pärt írta: ↑2024.03.03., vas. 09:15
Minél inkább közelít a sugárzók pozíciója a párhuzamoshoz, annál inkább kell számolni az oldalfalak reflexiójával. Szóval nagyon szobafüggő, hogy hol működnek az ökölszabályok, gyártói ajánlások.
Valami ilyesmire akartam kilyukadni tegnapi kérdésemmel, de nem haraptatok rá. Nagyon helyszínfüggő, hol mi lesz a megfelelő elhelyezés. Az erre vonatkozó gyári ajánlások nagy része csak azért születik meg, mert valamit mondani kell, sok esetben szinte szóról szóra ugyanazt írják, amit a gyakorlatban nem nehéz megcáfolni.
A régebbi 55m2-es szobámban, ahol 6m volt a két oldalfal távolsága, forgathattam szabadon bármelyik dobozomat, 10 fokos módosítás sem okozott nagy változást, a színpad végig stabil maradt, nem közlekedtek a muzsikusok. Ehhez persze hozzátartozik, hogy nagyon régóta nincs gyári hangdobozom, saját építésnél meg figyelni szoktam a diszperzióra (amiről nagyon ritkán esik szó, a legtöbben csak tengelyben vizsgálódnak).
Pár hete egy hobbitárs szobájában arról beszélgettünk zenehallgatás közben, hogy elég fura a színpadkép, középről szinte semmi nem szól, minden ki van tolva a szélekre. Nem volt csoda, a viszonylag keskeny szobában majdnem párhuzamos volt a hangdobozok sugárzási tengelye, bőven a hallgató mögé néztek. De ez inkább engem zavart, a tulajdonosnak tetszett, mert így kapott nagyobb színpadot, ami manapság ugye sokaknál a legfőbb cél lett (sajnos). Csak hát néha a kevesebb a több. Miután befelé forgattam a dobozokat, helyükre kerültek a zenészek a térben és bár a színpad szélessége csökkent kissé, jóval stabilabbá vált a térhatás. Nem tudom, úgy maradtak-e. Ízlések...
A jelenség fizikai háttere szerintem bonyolultabb, mint amikkel magyarázni szokták. A mély- és középsugárzók irányítottsága nem indokolja, hogy érdemi eltérést okozzon pár fokos forgatás, de még a magassugárzók is csak a legfelső oktávban szórnak olyan szűk nyalábban, hogy lényeges mennyiségi következménye legyen az 5-10 fokos elmozdulásnak. Inkább a reflexiók eloszlása okozhatja a különbségeket, főleg akusztikailag kevésbé szerencsés környezetben, mint amit pl. Revox fotóin láthatunk. Ott garantáltan változni fog valami, bármihez is nyúlunk. Egy akusztikailag stabilabb, kiegyensúlyozottabb helyszínen nincs ilyen nagy ingás. Meg a hangdoboz kialakítása, az előlap mérete, a hangszórók elrendezése sem lényegtelen. Itt megint elő lehet hozni a régen minden jobb volt kártyát, mivel a békebeli hangdobozok széles előlapja igencsak más diszperziót eredményezett, mint a mai filigrán tornyok.
Még a HFM korában közkedvelt vizsgálati módszer volt a diszperzió és térhatás ellenőrzésére, hogy zenehallgatás közben forgattuk a fejünket és figyeltük, ettől mennyire változnak az arányok és a térhatás. Egy jó rendszernél csak kis változás érzékelhető, a problémás helyzeteknél viszont borul szinte minden, ha elforgatom a fejem. A módszert ma is használom, esetleg próbáljátok ki!
Egy tipikus hangsugárzó irányítottság:

- Dispersion.jpg (61.76 KiB) Megtekintve 942 alkalommal