Ez tökéletes bele.
https://www.audio-technica.com/cms/cart ... index.html
Köszönjük a korrekt és szakértői hozzászólást.LIMAR írta: ↑2019.03.28., csüt. 22:51A különböző tűprofilok eltérő nagyságú felületen érintkeznek a barázdával.
A legkisebb felületen a kúpos és az elliptikus tű érintkezik a barázdával. Ugyanolyan tűerő esetén a barázda felületét és a tűt érő nyomás ezeknél a legnagyobb. A line contact tűprofilok nagy felületen érintkeznek. Ezeken belül is a Micro Ridge tű érintkezik a legnagyobb felületen egy vonal mentén. Így ennek a kopása a legkisebb. Mindehhez hozzájön az MR tű kialakítása miatti konstans érintkezési felület a barázdával. Az összes többi profil esetén a tű folyamatos kopása miatt a barázdával érintkező felület egyre nő, a barázda letapogató képesség egyre csökken. A hangminőség lassan, de folyamatosan romlik újkorától. Az MR tűnél a hangminőség konstans, amíg a tű "válla" el nem kopik teljesen. Ez elég hosszú idő. Én még nem találkoztam teljesen elkopott MR tűvel. Az enyém is tíz éves lesz már, de a válla a tűnek még jól látható. Pár éves tűk hegyén már jól látható, hogy a barázda egy sík felületet csiszolt a gyémántra.
A tű élettartama nem csak a profiltól függ, hanem a tű anyagától is. Nem mindegy, hogy ipari gyémántot raknak egy foglalatba, vagy a tű teljes teste természetes gyémánt. A jobb gyártók úgy csiszolják a tűiket, hogy a barázdával érintkező felület a gyémánt kristályrács irányába esik, így az ott a legkeményebb. Gyönyörű VdH tűket látok 10-20 évesen is. De sajnos néhány éves gyakorlatilag teljesen elkopott gyenge minőségű gyémántokkal is találkozom sűrűn.
Lehet, hogy rosszul fogalmaztam , de pont erről írtam.zoli73 írta: ↑2019.03.28., csüt. 22:21Ha jól tudom, a magasabb tűnyomás, nem rövidíti a tű élettartamát, sőt. Persze itt az ajánlott határértéken belüli magasabb tűnyomásra gondolok. Igen, sok mindentől függ egy tű élettartama, beállítás, lemezek állapota, tű tisztán tartása, stb., de engem konkrétan a tűprofilok elenálló képessége érdekelt volna, természetesen rendeltetésszerű használat mellett, precízen beállítva.SoundMania írta: ↑2019.03.28., csüt. 21:10Ez egy érdekes kérdés, de sztem "rendszerben" kell gondolkodni!
Egy kisebb,finomabb tűhöz úgy láttam kisebb tűerő szokott tartozni. Így valószínűleg nem a tűprofil hatarozza meg elsősorban az élettartamot. Bár úgy gondolom valamivel rövidebb élettartamúak lettek a tűk egy ideje és nem csak az olcsóbb hangszedők esetében. Ezért (is) inkább ismét egy régi típust választottam legutóbb. Szerencsére valóban nem kopott a tűje. 1992-2005-ig gyártották ha jól tudom . Az enyém 1993-as példány. Egy újabb példányú hasonló termékkel is találkoztam már amit 2011-ben gyártották és 2014-ben már szét volt kopva az ugyanolyan típusú tűje.
A különböző tűprofilok eltérő nagyságú felületen érintkeznek a barázdával.
Ha jól tudom, a magasabb tűnyomás, nem rövidíti a tű élettartamát, sőt. Persze itt az ajánlott határértéken belüli magasabb tűnyomásra gondolok. Igen, sok mindentől függ egy tű élettartama, beállítás, lemezek állapota, tű tisztán tartása, stb., de engem konkrétan a tűprofilok elenálló képessége érdekelt volna, természetesen rendeltetésszerű használat mellett, precízen beállítva.SoundMania írta: ↑2019.03.28., csüt. 21:10Ez egy érdekes kérdés, de sztem "rendszerben" kell gondolkodni!
Egy kisebb,finomabb tűhöz úgy láttam kisebb tűerő szokott tartozni. Így valószínűleg nem a tűprofil hatarozza meg elsősorban az élettartamot. Bár úgy gondolom valamivel rövidebb élettartamúak lettek a tűk egy ideje és nem csak az olcsóbb hangszedők esetében. Ezért (is) inkább ismét egy régi típust választottam legutóbb. Szerencsére valóban nem kopott a tűje. 1992-2005-ig gyártották ha jól tudom . Az enyém 1993-as példány. Egy újabb példányú hasonló termékkel is találkoztam már amit 2011-ben gyártották és 2014-ben már szét volt kopva az ugyanolyan típusú tűje.
Nem lehet, hogy azért, mert az egyiket használták a másikat meg nem?SoundMania írta: ↑2019.03.28., csüt. 21:10Szerencsére valóban nem kopott a tűje. 1992-2005-ig gyártották ha jól tudom . Az enyém 1993-as példány. Egy újabb példányú hasonló termékkel is találkoztam már amit 2011-ben gyártották és 2014-ben már szét volt kopva az ugyanolyan típusú tűje.
Ez egy érdekes kérdés, de sztem "rendszerben" kell gondolkodni!
hogy hasonul ezekhez a Shure type IV? csak kivancsisagbol bol kerdezzem ,mert nekem bejon a hangja... van meg type II is mellette tertaleknak, de a 103-as mindig izgatta a fantaziam.
A képet látva felvetődött bennem egy kérdés. A tűprofilok között van különbség tartósságban(élettartam), vagy sérülékenységben? Tapasztalatok?
Oké, de nincsenek is egy kategóriában ár szempotjából. Viszont ha a Denon ugyanezt a tűszárat és tűt megkapja mint az ACE akkor van csodálkozás.
Közben megtaláltam a csavart is ami oldásával a kart lehetne forgatni, de elég lehetetlen helyen van. Nem mission impossible azért, de látszik a kar tervezésénél nem volt szempont az, hogy az azimuth-ot állítgassa bárki is. Részemről örülök neki, hogy "elengedte" a ragasztó a másik végén, mert így van esély beállítani rendesen. Viszonylag nagy erőt kell kifejteni, hogy elforduljon a headshell, tehát szerintem nem kell vele foglalkozni, én inkább nem ragasztgatnám, és mivel az ember nem forgatja sokat, ezért még "szorulós" marad jó sokáig anélkül, hogy újra kellene ragasztani, vagy komolyabban felújítani. Nekem most egészen jól összeállt a cucc.
Fú. Ez egy ősöreg kar, amit nem is gyártottak sokáig.
Szoval akkor allitsam a tanyert vizszintbe es dobjak ra a headshell tetejere egy mini vizmerteket miutan leengedtem a lemezre a tut es legyen vizszintes azt jonapot? Jol ertem?Pointe írta: ↑2018.09.05., szer. 18:23A gyári hangszedőknél valóban előfordulhat 1-3 fok szöghiba, ami kétségtelenül kihallható egy csúcs high-end rendszeren, de egy Project Debut és egy Ortofon OM10 vonatkozásában nincs jelentősége, tényleg. Ha maga a hangszedő fűggőlegesen áll (a shell tetejére rakott mini libellával lehet ellenőrizni), akkor nagy baj nincs.
A mérőlemezes beállítás (Dr Feickert vagy AnalogMagik rendszerek) valóban képes tökéletes eredményre, de egyrészt rendkívül időigényes, másrészt meglehetősen drága szoftver + hardver kell hozzá, így gyakorlatilag csak a highend kategória csúcsán érdemes foglalkozni vele.
A Facebook csoportomban egyszer feltettem egy kérdést, kinek mennyit érne meg, ha tökéletesen be lenne állítva a lemezjátszója, de a válaszokban megjelölt összegek átlaga pont a tizede volt annak, amennyiért ezt a szolgáltatást rentábilisan nyújtani lehetne (beruházás + idő ráfordítás megtérülése), így ebbe az irányba inkább nem nyitottunk.
A gyári hangszedőknél valóban előfordulhat 1-3 fok szöghiba, ami kétségtelenül kihallható egy csúcs high-end rendszeren, de egy Project Debut és egy Ortofon OM10 vonatkozásában nincs jelentősége, tényleg. Ha maga a hangszedő fűggőlegesen áll (a shell tetejére rakott mini libellával lehet ellenőrizni), akkor nagy baj nincs.
Hat én azt a csavart most nem nagyon tudtam kiszúrni, de lefényképeztem a kart. Lehet, hogy valami mókolva van rajta? Esetleg a ragasztás engedte el, ahol a headshell össze lett rakva a karral?Pointe írta: ↑2018.09.05., szer. 17:55Valami nem stimmel. A ProJect Debut-k karja elvileg a klasszikus ProJect kar, nincs rajta headshell. Hátul, a csapágy és az ellensúly között van egy csavar, ami a helyén tartja a kart, és ezt fellazítva maga a kar körben forgatható. Elvileg így kellene az azimutot állítani.
Valami nem stimmel. A ProJect Debut-k karja elvileg a klasszikus ProJect kar, nincs rajta headshell. Hátul, a csapágy és az ellensúly között van egy csavar, ami a helyén tartja a kart, és ezt fellazítva maga a kar körben forgatható. Elvileg így kellene az azimutot állítani.
Köszi a gyors választ. Viszont a kérdésem lényegi részére nem kaptam választ, ami az volt hogy a nem pontosan beállított azimuth okozhat-e gondot a hangszedőnek és ami lényegesebb a lemezeknek...Majik írta: ↑2018.09.05., szer. 14:27Szia,blake írta: ↑2018.09.05., szer. 13:29Sziasztok.
Vásároltam egy régi Pro-Ject Debut lemezjátszót. Vettem bele egy Ortofon OM 10 cartridge-t. Sikerült raja beállítani protractorral és tűmérleggel mindent. A probléma csak az azimuth-tal van (bocs a sok angolért, de főleg külföldi oldalakon szocializálódtam). Szemre, fülre, kb.-ra beállítottam. Gyakorlatilag az egész headshell kézzel forgatható rajta. Nem látok csavart, vagy ilyesmit. Egyszerűen szorul a headshell a karon annyira, hogy ne forduljon el könnyen, de kézzel lehet mozgatni. Elég tróger megoldásnak tűnik, de mivel egy másodlagos lejátszónak építettem ezért nem audiofíliára törekszem. A kérdésem az lenne, hogy a nem tűpontosra (hanem csak fülre, szemre) belőtt azimuth okozhat-e kárt a lemezeimben és a stylusban, vagy csak a hang minőségére van hatással?
az azimuth-ot csak mérőlemezzel tudod beállítani pontosan, szemre csak a hangszedőtest pozícióját tudod beállítani, hiszen a tűt nem látod, nagyítóval is legfeljebb a tűszárat.
Az a kézzel forgatható shell egyáltalán nem biztos, hogy "tróger" megoldás. Ugyanígy kell trógerolni a Nottingham Analogue karjain is az azimuth-ot. Ami egyszerű, az még lehet nagyszerű is. Persze nem feltétlenül az....