Melyik verzióban hallgassam az albumot?

[kowalsky]

A veszteség mentességről:
Gondolom, sokatok számára ismert az alábbi ábra, amely a különböző formátumok frekvencia tartomány- és dinamika-béli büdzséjét ábrázolja (nyilván idealizált A/D->D/A átalakításokat feltételezve). Kiegészítettem az emberi hallás számára érzékelhető tartománnyal, ami többé-kevésbé megfelel a RedBook CD szabványban rögzítetteknek (bármennyire is szeretnék sokan máshogy hinni, ez így van!).
Ebből világosan látszik, hogy mondjuk egy 1xDSD->PCM @ 24/96 konverzió matematikailag per definitio veszteséges, a hallható tartomány jelentős részén elméleti dinamika veszteséggel jár, míg 48kHz fölött is eldobunk információt. Ugyanakkor a hallgató számára praktikusan észrevehetetlen - lenne természetesen ideális átalakítókat feltételezve, a gyakorlatban érzékelhető különbség többnyire arra a technikai tényre vezethető vissza, hogy az egyes átalakítók valamelyik formátumra optimalizáltak. Akkor ez most tényleg veszteséges átalakítás? Én praktikusan nem tekintem annak.
Ugyanígy feltehető akkor a kérdés az MQA esetén, amely ha jól értem a fent említett büdzsével zsonglőrködik, bizonyos érzékelhetetlennek tartott információ helyére a zenei történés általuk fontosnak tartozó egyéb jellemzőit, valamilyen úton-módon kódolt időzítési információt pakolja (a hozzáértők majd kijavítanak, ha nem így van), hogy praktikusan veszteséges? Hozzáteszem, jelenlegi eszközeim nem támogatják az MQA-t, így nem szereztem vele annyi élményt, hogy értékítéletet alkothassak, a kérdésem pusztán elvi jellegű!

Ne haragudj de az általad közölt ábra ab ovo sántít.
A normál emberi hallás 20 Hertz-től 20 KiloHertz-ig terjed (nagyon kevesen 20 KiloHertz fölött is hallanak).
20 Kilohertz = 20 ezer Hertz.
A Te ábrád mindössze 1.4 KHz-ig ábrázolja a ferkvenciatartományt (14.000 Hz).

Én már elmúltam 60 és nem hallom a magas hangokat 1.4 KHz fölött (szerencsémre itt még a cintányérok hangja tisztán hallható), de simán hallom a külömbséget a 24/192 és a 24/96-os felvételek között (lehet, hogy azért, mert leggyakrabban ilyeneket hallgatok), és persze a 16/44.1 (redbook) és az ennél jobb felbontású felvételek között is hallom a differenciát.

A DSD formátumnak is külömböző minőségei vannak (DSD 64, 128, 256 stb.).
Ha DSD felvételeket PCM-re konvertálunk, akkor ez általában 384 KHz/32 Bit-es, vagy 48 Bit-es WAV formátumba történik első lépésben, de mivel az ilyen felbontású zene hatalmas tárhelyet igényel, később átalakítjuk 192/24-es, vagy 96/24 es FLAC formátumba. (Egy normál hosszúságú szimpla lemez 192/24-es FLAC formátumban 1-1.2 GB tárhelyet foglal el.)

Ami az MQA-t illeti, azon kívül, hogy mindenféle hókusz-pókuszokat végeznek az átalakítás során, azért veszteséges, mert a tömörítési eljárás ALGORITMUSA veszteséges (ugyanúgy, ahogyan az MP3 esetében, vagy a JPEG esetében, ha képformátumról beszélünk, vagy a BlueTooth esetében, ha vezeték nélküli adatátvitelről).
És még valami az MQA-val kapcsolatban: személy szerint súlyos etikai, morális problémákat látok a háttérben - a tisztán üzletiek mellett, de ebbe most ne menjünk bele, mert nagyon messzire vezet...

[Baryll]

Sziasztok!
Kérdezni szeretném, hogy honnan tudom egyértelműen beazonosítani, hogy egy CD milyen országban készült? A vonalkódos cikkszám az ad egzakt információt erre vonatkozóan?
(Azt jól látom, hogy pl. az eredeti USA lemezeken a borító feliratára merőlegesen vannak elhelyezve a vonalkódok?
Azért érdekel mindez, mert vettem amerikainak hírdetett CD-ket és az van rájuk írva, hogy " Made in the E. U. GEMA/BIEM".)
Amennyiben itt az avx-en valaki járatos a témában, kérem szépen, hogy adjon felvilágosítást nekem, hogy mit kell figyelnem a CD-ken a pontos gyártási beazonosítást illetően.

[bitrograde]

A veszteség mentességről:
Gondolom, sokatok számára ismert az alábbi ábra, amely a különböző formátumok frekvencia tartomány- és dinamika-béli büdzséjét ábrázolja (nyilván idealizált A/D->D/A átalakításokat feltételezve). Kiegészítettem az emberi hallás számára érzékelhető tartománnyal, ami többé-kevésbé megfelel a RedBook CD szabványban rögzítetteknek (bármennyire is szeretnék sokan máshogy hinni, ez így van!).
Ebből világosan látszik, hogy mondjuk egy 1xDSD->PCM @ 24/96 konverzió matematikailag per definitio veszteséges, a hallható tartomány jelentős részén elméleti dinamika veszteséggel jár, míg 48kHz fölött is eldobunk információt. Ugyanakkor a hallgató számára praktikusan észrevehetetlen - lenne természetesen ideális átalakítókat feltételezve, a gyakorlatban érzékelhető különbség többnyire arra a technikai tényre vezethető vissza, hogy az egyes átalakítók valamelyik formátumra optimalizáltak. Akkor ez most tényleg veszteséges átalakítás? Én praktikusan nem tekintem annak.
Ugyanígy feltehető akkor a kérdés az MQA esetén, amely ha jól értem a fent említett büdzsével zsonglőrködik, bizonyos érzékelhetetlennek tartott információ helyére a zenei történés általuk fontosnak tartozó egyéb jellemzőit, valamilyen úton-módon kódolt időzítési információt pakolja (a hozzáértők majd kijavítanak, ha nem így van), hogy praktikusan veszteséges? Hozzáteszem, jelenlegi eszközeim nem támogatják az MQA-t, így nem szereztem vele annyi élményt, hogy értékítéletet alkothassak, a kérdésem pusztán elvi jellegű!

Ezt egy Ctrl-C+Ctrl-V-kombinációval lehetne a DAC-olás témában is feszegetni.

[Luxor Audio]

Azonban számomra, fotós számára ez pont olyan környezetszennyezés, mint a manapság készülő töménytelen mennyiségű hangfelvétel nagy része. Ám az én véleményem semmit nem számít, a tömegeket kell kiszolgálni, nem az ínyenceket. A folyamatról bármilyen véleményünk lehet, de kétlem, hogy a fényképészeket kellene felelőssé tenni érte.

Teljesen igaz amit írsz (mint mindig, néhány kivételtől eltekintve), de én még emlékszem egy beírásodra, amiben legnagyobb örömmel említetted, net-en elérhető új zenék sokaságát.

Gyakran előfordul, hogy nem tudom követni a logikádat. Ezúttal sem értem, hogy a számomra érdektelen távol-keleti tinisztárok, latin előadók és önjelölt DJ-k által kiadott felvételek végtelen mennyisége miért cáfolja az örömömet abban, hogy a kedvenc előadóim szinte összes, néha még ritkán fellelhető anyagait is megtalálom az online kínálatban.

[juliush]

A veszteség mentességről:
Gondolom, sokatok számára ismert az alábbi ábra, amely a különböző formátumok frekvencia tartomány- és dinamika-béli büdzséjét ábrázolja (nyilván idealizált A/D->D/A átalakításokat feltételezve). Kiegészítettem az emberi hallás számára érzékelhető tartománnyal, ami többé-kevésbé megfelel a RedBook CD szabványban rögzítetteknek (bármennyire is szeretnék sokan máshogy hinni, ez így van!).
Ebből világosan látszik, hogy mondjuk egy 1xDSD->PCM @ 24/96 konverzió matematikailag per definitio veszteséges, a hallható tartomány jelentős részén elméleti dinamika veszteséggel jár, míg 48kHz fölött is eldobunk információt. Ugyanakkor a hallgató számára praktikusan észrevehetetlen - lenne természetesen ideális átalakítókat feltételezve, a gyakorlatban érzékelhető különbség többnyire arra a technikai tényre vezethető vissza, hogy az egyes átalakítók valamelyik formátumra optimalizáltak. Akkor ez most tényleg veszteséges átalakítás? Én praktikusan nem tekintem annak.
Ugyanígy feltehető akkor a kérdés az MQA esetén, amely ha jól értem a fent említett büdzsével zsonglőrködik, bizonyos érzékelhetetlennek tartott információ helyére a zenei történés általuk fontosnak tartozó egyéb jellemzőit, valamilyen úton-módon kódolt időzítési információt pakolja (a hozzáértők majd kijavítanak, ha nem így van), hogy praktikusan veszteséges? Hozzáteszem, jelenlegi eszközeim nem támogatják az MQA-t, így nem szereztem vele annyi élményt, hogy értékítéletet alkothassak, a kérdésem pusztán elvi jellegű!

[Robici]

Ergo:
Az egyetlen olyan lehetőség, ahol biztosan mindig ugyanazt a "minőséget" kapjuk meg, az a file alapú lejátszás, hiszen akár hány kópiát csinálhatok belőle és akárhányszor lemásolom valamint tökmindegy honnan játszom le, helyi tárolóról vagy hálózatról, mindig ugyanaz marad a fileban foglalt információ.

Nagyrészt egyetértek az egésszel amit írsz. Bár szerintem CD esetén a pitek minősége és a tápegységen keresztüli DAC-ra hatás technikailag ugyan lehetésges, szerintem messze az észlelhetőség alatt marad (legalábbis az én észlelhetőségemnek de ez nekem bőven elég is :-).
Összességében pusztán valamiféle "hangminőségre" hivatkozva szerintem is botorság ma már a fájl/stream alapú lejátszást elvetni.
Egyébként meg nekem úgy tűnik mintha sokaknál az lenne a hit, hogy a tömegtermelés valamiféle XXI. századi találmány. Tömegtermelés, sőt sokmikrofonos, összevagdosott felvételek már a múlt század első felében is bőven voltak. Legfeljebb azok nagy része mára már rég a szemétben végezte, így csak a jó maradt meg. (Vagy legalábbis az emléke.)
Egyébként én az RCA Living Stereo SACD kiadásokról olvastam régen valami cikket, ahol még fényképek is voltak, hogy az eredeti mesterszalagok egy részéről már a mágnesréteg is foltokban lekopott, jó nagy dropoutokat hagyva az anyagban.

[kaef2]

Jogos, "veszteségmentesen FLAC és MQA" -t akartam irni, kicsit rövidebbre sikerült . :)

De az MQA veszteséges tömörítés. Vagy ugyan arról beszélünk, miszerint veszteségmentes FLAC vagy MQA?

Veszteségmentes a FLAC és az MQA meg olyan, amilyen. Ez a mondanivaló lényege.

[kaef2]

2.1.2. Nagy felbontással MQA-val veszteségmentesen (Tidal)

Veszteségmentesen MQA-val? Hogy?

Jogos, "veszteségmentesen FLAC és MQA" -t akartam irni, kicsit rövidebbre sikerült . :)

[cables]

Azonban számomra, fotós számára ez pont olyan környezetszennyezés, mint a manapság készülő töménytelen mennyiségű hangfelvétel nagy része. Ám az én véleményem semmit nem számít, a tömegeket kell kiszolgálni, nem az ínyenceket. A folyamatról bármilyen véleményünk lehet, de kétlem, hogy a fényképészeket kellene felelőssé tenni érte.

Teljesen igaz amit írsz (mint mindig, néhány kivételtől eltekintve), de én még emlékszem egy beírásodra, amiben legnagyobb örömmel említetted, net-en elérhető új zenék sokaságát.

[Luxor Audio]

Ma már egy fürdőszobából is könnyedén stúdiót csinálnak, ahol szoftverkezelők rakják össze hangokból a "zeneanyagokat". Van, aki erre még büszke is és állítása szerint ma egy nap alatt annyi felvétel készül, mint 50 évvel ezelőtt egy év alatt.

Látom, itt van a szokásos kötekedős kedd reggel.

Mivel a hangfelvételek mennyiségéről én írtam az idézett állítást, feltételezem, a mondat első felét is nekem céloztad. Ám tévedsz, mert egyáltalán nem vagyok erre a folyamatra büszke, hiszen az én szakmám értéktelenedését és végét is hozta.

Néhány évtizeddel ezelőtt a fotózás néhány szakember kiváltsága volt. Ők meg is éltek belőle, az általuk nyújtott szolgáltatással pedig elégedett volt az emberek többsége. Aztán megjelentek a hordozható fényképezőgépek, a fotózás tömeghobbivá vált. Majd megjelentek a digitális készülékek, fotózásra is képes mobiltelefonok. Ma már mindenki fotózik, vagy legalábbis képeket készít, ezzel párhuzamosan a fényképészek tönkrementek, a fotóstúdiók bezártak. Hogy ez kinek jó? Annak a tömegnek, aki képeket készíthet szaktudás és komoly anyagi beruházás nélkül. Azonban számomra, fotós számára ez pont olyan környezetszennyezés, mint a manapság készülő töménytelen mennyiségű hangfelvétel nagy része. Ám az én véleményem semmit nem számít, a tömegeket kell kiszolgálni, nem az ínyenceket. A folyamatról bármilyen véleményünk lehet, de kétlem, hogy a fényképészeket kellene felelőssé tenni érte.

[juliush]

...Ma már egy fürdőszobából is könnyedén stúdiót csinálnak, ahol szoftverkezelők rakják össze hangokból a "zeneanyagokat". Van, aki erre még büszke is és állítása szerint ma egy nap alatt annyi felvétel készül, mint 50 évvel ezelőtt egy év alatt. Hogy ez most kinek jó, azt mindenki eldöntheti. Én is csatlakozom azokhoz, akik szerint ez a világ zajszennyezését növeli csak, művészeti értéke nulla ennek a tömegszemétnek. Arra jó, hogy gyerekeink, unokáink garantáltan hallás károsodottak legyenek 25 éves korukra.
Azoknak, akik ennek ellenére vágynak a minőségi zene minőségi hallgatására, maradnak a kis speciál kiadók, akik viszont nem tudják megfizetni a legjobb előadókat, így művészeti értéke a felvételeiknek alacsony.
Vagy marad a "naftalinszagú" felvételek hallgatása azokból az időkből, amikor még valódi előadók valódi stúdiókban valódi hangmérnökökkel készítettek felvételeket együtt zenélve egy időben.
Ma ez gyakorlatilag csak a klasszikus zenei felvételeknél lelhető csak fel (nyomokban)...

Jómagam nem aggódom, amíg olyan kiadók, mint az ECM, ACT, Blue Note, Impulse, Mack Avenue, Telarc vagy a komolyzenében a klasszikus nagyok mellett a BIS, Harmonia Mundi, Alpha, Alia Vox, Naive, Reference Recordings régi nagy előadók mellett, nagyszerű, tehetséges, kreatív, új utakat kereső fiatal művészek lemezeit ilyen minőségben és mennyiségben jelentetik meg! Vagy amíg a nagy zenekarok saját brand alatt megjelentetik koncert repertoárjuk ékköveit! Megkockáztatom ezek a műfajok épp új aranykorukat élik és elterjedésüket nagymértékben segítik a Net-es technológiák, én például nem egy művészre figyeltem fel a Spotify által összeállított "Heti kalandom"-at hallgatva, vagy a Youtube-on véletlenül felfedezve vagy mások ajánlását követve.
Semmiképp sem általánosítanék összemosva a fentieket az egyre okosabb mobileszközök és applikációk által nyújtott lehetőségekkel élő és javíthatatlanul extrovertált fürdőszoba tenorok vagy sufni zongoristák által a közösségi médiákon megosztott tömeges ...khmm..."tartalommal"!

[kaef2]

Jó reggelt mindenkinek!
Kétségem sincs afelől, hogy átlag zenehallgató számára a jövő a PC alapú zenehallgatás. A technika, a világ - jó ez vagy rossz - ebbe az irányba megy. Mi azon kevesek, akiket érdekel a zene hangminősége, mert tudjuk, hogy másképp, jobban hat a lelkünkre egy élő zenéhez közelebb álló hangzás, érdeklődve figyeljük, hogy hova vezet ez.

Azért abban ne legyél biztos, hogy aki PC-n hallgat zenét, azt nem érdekli a zene hangminősége! Sőt...

A többire is hadd válaszoljak! Olyannal nem találkoztál, hogy 2 kiadvány teljesen eltérően szól fizikai hordozón?! Mert én igen! Szóval pont ez van az online szolgáltatók esetében is. Nem ördögtől való dolog ez.

Igen nagyon jól látod, nem először fordul elő ez a "MI" az igényes (nem pc-s!) zenehallgatók, "ti" a nem igényes zenehallgatók, akik PC-t használnak szembeállítás. Szerintem ez nagyon, nagyon rossz megközelítés. Sok ok miatt is, de most nincs időm ezt leirni sokadjára.

A "PC zenehallgatás" kapcsán viszont nem árt tisztázni a dolgokat. Mert az ominózus hsz alapján úgy tűnik, hogy habár a többség teljesen tisztában van azzal, amit leirok alább, de van aki mégsem.

1.
a számítógépes zenehallgatás nem egyenlő torrentezéssel!!! Aki torrentezik az tényleg kevésbé lehet benne biztos, hogy amit letölt az az -e, aminek látszik.

2.
Számítógépen ( a hálózati játszók is számítógépek, még ha buták is, azokat is ideértve) alapvetően kétféleképpen lehet zenét hallgatni:

2.1. Streamelve
2.1.1. Nagy felbontással, veszteségmentesen tömörítve (Qobuz)
2.1.2. Nagy felbontással MQA-val veszteségmentesen (Tidal)
2.1.3 CD minőségben veszteségmentesen (Deezer)
2.1.4. AAC, mp3 tömörítésekkel, veszteségesen (Spotify, Apple Music, stb)

A nagy streaming szolgáltatók kifejezetten ügyelnek arra, hogy a zenék az általuk elvárt módon és minőségben kerüljenek be a rendszerükbe.

2.2. Helyi tárolású file alapon

2.2.1. Magunk rippeljük be a CD-t, autentikus a forrás igy
2.2.2. Megvesszük az akár DSD256 felbontású file-okat hivatalosan. Kb 2-3 tucat olyan webbolt van, ahol biztosan autentikusan lehet file-t megvenni. Összesen több tizezres mennyiségű albumot lehet így megvenni, gyakorlatilag minden műfajból
2.2.2.1. Az alkotók saját honlapjairól is meg lehet sokszor venni.

( A Cheskynek volt anno millió dolláros kártérítéssel, visszafizetéssel járó botránya, amikor nagy felbontásúként adtak el nem olyan felvételeket, mert csak szoftveresen felkonvertálták őket és azóta mindenki aki file-t ad el nagyon ügyel a részletekre és az autentikusságra)

3. Aki LP-t vesz, sem tudja mit vesz feltétlenül.
A Mobile Fidelity (ha jól emlékszem) pár éve kiadott egy 1965-ös Frank Sinatra párizsi koncert LP-t, közel 100 dolláros áron, félsebesség, analóg mesterszalag meg minden el volt mondva róla a fülszövegben. Nagyon jónak találta mindenki. A megjelenés után vagy egy évvel Sinatra lányának, Nancy Sinatrának a saját forumán megkérdezte valaki, hogy mit szól Nancy hozzá, aki leírta, hogy az a baj az egésszel, hogy a nyolcvanas évek elején már olyan rossz állapotban volt az eredeti szalagos felvétel, hogy még akkor átírták egy DAT-ra és biztos volt benne, hogy a MF LP csak úgy készülhetett, hogy a DAT kazettáról szalagra másolták az anyagot és csak onnantól kezdve volt igaz, amit irtak a 100 dolláros LP-ről.

4. A CD -k minősége sem egyforma.
Amikor a gyárban beleütik a piteket a CD anyagába, akkor a szerszám amivel ezt végzik természetesen kopik. Így a pitek széle is szinte cd-nként más lesz és egyre töredezettebbé válik. Az olvasáskor a szervo vezérlést annál jobban terheli (és igy a cd tápját is) minél kopottabb töredezettebb a cd -n a pit széle. Ezért is volt lehetséges, hogy egy cd-ről megírt cd akár jobban is szólhatott, mint az eredeti CD. Vagyis ott sem egyformák a felvételek, kicsit minden cd "másképpen" fog szólni a lejátszás során, még ha a pitben foglalt információ ugyanaz is.

Ergo:
Az egyetlen olyan lehetőség, ahol biztosan mindig ugyanazt a "minőséget" kapjuk meg, az a file alapú lejátszás, hiszen akár hány kópiát csinálhatok belőle és akárhányszor lemásolom valamint tökmindegy honnan játszom le, helyi tárolóról vagy hálózatról, mindig ugyanaz marad a fileban foglalt információ.

[istvan01]

... Ez a bizonytalanság, az, hogy nem tudjuk, hogy igazán jó, vagy éppen gyenge minőségű felvételt találtunk ismeretlen zenéket keresve...

Ha téged ez ennyire zavar, magad nem tudod eldönteni, jó-e az neked? Talán ez a "neked tetszik-jó" probléma egyből eldől azzal, hogy fizikai hordozón kapod a zenét? Szemetet ott is terjesztik, mert az igénytelenségre neveléshez hatalmas ipari háttér fejlődött ki, nem csak zenékre, persze.

[avl2]

...Ez a bizonytalanság, az, hogy nem tudjuk, hogy igazán jó, vagy éppen gyenge minőségű felvételt találtunk ismeretlen zenéket keresve a net-en mindig jellemzője lesz a PC alapú zenehallgatásnak. Jól gondolom?

Vinkler-rel es Limar-ral egyetertve: nem erdemes ebben kiemelni a "PC alapú"-t. file-ok, CD-k, LP-k között is nagy a minösegi szórás (lasd Aszpirin "panaszait")

ugyanakkor a file alapunak az elönye, hogy egyszerübb beszerezni, ha epp rosszba botlunk, könnyebb egy masik elöadast, file-t ugyanarra a müre beszerezni

...Szerintem aki a neten zenéket keresgél, egy csöppet sem érdekli a hangminőség. Ő zenét keres, ami tetszik neki. Aztán, ha ez még jól is szól, az csak hab a tortán....

az elsö beidezett mondatod, szerintem Te sem igy érted. dehogynem érdekelheti.
Igen, zenet keres, ami tetszik neki, es ha van igenye - szerintem joparnak van (na en sem a telefonon hallgatókra, hanem pl. inkabb az avx-en jelenlevö nehanyakra gondolok) - akkor jo minösegben keresi. Ha az elsö megtalalt nem olyan, keresi mas elöadasban, felvetelben, rögzitesben.
...es persze ez ismert zenekkel is, a komolyzenei ajanloban is egy "unásig" (!?) ismert 4 evszaknak is fel-felbukkan ajanlasa, mas ertelmezese, amik szinten a "neten keresve" bukkannak fel, ismerhetök meg

[LIMAR]

Jó reggelt mindenkinek!
Kétségem sincs afelől, hogy átlag zenehallgató számára a jövő a PC alapú zenehallgatás. A technika, a világ - jó ez vagy rossz - ebbe az irányba megy. Mi azon kevesek, akiket érdekel a zene hangminősége, mert tudjuk, hogy másképp, jobban hat a lelkünkre egy élő zenéhez közelebb álló hangzás, érdeklődve figyeljük, hogy hova vezet ez. Valóban bárki hozzájut nagyon olcsón a legjobb zenei hangokhoz, vagy ez még nagyon messze van, esetleg sohasem fog bekövetkezni.

Ez a bizonytalanság, az, hogy nem tudjuk, hogy igazán jó, vagy éppen gyenge minőségű felvételt találtunk ismeretlen zenéket keresve a net-en mindig jellemzője lesz a PC alapú zenehallgatásnak. Jól gondolom?

A kérdés már régen eldőlt. A "PC alapú zenehallgatást" kicsit módosítanám "file alapú zenehallgatásra".
A mai zenefogyasztók nagy többsége nem PC-n hallgat zenét. Ők a telefonjaikon, olcsó média lejátszóikon hallgatnak zenét. Ennek megfelelően a zeneipar is őket fogja kiszolgálni. Az a pár megszállott, aki audio PC-ken, hálózati audio lejátszókon hallgatja zenei filejait gyakorlatilag senkit se érdekel. Ma már egy fürdőszobából is könnyedén stúdiót csinálnak, ahol szoftverkezelők rakják össze hangokból a "zeneanyagokat". Van, aki erre még büszke is és állítása szerint ma egy nap alatt annyi felvétel készül, mint 50 évvel ezelőtt egy év alatt. Hogy ez most kinek jó, azt mindenki eldöntheti. Én is csatlakozom azokhoz, akik szerint ez a világ zajszennyezését növeli csak, művészeti értéke nulla ennek a tömegszemétnek. Arra jó, hogy gyerekeink, unokáink garantáltan hallás károsodottak legyenek 25 éves korukra.
Azoknak, akik ennek ellenére vágynak a minőségi zene minőségi hallgatására, maradnak a kis speciál kiadók, akik viszont nem tudják megfizetni a legjobb előadókat, így művészeti értéke a felvételeiknek alacsony.
Vagy marad a "naftalinszagú" felvételek hallgatása azokból az időkből, amikor még valódi előadók valódi stúdiókban valódi hangmérnökökkel készítettek felvételeket együtt zenélve egy időben.
Ma ez gyakorlatilag csak a klasszikus zenei felvételeknél lelhető csak fel (nyomokban).

Szerintem aki a neten zenéket keresgél, egy csöppet sem érdekli a hangminőség. Ő zenét keres, ami tetszik neki. Aztán, ha ez még jól is szól, az csak hab a tortán.
Ismeretlen előadók ismeretlen minőségű lemezei nem csak a neten vannak, hanem CD-n, LP-n is. Csak ezeken a böngészés lehetősége igen korlátos, így CD-n, LP-n általában ismert előadók ismert minőségű felvételeit vesszük meg.

[Vinkler]

Jó reggelt mindenkinek!
Kétségem sincs afelől, hogy átlag zenehallgató számára a jövő a PC alapú zenehallgatás. A technika, a világ - jó ez vagy rossz - ebbe az irányba megy. Mi azon kevesek, akiket érdekel a zene hangminősége, mert tudjuk, hogy másképp, jobban hat a lelkünkre egy élő zenéhez közelebb álló hangzás, érdeklődve figyeljük, hogy hova vezet ez.

Azért abban ne legyél biztos, hogy aki PC-n hallgat zenét, azt nem érdekli a zene hangminősége! Sőt...

A többire is hadd válaszoljak! Olyannal nem találkoztál, hogy 2 kiadvány teljesen eltérően szól fizikai hordozón?! Mert én igen! Szóval pont ez van az online szolgáltatók esetében is. Nem ördögtől való dolog ez.

[cables]

Jó reggelt mindenkinek!
Kétségem sincs afelől, hogy átlag zenehallgató számára a jövő a PC alapú zenehallgatás. A technika, a világ - jó ez vagy rossz - ebbe az irányba megy. Mi azon kevesek, akiket érdekel a zene hangminősége, mert tudjuk, hogy másképp, jobban hat a lelkünkre egy élő zenéhez közelebb álló hangzás, érdeklődve figyeljük, hogy hova vezet ez. Valóban bárki hozzájut nagyon olcsón a legjobb zenei hangokhoz, vagy ez még nagyon messze van, esetleg sohasem fog bekövetkezni.
Nem régiben kezembe kerül egy fantasztikus hangú jazz CD és rákérdeztem ennek az Internet-en elérhető hangminőségére.

cables írta: 14 júl. 2019 13:11
Ma kezembe került egy finn jazz CD (Heikki Sarmanto: Moonflower), amit nem szoktam mutogatni kábel teszteléseknél. Mégpedig fura okból: túl élőnek hat. Zavarba ejtően szól, szóval mintha túlzás lenne benne a mély és a magas, és szinte hihetetlen a dinamikája. Ha valaki meg tudná hallgatni internet fájlból, nagyon érdekelne, hogy onnét lejátszva is döbbenetesen szól?

Két válasz érkezett:
Aszpirin
Heikki Sarmanto: ez a lemeze Tidalon sajnos csak AAC-ben (veszteségesen tömörített formátumban) van fenn. Semmi különös, úgy szól, mint egy veszteségesen tömörített AAC.

ttamas
Heikki Sarmanto: Moonflower, Deezeren fenn van 16/44-ben. Kitűnő hangminőség. Jó lenne, ha minden album így szólna. Tesztelésre is lehetne használni, megmutatja a rendszer gyengeségeit. Nekem a zene is tetszik.

A két válasz közötti különbség elgondolkodtató. Ha ttamas akad erre a számra esetleg lementi a kedvencei közé, vagy megkeresi az előadó többi lemezét, esetleg beszerzi fizikai lemezen. Aszpirin nyilván átsiklik felette.

Ez a bizonytalanság, az, hogy nem tudjuk, hogy igazán jó, vagy éppen gyenge minőségű felvételt találtunk ismeretlen zenéket keresve a net-en mindig jellemzője lesz a PC alapú zenehallgatásnak. Jól gondolom?

[GTomi]

http://index.hu/kultur/zene/2015/03/03/ ... ier_remix/

[kasumi]

Üdv.!


Az alábbi két album között - minőségben - milyen különbségekre számíthatok?

XRCD: http://www.ebay.co.uk/itm/290872164806? ... 1439.l2649

K2 HD Mastering: http://www.elusivedisc.com/BEETHOVEN-SY ... NIHDI118N/

Tisztelettel várom a tapasztalatokra alapozott véleményeket!

Köszönöm!

És ha már itt tartunk, a gold cd mit tud, miben különleges?

[NJ_]

Udv Mindenkinek!
 
Sajna most nincs saját netem és nem tudom vegig olvasni az egész topikot hasznos információért illetve a válaszért. De asszem itt beszelgettek tobben is LP bedigizésrol. És talan ha most páran olvassátok akik már mitárgyaltak ezt a témát talán gyors megírhatnák annak a pár programnak a nevét ami alkalmas és jelenleg a legjobbak koztt vannak. Én most egyenlore csak olyat talátam ami csak 48kHz-et tud, gondolom van már olyan is ami tudja a 192-t. És van-e olyan ami tudja a monitorozást esetleg? Koszi elore is. Meg pár óráig net kozelben vagyok ugyhogy ha valaki tudna segíteni akkor azt megkoszonném.


Attila,
 
jó alternatíva egy Korg MR2000S/BK. Úgy használható mint egy PC-hez vagy DAW-hoz kötött kvázi plussz külső merevlemez (így ismeri fel az állomás). Lejátszáshoz a Korggal felvett és egy külső RAID1 HDD-n tárolt DSD file-okat vissza kell húzni a Korg saját belső merevlemezére, majd megnyomni a PLAY gombot.
 
Sőőt! 2XDSD master szalag BACKUP is készíthető vele, és ami 2XDSD-ben vissza is játszható...
 
Nekem (momentán) semmilyen digitálisom nincs (egyelőre), de dolgoztam vele, több ismerősömnek is van, és többünk véleménye, hogy némi modifikációval $10k-ig az egyik legjobb célkészülék. Ár/értékben pedig No.1.
>

[Tristis]

Mivel nem nyithatok topicot, gondoltam megcsavarom kicsit a történetet: melyik kiadó termékeit érdemes vásárolni? Esetleg az a fontos, hogy honnan jött ki az album, melyik ország szülöttje volt a hangmérnök? stb. Érdeklődéssel várom a fórumtársak reakcióit!

[Palkó]

Udv Mindenkinek!
 
Sajna most nincs saját netem és nem tudom vegig olvasni az egész topikot hasznos információért illetve a válaszért. De asszem itt beszelgettek tobben is LP bedigizésrol. És talan ha most páran olvassátok akik már mitárgyaltak ezt a témát talán gyors megírhatnák annak a pár programnak a nevét ami alkalmas és jelenleg a legjobbak koztt vannak. Én most egyenlore csak olyat talátam ami csak 48kHz-et tud, gondolom van már olyan is ami tudja a 192-t. És van-e olyan ami tudja a monitorozást esetleg? Koszi elore is. Meg pár óráig net kozelben vagyok ugyhogy ha valaki tudna segíteni akkor azt megkoszonném.


 
 
Szia!
 
Sony SoundForge 10 Pro, Adobe Audition 3, a két program amit ajánlanék, ebben a sorrendben. A mintavételi frekit elsősorban a hangkártyádnak kell tudnia nem a proginak.

[alfaati]

Udv Mindenkinek!
 
Sajna most nincs saját netem és nem tudom vegig olvasni az egész topikot hasznos információért illetve a válaszért. De asszem itt beszelgettek tobben is LP bedigizésrol. És talan ha most páran olvassátok akik már mitárgyaltak ezt a témát talán gyors megírhatnák annak a pár programnak a nevét ami alkalmas és jelenleg a legjobbak koztt vannak. Én most egyenlore csak olyat talátam ami csak 48kHz-et tud, gondolom van már olyan is ami tudja a 192-t. És van-e olyan ami tudja a monitorozást esetleg? Koszi elore is. Meg pár óráig net kozelben vagyok ugyhogy ha valaki tudna segíteni akkor azt megkoszonném.

[Vendég]

[earforce]

Csak most látom, hogy milyen drága a jegy a júniusi koncertjükre...
Jegyárak: 24.900 - 9.900 Ft.