Lemmy9.1 írta: ↑2025.07.14., hétf. 07:22
állítólag a világbajnokságon 3. helyezett kávézóban
Én azt vettem észre, hogy nehéz olyan éttermet találni manapság, ami nem csillagos ajánlott, és / vagy csillagos a séf, vagy minimum csillagos étteremben dolgozott korábban a séf ;-) Nem tudom, hol terem ez a rengeteg kiváló szakember?! ;-)
Aztán rendelsz valamit, és huh... Visszasírod a sulimenzát ;-)
Pár hete Tatán töltöttünk pár napot, ott is volt szerencsénk egy Michelin által megemlített, vagy mit tudom én milyen szálon kapcsolódó ;-) étteremhez. Ez a Michelin embléma szerintem annyit jelentett, hogy majdnem dupla áron fél adag ételt adtak, ami annyira újra volt gondolva, hogy jaj. Én szalontüdőt ettem, de ezt csak onnan tudom, hogy azt kértem a pincértől... Tüdő is volt benne, az tény, de itt vége is volt a kapcsolatnak a neve alapján remélt és a kapott étel között.
Ausztriában élünk, itt nem megy ennyire szerintem ez az újragondolás :-) A szomszéd faluban van egy nem csak útikalauzban említett, hanem valóban csillagos étterem, ahol a rántott hús az rántott hús, csak szuper minőségben. De ha betérek egy olyan helyre, ahol van szalontüdő (mert errefelé nem ritkaság) , akkor rendelni szoktam, és azt is kapok. Jót, egyszerűt, hagyományosan elkészítve! Apu vadász és horgász volt, anyu meg piszok jól el tudja készíteni az ilyen kajákat, úgyhogy tudom, milyen pl. egy jó szalontüdő: Ausztriában kaptam már olyat menő étteremben, mintha anyu csinálta volna, de a többi is szalontüdő volt, csak talán nem teljesen az én ízlésem szerint: otthon meg - kaptam valamit, ami még csak nem is hasonlított rá.
Ja, a kávé is ilyen: megy a nagy körítés, a duma, hogy ilyen pörkölés, meg olyan víz, meg ez, meg az, aztán kap az ember egy olyan borzalmat, hogy akkor már inkább egy Dolce Gusto kapszulás ;-) Én már annak is örülök, ha valami menő kávézóban, ha évente 2x betévedünk kapunk egy olyan kávét, mint egy tisztességesebb benzinkúton ;-)
Ennél a résznél nem voltam észnél. 
Köszi a helyreigazítást!
