Kábelezzünk

A ma gyártott ipari célú rézkábelekben lassan a réz a legkevesebb összetevő. Ezt onnan is lehet tapasztalni, a frissen blankolt vezetőn alig fut meg még az ólmos forrasztóón is, nem hogy az ólommentes. Ez azt jeleni, tele van szennyező anyaggal, akár úgy hogy a bányászott rezet kevesebb lépésben szeparálják a többi kőzet és fémes anyagtól, de úgy is lehet, már ezt is bőven lehet feltételezni, hogy hozzákevernek, elegyítik, (a kohászok tudják a szakkifejezést, nem nevezném ötvözésnek) mindenféle olcsóbb anyagot. Tehát ezt az átlagos katyvasz fémet nem szabad monokristályos anyagnak feltételezni. Minden a költség csökkentésről szól, a tiszta réz világpiaci ára többszörösére nőtt az utóbbi 10évben.
Hegesztésekkel foglalkozunk és bizony a mai pl. alumínium nem olyan mint rég: egy régi Lada szívócsonkja 100-szor jobban hegeszthető anyag, mint egy A8as Audi olajdeknije. Szerintem ennek két oka lehet: egyre több az újrahasznosított szemét, amit még épp ki lehet önteni, adja a vele szemben támasztott műszaki paramétereket - részben, vagy a mérnökök pont ilyen összetételűre "tervezik", hogy ne lehessen javítani, meg kelljen venni az újat. Természetesen itt nem szólom le a mai jó anyagokat pl. certál - titános alu, amit többek között a repülőgépipar is használ, de a legkommerszebb termékek - pl. autók bizony évről évre hulladékabb anyagból készülnek. Egy másik példa a könnyen, gyorsan, olcsón gyártható ámbár nem javítható alkatrészekre: a bonyolult formakitöltésű munkadarabokat - pl. kilincsek, karburátorok a köznyelvben spiáternek nevezett anyagból készülnek. Jó kúszóképessége miatt szeretik, minimálisan tartalmaz alumíniumot és ha hegeszteni szeretnéd mire eléred az alu megömlesztéséhez szükséges hőt addigra az ón már felforr egy nyugtalan ívfürdőt eredményezve egy felhabzott ömledéket kapsz, mely közel sem nevezhető homogénnek. Elképzelhetőnek tartom, hogy a réz sem tiszta anyagból van, annak ellenére, hogy a különböző kohászati eljárások ebbe az irányba szeretnének mutatni.

A ma gyártott ipari célú rézkábelekben lassan a réz a legkevesebb összetevő. Ezt onnan is lehet tapasztalni, a frissen blankolt vezetőn alig fut meg még az ólmos forrasztóón is, nem hogy az ólommentes. Ez azt jeleni, tele van szennyező anyaggal, akár úgy hogy a bányászott rezet kevesebb lépésben szeparálják a többi kőzet és fémes anyagtól, de úgy is lehet, már ezt is bőven lehet feltételezni, hogy hozzákevernek, elegyítik, (a kohászok tudják a szakkifejezést, nem nevezném ötvözésnek) mindenféle olcsóbb anyagot. Tehát ezt az átlagos katyvasz fémet nem szabad monokristályos anyagnak feltételezni. Minden a költség csökkentésről szól, a tiszta réz világpiaci ára többszörösére nőtt az utóbbi 10évben.

Egyetértek.

Nem vagyok a téma szakija, de valahol, talán a kácsa oldalán azt olvastam, hogy a monokristályos kábelek különlegesebbek a kommersz vezetékeknél, mivel a speciális gyártási folyamat során a nyersanyagot (réz vagy ezüst) átlagon felül nyújtják, ami nagy tisztaságú és hosszú kristályszerkezetű anyag előállítását teszi lehetővé. Az így készült kábelek kiváló vezető tulajdonsággal rendelkeznek.
A ma gyártott ipari célú rézkábelekben lassan a réz a legkevesebb összetevő. Ezt onnan is lehet tapasztalni, a frissen blankolt vezetőn alig fut meg még az ólmos forrasztóón is, nem hogy az ólommentes. Ez azt jeleni, tele van szennyező anyaggal, akár úgy hogy a bányászott rezet kevesebb lépésben szeparálják a többi kőzet és fémes anyagtól, de úgy is lehet, már ezt is bőven lehet feltételezni, hogy hozzákevernek, elegyítik, (a kohászok tudják a szakkifejezést, nem nevezném ötvözésnek) mindenféle olcsóbb anyagot. Tehát ezt az átlagos katyvasz fémet nem szabad monokristályos anyagnak feltételezni. Minden a költség csökkentésről szól, a tiszta réz világpiaci ára többszörösére nőtt az utóbbi 10évben.

A réz maga monokristáyos szerkezetű fém, nem a gyártástechnológia teszi azzá.
.

Nem vagyok a téma szakija, de valahol, talán a kácsa oldalán azt olvastam, hogy a monokristályos kábelek különlegesebbek a kommersz vezetékeknél, mivel a speciális gyártási folyamat során a nyersanyagot (réz vagy ezüst) átlagon felül nyújtják, ami nagy tisztaságú és hosszú kristályszerkezetű anyag előállítását teszi lehetővé, melyek mentesek az oxigéntől és egyéb szennyeződésektől. Az így készült kábelek kiváló vezető tulajdonságokkal rendelkeznek.

Csupán a kijelentések közötti ellentmondáson törtem a fejem. Most akkor végül is van/lehet hatása a rezonanciának a kábelekre - és hát végeredményben a hang minőségére - vagy nem?
Ah, értem már mire gondolsz. Első olvasásra lehet, hogy ellentmondásosnak tűnik, ezért írok még egy kis magyarázatot, talán világosabb lesz mire gondolok. Az általam tapasztaltam jelenség esetén a kábel mint mechanikai rezgést közvetítő eszköz működött és a mechanikus->elektromos átalakítást a lemezjátszó hangszedője végezte.
Ezzel szemben szerintem a hifis többség azt gondolja/gondolhatja, hogy valamiféle ismert vagy nem ismert fizikai jelenség miatt a rezgések közvetlenül a kábelre gyakorolnak hatást aminek következtében megváltozik a kábelen folyó áram így a hallott hang is. Tehát a mechanikus->elektromos átalakítás közvetlenül a kábelben játszódik le.
Ez utóbbi jelenség szerintem létező, magyarázható, azonban olyan kis mértékű a hangfrekvenciás tartományban (még nagy rezgések hatására is), hogy teljes mértékben elhanyagolható. Magyarul a mechanikai rezgések amelyek a kábeleket érik nem okozhatnak hallható változásokat egy rendszerben, hacsak nem oly módon ahogy fent leírtam (a kábel csak mechanikus rezgéstovábbító és a mechanikus->elektromos átalakítást valami más eszköz végzi, pl. hangszedő, elektroncső).

Vendég

A bejáratás hívők tapasztalásait elfogadom, csak nem tudom a természettudományos magyarázatát.

A mobiltelefon működésének természettudományos magyarázatát tudod?
Vagy csak hiszel a létezésében?

Mi a francnak kell megmagyarázni mindent?
Az életünket körülvevő eszközök 99.99%-ának a működésével nem vagyunk tisztában.
Még azt se tudjuk, egy kés hogyan készül és miből van. Vág. Ennyi.

Mi egyszerű felhasználók vagyunk, nem termék fejlesztők. Nekünk semmi szükségünk arra, hogy megértsük, hogyan működnek az eszközök, amiket használunk.
Miért pont a kábelek működése izgatja a legjobban a fantáziánkat?
Ki kell választani a nekünk legszimpatikusabbat és használni kell. Ilyen egyszerű.

Vendég

Az OCC rezet pl. folyamatosan hevítik, hűtik nyújtás közben és így érhető el az egy kristályos kábel.

A réz maga monokristáyos szerkezetű fém, nem a gyártástechnológia teszi azzá.

Ennek ellenére igaz, hogy ha nem is folyamatosan, de a húzási folyamat alatt többször felhevítik és lehűtik a kábelt, méghozzá az un. húzókő után, hogy a húzás okozta felületi zömülésből eredő felkeményedést és anyagszerkezeti feszültséget így csökkentsék (köznapi nyelven kilágyítsák). Különben az ötödik-tizedik húzási folyamat után már rettenetesen törékeny lenne a huzal.

Ps.: Na mára befejeztem az okoskodást.

.

Vendég

"De arra is rájött, hogy a huzalokban megfelelő tárolás mellett mintegy 30 év alatt visszaáll az eredeti kristályszerkezet."

Ezt ellenben az én ismereteim szerint eddig még semmiféle valós anyagszerkezeti vizsgálat nem igazolta.

.

Valószínüleg arról lehet szó,hogy 40-50-60 éve több lépésben húzták a drótokat, kevésbé torzítva a rácsszerkezetet.

Ez is sántít egy kicsit. Mert ha különbséget abban látta a 40-50-60 évvel korábban készült kábelek, és az sokkal fiatalabb kábelek rácsszerkezete között, hogy korábban kevesebb lépcsőben húzták, ezért kisebb mechanikai stressz érte a huzalt, akkor már ez maga cáfolja azt az állítást, hogy a 30 éves tárolás miatt szebb a korábbi huzalok rácsszerkezete, mert akkor ez inkább a technológiára vezethető vissza.

A normál hőmérsékleti viszonyok (-50, +100 Co) között a fémek rácsszerkezetében nem következik be változás 30 év alatt sem. De főleg nem a monokristályos rácsszerkezetű fémeknél. A réz pedig az.

.

Az OCC rezet pl. folyamatosan hevítik, hűtik nyújtás közben és így érhető el az egy kristályos kábel.

Vendég

A rácsszerkezeti deformitásokat pedig a durva hidegmegmunkálás okozza, melyet lehet ellensúlyozni a hőkezeléssel.
Már ezelőtt ötven évvel is a húzási folyamat minden lépése után hőkezelték a rézhuzalt.

A jeelnlegi "csúcskábeleket" pedig állítólag öntik.
Ez az "öntés" valójában egy folyatás.

.

"De arra is rájött, hogy a huzalokban megfelelő tárolás mellett mintegy 30 év alatt visszaáll az eredeti kristályszerkezet."

Ezt ellenben az én ismereteim szerint eddig még semmiféle valós anyagszerkezeti vizsgálat nem igazolta.

.

Valószínüleg arról lehet szó,hogy 40-50-60 éve több lépésben húzták a drótokat, kevésbé torzítva a rácsszerkezetet.

A chilei forradalom ótam eg eltelt 40 év. Jelenleg a régió leggazdagabb országa és szépen bányásszák a rezet. A rácsszerkezeti deformitásokat pedig a durva hidegmegmunkálás okozza, melyet lehet ellensúlyozni a hőkezeléssel. A jeelnlegi "csúcskábeleket" pedig állítólag öntik.
Kondo pedig a róla elnevezett effektus magyarázatával alkotott nagyot.

A bejáratás hívők tapasztalásait elfogadom, csak nem tudom a természettudományos magyarázatát.
De hát hagyjunk felfedezni valót a jövő Kondoinak is

Vendég

Kifotóztam

"Kondo úr, aki a fémtan professzora volt, rájött arra, hogy a huzalok a méretre húzás során létrejött brutális mechanikai stressz megváltoztatja a fém eredeti kristályszerkezetét"

Ez bizony így van.

"De arra is rájött, hogy a huzalokban megfelelő tárolás mellett mintegy 30 év alatt visszaáll az eredeti kristályszerkezet."

Ezt ellenben az én ismereteim szerint eddig még semmiféle valós anyagszerkezeti vizsgálat nem igazolta.

.

Kifotóztam
... jézus meg tudott vízen járni... nem mintha ne ismerném el a MESTER szaktudását, de...
de manapság is gyártanak JO MINOSEGU KABELT (lásd attachment)
és nehogymáááá az idézet legyen magyarázat a "bejáratás" szukségességére

Ha ezt egy kicsit bővebben kifejtenéd talán még működhetne is a kommunikáció írásos formája közöttünk.
Csupán a kijelentések közötti ellentmondáson törtem a fejem. Most akkor végül is van/lehet hatása a rezonanciának a kábelekre - és hát végeredményben a hang minőségére - vagy nem?

Ha ezt egy kicsit bővebben kifejtenéd talán még működhetne is a kommunikáció írásos formája közöttünk.

Ha az összeköttetésben áll egy mechanoelektronikus átalakítótóval, akkor már hogyne lenne. Ha ráfújsz erősen annak is lesz hatása. Egy teljesen elektronikus ketyerét kocogtathatsz legfeljebb a kocogtatás hangját hallod, hacsak nincs benne kontakthiba.

Más volt a kiemelt idézetek pikantériája. Figyelmesebb elolvasása érthetővé fogja tenni.

Kifotóztam

Idéznék, de nem engedi...

Nov 13. lamalas: "Remélem nem azt akarod ezzel mondani (sugallni), hogy ha egy mozgó alkatrészeket nem tartalmazó alkatrész (pl. vezeték) rezeg akkor az befolyással van a hangzásra."

Ha az összeköttetésben áll egy mechanoelektronikus átalakítótóval, akkor már hogyne lenne. Ha ráfújsz erősen annak is lesz hatása. Egy teljesen elektronikus ketyerét kocogtathatsz legfeljebb a kocogtatás hangját hallod, hacsak nincs benne kontakthiba.

Nov 13. lamalas: "Remélem nem azt akarod ezzel mondani (sugallni), hogy ha egy mozgó alkatrészeket nem tartalmazó alkatrész (pl. vezeték) rezeg akkor az befolyással van a hangzásra."

Ha mágneses mezőben rözög, az pl. odavág!

Amikor még lemezjátszóról szóltak a kedvenc zenéim én is tapasztaltam ilyen jelenséget (feltéve ha ugyanarra a jelenségre gondolunk). Persze először értetlenül álltam a dolog előtt aztán kísérleteztem és rájöttem mi okozhatta az említett jelenséget. Ha ugyanis kihúztam a kábeleket a lemezjátszóból és a kábelek végére 1-1 ellenállást kötöttem (szimulálva a hangszedőt) azonnal megszűnt a jelenség, azaz a kábel kocogtatásakor nem lehetett hallani semmit a hangsugárzókból. Ha visszadugtam a kábeleket a lemezjátszóba akkor a jelenség újra előjött (különböző kábelekkel különböző mértékben). Ebből én arra következtettem, hogy a kábeleken a mechanikai rezgések a kábelek mechanikai tulajdonságainak függvényében különböző mértékben átjutottak a lemezjátszóra ahol a hangszedő játszva átalakította azokat elektromos jelekké. Más értelmes magyarázatot nem találtam, de ha tud valaki ettől értelmesebb, elfogadhatóbb magyarázatot akkor ne titkolja.

Nov 13. lamalas: "Remélem nem azt akarod ezzel mondani (sugallni), hogy ha egy mozgó alkatrészeket nem tartalmazó alkatrész (pl. vezeték) rezeg akkor az befolyással van a hangzásra."

Gondolom az olcsón jót.

Ja, tényleg, fáradt vagyok!
Csak azt nem tudom, tisztában van e azzal magasan tapasztalált látnok zenebarátunk, hogy az errefelé véleményt nyilvánító közösség mit (milyen értékű) audio berendezést - beleértve a kábelezést is - hallgat otthonában. (90% ??? ) Lehet meglepődne, hogy hazánk átlagfizetéseihez képest miket birtokolnak hobbitársai...

Persze tudom velem van a gond...kár reagálni az ilyesmire.

Mi a bánat? Gyengébbek kedvéért!
Gondolom az olcsón jót.

Ilyen kábel a nincs kábel! Ha nem rádiós/blútusz/wifis a jeltovábbítás, akkor sajna szükség van kábelre. Ilyenkor a "semennyire" nem működik! Mindenki válogasson kedvére ízlése szerint. Nincs világmegváltó egyetemes kábel megoldás. Általában rendszer/ízlés (jaaaa és mostanában tanultam: elfogultságon alapuló pszichológia és eltévelyedés) kérdése!
És most jön a kukac: bizony az antennáig is el kell jusson a jelnek, előtte is van kábel, nyák stb. minden saját jó/rossz hanggal. Egy szó mint száz: én a kábelben hívők közé tartozom, igenis lehet hangolni a kábelekkel!!! Viszont ne feledjük: ha már ennyire HIFIZÜNK, akkor ki fog ZENÉT hallgatni????

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.