Audiophile ösvény és tápszűrő kondicionáló

[Voyager]

Igen

És nem okoz föld -potenciál különbséget, vagy -hurok problémát? Mondjuk az utóbbi nem probléma, ha egyéb eszköz nem kapcsolódik galvanikusan más hálózatról a hifihez.

Ezt hogy érted?
Brummos e a hang vagy ilyesmi?
A hálózathoz ELVILEG nem kapcsolódik.
A leválasztó trafótól 2x115V jön az ösvényen.A földhöz képest.
Az lehet,hogy a TV lan kábelén vagy a hdmi kábelen keresztül mégis csatlakozik a ház földjéhez..
Mert a TV a hálózatba van bedugva.
Lehet ki is próbálom mi van ha azt is az ösvényre dugom....

Szerintem a TV kettős szigetelésű, tehát nincs földelése. Esetleg a (kábel TV) koax árnyékolása, vagy ha nincs galvanikusan (azaz optikai kábellel) leválasztva a szolgáltató ethernet kábele, akkor az okozhat ilyen gondot.

[Voyager]

Nálam elsősorban a koncepció az volt, hogy a tápkábeleim aranyozott érintkezőivel megegyező kontakt legyen kiépítve.

Szimpatikus, és nem annyira horror az ára.
Neked ilyen van ?
Beköthetőek úgy, hogy a kábel egyben fusson végig, ne kelljen megszakítani minden aljzatnál ?

Igen, két szobában is ilyennel van kiépítve a fali csatlakozó. Szerintem csillagpontosan érdemes kötni, tehát minden terminál egy közös pontba (gyűjtősínre) csatlakozik.

[Rock60]

Nálam elsősorban a koncepció az volt, hogy a tápkábeleim aranyozott érintkezőivel megegyező kontakt legyen kiépítve.

Szimpatikus, és nem annyira horror az ára.
Neked ilyen van ?
Beköthetőek úgy, hogy a kábel egyben fusson végig, ne kelljen megszakítani minden aljzatnál ?

[supravox]

A hifid más földre nincs is kötve, csak erre a szondára ?

Igen

És nem okoz föld -potenciál különbséget, vagy -hurok problémát? Mondjuk az utóbbi nem probléma, ha egyéb eszköz nem kapcsolódik galvanikusan más hálózatról a hifihez.

Ezt hogy érted?
Brummos e a hang vagy ilyesmi?

A hálózathoz ELVILEG nem kapcsolódik.
A leválasztó trafótól 2x115V jön az ösvényen.A földhöz képest.
Az lehet,hogy a TV lan kábelén vagy a hdmi kábelen keresztül mégis csatlakozik a ház földjéhez..
Mert a TV a hálózatba van bedugva.
Lehet ki is próbálom mi van ha azt is az ösvényre dugom....

[Voyager]

Nálam ez a szonda csak a hifi miatt lett elkészítve.
A hangra gyakorolt hatása egészen váratlan volt.

A hifid más földre nincs is kötve, csak erre a szondára ?

Igen

És nem okoz föld -potenciál különbséget, vagy -hurok problémát? Mondjuk az utóbbi nem probléma, ha egyéb eszköz nem kapcsolódik galvanikusan más hálózatról a hifihez.

[Voyager]

Esetleg ha beépíthető kell. (ebből többel fel lehet szerelni egy táblára - rosszabbat nem vennék)
https://www.audiophonics.fr/en/schuko-i ... 15491.html

Köszi...
Minden képen beépíthetőt szeretnék, a falban lenne a mostani 2 x 5 aljzat helyére.
A Viborg biztosan jobb, mint a Sedna ?

Fogalmam sincs, nem tudom milyen az.

Nálam elsősorban a koncepció az volt, hogy a tápkábeleim aranyozott érintkezőivel megegyező kontakt legyen kiépítve.

[supravox]

Nálam ez a szonda csak a hifi miatt lett elkészítve.
A hangra gyakorolt hatása egészen váratlan volt.

A hifid más földre nincs is kötve, csak erre a szondára ?

Igen

[Rock60]

Esetleg ha beépíthető kell. (ebből többel fel lehet szerelni egy táblára - rosszabbat nem vennék)

https://www.audiophonics.fr/en/schuko-i ... 15491.html

Köszi...
Minden képen beépíthetőt szeretnék, a falban lenne a mostani 2 x 5 aljzat helyére.
A Viborg biztosan jobb, mint a Sedna ?

[Rock60]

Nálam ez a szonda csak a hifi miatt lett elkészítve.
A hangra gyakorolt hatása egészen váratlan volt.

A hifid más földre nincs is kötve, csak erre a szondára ?

[Voyager]

Lehet, hogy inkább az elosztó topicba való, de nem elosztó. Nem is ösvény...
Az lenne a kérdésem, ismer-e valaki olyan sorolható, vagy egyben 5 darabos dugalj aljzatot, ami magasabb minőséget képvisel, mint az elterjedt Sedna, Legrand, stb, villanybolti típusok ?
Köszi.

Igen, bár ez elosztó. (nincs benne semmilyen szűrés, így magad eldöntheted, hogy akarsz-e vagy nem)

https://www.audiophonics.fr/en/multiplu ... 17160.html

Esetleg ha beépíthető kell. (ebből többel fel lehet szerelni egy táblára - rosszabbat nem vennék)

https://www.audiophonics.fr/en/schuko-i ... 15491.html

[istvan01]

Az is jó megoldásra való törekvés ha több szondát ütsz le egymástól x távolságra?
És nyílván összekötöd őket.

Több földelő szonda párhuzamos hatásfoka alábbi szerint. 3-nál többre is kb az az ideális, ha a szondák oldal távja kb mint a talajban hosszuk.

[supravox]

3m-es.
De nem tövig vered be a földbe
Ezt is vicces volt a létra tetejéről kalapálni

Nálam az utolsó, leghosszabb, épülettől legtávolabb szonda így néz ki, vissza temetés előtt, 10mm-es köracéllal bekötve, szigetelve. 6m-es köracélból 1m levágva, árok-gödör ásó-lapáttal kimélyítve 1,5m-re. Rúd bele állít, létráról 5kg-os kalapács testedzéssel. A rúd alja lehet 6,5m kb. Profi villanyászok ezt Hilti kalapáccsal, spéci kemény ütőfejjel csinálják, de 5m-est nem szívesen vállalnak.
A talaj éppen hogy földnedves áprilisban 1,5 mélyen. 40évvel ezelőtt talajvíz itt 50cm mélyen téli olvadás után megjelent. Most hol van? nem tudom.

Az is jó megoldásra való törekvés ha több szondát ütsz le egymástól x távolságra?
És nyílván összekötöd őket.
Nálam ez a szonda csak a hifi miatt lett elkészítve.
A hangra gyakorolt hatása egészen váratlan volt.
A spéci kábellel együtt megállt olyan 45ezer ft-ból.
Nem euróból

[istvan01]

3m-es.
De nem tövig vered be a földbe
Ezt is vicces volt a létra tetejéről kalapálni

Nálam az utolsó, leghosszabb, épülettől legtávolabb szonda így néz ki, vissza temetés előtt, 10mm-es köracéllal bekötve, szigetelve. 6m-es köracélból 1m levágva, árok-gödör ásó-lapáttal kimélyítve 1,5m-re. Rúd bele állít, létráról 5kg-os kalapács testedzéssel. A rúd alja lehet 6,5m kb. Profi villanyászok ezt Hilti kalapáccsal, spéci kemény ütőfejjel csinálják, de 5m-est nem szívesen vállalnak.
A talaj éppen hogy földnedves áprilisban 1,5 mélyen. 40évvel ezelőtt talajvíz itt 50cm mélyen téli olvadás után megjelent. Most hol van? nem tudom.

[supravox]

Az épületek csatlakozási pontjánál lévő földelő nem érintésvédelmi célokat szolgál, hanem potenciálrögzítést. A földelő ellenállása emiatt érdektelen, ezért csak kiviteli előírások vonatkoznak rá. Pl. 2m-es rúdföldelő, stb. Mérni sem kell, mert nullázás van, ahol hurokellenállást mérünk.

Akkor a 2 m a földben rendben van ?
Most, hogy mondod, rémlik, hogy a villanybolból is kb 3 - 3.5 méteres szondákkal sétálnak ki a szakik...

3m-es.
De nem tövig vered be a földbe
Ezt is vicces volt a létra tetejéről kalapálni

[istvan01]

Az épületek csatlakozási pontjánál lévő földelő nem érintésvédelmi célokat szolgál, hanem potenciálrögzítést. A földelő ellenállása emiatt érdektelen, ezért csak kiviteli előírások vonatkoznak rá. Pl. 2m-es rúdföldelő, stb. Mérni sem kell, mert nullázás van, ahol hurokellenállást mérünk.

Akkor a 2 m a földben rendben van ?
Most, hogy mondod, rémlik, hogy a villanybolból is kb 3 - 3.5 méteres szondákkal sétálnak ki a szakik...

A talaj sehol sem homogén. Táblázatok vannak talaj fajtákra fajlagos ellenállás 10 - 2000ohm.m között. Nedves tőzeg, száraz sziklás-kövesig. A talaj felső 1-2m-re erősen időjárás függő és mindig szárazabb, nyáron nagyon is, mint lentebb. A talajvíz erre jó lenne, de egyre több helyen mélyebb és mélyebb a talajvíz több okból is.

[istvan01]

Az épületek csatlakozási pontjánál lévő földelő nem érintésvédelmi célokat szolgál, hanem potenciálrögzítést. A földelő ellenállása emiatt érdektelen, ezért csak kiviteli előírások vonatkoznak rá. Pl. 2m-es rúdföldelő, stb. Mérni sem kell, mert nullázás van, ahol hurokellenállást mérünk.

Ez így csak villanyszerelős elhanyagolás. Vizsgán sanszos. A minimum földeléshez kötelező árammérő közeli földelő szonda, ami kötelezően a nullázó sínen keresztül kapcsolódik a közmű PEN hálózathoz. Ellenben kell annak lehetőleg alacsony ellenállásúnak lenni ahhoz, hogy pl a PEN vezető leszakadása után is legyen valamennyi érintés védelem. Az én családi házamnál ez az eset 30 évvel ezelőtt megtörtént. Utcai légvezetékről PEN leszakadt a ház felé. Bizony, akkor még AVK sem volt a lakásban, gyenge és száraz talajban 2m-es szonda semmit sem védett. Csodával volt határos, megúsztuk. De ez a három fázison asszimmetriát okozott, feszültség fel egyiken, több készülék emiatt kipurcant. Telefon DÉMÁSZ-felé, PEN majd vissza kötve.

Lakás nagy felújításnál kapott új mérőt, AVK-t, szondát, majd szondák sorozata, amikor kiépítettem a ház villám védelmét B típusú körben sok földelővel. Talajban vízvezeték gáz vezeték is bekötve. A gázvezeték hozott erős földelés javulást, mert az a lakó körzetben, talajban fémcsöves, hegesztett. Az utcai vízvezeték már műanyag, annak hatása így elhanyagolható.

[Rock60]

Az épületek csatlakozási pontjánál lévő földelő nem érintésvédelmi célokat szolgál, hanem potenciálrögzítést. A földelő ellenállása emiatt érdektelen, ezért csak kiviteli előírások vonatkoznak rá. Pl. 2m-es rúdföldelő, stb. Mérni sem kell, mert nullázás van, ahol hurokellenállást mérünk.

Akkor a 2 m a földben rendben van ?
Most, hogy mondod, rémlik, hogy a villanybolból is kb 3 - 3.5 méteres szondákkal sétálnak ki a szakik...

[József1960]

Az épületek csatlakozási pontjánál lévő földelő nem érintésvédelmi célokat szolgál, hanem potenciálrögzítést. A földelő ellenállása emiatt érdektelen, ezért csak kiviteli előírások vonatkoznak rá. Pl. 2m-es rúdföldelő, stb. Mérni sem kell, mert nullázás van, ahol hurokellenállást mérünk.

[Rock60]

Ja és a hifitől 4m-re sikerült egy 3m-es földszondát 2m-re lekalapálni a földbe.
A földelést onnan kapja a cájg.

Minden földelőnek a legfontosabb feladata az akármilyen okból feszültség alá kerülő fémrészeknek érintés védelme. Ha ez megtörténik, akkor a földelő felé áramnak kell folyni talajba. Ekkor az áram nagysága a földelési ellenállástól függ. Ennek az áramnak le kell oldani a túláram védő biztosítékot adott időn belül. Ha ez az földelés pl 20ohm, akkor 230/20=11,5A folyik el rajta. Ez csak a 10A-es biztosítékot fogja valamikor leoldani. Nem, nem azonnal, ahhoz ennek többszöröse kell.

A grafikon szerint 30 - 40 Ohm supravox föld szondája. Ez kb. 6 - 8 A...

Igaz, nálunk sem tudom hogy mennyire ütötték le a villanyászok, mikor épült a ház...

[istvan01]

Ja és a hifitől 4m-re sikerült egy 3m-es földszondát 2m-re lekalapálni a földbe.
A földelést onnan kapja a cájg.

Egy lényeges dolgot felejtenek el a hifihez dedikált földelést építők. Minden földelőnek a legfontosabb feladata az akármilyen okból feszültség alá kerülő fémrészeknek érintés védelme. Ha ez megtörténik, akkor a földelő felé áramnak kell folyni talajba. Ekkor az áram nagysága a földelési ellenállástól függ. Ennek az áramnak le kell oldani a túláram védő biztosítékot adott időn belül. Ha ez az földelés pl 20ohm, akkor 230/20=11,5A folyik el rajta. Ez csak a 10A-es biztosítékot fogja valamikor leoldani. Nem, nem azonnal, ahhoz ennek többszöröse kell. De van egy másik szabály is. A feszültség alá kerülhető érinthető fémes dolgok megengedett legnagyobb feszültsége max 50V lehet. Erre bizony a 20ohmos földelési ellenállás teljesen alkalmatlan.
Szerencsére van erre is megoldás.
1/ 20-30 éve lakó környezetben kötelező az AVK-FI áram védő relé beépítése. Ezzel jóval a 11,5A megindulása elején oldható a fázis hálózat.
2/ A környezet minden földelése, talajjal érintkező fémtestek potenciál összekötése, bele értve a közműhálózat PEN vezetőjét. Igen, a közű PEN vezető a gyakorlatban az egyetlen olyan talaj felé kis ellenállás, ami 1-2ohm, vagy még kisebb ellenállást képvisel az előbbi áram levezetésekre. Hifis dedikált egy-szál földelőt viszont nem akarjuk közösíteni ezzel a meglehetősen zajos földelő hálózattal.

Azonban, az érintésvedelem kötelezően redundáns kell legyen. Nincs olyan technikai megoldás, ami örök életű, soha nem téveszt, minden fajta áram hibára jól és azonnal reagál. A jó földelés (számolni, mérni, ellenőrizni), a méretezett jó túláram védő, a jól működő AVK mindig szükséges. Az sem véletlen, azonos áram értékekre többféle zárlat védő, és AVK technikákat használnak. Feladata és biztonsági szintje szerint más és más.

Tehát a dedikált hifi földelő nem teljesen biztonságos. Sőt, van még egy dolog ezzel. Nincs teljesen zajtalan földelés lakott területen. Elméletben sok km távol lakott területtől, ahol nincs villamos vezeték(?), nincsenek villamos fogyasztók, ott közepesen nedves talajban 6-20m mélyen lehet találni zajtalan (kis zajú) föld potenciált.

[Rock60]

Lehet, hogy inkább az elosztó topicba való, de nem elosztó. Nem is ösvény...

Az lenne a kérdésem, ismer-e valaki olyan sorolható, vagy egyben 5 darabos dugalj aljzatot, ami magasabb minőséget képvisel, mint az elterjedt Sedna, Legrand, stb, villanybolti típusok ?

Köszi.

[kaef2]

Köszönöm, de nem szeretnék élni vele.

Ez például egy igen kiváló, A osztályú, kapcsoló üzemű tápos erősítő.
Egy több, mint 50 éve létező angol cégtől.

https://www.bartimexaudio.hu/termekek/e ... -50-detail

Félre ne értsd, nekem nincs bajom ezzel a technikával, csak pusztán nem érdekel. Sem időm, sem kedvem nincs tesztelgetni.
Biztosan jó erősítő lehet ez a Sugden, de ennyit én egészen biztos, hogy soha nem fogok tudni kiadni egy készülékért. Tehát felőlem szólhat akárhogyan, ezeket nem nekem gyártják.

Ez csak egy példa akar arra lenni, hogy még a régi bevált eszközök gyártása kapcsán ismertté vált, nagy hagyományú cégek is kísérleteznek új technológiákkal. Amik sokszor, meglepő módon és váratlanul, megoldást jelenthetnek másképpen nehezen megoldható problémákra is.

[zoli73]

Vegyél kapcsoló üzemű tápos végfokot, az biztosan nem fog búgni.
Van belőlük egy pár jó. Szívesen adok kipróbálásra egy prototípust is akár, de lehet persze más is.

Köszönöm, de nem szeretnék élni vele.

Ez például egy igen kiváló, A osztályú, kapcsoló üzemű tápos erősítő.
Egy több, mint 50 éve létező angol cégtől.

https://www.bartimexaudio.hu/termekek/e ... -50-detail

Félre ne értsd, nekem nincs bajom ezzel a technikával, csak pusztán nem érdekel. Sem időm, sem kedvem nincs tesztelgetni.
Biztosan jó erősítő lehet ez a Sugden, de ennyit én egészen biztos, hogy soha nem fogok tudni kiadni egy készülékért. Tehát felőlem szólhat akárhogyan, ezeket nem nekem gyártják.

[zoli73]

Hát ha megoldható lenne én 1 fázisra rábíznék mindent.
A maradék kettőre meg rákötnék egy megfelelő 400/230 leválasztótrafót..
Sztem a létező legjobb ami a hifi tápellátását érheti.
De csak tapasztalataim vannak.
Müszaki magyarázatot majd az istvan01
Már ha egyetért

Nem, nem magyarázok. Érvelni kell, szempontokat lehet felsorolni, aztán ki-ki elfogadja, vagy nem.
A 400/230V leválasztó trafónak is van előnye és hátránya is. A 230/230V leválasztóhoz képest jobb a közös módusú zajcsillapítása, differenciális csak kevéssel jobb. Hátránya, hogy mint minden trafó valahol zúg-búg, tehát csak úgy jó, erős túlméretezett és teljesítményre és gerjesztésre. Trafónak is valami saját hangja, Tehát el kell dugni a lakásban. Jobb ebben a toroid, kisebb feszültség esése, de annak DC érzékenysége mindig nagyobb mint az EI trafóknak. Az indítási (inrush) áramát is lassítani kell, erre is készülni kell.

Lakás kettő fázisát erre lefoglalni, a többi fogyasztót mind a harmadik fázisra? Ehhez alaposan meg kell gondolni a várható együttes fogyasztók áram igényét.

Erre volt egy erős példám sok évvel ezelőtt. Cégvezetőm megbízta a cég egyik villanyszerelőjét a teljesen felújított lakásában konyhája villamos hálózat kiépítésével, megadott helyeken konnektorokkal, világítással. Elkészült. Feleség letesztelte. Bekapcsolt sorban minden konyhai eszközt, mikró, hűtő, elszívó, mosogatógép, kerámia tűzhely stb. Az egy dolog, hogy lehúzta a kismegszakítót, megszakítókat, de több helyen megégett a vezeték, konnektor. A nagyobb fogyasztókat illik mindig külön leágazásról vezetékezni, biztosítani, ez az egyeztetés elmaradt.

Sajnos felénk, a környékünkön ez az asszimetrikus terhelés nagyban van meg.
Biztosan emlékszel még a közel 2 évvel ez előtti levelezésünkre, mikor azt segítettél kideríteni, hogy miért kapcsolnak ki spontán az erősítőim.
Végül ezt is az asszimetrikusan terhelt fázisokra lehetett viszavezetni. Ezt a villanyszerelő mesélte nekem, aki végül megoldotta a problémát úgy, hogy megmérte, majd átforgatta a fázisokat olyan módon, hogy oda kerüljön a legerősebb(legmagasabb feszültséget produkáló) fázis, ahol a rendszer van. A problémák ezzel egyszeriben meg is oldóttak, és később ugyanerről a fázisról lett indítva az ösvény is.
A szerelő azt mesélte nekem, hogy nálunk szinte az egész faluban ez a probléma, szinte az összes trafó asszimetrikus terhelésben dolgozik, mert a szolgáltató(E-ON) szerelői nem forditanak figyelmet arra, hogy az újonnan, vagy fogyasztásmérő csere után végzet rákötéseknél, az egyfázisú fogyasztókat, a kevésbé terhelt fázisra kössék. Hanem arra kötik, amelyik közelebb van, jobban kézre esik, mikor felmászik az oszlopra.
Sajnos ebből adódnak olyanok, hogy amíg az egyik fázison 228-236V közöti értékeket lehet mérni(végül erre kötöttem az ösvényt), addig a másikon 205-214V közötti értékek jöttek, sőt, nem egyszer még 200V alá is bekacsintot, és ezt már az erősítőim nem tolerálták. A szerelő szerint ez nem csak az asszimetrikus terhelés miatt van, hanem azért is, mert messze vagyunk a trafótól, és így már a sok fogyasztó miatt, feszültségesés is hozzájön, és ez produkál ilyen kórosan alacsony feszültséget.
Nyilván a szolgáltatónak fejlesztenie kellene, mert 1-1 trafóra már túl sok fogysztó van kötve, és maximális terhelésen műkődnek, így nem ritkák az üzemzavarok.
Van olyan környékbeli ismerősünk, akinek pont ez a leggyengébb fázis jutott(1 fázis van), és már nem egy káreseményük volt bizonyítottan e miatt. Legutóbb a riasztóberendezés romlott el, és bizonyithatóan az elégtelen feszültség miatt. Végül a szolgáltató fizetett nekik kártérítést, ill. Negyedévente kapnak 5e Ft kötbért egészen addig, amíg a szolgáltató nem fejleszti a hálózatot.
Tehát lehetnek anomáliák jócskán, amik az emberek mindennapi életét megkeserítik, Mi meg itt azon kesergünk, hogy hogyan tudnánk méginkább tökéletesíteni a rendszerünk tápellátását.

Ui.: A leggyengébb fázis, most nálunk a konyhai dugaljakba került, és hallhatóan a mikró nehezen boldogul róla. Lehet e miatt idő előtt beadja a kulcsot.

[kaef2]

Ez már nekem is megfordult a fejemben, de az esetemben ez sehogy sem kivitelezhető. Egyik barátom, a saját készítésű erősítőiben rendszeresen alkalmazza ezt nagy sikerrel, de kizárólag toroid trafóknál.
Egy toroid trafónál ez viszonylag egyszerűen kivitelezhető, számtalan ilyennel talalkoztam már, de az én végerősítőmben El vasmagos trafó van, ami a két oldalán 4-4 csavarral van rögzítve a készülékházhoz, ill. egy harmadik oldalán vannak a kivezetései. Sokat nézegettem, hogy miféle búrát lehetne készíteni rá, amit utána kiönteni műgyantával, de sajnos ez nem igazán kivitelezhető. Így marad a búgás.

Vegyél kapcsoló üzemű tápos végfokot, az biztosan nem fog búgni.
Van belőlük egy pár jó. Szívesen adok kipróbálásra egy prototípust is akár, de lehet persze más is.

Köszönöm, de nem szeretnék élni vele.

Ez például egy igen kiváló, A osztályú, kapcsoló üzemű tápos erősítő.
Egy több, mint 50 éve létező angol cégtől.

https://www.bartimexaudio.hu/termekek/e ... -50-detail