Általában a hifiről

[Luxor Audio]

/százával írhatnánk termékeket, amire hasonló ez a tendencia, miközben a Föld erőforrásai fogyóban, szemetet termelünk, hegyekben állnak már az eldobott telefonok is./

Vesszőparipám ez a kérdés (lásd Zöld topik), de azért lássuk be, a HiFi hobbi az új fejlesztésektől függetlenül is elég nagy ívben hány fittyet a környezetvédelmi szempontokra.

[istvan01]

Az hogy "Kösz Nem"
Més képpen, a mennyiség soha nem pótolja a minőséget, itt csatornaszámban, kábelben, erősítőben, hangfalban.
Mint ahogy régen elhalt a quadrophon, mint ahogy az 5.0 SACD se nagyon lett siker, a millió csatornás HM sem a megoldás. Mert 11,13,15,17 .. csatorna Atmos nem a zenét, minőséget, hanem az effektet szolgálja kurva sok pénzt kicsalva.

Gyorsan leírom, hogy nem velem vitázol, én csak egy hírt hoztam. A - zenehallgatásra is használható - sokcsatornás házimozi messze népszerűbb és nagyobb piaci siker, mint korábban az összes ilyen célú megoldás együttesen. Ráadásul nyomokban sem mutatja azokat a kihalási előjeleket, mint a kvadrofónia és az SACD már születésükkor. Hogy téged és engem sem érdekel, az lényegtelen.

Nem vitatkozom...
Írhatnánk úgy is, a piacgazdaság lényegi eleme, kereslet és fogyasztás növelése az igények mesterséges gerjesztésével, mennyiségnek minőség növelő képessége hitével a HM területen is kiválóan működik.

/százával írhatnánk termékeket, amire hasonló ez a tendencia, miközben a Föld erőforrásai fogyóban, szemetet termelünk, hegyekben állnak már az eldobott telefonok is./

[Luxor Audio]

Az hogy "Kösz Nem"
Més képpen, a mennyiség soha nem pótolja a minőséget, itt csatornaszámban, kábelben, erősítőben, hangfalban.
Mint ahogy régen elhalt a quadrophon, mint ahogy az 5.0 SACD se nagyon lett siker, a millió csatornás HM sem a megoldás. Mert 11,13,15,17 .. csatorna Atmos nem a zenét, minőséget, hanem az effektet szolgálja kurva sok pénzt kicsalva.

Gyorsan leírom, hogy nem velem vitázol, én csak egy hírt hoztam. A - zenehallgatásra is használható - sokcsatornás házimozi messze népszerűbb és nagyobb piaci siker, mint korábban az összes ilyen célú megoldás együttesen. Ráadásul nyomokban sem mutatja azokat a kihalási előjeleket, mint a kvadrofónia és az SACD már születésükkor. Hogy téged és engem sem érdekel, az lényegtelen.

[Luxor Audio]

Az a közeltéri mikrofonozott zongora az fotó, vagy render?

Fotó. Ez volt az egyik, 4 mikrofonos felvételi példa az előadáson.

[istvan01]

Ezt csak úgy itt hagyom a monitoromról lopva, hátha elindít pár gondolatot néhányakban.

Az hogy "Kösz Nem"
Més képpen, a mennyiség soha nem pótolja a minőséget, itt csatornaszámban, kábelben, erősítőben, hangfalban.
Mint ahogy régen elhalt a quadrophon, mint ahogy az 5.0 SACD se nagyon lett siker, a millió csatornás HM sem a megoldás. Mert 11,13,15,17 .. csatorna Atmos nem a zenét, minőséget, hanem az effektet szolgálja kurva sok pénzt kicsalva.

[sutemenyx]

Ez a jövő vagy a jelen? Egy hangszerhez cc. 18 mikrofon és kész a tökéletes atmoszférikus felvétel? És ez hogy szól majd sztereón? Az, hogy ez még live külön érdekes! És akkor kell egy "magas hanghűségű" HT rendszer ehhez...?

Néhány dolgot nagyon félreértettél. No de nem is ez a lényeg, hanem hogy kiben mi merül fel a kép láttán.

Az a közeltéri mikrofonozott zongora az fotó, vagy render?

[Luxor Audio]

Ez a jövő vagy a jelen? Egy hangszerhez cc. 18 mikrofon és kész a tökéletes atmoszférikus felvétel? És ez hogy szól majd sztereón? Az, hogy ez még live külön érdekes! És akkor kell egy "magas hanghűségű" HT rendszer ehhez...?

Néhány dolgot nagyon félreértettél. No de nem is ez a lényeg, hanem hogy kiben mi merül fel a kép láttán.

[sutemenyx]

Ezt csak úgy itt hagyom a monitoromról lopva, hátha elindít pár gondolatot néhányakban.


AVID.jpg

El van cseszve a logo. A viva tv mashogy volt

[rTom]

Ez a jövő vagy a jelen?
Egy hangszerhez cc. 18 mikrofon és kész a tökéletes atmoszférikus felvétel?
És ez hogy szól majd sztereón?
Az, hogy ez még live külön érdekes!
És akkor kell egy "magas hanghűségű" HT rendszer ehhez...?

[Luxor Audio]

Ezt csak úgy itt hagyom a monitoromról lopva, hátha elindít pár gondolatot néhányakban.

AVID.jpg (735.01 KiB) Megtekintve 1926 alkalommal

[zoli73]

Az erősítőknek van specifikációja, ebben megadják a folyamatos kimeneti teljesítményüket 8Ohm terhelésre, és többnyire 4Ohm-ra is.
Ha a hangsugárzó 2 Ohmos, akkor olyan erősítőt kell választani, amelyet 2Ohm terhelésre is specifikálnak.
Hiszen akkor már azt számonkérhetnénk szerencsétlen erősítőn, hogy miért nem működik pl. 100V hálózati feszültséggel, amellett 230V-ra készült.

Olyan nyilván létezik, hogy egy gyártó jobban túlméretezi a készüléket, és a védelem többet engedélyez, de ezt nem lehet számon kérni, csak amit specifikálnak....ja, hogy egy 2 Ohmra is üzemszerűen dolgozó-, nagy teljesítményő erősítő drágább...


Azért ez a "néhány 10W-al kb. bármit meghajt" mókás

De hogy ne csak az utolsó mondatot ragadjam ki, a specifikációk. Igen ezeket megadják a gyártók, pl. a hangsugárzókra is, amik mondhatni elégge tályékoztató jellegűek. Megadnak egy olyan adatot, hogy a hangsugárzó impedanciája 4-8Ohm. Ez szép és jó, de arról a specifikáció mélyen hallgat, hogy bizonyos hangerőn az impedancia képes lemenni 2 Ohm-ra, vagy akár még lejjebb is, és akkor itt, a szóba jöhető erősítők legalább felét elfelejthetjük.
Az ilyen anomáliák sajnos a specifikációkból nem derülnek ki.

Azért az se mindegy, ki hol hallgat zenét. A te esetedben egy panel ház 3*3 méteres sarkában azért nincs szükség akkora teljesítményre. Nem tudom, hogy azóta elköltöztél-e mióta legutóbb nálad voltam, de ott egyrészt viszonylag közel is ültél a hangsugárzókhoz, másrészt a melletted, alattad, feletted lakók miatt meghajtani se lehet annyira a rendszered, illetve a kis távolságok miatt eleve relatíve alacsonyabb teljesítménnyel el lehet érni tisztességes hangerőt. Egy panelban ez érthető. Persze abban egyetértek, hogy illene egy erősítőt úgy elkészíteni, hogy alacsonyabb impedancia értékek esetén se szenvedjen csorbát a kapott hang.

Már nem ott lakom, kertes ház, 26nm-es nappalival. Itt már más a leányzó fekvése.

[-KP-]

... Az, hogy egy erősítő mennyire tolerálja a hangerő függő egyenetlen impedancia menetet, és mennyire tud megbirkózni az ilyen 2 Ohm-os(vagy akár még mélyebb) impedancia beeséssel, az nem a Wattok számától függ. Sokkal inkább az erősítő kapcsolásán, a korrektül kivitelezett(túlméretezett) tápegységen. Ez sok erősítő esetében, még több 100W teljesítmény birtokában sem teljesül, más erősítő esetében meg néhány 10W-al kb. bármit meghajt. A teljesítmény nem minden.

Az erősítőknek van specifikációja, ebben megadják a folyamatos kimeneti teljesítményüket 8Ohm terhelésre, és többnyire 4Ohm-ra is.
Ha a hangsugárzó 2 Ohmos, akkor olyan erősítőt kell választani, amelyet 2Ohm terhelésre is specifikálnak.
Hiszen akkor már azt számonkérhetnénk szerencsétlen erősítőn, hogy miért nem működik pl. 100V hálózati feszültséggel, amellett 230V-ra készült.

Olyan nyilván létezik, hogy egy gyártó jobban túlméretezi a készüléket, és a védelem többet engedélyez, de ezt nem lehet számon kérni, csak amit specifikálnak....ja, hogy egy 2 Ohmra is üzemszerűen dolgozó-, nagy teljesítményő erősítő drágább...


Azért ez a "néhány 10W-al kb. bármit meghajt" mókás

De hogy ne csak az utolsó mondatot ragadjam ki, a specifikációk. Igen ezeket megadják a gyártók, pl. a hangsugárzókra is, amik mondhatni elégge tályékoztató jellegűek. Megadnak egy olyan adatot, hogy a hangsugárzó impedanciája 4-8Ohm. Ez szép és jó, de arról a specifikáció mélyen hallgat, hogy bizonyos hangerőn az impedancia képes lemenni 2 Ohm-ra, vagy akár még lejjebb is, és akkor itt, a szóba jöhető erősítők legalább felét elfelejthetjük.
Az ilyen anomáliák sajnos a specifikációkból nem derülnek ki.

Azért az se mindegy, ki hol hallgat zenét. A te esetedben egy panel ház 3*3 méteres sarkában azért nincs szükség akkora teljesítményre. Nem tudom, hogy azóta elköltöztél-e mióta legutóbb nálad voltam, de ott egyrészt viszonylag közel is ültél a hangsugárzókhoz, másrészt a melletted, alattad, feletted lakók miatt meghajtani se lehet annyira a rendszered, illetve a kis távolságok miatt eleve relatíve alacsonyabb teljesítménnyel el lehet érni tisztességes hangerőt. Egy panelban ez érthető. Persze abban egyetértek, hogy illene egy erősítőt úgy elkészíteni, hogy alacsonyabb impedancia értékek esetén se szenvedjen csorbát a kapott hang.

[Luxor Audio]

Danley +combosabb Parasound végfokok...

Ejjj, azok a hangdobozok... sokat görnyedtem alattuk Zsámbékon, a PECSA-ban, a Kongresszusi Központban, meg otthon is. Pár percre mindenkit összezárnék velük, hogy megtanulja, hol lakik az audio isten.

[Luxor Audio]

Tényleg, ha már itt tartunk, valaki definiálná nekem (ha lehet) objektíven a “szobahangerő”-t? Ez egy konrét, az adott szobához tartozó hangerő, vagy egy bizonyos, a szobától függő hangnyomás a hallgatási pozícióban! (remélem nem hûlyeség már a kérdés is). Csak azért, hogy meg tudjam esetleg állapítani, hogy én szobahangerőn hallgatom-e a zenéimet…
És ha már itt tartunk, mindebbe nem szól bele a szobaakusztika? Ami kiemel vagy ébb kiolt bizonyos frekvenciákat, elmossa itt-ott a zenét, utúzengése van, stb. (valahogy van egy olyan érzésem, hogy ez legalább olyan fontos, mint az erősítő csúcsteljesítménye, a hangsugárzó jellemzői, vagy a milyen zenét hallgatunk milyen hangerőn kérdés, de bőven lehet, hogy tévedek ).

Vigyázat, mérnöki hozzászólás következik, melyben mérhető fizikai paraméterek is említésre kerülnek, tehát akinek ez elviselhetetlen, lépjen egy nagyot!

Ha már itt tartunk, szigorúan szögezzük le, hogy a szobának nincs hangereje. A zenei előadásnak lehet, no de ott melyik pillanatot vegyük alapul? Mikor a művész szólójának felvezető szakaszában még csak finoman karcolgatja a húrokat, vagy amikor az ezerfogú cigányzenekar izomból nyomja a tuttit? Nem követünk el nagy hibát, ha mindkettőt bátran figyelembe vesszük. A két hangesemény energiaszintje közötti különbség kiadja a dinamika tartományt, ami be kellene tuszakolni a szobánkba, amennyiben nem akarunk lemaradni a halkabb zenei történésekről sem. A két szélsőérték között valahol félúton, vagy inkább kétharmados pontján kirajzolódik egy effektív hangnyomás érték, amit a köznép hangerőnek hív. Effektív érték, mert leginkább ez (tehát nem a csúcsérték) határozza meg a szubjektív érzetünket a kérdésben. Infókosarunkba tegyük még be azt is, hogy otthon jellemzően konzervet hallgatunk, amennyiben nincs elég tehetségünk házizenekar szerződtetésére (a HiFi-ben ez ugye eleve kizárható és üldözendő). A kommersz hangfelvételek jellemző dinamika átfogása (nem oktalanul) 30-50 dB, kivételes esetekben eléri a 60 dB-t is.

Ne csüggedj, kedves olvasó, mindjárt vége a számháborúnak, de még van pár megkerülhetetlen adat! Szobánknak van egy u.n. alapzaja, melyet a környezet zörejei (köztük mi magunk is) alkotnak és határoznak meg valahol 30-50 dB SPL között, függően lakóhelyünk szomorúságától, urbanizációjától, elszigeteltségétől. (Legdurvább esetemnél 57 dB SPL(C) zajszintet mértem szerencsétlen hobbitársunk Üllői úti szobájában hétköznap 14 óra tájt.) Továbbá kedvenc testrészünknek, a fülünknek, jobban mondva az általa létrehozott hallásnak van egy komfortos hangnyomás tartománya, ami felülről valahol 115 dB SPL értéknél korlátolt, e felett kevésbé beszélhetünk élvezetről, inkább szenvedésről.

Ennyi szám birtokában a mérnök reflexből számolni kezd és felvázolja a makacs helyzetet. Tarts velem ebben a csodálatos kalandban! Amennyiben a jófajta hangfelvételek teljes pompáját élvezni szeretnénk, lejátszó berendezésünknek képesnek kell lennie a konzervbe csomagolt 60 dB-es dinamika átfogást szobánkba tolnia a háttérzaj feletti és a fájdalomszint alatti sávban. Következésképp csúcsszinteken (hallgatási pontban vizsgálva) el kell érnie a 100-105 dB SPL szintet anélkül, hogy a rendszer bármelyik láncszeme ezt zokon venné. És ha most visszatérünk a konyhanyelvre, a hangerőként becézett átlagos hangnyomásszint valahol 70-85 dB SPL környékére esik. Természetesen itt is, mint a HiFi-ben mindenhol, szerepe van a szubjektivitásnak. Megszokástól, neveltetéstől, családi állapottól függően mindenkinek más a kívánatos zenehallgatási hangerő. Én szeretem megtolni (megszoktam a színpadon, meg amúgy is), ami néhányaknak már túl hangos lehet, de van olyan (közismerten félsüket) hobbitársunk, aki az extrém hangerőt kedveli, ami mellett az én cuccom tétova tücsökzenekarnak minősül.

Nálam most éppen Joni Mitchell 1988-as, Peter Gabriel stúdiójában a legendás So album munkálatai után rögzített Chalk Mark in a Rain Storm (Geffen Records 24172) címzésű, számomra zenei és technikai szempontból is kiemelkedő élményt adó lemeze pörög olyan hangerővel, hogy mellette tudjak figyelni az írásra is, tehát az élvezkedős, elmerülős hangerő alatt 4-6 dB-lel. A mindenféle perverziókra, leginkább hifisták rémisztgetésére használt műszerem 70-73 dB SPL környéki átlagértéket és 85 dB körüli csúcsértékeket mutat.

Aszpirin moderátor óvatos, de szimpatikusan mozdulattal betette a kalapba a teremakusztikát is, amiről - hacsak nem vagyunk feketeöves ezohifisták - joggal gondolhatjuk, hogy igencsak beleszól fentiekbe. Egy túl magas utózengési időt produkáló helyiségben az apró hangjelenségek elvesznek a lassan lecsengő zengésben, a zenehallgatás örömét meghatározó mikro-dinamika csúnyán sérül, az elérhető dinamika tartomány is erősen beszűkül. Ilyen esetben hiába tekerjük felfelé a Volume gombot, hamarabb érjük el a kellemetlen hangerőt, mint a boldogságot. Semennyire sem véletlen, hogy az egyik legfontosabb akusztikai paramétert, az utózengési időt RT60 értékként is szokás emlegetni, tehát a bűvös 60-as szám itt is megjelenik.

Említésre érdemes a helyiség mérete is, ami meghatározza az ideális utózengési időt is. Kis méretű szobát sajnos könnyebben tudunk hangokkal túllőni, telítésbe küldeni, a nagyobb légterű helyiségek toleránsabb viselkedést mutatnak e téren is. Szabadtéren pedig áldott helyzetbe kerülhetünk, mert ott tényleg a technika képességei korlátoznak minket. Több életre szóló élményem során a Sziget Fesztivál frissiben épített (szabadtéri) nagyszínpada előtt állva zavartalanul beszélgettem kollégámmal, miközben nadrágunk szára szó szerint lengedezett a brutális, mégis torzítatlan hangnyomástól. Másik végletként a néhai (és köztudottan gagyi akusztikával bíró) Budapest Sportcsarnok nézőterén Deep Purple koncert közben egy betűt sem hallottam barátom sörillatú hangjából, pedig közelhajolt hozzám, amennyire ez egy keresztény illiberális országban még elfogadható két férfi között. (Sajnos soha nem tudtam meg, mit akart közölni velem, mert a nagy erőlködéstől totálisan berekedt a buli végére.)

Kevésbé tárgyalt, de nem elhanyagolható jelenség a berendezési tárgyak és az épület szerkezeti elemeinek mechanikai rezonanciája, ami szintén meg képes keseríteni a zenehallgatást, még ha nem is direktben halljuk ezeket a zörejeket, de mindenképpen hatnak ránk. Igen, rád is.

Szóval, kedves olvasó, most 1287. alkalommal olvashatod tőlem, hogy a minőségi zenehallgatáshoz elengedhetetlen a potens lejátszó rendszer és a megfelelő akusztikai környezet. Míg ezeket nem teremted meg, száraz homokból próbálsz stabil várat építeni. Aki nem hiszi, járjon utána!

[zoli73]

... Az, hogy egy erősítő mennyire tolerálja a hangerő függő egyenetlen impedancia menetet, és mennyire tud megbirkózni az ilyen 2 Ohm-os(vagy akár még mélyebb) impedancia beeséssel, az nem a Wattok számától függ. Sokkal inkább az erősítő kapcsolásán, a korrektül kivitelezett(túlméretezett) tápegységen. Ez sok erősítő esetében, még több 100W teljesítmény birtokában sem teljesül, más erősítő esetében meg néhány 10W-al kb. bármit meghajt. A teljesítmény nem minden.

Az erősítőknek van specifikációja, ebben megadják a folyamatos kimeneti teljesítményüket 8Ohm terhelésre, és többnyire 4Ohm-ra is.
Ha a hangsugárzó 2 Ohmos, akkor olyan erősítőt kell választani, amelyet 2Ohm terhelésre is specifikálnak.
Hiszen akkor már azt számonkérhetnénk szerencsétlen erősítőn, hogy miért nem működik pl. 100V hálózati feszültséggel, amellett 230V-ra készült.

Olyan nyilván létezik, hogy egy gyártó jobban túlméretezi a készüléket, és a védelem többet engedélyez, de ezt nem lehet számon kérni, csak amit specifikálnak....ja, hogy egy 2 Ohmra is üzemszerűen dolgozó-, nagy teljesítményő erősítő drágább...


Azért ez a "néhány 10W-al kb. bármit meghajt" mókás

De hogy ne csak az utolsó mondatot ragadjam ki, a specifikációk. Igen ezeket megadják a gyártók, pl. a hangsugárzókra is, amik mondhatni elégge tályékoztató jellegűek. Megadnak egy olyan adatot, hogy a hangsugárzó impedanciája 4-8Ohm. Ez szép és jó, de arról a specifikáció mélyen hallgat, hogy bizonyos hangerőn az impedancia képes lemenni 2 Ohm-ra, vagy akár még lejjebb is, és akkor itt, a szóba jöhető erősítők legalább felét elfelejthetjük.
Az ilyen anomáliák sajnos a specifikációkból nem derülnek ki.

[dixie-chicken]

Itt van egy ilyen specifikáció:

Frequency range: 24Hz–40kHz.
Sensitivity: 81dB/2.83V/m.
Nominal impedance: 4 ohms.
Power handling: 320–500W continuous, 2.2kW peak

Ezt a hangsugárzó gyártója adja meg. Elég kemény ellenfélnek tűnik sok erősítő számára.

Ez egy másik:

Frequency response : 35Hz – 20kHz, ±3dB
Impedance : 6-8 ohms, easy to drive
Sensitivity : 86dB/2.83V/1m axial
Amplifier suggestion: Works with a wide range of amplifiers – suggested from 35W/channel
Power handling : 650W programme

@wittao,ez nem az az opció amit én regélek...szuper érzékeny hangsugárzók,ezeknél általában nincs nagy impedancia ingadozás + extrém erős amplifikáció...ilyesmik:

https://www.youtube.com/watch?v=ECsgh68a_V8

világos,a McIntosh,egy kalap sz@rt sem ér...

Altec 19 + oldalanként 120-150W/8Ohm,és nem egy 2A3,vagy 300b-vel hajtva...

egy kisebb Klipsch,combosabb ARC-vel:

https://www.youtube.com/watch?v=Q2wJ1T2JoCY

Danley +combosabb Parasound végfokok...

[Aszpirin]

én nem - és szerintem ez inkább adódik a hangszórók méretéből).

Ezt most hogy kell értelmezni, hogy adódik a hangszórók méretéből? Mi adódik belőle?

Bevettem a fogalmazásgátlót
Bocs, úgy értettem, hogy az adódik a hangsugárzóim hangszóróinak méretéből, hogy egyesek basszusszegénynek hallják.
De ebben nem akarom megmondani a tutit, bőven lehet, hogy tévedek...

[zoli73]

... Az, hogy egy erősítő mennyire tolerálja a hangerő függő egyenetlen impedancia menetet, és mennyire tud megbirkózni az ilyen 2 Ohm-os(vagy akár még mélyebb) impedancia beeséssel, az nem a Wattok számától függ. Sokkal inkább az erősítő kapcsolásán, a korrektül kivitelezett(túlméretezett) tápegységen. Ez sok erősítő esetében, még több 100W teljesítmény birtokában sem teljesül, más erősítő esetében meg néhány 10W-al kb. bármit meghajt. A teljesítmény nem minden.

Az erősítőknek van specifikációja, ebben megadják a folyamatos kimeneti teljesítményüket 8Ohm terhelésre, és többnyire 4Ohm-ra is.
Ha a hangsugárzó 2 Ohmos, akkor olyan erősítőt kell választani, amelyet 2Ohm terhelésre is specifikálnak.
Hiszen akkor már azt számonkérhetnénk szerencsétlen erősítőn, hogy miért nem működik pl. 100V hálózati feszültséggel, amellett 230V-ra készült.

Olyan nyilván létezik, hogy egy gyártó jobban túlméretezi a készüléket, és a védelem többet engedélyez, de ezt nem lehet számon kérni, csak amit specifikálnak....ja, hogy egy 2 Ohmra is üzemszerűen dolgozó-, nagy teljesítményő erősítő drágább...


Azért ez a "néhány 10W-al kb. bármit meghajt" mókás

Nos ez az utolsó mondat, tipikusan, a nem ismerem, nem próbáltam, nem hallottam, de vélemént mondok róla, tipikus esete.
Én egy konkrét erősítőröl beszélek, amit évekig birtokoltam. Típust szandékosan nem írok, de a maga 2X50W/8Ohm(ez tényleg néhány 10W ugye) kimenő teljesítményével, gond nélkül hajtott, a teljesség igénye nélkül, Dynaudio A52se-t, Roxan Ojan lll-at, ill. két különböző Martin Logan-t. Ezek ugyebár nem éppen az "erősítők álma" hangsugárzók.
Tudom, most jön az, hogy "persze, szólt vele, de nem mindegy hogyan" megállapítás. Igen, nem mindegy hogy hogyan, ezért is hoztam példának a fenti hangsugárzókat.
Még nem találkoztam ezzel, és hasonló tulajdonságokkal rendelkező erősítőkkel, addig én is azt vallottam, hogy "sok Watt mindenek felett" a tuti, de ennél sokkal árnyaltabb a dolog.

[-KP-]

én nem - és szerintem ez inkább adódik a hangszórók méretéből).

Ezt most hogy kell értelmezni, hogy adódik a hangszórók méretéből? Mi adódik belőle?

[asebestyen]

Igazából nem számít se a hangsugárzó érzékenysége, se az impedanciamenete, se az elektromos fázismenet, se az erősítő kimenő impedanciája, tápegysége, se semmi. Ha felteszed fekete korongon a Stabat Mater-t és mire "lejár" az oldal, a magassugárzóból nem csorog le a Szűz Mária könnye, az egészet megette a fene.

[Aszpirin]

Az én erősítőm végfoka a jelenlegi csövekkel 2*35W-os névleges teljesítményű, a hangfalaim 4 ohmosak és 89dB érzékenységűek. (ld. aláírásom)
Ennek ellenére szerintem elég jól elboldogul az erősítő a hangfalakkal, nekem legalábbis - eltekitve a szobám teljesen nyilvánvaló akusztikai problémáitól - nincs hiányérzetem (volt aki hallotta, és basszusszegénynek találta, én nem - és szerintem ez inkább adódik a hangszórók méretéből).

[shany]

... Az, hogy egy erősítő mennyire tolerálja a hangerő függő egyenetlen impedancia menetet, és mennyire tud megbirkózni az ilyen 2 Ohm-os(vagy akár még mélyebb) impedancia beeséssel, az nem a Wattok számától függ. Sokkal inkább az erősítő kapcsolásán, a korrektül kivitelezett(túlméretezett) tápegységen. Ez sok erősítő esetében, még több 100W teljesítmény birtokában sem teljesül, más erősítő esetében meg néhány 10W-al kb. bármit meghajt. A teljesítmény nem minden.

Az erősítőknek van specifikációja, ebben megadják a folyamatos kimeneti teljesítményüket 8Ohm terhelésre, és többnyire 4Ohm-ra is.
Ha a hangsugárzó 2 Ohmos, akkor olyan erősítőt kell választani, amelyet 2Ohm terhelésre is specifikálnak.
Hiszen akkor már azt számonkérhetnénk szerencsétlen erősítőn, hogy miért nem működik pl. 100V hálózati feszültséggel, amellett 230V-ra készült.

Olyan nyilván létezik, hogy egy gyártó jobban túlméretezi a készüléket, és a védelem többet engedélyez, de ezt nem lehet számon kérni, csak amit specifikálnak....ja, hogy egy 2 Ohmra is üzemszerűen dolgozó-, nagy teljesítményő erősítő drágább...


Azért ez a "néhány 10W-al kb. bármit meghajt" mókás

[zoli73]

Fura dolog ez a hangerő/teljesítmény/érzékenység szembeállítás.
Emlékszem egy régi, még AVX-es szeánszra, Budapesten. Összehallgattunk egy csomó mindent, és vittem magammal a Creek Destiny-t, ami elég combos masina. Rákötöttünk egy Dyno monitort, aminek az volt a híre, hogy nehezen hajtható és igencsak zabálja a Wattokat. Olyan rég volt, hogy típusszámot ne kérdezzetek. A Creek megszenvedett vele, feltekert hangerőnél sem tudtunk a párosbó igazán élvezetes hangot kicskarni.
Ekkor valaki elővett egy DIY kinézetű, fából készült erősítőt, talán Szabó Zoli (Hivox) valamelyik korábbi munkáját, ami elvben 2x8W teljesítményű. Ez a kis fadoboz könnyedén meghajtotta a Dynokat, nem akartunk hinni a fülünknek.
A korábbi vitaákba nem szeretnék belefolyni, de ez a régi emlék ugrott be, ahogy olvastam.

Nekem sokáig Phonarjaim voltak. a 2000-es szériából szinte minden. Sokáig házimozi vas, aztán Naim 5, majd a Marantzok. egyre drágább, egyre nagyobb. De középhangerő felett szinte mindegyiknél leoldott a védelem, sokáig azt hittem egyszerűen nem bírják a strapát, pedig a pm-8005 már vagy 80 wattot tudott. Aztán egyszer belebotlottam a P-40-es Phonar impedanciagörbéjébe, ami -bár 4 ohm volt a hangfalra írva- 1000 Hz körül beesett 2 ohm-ra. És tényleg: nem a mélyeknél, hanem a pergődobnál halt meg minden erősítő. Aztán jött a pm 15s2 Marantz, annak mindegy volt, az bírta. Ezzel csak azt szerettem volna mondani, hogy nem minden a nagy érzékenység (a Phonarok is 91 dB körül vannak), ha mindez hullámzó impedanciával párosul. Lehet, hogy egy védelem nélküli erősítő egyszerűen csak élvezhetetlenül torzított volna középfrekvencián

Pontosan tudom mi ez amiről írsz, erre utaltam nem sokkal lejjebb. Az, hogy egy erősítő mennyire tolerálja a hangerő függő egyenetlen impedancia menetet, és mennyire tud megbirkózni az ilyen 2 Ohm-os(vagy akár még mélyebb) impedancia beeséssel, az nem a Wattok számától függ. Sokkal inkább az erősítő kapcsolásán, a korrektül kivitelezett(túlméretezett) tápegységen. Ez sok erősítő esetében, még több 100W teljesítmény birtokában sem teljesül, más erősítő esetében meg néhány 10W-al kb. bármit meghajt. A teljesítmény nem minden.

[-KP-]

Szerintem a nagy teljesítmény, pont olyan, mint a nagy membrán. Aki egyszer belekóstol, az jó eséllyel többet nem akar visszalépni. Most az anyagi kényszert, vagy a helyhiányt hagyjuk.

[pali923]

Vajon ki a boldogabb? Aki együtt tud élni (a lehetoleg) némi hiányosságokkal, és élvezi az életet, vagy görcsösen keresi a nem létező tökéletest?

Most lehetne jönni a keleti filozófiával: az a boldog ember, aki elégedett az élete által nyújtott lehetőségekkel, keretekkel, és abból tudja kihozni, amit lehet, és abban is megtalálja a boldogságot.
Ez nem csak a hifire igaz, de arra is.