Lemezjátszó

[tunerman]

Majd a shellt a megfelelő szögben hozzá görbítjük...

[Vendég]

........ De szerintem egyenes kar nincs is csapágyasban. ..........


 
Ezt ugye, csak tréfából írta?
 
.

[Marci bácsi]

Csak gyorsan átfutottam, de lenne pár kérdésem.
Azt feltételezik, hogy egyenes karnál nincs skating erő (legalábbis azt mondják, hogy csak megtört vonalú hangkaroknál lép fel). Ezt nem értem. Mivel a kar gyakorlatilag soha nem lesz érintőirányú, a súrlódási erő viszont mindig az, ezért világos, hogy ekkor is fellépne egy karra merőleges erő komponens, nem?
Másrészt a megtört karról illetve a végéről (A Headshellről) meg feltételezik, hogy az mindig, minden barázdában érintőirányú, de úgy első blikkre ez sem tűnik igaznak (ez az előbbiből következni látszik).


 
Egyenes karnál is van. Lineárnal nincs. De szerintem egyenes kar nincs is csapágyasban. Azért törik meg, mert így lehet (megfelelő szög, túlnyúlás stb.) minimalizálni a szöghibákat.
 
Másik kérdésedre: csak a két nullpontban nulla a szöghiba.

[NJ_]

Csak gyorsan átfutottam, de lenne pár kérdésem.
Azt feltételezik, hogy egyenes karnál nincs skating erő (legalábbis azt mondják, hogy csak megtört vonalú hangkaroknál lép fel). Ezt nem értem. Mivel a kar gyakorlatilag soha nem lesz érintőirányú, a súrlódási erő viszont mindig az, ezért világos, hogy ekkor is fellépne egy karra merőleges erő komponens, nem?
Másrészt a megtört karról illetve a végéről (A Headshellről) meg feltételezik, hogy az mindig, minden barázdában érintőirányú, de úgy első blikkre ez sem tűnik igaznak (ez az előbbiből következni látszik).


Nem, nem elég valamit csak gyorsan átfutni, mert ordító hibák marad(hat)nak megválaszolatlanul. És ezek meg nem válaszolása teremt valódi zűrzavart a ”lájkoló” olvasóidban /hogyne, hogy majd utána velem kötözködjenek… /
 
1/ De, igen.
 
2/ A headshell eltolás/ offset célja alapvetően a követő hiba minimalizálása, és nem skate erő csökkentése. A skate erő az eltolt/ offset szög eredménye a tűnél a barázda érintője és a tűt a forgócsappal összekötő vonal, az effektív karhossz között. Az S –és J formájú forgócsapos hangkarok, amelyek magasabb z-tengelyű tehetetlenségi nyomatékkal bírnak, egyenes offset-es hangkarokkal összehasonlítva, mérnöki szemmel nem feltétlenül jobb választások azok tradicionálisan magasabb torziós merevségénél, és vica-versa. Szokásos tervezői kompromisszum-megoldások, a valamit valamiért jegyében.
 
Szóval akkor lenne igaz amit írnak, ha tangenciális követést mutatna be a hivatkozott hangkar azaz lineáris vonal mentén, nempedig radiális követést, ívet leírva! De mivel a forgócsapos hangkarok, legyenek azok offset-esek vagy egyenesek (tipikus DJ hangkarok) ívet írnak le (kivétel a Burne Jones geometrikus eredetű tangenciális forgócsapos hangkarok), ezért mindegyik követő hibát és skate erőt is produkál! A radiális íven pedig csak 2, azaz kettő geometriai helyzetben lesz a tű(szár) érintőleges a barázdára; ezeket hívjuk null(a követő hiba) pontoknak. Ez a forgócsapos hangkarok alap általános iskolai geometriája. Ha ezt nem érted, akkor leírom, nem értesz semmit! De a szomorúbb, hogy az se, aki a hivatkozott dokumentumot így leírta, és publikálta!! (No offense, nem olvastam, csak a hozzászólásodra reagáltam.)
 
Alább az egyenes offset nélküli hangkarok vektor diagramja látható, nagy -és kis barázda sugárnál;
>

[Big]

Csak gyorsan átfutottam, de lenne pár kérdésem.
Azt feltételezik, hogy egyenes karnál nincs skating erő (legalábbis azt mondják, hogy csak megtört vonalú hangkaroknál lép fel). Ezt nem értem. Mivel a kar gyakorlatilag soha nem lesz érintőirányú, a súrlódási erő viszont mindig az, ezért világos, hogy ekkor is fellépne egy karra merőleges erő komponens, nem?
Másrészt a megtört karról illetve a végéről (A Headshellről) meg feltételezik, hogy az mindig, minden barázdában érintőirányú, de úgy első blikkre ez sem tűnik igaznak (ez az előbbiből következni látszik).


Szerintem ennyire nem szabad ezt a dolgot leegyszerűsíteni és egy-egy részt kiragadni belőle. A lemezjátszás egy komplex folyamat sok összetevővel és sok változóval. Kompromisszumok halmaza. Na mind1 nem magyarázom a dolgot, mert csak félreértésre adna okot és lehetőséget. Inkább linkelek mégegyet, valószinű megtaláltam a dolgot.
A kar geometriai adatai.doc

[Klaca]

Konyhanyelven, ennyi elég is egy átlagfelhasználónak.
 
Nem mai anyag, de érthető.


Csak gyorsan átfutottam, de lenne pár kérdésem.
Azt feltételezik, hogy egyenes karnál nincs skating erő (legalábbis azt mondják, hogy csak megtört vonalú hangkaroknál lép fel). Ezt nem értem. Mivel a kar gyakorlatilag soha nem lesz érintőirányú, a súrlódási erő viszont mindig az, ezért világos, hogy ekkor is fellépne egy karra merőleges erő komponens, nem?
Másrészt a megtört karról illetve a végéről (A Headshellről) meg feltételezik, hogy az mindig, minden barázdában érintőirányú, de úgy első blikkre ez sem tűnik igaznak (ez az előbbiből következni látszik).

[Klaca]

Akkor milyen erő fog különbözni a két egymáshoz szorított felület elmozdulásakor???


Nem értem a kérdést, de próbálok írni valamit. Ha nem változtatják meg egymás anyagszerkezetét (nem tépnek ki darabokat egymásból) akkor csúszásról (vagy gördülésről)van szó, súrlódási erő lép fel közöttük, és az un. csúszási súrlódási együtthatóval lehet számolni. (Ezért, ha megnézed, hogy az mi, akkor olyanokat találsz, hogy fém-fa, fém-üveg stb közötti együttható, de olyat nem, hogy reszelő-fa, recés fa-sima fa stb.
De most a belinkelt anyagban látom, hogy éppen ezért (az egyéb, nem számítható erők miatt) a skating erőt nem elvi alapon számolják, hanem méregetik, meg statisztikát állítanak fel, úgyhogy felesleges volt ezen problémáznom.

[Marci bácsi]

Úgyhogy sajnos az az állításod, hogy "A különböző tűprofilokhoz, különböző kopásokhoz, különböző barázdamodulációkhoz (pl. halk rész, hangos rész) más más súrlódási együttható tartozik... " nem igaz. Az lehet, hogy különböző lemezeken, tűkkel stb ezek miatt különböző skating erő fog fellépni, de az nem azért lesz, mert ezekben az esetekben a súrlódási erő különböző, hanem olyan egyéb tényezők miatt, amiket nyilván nem lehet figyelembe venni, mint azt korábban leírtam.


 
Akkor milyen erő fog különbözni a két egymáshoz szorított felület elmozdulásakor???

[Klaca]

Konyhanyelven, ennyi elég is egy átlagfelhasználónak.
 
Nem mai anyag, de érthető.


Na végre. Köszi, remélem, érthető és világos lesz.

[SFI]

! Megoldás KOMPENZÁCIÓ=VTF, utána finomhangolás fülre. PONT. >


Tanulni szeretnék! Hogyan kell a finomhangolást végezni, mire kell figyelni? Üdv, SFI

[Big]

Konyhanyelven, ennyi elég is egy átlagfelhasználónak.
 
Nem mai anyag, de érthető.
 

A skating-hatás.doc
A skating-erő kiegyenlítése.doc

[Klaca]

Érts meg kérlek, hogy Te a középiskolai súrlódási törvényt is félteértetted, erre mutattam rá. Mert mit is mond az? Azt, hogy a csúszási súrlódási erő független az érintkező a felület nagyságától, csak az adott felület súrlódási együtthatójától függ és a nyomástól. Te meg ezt a törvényt úgy idézted, hogy a "felület"-et anyag-ra változtattad. Ami természetesen nem igaz, mert ugyanabból az anyagból is sokféle felület készíthető. Azt meg Te sem gondolhatod komolyan, hogy két egymáshoz nyomott acéllemez ugyanúgy csúszik egymáson, mint két acélreszelő...


Pontosan leírtam, hogy a reszelő nem csúszik az acéllemezen. Sajnos a súrlódási együttható nem a "felülettől" függ, ahogyan te írod, hanem kizárólag az anyagminőségtől, ahogyan ezt korábban is írtam. Ezek már csak ilyen makacs dolgok.
Úgyhogy sajnos az az állításod, hogy "A különböző tűprofilokhoz, különböző kopásokhoz, különböző barázdamodulációkhoz (pl. halk rész, hangos rész) más más súrlódási együttható tartozik... " nem igaz. Az lehet, hogy különböző lemezeken, tűkkel stb ezek miatt különböző skating erő fog fellépni, de az nem azért lesz, mert ezekben az esetekben a súrlódási erő különböző, hanem olyan egyéb tényezők miatt, amiket nyilván nem lehet figyelembe venni, mint azt korábban leírtam. Csak a súrlódást lehetséges figyelembe venni, semmi mást. A felületeket, kopást, barázdakülönbségeket, decentráltságot stb nem (értelmetlen is lenne). Azt hittem részben te is ezt értetted a beírásodon.

[NJ_]

Pontosabban ezt írta: "Ha a tűprofil beleszámítana a gyártó által kalkulált antiskating erőbe, akkor a másik súrlódó felület (barázda) minden változását is bele kellene számítani, és minden egyes lejátszott lemezed előtt megvizsgálnád miféle (mekkora felületű) barázdák vannak benne és hozzáállítanád az antiskating-et. (Sőt minden egyes barázda, minden egyes miliméteréhez stb.)"
 
Vagyis jól látta, csak nem hitt a szemének, s feltételes módba rakta. S éppen ezért lehet csak átlagos skating erővel számolni...


Magyarul leírta HA, mivel hülyének nézett amikor oldalakkal korábban leírtam, hogy IGEN BELESZÁMÍT. Sztem te se olvastad az egészet végig a kezdetektől. Még egyszer leírom, a kezdetekben vala' az a megjegyzésem, hogy nincs olyan (statikus) antiskating beállítás adott nyomatékból derivált(!) gramm értékkel, ami minden helyzetben, értsd, lemez anyag, barázda moduláció, és tűviszony csereberék mellett ugyanazt az antiskating erőt származtatja, ami szükséges lenne ellensúlyozni a felmerülő dinamikus skate erőket! Megoldás KOMPENZÁCIÓ=VTF, utána finomhangolás fülre. PONT. Majd jöttek pl. a Shure bros. deflekotméterére tett utalásaim, amiket a konstuktők alkalmaznak egyadott szituációban, referenciának, általában persze maguknak, satöbbi, satöbbi, satöbbi.
>

[Marci bácsi]

Ezt írta le: "Itt is jól írtad le: igen, a skating erő lemezről lemezre, lemezrészletről lemezrészletre változik." (Vagy valami ilyesmit.) A többit én tettem hozzá...


 
Pontosabban ezt írta: "Ha a tűprofil beleszámítana a gyártó által kalkulált antiskating erőbe, akkor a másik súrlódó felület (barázda) minden változását is bele kellene számítani, és minden egyes lejátszott lemezed előtt megvizsgálnád miféle (mekkora felületű) barázdák vannak benne és hozzáállítanád az antiskating-et. (Sőt minden egyes barázda, minden egyes miliméteréhez stb.)"
 
Vagyis jól látta, csak nem hitt a szemének, s feltételes módba rakta. S éppen ezért lehet csak átlagos skating erővel számolni...

[Marci bácsi]

Marci ne idegesíts már föl!! Hol a francba írta ezt le?!?! Rajtam kívül senki nem írta ezt le, de ezt emlegetik az amnéziából ébredezve, amióta kapizsgálják mi is az a rohadt "dinamikus skate erő" és "dinamikus súrlódási együttható". Ha tudták volna, azzal lehetett volna azonnal lezárni a vitát, hogy felírják a mozgó súrlódási együttható idő-képletét. Megtették? Nem. Ki tette meg? Ennyi.
>


 
Ezt írta le: "Itt is jól írtad le: igen, a skating erő lemezről lemezre, lemezrészletről lemezrészletre változik." (Vagy valami ilyesmit.) A többit én tettem hozzá...

[NJ_]

Általában véve különben egyetértek a hozzászólásaiddal. Itt is jól írtad le: igen, a skating erő lemezről lemezre, lemezrészletről lemezrészletre változik. És a különböző tűprofilokhoz is más. Éppen ezért egy adott tű adott nyomásához állítjuk be. Jó esetben úgy, hogy kb. átlagos érték legyen a lemezek nagy hányadára...


Marci ne idegesíts már föl!! Hol a francba írta ezt le?!?! Rajtam kívül senki nem írta ezt le, de ezt emlegetik az amnéziából ébredezve, amióta kapizsgálják mi is az a rohadt "dinamikus skate erő" és "dinamikus súrlódási együttható". Ha tudták volna, azzal lehetett volna azonnal lezárni a vitát, hogy felírják a mozgó súrlódási együttható idő-képletét. Megtették? Nem. Ki tette meg? Ennyi.
>

[NJ_]

Bocs, én maximum, ha hétvégén idenézek. A reszelővel ugyanaz a baj, mint a korábban valaki által felhozott széles gumiabroncsokkal. Természetesen egyik esetben sem csak csúszásról vagy tapadásról van szó. (az antiskatingnél pedig csak a csúszást lehet figyelembe venni, ahogyan ezt te magad is kifejtetted) A fizika törvényei elég makacs dolgok (ha nem is annyira makacsok, mint a matematika vagy a logika törvényei), a középisklai fizikatörvények pedig aztán végképp. Nem az a baj velük, hogy "a gyakorlatban néha ne lennének érvényesek", hanem az, hogy a gyakorlatban rengeteg egyéb törvénnyel együtt érvényesek (sokszor olyanokkal, amelyeket még nem is ismerünk), és ezek hatásai sokszor leronthatják/felerősíthetik egymást. A fizikában egy adott paradigmán belül az ilyen igen egyszerű törvényeket mindig úgy tekintik, mint amelyek szükségképpen, kivételek nélkül érvényesek, (a matematkában pedig mindig, paradigmától függetlenül) és ha látszólag nem, akkor mindig olyan egyéb tényezőket keresnek, amelyek lerontják az ismert törvények hatásait. (Ha nincs ilyen, akkor jön a paradigmaváltás)
A súrlódási erő középiskolai képletét egyébként nem én hozam fel a skating erő kiszámításához, hanem éppen a vitapartner. Én csak felhívtam a figyelmét arra, hogy az általa idézett törvényben nem játszik szerepet a felület. Ezt csak azért tettem, mert, amikor korábban kritizáltam valamiért, ő maga kezdett el mindenféle oda nem tartozó dolgot behozni. (Abszolút szokásos manőverezés a hétköznapi viták során).
 
Ezzel minden ponton abszolút egyetértek. Csak annyit fűznék hozzá, hogy az adott szinten "megkívánt szabatosság", az még mindig szabatosság. A zűrzavar, az elkeseredett látszatkeltés, és az irdatlan mennyiségű, átláthatatlan zöldségültetvény meghonosítása nem esik a megkívánt szabatosság fogalma alá, akárhány követője is van (i.e. akárhányan is "likeolják"). Minősági különbség van a két dolog között, nem mennyiségi ("fokbeli").


Naa, de legalább benézel, és velem 'madarat lehetne fogatni' ezért a gesztusért!!
 
Laca, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nekem semmi mást nem kell csinálni, mint figyelmesen olvasni. Miért? Azért mert érdekes gondolati bakugrással jutottál el oda, hogy-aztmondja-hogy:
 
“A súrlódási erő középiskolai képletét egyébként nem én hozam fel a skating erő kiszámításához, hanem éppen a vitapartner. Én csak felhívtam a figyelmét arra, hogy az általa idézett törvényben nem játszik szerepet a felület. Ezt csak azért tettem, mert, amikor korábban kritizáltam valamiért, ő maga kezdett el mindenféle oda nem tartozó dolgot behozni. (Abszolút szokásos manőverezés a hétköznapi viták során).”
 
Te hívtad fel a figyelmet?? Mire??
 
“1: A skating erő nagysága nem "F*tg(α)" (ahol F a súrlódási erő) hanem F*sin(α), és nem a "lemez középpontja felé mutat", hanem merőleges az effektív karra, éppen úgy, mint az antiskating, csak ellenkező irányú. (A súrlódási erőnek csak a karra merőleges komponense tudja befelé forgatni a kart, a karral párhuzamos komponens hatása kioltódik a csapágynál. F erő F*tg(α) nagyságú, a középpont felé mutató komponense pedig a tű útja során soha nem lesz merőles a karra, mert az effektív kar soha nem érintőirányú) 2: A súrlódási erő (és ebből adódóan a skating erő) nem függ pl. "a tűprofiltól" és attól, hogy "milyen kopott a tű" (és még "sok igen bonyolult tényezőtől" sem (ahogyan Te írod)), mert ahogyan korábban Te is írtad (vagy inkább idézted valahonnan) kizárólag a súrlódó felületeket összenyomó erőtől és a felületek anyagminőségétől függ (csúszási súrlódási együttható (nem "dinamikus súrlódási együttható". bár ez csak terminológia, de ha ilyenről írsz érdemes követni). Az erő NEM függ a súrlódó felületek nagyságától. (Középiskolai tananyag)).”
 
1/ Az egész, kevés kivétellel, NONSZENSZ. Miért? Azért mert a modelledből KIMARADT A GEOMETRIAI ELTOLÁST/ OFFSET! Szarvashiba! Lásd. a korábban is csatolt vektor diagramot, vagy alább a mostaniakat. /A skate erőt egy (forgató) nyomatékként azonosították ami egy órajárással megegyező forgató erőt produkál egy horizontális síkban a kar függőleges forgócsapja körül. Ezért ezen skating erő ellensúlyozására egy azonos nagyságú de ellentétes irányú nyomatékot alkalmaznak a karnál./
 
F, súrlódási erő
RF, reakció a súrlódási erő ellenében
RV, reakció vektor
Sf, skating erő
St, skating (forgató) nyomaték
l, effektív karhossz
ϕ, offset, eltolt szög
T, antiskating (forgató) nyomaték
N, követő erő
µ, din. súrlódási együttható, tehát
 
F = RF = -F
RV = Rf/cosϕ = -F/cosϕ
(RF/cosϕ)sinϕ = Sf
Sf = -Ftanϕ
T = St*1 = Sf*cosϕ *1 = F*tanϕ*cosϕ*1, valamint F = N*µ, azaz
T = N*µ*sinϕ*1
No Komment.
 
2/ Lásd. a pirosbetűs részt. Nem, sajnos már nem középiskolai tananyag. A kötözködések közepette pont azt próbáltam megmutatni, és pont ezért nem lehet szabatos nem elb@szott mondatokkal pikk-pakk lerendezni, még ha megboldogult Arisztotelész is ezt kívánná, mert a modellek időről változnak, ahogy egyre mélyebben vizsgálják az adott területet. Lásd. Amonton Coulomb, majd Bowden Tabor, illetve a Hertzian-teória, stb. És a dinamikus súrlódási együtthatóban bizony benne vagyon közvetve az érintkező felület (is).
No komment.
 
Továbbá:
 
“Ha a tűprofil beleszámítana a gyártó által kalkulált antiskating erőbe, akkor a másik súrlódó felület (barázda) minden változását is bele kellene számítani, és minden egyes lejátszott lemezed előtt megvizsgálnád miféle (mekkora felületű) barázdák vannak benne és hozzáállítanád az antiskating-et. (Sőt minden egyes barázda, minden egyes miliméteréhez stb.)”
 
Nem Ha, hanem IGEN, a maga módján beleszámít. És kábé erre vannak a hangkar tervezők kezében az említett oldalsó nyomásmérő null indikátoros deflektométerek. Csak egy adott esetben, bizonyos feltételek mellett relevánsak. És pont a deflektométerek ‘mutatják meg’ a tesztlemezek korlátosságát is.
No komment.
…
Így szépen lassan (reverzibilisen) fel lett találva a spanyolvisz, amolyan bta-szerűen, aki jól el szövegelt, mondhatni elkötözködött, mosolygott, virgonckodott, majd a végén kútfőből kiderítette, hogy-aszonygya-hogy:
 
“Az még semmi, párszáz kör megfutása után ugyanott vagyunk az infóval, ahol tavalyelőtt voltunk. Többen is elmondtuk, hogy a skating erő sok tényezőtől függ, és mivel különleges méréstechnika nem áll rendelkezésünkre, a maximalisták többféle lemezzel, több helyen, fülre lőjék be az antiskating erőt.Kellő időt rászánva a legjobb módszer. Bevallom, én a botfülemmel nem sokat variálok, Ortofon mérőlemezzel frekispektrumot nézek, a mérőlemezzel optimálisnak talált erőből leveszek kicsit, oszt' haddszóljon.”
 
Mondja, aki nem ismerte fel a deflekotmétert, hogy-aszonygya-hogy mégiscsak van, továbbá amikor a tesztlemezes beállításról írtam, hogy nemkorrekt, közberöhögött többedmagával, majd slusszpoénként, amikor megkérdeztem, miért csökkentjük általában tesztlemezes antiskating beállítás után fülre a biast, Takács úrral közösen megköszönték a fars infót, majd hanyag eleganciával leírta következő hozzászólásában, hogy ő hogyan csinálja és TÖBBEN MEGMONDTÁK! Egy huszáros vágással. Naa, a csúsztatásokról csak csendesen, ha megkérhetlek benneteket!
 
Végül, sérelmezted, hogy nem kérek elnézést a dinamikus, statikus, statikus dinamikus… azaz mi és mikor statikus és dinamus 'zűrzavarára'; no kérlekszépen még egyszer, hivatkozok az akkori #30. (posted 2012 January 24 - 13:29) hozzászólásomra.
 
Kérdezem, hol volt szokásos manőverezés a vita során?? Sehol!!
…
Tulajdonképpen megmondod pontosan miről és mire föl vitatkozol te velem, illetve kit (a lájkolókat?) miről akarsz meggyőzni?? Megmondom megint, a nagy semmiről, tucat dezinformációval. Sztem még mindig a régi Heed-es beírásaim emlékei kísértenek az egódban, mert más értelmes okot nem találok arra, hogy úgy vedd a bátorságot a kritikára, olyan hangnemben amilyenben, hogy megismétlem és kiemelem, halvány duncod nincs bizonyos analog összefüggésekről. Nyugodtan tessék érteni ez alatt azt (is), hogy az érintkező felületek súrlódásának értelmezéséig nem lenne szabad el se menni addig, amíg a kontraproduktív kritikád összekeveri az egyenes forgócsapos hangkarokat az offset-esekkel!
>

[Marci bácsi]

A probléma, aminek a kapcsán idekeveredtünk NJ-vel egy elvi probléma volt. A baj, ha jól értem, éppen abból származik, hogy ő elkezdett jól-rosszul idézgeti egy könyvből, amiben az idézett helyen szerintem arról lehetett szó, hogy a tényleges skating erő, különböző okok miatt soha nem F*sin(α). Ezek között vannak "konstans" problémák, pl hogy a barázdák nem koncentrikus körök, hanem egy metrikus spirál fordulatai, és vannak olyanok, amelyek minden lemez esetében mások (pl. decentráltság, kisebb-nagyobb lemez elhajlás). Ezt érthette NJ könyve az alatt, hogy a skating erő "dinamikus", az ezt ellensúlyozó antiskating viszont pl. az utóbbi változásokat nyilván nem tudja lekövetni. Talán ezért "statikus", vagyis minden lemez esetén ugyanolyan függvény szerint változik. (Nj valszeg nem egészen érti a részeket, amiket kiemel a könyvéből, vagy nem olvassa el a kontextusukat, azétr idézi be teljesen inadekvát kontextusokban őket) Ezeket azonban nem érdemes belekeverni az elvi probléma tisztázásába, amelyekről eredetileg Domival beszélgettünk. Ugyanez a helyzet a Te általad felvetett "klasszikus középiskolai problémával", amit bizonyára te magad is meg tudsz válaszolni. Ha a tűprofil beleszámítana a gyártó által kalkulált antiskating erőbe, akkor a másik súrlódó felület (barázda) minden változását is bele kellene számítani, és minden egyes lejátszott lemezed előtt megvizsgálnád miféle (mekkora felületű) barázdák vannak benne és hozzáállítanád az antiskating-et. (Sőt minden egyes barázda, minden egyes miliméteréhez stb.)
(De végül is nem vagyok középiskolai tanár, igazából én ebbe a vitába már belefáradtam, nem fogom folyatatni. Talán majd más megteszi.)


 
Általában véve különben egyetértek a hozzászólásaiddal. Itt is jól írtad le: igen, a skating erő lemezről lemezre, lemezrészletről lemezrészletre változik. És a különböző tűprofilokhoz is más. Éppen ezért egy adott tű adott nyomásához állítjuk be. Jó esetben úgy, hogy kb. átlagos érték legyen a lemezek nagy hányadára...

[Marci bácsi]

Ezzel minden ponton abszolút egyetértek. Csak annyit fűznék hozzá, hogy az adott szinten "megkívánt szabatosság", az még mindig szabatosság. A zűrzavar, az elkeseredett látszatkeltés, és az irdatlan mennyiségű, átláthatatlan zöldségültetvény meghonosítása nem esik a megkívánt szabatosság fogalma alá, akárhány követője is van (i.e. akárhányan is "likeolják"). Minősági különbség van a két dolog között, nem mennyiségi ("fokbeli").


 
Ebben teljesen egyetértünk...

[Marci bácsi]

A reszelővel ugyanaz a baj, mint a korábban valaki által felhozott széles gumiabroncsokkal. Természetesen egyik esetben sem csak csúszásról vagy tapadásról van szó. (az antiskatingnél pedig csak a csúszást lehet figyelembe venni, ahogyan ezt te magad is kifejtetted) A fizika törvényei elég makacs dolgok (ha nem is annyira makacsok, mint a matematika vagy a logika törvényei), a középisklai fizikatörvények pedig aztán végképp. Nem az a baj velük, hogy "a gyakorlatban néha ne lennének érvényesek", hanem az, hogy a gyakorlatban rengeteg egyéb törvénnyel együtt érvényesek (sokszor olyanokkal, amelyeket még nem is ismerünk), és ezek hatásai sokszor leronthatják/felerősíthetik egymást.


 
Érts meg kérlek, hogy Te a középiskolai súrlódási törvényt is félteértetted, erre mutattam rá. Mert mit is mond az? Azt, hogy a csúszási súrlódási erő független az érintkező a felület nagyságától, csak az adott felület súrlódási együtthatójától függ és a nyomástól. Te meg ezt a törvényt úgy idézted, hogy a "felület"-et anyag-ra változtattad. Ami természetesen nem igaz, mert ugyanabból az anyagból is sokféle felület készíthető. Azt meg Te sem gondolhatod komolyan, hogy két egymáshoz nyomott acéllemez ugyanúgy csúszik egymáson, mint két acélreszelő...

[Klaca]

Bocs, de csak most olvastam ezeket a hozzászólásokat...
Tegyük fel, hogy tényleg univerzálisan igaz a középiskolai súrlódási törvény (s nem csak bizonyos esetek egyszerűsített modellje), de még ott sem mondják, hogy azonos anyagból, de más felületi kiképzéssel készült felületeknek azonos a súrlódási együtthatója. Pl. egy fémlemeznek, s egy fémreszelő felületének! Ugye, ugye...
A különböző tűprofilokhoz, különböző kopásokhoz, különböző barázdamodulációkhoz (pl. halk rész, hangos rész) más más súrlódási együttható tartozik...


 
Bocs, én maximum, ha hétvégén idenézek. A reszelővel ugyanaz a baj, mint a korábban valaki által felhozott széles gumiabroncsokkal. Természetesen egyik esetben sem csak csúszásról vagy tapadásról van szó. (az antiskatingnél pedig csak a csúszást lehet figyelembe venni, ahogyan ezt te magad is kifejtetted) A fizika törvényei elég makacs dolgok (ha nem is annyira makacsok, mint a matematika vagy a logika törvényei), a középisklai fizikatörvények pedig aztán végképp. Nem az a baj velük, hogy "a gyakorlatban néha ne lennének érvényesek", hanem az, hogy a gyakorlatban rengeteg egyéb törvénnyel együtt érvényesek (sokszor olyanokkal, amelyeket még nem is ismerünk), és ezek hatásai sokszor leronthatják/felerősíthetik egymást. A fizikában egy adott paradigmán belül az ilyen igen egyszerű törvényeket mindig úgy tekintik, mint amelyek szükségképpen, kivételek nélkül érvényesek, (a matematkában pedig mindig, paradigmától függetlenül) és ha látszólag nem, akkor mindig olyan egyéb tényezőket keresnek, amelyek lerontják az ismert törvények hatásait. (Ha nincs ilyen, akkor jön a paradigmaváltás)
A súrlódási erő középiskolai képletét egyébként nem én hozam fel a skating erő kiszámításához, hanem éppen a vitapartner. Én csak felhívtam a figyelmét arra, hogy az általa idézett törvényben nem játszik szerepet a felület. Ezt csak azért tettem, mert, amikor korábban kritizáltam valamiért, ő maga kezdett el mindenféle oda nem tartozó dolgot behozni. (Abszolút szokásos manőverezés a hétköznapi viták során).
 

Megfontolásra ajánlom:
 
„A tanult embert az jellemzi ugyanis, hogy minden kérdésben csak olyan
fokú szabatosságot kíván, amekkorát az illető tárgy természete megenged.”
Arisztotelész, Nikomakhoszi etika
~ i.e. 340
Egyébként ez az egész problémakör fizikai szempontból baromi egyszerű. Aki meg nem ért hozzá középiskolás fokon (sem), az a sok fölösleges magyarázattól azt hiheti, hogy "hú de nagy tudomány". A fenét!
 


Ezzel minden ponton abszolút egyetértek. Csak annyit fűznék hozzá, hogy az adott szinten "megkívánt szabatosság", az még mindig szabatosság. A zűrzavar, az elkeseredett látszatkeltés, és az irdatlan mennyiségű, átláthatatlan zöldségültetvény meghonosítása nem esik a megkívánt szabatosság fogalma alá, akárhány követője is van (i.e. akárhányan is "likeolják"). Minősági különbség van a két dolog között, nem mennyiségi ("fokbeli").

[Marci bácsi]

1/ biztonságos és valódi on-the fly, azaz lejátszás közben állítható azimuth mechanizmussal a Durand hangkarok rendelkeznek. Elviekben lejátszás közben állítható, de gyakorlatban nem biztonságosnak ítélt mechanizmussal egy Well Tempered konstrukció rendelkezik. Nem lejátszás közbeni (tehát fel kell emelni a tűt a lemezről), de könnyen kezelhető mechanizmussal pedig tbk. az alábbi hangkarok állíthatóak: Graham, Triplanar, Basis, Continuum, Reed. Ezen utóbbinak van egy érdekes lézer vezérlésű VTA és azimuth beállító segédje is; lásd képek.
 
2/ zömmel, de az ellenpéldák gyengítik az ingatag szabályt. Értsd. pl. Zyx, Lyra, tipikusan ‘ideges természetű’, azaz túl sok mechanikus energiát, rezonanciát reflektáló alacsony dinamikus engedékenységű hangszedők, amelyek a rezonancia nagyságra vonatkozó faktort (Q) kartól függően megemelhetik 15Hz-re is. Ezért potenciális előnyt jelent(het) finomhangolásra a külsőleg adagolható és változtatható viszkozitású csillapító folyadék használata (pl. 0-30/40w Mobil 1 versenyolaj + STP vagy Lucas olaj adalék változatos aránya), de csak kis mértékkel, kis léptékekben. (A mindenre kiterjedő és precíz beállíthatóság valamint a csillapító folyadékkal történő finomhangolási képesség miatt is az egyik legideálisabb partnere a Zyx universe és Lyra titani csúcs LOMC hangszedőknek a W.Triplanar VII hangkar.)
 
Ez a műsor a csillapító folyadékokkal tulajdonképpen egy kényes egyensúly keresése a hangszedő felfüggesztésének csillapítása és a hangkar csillapító hatása között. Mindkét oldalon nagy hibákat lehet elkövetni a durvább behatásokkal, amelyeknek az első számú kárvallottjai a basszus tranziensek és a dinamika.
 
3/ igen, például ITT is olvashatsz a dologról, elsőkézből. Elsőkézből, és nem tőlem, “nagyotmondótól”, amitől nyugodtabb is lesz a napom, mert majd a Regások, Thorens-esek, Dualosok, Linnesek meg mittudomén' milyenek, nem engem ugatnak meg, hanem az első sorból mindjárt Lloyd Walkert…
>


 
Köszi a választ és a cikket. Azért két mondatban örülnék, ha Te is összefoglalnád a lineárkarok szilikonos csillapításáról a véleményedet. Vagy, ha nincs erről tapasztalatod, akkor nyugodtan írd meg azt. (Tudom, Te főleg a csapágyasokat szereted.)
 
Mint mindig, most is gyönyörű fotókat küldtél. Az első kar (az aranyszínű) lézeres azimuth beállítása fogalmam sincs hogy működhet. Valami célzófény megvilágítja?
 
Mindkét karnál, amiről fotót küldtél, az a gond, hogy közvetlenül a fejnél lehet az azimuth-ot állítani. Nekem szimpatikusabb lenne, ha az egész kart lehetne elfordítani. A fejnél ez a sok bizbasz állító csavar és kütyü óhatatlanul csökkenti a merevséget, mely a hangminőségre rendkívül káros. Főleg a második kar nem szimpi ebből a szempontból.

[Marci bácsi]

????elttabosz????


 
Bocs. Helyesen: a "b"-t és az "sz"-t. Ez jól elb...tam...

[Vendég]

Az "sz" és a "t" betűt inkább cseréld fel...


????elttabosz????

[NJ_]

Egyébként ez az egész problémakör fizikai szempontból baromi egyszerű. Aki meg nem ért hozzá középiskolás fokon (sem), az a sok fölösleges magyarázattól azt hiheti, hogy "hú de nagy tudomány". A fenét!
 
Vannak sejtéseim, hogy mi lehet a "dinamikus skating erő", de nem fogok azzal több órát foglalkozni, hogy visszafejtsem, dekódoljam...


Nem (túl) bonyolult dolgok ezek, de ameddig nincs vélemény egyezés (de finoman fogalmaztam, mondhattam volna halvány süttnivalója nem volt erről a hozzászólóKNAK egy kivétellel) a merev testek és elasztikus anyagok súrlódásának dinamikájára alkalmazott modellt illetően, addig a középiskolai hivatkozás és vitalap semmi más, mint “borsó a falra ráhányva”. A #30-as hozzászólásommal (posted 2012 January 24 - 13:29) mindent elmondtam. Finito.
>