lehoako írta: ↑2019.11.05., kedd 16:37
Tök nagy ívben lecsokizod, amit írok?
A link alatt ezt írja:
"204. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch, x vagy q betű van, a következőképpen járunk el:
A ch-t, ha h-nak ejtjük, megtartjuk: jacht, mechanika, mechanikus, monarchia, pech, technika, technikus stb."...
Idegen eredetű keresztnevek és földrajzi nevek? Melyik csatornát nézed? / Jahhhh... már értem. Valami TULAJDONNÉV-magyarázat közelébe kerültél. A tulajdonnevek nem számítanak jövevényszónak, mert tulajdonnevek. Mindig minden nyelven ugyanazt a valakit/valamit jelentik, mint az eredeti nyelven, átírni se szoktuk őket fonetikusan, csak, ha nem latin betűs az eredeti nyelvük.
OK, rádhagyom, hififórumos vita ez, amiben Neked van igazad.
Akkor még egyszer válaszolnék, mert tényleg érdekes ez a vitastílus, és mivel volt, aki belájkolta a dolgot, talán mást is érdekel, akit meg idegesít (nyilván van ilyen) az át tudja ugorni.
Igazad van, reggel a nagy sietségben véletlenül úgy láttam, hogy a helyesírási szabályzat 209. pontjára mutat a link, pedig tényleg az általad idézett 204-esre mutat. (ráadásul, mivel elég biztos voltam (és vagyok is) abban, hogy igazam van, nem böngésztem végig az egész cikket,amit belinkeltél. Most megtettem.) Tehát ebben tévedtem, de azt hiszem, ez nem érinti a lényeget, és a reakciód megint csak azt mutatja, hogy nem megérteni akarod a jelenséget, hanem egyszerűen csak hibákat keresel abban, amit írtam. Ezért meg sem nézed pl., hogy amit meg most beidézel, az a helyesírási szabályzatban az
idegen szavak átírására vonatkozik, és nem kifejezetten a jövevényszavakkal áll kapcsolatban. Hogy akkor miért linkelték be a dolgot a jövevényszavak átírása c. szócikkbe? Ezt a szócikk elején elmagyarázzák, és ez a dolog lényegével áll összefüggésben, (az ilyesmikre kellene összpontosítanod, ha a dolgot akarod megérteni, és nem arra hogy én figyelmetlenségből milyen rossz hivatkozásokat írok): "A jövevényszavakat (idegen nyelvekből eredő, de a magyarban elterjedt szavakat) eleinte eredeti alakjukban írjuk (ilyenkor még idegen szónak számítanak) "
Ez a kicsit szerencsétlen megfogalmazás azt jelenti, hogy a jövevényszavak idegen szavakból lesznek idővel (De ez előtt még nem jövevényszavak (ez világos a jövevényszó szócikkból) csak rossz a megfogalmazás).
Ebben az esetben két eset lehetséges: "majd ha közismertté válnak, két eset lehetséges: sok esetben jóváhagyják a magyaros írásmódot – olykor az eredeti nyelvi alakhoz legközelebbi formában, máskor módosulásokkal, máskor viszont megőrződik az idegen írásmód szerinti írás " Tehát azért utalnak az idegen szavak átírására, mert bizonyos idegen szavak, akkor is megtartják az eredeti írásmódjukat, amikor már jövevényszóvá válnak. (bár az alábbiakból világos lesz, hogy ez a ritkább eset) Tehát az, amit idézel, egyáltalán nem lányeges abból a szempontból, hogy a 'psziché' szó jövevényszó-e vagy idegen szó.
Ha jövevényszó lenne, akkor ebbe a ritka kategóriába tartozna,
de nem az.
Hogy miért? Megpróbálom neked összefoglalni a lényeget, ami miatt majdnem hogy biztos vagyok benne, hogy igazam van.
1) A jövevényszó alapesete az, amikor átveszünk egy idegen szót valamire, amire nincs magyar szó. Ez az ami alapból megadja a jövevényszó és idegen szó megkülönböztetés értelmét. Ezért hozzák általában az asztal szót példának, amit talán a letelepedéskor vettünk át az itt levő szlávoktól (stol) (valszeg a nomád életmódban nem kellett egy külön ilyen szó, vagy valami ilyesmi), és ezért emeli ki az általad belinkelt lista külön a modern idegen szavakat (ha megnézed ezek gyakorlatilag mind olyanok, amelyekre nincs pontosan megfelelő magyar szinonima. Nyilván (többek között) ezért nem szerepel a listádon a psziché szó (az nem ilyen).
2) A wiki szócikkből az is kiderül, hogy 1-en kívül úgy is keletkeznek/tek jövevényszavak, hogy egy idegen szó, amire ugyan van magyar szó kiszorítja azt (a másik sztenderd példa a 'sógor', ami nyilván a 'Schwager'-ből lett, kiszorította a 'rér'-t vagy mit. Nyilván egy ideig együtt volt a Schawager meg a rér, aztán lett csak az első, aztán már magyarosan írtuk, és lett belőle sógor és eltűnt a rér) Mivel ez egy hosszabb folyamat azért van olyan időszak is, hogy a két szinonim szó még együtt létezik, de amikor jövevényszó lesz belőle, addigra általában már nem (mivel a szó alapértelmét ez adja), és akkor általában eltűnnek belőle az idegen betűkapcsolatok (igen, igazad van, nem mindig, és az előbbiek miatt ez egy spektrumszerű dolog, de amikor pl. olyan régen használt szavak, mint a psziché, jövevényszavakká válva nem íródnak át magyarosra, azt a Te listád is 'kuriózumként' említi, tehát ez elég ritka.)
Ezek miatt - tehát azért mert a jövevényszó két legfontosabb jellemzője nem igaz a 'psziché' szóra - én (na jó ennyit engedek neked)
nagyon valószínűnek tartom, hogy - legalábbis még napjainkban - a 'psziché' még nem jövevényszó.
Befejezhetjük, én legalábbis csak akkor fogok reagálni, ha azt látom, hogy a dolog lényegén elgondolkodsz, és végre írsz valami lényeget érintő tartalmi elemet az álláspontod mellett, és nem csak az én 'hibáimba' kapaszkodsz. (Azt pl. megírhatnád, ha már ennyire nem értesz egyet velem, hogy
szerinted akkor mi a különbség az idegen és a jövevényszavak között, mert erről eddig bölcsen hallgattál).