Házimozi hangsugárzók és subwooferek

[ZolaBA]

Találtam egy ilyet... szerintem valahol ott kérdőjeles az elmélet, amikor a két sinust Pali összeadta.

http://clas.mq.edu.au/speech/acoustics/ ... forms.html

[gyulaipal]

Ezen a fórumon? Viccelsz?

Javaslom ezt megolvasni:...

Továbbküldhetem Füleleknek?

Bakker, elnézést mindenkitől, annyira "rágörcsöltem" a tartalomra, hogy nem pont annak címeztem a hozzászólást akinek a valóságban szántam.

Nyilván NEM Hiccusz volt a dolog célpontja, én az "ezen a fórumon" szavakra próbáltam reagálni azáltal, hogy külső, szakemberek által írt és lektorált forrást kerestem és linkeltem be, ahol ugyanez az állítás tényként van leírva.

Fapaci: bocsi, valóban NEM TE írtad azt a mondatot amit idéztem, de azért Te is "megérdemled" a "fejmosást" mivel Te az "5 utas hangfal" példáján keresztül mutattad be azt, hogy amit állítottam, az teljes marhaság volt. Márpedig az 5 utas eset CSAK tényszerű matematikai következménye a 2 utas esetnek, tehát ha 2 csatornás aktív váltásra igaz az állítás, akkor 5-re is (és minden más, 2-nél nagyobb egész számra is) igaz. Azzal, hogy nem tényszerűen az általam leírt eredeti állítást cáfoltad meg, hanem annak egy következményét, semmi NEM változik: ha Te igazat írtál, akkor én marhaságot ... vegy fordítva. De amit én írtam, azt NEM én találtam ki, szakemberek is leírták ... tehát az én állításom igaz volt. Akkor viszont ki is írt itt marhaságot EGÉSZEN PONTOSAN? ... :-)

Az ilyen vitákból akkor maradnál ki, ha nem mondanál ellent annak, amit én (vagy más) leír. Persze NEM gond ha ellentmondasz és az különösen jó lenne, ha megmutatnád hol tévedtem ... pont ez lenne a szép a fórumozásban, hiszen több szem többet lát, több agyban több ötlet születik. De ha megcáfolod az állításomat (akár egy idétlen példával) akkor TE MAGAD döntöttél úgy, hogy részt veszel az ezután kialakuló vitában. Ha Te tévedsz néha, azzal sincs semmi gond ... hiszen én is sokszor tévedtem már és amikor a tények és az érvek ezt mutatták, elismertem és ettől nem lettem kevesebb szerintem.

Egyébként a múltkor, a "több hangszóró" témában is írtam egy marhaságot, később észrevettem, de kussoltam, azt vártam, hogy valaki (pl. aki ért a hangsugárzás témájának az alapjaihoz) észreveszi és kijavít. Ez nem történt meg, így most magamat javítom ki (és persze elismertem a hibámat is): a sorbakötött több hangszóró NEM sugároz ugyanannyi energiát a levegőbe, tehát NEM javul a hangsugárzás (szigorúan energetikai) "hatásfoka". A membrán által végzett rezgőmozgás sebességének a NÉGYZETÉVEL arányos a lesugárzott hangenergia, tehát a kitérés négyzetével (adott frekin). Fele membrán-kitérés NEGYED mennyiségű lesugárzott energiát jelent, ami a két hangsugárzón összesen is csak fele lesugárzott energia. A "csel" itt az, hogy minket igazából NEM a fizikai értelemben mért energia érdekel, hanem az adott távolságban érzékelt HANGNYOMÁS ... az viszont valóban EGYENESEN ARÁNYOS a membránok által súrolt (összes) felülettel. A helyes állítás tehát az, hogy DUPLA felületű hangszóró (2db) összesen fele hang-energia segítségével kelt azonos hangnyomást azonos távolságban, ezért FELE elektromos energia is elég neki. Számunkra a lényeg ugyanaz, de azért szomorú, hogy ezekkel az alapvető összefüggéssel a szakemberek nincsenek tisztában. Ez nekem olyan, mint ha én kiállnék a katedrára és előadást tartanék geometriából úgy, hogy a Euklideszi szerkesztés alapjaival nem lennék tisztában ...

[Luxor Audio]

Egyszer valaki leírná, hogy bocs Pali, de tévedtem?

Én több esetben is tévedtem Palival szemben, de ő is belátta néhányszor, hogy valamit benézett. Én a gyakorlat, ő az elmélet felül közelít, amik jó esetben találkoznak, de néha mégsem, amennyiben túl sok paramétert elhanyagolunk. Nincs nagy baj, csak az értelmét nem látom ezeknek a nyakatekert kérdéseknek, kisarkított elemzéseknek. Ketten, hárman elvitázgatunk úgy, hogy napokba telik, mire egyáltalán a kérdést megértjük, közben a fórumosok többsége egy mukkot sem ért az egészből, csak azt látják, hogy "Na, ezek már megint egymásnak estek..." és várják az eredményhirdetést, aminek nincs tétje. Magunkból hülyét csinálunk, mások elől meg elvesszük a helyet.

[Csutka]

Ezekből a vitákból kiderült már, hogy kinek van igaza?
Egymásnak ellentétes véleményekkel kezdődik, de Pali vitapartnerei egy idő után kifarolnak azzal, hogy ők másról beszéltek - és valóban elkezdenek másról beszélni.

Egyszer valaki leírná, hogy bocs Pali, de tévedtem?
Legalább földi halandók számára is világos lesz legalább az, hogy hol van az igazság.
Sajnos én csak pár szót értek belőle...

[TSanyi]

[quote=Hiccusz post_id=2312731 time=1542374608
Ezen a fórumon? Viccelsz?
[/quote]

Nem! Miért tenném, itt csak racionális, reálisan gondolkodó, sztereopiáktól, városi legendáktól, mítoszoktól mentes fórumosok vannak!

[Luxor Audio]

Fapaci, hogy a Te szavaiddal éljek: GONDOLD ÁT MÉG EGYSZER!

Úgy tűnik, már minden vitában engem látsz, de én inkább kimaradnék ezekből a sterilizált elméleti eszmefuttatásokból.

[Hiccusz]

Itt azért konszenzusra kellene jutni hiszen ez tudomány, nem izlés kérdése.

Ezen a fórumon? Viccelsz?

Javaslom ezt megolvasni:...

Továbbküldhetem Füleleknek?

[gyulaipal]

...ezt a negyed teljesítményt gondold át még egyszer, hátha akkor sikerül jobban átlátni...

Itt azért konszenzusra kellene jutni hiszen ez tudomány, nem izlés kérdése.

Ezen a fórumon? Viccelsz?

Javaslom ezt megolvasni:

https://en.wikipedia.org/wiki/Audio_power

Bocsi, tudom, hogy a Wikipédián marhaságok is lehetnek, de sok gyakorló elektromérnök közül csak észrevette volna valaki, ha ott is olyan hülyeségeket irkálnak, mint az az elektronikában kezdő, de érdeklődő amatőr Nelson Pass...

Ez a kedvenc részem:

" An additional advantage is that peak power handling is greater if the signal has simultaneous peaks in two different frequency bands. A single amplifier has to handle the peak power when both signal voltages are at their crest; as power is proportional to the square of voltage, the peak power when both signals are at the same peak voltage is proportional to the square of the sum of the voltages. If separate amplifiers are used, each must handle the square of the peak voltage in its own band. For example, if bass and midrange each has a signal corresponding to 10 W of output, a single amplifier capable of handling a 40 W peak would be needed, but a bass and a treble amplifier each capable of handling 10 W would be sufficient."

Bocsi, de ez betű szerint ugyanaz, amit én leírtam, csak itt minden teljesítmény érték 20x kisebb, tehát az én "2db 200W-os erősítő azonos hangnyomást ad, mint egy 800W-os" (aminek a lényege, hogy ÖSSZESEN FELE teljesítmény elégséges) szóval helyette "2db 10W-os erősítő azonos hangnyomást ad, mint egy 40W-os" példát írnak le, ami TÖKUGYANAZ, hisze a 2x10W ugyanúgy a fele az 40-nek.

Fapaci, hogy a Te szavaiddal éljek: GONDOLD ÁT MÉG EGYSZER!

És ismét jelzem, hogy NEM én állítom ezeket a dolgokat, hanem szakemberek. Én csak olvastam ezeket valahol és szöget ütöttek a fejembe. Csupán attól, hogy én olvastam valamit, NEM jelenti azt helyből, hogy az egy marhaság. Ha én olvasok egy állítást, először utána számolok saját "kútfőből" és ha én is ugyanazt a megoldást kapom a feladatra, csak akkor kezdek el valamit komolyan venni. Ennek is utána számoltam és nekem is ez jött ki...

[Hifilala]

...ezt a negyed teljesítményt gondold át még egyszer, hátha akkor sikerül jobban átlátni...

Itt azért konszenzusra kellene jutni hiszen ez tudomány, nem izlés kérdése.

Ezen a fórumon? Viccelsz?

Ez most előítélet Ha azt mondod,hogy igazam van,biztos nem fogom vitatni!

[Hiccusz]

...ezt a negyed teljesítményt gondold át még egyszer, hátha akkor sikerül jobban átlátni...

Itt azért konszenzusra kellene jutni hiszen ez tudomány, nem izlés kérdése.

Ezen a fórumon? Viccelsz?

[gyulaipal]

...ezt a negyed teljesítményt gondold át még egyszer, hátha akkor sikerül jobban átlátni...

Gondolkozhatok én azon, hogy adott feszültség mellett mennyi áram folyik át egy elektromos fogyasztón és ezáltal mennyi hő keletkezik, de bakker, ezt már nálunk sokkal okosabb emberkék 100 éve pontosan kitalálták, leírták és azóta sem változott semmi a dologban.

A "gondold át még egyszer" nekem (de ez személyes vélemény) nem sok információt hordoz. Az "elrontottad az áramerősség kiszámítását" vagy hasonló dolgok viszont valódi segítséget adnának ... ha lenne szükség ilyesmire itt és most. De nincs, mivel ezt NEM én találtam ki, hanem pl. Nelson Pass is leírta és publikálta évekkel ezelőtt. Vagy én emlékszem rosszul, de akkor azt gondolom, hogy lenne tényszerű pontja a "levezetésnek", amibe bele lehetne kötni. A "gondold át" nekem nem mutatja meg, hogy hol lett elrontva az egyenlet megoldása...

[TSanyi]

...ezt a negyed teljesítményt gondold át még egyszer, hátha akkor sikerül jobban átlátni...

Itt azért konszenzusra kellene jutni hiszen ez tudomány, nem izlés kérdése.

Mennyi lenn az annyi?

A téma érdekes, még ha sokunknak magas is a háttér. Viszont lehet új orányba vinné a mozi építést egyeseknél.

Úgyis cssndes mostanában a fórum.

[fülelek]

" Ha több szinusz van egyszerre jelen a műsorban (márpedig ez a valóság általában) akkor lesz olyan időpont amikor pl. a 100Hz-es és az 1000Hz-es szinusz (kb.) egyszerre van a maximum pontjában, ekkor bizony a végfoknak a két szinusz amplitúdóinak az összegét kell "kiköpni" a kábelbe (egy pillanatig). Azután a váltó ezt elosztja a két hangsugárzó között, de ha a végfok levágta a két szinusz összesített csúcsát, akkor a hang eltorzult és ezzel már semmit nem tehetünk. Ha a két szinuszt külön-külön végfok küldi KÉT ÉRPÁRON (azaz egymástól függetlenül) akkor elég negyed teljesítményű erősítő mindkét csatornán ahhoz, hogy NE keletkezzen torzítás emiatt."

...ezt a negyed teljesítményt gondold át még egyszer, hátha akkor sikerül jobban átlátni...

[gyulaipal]

Passzív váltással a végfoknak, ha egyszerre kell egy (mondjuk) 40V-os áramcsúcsot küldeni a mélysugárzóra és egy ugyanekkorát a közép/magas részlegre, akkor ehhez a kettő összege, azaz 80V kimenő feszültségre van szükség.

Tehát ha egy 5 utas hangdobozom van, akkor az 1 utashoz képest 5x nagyobb, azaz 200 Voltos feszültségre van szükség? Pali, ne már! Találkoztál már olyan szabállyal, hogy minél több utas a hangdobozod, annál nagyobb erősítő kell a hajtásához?

A többutas hangsugárzók lényege, hogy a frekvencia tartományt több szekcióra választják szét, a hangszórók nem párhuzamosan, hanem eltérő frekvenciasávban üzemelnek. Az aktív hangdobozokban nagyságrendileg ugyanolyan teljesítményű végerősítők üzemelnek, mint a passzív rendszerekben. Pl. a Genelec 1038B esetében: Woofer 400 W + Midrange 120 W + Tweeter 120 W.

Nem kell 5 utas hangfalhoz 5x nagyobb teljesítmény. De szerintem ezt nem is gondoltad komolyan.

Viszont Ha 5 sávos aktív váltást alkalmaznál és úgy osztanád el a váltási frekiket, hogy minden csatornán ugyanannyi energia legyen (átlagban) akkor valóban 5db, sokkal kisebb teljesítményű erősítő elég lenne ugyanahhoz a hangnyomáshoz.

A többutas hangsugárzók lényege valóban az, amit mondasz, de ez NEM változtat azon a fizikai tényen, hogy EGY végfok EGYETLEN ÉRPÁRON küldi ki a több utas hangfalnak is az elektromos áramot. Ha több szinusz van egyszerre jelen a műsorban (márpedig ez a valóság általában) akkor lesz olyan időpont amikor pl. a 100Hz-es és az 1000Hz-es szinusz (kb.) egyszerre van a maximum pontjában, ekkor bizony a végfoknak a két szinusz amplitúdóinak az összegét kell "kiköpni" a kábelbe (egy pillanatig). Azután a váltó ezt elosztja a két hangsugárzó között, de ha a végfok levágta a két szinusz összesített csúcsát, akkor a hang eltorzult és ezzel már semmit nem tehetünk. Ha a két szinuszt külön-külön végfok küldi KÉT ÉRPÁRON (azaz egymástól függetlenül) akkor elég negyed teljesítményű erősítő mindkét csatornán ahhoz, hogy NE keletkezzen torzítás emiatt.

[Hifilala]

Mégis így adják meg-Nominal SPL@1m 134dB peak.Az lehet,hogy koncerten 10m-ről mérnek,de a gyártók az előzőt adják meg.

Ok, én elhiszem, hogy találtál 1 méterre érvényes adatot. Amiket én nézek, azokban 10 m szerepel, pl.: "101 dB at 38 Hz and 107.5 dB at 85 Hz (measured at 28.3V input @ 10m distance)" Egy ház magasságú LineArray esetében semmi értelme nem lenne 1 méterről mérni, hiszen ott az egyik hangszóró 1 m, egy másik meg 15 méterre lenne a mikrofontól. A 10 méteres adatból kiszámítható az 1 méteres adat, de ki a fenét érdekelne, mit tud olyan közelről a rendszer, az ott halálzóna. Ha pl. a JBL Pro oldalát nézed, ott valóban 1 méterre érvényes adatok vannak, de érdemes elolvasni a kisbetűs részt is: "Calculated based on power rating and sensitivity." Tehát nem mért, hanem becsült adat. De végül is teljesen mindegy a témát illetően, ne is csűrjük tovább!

Nyílván ém sem a LineArray rendszerekre gondoltam.

[Luxor Audio]

Mégis így adják meg-Nominal SPL@1m 134dB peak.Az lehet,hogy koncerten 10m-ről mérnek,de a gyártók az előzőt adják meg.

Ok, én elhiszem, hogy találtál 1 méterre érvényes adatot. Amiket én nézek, azokban 10 m szerepel, pl.: "101 dB at 38 Hz and 107.5 dB at 85 Hz (measured at 28.3V input @ 10m distance)" Egy ház magasságú LineArray esetében semmi értelme nem lenne 1 méterről mérni, hiszen ott az egyik hangszóró 1 m, egy másik meg 15 méterre lenne a mikrofontól. A 10 méteres adatból kiszámítható az 1 méteres adat, de ki a fenét érdekelne, mit tud olyan közelről a rendszer, az ott halálzóna. Ha pl. a JBL Pro oldalát nézed, ott valóban 1 méterre érvényes adatok vannak, de érdemes elolvasni a kisbetűs részt is: "Calculated based on power rating and sensitivity." Tehát nem mért, hanem becsült adat. De végül is teljesen mindegy a témát illetően, ne is csűrjük tovább!

[Hifilala]

A max SPL-t adják meg egy méteren,ezt simán lehetne a hifiben is,hiszen az érzékenységet megadják,nem lenne nagy kunszt,de gondolom nem ez a fontos.

A PA világában jellemzően 10 méterről mérnek hangnyomást. 1 m távolságban nem is áll össze a többutas, nagy méretű hangsugárzók hangképe, tehát ilyen közelről nem is lehetne korrektül mérni.

Mégis így adják meg-Nominal SPL@1m 134dB peak.Az lehet,hogy koncerten 10m-ről mérnek,de a gyártók az előzőt adják meg.

[Csutka]

Ezt a bejegyzést havonta előre kellene hozni

Igen, ez rávilágít pár tévedésre. Nem mindenre (amit pali írt, azzal kell kiegészíteni), de akik mostanában írták, hogy ők bizony referencia hangerőn moziznak - ezt is vegyék figyelembe!
Inkább hangosan, az igaz, de a rendszerük nem igazán képes a referencia szintre. Az más dolog SZVSZ.
Akinek nem inge...

[Luxor Audio]

A max SPL-t adják meg egy méteren,ezt simán lehetne a hifiben is,hiszen az érzékenységet megadják,nem lenne nagy kunszt,de gondolom nem ez a fontos.

A PA világában jellemzően 10 méterről mérnek hangnyomást. 1 m távolságban nem is áll össze a többutas, nagy méretű hangsugárzók hangképe, tehát ilyen közelről nem is lehetne korrektül mérni.

[Cutler]

Akármilyen erősítőt is kötsz a hangdobozod elé, adott hangnyomás eléréséhez ugyanazt a teljesítmény fogod kivenni mindből. Különbség abban lesz, hogy ahogy növeled a hangnyomást, a kisebb masina ereje, tartaléka (tápfeszültsége) hamarabb fog elfogyni, a nagyobb szintű dinamika csúcsokat már nem fogja tudni megmutatni, levágja őket, tehát csökkenti a dinamikát magas torzítás mellett, míg a nagyobb erősítő gond nélkül tolmácsolja a dinamika ugrásokat alacsony torzítás mellett. Még az is lehet, hogy a kisebb teljesítményű erősítőt fogod hangosabbnak érezni, de ez nem tiszta hangnyomás különbség lesz, hanem a magasabb torzítást fogod erősebb hangeseményként megélni. A HiFi-ben ismert jelenség, hogy a jobb minőségű (alacsonyabb torzítású) rendszereket nagyobb teljesítményen hajtva sem érezzük zavaróan hangosnak (pedig közben szó szerint lebeg a gatyánk szára), míg a gagyi cuccok már közepes hangerőn is fárasztóak tudnak lenni.

Ezt a bejegyzést havonta előre kellene hozni

[Cutler]

Én is egyetértek!

De azt azért azt is megjegyezném, hogy a referenciaszint lényege NEM az, hogy halláskárosultak legyünk a film végére! Az átlagos hangerő itt is "csupán" 85dB körül van (ha jól tudom) tehát pl. a párbeszédek NEM szakítják ki a dobhártyánkat. A 20dB plusz LEHETSÉGES hangnyomás értelme az, hogy amikor pl. egy hajóágyút elsütnek, akkor ... izé ... hát élőben attól tuti halláskárosultak lennénk ... amit nyilván NEM akarunk utánozni a moziban ... de azért csak legyen az az élmény "mellbevágó".

A másik dolog az, hogy így átvihetőek azok a rendkívül GYORS és RÖVID "impulzusok", amelyek "normál" esetben elvesznek a hangátviteli láncban. Pl. amikor egy dobos megüt egy pergődobot, egy nagyon rövid időre a hangnyomás simán "felugrik" jóval a referenciaszint fölé ... de mégsem süketülünk meg (vagy legalábbis nem azonnal :-) mivel csak nagyon rövid ideig tart ez a nagy hangnyomás. Ezt az "ütős" dinamikát sajnos "elmossa" a gyenge rendszer, de NEM fogjuk észrevenni a torzítást magát, csak azt vesszük észre, hogy "kisebbet üt" a dob, mint amit élőben hallottunk.

A (hangfalakhoz képest) durván túlméretezett erősítő értelme szerintem az, hogy e rövid (de "velős") csúcsok során NE "szomorodjon" el a végfok (azaz ne nőjön a kimenő feszültség a végfok tápfeszültsége fölé).

Pali

[Hifilala]

Akkor egy PA rendszernél miért adják meg?

Érdemes végiggondolni, mit is jelent a maximális hangnyomás. Ez jellemzően azt az elérhető dB SPL értéket jelenti, amit a hangsugárzó károsodás nélkül és/vagy adott torzításon belül kelteni képes adott környezetben és távolságról mérve. Tehát a megállapításához egy (alaposabb vizsgálatnál több) hangdobozt halálba kell hajtani a mérés során. A Pro gyártóknál ez belefér, mégsem mindig adják meg a maximális értéket, mert nem elsődleges szempont, hiszen minden PA rendszert jelentősen túlméreteznek anyagi érdekből.

A Pro Audioban jóval egységesebb a mérési eljárás, az adatok értelmezése és az elvárások is konkrétabbak, ehhez képest a HiFi és a házimozi totális káosz. Ez nem kritika, hanem az eltérő felhasználásról szól. A PA hangsugárzókat jellemzően nem apró szobákban és nem 3 méterről hallgatjuk, így ott van értelme megadni pl. a szabadtéren 10 méterről mért hangnyomás adatokat. Ezek alapján lehet a rendszert méretezni és pontosan tudni fogom, a Sportaréna nézőterén a színpadtól 20 méterre mekkora elméleti hangnyomást kapok.

Egy HiFi hangdobozt milyen környezetben mérjünk és mit kezdjünk az adatokkal annak tudatában, hogy a felhasználók elvárásai és szobáik akusztikája igen nagy szórást mutat. Nektek itt, akik az átlagnál alaposabbak vagytok, érdekesek lehetnének ezek az adatok, de sajnos nem léteznek. Ha valaki sponzorálja, eljátszhatunk vele, hogy hangdobozokat égetünk szénné és közben mérjük az elért hangnyomást haláluk előtt 1 másodperccel.

A max SPL-t adják meg egy méteren,ezt simán lehetne a hifiben is,hiszen az érzékenységet megadják,nem lenne nagy kunszt,de gondolom nem ez a fontos.

[Luxor Audio]

Akkor egy PA rendszernél miért adják meg?

Érdemes végiggondolni, mit is jelent a maximális hangnyomás. Ez jellemzően azt az elérhető dB SPL értéket jelenti, amit a hangsugárzó károsodás nélkül és/vagy adott torzításon belül kelteni képes adott környezetben és távolságról mérve. Tehát a megállapításához egy (alaposabb vizsgálatnál több) hangdobozt halálba kell hajtani a mérés során. A Pro gyártóknál ez belefér, mégsem mindig adják meg a maximális értéket, mert nem elsődleges szempont, hiszen minden PA rendszert jelentősen túlméreteznek anyagi érdekből.

A Pro Audioban jóval egységesebb a mérési eljárás, az adatok értelmezése és az elvárások is konkrétabbak, ehhez képest a HiFi és a házimozi totális káosz. Ez nem kritika, hanem az eltérő felhasználásról szól. A PA hangsugárzókat jellemzően nem apró szobákban és nem 3 méterről hallgatjuk, így ott van értelme megadni pl. a szabadtéren 10 méterről mért hangnyomás adatokat. Ezek alapján lehet a rendszert méretezni és pontosan tudni fogom, a Sportaréna nézőterén a színpadtól 20 méterre mekkora elméleti hangnyomást kapok.

Egy HiFi hangdobozt milyen környezetben mérjünk és mit kezdjünk az adatokkal annak tudatában, hogy a felhasználók elvárásai és szobáik akusztikája igen nagy szórást mutat. Nektek itt, akik az átlagnál alaposabbak vagytok, érdekesek lehetnének ezek az adatok, de sajnos nem léteznek. Ha valaki sponzorálja, eljátszhatunk vele, hogy hangdobozokat égetünk szénné és közben mérjük az elért hangnyomást haláluk előtt 1 másodperccel.

[Hifilala]

... a hifi sugárzók maximális hamgynyomása meg sincs adva ugye?

Nem is lenne sok értelme, mivel a zenei anyagok és a filmek hangsávjai nem statikus jeleket tartalmaznak, hanem dinamikailag és spektrálisan is igen komplexek. Ezeknél nem értelmezhető egyetlen hangnyomás érték, maximum elméleti adatot lehetne számolni, de arra is nagy hatással van a hallgatási távolság és az akusztikai környezet.

Akkor egy PA rendszernél miért adják meg?

[Luxor Audio]

Normál esetben egy 20 wattos erősítő és egy 200 wattos erősítő lehet csak pár wattot ad le, nem? Mi történik a két erősítővel a dinamika csúcsoknál mondjuk pergődob, vagy basszusdob ütögetés közben, esetleg egy komolyabb akció jelenetnél film közben? Mi a különbség?

Akármilyen erősítőt is kötsz a hangdobozod elé, adott hangnyomás eléréséhez ugyanazt a teljesítmény fogod kivenni mindből. Különbség abban lesz, hogy ahogy növeled a hangnyomást, a kisebb masina ereje, tartaléka (tápfeszültsége) hamarabb fog elfogyni, a nagyobb szintű dinamika csúcsokat már nem fogja tudni megmutatni, levágja őket, tehát csökkenti a dinamikát magas torzítás mellett, míg a nagyobb erősítő gond nélkül tolmácsolja a dinamika ugrásokat alacsony torzítás mellett. Még az is lehet, hogy a kisebb teljesítményű erősítőt fogod hangosabbnak érezni, de ez nem tiszta hangnyomás különbség lesz, hanem a magasabb torzítást fogod erősebb hangeseményként megélni. A HiFi-ben ismert jelenség, hogy a jobb minőségű (alacsonyabb torzítású) rendszereket nagyobb teljesítményen hajtva sem érezzük zavaróan hangosnak (pedig közben szó szerint lebeg a gatyánk szára), míg a gagyi cuccok már közepes hangerőn is fárasztóak tudnak lenni.