Általában a hifiről

[Töki]

Ha a hátulját megemeli 5-6 mm-el, szerintem jelentéktelen amit veszít a stabilitásból, nem fog felborulni. Az én állványom első-hátsó tüskéi (Soundcare) között 50 cm a táv és kb. 10 mm emeltem a hátulján. Nagyon szuggerálnod kell, hogy észrevedd. Neked sem tűnt fel, amikor itt voltál


Nálam 3,5 méterre vannak a hangszórók a fülemtől - ha jól matekoztam így olyan mintha 7 centivel alacsonyabb lenne a doboz/vagy annyival magasabban ülnék. Plusz így kevésbé intenzív mennyezeti visszaverődéssel lehet számolni, alul meg úgyis szőnyeg van.

[bodnart]

3 hours ago, lehoako said:




Bocsánat, h önmagamtól idézek, most így előre bekuksizhatsz a csodapalotába, én így applikáltam a kb. 14 nm Heraklith C-t. Nagyon sokat javított. És ahhoz képest fillérek. Feldobni pofonegyszerű, 3 cm-es gipszkartonprofil, mint sín, alulról, felülről, becsúsztatod, mint a mesében, és már kész is. (Ha szükséges, mert monolit vasbeton a födémed, tudok vinni 2475-ös Makitát. Mennyezetre tányéros dübel. :-) ).







https://lambdawebaruhaz.hu/custom/lambd ... ta/Gyártói katalógusok/Heraklith-C_HUN_2012-11.pdf



 





Mit változtatott az akusztikán?



Csak kiváló akusztikai tulajdonságokról olvastam, de hogy ez konkrétan mit jelent, azt nem tudom

[Vinkler]

8 minutes ago, Töki said:




Én megemelném a dobozok hátulját, hogy a függőleges tengelyen is szemezz a magasakkal. Vízszintesen is próbáld magad felé fordítva őket, ha még nem tetted meg. Nekem bevált.





Picit lefelé dönteni az elejét? Biztos jó ötlet?

[Töki]

Én megemelném a dobozok hátulját, hogy a függőleges tengelyen is szemezz a magasakkal. Vízszintesen is próbáld magad felé fordítva őket, ha még nem tetted meg. Nekem bevált.

[lehoako]

2 hours ago, lehoako said:




Plafonra Heraklith kell, mint fapacinál is van, és nálam is a sarokban a plafonig, a sötét vezérszárnyon. Csökkenti a visszaverődéseket, magasabbnak fog hatni a tér, ami a jó akusztikai tér alapja.



 





Bocsánat, h önmagamtól idézek, most így előre bekuksizhatsz a csodapalotába, én így applikáltam a kb. 14 nm Heraklith C-t. Nagyon sokat javított. És ahhoz képest fillérek. Feldobni pofonegyszerű, 3 cm-es gipszkartonprofil, mint sín, alulról, felülről, becsúsztatod, mint a mesében, és már kész is. (Ha szükséges, mert monolit vasbeton a födémed, tudok vinni 2475-ös Makitát. Mennyezetre tányéros dübel. :-) ).







https://lambdawebaruhaz.hu/custom/lambd ... ta/Gyártói katalógusok/Heraklith-C_HUN_2012-11.pdf



 

[lehoako]

6 hours ago, tonya said:




Ígérem ez az utolsó ötletem, de az igaz barát szemből támad.


 









Ettől a Viguier-háztól széjjelmegyek minden alkalommal. Köszi a képet! 

[lehoako]

3 hours ago, wittao said:




Igen ebben is lehet némi igazság. Olyan hűha bajom nincs vele, csak kipróbálnám milyen ha lentebb van. Momentán berendeltem 2 nagyobb panelt, ezeket felhegesztem a plafonra még lehet ma, meglátjuk segít-e a dolgon (oda a mérések alapján amúgy is kellene valami).





Túltolod...



A korábban hallgatott operánál van kb. egy ember-magasságnyi különbség a hangszerek és az énekesek szájmagassága között?

 Ha igen, az a pont jó.



Plafonra Heraklith kell, mint fapacinál is van, és nálam is a sarokban a plafonig, a sötét vezérszárnyon. Csökkenti a visszaverődéseket, magasabbnak fog hatni a tér, ami a jó akusztikai tér alapja.



Diffúzorokkal csak finoman, ha nagypályás kell, szólj. Sajna, mint minden, ami szép, ez is csúnyán zsebbenyúlós...

[audioline]

Én momentán szeretem, ha kicsit magasabban leledzik a 'színpad'. Ebben az esetben függőleges irányban is jobb szokott lenni a térhatás.

[Luxor Audio]

12 hours ago, wittao said:




a szobamban ugy erzem a rendszerem minosege meguti azt a mercet amit eredetileg az elso kapavagaskor elterveztem, nagyjabol erre a szintre akartam eljutni. Tobbszor eszrevettem az “epitkezes” folyaman, hogy a szinpadkep amit elem tar a rendszer kicsit mintha “magasabban” lenne. Olyan mintha a szinhaz 3-4. soraban ulnek es egy kicsit felfele kell nezzek ahhoz, hogy ugy erezzem velem szembe jon a zenekar.





A minőségi térleképezésre alkalmas lejátszó rendszerek sokszor kicsit a hangdobozok fölé rajzolják a teret, szóval amit tapasztalsz, normális, de legalábbis nem hiba. Ha zavar, próbáld megemelni a hallgatási pontot és/vagy csillapítsd a mennyezet akusztikai visszaverő képességét!

[svan]

Ez is egy megoldás

[mishow]

20 perce, tonya írta:




Ígérem ez az utolsó ötletem, de az igaz barát szemből támad





Ugyanaz a megjegyzésem, mit az előbb: viccnek vicc, de nem tréfa!  



Erre utalt a korábbi hsz-emben a "lakberendezési" megjegyzés - ha nem lehet lejjebb hozni a magassugárzót, a fejnek (fülnek) kell feljebb kerülnie. Már ha feltétlenül fontos a sztereó színpad. 

[tonya]

11 perce, mishow írta:




Javaslom, hogy a sztereó szék helyére állva próbálj meg annyira lehajolni, hogy a színpad a helyére kerüljön. Elvben ott kellene lenni a fejednek mindig - innentől jöhetnek a lakberendezési ötletek.



 



Ps: Tonya a LEGO emberkés fotót poénnak szánta, pedig sajnos arrafelé lakik az igazság .. 





Ígérem ez az utolsó ötletem, de az igaz barát szemből támad.


 

[mishow]

11 órája, wittao írta:




Tobbszor eszrevettem az “epitkezes” folyaman, hogy a szinpadkep amit elem tar a rendszer kicsit mintha “magasabban” lenne. Olyan mintha a szinhaz 3-4. soraban ulnek es egy kicsit felfele kell nezzek ahhoz, hogy ugy erezzem velem szembe jon a zenekar. Amikor alacsonyabb volt a monitorsugarzom allvanyon, ez az allapot javult, lentebb kerult a szinpad.



Dontsem elorebb a hangsugarzoimat? (hatul jobban emeljem meg, elol pedig tekerjem be a tuskeket?)





A jó színpadkép egyik "ökölszabálya" hogy a magassugárzóknak a zenehallható (ülő) ember fülével nagyjából egy magasságban, vagy alatta kb 10-15 fokkal kell lennie. Ha jól látom az aláírásodból, magas állódobozaid vannak, ehhez képest gondolom egy kényelmesen süppedős fotelből/kanapéról hallgatod a zenét. Ez okozhatja a virtuális sztereó színpad megemelkedését. A hatást tovább fokozhatják a ribbon magassugárzók is, amiknek elvben precízebb a térleképzése, de azt a teret pont a fejed fölé pozícionálják. Nem véletlen, hogy ezekben a nagyon magas állódobozokban, gyakran használják a "D'Appolito" elrendezést, így a magassugárzók a doboz közepére kerülnek, közelebb az ideális hallgatási magassághoz.



A hangdobozok megdöntését nem javaslom, a magasság-problémát nem oldja meg, de más hangsávokban újabb gondot fog generálni.



Javaslom, hogy a sztereó szék helyére állva próbálj meg annyira lehajolni, hogy a színpad a helyére kerüljön. Elvben ott kellene lenni a fejednek mindig - innentől jöhetnek a lakberendezési ötletek.



 



Ps: Tonya a LEGO emberkés fotót poénnak szánta, pedig sajnos arrafelé lakik az igazság .. nyilván nem a padlóbontásra, hanem a magasak lejjebbhozására gondolok  

[lehoako]

10 hours ago, wittao said:




Sziasztok,



nem nagyon tudtam ezt a kerdest hol tehetnem fel, ha nem ez a megfelelo hely, akkor megkernek egy moderatort tegye at a megfelelobe.



szoval az adott problemakor:



a szobamban ugy erzem a rendszerem minosege meguti azt a mercet amit eredetileg az elso kapavagaskor elterveztem, nagyjabol erre a szintre akartam eljutni. Tobbszor eszrevettem az “epitkezes” folyaman, hogy a szinpadkep amit elem tar a rendszer kicsit mintha “magasabban” lenne. Olyan mintha a szinhaz 3-4. soraban ulnek es egy kicsit felfele kell nezzek ahhoz, hogy ugy erezzem velem szembe jon a zenekar.



Amikor alacsonyabb volt a monitorsugarzom allvanyon, ez az allapot javult, lentebb kerult a szinpad. Tobb forumtarssal is beszeltem mar errol, tobb visszajelzes erkezett, hogy a magas es kozepsugarzok foldtol mert magassaga miatt van ez.



A napokban voltam egy forumos kolleganal, aki pici sajat allvanyan egy ATC dobozt hallgat es amikor zenet hallgattunk akkor a zenekar velunk egyszinten a foldon allt, nalam ez olyan 1m-tol kezdodik...



Hogy lehet ezen segiteni?



1., Dontsem elorebb a hangsugarzoimat? (hatul jobban emeljem meg, elol pedig tekerjem be a tuskeket?)



2., Akkusztikai a problema? ( fent a plafonom ferde, kb. 30 fokban emelkedik a fal szeletol a masik fal szeleig folyamatosan )



   Valami olyan elemet kellene fellogatnom ami “lenyomja” a szinpadot, ugy alakitja a visszaverodeseket?



3., hagyjam ezt igy, ez ilyen...  



koszi elore is a segitseget,



W





Tapasztalatom szerint semmit sem csinálsz "rosszul", a hangkép "tere" nagyban függ a rendszertől, annak komponenseitől és így a hangsugárzótól is. Tapasztalásod útja, melyen nemrég elindultál, ahogy látod, többféle (komponens és) hangsugárzó felé is "elvezetett", olyat kell találnod, amely ízlésed szerint Neked a legjobban megfelel. Amikor a közelmúltban egy kedves fórumtárs nálam járt és elkezdtük a zenehallgatást a 13 literes monitoraimmal, az első felszisszenése az volt, hogy "Mennyire más, mint a Vandersteenek, minden sokkal közelebb van...", mások korábban " a szélessávúakhoz hasonlóan pontszerű" forrásból hallották a hangot.



Ahogy írtam, sokkomponenses játék ez, a majdnem végtelen variációból "kell" a végére kihozni a legjobbat.



Én DAC-cserekor, kábelcserekor, stb. is hallottam már a rendszeremben ezt a jelenséget.



Milyen távolról hallgatod a dobozokat?

[tonya]

Csak 20 cm kell lefelé a padlóba. Bocs, de ezt nem hagyhattam ki.


 

[kaef2]

Nyilt egy stúdió látogatás(ok)ra invitáló topik, talán nem baj róla itt is hirt adni, az üzenőfalon javasoltam rendszeres stúdió látogatásokat:




 

[PgSpa]

Igen, sokszor összedolgoztak, az ETERNA lemezeken a lehetséges legkisebb betűkkel jelezték a koprodukciót :-)

[La_Valse]

22 perce, PgSpa írta:




Nekem van néhány NDK komolyzenei LP is, amelyek DMM felvételek...





Igen, az akkori "belső német piac", biztos Teldec az is...

[PgSpa]

Nekem van néhány NDK komolyzenei LP is, amelyek DMM felvételek...

[La_Valse]

3 órája, Aszpirin írta:




 Az emlegetett Stockfisch Records-nál ezeket a folyamatokat leírják, és nagyon büszkék a mesteranyag rögzítéséhez használd DMM (analóg) technológiájukra ☺︎ 





Azt csak halkan jegyzem meg, a DMM az nem Stockfisch technológia. A Teldec és Neumann cég fejlesztette ki

a nyolcvanas években. Az eredete az amerikai homályba vész.

[Luxor Audio]

44 minutes ago, Aszpirin said:




Oké, akkor látom, hogy én talán tévesen stúdiómunkának neveztem mindent, nem csak azt a folyamatot, amíg a mesteranyag megszületik (ha a stúdiómunka minősége alatt te a stúdiószoba, a felvétel körülményei, a keverés, vágás, illesztés, egyes hangsávokon alkalmazott effektek, esetleg DSP-k, master effektek stb minőségét értetted, akkor érdemes volt egy órát szánnom a magyarázatra, mert persze pongyolán fogalmazok, és ez az én hibám. 





Valójában csak elnevezésekkel bajlódunk. A magyar nyelv nincs igazán felvértezve a hangfelvétel folyamatainak leírására, ezért általában angol szavakat használunk. Azt hiszem, szó szerinti stúdiómunka az, ami a hangzásra közvetlenül hatással van valamilyen beavatkozással. A down/up sampling inkább számítástechnikai beavatkozás, a zenészek ellátása, a hangszerek szállítása pedig logisztika, pedig mindegyik a stúdióban zajlik, de végül is mindegy. A munka minősége leginkább a munkát végző személy becsületén és lehetőségein múlik, de a hangzó anyag minősége természetesen a használt eszközök minőségén is múlik.

[Aszpirin]

2 órája, fapaci írta:




OK, így már értelek, csak a konvertálás, up és downsampling számomra nem stúdiómunka, ezeket nem is a hang(felvételi)stúdiókban végzik, de ez most mindegy és független attól, hogy amiket leírtál, természetesen mind igaz. A használt "modell" elnevezés érdekes és találó.



Eredeti felvetésedben a "stúdiómunka igényességéről" írtál, igazából erre lettem volna kíváncsi, mivel az elvégzett munka igényessége tudtommal független az alkalmazott formátumoktól. A DSD és PCM állomány ugyanolyan igényességet és munkamennyiséget követel a felvétel és utómunka során, de a felvételi technikai rendszer is minimálisan tér el a kettőnél.





Oké, akkor látom, hogy én talán tévesen stúdiómunkának neveztem mindent, nem csak azt a folyamatot, amíg a mesteranyag megszületik (ha a stúdiómunka minősége alatt te a stúdiószoba, a felvétel körülményei, a keverés, vágás, illesztés, egyes hangsávokon alkalmazott effektek, esetleg DSP-k, master effektek stb minőségét értetted, akkor érdemes volt egy órát szánnom a magyarázatra, mert persze pongyolán fogalmazok, és ez az én hibám. De természetesen a formátumok csak a mesteranyagról való digitalizálásnál, vagy konverziónál fognak eltérni. Az emlegetett Stockfisch Records-nál ezeket a folyamatokat leírják, és nagyon büszkék a mesteranyag rögzítéséhez használd DMM (analóg) technológiájukra ☺︎ 

[Luxor Audio]

2 hours ago, Aszpirin said:




A teljesség igénye nélkül a fentieket, ill. a fent felsoroltak lehetséges kombinációit neveztem ebben a kontextusban (!) “stúdiómunkának”.





OK, így már értelek, csak a konvertálás, up és downsampling számomra nem stúdiómunka, ezeket nem is a hang(felvételi)stúdiókban végzik, de ez most mindegy és független attól, hogy amiket leírtál, természetesen mind igaz. A használt "modell" elnevezés érdekes és találó.



Eredeti felvetésedben a "stúdiómunka igényességéről" írtál, igazából erre lettem volna kíváncsi, mivel az elvégzett munka igényessége tudtommal független az alkalmazott formátumoktól. A DSD és PCM állomány ugyanolyan igényességet és munkamennyiséget követel a felvétel és utómunka során, de a felvételi technikai rendszer is minimálisan tér el a kettőnél.

[Aszpirin]

1 órája, fapaci írta:




Nem tudom, tévedsz-e, de megvilágíthatnád az összefüggést a felvételi módszer (stúdiómunka?) és a fileformátum között. Vagy arra gondolsz, hogy az SACD esetében a rétegeknél más felvételeket tesznek a kiadványokba? Az erősen meglepő lenne.





Nem arra gondolok. Ne feledd, hogy akar analóg jelformáról, akár digitális jelfolyamról beszélünk, mindig a hang egy modelljéről van szó. Arról nem is beszélve, hogy a fizikai tárolóanyagokon is különbözőek a modellezési technikák. A hang a stúdió mikrofonjainál “esik át” az első modellezésen, a mesteranyag rögzítésénél már az első modellből készült második modell is megszületik, ez eddig még közös, de ebből lesznek majd valahogy a különböző digitális modellek, amelyek már a harmadik vagy negyedik lépcsőnek tekinthetőek. 



A PCM és DSD nem csak fájlformátumban tér el, hanem két teljesen másfajta elvre épülő digitális modellezése a hangnak. Akkor is, ha ugyanazon hangról van szól.



Ha mondjuk analóg a master, akkor a két formátumba (jobb esetben) teljesen különböző digitalizálási módszerekkel lesz átalakítva. Itt a PCM -be e digitalizálás, órajelének stablilitása már meghatározó lehet. A két különböző digitalizálási módszer pedig az eredeti hangot  különböző módon (ill. minőségben) megközelítő digitális modellt eredményezhet. Mondom: ha... 



Ha viszont “master” anyag mar eredetileg PCM, akkor azt ma már nehezen tudom elképzelni, hogy azonnal egyből 44.1kh-es PCM lesz a mesteranyag formátuma. Vagyis, a 44.1 kHz-es PCM előállításához “downsampling”-re lesz szükség. Ez már lehet puszta matematikai művelet, amelyben az downsamplinget magát “hajtó” órajelnek kevés a jelentősége, de az nem mindegy, hogy ez a downsampling milyen algoritmus alapján készül. Tuti, hogy többféle van, én informatikusként/matematikusként elég sokféle megközelítést tudok elképzelni. Ugyanez a.helyzet az “upsampling”-nél, ami valamilyen formával szükséges lesz, ha PCM master anyagból DSD-t hozunk létre, bár ha ezt tisztán matmatikai számításokkal akarjuk végezni, akkor elképzelhető, hogy ez a legbonyolultabb folyamat, mert, mint írtam, itt a modellek alapelvei közötti átjárást, átkódolást is el kell végezni.



A teljesség igénye nélkül a fentieket, ill. a fent felsoroltak lehetséges kombinációit neveztem ebben a kontextusban (!) “stúdiómunkának”.



És ha azt hiszed, hogy ebben nem eredményezhet eltérést a digitális modellek között a “stúdiómunka” milyensége (konkrét folyamatának választott módja, a választott sampling és  konverzió implementálási módja /áramkörök, algoritmusok/), akkor minden tiszteletemmel mondom: valószínűleg nem gondoltad át mélyebben, vagy esetleg nem ismered, hogy az adott digitális modellek mit is takarnak valójában.



Látogass el pl. a Stockfisch Records honlapjára, ott szépen leírják közérthető módon, hogy ők hogyan készítik a felvételeiket. A mesteranyag rögzítéséhez  pl. a DMM (direct metal mastering) analóg rechnológiát használják, és szépen leírják, hogy ebből hogyan (milyen berendezések felhasználásával) lesz LP, CD illetve SACD is. Ezt a módszert nem tudom, még hol használják (nem sok helyen, az tuti), de hogy nincs benne semmiféle vudu meg ezotéria, és ha belemélyedsz, akkor tiszta, hogy ott mi történik, az biztos. A céljuk nyilvánvalóan az, hogy a különböző digitális modellek között a lehető legkevesebb eltérés legyen, amikor abból “visszaállításra” kerül a hang - vagyis mindkét digitális formátum az adott formátumbeli lehetőségek korlátai közöl a lehető leghűebben modellezze a felvételkor a stúdióban elhangzottakat. Ezt ők elég sajátosan fogalmazzák meg (de nem lövöm le a poént, ha tudsz németül vagy angolul, akkor érdemes ellátogatni arra a honlapra). Bocs, ha ezek már ismertek nálad.



Mégegyszer: PCM és DSD között nem csak fájlformátum-eltérés van, hanem ezen fájlformátumok már eleve a hang egy-egy teljesen más elvre épülő digitális modelljét hordozzák. És első fázisban igen, a “stúdiómunka” határozza meg, hogy lesznek-e már a folyamat elején komolyabb eltérések, vagy sem. Ha nem, akkor az “igényes” stúdiómunka elérte a célját, és ugyanazt az anyagot különböző formátumban hallgatva ugyanazon a renndszeren, már kijelenthető, hogy az eltérő formátumok (de ezesetben inkább: eltérő digitális modellek) közötti különbséget hallod, ha van ilyen hallható különbség.



Én az itteni társaságban a “nagyon szkeptikus” oldalt képviselem nagyon sok témában - egyelőre. Épp ezért vagyok annyira őszintén kiváncsi a különböző formatumokból (modellekből) visszaállított hanganyagok vaktesztjeire, akár különböző, közismerten “audiofil” stúdiókban készült felvételek p felhasználásával. Egy ilyenen (amely nem mellesleg itt szerveződött) épp holnap lesz alkalmam részt venni, naná, hogy beszámolok majd róla, saját szubjelktív nézőpontomból (vagy inkább  “hallópontomból”).



Bocs az esetleges elgépelésekeért, amik jellemzőek nálam, amikor iPad-billentyűzetet használok.



 

[Luxor Audio]

On 2018. 05. 22. at 3:04 PM, Aszpirin said:




Mivel a DSD elvéből adódóan tudomásom szerint kevésbé érzékeny a jitter-re, mint a PCM, ezért sajnos nem mindegy, hogy az adott rétegeknél milyen igényes a stúdiómunka. De lehet, hogy tévedek.





Nem tudom, tévedsz-e, de megvilágíthatnád az összefüggést a felvételi módszer (stúdiómunka?) és a fileformátum között. Vagy arra gondolsz, hogy az SACD esetében a rétegeknél más felvételeket tesznek a kiadványokba? Az erősen meglepő lenne.