Diy csöves (vagy hibrid) erősitő épités

[Aszpirin]

HoriTon beszámolóját és az utána következő hozzászólásait HoriTon kifejezett kérésére, töröltem. Mivel így az azáltal indított thread értelmezhetetlenné vált, a szálon érkezett egyéb hozzászólásokat átrakom az Off topikba.

[CHZ]

Már a doboza is majdnem kész, trafódobozok festése van még hátra.
Hosszabb ideje hallgatom, nagyon meggyőzött, mostanában nem hiszem, hogy PP-t szeretnék hallgatni.
Baráti körben is tesztelték, véleményük szerint is nagyon részletgazdag, levegős, basszusa is nagyon jó...

[tonee73]

Sziasztok nem eladni szeretném az erösitőt.Az épitőjét keresném ha esetleg valaki felismeri kérem jelezze.
Előző tulaj inen a fórumról vásárolta.
Tel:06307318287

Mivel az adás-vétel nem info keresésre van, a hsz-ed átkerült a helyére.

[MPeti]

Keresd CHZ fórumtársunkat.
Szerintem Ő építette.

[krisz77]

Sziasztok nem eladni szeretném az erösitőt.Az épitőjét keresném ha esetleg valaki felismeri kérem jelezze.
Előző tulaj inen a fórumról vásárolta.
Tel:06307318287

[CHZ]

Bekötöttem a végfokot is 8R műterhelésen méregettem.

[CHZ]

Meghajtást bekötöttem, készítettem néhány mérést.
1V bemeneti szintre 41V eff. a kimenetnél mértem, 10k terhelésre, rácslevezető 220k, jóval kisebb terhelést fog jelenteni.
Kíváncsi voltam mennyire terhelhető..

[CHZ]

Nagyon tetszetős :)

Köszönöm.
Panelek bekötése következik, majd a trafók és mérések.

[CHZ]

Doboz készülget tovább, fedelet még reszelgetnem kell, kicsit domborodik.
Már "csak" a trafók hiányoznak.

[sutemenyx]

A privát véleményem ezzel kapcsolatban, hogy mindenkinek igaza van. A másod-harmadrendü harmonikus torzítás rossz dolog, egyáltalán nincs rá szükség, a csöves SE erősítők sem azért tudnak jól szólni, mert az jelen van. Minél jobban el lehet őket kerülni, annál jobb. Csakhogy a legtöbb esetben ezt olyan módszerrel “szokás”, ami nagyságrendileg sokkal többet ront a végeredményen, mint egy ilyen másod vagy harmadrendű torzítás.

[fülelek]

A saját véleményedet célszerű leírni, amit hallottál, az stílusosan kifejezve single ended torzítás.
Én is nehezen viselek adott megnyilatkozási stílust, de ettől még a tudása, tapasztalata nem lesz kevesebb.
Próbálj meg itt-ott-amott igazán jó készülékeket, audio cuccokat meghallgatni, meglásd, változni fog a véleményed, hacsak nem esel a kognitív disszonancia hibájába minduntalan.

[e hunter]

Tisztelettel. Más véleményét írom most le, amivel azonosulni tudok ha igaz, és ki is egészíteném, mert közben kaptam némi információt a szóban forgó emberről, akinek állítólag híre van már az egész országban, és nem is éppen jó. Szóval nem tudom hogy azért csinálja-e amit csinál, mert minden fórumon késztetést érez arra hogy a kimenőihez kuncsaftokat gyűjtsön. Ezzel nincs is semmi baj, ha valaki krumplit árul, akkor arra keres vevőt. A baj azzal van ahogy teszi, megtévesztéssel. Erre remekül alkalmasak műszaki érvek, ez bebizonyosodott már a 70-es 80-as években is. Fejlődött a félvezető gyártástechnológiája, egyre többen szerettek volna hifi készüléket venni, ezzel együtt pedig még többen szerettek volna hifi készüléket gyártani és eladni.
Ehhez nagyon jó segítség lett egy olyan adat mint például a torzítás. Hiszen, mennyivel szebben mutatott a vásárló szemében egy olyan adat amit valamiért nem szeretünk, és abból nem 2% szerepel a leírásban hanem csak 0,5%! Egy egész iparágat lehetett építeni erre a részben téves nézetre, illetve marketingfogásra! Sokan, köztük szakemberek is magukénak vallják ezt, mi több, alapvető tényként kezelik, és állítják, hogy egy eszköz hangzása mérhető, mi több, egyenes arányos pl. a torzítás mértékével! Na de kérem! A hangzás 50 évvel ezelőtt sem volt mérhető, ma sem az, mivel nem létezik rá paraméter, nem létezik rá műszer! A torzítás az igen, az valóban mérhető. Csakhogy annak egy adott szintig - főleg egy csöves erősítő esetében - semmi köze sincs ahhoz, hogy hogyan szól az adott eszköz.
Aki ebben kételkedik annak javaslok egy nagyon egyszerűen és gyorsan elvégezhető kísérletet, noha torzításmérő az kell hozzá, legalább addig, amíg megismeri a saját eszköze torzítását. A csöves, triódás együtemű erősítő erre remek alany, hiszen, annak alacsony kivezérlésen nagyon kicsi torzítása van, mi annak idején a gyári torzításmérőnkkel meg sem tudtuk mérni, mert a műszer csak 0,1%-ig tudott mérni, és azt sem érte el. Aztán természetesen, egy ilyen erősítő torzítása a kivezérlés függvényében rohamosan növekszik, főleg ha visszacsatolás sincs benne. Nyugodtan próbálja ki bárki, hogy amikor az erősítője torzít 1% felett, romlik-e a hangja? Ugye hogy nem? Eddig tart megcáfolni ezt a torzítás köré épített mendemondát. Természetesen, a torzítás azért nem lehet akármekkora, egy adott szint felett zavaró, de engem még 2% sem igazán zavar. Az 5% az már igen. Félvezetős erősítők esetén ez máshogy van a torzítás más jellege miatt, ott már 1% körüli torzítás is nagyon zavaró.
Ezzel megtéveszteni bárkit, és egyetlen kiragadott paraméter köré felépíteni egy mítoszt, majd elmondani mindenféle hozzá nem értőnek aki ezzel nem ért egyet, ez nagyon nem szép dolog. Piac szerzésre jó, de csak egy ideig, és csak azt lehet becsapni ezzel aki nem ért hozzá.
Mondhatnánk ugyanígy példának a kimenőtranszformátort is, aköré is egész szép mítoszt - iparágat? - próbáltak felépíteni, miközben ha megnézünk néhány gyári erősítőt a 60-as 70-es évekből, amik valóban szépen zenélnek, akkor láthatjuk, hogy mennyire egyszerűek. Még olyan ellen ütemű erősítőket is gyártottak, ahol a kimenő transzformátor csupán 5 rétegből áll, 2 primer és 3 szekunder rétege van, vagyis, az egy csőre eső anódtekercsnek egyetlen plusz osztása sincs! És ehhez a hanyag munkához hozzájön még némi torzítás is. Egy borzalom! Vagy mégsem?
Tisztelettel.

[tonee73]

Na most az a baj, hogy igy nem fog irkalni ide senki kb, ha a dyscus nincs.

Inkább legyen csend, mint az amit ő képviselt (stílusban).

[Camelflapping]

...

[sutemenyx]

Na most az a baj, hogy igy nem fog irkalni ide senki kb, ha a dyscus nincs.

[SoundMania]

Köszönöm az eddigi hozzászólásokat.. Ma megpróbálom a tisztítást,és a csövek átcserélését. Eddig én egyébként a stabilizátor csövek egyikére gyanakodtam,mert az erősebben világít,mint a többi..

Stabilizátorcsöveknél ez előfordul és nem feltétlenül jelent problémát.De mérni kellene , hogy biztosat tudjon az ember.

[Block]

Köszönöm az eddigi hozzászólásokat.. Ma megpróbálom a tisztítást,és a csövek átcserélését. Eddig én egyébként a stabilizátor csövek egyikére gyanakodtam,mert az erősebben világít,mint a többi..

[greenbio]

én acélgyapottal szoktam megtisztítani az oxidált csőlábakat. úgy csillog utána mint a Salamon töke

[Jolida]

A négy egyformát nem kéne bántani, azok stabilizátor csövek.

Hasonló hiba kontakhibás foglalat esetén szokott előfordulni.

Kikapcsolt állapotban az előfok és a driver csöveket egyenként ki kell húzni a helyükről, lábakat bekenni izopropil (vagy gyógyszertári 96%-os) alkohollal, 8-10-szer visszadugni-kihúzni a foglalatból.
Mind a négy csővel megismételni.

Az esetek többségében ez segít.

[SoundMania]

Kedves fórumtársak!
Egy kis segítséget szeretnék kérni..DPA 211SE erősítőm működés közben az egyik csatornán a hangfalban sercegő hangot kelt.
Gondoltam valamelyik cső lehet a hiba okozója,...ezért első körben a kis csöveket cserélgetném egyesével,hogy kiszűrjem melyik lehet hibás.Van a trafók előtt négy egyforma,de nincs ráírva semmi. A nagyok előtt is van négy, 2-2 egyforma,de a középsőkre sincs írva semmi,..e két szélső E182 CC.
A kérdésem az lenne,hol tudnék ilyen csöveket venni? Bp. 17. kerület mellett lakom.
Előre is köszi,ha van valakinek ötlete.

Lehet fotót róluk? Hátha abból több kiderül. De lehet, hogy jobb lenne ha megkeresnéd Pétert, hogy árulja el melyik milyen.
Amúgy ha a két csatorna csöveit ha felcseréled egyesével, amelyikkel átmegy a hiba, az a rossz cső. De ha nem viszi át egyik sem, akkor úgyis más lesz a baja. Amúgy szerintem lehet érdemes lenne az egészet átmérni, ellenőrizni.....

[Block]

Kedves fórumtársak!
Egy kis segítséget szeretnék kérni..DPA 211SE erősítőm működés közben az egyik csatornán a hangfalban sercegő hangot kelt.
Gondoltam valamelyik cső lehet a hiba okozója,...ezért első körben a kis csöveket cserélgetném egyesével,hogy kiszűrjem melyik lehet hibás.Van a trafók előtt négy egyforma,de nincs ráírva semmi. A nagyok előtt is van négy, 2-2 egyforma,de a középsőkre sincs írva semmi,..e két szélső E182 CC.
A kérdésem az lenne,hol tudnék ilyen csöveket venni? Bp. 17. kerület mellett lakom.
Előre is köszi,ha van valakinek ötlete.

[tonee73]

A felesleg ment az off-ba.

[tonee73]

Továbbiakban nem kívánok veled foglalkozni.

Nem is kell, innentől lehet azokon a fórumokon osztani az észt ahol kíváncsiak rá (meg elviselik a stílusodat!)

[tonee73]

Így a véleményed olyan mint a hátvágánygáz. Az van mindenkinek, de jobb, ha bent tartja.

Az általad írtak olvasásakor pont ez jutott az eszembe nekem is.

[e hunter]

Kedves akárki. Írásom nem neked címeztem, pláne nem afféle stílusban, de akkor ha már nem bírtad magadban tartani a sok okosságot megpróbálok válaszolni rá. Nehezen megy, majd elmondom miért. Igen, az erősítőmet magam építettem. Méréseket sajnos nem áll módomban feltenni róla, ugyanis effajta méréseket oszcilloszkóppal csinálna az ember fia, azt pedig már ha jól emlékszem 96-ban eladtam. Természetesen előtte azért elég sokat használtam. Miért adtam el. Mert megöregedvén semmi szükségem nem volt már rá. Tehát a kérdések sokaságára a válasz: valóban nem tudok mérni, mert már nincs mivel. Kimenőt sem tudok már tekercselni, mert így a 80 előtt pár hónappal a kezeim már nem olyanok mint 30 éves koromban. Ezt majd mindenki meg fogja tapasztalni, már aki megéri ezt a kort. Hogy nem értenék se a csöves erősítőkhöz, se a kimenő transzformátorokhoz az könnyen megeshet, bár ezt cáfolni látszik, hogy vagy 120 párat tekercseltem, ezekből egyet sem hoztak vissza azóta sem. Ezekből az első 10 pár között volt jó is meg rossz is. És az egyik ok, amiért részben az oszcilloszkópomat eladtam ami egy EMG gyártmány volt az az, hogy a mérések fordítva sültek el. Minél jobbak lettek mérve a kimenő transzformátoraim, annál kevésbé tetszettek nekem is, meg annak is akinél beépítésre kerültek. Ekkor segítséget kértem a mentoromtól /nyugodjék békében/ aki végülis bevezetett ebbe a világba, eljött hozzám, és látva mit csinálok, a következőket mondta: hajítsd ki azt a fertelmet - itt az oszcilloszkópra gondolt - a műhelyből mert csak bevisz egy sötét erdőbe ahonnan soha nem találsz ki. Mely erősítők tetszenek? Nem azok amik szinte a legegyszerűbbek? Mondom, de igen. Na, ez a kimenő transzformátorokkal is majdnem így lesz meglátod. És igaza lett.
Ide csak azért írtam, mert mindig örömmel tölt el ha valaki a távoli ismeretlenben hozzám hasonló következtetésre jut, akarva vagy akaratlanul. Egyre többen akadnak akik megpróbálják újra és újra feltalálni azt ami már fel van találva, és dicsőn zengedeznek arany igazságokat, amikről aztán minden esetben bebizonyosodik az ellenkezője. Nem vagyok tájékozott, már a koromnál fogva sem. Nem tudom mi az az ímél cím meg a megapikszel, a számítógépet is ajándékba kaptam egy kedves barátomtól. Egyet viszont tudok, nem nagyon tud mutatni senki olyan erősítő kapcsolást, vagy kimenő transzformátor elrendezést amit az elmúlt pár évben találtak volna ki, és jócskán, de akár csak kissé is felülmúlná hangzásban azokat amik már 50-60 éve léteznek. Lehet, szabad az ellenkezőjét állítani, csak nem lesz egyszerű bizonyítani. Műszerekkel semmiképpen sem, azzal csak műszaki adatok igazolhatók, pl. hogy mennyire tökéletes is egy műveleti erősítő. Az, hogy egy készüléknek milyen hangzásvilága van, az nem. Akkor sem, ha az illető tévesen ezt gondolja. Mert ha ezt gondolja, akkor egy tökéletes műveleti erősítőt kellene hallgatnia, valamiért mégsem ezt teszi. Nagyon sok erősítőt építettem félvezetőkkel is, amik egy sokkal magasabb minőségi kategóriát képviseltek, de egytől egyig szét is bontottam őket, mert a zene az nem volt zene. A zene az az volt, ami a csövesből jött, leginkább a triódákból. Pedig ezek torzítanak. És mégis.
Köszönettel, tisztelettel, egy idős bácsika, aki már nem készít semmit, csak figyeli azokat akik még igen, és még élvezi amíg élvezheti amit 26 évvel ezelőtt készített.

Utóirat: az oszcilloszkópos ábrákon látszanak a kimenőtranszformátor hibái, azok is amik valóban hibák, és többnyire a transzormátor szerkezeti hibái, hibás kivitelezésből adódóan, és látszanak azok is, amiket annak gondolunk, de nem feltétlenül hibák. Sokan félnek pl. a csatolási tényezőtől, pedig az kisebb probléma mint ha a primer tekercseknek nagy a saját kapacitása. Ez jól kivehető a 60-as években gyártott transzformátorok esetében is. egyszerűségük ellenére szép hangjuk van, pedig megmérve csúnyán néznek ki, és ez fordítva is igaz, semmi nem következik abból, hogy megmérve szépen néznek ki.