zoli73 írta: ↑2025.01.24., pén. 08:32
Nos, én sem vagyok villanyszerelő, de mivel mindkét tanúlt szakmám mutat némi átfedést a villanyszereléssel, igy tisztában vagyok vele, hogy korrekt kivitelezés esetén, mindhárom vezetőnek egyforma keresztmetszetűnek kell lennie.
Viszont szerintem a hifi esetében, tegyük félre a tankönyvet, mert ha az alapján fejlesztenénk a hifi rendszereink kábelezését, akkor nem lenne túl előre mutató, innovativ a végeredmény.
Nyilván az előirások szabta kereteken belül igen is ajálott, és kell is kísérletezni, mert az visz előre.
Én magam jónéhány fonott tápkábelt elkövetem már, többféle koncepció alapján, úgy egy évvel ez előttig.
Konkrét összehasonlítási alapom van(vagyis már csak volt), Neotech OCC drótokból font kábelekkel.
Egyszerre készítettem SOCT-16 drótból 3, és 4 vezetős tápkábelt, ez utóbbinál a LessLoss filozófiáját követve, a fázis vezetőt megdupláztam. A két kábel ugyan olyan hosszban, és ugyan olyan csatlakozókkal készült, és egyszerre lettek használatba véve, bejáratva, de valamiért mégis egy kicsivel a 4 vezetős nyújtott jobb teljesítményt. Hogy miért is van ez? Nem tudom. Lehetne keresni rá a fizikai magyarázatokat(amiket szerintem nem találnánk meg), de szerintem ezekre nincs is szükség, mert Mi inkább arra vagyunk kiváncsiak, amit a fülünkkel hallunk, és nem arra, hogy mit mond a fizika, ha mond erre egyáltalán valamit.
Sokkal egyszerűbb tenni egy próbát a megoldással, mint a fizikai magyarázatokat kutatni.
Tudomány? Elég ehhez a középiskolás fizika. A táplált készülék nem "látja" melyik érintkezőn kapja a fázist és nullát, Sőt, shcuko formátumú csatlakozókkal kötelező felkészülni a fordított polaritásra. Hifisek néhány készüléknél kifigyelnek csekély eltérést a két fajta polaritás között.
A fázis és nulla vezetőn minden pillanatában azonos értékű áram halad, de ellentétes irányban. Ez akkor is igaz, ha nem egy-egy vezetéken halad az áram. A közeli vezetőkben ellentétes irányba haladó áramok pozitív hatása az áram keltette ellentétes fluxus irányú mágneses mezők részbeni, vagy teljes kioltása. Ebből a szempontból is érdektelen, hogy az áram melyen vezetőn folyik.
Egyetlen dologban van különbség a két vezető között az, hogy a nulla vezető feszültség változása terhelő áram hatásra kb +/-1VRMS, fázis oldalé 230V+/-1VRMS. Mi lehet ennek a hatása? Nulla vezető potenciálban közel van a PE földeléshez, azzal az eltéréssel, hogy a PE-ben nem folyik üzemi áram, csak valami szivárgó/árnyékolási kapacitív áram.
Ez a hatás változik-e abban az esetben, ha nem azonos érszámon, és esetleg eltérő feszültségesést okozó vezető ellenálláson folyik az áram? Ez mélyen az ezotéria kategória. Szerintem bőven elhanyagolható.
Van még egy érdekes speciális eset. A szimmetrikus szekunderű leválasztó trafóval. Ami a fázis és nulla vezetőre is azonos, de ellentétes fázisú névleges 115VAC feszültséget ad. Ennél aztán hót mindegy, hogy is vannak a vezető erek szétosztva.
Egyébként létezik egy "villanyszerelési" előírás, hogy a fázis és nulla vezető(k)nek azonos keresztmetszetűnek kell lenni. Ha valamelyik mégis nagyobb lenne, akkor is szabály, hogy egyik sem lehet kevesebb, mint a vezetéket megtápláló biztosítékhoz tartozó minimális keresztmetszet. Vagyis zárlati áramnál a biztinek kell oldani, nem pedig a vezetéknek megégni, kigyulladni. Ezt egy kicsit cifrázza az, hogy ha több vezető adja össze a biztonságos keresztmetszetet, akkor akkor sem szabad megégni a vezetőnek, ha több vezetőből csak egyik szállítja a zárlati áramot. Tehát egyenként is szükséges a zárlati áram biztonság.
