Progresszív Rock

[grappa]

hogy mik vannak ?

[grappa]

Hogy mik vannak ?

[gyuszmo]

Semiramis - Dedicato a Frazz (1973)
 
http://www.youtube.com/watch?v=bKU9ue4klfg

[gyuszmo]

Spock's Beard - X
 
http://www.hardrock.hu/?q=node/12992

[dörmögi]

Az Anglagard Epilog c. lemeze pár hete új kiadást ért meg, ezúttal dupla CD-n, a második CD eddig ki nem adott muzsikát tartalmaz.

[s4tch]

Ha Eric Sardinas-ra gondolsz, az annyira nem volt rossz azért...
Nagyon szórakoztató volt, Sardinas született előadó, de nem szólt jól.

[hotspace]

Talán Steve Vai-ra emlékszem, akinek összeraktak egy tisztes hangosítást; az előzenekara neki is pocsék volt.
Ha Eric Sardinas-ra gondolsz, az annyira nem volt rossz azért...

[dörmögi]

Porkira visszatérve: gitáros szemmel tudom őket nézni, nem bonyolultak a dalok, inkább hangulatokkal játszanak. Virtuozitás tekintetében tucatnyi zenekart tudnék mondani, akik bonyolultabb, nehezebb témákban vannak otthon. Wilson az egyszerűség híve, és nagyon érti a dolgát. A maximalizmusát leveri a zenekaron is, képesek hiba nélkül végignyomni két órát, ami egy rockzenekarnál, ahol elsősorban a hangulat és az energia lenne a lényeg, ritkaság.
Én pedig basszeros szemmel. Nem is azt értettem az alatt, amit írtam, hogy bonyolultak a dalaik, hanem azt, hogy számomra a hangszeres tudáshoz hozzátartozik a pontos, tévesztésmentes játék is, amire egyébként utaltál is. Bár ettől függetlenül Gavin Harrison szerintem igencsak a mai rockdobosok élvonalába tartozik.
http://www.drummerworld.com/Videos/gavi ... rride.html

[s4tch]

Ráadásul a beszámolók szerint ezt az elképesztő minőséget mindenhol képes hozni a banda. Wilson egy maximalista állat.
Ez a leghihetetlenebb az egészben. Mintha a koncerttermeknek nem is lenne saját akusztikájuk, annyira tökegyformán szólnak mindenhol. Az a gitárhang felfoghatatlanul energikus, vastag, testes, nincs széttorzítva, mégis leszedi a fejed.
 
Egyébként a PeCsa zárt koncerttermének egyáltalán nem jók az adottságai, dobozhangja van a térnek, üresek a falak, rosszabb esetben össze-vissza száguldoznak a visszhangok, nagyon kevés buli szólt ott jól. (Talán Steve Vai-ra emlékszem, akinek összeraktak egy tisztes hangosítást; az előzenekara neki is pocsék volt.)
 
Porkira visszatérve: gitáros szemmel tudom őket nézni, nem bonyolultak a dalok, inkább hangulatokkal játszanak. Virtuozitás tekintetében tucatnyi zenekart tudnék mondani, akik bonyolultabb, nehezebb témákban vannak otthon. Wilson az egyszerűség híve, és nagyon érti a dolgát. A maximalizmusát leveri a zenekaron is, képesek hiba nélkül végignyomni két órát, ami egy rockzenekarnál, ahol elsősorban a hangulat és az energia lenne a lényeg, ritkaság.

[dörmögi]

Megjelent a Porcupine Tree új koncert-DVD-je, Anesthetize címmel.
Döbbenetesen jól szól az anyag. Mondjuk aki látta őket élőben, az annyira nem lepődik meg, élőben pont ugyanilyen volt, szóval nem az utómunka teszi.

Egyetértek. A PT koncert előtt két nappal voltam Uriah Heep és Manfred Mann koncerten ugyanazon a helyen, hát ők a PT-hez képest úgy szóltak, mint valami gimis hobbizenekar. Ráadásul a beszámolók szerint ezt az elképesztő minőséget mindenhol képes hozni a banda. Wilson egy maximalista állat. És akit esetleg ma még érdekel, hogy mit jelent az, hogy hangszeres tudás, hát az nézze meg ezt a koncertet.

[dörmögi]

Végre! Júliusban a Tonefloat kiadásában megjelenik a Porcupine Tree In Absentia c. lemeze LP-n!
 
http://www.crazy-diamond.nl/tonefloat/html/tf102.htm
 
http://www.youtube.com/watch?v=pmoagjB- ... re=related

[s4tch]

Megjelent a Porcupine Tree új koncert-DVD-je, Anesthetize címmel.
Döbbenetesen jól szól az anyag. Mondjuk aki látta őket élőben, az annyira nem lepődik meg, élőben pont ugyanilyen volt, szóval nem az utómunka teszi.

[dörmögi]

Belefutottam megint egy bandába, természetesen prog rock, és természetesen olasz. 
Atila - Intencion
 



Spanyol, de sebaj, attól még jó zene.

[dörmögi]

Megjelent a Porcupine Tree új koncert-DVD-je, Anesthetize címmel. A Special Edition változatban a DVD mellett Blu-Ray lemez is van.
 
http://www.kscopemusic.com/porcupinetree/anesthetize/
 
http://vimeo.com/10236732

[gyuszmo]

Belefutottam megint egy bandába, természetesen prog rock, és természetesen olasz.
 
Atila - Intencion
 

[dörmögi]

No akkor még egy újdonság Lengyelországból: a Disperse nemrég megjelent első, Journey Through The Hidden Gardens c. albuma.
http://www.myspace.com/disperseband
http://www.youtube.com/watch?v=lgJ5kyo_uSY

[LaurensHammond]

Nagy kedvencem, kar, hogy keves maradt utannuk! Egyebkent a dobos egesz sikeres bandaba igazolt at a Spring utan. Kesobbi bandaja Dire Straits nevre hallgatott:-)
 
http://www.youtube.com/watch?v=FPrZk0gv ... re=related

[LaurensHammond]

Beggars Opera 
http://www.youtube.com/watch?v=4wefkwp0QOI

Imádni való zene! :kiraly:
 
Olyan jó, hogy ennyi infót adtok, remélhetőleg sikerül pár előadót nekem is hozzáadnom.
 
Megosztok veletek pár -számomra- nagyon szeretet régi (60-70 évek) zenét:
 
Renaisance összes (női énekesük hangja ... csoda)
East of Eden: Jig-a-Jig (a többi lemezük felejthető -de ez!)
Frumpy
Curved Air: Second Album
Audience: Audience (1969) -NEM a kábel
Birth Control
 
pár olasz régi prog
Alusa Fallax:Intorno alla mia cat ... (1974)
Alphataurus: Alphataurus (1972)
 
S az újak közül az egyik kedvencem:
Riverside (lengyel)

Az East of Eden Jig a Jig egy valogatas album, amin a kislemez cimado szam csak a kulonleges.
Termeszetesen a tobbi szamr rajta a prog rock gyonygyszeme, es a legjobb korszaka a bandanak, de csak azert, mert az elso 2 lemezukrol egy valogatas.
Mercator Projeted, es a Snafu, azt hiszem 1969-1970 es lemezek. Oriasi lemezek, kituno hangulatok, keveredve a keleti hangok, hegeduvel, sumer fuvolaval stb stb...
A masik ilyen hangulatu, es evjaratu album ami eszembe jut, az pl a Family elso 2 lemeze.
Szinten gyongyszem. Hatvanas evek vegerol, a Music in dolls house, es az Entertainment. Gigantikus zenek! Hallgassatok bele, youtube-on biztos vannak szamok roluk.
 
Az olaszok, meg a legjobbak szerintem! :-) Alusa Fallax-ot olvasva, esAlphataurus-t stb...szerencsere mind itthon van eredetibe a gyujtemenyemben, es jo erzes:-)
Olaszbol hallgassatok meg pl a Maxophone-t, vagy a Jumbo barmelyik 3 lemezet!

[pj-]

Beggars Opera 
http://www.youtube.com/watch?v=4wefkwp0QOI

Imádni való zene! :kiraly:
 
Olyan jó, hogy ennyi infót adtok, remélhetőleg sikerül pár előadót nekem is hozzáadnom.
 
Megosztok veletek pár -számomra- nagyon szeretet régi (60-70 évek) zenét:
 
Renaisance összes (női énekesük hangja ... csoda)
East of Eden: Jig-a-Jig (a többi lemezük felejthető -de ez!)
Frumpy
Curved Air: Second Album
Audience: Audience (1969) -NEM a kábel
Birth Control
 
pár olasz régi prog
Alusa Fallax:Intorno alla mia cat ... (1974)
Alphataurus: Alphataurus (1972)
 
S az újak közül az egyik kedvencem:
Riverside (lengyel)

[gyuszmo]

Az Apoteosi nevű bandát ismeri esetleg valaki?
 
http://www.youtube.com/watch?v=gpNfI1yrewY
 
Citta' Frontale
 

[gyuszmo]

Beggars Opera
 
http://www.youtube.com/watch?v=4wefkwp0QOI

[gyuszmo]

Azert en maradok a nagy korszaknal ami prog rock-ban vitathatatlanul 1967-1973 kozott volt:-)

No jó, azért most megyek és meghallgatom a Gentle Giant-től a Three Friends c. lemezt, hogy a klasszikus nagyokról se feledkezzünk meg.

Ha idegeséégedben, vagy egyéb más okból meg aarsz szabadulni a gyűjteményedtől olyan formában, hogy kivágod az ablakon, előtte szólj léci, megfinanszírozom magamnak az utat, és az ablakod alá állok elkapom alemezeket. :kiraly:

[dörmögi]

Azert en maradok a nagy korszaknal ami prog rock-ban vitathatatlanul 1967-1973 kozott volt:-)

No jó, azért most megyek és meghallgatom a Gentle Giant-től a Three Friends c. lemezt, hogy a klasszikus nagyokról se feledkezzünk meg.

[dörmögi]

Azert en maradok a nagy korszaknal ami prog rock-ban vitathatatlanul 1967-1973 kozott volt:-)

Hmmm... azt hiszem sejted, hogy én ezzel nem egészen értek egyet. Nagy korszak volt, az biztos, és elvileg néhény évesen még élvezhettem is volna ezen időszak termését, ha valahogy eljutott volna hozzánk... de én a modern progban legalább annyi fantáziát és kreativitást látok, mint a régi anyagokban. Azt gondolom, hogy aki ott leragad, nagyon sokmindentől fosztja meg saját magát. Egyik nagy kedvencem, Phideaux (direkt azért említem őt, mert még itt nem esett szó róla) nélkül pl. szerintem sokkal szegényebb lenne a prog ma, pedig ő sem Hammond-orgiában, sem pedig virtuóz gitárjátékban nem részesíti a hallgatót, de a kompozíciói számomra fantasztikusak. Ízelítő a tavaly megjelent, Number Seven c. lemezéről:

[dörmögi]

Mindig elringatom magam abban a hitben, hogy nekem a 21. sz-i prog rock-kal kapcsolatban nem lehet újat mondani, erre ma beállít dörmögi kartárs és mindent a sárba tipor... :kiraly:

Elnézést, nem akartam megsérteni az önérzetedet.