Robici írta: ↑2025.03.13., csüt. 17:09
Aszpirin írta: ↑2025.03.13., csüt. 12:59
Most viszont az ismeretségi körömben konkrétan alig ismerek olyan háztartást, ahol ne lenne legalább egy gitár vagy - horribile dictu - valamilyen gyerekhangszer (amit azért nem lenézni, sokszor elég komoly szintikről van szó)
Nekem az ismertségi körömben egyetlen kivétel van csak (sógorom rockbandában gitározik), egyébként se rokoni se ismerősi körben se kollégák körében senki nem játszik semmilyen hangszeren.
Én a közeli ismeretségi körre (barátok, rokonok) értettem, ez így néz ki (csak pár példa):
- a legjobb barátom felesége gitározik és énekel, igaz csak ilyen akkordos gitárjáték, de gyönyörű hangja van, és hát van gitárja. Kottát nem tud olvasni, még tabulatúrát sem
- a keresztfiam gyerekkorában zongorázni tanult szintetizátoron. Jelenleg Amerikában tanul, és néha saját dalok szerzésével is foglalkozik, amelyek a maguk műfajában szerintem nem rosszak, de elfogult vagyok
- a nagyobbik testvérét én kezdtem gitározni tanítani, p bandában is játszott, jelenleg 2 gyerek apja, és elektromos gitárja van otthon. Kottát nem olvas, tabulatúrát azonban tudja értelmezni (mondjuk az nem nagy kunszt)
- a falunkban élő volt osztálytársnőmnek zongorája és pianínója is van, saját cégénél az irodájában is van egy zongora. Ő maga zongorázik, kottát olvas
- az unokahúgom az én kamaszkori gitáromat örökölte meg, ő is gitározott, ill. értelemszerűen van is gitárja (amit ma nem hasuznál). Sem kottát, sem tabulatúrát nem tud olvasni.
Ezek a hozzám ma legközelebb eső emberek, és csak példák, nem untatnálak a sor folytatásával.
Nálunk úgy volt a családban, hogy a testvérem (bátyám) nem, de én 8 évig hegedülni tanultam, utána pedig klasszikus gitárt - ezekkel a kottaolvasás képessége egyértelműen kialakult. Az olvasás alatt azt értem, amit a könyvek esetében, tehát nem "betűzés" (azt kottaértelmezésnek hívom), hanem készségszintű folyékony olvasás. Kotta alatt a klasszikus G (violin-) vagy F (basszus-)kulcsos ötvonala kottát értem. Olvasni az előbbit tudom, az utóbbit csak értelmezni tudom. A gitártabulatúrát is csak értelmezni tudom.
Látható, hogy a kottaolvasás valóban az én körömben is ritka (ebben valószínűleg rosszabbak vagyunk valóban, mint a 100 évvel ezelőtti nemesség és városi nagypolgárság), de a hangszer-penetráció viszonylag magas, a vidékiek ill,. magamfajta falusiak körében is. Egyszerűen az átlagpolgár keresetéhez képest szerintem sokkal elérhetőbbek ma a hangszerek, mint 100 évvel ezelőtt. És a tanulási lehetőség is nagyobb, főleg az internet és a telefonos appok elterjedése óta - ez önképzésre is ad némi lehetőséget.
Szerintem.