Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig

Paler:bár a szívem csücske a Sim2 Lumis(Superlumis) [/font][/color]

jó kis 17 milliós csücsök

Szerintem a Christie is....meg mit jelent hogy egytől egyig ő gyártja, pl a DLP chipet sem ők gyártják csak beépítik a készülékükbe...

Egyébként egy Optix Cinemascope azért elfogadnék, bár a szívem csücske a Sim2 Lumis(Superlumis)

Lehet, hogy a digitális multiplex gépekre is igaz, de házimozi projektorokra értettem, s a Christie-nek ilyen nincs. Az egytől-egyiket úgy kell érteni, minden modeljét maga gyártja. Saját fejlesztés, nem OEM vásárlás. Ez ugye pld. a kedvencedről nem mondható el. A Sim2 portfólió egy része valamilyen Benq átdobozolva.

Jól néznénk ki. :-) Azért a rend kedvéért: A Barco ma az egyetlen a világon, aki a projektorait egytől-egyig maga is gyártja.
Szerintem a Christie is....meg mit jelent hogy egytől egyig ő gyártja, pl a DLP chipet sem ők gyártják csak beépítik a készülékükbe...

Egyébként egy Optix Cinemascope azért elfogadnék, bár a szívem csücske a Sim2 Lumis(Superlumis)

3-chipes Barco házimozi projektorok

- Helios
- Apollo
- Zeus
- Athena
- Prometheus I
- Prometheus II
- Thor (4K Dupla lézer)

1-chipes Barco házimozi projektorok

- Quantum
- Orion
- Orion Cinemascope
- Kroma mkII (LED)
- Optix
- Optix Cinemascope
- Loki (4K lézer)

Köszönöm a listát. Ez alapján fogom venni a következő projektoromat ... úgy kb. 10 év múlva! :-)

No, erről nem is tudtam. Tényleg van a listában 3 chip-es gép! Köszönöm a kiegészítést!!! Hiába, jó pap holtig tanul! :-) :-)3-chipes Barco házimozi projektorok
- Helios
- Apollo
- Zeus
- Athena
- Prometheus I
- Prometheus II
- Thor (4K Dupla lézer)

1-chipes Barco házimozi projektorok

- Quantum
- Orion
- Orion Cinemascope
- Kroma mkII (LED)
- Optix
- Optix Cinemascope
- Loki (4K lézer)

No, erről nem is tudtam. Tényleg van a listában 3 chip-es gép! Köszönöm a kiegészítést!!! Hiába, jó pap holtig tanul! :-)

Akkor a 3 chip-es projektet ezennel le is fújom, hiszen okafogyottá vált. Szép volt, jó volt, hosszú ugyan nem volt, de minimális mennyiségű erőforrást vitt el és ahhoz képest nem is buktunk nagyot! :-)

A vicc csak az lenne ha kiderülne, hogy ez a Barco egy Runco átcímkézve ... akkor kezdhetnénk elölről az egész fejlesztést .. :-)
Jól néznénk ki. :-) Azért a rend kedvéért: A Barco ma az egyetlen a világon, aki a projektorait egytől-egyig maga is gyártja.

Hogy a világelső BARCO High End Residential-t ne is említsük :-) http://www.barco.com/en/StaticPages/Lan ... ntial/Home

No, erről nem is tudtam. Tényleg van a listában 3 chip-es gép! Köszönöm a kiegészítést!!! Hiába, jó pap holtig tanul! :-)

Akkor a 3 chip-es projektet ezennel le is fújom, hiszen okafogyottá vált. Szép volt, jó volt, hosszú ugyan nem volt, de minimális mennyiségű erőforrást vitt el és ahhoz képest nem is buktunk nagyot! :-)

A vicc csak az lenne ha kiderülne, hogy ez a Barco egy Runco átcímkézve ... akkor kezdhetnénk elölről az egész fejlesztést .. :-)

Ez borzalmas. Nem mintha elvakult Runco rajongó lennék, de ha ők leállnak, akkor már kb. csak a Sim2 meg a DPI marad a házimozi prémium márkák közül (akik pl. a 3 chip-es DLP-ket gyártanak)...Hogy a világelső BARCO High End Residential-t ne is említsük :-) http://www.barco.com/en/StaticPages/Lan ... ntial/Home

RUNCO & (Goodbye, Runco)

Ez borzalmas. Nem mintha elvakult Runco rajongó lennék, de ha ők leállnak, akkor már kb. csak a Sim2 meg a DPI marad a házimozi prémium márkák közül (akik pl. a 3 chip-es DLP-ket gyártanak). Ha közülük még egyetlen további cég kiesik, akkor már csak egy marad, megszűnik a piaci verseny, elszállnak az árak és jön a "Game Over" a 3 chip-es DLP-k számára. Az pedig nem lenne jó. Én életem végéig ilyen gépet akarok használni ... persze ha minden jól alakul és továbbra is rendszeresen megjelennek a használtpiacon ilyen gépek bagóért.

A többi cég, akik a professzionális 3-chip-DLP-nagymozis vonalon ott vannak (Panasonic, Christie, Barco) nem igazán koncentrál a házimozira vagy más technológiát "tol" a házimozis vonalon (pl.: LCD és a Panasonic).

Lehet, hogy pont ránk vár a házimozis világ megmentésének a feladata? Álljunk össze páran és építsünk saját tervezésű 3 chip-es DLP projektort! Persze csak hobby szinten, első körben legalábbis. Ha végül összejön a dolog, akkor örülünk, ha meg nem, legalább megpróbáltuk és ezáltal lesz mit mesélni az unokáknak, ha majd eljön annak az ideje! :-)

Ez az ötlet már elég régen felmerült az agyamban, de elvetettem, mert komolytalannak tartottam, hiszen nem értek az elektronikához és mégis csak vicces lenne ha egy PC lenne a projektorba építve és az vezérelné a 3db DMD-t. Azután nemrég megláttam, hogy a Trinnov Altitude csúcs, 32 csatornás Atmos-os hangprocesszorának a seggén egy Intel alaplap figyel kifelé. A Trinnov be is vallja, hogy ez a gép egy Intel processzorral csinálja a hangfeldolgozást. Namost EZT viszont mi is meg tudnánk csinálni. Talán.

Nem mondom, hogy nem őrült az ötlet és azt sem mondom, hogy biztos vagyok benne, hogy ha megpróbáljuk végül sikerül. Nagy kudarc is lehet a dolog vége, ez nem is kérdés. De hát ugyanezt mondták az elején az általam tervezett csillagászati távcsövekre, az anamorf optikákra meg a felbontás duplázó marhaságra is és végül mindegyik működik. TALÁN ez is működne, nem tudom, de az biztos, hogy vicces lenne megpróbálni. Agytornának tuti jó lenne ... meg kalandnak is. :-)

Na mindegy, a Földre visszatérve folytatom a felbontás duplázó működésének az ismertetését. Már nem sok van hátra, hamarosan vége a szevedéseknek!

Az eddigiekben leírt dolgok még egy további kérdést nyitvahagytak a szemfüles olvasók számára: annak ellenére, hogy a felbontás-duplázás nem csökkenti a pixelek méretét, a szem a képet élesebbnek érzékeli (és kevésbé kockásnak). Az élesség érzékelésére még gyúrhatunk egy kicsit. De először nézzük meg, hogy mi is történik pontosan!

Az elvártnál nagyobb pixelek a pici részletek megjelenítését zavarják, ezek kontrasztját csökkentik, hiszen az egymás melletti pixelek "egymásra lógnak". Könnyű észrevenni viszont, hogy minél nagyobb egy képrészlet, annál kisebb ez a kontraszt-rontó-hatás. Ha valaki tudja mi az az MTF függvény (Modulation Transfer Function) akkor annak azt mondom, hogy jelen probléma az MTF függvény viselkedését változtatja meg a magas frekvenciák tartományában. Egyben felhívom a figyelmét, hogy az így módosult MTF függvény sokkal jobban hasonlít az analóg vetítés MTF függvényére, amiről viszont bőséges szakirodalom áll rendelkezésre. Az "analógos kép" kifejezés tehát ebben az esetben messze PONTOSABBAN írja le a dolgokat mint a legtöbb hasonló esetben, mivel a fő különbség a digitális- és az analóg kép között pont az MTF függvény lefutása a magas frekvenciákon. Ha valaki az "analógos megjelnésű" kép szerelmese, akkor ennek a rendszernek a képe biztosan kiolvasztja az agyát az első percben, mivel ennyire "analógos" képet semmilyen más (általam ismert) digitális rendszerrel nem lehet vetíteni, analóg módon (elektronikusan) is csak CRT projektorral, de ott meg az ANSI kontraszt, a fényerő, meg persze a kép élessége egészen más mint egy 3 chip-es DLP esetén.

Ha egy fokkal kevésbé akarok tudálékos lenni, akkor azt írom, hogy minél kisebb egy részlet, annál inkább "homályosan" fog megjelenni a vásznon (a túlzottan nagy pixelek miatt). Persze ezt nem olyan könnyű észrevenni, mint leírni, de kis gyakorlattal látható. Ez viszont felvet egy ötletet: ha ez a rendszer picit "homályosítja" a képet, akkor nem lehet ezt kompenzálni valahogy?

Természetesen lehet. Pont ez a szépsége az avisynth-nek, hogy gyakorlatilag BÁRMIT meg tudunk csinálni vele. Az élesítést is. Megfelelően paraméterezett élesítés mellett láthatóan és drasztikusan javul a pici részletek élessége. Figyelem, ez NEM mesterséges túl-élesítés (pl. Sony: Reality Creation módra) azaz itt nem "vakítás" a cél, hanem egy működési paraméter ismert hatásának a kompenzációja. A nagy pixelek ezután majd elvégzik a kép "természetes-szintre-vissza-homályosítását" és ennek a végén egy igen természetes megjelenésű, éles képet kapunk, ami eléggé hasonlít egy dupla felbontású projektor képére.

Összefoglalásként a rendszer működése címszavakban:
- (4K) film dekódolása (hardveresen HEVC dekódolására is képes Nvidia videókártyával)
- (bilineáris) átméretezés PONTOSAN a projektor dupla felbontására (nálam 2560*1440)
- élesítés (a túl nagy pixelek hatásának kompenzálása)
- fél-képek pixeleinek kiválogatása (avisynth: PixelResize eljárással)
- fél-képek kiküldése a projektorra, közben a tükör billegtetése
- pislogás, csodálkozás, vigyorgás, popcorn, kóla, katarzis

Természetesen ha valaki akar hasonló rendszert építeni, bit-szinten leírom neki a technikai részleteket, ideteszem a script-eket. De ezek folyamatosan változnak, tehát érdemes lesz majd a legújabb változatot idemásolni amikor majd arra kerül a sor (ha majd egyszer...)

Ja, írtam olyan script-eket is, amelyek valós időben szimulálják egy ilyen rendszer működését, de teljesen szoftveresen. Magyarul azt csinálják, hogy egy fele felbontású projektorból épített, hasonló rendszer képét szimulálják az adott projektoron úgy, hogy 2x2 pixelből álló "blokkok" segítségével jelenítik meg a képet (amelyek 1-1 pixellel vannak eltolva, hiszen csak ezt lehet megcsinálni tisztán szoftveresen). Más szóval: ha egy ilyen script-en keresztül játszunk le pl. egy 1920*1080-as felbontású filmet, akkor azt fogjuk látni, hogy hogyan nézne ki ez a film egy fele (960*540-es) felbontású projektorból épített duplázó rendszeren vetítve. Én elég sokat játszottam ezzel a szimulációval egy időben és mondhatom, hogy igen kicsi a különbség (könnyű az összehasonlítás, hiszen avisynth nélkül, simán lejátszva a filmet rögtön látjuk, hogy a valóságban hogyan néz ki a natív felbontás mellett).

Az én projektorom felbontása csak 720p, azon tehát azt tudtam szimulálni, hogy milyen lenne egy 640*360-as felbontású projektorból épített duplázó rendszer. Normál esetben ha valaki a "640*360" mellé a "HD" betűket látja leírva, csak nevet egyet. De sok-sok szimuláció után mondhatom, hogy ugyan látszik a különbség, de amatőr szem nem venné észre. Más szóval ha a film közben valaki "átkapcsolna" a valós 720p-t a duplázott 640*360-as felbontásra, nagyon kicsi a valószínűsége, hogy bárki észrevenné. Azt nem mondom, hogy "megtévesztő" a hasonlóság, mert ez nem igaz, ha tudjuk mit kell nézni és van a dologban gyakorlatunk, elég nagy biztonsággal pár perc után eldönthető, hogy natív, vagy duplázott felbontást nézünk. Ez a rendszer a dupla felbontással járó plusz élvezetnek csak mondjuk 85%-át hozza a valóságban ... de ezt gyakorlatilag ingyen. Ezért a pénzért ez szerintem egy elfogadható kompromisszum...

RUNCO & (Goodbye, Runco)

Ha valaki szeret a dolgok mélyére gondolni, akkor felfedezheti, hogy valami nem stimmel ezzel az egész felbontás-duplázó megoldással.

A probléma az, hogy a (JVC, Epson) megoldás 1db valós pixelből 2db "virtuális" pixelt csinál. Ezután azt mondjuk a keletkezett képre, hogy megdupláztuk a felbontást, azaz 4K képet vetítünk. De a dupla felbontáshoz 4x több pixel kellene nem pedig csupán 2x több! Ugye, hogy nem stimmel itt valami?

Ha tehát a pixelek számát nézzük, akkor csak a Panasonic "Quad Pixel Drive" rendszere csinál valós felbontás duplázást, mivel 4db virtuális pixel képét vetíti a vászonra egyetlen pixel gyors tologatásával. Az összes többi gyári rendszer "csak" duplázza a pixelek számát ahelyett, hogy négyszerezné. Ezek a rendszerek tehát CSALNAK!!!

Ez hogyan működhet a gyakorlatban? A magyarázat egyszerű: mert van még egy további, eddig nem említett tulajdonsága az emberi látásnak, amit ez a rendszer ügyesen kihasznál: a szemünk sokkal érzékenyebb a vízszintes- és függőleges felbontásra, mint a 45 fokos irányokban mért felbontásra.

A pixelek 45 fokos irányú tologatása után valóban duplázódik a vízszintes és függőleges felbontás (hiszen kétszer sűrűbben sorakoznak a vásznon a pixelek oszlopai és sorai). De az új "virtuális" pixelekből csak FELE mennyiség van, ezek ugyanúgy töltik ki a vásznon a felületet mint ahogyan pl. a sakktábla fekete és fehér mezői kitöltik a sakktáblát. Ahol a sakkáblán fehér mező van, oda (mondjuk) vetít a projektor valamit (valamelyik virtuális pixel felhasználásával) ahol viszont fekete mező van, oda nem vetít semmit. Más szóval a pixel-sorok és pixel-oszlopok száma stimmel ugyan, de eközben minden oszlopból hiányzik a pixelek fele (pont ahogy a saktábla első oszlopában is csak 4db fehér mező van, a másik 4db fekete ... és minden más oszlopban és sorban is ugyanez a helyzet).Persze (a sakktáblás példánál maradva) a fekete mezők helyén nem lesz fekete a vászon, mivel a pixelek kétszer akkorák mint a sakktábla mezői, tehát a vásznon a kép teljesen plasztikus, analógos, szexi lesz, pont mint a lenti képen, pár hozzászólással előbb. Eltűnik a csirkeháló, baromi kellemes az emberi szemnek ezt a képet nézni. Csak annyit kell megjegyeznünk, hogy a "fekete mezőknek" megfelelő pixelekben tárolt képi információ elvész, hiszen azok a pixelek nem kerülnek a vászonra. Ennek hatásait majd később még elemezni fogjuk.

Nem nehéz látni, hogy ha a 45 fokos irányokat nézzük, akkor ezekben az irányokban a felbontás SEMMIT SEM javult e megoldás hatására. Szerencse, hogy ezt az emberi szem csak igen minimális mértékben veszi észre. Ez az oka annak, hogy MAJDNEM valós dupla felbontásnak látjuk a képet a vásznon annak ellenére, hogy a valós dupla felbontáshoz képest valóban elveszítjük a pixelek felét.

A megoldás otthoni változata a következőt csinálja:

- a bejövő képet átméretezi PONTOSAN a projektor felbontásának a duplájára, persze a kép oldalarányát megtartva (1280*720-as projektor esetén ez 2560*1440, FullHD projektornál valós 4K felbontás azaz 3840*2160 pixel).

- a létrejött dupla felbontású kép páros és páratlan pixeleit kiválogatja a projektor által vetített első- és második kép számára (amelyek majd EGYÜTT fogják alkotni a dupla felbontású képet). Ez a lenti kép alsó részén látható kis képek közül a "nagy pixelekből álló" A és B kép létrehozását jelenti

- a két (fél)képet sorban kiküldni a projektorra, de az első kép kivetítése után a pixeleket az elektromágnesesen mozgatott tükör fél pixellel eltolja

A pixelek kiválogatása egy avisynth script segítségével történik. Aki nem ismeri, annak annyit kell tudnia, hogy az avisynth egy nagy hagyományokkal rendelkező számítógépes program ami képes egy film képkockáit egyenként, TÖMÖRÍTETLEN FORMÁBAN átadni egy másik, pl. videó lejátszó vagy videót feldolgozó másik program számára. A dolog értelme az, hogy a képek kb. 100x nagyobbak lesznek kitömörítés után, azaz iszonyú mennyiségű adat keletkezik amit tárolni nehéz lenne. De így mindig csak egyetlen egy képkocka van kitömörítve a filmből (meg a hozzá tartozó hang) és így mindenki boldog. Az avisynth ezt "röptében" csinálja meg, a lejátszó program nem is tud róla, hogy ezek a képek honnan származnak, ő csak sorban "kéri" a képkockákat és meg is kapja őket a lejátszás során.

Konkrétan: ha egy számítógépre telepítve van az avisynth programcsomag (ami egyébként ingyenes és nyílt forráskódú) akkor egy ilyen avisynth script-et (ami egy pár soros szövegfile amiben a konverzió lépések vannak leírva "avisynth nyelven") simán le lehet játszani pl. MPC-HC-vel, pontosan ugyanúgy mint magát az eredeti filmet. Persze az MPC-HC azt fogja "látni" a film tartalmának amit az avisynth átad neki, tehát SZABADON VÉGEZHETÜNK KONVERZIÓS MŰVELETEKET a film képén (és hangján), ha elég gyors a gépünk, akkor simán menni fog a lejátszás az "avisynth-en keresztül".

Hogy a dolog érthetőbb legyen, pár példa, hogy mire használható az avisynth:

- film képének átméretezése (pl.: 1080p film 720p filmnek "látszódhat")
- film hangjának a konverziója (5.1 -> sztereó konverzió, esetleg speciális effektek, visszhang, hangszín szabályozása, stb.)
- színtér konverzió a képen (YUV -> RGB) vagy színek, kontraszt, fényerő módosítása
- interlace -> progresszív konverzió oda-vissza
- kép zajszűrése, élesítése
- képarány megváltoztatása, anamorf nyújtás, kép szélének levágása, logo eltüntetés, stb.
- 3D film 2D-re konverziója (mondjuk SBS 3D filmből a bal szem képének "kivágása" és átméretezése normál 16:9 képarányra, ezután sima 2D lejátszó programmal lejátszható a film)

A lehetőségek szó szerint végtelenek, ráadásul az avisynth gyors is, simán képes pl. egy 4K film 8 megapixelét valós időben (persze egy izmosabb HTPC-n) feldolgozni és kiszolgálni a felbontás duplázó rendszert. A filmet tehát NEM kell előre feldolgozni, NEM kell napokig járatni egy számítógépet a film újratömörítése érdekében, a lejátszás csupán egy ikonnak egy másik ikonra rádobása "szintű" feladat, ha pedugunk a gépbe egy USB eszközt amin egy új film van, a (duplázott felbontású) lejátszás azonnal elindulhat, hiszen minden szükséges konverzió "röptében" történik.

Az a tény, hogy a "sakktábla" fekete mezőinek kitörlése alig rontja a kép (szemmel érzékelt) minőségét, de mégis felére csökkenti a pixelek számát, felhasználhatjuk akár arra is, hogy egy 3D film (két, azaz jobb- és bal szemnek szánt) képéből kitöröljük a pixelek FELÉT, ezután már a 3D kép egyetlen 1080p képként tárolható A felbontás eközben alig romlik. Ez a "sakktáblás" módszer tehát nem csak vetítés-technikailag lehet jó dolog, de esetenként 3D filmek tárolása során is jól használható.

Ezzel a formátummal és a 3D tárolással kapcsolatban egy angol nyelvű cikk itt olvasható:

https://keithelliott.wordpress.com/2010 ... -3d-video/

Csak az érdekesség és ELRETTENTÉS kedvéért, a cikket író PROFI kolléga a következő script segítségével válogatja ki a "sakktábla" pixeleit (a megértés nem cél, csak a rémisztgetés!!!):

# Sub-sample the left view in a quincunx pattern
AssumeFrameBased(left_filtered).AssumeTFF.SeparateFields
TurnRight
AssumeFrameBased.AssumeTFF.SeparateFields
Left = SelectEvery(4,0,3).TurnLeft.AssumeTFF.Weave
# Sub-sample the right view in a complementary quincunx pattern
AssumeFrameBased(right_filtered).AssumeTFF.SeparateFields
TurnRight
AssumeFrameBased.AssumeTFF.SeparateFields
Right = SelectEvery(4,1,2).TurnLeft.AssumeTFF.Weave

Az én megoldásom ugyanerre (720p projektorhoz):

Left = PointResize(video, 1280,720, 1,1,2560,1440)
Right = PointResize(video, 1280,720, 2,2,2560,1440)

Szerintem ránézésre látszik, hogy az én megoldásom picit egyszerűbb és emiatt picit gyorsabb. Ennek pedig az az oka, hogy a PROFI kollégának a "minden második" szókapcsolatról azonnal az "interlaced videó" jutott az eszébe ... és valóban ebben az irányban haladva is megoldható a feladat, csak ide-oda kell forgatni a képeket és mindig szétvágdosni a páros-páratlan sorokat. Ez a hátránya annak, ha valaki ért valamihez. Én amatőrként egész más úton oldottam meg a feladatot és szerintem az én megoldásom jobb, de az tuti, hogy sokkal gyorsabb. Ez pedig valós idejű feldolgozásnál nagyon nem mindegy.

A felbontás-duplázós megoldás tehát elméletileg hibás (a pixelek fele hiányzik) de gyakorlatilag meglepően jól működik, mivel nagyon jól "együtt futnak" a működési paraméterei az emberi szem működésével. Kérdés még, hogy a hiányzó pixelek okoznak-e hibát a gyakorlatban?

A válasz: igen.

Szerencsére a bővebb válasz így szól: igen, de ez a gyakorlatban nagyon ritkán észrevehető, mivel rendkívül speciális képtartalom kell a hibák felfedéséhez. Konkrétan akkor okoznak látható hibát a hiányzó pixelek, ha pl. egy egyetlen pixel méretű világos "pötty" lassan úszik át a sötét képen. A sakktáblás hasonlatból sejthető, hogy amikor a pötty egy "fehér" mezőre ér, akkor a projektor ki fogja vetíteni a képét a vászonra. Amikor viszont egy fekete mezőn tartózkodik a "pötty", akkor "elveszik" a képe, tehát ekkor a projektor NEM vetíti a vászonra semmit ... azaz a "pötty" eltűnik a képről. Ha tehát lassan "úszik" a pötty a képen át, akkor villoghat.

A gyakorlatban egyetlen pixel méretű fehér pötty (sötét alapon) rendkívül ritkán úszkál a képben. Egy ilyen jelenet van az Elysium 4K-s válfozatában amikor a Földet mutatják az űrből a film első pár percében, mielőtt a kamera átfordul az űrállomásra. A Földközi tengeren úszó pici felhőpöttyök némelyike (1440p felbontással vetítve) egyetlen pixel méretű, a tenger alattuk sötétkék, tehát jó kontrasztos alapot ad a felhőknek. Ahogy nagyon lassan mozog a kamera, a felhők valóban "pislognak", éppen ahogy a fenti elmélet megjósolta.

A rendszer több hónapos tesztelése alatt ez volt az egyetlen alkalom amikor a hiányzó pixelek látható hibát okoztak a képben, vagy legalábbis én más hibát eddig (még) nem vettem észre. Annak fényében, hogy a jelenleg a vásznon látható képminőség ("1440p") egyébként milyen döbbenetes mértékben múlja felül a projektor natív (720p) képét, szerintem ez a rendszer még a hibájával együtt is egy igen reális kompromisszum.

OK, ahogy ígértem, kép, amin látszik a felbontás-duplázás hatása. Ezt a képet Interneten találtam, de szerinteim jól mutatja a lényeget: szexi, analógos jelleget kap a kép pixelek nélkül, de mégis élesnek látjuk a vásznon megjelenő képeket.

Ha valaki ad egy képet, szívesen leszimulálom neki azt, hogy az hogyan nézne ki egy fele felbontású projektorral de ilyen duplázós rendszerrel kivetítve és összehasonlíthatjuk az eredetivel. Előre mondom, hogy:

- NEM kell figyelni a kezemet, mert NEM csalok (mint Rodolfó bácsi annak idején :-)

- a szimulációt végző avisynth script-et odaadom bárkinek, megézheti mit csinál és ő is szimulálhat kedvére

Valódi fényképeket is tudok lőni az otthon vetített képről, de ugye annak kevesebb értelme van, mivel ott nincs összehasonlítási alap (hiszen nincs dupla felbontású projektor a másik gép mellett, amivel referencia-képet tudnék lőni és összehasonlíthatnánk a kettőt). Viszont a szimulációk igen pontosan mutatják a valóságot, úgyhogy teljesen alkalmasak a rendszer megismerésére.

A kép, ami többet mond ezer szónál (az eredeti helye: http://www.popsci.com/00html/article/20 ... tionlinken):

Javasolt távolodni a monitortól és figyelni, hogy eljön a pont amikor DRASZTIKUS a különbség a két kép között. Túl közelről nézve nem annyira látszik a lényeg...

OK, akkor az eredeti felvetésem: mi a fenéért működik a pixel-tologatásos-felbontás-duplázás annak ellenére, hogy a pixelek nem lesznek tőle kisebbek, csak a "darabszámuk" illetve "sűrűségük" nő meg tőle a vásznon.

A válasz: azért működik, mert ez a megoldás nagyon jól illeszkedik az emberi látás működéséhez. A látásunk ugyanis csak kis részben hardveres megoldás, az agyunkban történők képfeldolgozás is legalább ugyanolyan fontos része a látásnak, ugyanis az emberi szem alapvetően gyenge optikája alkotott képet az agyunk javítja fel és hámoz ki belőle plusz információkat. Emiatt különböző esetekben az emberi látás felbontása nagyon különböző lehet.

Akinek volt már a kezében subler (tolómérő) az tudja, hogy két egyenes vonal EGYTENGELYŰSÉGÉT azaz POZÍCIÓJÁT röhögve ránézésre megmondjuk 1/20mm felbontással, miközben teljesen esélytelen lenne 2db egymástól 1/20mm távolságra levő vonalat külön-külön látni, ilyen vékony és közeli vonalak simán összefolynak a szemünk számára. Más szavakkal: az emberi szem POZÍCIÓRA vonatkozó "felbontása" drasztikusan jobb mint a szem "szögfelbontó" képessége (két közeli fényforrás külön-külön fényforrásként való megkülönböztetésének képessége).

Pici számolás: a (tökéletes) emberi szem szögfelbontására elfogadott nemzetközi irányadó érték az 1 ívperc szögtávolság, ez kb. 57 centi távolságból 1/6mm távolságot jelent,. Ezzel szemben a "pozíció" felbontás simán jobb 1/20mm-nél, hiszen 57 centiről egyértelműen látjuk a tolómérőn, hogy melyik vonalpár egytengelyű és melyik nem. Az arány több mint 3:1 tehát több mint 3x pontosabban érzékeljük a pozíciót mint a fényforrások távolságát/méretét.

Mint csinál a felbontás duplázás? 2x sűrűbb osztású rácson helyezi el a pixeleket, tehát a POZÍCIÓRA VONATKOZÓ felbontást megduplázza. A pixelek viszont NEM lesznek kisebbek, tehát (ha egyenként a pixeleket fényforrásoknak tekintjük) akkor ezek mérete, azaz a kiterjedésük meglátásához szükséges szögfelbotás SEMMIT NEM JAVUL. Ezzel a megoldással tehát egy olyan képet vetítünk, amelyiknek 2x jobb lesz a "pozíció" felbontása mint a " szögfelbontása". Natív felbontásán működő digitális projektornál ez az arány 1:1.

Az így vetített képben a fent definiált felbontások aránya tehát 2:1 de szerencsére ez még mindig JOBB mint az emberi szem felbontásaira fent megadott 3:1 arány. Ezért ha olyan messze megyünk a képtől, hogy a pixelek mérete már a szem (pillanatnyi) szögfelbontása alatt legyen, akkor a szem (közel) EGYFORMÁNAK érzékeli az így duplázott felbontással és a natív 2x-es felbontással vetített képet. Persze ha közel megyünk a vászonhoz, akkor kibújik a szög a zsákból, de normál nézési távolságból meglepően jól működik a dolog.

Ez a megoldás tehát nagyon jól illeszkedik az emberi szem tulajdonságaihoz és ezért meglepően HATÉKONYAN eltünteti a képből azokat a jellemző hibákat, amelyeket a pixelek korlátozott száma amúgy okozna. Igen, tudom, ez semmi más mint a vetítési technika megerőszakolása ... de legalább ez egy olyan erőszakolás, amiben az éppen erőszakolt technika is (nagyjából) benne van, meg a szemünk is. És szerintem ez a lényeg.

Ja, ami azonnal látszik a fentiekből: mivel az emberi szem fenti felbontásainak az aránya legalább 3:1 ezért logikus lenne ezt a technikát nem a felbontás duplázására, hanem 3x-ozására használni. Ez elméletileg lehetséges lenne, de a gyakorlatban mégsem lenne praktikus, ezért iparilag sem alkalmazzák ezt a megoldást. Ha van érdeklődés, majd leírom, hogy ez miért nem lenne praktikus.

A lényeg: a fenti tényekkel a vetítőket tervező mérnökök is tisztában vannak, ezért "tolják" ezt a technológiát ennyire. Az átlag házimozis viszont NINCS tisztában a fentiekkel, ezért képzeli azt, hogy ez az egész megoldás egy marhaság.

A JVC ott követte el a hibát, hogy egy LCD alapú gépen kezdte ezt a megoldást alkalmazni, miközben az LCD-k akkoriban még nem tudtak gyorsan állapotot (fekete-fehér) váltani. Mindegy, hogy milyen hazugságokat írnak a speckóba, MINDEN olyan projektor képtelen a pixelek állapotát 1/120 másodperc alatt feketéről fehérre (vagy vissza) állítani, amelyik tud (frame sequential) 3D-t de a valóságban szellemképes 3D-t vetít. A 3D-ben a szellemkép azért alakul ki, mert a pixelek lomhák ... és mivel ez minden LCD esetén valamennyire igaz, ezért (a tesztek szerint) szellemkép nélküli 3D-t csak DLP gép vetít(ett akkoriban amikor még olvasgattam a teszteket, azóta persze változhatott a helyzet), mivel a DMD-n a pixelek állapotváltási ideje valóban a mikroszekundumos időskálán megtörténik. Emiatt a JVC hiába tologatja a pixelek képét a vásznon elektronikusan, a pixelek pont akkor NEM lesznek képesek másodpercenként 120x fekete-fehér között váltani, amikor errer szükség lenne. A speckóba írt 25%-75% átmenet nem ad olyan erős kontrasztot a képen, hogy ez számítson, ezért LCD projektorral ez a megoldás nem igazán működik jól. Persze EZT mindig kifelejtik a színes és szagos reklámanyagokból.

A fentiek miatt ezt a technolgógiát először ("Wobulation" néven emlegetve) DLP projektoros tévékben alkalmazták vagy 12 éve (HP). Ott jól is működött, de azután a DMD-k pixelszáma nőtt és így nem volt rá szükség. Majdnem el is felejtődött, de a JVC előhozta hamvaiból ... és persze le is járatta. De ettől még DLP vonalon ez egy jó technológia, viszont a DMD chip-ekkel van egy komoly gond: a kis tükrök méretének a csökkentése az on/off kontrasztot csökkenti, mivel a kis tükrök felület/kerület arányát rontja, a kerület mentén pedig fényszórás keletkezik, amit a Huygens-Fresnel elv garantál (ezért kell a hangfalak sarkait is lekerekíteni a magassugárzó körül, hogy a sarkok ne legyenek másodlagos hullámforrások). Persze a Texas Instruments nyilván kitalált pár cselt a probléma csökkentésére, de a tény tény marad: a DMD tükreinek a méretét NEM lehet drasztikusan csökkenteni az on/off kontraszt rontása nélkül. Emiatt most a 4K felbontás terjedésével bajban volt a TI, hiszen csak három út közül választhattak:
- a DMD méretét növelni (a kis tükrök maradnak ugyanakkorák, mint a 4K nagymozis chipset-ben)
- a Wobulation technológiát feltámasztani az évtizedes hamvaiból
- elfogadni, hogy a kisebb tükrökkel épített DMD kontrasztja szar lesz

Mivel a TI mérnökei nem hülyék, a legkevésbé fájdalmas utat választották: Wobulation Csak persze ők nem egy ormótlan síktükröt tesznek a kész projektor elé, hanem a chip elé tesznek egy üvegdarabot és azt mozgatják elektromágnesese. Ügyes, de házilag megoldhatatlan. A projektor előtti síktükör is működik: igaz, hogy ronda, de fniom. :-)

Szerintem ennyi bőven elég volt történeti áttekintésnek és persze a megoldás életképességét bizonyítani.

Projektorok & vetítéstechnika vagy ilyesmi címet akartam elsőre a topiknak,ami rövid,lényegre törő és összefoglal mindent,de így is jó.
mondjuk senki nem dobott volna egy hátast ha így írod ki : vetitéstechnika

Hirtelen jobb nem jutott eszembe, de aki itt olvas tudja milyen vásznakról van szó.

Projektorok & vetítéstechnika vagy ilyesmi címet akartam elsőre a topiknak,ami rövid,lényegre törő és összefoglal mindent,de így is jó.

Köszi! Gondoltam rá,csak valahogy a "vásznak" kifejezés nem tetszett címnek,de kényszermegoldásnak jó és "í" betű mentes
Hirtelen jobb nem jutott eszembe, de aki itt olvas tudja milyen vásznakról van szó.

Szerintem már jó is...

Köszi! Gondoltam rá,csak valahogy a "vásznak" kifejezés nem tetszett címnek,de kényszermegoldásnak jó és "í" betű mentes

Hűha.. Azt még talán értem, hogy valamilyen módon megdupláztátok, de hogy kapnak az új pixelek más információt, mint az eredetiek. Főleg, ha külső egységről beszélünk..

A pixelek úgy kapnak új információt, hogy egy izmos HTPC valós időben egy dupla felbontású kép pixeleit kiválogatja és összeállítja belőle a félképeket, amelyeket azután egymás után kiküld a projektornak. A HTPC azt hiszi, hogy 3D filmet vetít, de a valóságban a dupla felbontású kép páros-páratlan pixeleit küldi a projektorra, a képet pedig egy elektromágnesesen mozgatott tükör tologatja a vászon, ami a projektor fényét a vászonra tükrözi. Magyarul a projektor egy PICIT MOZGÓ tükörbe vetít, onnan jut a kép a vászonra. Ugyanezt csinálták a HP DLP projektoros tévéi 12 évvel ezelőtt, tehát a dolog nem újdonság, csak kevésbé ismert ma már.

Mindkét elhangzott kérdés jó. Egyenként válaszolok:

Roli80: hogy kisebbek lennének a pixelek, ahhoz valódi dupla felbontású projektor kellene. Ez a megoldás azonban NEM kicsinyíti a pixeleket, csak a számukat növeli meg úgy, hogy minden fizikai pixel 2db virtuális pixel képét vetíti a vászonra.

Mivel nem biztos, hogy mindenki számára világos (és ezzel a második kérdésre is válaszolni fogok) a dolog a következő módon működik:

- a projektor vetít egy NORMÁL felbontású képet, tehát mondjuk az én 1280*720 felbontású projektorom egy 1280*720 felbontású képet
- ezután a pixeleket eltoljuk diagonális irányban fél pixelnyit
- a projektor most vetít egy MÁSIK képet az eredeti pixelek KÖZÉ. Ennek is csak ugyanannyi a felbontása, és persze az újonnan vetített, (elmozdított) pixelek átfedik az eredeti kép pixeleit. De a két kép együtt a szem számára (közel) dupla felbontásúnak látszik.

A két kivetített kép különböző, első körben a dupla felbontású kép 1., 3., 5., 7., stb. pixelét vetítette a vászonra a projektor, második körben a 2., 4., 6., stb. pixeleket. Mivel a két kép gyorsan váltogatja egymást, ezért a szem számára összeolvadnak és egy dupla felbontású képet alkotnak. Ezt csinálja a JVC, a Texas instruments, meg a házi rendszer is.

Természetesen ha van további kérdés. örömmel válaszolok. Érdemes az alapfogalmakat előre tisztázni.

nemrég építettem (egy elektromérnök kollégám segítségével) egy (külső) rendszert ami megduplázza a projektor felbontását, nagyon hasonlóan a JVC e-shift rendszeréhez. Gondolom ennek az ismertetése simán belefér ennek a témának a keretei közé, hiszen ez projektor tuning, csak éppen NEM kell hozzá szétszedni a projektort.

Hűha.. Azt még talán értem, hogy valamilyen módon megdupláztátok, de hogy kapnak az új pixelek más információt, mint az eredetiek. Főleg, ha külső egységről beszélünk..

Doki, az a probléma,hogy a cím szerkesztésnél ha hosszú ékezetes (í) betű van a szóban,nem jeleníti meg a mondatot,vagyis a címet.
Ez probléma egy ideje a fórumon és sajnos szokott gond lenni a topikok címének megírásakor az apróban is.Így a címet egyelőre hagyom,aztán meglátjuk.

De értelemszerűen a vetítővászon nélkül mit sem érne a projektor,mert aki komolyan gondolja nem festett falra vetít és a témán belül úgyis helyet kapnak a vásznak is.
Szerintem már jó is...

Ha kisebb pixelek vannak akkor nem lesz több is? Feltéve, hogy a képméret maradt.

Komolyra fordítva a szót: nemrég építettem (egy elektromérnök kollégám segítségével) egy (külső) rendszert ami megduplázza a projektor felbontását, nagyon hasonlóan a JVC e-shift rendszeréhez. Gondolom ennek az ismertetése simán belefér ennek a témának a keretei közé, hiszen ez projektor tuning, csak éppen NEM kell hozzá szétszedni a projektort.

Ahhoz viszont, hogy értelme legyen ezt az egészet leírni, először azt kellene megérteni, hogy miért működik ilyen jól ez a rendszer. Általában azt gondolom, hogy normális ember nem áll neki olyan dolgot megcsinálni házilag, ami nincs pozitív hatással a tuningolni kívánt eszközre, hiszen senki nem szeret azért dolgozni, hogy ezzel NE érjen el semmilyen kézzelfogható eredményt. Tudtommal nincs nemzetközi példa arra, hogy valaki otthon hasonló rendszert épített volna és ennek szerintem az az oka, hogy az átlag házimozis nem hiszi el, hogy ennek az egész megoldásnak bármi értelme van. Főleg azután, hogy a JVC elég jól lejáratta a technológiát azzal, hogy olyan projektorba építette be a rendszert, ami alapvetően nem optimális ehhez a megoldáshoz.

A témának valószínűleg egy komoly lökést ad az a tény, hogy nemrég a Texas Instruments is bejelentette, hogy az új 4K felbontású házimozis chipset-je is így fog működni, tehát lassan ott tartunk, hogy a Sony 4K projektorai kivételével minden gyártó erre a pixel-tologatásos-felbontás-javításra alapozza a 4K projektorainak a működését. A Panasonic profiesszionális DLP vonalának az 5K felbontású csúcsmodellje is így működik, tehát nem csak a házimozis világban vannak erre élő példák.

Miért nem hisszük el mégsem, hogy ennek van bármi értelme is? Azért, mert a nagyobb felbontás 2 dolgot jelent alapesetben, egy digitális projektor esetén:
- több pixelt (egy sűrűbb osztású háló csúcspontjaiban elhelyezve)
- kisebb méretű pixeleket,

Nyilvánvalóan látszik, hogy ez a technológia NEM hozza a második előnyt, hiszen a pixelek NEM lesznek kisebbek attól, hogy a képüket fél pixelnyivel eltologatjuk a vásznon. Az első előnyt viszont megkapjuk a techológiától, hiszen a (virtuális) pixelek egy dupla sűrűségű rácsban fognak elhelyezkedni a technológia használatával.

A kérdés csak az, hogy a két előny közül melyik a fontosabb? A több pixel, vagy a kisebb pixelek?

Van valakinek véleménye erről a dologról? Látott már valaki JVC E-shit-et élőben? Tapasztalatok, vélemények?

Ja, és én elég komolyan gondolom és festett falra vetítek. :-)

Jó ötlet Fodesz.

Köszönöm.

Hát ... ha már kötözködés, akkor én is kérdezek: ki a fene olyan bátor, hogy be merjen ülni egy legalább 30 kilós vasdoboz alá, amit csak egy vékony pilicka tart a plafonon? Én oda biztosan nem ülnék oda ... :-)

Nekem is így volt a 12 kilós JVC elsőnek felszerelve,de biztosra mentem és nem sajnáltam ki az anyagot a tartóból,illetve legalább 50 kilóig terveztem,de lehet engem is elbírt volna
Nem hinném - a képre nézve - hogy ilyen körülmények között úgy szereltek,hogy leesne az a Runco. Pedig az biztosan nem 15-20 kiló.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.