Lemezjátszó

[galrob]

Ha már a mosásnál tartunk, innen lehet rendelni kecskeszőr hanglemeztisztító kefét.
https://1001kefe.hu/

97*35*10 mm 2.500.-
140*50*20 mm 6.000.-

[frenki485]

Nagyon szépen leírtad .
https://www.google.com/url?sa=t&source= ... Cf7-53gpbZ
Elvileg itt megtalálható pontosan részletezve.

Ha arra gondolsz, hogy használtam-e a keresőt, természetesen igen.
Valaki vagy tudja, vagy meg tudja keresni, utána tud nézni.
Anno még én sem így tanultam: Aqua destillata, Aqua purificata, stb, nem ezt a nomenklaturát használtuk.
Persze kíváncsi voltam, hogy mit takarnak a nevek, mik lehetnek a különbségek.
De nem ezek az elnevezések a fontosak, hanem az LP tisztításhoz a folyadék milyensége/minősége.
Ha hülyeséget írtam javíts ki bátran, nem sértődök meg.

Nem írtál hülyeséget, de nem az volt a vita tárgya alkalmas-e lemeztisztításra valamilyen szinten, hanem az volt az állítás, hogy az adott 2l-es AP desztillált víz. Hát nem az.
És tény, egy előnye is van az alkohol tartalmú lemezmosó szereknek, hogy sokáig eláll.
Csak egy idő után már útban lesz és inkább kidobja az ember. :)
[/quote]

Ok, ezt túl beszéltük.
Az elnevezés egyébként nem mindegy nekem sem-amihez értek, amivel dolgozok, hobbi stb dolgokban.
De egy laikusnak (nem megsértődni!) mutathatok egy 400 oldalas dolgozatot a témáról, majd ha elolvassa, úgyis csak legyint és azt mondja: értem, szóval desztvíz...
És persze, legyünk precízek, de sokszor egyszerűbb a pongyola megfogalmazás.

[SoundMania]

Nagyon szépen leírtad .
https://www.google.com/url?sa=t&source= ... Cf7-53gpbZ
Elvileg itt megtalálható pontosan részletezve.

Ha arra gondolsz, hogy használtam-e a keresőt, természetesen igen.
Valaki vagy tudja, vagy meg tudja keresni, utána tud nézni.
Anno még én sem így tanultam: Aqua destillata, Aqua purificata, stb, nem ezt a nomenklaturát használtuk.
Persze kíváncsi voltam, hogy mit takarnak a nevek, mik lehetnek a különbségek.
De nem ezek az elnevezések a fontosak, hanem az LP tisztításhoz a folyadék milyensége/minősége.
Ha hülyeséget írtam javíts ki bátran, nem sértődök meg.
[/quote]

Nem írtál hülyeséget, de nem az volt a vita tárgya alkalmas-e lemeztisztításra valamilyen szinten, hanem az volt az állítás, hogy az adott 2l-es AP desztillált víz. Hát nem az.
És tény, egy előnye is van az alkohol tartalmú lemezmosó szereknek, hogy sokáig eláll.
Csak egy idő után már útban lesz és inkább kidobja az ember. :)

[frenki485]

Nagyon szépen leírtad .
https://www.google.com/url?sa=t&source= ... Cf7-53gpbZ
Elvileg itt megtalálható pontosan részletezve.

[/quote]

Ha arra gondolsz, hogy használtam-e a keresőt, természetesen igen.
Valaki vagy tudja, vagy meg tudja keresni, utána tud nézni.
Anno még én sem így tanultam: Aqua destillata, Aqua purificata, stb, nem ezt a nomenklaturát használtuk.
Persze kíváncsi voltam, hogy mit takarnak a nevek, mik lehetnek a különbségek.
De nem ezek az elnevezések a fontosak, hanem az LP tisztításhoz a folyadék milyensége/minősége.
Ha hülyeséget írtam javíts ki bátran, nem sértődök meg.

[SoundMania]

Antikám! Az aqua purificata nem DESZTVÍZ! ÉRTSED MÁR MEG!
Tényleg beszélned kellene már valakivel! :(

Kedves Soundmania és antizigün kollégák!

Mielőtt végképp egymásnak esnétek beszéljünk át pár dolgot:
(Anno vegyésznek tanultam, voltam/vagyok is még vmennyire...)
tisztított vizek a teljesség igény enélkül:
-Aqua destillata,
-Aqua purificata,
-Aqua valde purificata,
-Aqua ad iniectabile,
-Aqua ad dilutionem solutionium....
.
.
.

Mindannyian tisztított víz félék desztillációval, ioncseréléssel, fordított ozmózis alkalmazásával kezelve (plusz a tengervizek sótalanítása).
Némelyik a felsoroltak közül akár több különböző módon is uazon a cél érdekében.
A cél leginkább a felhasználás módjától függ: anyuka otthoni vasalójában, gépkocsik hűtőjében,
kazánokban, hőcserélőkben stb használjuk, vagy éppen lemezek tisztítására, mosására.
A cél mindenhol, hogy a felhasznált víz az adott rendszerben ismételt melegítés és lehűtés hatására ne hagyjon maga után lerakódást, egyszerűen vízkövet, vagy vmi más nem kívánt szennyeződést (vagy akár csak a nedvesítés utáni elpárolgást követően).
A hétköznapokban desztillált víznek, vagy "desztvíznek" hívjuk őket röviden és általában azért mert bízunk benne, hogy a használat után nem lesz vízköves sem a vasaló, sem a kocsi hűtőrendszere, sem az LP barázdája.
A legtöbbször csak a változó és állandó keménységet okozó Ca és Mg ionokat illetve sóikat száműzzük a vízből és ez történhet a fentebbi módokon, illetve ezek kombinációival.

A lényeg tehát nem feltétlenül az elnevezésen múlik (desztvíz, vagy "csak ioncserélt" víz ), hanem hogy mennyire van megtisztítva a nekünk nemkívánatos oldott sóktól. Ez a "tisztaság" egyébként egy lezárt üvegben tartva nem változik, legalábbis nem olyan mértékben, ami számunkra már észlelhető lenne.
Így aztán-szerintem- nem érdemes azon rugózni: desztvíz, vagy épp másképp elnevezett, de tisztított víz...
Ami egyébként tartalmazhat vmilyen alkoholt is (a kimondottan lemezek tisztítására használandó oldatok), felületaktív anyagot (mosószer/mosogatószer másképpen, hogy feloldja a szerves szutykokat is).

Remélem nem voltam túl szájbarágós, jó lemezmosást és hallgatást a továbbiakban is!

csak nem gondolod hogy neked hiszek, legyél akármilyen vegyész. ha soundmania capslockkal üvölti, akkor tuti neki van igaza.

Örülök, hogy a capslok verte ki Nálad a biztosítékot.......

[SoundMania]

aqua purificata-t használok, ami szerinted nem desztvíz
és
nem tartalmaz alkoholt a koncentratum

semmiképp ne hagyd abba a sötétben tapogatózást, egyrészt szórakoztat, másrészt egyáltalán nem csinálsz magadból hülyét

Antikám! Az aqua purificata nem DESZTVÍZ! ÉRTSED MÁR MEG!
Tényleg beszélned kellene már valakivel! :(

Kedves Soundmania és antizigün kollégák!

Mielőtt végképp egymásnak esnétek beszéljünk át pár dolgot:
(Anno vegyésznek tanultam, voltam/vagyok is még vmennyire...)
tisztított vizek a teljesség igény enélkül:
-Aqua destillata,
-Aqua purificata,
-Aqua valde purificata,
-Aqua ad iniectabile,
-Aqua ad dilutionem solutionium....
.
.
.

Mindannyian tisztított víz félék desztillációval, ioncseréléssel, fordított ozmózis alkalmazásával kezelve (plusz a tengervizek sótalanítása).
Némelyik a felsoroltak közül akár több különböző módon is uazon a cél érdekében.
A cél leginkább a felhasználás módjától függ: anyuka otthoni vasalójában, gépkocsik hűtőjében,
kazánokban, hőcserélőkben stb használjuk, vagy éppen lemezek tisztítására, mosására.
A cél mindenhol, hogy a felhasznált víz az adott rendszerben ismételt melegítés és lehűtés hatására ne hagyjon maga után lerakódást, egyszerűen vízkövet, vagy vmi más nem kívánt szennyeződést (vagy akár csak a nedvesítés utáni elpárolgást követően).
A hétköznapokban desztillált víznek, vagy "desztvíznek" hívjuk őket röviden és általában azért mert bízunk benne, hogy a használat után nem lesz vízköves sem a vasaló, sem a kocsi hűtőrendszere, sem az LP barázdája.
A legtöbbször csak a változó és állandó keménységet okozó Ca és Mg ionokat illetve sóikat száműzzük a vízből és ez történhet a fentebbi módokon, illetve ezek kombinációival.

A lényeg tehát nem feltétlenül az elnevezésen múlik (desztvíz, vagy "csak ioncserélt" víz ), hanem hogy mennyire van megtisztítva a nekünk nemkívánatos oldott sóktól. Ez a "tisztaság" egyébként egy lezárt üvegben tartva nem változik, legalábbis nem olyan mértékben, ami számunkra már észlelhető lenne.
Így aztán-szerintem- nem érdemes azon rugózni: desztvíz, vagy épp másképp elnevezett, de tisztított víz...
Ami egyébként tartalmazhat vmilyen alkoholt is (a kimondottan lemezek tisztítására használandó oldatok), felületaktív anyagot (mosószer/mosogatószer másképpen, hogy feloldja a szerves szutykokat is).

Remélem nem voltam túl szájbarágós, jó lemezmosást és hallgatást a továbbiakban is!

Nagyon szépen leírtad .
https://www.google.com/url?sa=t&source= ... Cf7-53gpbZ
Elvileg itt megtalálható pontosan részletezve.
Azt azért sajnálom , hogy neked is mindegy az elnevezés. Tudod a sok mindegy minek hívjuk miatt sokszor teljesen elvesznek az elnevezések lényegei, tartalmai, és kb oda jutunk mint a múltkor amikor azt írta az egyik fórumtáts, hogy annyira fel volt töltve sztatikusan a lemeze hogy alig jött ki a belső tokból, de annyira tudott benne mozogni, hogy az okozott felületi karcok már hallhatóak a lemezén. Bődületes képtelenség.
Szóval nekem ez már sok volt. De lehet hagynom kellene ezeket az önkinevezett tudósokat tevékenykedni nyugodtan, mert a belátásnak nyoma sincs náluk, de támadni , meg beszólni nagyon tudnak. A követőik, meg dőljenek csak be nekik nyugodtan..... Ha szerencsések, soha nem jönnek rá semmire. De lehet, hogy ezzel már kezdek eltérni az eredeti témától.

[antizigün]

aqua purificata-t használok, ami szerinted nem desztvíz
és
nem tartalmaz alkoholt a koncentratum

semmiképp ne hagyd abba a sötétben tapogatózást, egyrészt szórakoztat, másrészt egyáltalán nem csinálsz magadból hülyét

Antikám! Az aqua purificata nem DESZTVÍZ! ÉRTSED MÁR MEG!
Tényleg beszélned kellene már valakivel! :(

Kedves Soundmania és antizigün kollégák!

Mielőtt végképp egymásnak esnétek beszéljünk át pár dolgot:
(Anno vegyésznek tanultam, voltam/vagyok is még vmennyire...)
tisztított vizek a teljesség igény enélkül:
-Aqua destillata,
-Aqua purificata,
-Aqua valde purificata,
-Aqua ad iniectabile,
-Aqua ad dilutionem solutionium....
.
.
.

Mindannyian tisztított víz félék desztillációval, ioncseréléssel, fordított ozmózis alkalmazásával kezelve (plusz a tengervizek sótalanítása).
Némelyik a felsoroltak közül akár több különböző módon is uazon a cél érdekében.
A cél leginkább a felhasználás módjától függ: anyuka otthoni vasalójában, gépkocsik hűtőjében,
kazánokban, hőcserélőkben stb használjuk, vagy éppen lemezek tisztítására, mosására.
A cél mindenhol, hogy a felhasznált víz az adott rendszerben ismételt melegítés és lehűtés hatására ne hagyjon maga után lerakódást, egyszerűen vízkövet, vagy vmi más nem kívánt szennyeződést (vagy akár csak a nedvesítés utáni elpárolgást követően).
A hétköznapokban desztillált víznek, vagy "desztvíznek" hívjuk őket röviden és általában azért mert bízunk benne, hogy a használat után nem lesz vízköves sem a vasaló, sem a kocsi hűtőrendszere, sem az LP barázdája.
A legtöbbször csak a változó és állandó keménységet okozó Ca és Mg ionokat illetve sóikat száműzzük a vízből és ez történhet a fentebbi módokon, illetve ezek kombinációival.

A lényeg tehát nem feltétlenül az elnevezésen múlik (desztvíz, vagy "csak ioncserélt" víz ), hanem hogy mennyire van megtisztítva a nekünk nemkívánatos oldott sóktól. Ez a "tisztaság" egyébként egy lezárt üvegben tartva nem változik, legalábbis nem olyan mértékben, ami számunkra már észlelhető lenne.
Így aztán-szerintem- nem érdemes azon rugózni: desztvíz, vagy épp másképp elnevezett, de tisztított víz...
Ami egyébként tartalmazhat vmilyen alkoholt is (a kimondottan lemezek tisztítására használandó oldatok), felületaktív anyagot (mosószer/mosogatószer másképpen, hogy feloldja a szerves szutykokat is).

Remélem nem voltam túl szájbarágós, jó lemezmosást és hallgatást a továbbiakban is!

csak nem gondolod hogy neked hiszek, legyél akármilyen vegyész. ha soundmania capslockkal üvölti, akkor tuti neki van igaza.

[frenki485]

aqua purificata-t használok, ami szerinted nem desztvíz
és
nem tartalmaz alkoholt a koncentratum

semmiképp ne hagyd abba a sötétben tapogatózást, egyrészt szórakoztat, másrészt egyáltalán nem csinálsz magadból hülyét

Antikám! Az aqua purificata nem DESZTVÍZ! ÉRTSED MÁR MEG!
Tényleg beszélned kellene már valakivel! :(

Kedves Soundmania és antizigün kollégák!

Mielőtt végképp egymásnak esnétek beszéljünk át pár dolgot:
(Anno vegyésznek tanultam, voltam/vagyok is még vmennyire...)
tisztított vizek a teljesség igény enélkül:
-Aqua destillata,
-Aqua purificata,
-Aqua valde purificata,
-Aqua ad iniectabile,
-Aqua ad dilutionem solutionium....
.
.
.

Mindannyian tisztított víz félék desztillációval, ioncseréléssel, fordított ozmózis alkalmazásával kezelve (plusz a tengervizek sótalanítása).
Némelyik a felsoroltak közül akár több különböző módon is uazon a cél érdekében.
A cél leginkább a felhasználás módjától függ: anyuka otthoni vasalójában, gépkocsik hűtőjében,
kazánokban, hőcserélőkben stb használjuk, vagy éppen lemezek tisztítására, mosására.
A cél mindenhol, hogy a felhasznált víz az adott rendszerben ismételt melegítés és lehűtés hatására ne hagyjon maga után lerakódást, egyszerűen vízkövet, vagy vmi más nem kívánt szennyeződést (vagy akár csak a nedvesítés utáni elpárolgást követően).
A hétköznapokban desztillált víznek, vagy "desztvíznek" hívjuk őket röviden és általában azért mert bízunk benne, hogy a használat után nem lesz vízköves sem a vasaló, sem a kocsi hűtőrendszere, sem az LP barázdája.
A legtöbbször csak a változó és állandó keménységet okozó Ca és Mg ionokat illetve sóikat száműzzük a vízből és ez történhet a fentebbi módokon, illetve ezek kombinációival.

A lényeg tehát nem feltétlenül az elnevezésen múlik (desztvíz, vagy "csak ioncserélt" víz ), hanem hogy mennyire van megtisztítva a nekünk nemkívánatos oldott sóktól. Ez a "tisztaság" egyébként egy lezárt üvegben tartva nem változik, legalábbis nem olyan mértékben, ami számunkra már észlelhető lenne.
Így aztán-szerintem- nem érdemes azon rugózni: desztvíz, vagy épp másképp elnevezett, de tisztított víz...
Ami egyébként tartalmazhat vmilyen alkoholt is (a kimondottan lemezek tisztítására használandó oldatok), felületaktív anyagot (mosószer/mosogatószer másképpen, hogy feloldja a szerves szutykokat is).

Remélem nem voltam túl szájbarágós, jó lemezmosást és hallgatást a továbbiakban is!

[SoundMania]

aqua purificata-t használok, ami szerinted nem desztvíz
és
nem tartalmaz alkoholt a koncentratum

semmiképp ne hagyd abba a sötétben tapogatózást, egyrészt szórakoztat, másrészt egyáltalán nem csinálsz magadból hülyét

Antikám! Az aqua purificata nem DESZTVÍZ! ÉRTSED MÁR MEG!
Tényleg beszélned kellene már valakivel! :(

[antizigün]

aqua purificata-t használok, ami szerinted nem desztvíz
és
nem tartalmaz alkoholt a koncentratum

semmiképp ne hagyd abba a sötétben tapogatózást, egyrészt szórakoztat, másrészt egyáltalán nem csinálsz magadból hülyét

[SoundMania]

utolsó 3 db nekem is az volt, ebből egy olyan amit kénytelen vagyok cseréltetni

első szbály hogy a GZ Media cuccait kerülöm, de most így is problémás volt a merítés . mind3 új lp

- egyik : warped. ugyanattól a zenekartól (gondolom a kiadó is ua) már második lemez hullámos
- második: egyértelmű press hiba, vissza is küldtem, cserélik (durva karc és mintha rá is folyt volna vmi (mivel közel van a label-hez, annak a ragasztójára gyanakszom
- 3: ez megint az az eset hogy a papírtokból alig lehet kihúzni a lemezt. oké most már nincs sztatikusan feltöltődve, de a papírban tartás/szállítás hallható hajszálkarcokat okozott

Ezzel a 3. pontoddal vitába szállnék.
Ha annyira fel volt töltve sztatikusan, hogy nem akart kicsúszni egykönnyen a belső tasakból, akkor hogyan tudott rajta felületi karc keletkezni.
Másrészt nem hiszem el, hogy olyan felületi karc tudott keletkezni rajt a belső tokban csúszkálástól akár sztatikusan feltöltve akár nem, amit meghallasz.
Ezt a pontodat elolvasva kb az jut eszembe, hogy : nem értek hozzá, de elvárom , hogy olyan dolgok maximálisan hibátlanok legyenek, aminek köze sincs a lejátszott hanghoz.
Elnézésed kérem, de ezt olvastam ki belőle.
Nem tudom, mióta lemezezel és hogyan kezeled őket.... de lehet, hogy érdemes lenne átbeszélned valakivel ezt a dolgot

az utolsó mondat biztos nem saját gondolatod, mert egy arrogáns f@szméregető hozzászólásnak tűnik, olvashattad valahol és azt hihetted jó ötlet elsütni itt

különben lehet hogy nem a karcok hallhatók. gyógyszertári deszt víz van egy 2 L-es flakonban összekeverve spin clean lemezmosó koncentrátummal. ha a kis szórófejes kis adagolóból el fogy a keverék, akkor ebből a nagy flakonból utántöltök, így történt ez legutóbb is. a 2L-es flakon kb egy éve pihen a spájzban. önmagában a deszt víz (bontás után) már megromlott volna de a koncentrátummal együtt a folyadék nem büdös/zavaros, szóval nem gondolnám hogy elkezdett rohadni és ez okozhatott problémát, pl vízkövesedéshez hasonló jelenséget

btw MPO nyomás (francia)

Ha f@szméregetésnek gondolod, ok . Méregessük tovább. Az a "desztvíz" az ozmózisos eljárással szűrt víz!
Szóval se nem desztvíz, pláne nem orvosi tisztaságú!
A keveréked valószínű azért nem romlik meg mert alkoholt tartalmaz, amiről már megírtam a véleményem.
De végülis a lényegre is válaszoltál- lehet hogy nem a felületi karcok miatt pattogós a lemezed. Köszönöm. Szóval eddig az enyém a nagyobb ? :)

[antizigün]

utolsó 3 db nekem is az volt, ebből egy olyan amit kénytelen vagyok cseréltetni

első szbály hogy a GZ Media cuccait kerülöm, de most így is problémás volt a merítés . mind3 új lp

- egyik : warped. ugyanattól a zenekartól (gondolom a kiadó is ua) már második lemez hullámos
- második: egyértelmű press hiba, vissza is küldtem, cserélik (durva karc és mintha rá is folyt volna vmi (mivel közel van a label-hez, annak a ragasztójára gyanakszom
- 3: ez megint az az eset hogy a papírtokból alig lehet kihúzni a lemezt. oké most már nincs sztatikusan feltöltődve, de a papírban tartás/szállítás hallható hajszálkarcokat okozott

Ezzel a 3. pontoddal vitába szállnék.
Ha annyira fel volt töltve sztatikusan, hogy nem akart kicsúszni egykönnyen a belső tasakból, akkor hogyan tudott rajta felületi karc keletkezni.
Másrészt nem hiszem el, hogy olyan felületi karc tudott keletkezni rajt a belső tokban csúszkálástól akár sztatikusan feltöltve akár nem, amit meghallasz.
Ezt a pontodat elolvasva kb az jut eszembe, hogy : nem értek hozzá, de elvárom , hogy olyan dolgok maximálisan hibátlanok legyenek, aminek köze sincs a lejátszott hanghoz.
Elnézésed kérem, de ezt olvastam ki belőle.
Nem tudom, mióta lemezezel és hogyan kezeled őket.... de lehet, hogy érdemes lenne átbeszélned valakivel ezt a dolgot

az utolsó mondat biztos nem saját gondolatod, mert egy arrogáns f@szméregető hozzászólásnak tűnik, olvashattad valahol és azt hihetted jó ötlet elsütni itt

különben lehet hogy nem a karcok hallhatók. gyógyszertári deszt víz van egy 2 L-es flakonban összekeverve spin clean lemezmosó koncentrátummal. ha a kis szórófejes kis adagolóból el fogy a keverék, akkor ebből a nagy flakonból utántöltök, így történt ez legutóbb is. a 2L-es flakon kb egy éve pihen a spájzban. önmagában a deszt víz (bontás után) már megromlott volna de a koncentrátummal együtt a folyadék nem büdös/zavaros, szóval nem gondolnám hogy elkezdett rohadni és ez okozhatott problémát, pl vízkövesedéshez hasonló jelenséget

btw MPO nyomás (francia)

[SoundMania]

Ezt a pontodat elolvasva kb az jut eszembe, hogy : nem értek hozzá, de elvárom , hogy olyan dolgok maximálisan hibátlanok legyenek, aminek köze sincs a lejátszott hanghoz.
Elnézésed kérem, de ezt olvastam ki belőle.
Nem tudom, mióta lemezezel és hogyan kezeled őket.... de lehet, hogy érdemes lenne átbeszélned valakivel ezt a dolgot

Kissé elhamarkodott ítélkezés. Lehet, hogy más okozza pattogást, sercegést, de akkor is egy új lemezről van szó.
Hogy színesítsem a hibalistát: egyik új lemezemben -szerintem- egy buborék zárvány van, legalábbis azt a hibát nehéz mással magyarázni. Olyasmi, mint a elnyújtott tészta felületén látható egyenetlenség. Nem túl feltűnő, de igencsak hallható.

Nem azt vitatom, hogy nincs baja a lemeznek, hanem azt , hogy nem attól amit leírt.
Van néhány buborékos lemezem , szerencsére jól sikerült azért belenyomni a barázdákat, így gyakorlatilag nem okoz problémát.
Az LP az ilyen dolog.... De a hang kárpótol a látványért.

[pärt]

Ezt a pontodat elolvasva kb az jut eszembe, hogy : nem értek hozzá, de elvárom , hogy olyan dolgok maximálisan hibátlanok legyenek, aminek köze sincs a lejátszott hanghoz.
Elnézésed kérem, de ezt olvastam ki belőle.
Nem tudom, mióta lemezezel és hogyan kezeled őket.... de lehet, hogy érdemes lenne átbeszélned valakivel ezt a dolgot

Kissé elhamarkodott ítélkezés. Lehet, hogy más okozza pattogást, sercegést, de akkor is egy új lemezről van szó.
Hogy színesítsem a hibalistát: egyik új lemezemben -szerintem- egy buborék zárvány van, legalábbis azt a hibát nehéz mással magyarázni. Olyasmi, mint a elnyújtott tészta felületén látható egyenetlenség. Nem túl feltűnő, de igencsak hallható.

[SoundMania]

utolsó 3 db nekem is az volt, ebből egy olyan amit kénytelen vagyok cseréltetni

első szbály hogy a GZ Media cuccait kerülöm, de most így is problémás volt a merítés . mind3 új lp

- egyik : warped. ugyanattól a zenekartól (gondolom a kiadó is ua) már második lemez hullámos
- második: egyértelmű press hiba, vissza is küldtem, cserélik (durva karc és mintha rá is folyt volna vmi (mivel közel van a label-hez, annak a ragasztójára gyanakszom
- 3: ez megint az az eset hogy a papírtokból alig lehet kihúzni a lemezt. oké most már nincs sztatikusan feltöltődve, de a papírban tartás/szállítás hallható hajszálkarcokat okozott

Ezzel a 3. pontoddal vitába szállnék.
Ha annyira fel volt töltve sztatikusan, hogy nem akart kicsúszni egykönnyen a belső tasakból, akkor hogyan tudott rajta felületi karc keletkezni.
Másrészt nem hiszem el, hogy olyan felületi karc tudott keletkezni rajt a belső tokban csúszkálástól akár sztatikusan feltöltve akár nem, amit meghallasz.
Ezt a pontodat elolvasva kb az jut eszembe, hogy : nem értek hozzá, de elvárom , hogy olyan dolgok maximálisan hibátlanok legyenek, aminek köze sincs a lejátszott hanghoz.
Elnézésed kérem, de ezt olvastam ki belőle.
Nem tudom, mióta lemezezel és hogyan kezeled őket.... de lehet, hogy érdemes lenne átbeszélned valakivel ezt a dolgot

[antizigün]

utolsó 3 db nekem is az volt, ebből egy olyan amit kénytelen vagyok cseréltetni

első szbály hogy a GZ Media cuccait kerülöm, de most így is problémás volt a merítés . mind3 új lp

- egyik : warped. ugyanattól a zenekartól (gondolom a kiadó is ua) már második lemez hullámos
- második: egyértelmű press hiba, vissza is küldtem, cserélik (durva karc és mintha rá is folyt volna vmi (mivel közel van a label-hez, annak a ragasztójára gyanakszom
- 3: ez megint az az eset hogy a papírtokból alig lehet kihúzni a lemezt. oké most már nincs sztatikusan feltöltődve, de a papírban tartás/szállítás hallható hajszálkarcokat okozott

[galrob]

Zsákbamacska a lemezvásárlás úgy tűnik. A használt látatlanból és az új ugyanúgy. Bízom benne, hogy növekszik az igény, a kereslet, és úgy látják majd, hogy érdemes beruházni a minőségi kiadásokba. Elég siralmas, hogy 40 éves dolgoknak van értéke. Miközben robotok kutatják a marsot, de nem tudnak egy hanglemezt a legjobb tudásuk szerint elkészíteni. Vagy majd a kínaiak, más úgy se akar már dolgozni. Azért én maradok optzimista.

[dixie-chicken]

Érdekes dolgok ezek. Régen mindenki a nyugati nyomást kereste, mert az szebben szól. Most az ujrakiadások mind nyugatiak, de inkább keresik a Gong, Hungaroton, Jugoton stb. lemezeket.

újrakiadások között is van jó,és gyenge..sem a Gong,sem a Jugoton kiadványokért én nem kapkodnék,annak ellenére hogy van köztük egy pár "gyöngyszem", ismerni kell a terepet,mi az amit meg szabad vásárolni,és mit nem..a Dum Dum India-t meg csak az új,ruszki kiadványok (pl DOL) képesek überelni,silány minőségükben..szépek a boritók (FOC),és ezért csabitó,de hangra,csapnivalóak..

..ami engem egy kicsit meglep,az újrakiadott ECM-ek,valahogy gyengék..nem tudom mit hoznak majd a bejelentett Nils Petter Molvaer "Khmer",vagy Manu Katché "Neighbourhood" LP-i,de egy párf Garbarek,Brahem csapnivaló...

[SoundMania]

Lehet,hogy ezért drágább egy 20 éves , jó állapotú lemez a használt piacon, mint egy új. Kíváncsi vagyok ebből mi sül ki:

20 éves LP?
Inkább 40, 50, 60 éves.

Az LP aranykora az 50-es évek vége, 60-as évek. Aztán erős visszaesés a hangminőségben a korai sokcsatornás félvezetős keverők megjelenésével, szerencsére ez egy rövid időszak volt. Majd ezek fejlődésével újra emelkedő a hangminőség. Aztán megint jelentős visszaesés a korai digitális stúdiótechnika megjelenésével. Majd ez is elkezdett javulni.
Majd az LP szinte teljesen kihalt. Ma látok némi mozgást, de inkább csak a régi felvételek újra kiadásában.
Sokan fanyalognak az újra kiadott LPk miatt. Igen, sosem lesz olyan a minőségük, mint az első kiadások. De ki tud szerezni hibátlan első kiadásokat elérhető áron? Senki. Egy leharcolt példány illúzió romboló lehet. Akkor inkább egy makulátlan és jó minőségű újra kiadás. Szerencsére sok igényes kiadó van, akik jó ízléssel nyúlnak a régi stúdió szalagokhoz. (Mobile Fidelity, Reference Recording, Classic Records, Speakers Corner.....). Sajnos sok silány minőségű újra kiadás beárnyékolja a képet. Nagyon mellé lehet fogni a noname kiadókkal.



Érdekes dolgok ezek. Régen mindenki a nyugati nyomást kereste, mert az szebben szól. Most az ujrakiadások mind nyugatiak, de inkább keresik a Gong, Hungaroton, Jugoton stb. lemezeket.

Nem csak a hangminőség miatt keresik ezeket a lemezeket. Lehet szó még árról, állapotról is. Gong lemezek azért elég szerények tudnak lenni. De kitérhet az ember arra is, hogy vannak olyan rendszerek amelyiken mind egyformán "jól" szól.
Meg persze ott a választék kérdése is.
Ebben sztem az indiaiak a legjobbak.

[Roli80]

Lehet,hogy ezért drágább egy 20 éves , jó állapotú lemez a használt piacon, mint egy új. Kíváncsi vagyok ebből mi sül ki:

20 éves LP?
Inkább 40, 50, 60 éves.

Az LP aranykora az 50-es évek vége, 60-as évek. Aztán erős visszaesés a hangminőségben a korai sokcsatornás félvezetős keverők megjelenésével, szerencsére ez egy rövid időszak volt. Majd ezek fejlődésével újra emelkedő a hangminőség. Aztán megint jelentős visszaesés a korai digitális stúdiótechnika megjelenésével. Majd ez is elkezdett javulni.
Majd az LP szinte teljesen kihalt. Ma látok némi mozgást, de inkább csak a régi felvételek újra kiadásában.
Sokan fanyalognak az újra kiadott LPk miatt. Igen, sosem lesz olyan a minőségük, mint az első kiadások. De ki tud szerezni hibátlan első kiadásokat elérhető áron? Senki. Egy leharcolt példány illúzió romboló lehet. Akkor inkább egy makulátlan és jó minőségű újra kiadás. Szerencsére sok igényes kiadó van, akik jó ízléssel nyúlnak a régi stúdió szalagokhoz. (Mobile Fidelity, Reference Recording, Classic Records, Speakers Corner.....). Sajnos sok silány minőségű újra kiadás beárnyékolja a képet. Nagyon mellé lehet fogni a noname kiadókkal.



Érdekes dolgok ezek. Régen mindenki a nyugati nyomást kereste, mert az szebben szól. Most az ujrakiadások mind nyugatiak, de inkább keresik a Gong, Hungaroton, Jugoton stb. lemezeket.

[akvapark]

Lehet,hogy ezért drágább egy 20 éves , jó állapotú lemez a használt piacon, mint egy új. Kíváncsi vagyok ebből mi sül ki:

20 éves LP?
Inkább 40, 50, 60 éves.

Az LP aranykora az 50-es évek vége, 60-as évek. Aztán erős visszaesés a hangminőségben a korai sokcsatornás félvezetős keverők megjelenésével, szerencsére ez egy rövid időszak volt. Majd ezek fejlődésével újra emelkedő a hangminőség. Aztán megint jelentős visszaesés a korai digitális stúdiótechnika megjelenésével. Majd ez is elkezdett javulni.
Majd az LP szinte teljesen kihalt. Ma látok némi mozgást, de inkább csak a régi felvételek újra kiadásában.
Sokan fanyalognak az újra kiadott LPk miatt. Igen, sosem lesz olyan a minőségük, mint az első kiadások. De ki tud szerezni hibátlan első kiadásokat elérhető áron? Senki. Egy leharcolt példány illúzió romboló lehet. Akkor inkább egy makulátlan és jó minőségű újra kiadás. Szerencsére sok igényes kiadó van, akik jó ízléssel nyúlnak a régi stúdió szalagokhoz. (Mobile Fidelity, Reference Recording, Classic Records, Speakers Corner.....). Sajnos sok silány minőségű újra kiadás beárnyékolja a képet. Nagyon mellé lehet fogni a noname kiadókkal.
Ha egy mód van rá, be kell szerezni a korabeli felvételeket jó minőségben, még ha nem is az első kiadások. Ha meg már kései újra kiadás, akkor nívós kiadóktól.
Klasszikus lemezeket nagyon jó minőségben lehet gyűjteményekből beszerezni. Azokat csak néhányszor játszották le, ha szerencsénk van normális lejátszón, ami nem roncsolta a lemezt. Az árak is elfogadhatóak, a választék nagy. A népszerű jazz, pop, rock felvételek sajnos zömmel agyon használtak már, számtalan kézen átmentek. Kicsi az esély jó minőségű példányok beszerzésére. Ha valaki nem 40-50 éve gyűjt, nehéz helyzetben van. A szerencsések (magamat is beszámítva) sohasem adták el az LP-iket és mindig vigyáztak rájuk. Nem ültek fel az új hanghordozóknak (CD) és miattuk nem adták el a lemezeiket. Sokakat ismerek, akik verik a fejüket a falba, amikor eladták a lemezeiket a CD megjelenésekor. Felültek a mindent elsöprő paramétereknek. Csak sajnos az akkori CD játszók hamar kiábrándították őket, de akkor már késő volt. Majd 20-30 év után CD játszót is megtanultak gyártani, csak hát akkor meg jöttek a nagyfelbontású digitális formátumok. DAC-ok, hálózati lejátszók, audio PC-k. Az SACD is jött, majd szinte kihalt, aztán a DSD újra szárnyal - joggal.

A Hungaroton legsz.rabbul szóló lemezein az elrettentő felírat: Készült Dolby A rendszerű zajcsökkentővel. Aztán jött egy barátságos hangú korszak, de ezt elmosta a Digital Recording. Végül '94-ben az utolsó magyar préselés.

[LIMAR]

Lehet,hogy ezért drágább egy 20 éves , jó állapotú lemez a használt piacon, mint egy új. Kíváncsi vagyok ebből mi sül ki:

20 éves LP?
Inkább 40, 50, 60 éves.

Az LP aranykora az 50-es évek vége, 60-as évek. Aztán erős visszaesés a hangminőségben a korai sokcsatornás félvezetős keverők megjelenésével, szerencsére ez egy rövid időszak volt. Majd ezek fejlődésével újra emelkedő a hangminőség. Aztán megint jelentős visszaesés a korai digitális stúdiótechnika megjelenésével. Majd ez is elkezdett javulni.
Majd az LP szinte teljesen kihalt. Ma látok némi mozgást, de inkább csak a régi felvételek újra kiadásában.
Sokan fanyalognak az újra kiadott LPk miatt. Igen, sosem lesz olyan a minőségük, mint az első kiadások. De ki tud szerezni hibátlan első kiadásokat elérhető áron? Senki. Egy leharcolt példány illúzió romboló lehet. Akkor inkább egy makulátlan és jó minőségű újra kiadás. Szerencsére sok igényes kiadó van, akik jó ízléssel nyúlnak a régi stúdió szalagokhoz. (Mobile Fidelity, Reference Recording, Classic Records, Speakers Corner.....). Sajnos sok silány minőségű újra kiadás beárnyékolja a képet. Nagyon mellé lehet fogni a noname kiadókkal.
Ha egy mód van rá, be kell szerezni a korabeli felvételeket jó minőségben, még ha nem is az első kiadások. Ha meg már kései újra kiadás, akkor nívós kiadóktól.
Klasszikus lemezeket nagyon jó minőségben lehet gyűjteményekből beszerezni. Azokat csak néhányszor játszották le, ha szerencsénk van normális lejátszón, ami nem roncsolta a lemezt. Az árak is elfogadhatóak, a választék nagy. A népszerű jazz, pop, rock felvételek sajnos zömmel agyon használtak már, számtalan kézen átmentek. Kicsi az esély jó minőségű példányok beszerzésére. Ha valaki nem 40-50 éve gyűjt, nehéz helyzetben van. A szerencsések (magamat is beszámítva) sohasem adták el az LP-iket és mindig vigyáztak rájuk. Nem ültek fel az új hanghordozóknak (CD) és miattuk nem adták el a lemezeiket. Sokakat ismerek, akik verik a fejüket a falba, amikor eladták a lemezeiket a CD megjelenésekor. Felültek a mindent elsöprő paramétereknek. Csak sajnos az akkori CD játszók hamar kiábrándították őket, de akkor már késő volt. Majd 20-30 év után CD játszót is megtanultak gyártani, csak hát akkor meg jöttek a nagyfelbontású digitális formátumok. DAC-ok, hálózati lejátszók, audio PC-k. Az SACD is jött, majd szinte kihalt, aztán a DSD újra szárnyal - joggal.

[galrob]

A múltkori EU-nyomású Blue Note lemez után, amelyen az eredeti gyári bontatlan csomagolásából kivéve, egy hatalmas karc vol, a tegnap “sikerült” beszereznem egy szintén vadiúj bontatlan USA-nyomású Blue Note lemezt, amelyen az A oldal utolsó számában fülsértő barázdazaj hallható. Szabad szemmel semmi nem látszik rajta. Remélem egy alapos mosás (esetemben egyelőre mosatás) segíteni fog rajta.
Már a Blue Note label új lemezeiben sem lehet megbízni, vagy csak én vagyok ilyen peches, hogy egymás után kettőből két selejtet kifogtam?

Lehet,hogy ezért drágább egy 20 éves , jó állapotú lemez a használt piacon, mint egy új. Kíváncsi vagyok ebből mi sül ki:

https://hvg.hu/tudomany/20180416_hd_bak ... nter_loibl

[SoundMania]

Szerintem a kevesebb csatlakozás miatt lehet jobb. Miniatűr jelröl van szó, ami így a lehető legrövidebb úton jut el a cáljához. Valóban nem szép, de ha beválik, akkor lehet a karba fűzni és onnan vezetni a phonoba, ami elegánsabb. Az én esetemben 45 éves gyári karkábelről van szó, és olyan karról, amit szigorúan neylon alatt ajánlott szétszedni, mert rugók is vannak benne. Próbára én is így kötném be.

A fonóbemenetem előtt van vagy 2,5m kábel és 6 csatlakozás, ha a forrasztottakat nem is számolom. Mégsem szólt még ilyen jól a lemezjátszóm soha ezelőtt. :)

És konkrétan ez szerinted mit jelenthet?

Hogy telik az idő? :)

[galrob]

Totál laikusként érdekelne: miért lehet jobb a külső kábelezés?

Szerintem a kevesebb csatlakozás miatt lehet jobb. Miniatűr jelröl van szó, ami így a lehető legrövidebb úton jut el a cáljához. Valóban nem szép, de ha beválik, akkor lehet a karba fűzni és onnan vezetni a phonoba, ami elegánsabb. Az én esetemben 45 éves gyári karkábelről van szó, és olyan karról, amit szigorúan neylon alatt ajánlott szétszedni, mert rugók is vannak benne. Próbára én is így kötném be.

A fonóbemenetem előtt van vagy 2,5m kábel és 6 csatlakozás, ha a forrasztottakat nem is számolom. Mégsem szólt még ilyen jól a lemezjátszóm soha ezelőtt. :)

És konkrétan ez szerinted mit jelenthet?