Kábelezzünk

[grindlock]

Még küzdök vele.
Ecettel mosogatom.
Olyan, mintha enyhülne a szag kicsit.

Szagtalanítani prímán lehet például ózonnal.

Azt hogy lehet megejteni?

[revox]

Talán Kondo mester mondta, hogy belső kábelnek egy 9497-es Beldennél nincs értelme jobbnak. Persze ki mit keres. Nagyobb teret, több magasat, kerekebb hangot.... Így él meg ennyi gyártó. Vagy címkéző. Tökmindegy.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

sokan nem nézegetem az erősítőmet, de abban csak a hangfaldrót belső szálaira hasonlítő drótok vannak(nyilván az, vagy valami hasonló, legfelejebb a keresztemtszet más, de valsz többe lenne eltérő drót gyártása, mint levágni a hangfaldrótból egy kicsit), ezüst kondikkal, meg minden bizgerével, ill ahol jel fut az rca bemenettől simán be van vágva egy interkonnekt-darab (nyilván ezüst). bent ugyannaz van, mint kint.

ezt már Masaki tervezte, de nem gondolnám, hogy Kondo lentebb adta volna.

Egyrészt igazad van, mert nem Kondo, hanem Shindo mondta, hogy hangfal belső kábelezéséhez nem kell neki jobb, másrészt az első mondatrészben kiderül, hogy a 9497 hangfal belső kábel, nem erősítőhöz való.

ezétt érdemes venni inkább Kondot, mint Shindot

[La_Valse]

Még küzdök vele.
Ecettel mosogatom.
Olyan, mintha enyhülne a szag kicsit.

Szagtalanítani prímán lehet például ózonnal.

[grindlock]

Üdv Mindenkinek
Vettem egy ilyen kábelt, és kibontás után maró szagot áraszt.
Olyan, mintha dohányfüstben aszalták volna évekig, vagy mint a nagypapa szekrényéből 40 év után kivett Zárai-Vámosi bakelit: maró, szúrós, nehéz szag.
Mivel lehet ezt eltüntetni? Szellőztetés, szappanos vizes lemosás nem segített.
Köszi a tippeket.

Én egyszer még régen vettem egy lemezjátszót. Valami Dual volt, a számára már nem emlékszem. Szerencsére nagyon olcsó volt, mivel a sokadik rendszerbe vettem régi magyar lemezek lejátszására. Nagyon büdös volt. Olyan pinceszaga. Penész stb ... Mindent megpróbáltam. Mostam kentem-fentem jóég tudja mit ki nem próbáltam ... Nem múlt el a szag, pedig jó sokáig próbálkoztam. Végül ment a veszélyes hulladék telepre. (Már csak a szaga miatt is ... )

Még küzdök vele.
Ecettel mosogatom.
Olyan, mintha enyhülne a szag kicsit.

[Rock60]

Azért nyugtass meg, hogy nem olyan agresszív kémiai reakciókra kell gondolni, mint alumínium+réz kötése esetén?

Majd én megnyugtatlak.
Évek óta be vannak dugva a kommersz réz vagy akármilyen érintkezős konnektor aljzatokba palladium, arany, rhodium, ezüst bevonatú dugóim, és természetesen nyoma sincs semmilyen korróziónak.

[pjm]

Talán Kondo mester mondta, hogy belső kábelnek egy 9497-es Beldennél nincs értelme jobbnak. Persze ki mit keres. Nagyobb teret, több magasat, kerekebb hangot.... Így él meg ennyi gyártó. Vagy címkéző. Tökmindegy.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

sokan nem nézegetem az erősítőmet, de abban csak a hangfaldrót belső szálaira hasonlítő drótok vannak(nyilván az, vagy valami hasonló, legfelejebb a keresztemtszet más, de valsz többe lenne eltérő drót gyártása, mint levágni a hangfaldrótból egy kicsit), ezüst kondikkal, meg minden bizgerével, ill ahol jel fut az rca bemenettől simán be van vágva egy interkonnekt-darab (nyilván ezüst). bent ugyannaz van, mint kint.

ezt már Masaki tervezte, de nem gondolnám, hogy Kondo lentebb adta volna.

Egyrészt igazad van, mert nem Kondo, hanem Shindo mondta, hogy hangfal belső kábelezéséhez nem kell neki jobb, másrészt az első mondatrészben kiderül, hogy a 9497 hangfal belső kábel, nem erősítőhöz való.

[istvan01]

Azért nyugtass meg, hogy nem olyan agresszív kémiai reakciókra kell gondolni, mint alumínium+réz kötése esetén?
De kérdezek mégegyet.
Audio Note, ez a gyártó ugyebár abszolút rendszerben gondolkodik.
A készülékeit aranyozott csatlakozóval szereli(legalábbis amiket én láttam) viszont a kábeleik szinte kivétel nélkül ezüst csatlakozókkal szereltek. Sőt a legtöbb kábelük is ezüst, talán még a készülékekben és hangsugárzókban is.

Kontakt viselkedésre az egyik fontos paraméter a standart potenciál. Ez 25C fokon elektrolitban mérhető potenciál és ion áramlás, oxidáció és redukció a jensége.
Nulla potenciált H2-nál mérik, definiálják, ami 0,0V. A fémek egyik csoportja +, másik csoportja - potenciált mutat. Az arany +1,4V, ezüst +0,8V, réz +0,34V alumínium -1,66V. A pozitív éa negatív potenciálú fémek érintkezése okoz határozott korróziót, a +/+ és -/- potenciálúak kevésbé. Ahogy emlékszem, az érintkezésben mindig a negatívabb, alacsonyabb potenciálú romlik, oxidálódik. A pozitív potenciálú lebontja, oldatba viszi a negatívabb, alacsonyabb potenciálú fémet.
Ha azonos, vagy nagyon közeli potenciálú fémek érintkeznek elektrolit (víz) jelenléteben, akkor az a kedvezőbb.

https://www.google.com/url?sa=t&source= ... sYVNtXaqI4

[SoundMania]

De ki az aki ezekre tényleg figyel?
Ezzel függ össze az a fizikai-kémiai jelenség, hogy két eltérő fém kontakt érintkezésekor kontakt potenciál jelenik meg, ami párás környezetben néhány párosításban korróziót és ion áramlást okoz. Hifi környezet nem szokott nagyon párás lenni, de soha nem 0% pára szintű. Tehát valamennyi nedvesség időnként mégis lehet a kontakt környezetben.

Azért nyugtass meg, hogy nem olyan agresszív kémiai reakciókra kell gondolni, mint alumínium+réz kötése esetén?
De kérdezek mégegyet.
Audio Note, ez a gyártó ugyebár abszolút rendszerben gondolkodik.
A készülékeit aranyozott csatlakozóval szereli(legalábbis amiket én láttam) viszont a kábeleik szinte kivétel nélkül ezüst csatlakozókkal szereltek. Sőt a legtöbb kábelük is ezüst, talán még a készülékekben és hangsugárzókban is.
Bár a hangsugárzóikról mintha az ugrana be, hogy azok meg ezüstözött csatlakozókkal(is) szeteltek.
Ezzel mi a helyzet?

Ezzel az, hogy a felsőkategóriás készülékei ezüst csatlakozókkal szereltek tudtommal. Kb Meishu/M3-P3 tól felfelé. A hangdobozai pedig mind ezüst csatlakozósak voltak. Én legalábbis nem láttam másmilyet.

[zoli73]

De ki az aki ezekre tényleg figyel?
Ezzel függ össze az a fizikai-kémiai jelenség, hogy két eltérő fém kontakt érintkezésekor kontakt potenciál jelenik meg, ami párás környezetben néhány párosításban korróziót és ion áramlást okoz. Hifi környezet nem szokott nagyon párás lenni, de soha nem 0% pára szintű. Tehát valamennyi nedvesség időnként mégis lehet a kontakt környezetben.

Azért nyugtass meg, hogy nem olyan agresszív kémiai reakciókra kell gondolni, mint alumínium+réz kötése esetén?
De kérdezek mégegyet.
Audio Note, ez a gyártó ugyebár abszolút rendszerben gondolkodik.
A készülékeit aranyozott csatlakozóval szereli(legalábbis amiket én láttam) viszont a kábeleik szinte kivétel nélkül ezüst csatlakozókkal szereltek. Sőt a legtöbb kábelük is ezüst, talán még a készülékekben és hangsugárzókban is.
Bár a hangsugárzóikról mintha az ugrana be, hogy azok meg ezüstözött csatlakozókkal(is) szeteltek.
Ezzel mi a helyzet?

[La_Valse]

F csatlakozós antenna-koax kábelnél a réz belső tömör réz akkor az hogy? Annál elég kicsi a jelszint 0,6-10GHz tartományban. Elég gyakori, hogy kültéren van. Fejegységen mindig.

Az lehet, hogy a jelszint kicsi, de a frekvencia meglehetősen nagy, kuprox ott már hatástalan.

[istvan01]

Az analóg és digitális kis jelszintű kontaktusoknál a réz kerülendő, az oxidja, a kuprox egyenirányító
hatású, okozhat galibát.

F csatlakozós antenna-koax kábelnél a réz belső tömör réz akkor az hogy? Annál elég kicsi a jelszint 0,6-10GHz tartományban. Elég gyakori, hogy kültéren van. Fejegységen mindig.

[La_Valse]

Az analóg és digitális kis jelszintű kontaktusoknál a réz kerülendő, az oxidja, a kuprox egyenirányító
hatású, okozhat galibát.

[istvan01]

Ha valaki igényes, akkor igyekszik a csatlakozókat úgy megválasztani, hogy a két oldal azonos felület anyagú és minőségű legyen. Gyári szerelésű dolgokkal bajok vannak, készülék és kábel oldalon is. DIY-ben szabad a kéz. De ki az aki ezekre tényleg figyel?
Ezzel függ össze az a fizikai-kémiai jelenség, hogy két eltérő fém kontakt érintkezésekor kontakt potenciál jelenik meg, ami párás környezetben néhány párosításban korróziót és ion áramlást okoz. Hifi környezet nem szokott nagyon párás lenni, de soha nem 0% pára szintű. Tehát valamennyi nedvesség időnként mégis lehet a kontakt környezetben.

A kábel/vezeték oldal az még nehezebb kérdés. Ott felület anyag fajták kevesebb mint a csatlakozóknál. Réz és ezüst. Ott a manapság "divatba jött polírozás (jelentsen is akármit) nem számít. Forrasztás? Talán, de az meg más problémát okozhat.

[Rock60]

... A különböző bevonatú csatlakozókkal is el lehet zsonglőrködni, és még az sem biztos, hogy a "vegyesfelvagott" rossz lenne.

Olyan szintű a variációk kombinációja, hogy erre ember nincsen, aki tuttit tudna mondani.
Próba cseresznye.

[zoli73]

Nem emlékszem, volt-e már téma kábelezés azon szempontjáról, hogy a kábelen csatlakozó dugó és fogadó aljzat eltérő vs azonos felület minőség hatása. A felület alatt aranyozott, ezüstözött és ródiumos a szokásos kivitel, (a felület kezeletlen réz nem ideális csatlakozó érintkezéshez, de előfordul) Menyire fontos, hogy az egymással érintkező felületek azonos fémbevonatosak legyenek? Ennek van egy másik aspektusa, hogy a dugó-aljzatok másik oldalán a vezetékek felület azonossága a csatlakozó elemek felületével? Ezt tovább lehet bontani úgy hogy ez a felület azonosság mennyire számít AC/230V, analóg kis feszültségű és digitális jel kontaktusoknál?

A készülékek és hangsugarzók esetében a csatlakozók szinte kivétel nélkül aranyozottak, így kivetel nélkül aranyozott csatlakozókkal végigvihető a teljes rendszer. Viszont a kábelek esetében már bonyolult a kérdés. A kábelek nagyrészt rézből készülnek, de mivel a tiszta vörösréz csatlakozó előnytelen, így itt már megbukik az "anyagátmenet". Ezüst kábelek eseteben használhatunk ezüstözött csatlakozókat, de az meg a készülékek csatlakozóival nem fog egy nyomba vágni.
A ródiumozott felületű csatlakozók, ezen logika alapján meg teljesen kakukktojások, mégis a csatlakozó gyártók legfelső polcos termékei, szinte mind ródium bevonatosak. A különböző bevonatú csatlakozókkal is el lehet zsonglőrködni, és még az sem biztos, hogy a "vegyesfelvagott" rossz lenne.
Hálózati csatlakozók esetében nekem a ródiumos bevonatúakkal van a legjobb tapasztalatom, számomra ezek adják a legkiegyenlítettebb, leginkább torzítatlan hangot.
Az összekötő kábeleim gyárilag aranyozott csatlakozoval vannak szerelve, így ezeken nem áll módomban változtatni.
Viszont a hangfalkábelemen könnyedén cserélhetőek a csatlakozók(Wireword Uni Term), így ezzel még futnom kell 1-2 kört, hogy az aranyozottal, vagy az ezüstözött csatlakozóval tetszik jobban.
Ehhez még kell találnom valami hazai forrást.

[Rock60]

Beryllium felületen biztosan nem jellemző. Rendkívül mérgező, és felület anyagról mikro mennyiség lekophat. A platinum és palládium előfordul. De a kérdés lényege ezzel nem változik.

Ja, szerkeszteni akartam, csak kikéstem.
Igen, a berilium nem felületen van, hanem berilium-rézből készült anyagon van a platina és palladium bevonat. / Pl. Oyaide 004 /

Az egy érdekes kérdés, hogy a mezei réz érintkezős kommersz konnektorokba és a készülék szabványos, kitudja milyen fémből készített IEC aljzatába dugva hogy is fejtik ki hatásukat ezek a speciálisan kifejlesztett dugók. Kifejtik.
Gondolom, nem lenne hátrány, ha a dugóval megegyező anyagból lennének az aljzatok is, asszem nálam soha nem lesz ilyen...

[istvan01]

A felület alatt aranyozott, ezüstözött és ródiumos a szokásos kivitel,

és berilium, platinum, palladium...

Beryllium felületen biztosan nem jellemző. Rendkívül mérgező, és felület anyagról mikro mennyiség lekophat. A platinum és palládium előfordul. De a kérdés lényege ezzel nem változik.

[Rock60]

A felület alatt aranyozott, ezüstözött és ródiumos a szokásos kivitel,

és berilium, platinum, palladium...

[istvan01]

Nem emlékszem, volt-e már téma kábelezés azon szempontjáról, hogy a kábelen csatlakozó dugó és fogadó aljzat eltérő vs azonos felület minőség hatása. A felület alatt aranyozott, ezüstözött és ródiumos a szokásos kivitel, (a felület kezeletlen réz nem ideális csatlakozó érintkezéshez, de előfordul) Menyire fontos, hogy az egymással érintkező felületek azonos fémbevonatosak legyenek? Ennek van egy másik aspektusa, hogy a dugó-aljzatok másik oldalán a vezetékek felület azonossága a csatlakozó elemek felületével? Ezt tovább lehet bontani úgy hogy ez a felület azonosság mennyire számít AC/230V, analóg kis feszültségű és digitális jel kontaktusoknál?

[zoli73]

Az én véleményem az, hogy sokan ott követik el a hibát, hogy nagyon ragaszkodnak 1-1 komponenshez a rendszerükben. Lehet ez készülék, de akár kábel is. Ennek több oka is lehet, de nem ez a lényeges. Lehet pont az adott egység hibáit próbálja kiküszöbölni az ember, a helyett, hogy attól szabadulna meg ami a "hiba" forrása. Sajnos a marketing, illetve az érdektesztelők lelkesedése sok ember bevitt már az erdőbe. Ha van egy hangfal aminek nem tetszik a hangja , azt én nem kábelezném át. Ami jó (tetszik) azzal érdemes foglalkozni. Persze rendszerszinten elég összetett a dolog és kiszűrni a hibát nem egyszerű feladat. Persze a tapasztalat ilyenkor jól jöhet, na meg a szakértő segítség.

Egyetértek, ez nagyon jó meglátás.

Sokszor az egyes komponensekhez való ragaszkodás vezethet vakvágányra, mivel ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy a rendszer egy másik részéhez próbálunk alkalmazkodni kiegészítésekkel, például kábelekkel vagy hangolásokkal, ahelyett, hogy megszabadulnánk a valós probléma forrásától.

A kiegyensúlyozott és jól összeállított rendszer sokszor kevesebb kiegészítést kíván, mint amennyit egy-egy gyengébben illeszkedő komponens korrigálása megkövetel.

Ebben az a legnehezebb, hogy egy komplett rendszerből kiszűrjük a hátráltató tényezőt. Ez sokszor csak segítséggel megy.

[Voyager]

Az én véleményem az, hogy sokan ott követik el a hibát, hogy nagyon ragaszkodnak 1-1 komponenshez a rendszerükben. Lehet ez készülék, de akár kábel is. Ennek több oka is lehet, de nem ez a lényeges. Lehet pont az adott egység hibáit próbálja kiküszöbölni az ember, a helyett, hogy attól szabadulna meg ami a "hiba" forrása. Sajnos a marketing, illetve az érdektesztelők lelkesedése sok ember bevitt már az erdőbe. Ha van egy hangfal aminek nem tetszik a hangja , azt én nem kábelezném át. Ami jó (tetszik) azzal érdemes foglalkozni. Persze rendszerszinten elég összetett a dolog és kiszűrni a hibát nem egyszerű feladat. Persze a tapasztalat ilyenkor jól jöhet, na meg a szakértő segítség.

Egyetértek, ez nagyon jó meglátás.

Sokszor az egyes komponensekhez való ragaszkodás vezethet vakvágányra, mivel ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy a rendszer egy másik részéhez próbálunk alkalmazkodni kiegészítésekkel, például kábelekkel vagy hangolásokkal, ahelyett, hogy megszabadulnánk a valós probléma forrásától.

A kiegyensúlyozott és jól összeállított rendszer sokszor kevesebb kiegészítést kíván, mint amennyit egy-egy gyengébben illeszkedő komponens korrigálása megkövetel.

[Rock60]

analógiának nézzünk pl egy versenybiciklit, ami felosztható 3 fő részre: váz, kerékszett, groupszett(hajtás váltás). ha ez nincs egyensúlyban, lehet könnyebben érthető mi van és az is belátható, hogy a 3 fő egységből egyet ha kihegyezünk, azzal nem tudjuk a másik kettő hiányosságait pótolni és lehet nem leszünk felhőtlenül boldogok... igen, a +1, a beállítás, testreszabás, ma divatos szóval bikefiting....

Azért jó a Velociped.
Ott nincsen semmi kihegyezve, minden képesség arányban áll egymással, nincsen problémád a váltással, gyárilag testreszabott, valamint a láncot és a kábeleket sem kell kenni...

[Snipi]

Üdv Mindenkinek
Vettem egy ilyen kábelt, és kibontás után maró szagot áraszt.
Olyan, mintha dohányfüstben aszalták volna évekig, vagy mint a nagypapa szekrényéből 40 év után kivett Zárai-Vámosi bakelit: maró, szúrós, nehéz szag.
Mivel lehet ezt eltüntetni? Szellőztetés, szappanos vizes lemosás nem segített.
Köszi a tippeket.

Én egyszer még régen vettem egy lemezjátszót. Valami Dual volt, a számára már nem emlékszem. Szerencsére nagyon olcsó volt, mivel a sokadik rendszerbe vettem régi magyar lemezek lejátszására. Nagyon büdös volt. Olyan pinceszaga. Penész stb ... Mindent megpróbáltam. Mostam kentem-fentem jóég tudja mit ki nem próbáltam ... Nem múlt el a szag, pedig jó sokáig próbálkoztam. Végül ment a veszélyes hulladék telepre. (Már csak a szaga miatt is ... )

[revox]

a hifi rendszerek 3 fő részre bonthatók: készülékek, kábelezés, izoláció. a +1 a szaki, aki be is tudja állítani.

analógiának nézzünk pl egy versenybiciklit, ami felosztható 3 fő részre: váz, kerékszett, groupszett(hajtás váltás). ha ez nincs egyensúlyban, lehet könnyebben érthető mi van és az is belátható, hogy a 3 fő egységből egyet ha kihegyezünk, azzal nem tudjuk a másik kettő hiányosságait pótolni és lehet nem leszünk felhőtlenül boldogok... igen, a +1, a beállítás, testreszabás, ma divatos szóval bikefiting....

ha a bringa unbalance, akkor is elgurul A-ból B-be, akár rengeteg örömteli percet is okozhat, de előbb-utób ki fog lógni a lóláb,....vagy nem

[revox]

Talán Kondo mester mondta, hogy belső kábelnek egy 9497-es Beldennél nincs értelme jobbnak. Persze ki mit keres. Nagyobb teret, több magasat, kerekebb hangot.... Így él meg ennyi gyártó. Vagy címkéző. Tökmindegy.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

sokan nem nézegetem az erősítőmet, de abban csak a hangfaldrót belső szálaira hasonlítő drótok vannak(nyilván az, vagy valami hasonló, legfelejebb a keresztemtszet más, de valsz többe lenne eltérő drót gyártása, mint levágni a hangfaldrótból egy kicsit), ezüst kondikkal, meg minden bizgerével, ill ahol jel fut az rca bemenettől simán be van vágva egy interkonnekt-darab (nyilván ezüst). bent ugyannaz van, mint kint.

ezt már Masaki tervezte, de nem gondolnám, hogy Kondo lentebb adta volna.