat, akar masok megbizhato (!) tapasztalasat - elhinnem (amig nem latok zsirafot: neeeeem, ilyen nincsen, de a zsiraf ketrecenel azt mondanam: jeee, tenyleg van - es persze sok mas hasonlatot is lehet hozni pl. hihetetlennek tünö törtenetek, emberi teljesitmenyek)

Megértelek, nincs vita köztünk, csak nekem az a furcsa, hogy ehhez valakinek el kell mennie egy találkozóra, ahol idegen környezetben hosszú perceken át rózsazajt kell hallgatnia ahelyett, hogy otthon a saját zenéivel pár perc alatt kipróbálná, hall-e bármi különbséget. Ha nem, akkor ez van, hátradől és minden marad a régiben, én garantáltan nem fogok neki bármit is bizonyítani. Ha igen, akkor indul a mandula és lehet válogatni a kábelpiaci kínálatban, de az megint nem egy tömegteszt feladata.

nekem azert "kell" elmennem talalkozora, mert itthon eddig szamomra szignifikans különbseget nem tapasztaltam (pedig volt nalam probakabel többször is, hosszabb idöre is), ezert is vagyok szkeptikus.
a kerdes sokfelekepp megvalaszolhato: 1) itthoni rendszer nem alkalmas ra, 2) en fülem nem alkalmas ra, 3) ugyanazt halljuk, csak en erre azt mondom: igen keveset valtoztat az elvezeti erteken, masok meg "egetrengetönek" erzik (!) es mondjak (nem csak mondjak !)
ez pedig csak talalkozos több emberes "vizsgalatnal" derül ki

Miért ne létezne?
Az áram vezetés függ a vezető anyagától, tisztaságától, az esetleges ötvözettől, szennyező anyagoktól, az ötvöző elemek anyagától (Siltech, Music Timbre), egymáshoz való viszonyától, keresztmetszettől, a vezető felületétől, a kristályszerkezetétől, az esetleges felületi bevonat anyagától, vastagságától, anyagtisztaságától (Nordost), oxidációtól. Sodrott eres (kontaktpotenciál, dióda hatás a vezetők érintkezési pontjaiban), egyeres, litze szerkezetű. Dielektrikum anyaga, geometriája. Kábel geometriája. Csatlakozók anyaga, geometriája....
Mindettől függ egy kábelen terjedő elektromos váltóaram. Akkor ezt miért ne lehetne meghallani?

teljesen egyetertek, müszakilag lehetseges, nekem sajat tapasztalasom ellentmond: müszakilag letezik, de a meghallhatosag illetve merteke erdekes, a merteket erzem "problemanak", ahogy Fülelek irta:

..amibe a szkeptikus társaság beleköt, az a differenciák és torzítások nagyságrendje. Azaz hogy lehet meghallani a -110dB és -140dB közti különbséget, ha az elektronika -70dB, a hangsugárzó meg minimum -50dB torzítású? Nem fogják fel, hogy rossz a mérési rendszerük, valamint az elfedési hatások nem úgy működnek, mint sok tíz évvel ezelőtt gondolták, illetve kísérletezték.

nekem erdekes tapasztalat lenne, hogy 1) en nem hallom, mas igen (nyilvan siman lehetseges, de valoban hallas legyen, ezert erdekes a teszt vaksaga) 2) en is hallom, csak nekem ez elenyeszö, masnak nagy különbseg

..bevallom leginkabb az szokott zavarni, hogy kabelek különbseget ecsetelö beszamolok oriasi különbsegekröl beszelnek. ..aztan egy ujabb kabel, es meg jobbb ...aztan megint. 2-3szor ekkora különbseg pedig meg egy Zaporozsec meg egy Ferrari/Merci/Rolls között sincsen.

szerintem a legnagyobb különbseget nem a kabel, nem is az erösitö, de meg csak nem is a hangsugarzo, hanem a zene adja (Bach vagy Judas Priest [mindegyiktöl sok jot hallottam mar])

... füle-hallásfeldolgozása csökevényes, visszafejlődött, vagy ki sem fejlődött. Mert ezt is lehet és kell is tanulni, fejleszteni...
egyetertek, es: szivesen vennek ajanlast, modszert, segitseget ebben !!

Dehogy kell hosszú perceket hallgatni! 2x2x10másodperc a tortúra mindössze! ...

en azert többszöri ismetlesnek örülnek
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

a vaktesztet en "eröltetnem". nem vak eseten az ertelmezessel, interpretalassal gondom van, de egyertelmü: sem jogom, sem lehetösegem (belsöleg) nincs a nem vaktesztet "ocsarolni", az is erdekes, azonban szamomra kevesbe egyertelmü az eredmenye

Sőt az ember ízlése is változik. Meg a szoba akusztix is odavág.
Így van, én mindig engedem, hogy hozzon az érdeklődő magával saját zenét, ha szeretne. Na nem mintha az én "rendszerem" nagy érdeklődésre tartana számot...

Az én ízlésem nem változott az évek alatt, csak a tapasztalatom lett több,ma már könnyebben tudok dönteni.

Ezzel a helyzettel én nap mint nap találkozom. Ugyanazt a rendszert sokan sokféleképpen értékelnek. Az egyiknek túl sok a mély, a másiknak túl kevés a mély. De ugyanez a magassal is. Másokat megrettent a dinamika, a felbontás. Az egyiknek halk, a másiknak hangos.
A legtöbb ember viszonyítási alapja az a rendszer, amit otthon hallgat. azt szokta meg, arra állt rá az agya, füle. Minden, ami attól eltér, idegen számára.
Ahhoz megfelelő rutin, nyitottság kell, hogy egy idegen rendszer képességeit megítéljük. És akkor még nem is beszéltem az ismeretlen zenékről, amik teljesen hidegen hagyják vagy kifejezetten irritálják is őt. A kiállításokon is ez a helyzet. A legszebb példa erre, amikor valaki leírja, hogy ő bizony semmit nem vitt volna haza. Na, ez már súlyos eset. De lehet, hogy neki a legjobb.

Sőt az ember ízlése is változik. Meg a szoba akusztix is odavág.
Így van, én mindig engedem, hogy hozzon az érdeklődő magával saját zenét, ha szeretne. Na nem mintha az én "rendszerem" nagy érdeklődésre tartana számot...

Vendég

.... ugyan mi alapján tudná eldönteni, hogy amit hall, az most jó vagy nem ?
Ezzel a helyzettel én nap mint nap találkozom. Ugyanazt a rendszert sokan sokféleképpen értékelnek. Az egyiknek túl sok a mély, a másiknak túl kevés a mély. De ugyanez a magassal is. Másokat megrettent a dinamika, a felbontás. Az egyiknek halk, a másiknak hangos.
A legtöbb ember viszonyítási alapja az a rendszer, amit otthon hallgat. Azt szokta meg, arra állt rá az agya, füle. Minden, ami attól eltér, idegen számára.
Ahhoz megfelelő rutin, nyitottság kell, hogy egy idegen rendszer képességeit megítéljük. És akkor még nem is beszéltem az ismeretlen zenékről, amik teljesen hidegen hagyják vagy kifejezetten irritálják is őt. A kiállításokon is ez a helyzet. A legszebb példa erre, amikor valaki leírja, hogy ő bizony semmit nem vitt volna haza. Na, ez már súlyos eset. De lehet, hogy neki a legjobb.

Szervezz már egy ilyen vaktesztet, amit annyira erőltetsz ! Egy nagy semmi lesz az eredmény, egy kábel teszt nem borkóstolás, bár ott sem lehet komoly szakértelem hiányában dönteni. Az átlagembernek a cukrozott, vacak bor fog a legjobban ízleni. Vakteszttel csak a durva különbségeket lehet kimutatni, csak annak mi az értelme ? A hifi, vagy zenehallgatás -ahogy jobban tetszik- egyszemélyes tevékenység, és két készülék, kábel, vagy bármi más, minőségét nem lehet 2x10 másodperc alatt eldönteni, választ csak néhány nap-hét után kap az, aki kellő tapasztalattal rendelkezik, a többiek jobban teszik ha hallgatnak azokra, akiknek ez a tapasztalat a birtokában van. Ezért nem tartom jó ötletnek azt a sok átgondolatlan javaslatot, amikor egy a témában nem jártas kezdőnek azt javasoljátok, hogy menjen el és hallgassa meg a kiszemelt készüléket, ugyan mi alapján tudná eldönteni, hogy amit hall, az most jó vagy nem ?
Van itt egy félreértés. Senkinek nem erőltettem vaktesztet! Én csak mondtam, hogy mi NEM az. Elbeszélünk egymás mellett, uis már rég leírtam hasonlókat a vaktesztek kritikájában is...

Nem értem, hogy egy ilyen kísérletnél minek a kettős vakteszt? Több szubjektív tényező is hiányzik, mert nem zene szól, ami minden pillanatban kicsit más, átkapcsolás után egyrészt mást hallunk, másrészt a zene folyamának, hangulatának totális szétbarmolása történik, ami rendkívül zavaró a hallgató számára, és akadályozza a helyes döntésben (Igen, ez itt az átkapcsolgatós auditív tesztek éles kritikája). Másrészt a világon egy csomó olyan teszt van, amit nem lehet vakon elvégezni, mert pl. használjuk a szemünket, ezek szerint ha én azt mondom, a baloldali fénykép más minőségű, mint a jobb oldali, akkor ez a vélemény értékelhetetlen? Vagy ízlelési teszteknél sem szokás direkt összekeverni a zsűrit, szóval a matematikai statisztika nem alkalmazható mindig a tesztek kialakításában, mert a megfigyelés minőségét megváltoztathatja, és akkor adtunk a sz@rnak egy pofont, de roppant tudományosan...
Ha csak te hallgatnád a különbséget, azt sem hinnéd el saját magadnak?? Nincs tetszésindex, nem kell dönteni a dobogós helyezésekről, pusztán a megállapítás a lényeg, hogy a bánatos manóba nem lehet ezt megérteni?

Ez meddő vita. (Senki sem beszélt kettős vaktesztről. De az nem vakteszt, amit leírtál. Márpedig ebben az esetben lehetséges LENNE a vakteszt.)
Nincs ezzel semmi gond. Csak megjegyeztem, hogy az eredmény szubjektív lesz.

Nem én szervezem, nem én találom ki a "protokollt". Ez valóban hobbi, nem tudomány, szóval a szervező, meg a tisztelt publikum dönti el, hogy szubjektív tesztet szeretne-e!

Én magam is részt veszek szubjektív halászlé tesztben...
Alkoholos és alkohol mentes sör (kvázi) vakteszten is részt vettem már... (simán megkülönböztettem őket)
Továbbá néhányszor szerveztem vaktesztet hi-fi komponensekre is. De többniyre vakteszt nélkül, és eléggé szubjektíven nyilatkozom!

Nem. Ez a protokoll egy szubjektív eredményre vezet, tekintve, hogy mindenki tudja, hogy egyszer A másszor B szólt, ezért semmiben nem alkalmas annak a vizsgálatára, hogy az illető valóban képes-e megkülönböztetni a két kábelt. Tökéletesen alkalmatlan a placebó hatás kiszűrésére, nincs ezzel baj, csak ez egy szubjektív ítélet lesz. Én tiszteletben tartom a szubjektív ítéleteket, magam is írogatok szubjektív véleményt, csak fontos hangsúlyozni, hogy szubjektív...
Szervezz már egy ilyen vaktesztet, amit annyira erőltetsz ! Egy nagy semmi lesz az eredmény, egy kábel teszt nem borkóstolás, bár ott sem lehet komoly szakértelem hiányában dönteni. Az átlagembernek a cukrozott, vacak bor fog a legjobban ízleni. Vakteszttel csak a durva különbségeket lehet kimutatni, csak annak mi az értelme ? A hifi, vagy zenehallgatás -ahogy jobban tetszik- egyszemélyes tevékenység, és két készülék, kábel, vagy bármi más, minőségét nem lehet 2x10 másodperc alatt eldönteni, választ csak néhány nap-hét után kap az, aki kellő tapasztalattal rendelkezik, a többiek jobban teszik ha hallgatnak azokra, akiknek ez a tapasztalat a birtokában van. Ezért nem tartom jó ötletnek azt a sok átgondolatlan javaslatot, amikor egy a témában nem jártas kezdőnek azt javasoljátok, hogy menjen el és hallgassa meg a kiszemelt készüléket, ugyan mi alapján tudná eldönteni, hogy amit hall, az most jó vagy nem ?

Vendég

Mérni a mérhetetlent.
Ma már meg lehet mérni igen nagy pontossággal, nagy felbontással (-150 ..-180dB nem éppen amatőr műszerekkel) állandósult statikus paramétereket, feszültséget, áramot, hangnyomást. A pillanatnyi (tranziens) állapot is jól rögzíthető, ez utóbbi már kisebb felbontással és pontossággal.Viszont egy hangfolyam egésze, időbeli összefüggése pár pármásodperc, pár perc időtartamának összhatása nem mérhető. Aki azt állítja, hogy igen, az is legfeljebb mintavétel darabszámú méréssorozatot kap, de lényegében semmit az egymásután következő hangok összefüggéséről.

Volt már korábban erre egy nagyon jó hasonlat felhozva, a festmény. Ott vannak színek, kontrasztok, formák, festés technikák, festési anyagok, ezek mind mérhetők, de az összhatás semmiképpen. Még két szín egymásmelltissége sem számszerűsíthető, csak külön-külön.

Pont erre akartam kilyukadni az előző válaszomban.

Vendég

.

Vakteszt:

.

Vendég

Hogy lehetséges ez?
Úgy, hogy nyomást stacionárius állapotban mérünk. A zene pedig időben véletlenszerű folyamat. Fázishibákat, tranziens viselkedést spektrális összetevőket nyomásmérővel nem lehet mérni.

Nem. Ez a protokoll egy szubjektív eredményre vezet, tekintve, hogy mindenki tudja, hogy egyszer A másszor B szólt, ezért semmiben nem alkalmas annak a vizsgálatára, hogy az illető valóban képes-e megkülönböztetni a két kábelt. Tökéletesen alkalmatlan a placebó hatás kiszűrésére, nincs ezzel baj, csak ez egy szubjektív ítélet lesz. Én tiszteletben tartom a szubjektív ítéleteket, magam is írogatok szubjektív véleményt, csak fontos hangsúlyozni, hogy szubjektív...
Nem értem, hogy egy ilyen kísérletnél minek a kettős vakteszt? Több szubjektív tényező is hiányzik, mert nem zene szól, ami minden pillanatban kicsit más, átkapcsolás után egyrészt mást hallunk, másrészt a zene folyamának, hangulatának totális szétbarmolása történik, ami rendkívül zavaró a hallgató számára, és akadályozza a helyes döntésben (Igen, ez itt az átkapcsolgatós auditív tesztek éles kritikája). Másrészt a világon egy csomó olyan teszt van, amit nem lehet vakon elvégezni, mert pl. használjuk a szemünket, ezek szerint ha én azt mondom, a baloldali fénykép más minőségű, mint a jobb oldali, akkor ez a vélemény értékelhetetlen? Vagy ízlelési teszteknél sem szokás direkt összekeverni a zsűrit, szóval a matematikai statisztika nem alkalmazható mindig a tesztek kialakításában, mert a megfigyelés minőségét megváltoztathatja, és akkor adtunk a sz@rnak egy pofont, de roppant tudományosan...
Ha csak te hallgatnád a különbséget, azt sem hinnéd el saját magadnak?? Nincs tetszésindex, nem kell dönteni a dobogós helyezésekről, pusztán a megállapítás a lényeg, hogy a bánatos manóba nem lehet ezt megérteni?

Mérni a mérhetetlent.
Ma már meg lehet mérni igen nagy pontossággal, nagy felbontással (-150 ..-180dB nem éppen amatőr műszerekkel) állandósult statikus paramétereket, feszültséget, áramot, hangnyomást. A pillanatnyi (tranziens) állapot is jól rögzíthető, ez utóbbi már kisebb felbontással és pontossággal.Viszont egy hangfolyam egésze, időbeli összefüggése pár pármásodperc, pár perc időtartamának összhatása nem mérhető. Aki azt állítja, hogy igen, az is legfeljebb mintavétel darabszámú méréssorozatot kap, de lényegében semmit az egymásután következő hangok összefüggéséről.

Volt már korábban erre egy nagyon jó hasonlat felhozva, a festmény. Ott vannak színek, kontrasztok, formák, festés technikák, festési anyagok, ezek mind mérhetők, de az összhatás semmiképpen. Még két szín egymásmelltissége sem számszerűsíthető, csak külön-külön.

Néha teljesen azonos adatokkal rendelkező kábelek is teljesen más produkciót nyújtanak, ami komoly zavart kelt, de újabb indok a meghallgatások mellett.

Nézzük a másik oldalát. A drót előállítók mi alapján fejlesztenek? Kizárólag a fülüket használják?
Honnan tudhatnám, ki hogyan fejleszt? Én leginkább a fülemre és a tesztcsapatom szintén szubjektív véleményére hallgatok. Csapat azért kell, hogy több, néha teljesen eltérő rendszerben is ki lehessen próbálni a kábeleket. Ha mindenhol beválik, akkor jó az irány, ha csak néhol, akkor kuka.

Vannak paraméterek (kapacitás, induktivitás), amiket jól tudunk mérni, de nem tudjuk, milyen értéken kellene ezeket tartani a jó hang érdekében. Pár éve nagy divathullámot csaptak az Evidence kábelei (Lyric, Siren), amik kapacitásban erősen eltértek a szokásostól. Néhány rendszerben nagyon durva előrelépést hoztak, máshol meg iszonyúan szóltak attól függően, hogy az elektronikák hogyan reagáltak a szokatlan kapacitású összekötőkre. Most akkor ez a kábel jó nekünk, vagy nem? Nehéz eldönteni, de ahogy jöttek, úgy távoztak is a hazai piacról az Evidence példányai, ma már használtakkal is csak ritkán lehet találkozni, pedig annak idején pár hónap alatt eladtunk belőlük több km-t is.

A nagy kábelgyárak (Belden, Draka, GC, Gepco, Furukawa, Nexans) egészen más paraméterekre koncentrálnak, a tűzállóság, az UV, mechanikai és zajvédelem, a hajlékonyság a fontos náluk, a prospektusokban is ezekkel találkozol és sehol nem írják, hogy X kábelnek milyen hangja van. Egyrészt nem érdekli őket, másrészt egy mérnök soha nem fog publikusan szóba hozni olyan jelenséget, amit nem tud megmagyarázni, márpedig nem tudjuk, az említett jellemzők milyen közvetlen hatással vannak a hangzásra. Néha teljesen azonos adatokkal rendelkező kábelek is teljesen más produkciót nyújtanak, ami komoly zavart kelt, de újabb indok a meghallgatások mellett.

A teszt 50 ember esetén sem tart tovább, mint fél óra. Csak annyit kell eldönteni a tesztelőnek, hogy hall-e bármi különbséget a két zajrészlet között, avagy sem. Mindenki ugyanabból a szögből hallgatja, egyáltalán nem fontos, hogy milyen kábelek, egy hitelesnek elfogadott bizottság (tiszteletdíj nélkül ) meg fogja állapítani a teszt elején és a végén, hogy valóban két különböző kábelt hallgatott mindenki.
Ez a teszt elegendő ahhoz a megállapításhoz, hogy igen kis (szkeptikusok számára elhanyagolható) mérhető műszaki különbségek mellett is nagy valószínűséggel VAN hallható különbség kábelek között. A többi fejvakarásos következtetést mindenki végezze el magának.

Nem. Ez a protokoll egy szubjektív eredményre vezet, tekintve, hogy mindenki tudja, hogy egyszer A másszor B szólt, ezért semmiben nem alkalmas annak a vizsgálatára, hogy az illető valóban képes-e megkülönböztetni a két kábelt. Tökéletesen alkalmatlan a placebó hatás kiszűrésére, nincs ezzel baj, csak ez egy szubjektív ítélet lesz. Én tiszteletben tartom a szubjektív ítéleteket, magam is írogatok szubjektív véleményt, csak fontos hangsúlyozni, hogy szubjektív...

(...) Milyen paramétereket mérsz, amikből a kábelek hatását reméled kiolvasni? Mondjuk az egyik kábel szélesebb színpadot rajzol elénk és levegősebben zenél, mint a másik példány. Ezeket milyen görbéből tudod kiovasni?

Nézzük a másik oldalát. A drót előállítók mi alapján fejlesztenek? Kizárólag a fülüket használják?

...Csak annyit kell eldönteni a tesztelőnek, hogy hall-e bármi különbséget a két zajrészlet között, avagy sem...
=nem vakteszt.

Elmélkedjünk akkor egy kicsit. Remélem egyetértünk (mindenkivel) abban, hogy bármilyen hang amit hallunk, fizikailag a levegő nyomásváltozásából ered (tekintsünk most el a pszichiátriai esetektől amikor valaki belső vagy túlvilági "hangokat" hall ). Ha nincs nyomásváltozás a levegőben akkor nincs hang. Ha az előbbi állítás igaz, akkor két kábel közti egyértelműen hallható különbségek a levegő nyomásváltozásában is megmutatkoznak. Ezt a változást pedig mérni is tudnunk kellene (akusztikai mérésekkel). Hogy miért kellene tudnunk mérni? Azért mert olyan kismértékű hangnyomás változásokat is tudunk mérni amit ember nem képes meghallani. Ha viszont a kábelek közti különbségek olyan nagyok, hogy azt hallani is lehet akkor azt mérni is lehet.
Eddig OK, próbáljuk elhanyagolni a közvetlenül a hallgató személyre ható, nem akusztikai történéseket (bár ezzel máris egy nem valós modellt alkotunk)! Milyen paramétereket mérsz, amikből a kábelek hatását reméled kiolvasni? Mondjuk az egyik kábel szélesebb színpadot rajzol elénk és levegősebben zenél, mint a másik példány. Ezeket milyen görbéből tudod kiovasni?

A legnagyobb gond az, hogy nem garantálja a "jó hangot" a jó "mérési eredmény". Vagyis nem tudjuk még ma, hogy mit és hogyan kellene mérni, hogy az egyértelműen jellemezze a hangminőséget.

A mai mérési eljárásunkon gyakorlatilag minden csöves rendszer elvérzik és minden tescos átmegy. Csak hát az egyiket lehet hallgatni, a másikat meg nem.

Többek között a kábelek hangra gyakorolt hatását se tudjuk mérni, mégis a jelenség valós és minden rendszerben érzékelhető. A legfájdalmasabb a tápkábel hatása. Azt igazán nehéz értelmezni. Méréssel meg lehetetlen.
Elmélkedjünk akkor egy kicsit. Remélem egyetértünk (mindenkivel) abban, hogy bármilyen hang amit hallunk, fizikailag a levegő nyomásváltozásából ered (tekintsünk most el a pszichiátriai esetektől amikor valaki belső vagy túlvilági "hangokat" hall ). Ha nincs nyomásváltozás a levegőben akkor nincs hang. Ha az előbbi állítás igaz, akkor két kábel közti egyértelműen hallható különbségek a levegő nyomásváltozásában is megmutatkoznak. Ezt a változást pedig mérni is tudnunk kellene (akusztikai mérésekkel). Hogy miért kellene tudnunk mérni? Azért mert olyan kismértékű hangnyomás változásokat is tudunk mérni amit ember nem képes meghallani. Ha viszont a kábelek közti különbségek olyan nagyok, hogy azt hallani is lehet akkor azt mérni is lehet. Mégis akusztikai mérésekkel nem tudunk különbségeket tenni a különböző kábelek között. Hogy lehetséges ez?

Megértelek, nincs vita köztünk, csak nekem az a furcsa, hogy ehhez valakinek el kell mennie egy találkozóra, ahol idegen környezetben hosszú perceken át rózsazajt kell hallgatnia ahelyett, hogy otthon a saját zenéivel pár perc alatt kipróbálná, hall-e bármi különbséget. Ha nem, akkor ez van, hátradől és minden marad a régiben, én garantáltan nem fogok neki bármit is bizonyítani. Ha igen, akkor indul a mandula és lehet válogatni a kábelpiaci kínálatban, de az megint nem egy tömegteszt feladata.
Dehogy kell hosszú perceket hallgatni! 2x2x10másodperc a tortúra mindössze! Nagyon hallatszik a különbség, csak az nem bírja eldönteni, akinek már 5kHz felett alaposan romlott a hallása. De akinek még jó 12kHz-ig, az mind hallja. Elég egy darab hangsugárzó, amivel szemben ülünk kb.1,5m-re, hogy a környezeti zajok kevésbé zavarjanak.
Mint már említettem, a teszt célja kizárólag a kábelek közti különbség létezésének bizonyítása.
Esetleg további érdekes akusztikai kísérleteket is mutatok (nem teszteket), ha van érdeklődés.

Én úgy meguntam ezt a végeláthatatlan magyarázkodást, hogy ki is kapcsolom a témakövetést... Aki meg nem hall különbséget kábelek közt az boldog lehet, mert egy gonddal kevesebben kell agyaljon hifiépítés közben... Nem kis különbségek vannak kábelek közt, de nem mindig értékelhető, hogy mi mennyit ér! Én pl. tuti nem fogom (tudni/akarni) megvenni a Chord Company Sarum ic-t 600 ezerért , pedig jobb volt, mint a mostani 30 ezres Hydrasound ic-m! De nem 20szor...

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.