sutemenyx írta: ↑2023.10.01., vas. 19:51
Na vége a családi programnak, ugyhogy akkor itt folytatva kicsit visszatérnék a hangnyomásgörbe fontosságához és annak a kérdéséhez, hogy ha az nincs a +-2dB sávon belül, akkor vajon van-e esélye valakinek meghallani, hogy mi történik a rendszer hangjával.
Szóval hogy van az ember fülkagylója, ami egy nagyon érdekes szerkezet. Rendkívül irányfüggően befolyásolja pont az SPL görbét. Alapvetően a magashangokat az ember igazán jól úgy kb 20fok és 70fok közt hallja az egyik fülével, a másikkal meg kb 290fok és 340fok között. 90 és 270foknál már simán van pár decibel esés az átvitelében. 90-270fok között kifejezetten tompítja a magashangokat. Tippre 3-4kHz felett simán realizál szerintem 20-30dB csillapítást is, magyarul hátulról sokkal rosszabbul hallunk magashangokat. A megadott fokok és decibeleknek nem néztem utána, hasraütésszerűen, érzés alapján mondom.
Azt értem, és egyetértek azzal, hogy egy hangsugárzó a lehetőségekhez mérten legyen minél egyenesebb átvitelű, ez alapvetően egy kívánatos dolog lenne, de egyáltalán nem az exkluzivan legfontosabb technikai tulajdonságnak gondolom.
Miért nem? Azért nem, mert az egy teljesen természetes esemény, hogy valamit totál szétcsavart spl görbével hallunk, mondjuk ha elfordítjuk a fejünket 45fokkal, vagy mászkálunk körbe-körbe.
Ezek után tegye fel a kezét, aki vagy a hallgatási pozícióban néha eltekeredve, vagy adabszurdum nem a hallgatási pozicioban IS szokta hallgatni/tesztelni a rendszerét. Lesz ilyen bőven. Szerencsére ezekhez a meghallgatásokhoz egyáltalán nem szükséges merev nyakkal, egy pozicioban ülve nekilátni. Hogy miért nem szükséges, arra az a válasz, hogy azért, mert a hallgatást természetes módon is befolyásolják ilyen dolgok, ezért az agyunk utándolgozik, és remekül feldolgozzuk az információt elfordított fejjel is, sőt még háttal ülve is.
!!!Sőt, még kicsit hibás átvitelű hangszóróból is.
Ezzel szemben viszont nagyonsok elektronika, alkatrész, kábel olyan dolgokat tud hozzátenni a hangképhez, ami rohadtul nem természetközeli jelenség, és némi gyakorlattal azonnal megállapítható különbséget mutat egy előző állapothoz képest.
Nos ez a magyarázat rá, hogy a durvának titulált hibával nem foglalkozó személy hogyan képes hiteles véleményt mondani komponensek hangjával kapcsolatban. Hát úgy, hogy az a hiba valójában nem is annyira természetellenes, akármikor előfordul élőzene hallgatásakor is.
Attól sem lesz durvább vagy fontosabb hiba, hogy valaki csak azt tudja mérni.
Ugyanúgy, ahogy a másodrendű torzítás sem lesz attól a legfontosabb, mert azt tudjuk megmérni egy erősítőn 1kHz-en.
