MM és MC pickup-ok

Vendég

Nem semmi parázs vita alakult itt ki a VTA körül
VTA - The forgotten factor, a 44. oldal alján. Nekem a függőleges szög körülbelüli beállitása és a High End viszonyáról ez az Örkény egyperces meg egy bizonyos Csabai Dániel jutott eszembe

Vendég

Kikompenzálni sem tudjuk, mert a kar forgási pontjának emelésével, süllyesztésével maximum 1-2 fokot tudunk a VTA-n állítani. Ami adott estben akár 10 fokos állítást is igényelne a pontos beállításhoz.
A szakma(?) egyik legnagyobb tévedése, hogy a WMA és (nem az adott hangszedőre jellemző, kizárólag a tűerővel, szűk határok között variálható VTA hanem) a tűtengely szögének illesztése előnyös és hasznos dolog. Holott akinek van füle, még ha lehetősége volna rá, sem sokáig hagyná ennyire előredöntve a tűt. Már pár fokot a "helyesnek" tartott irányba billentve is durván felbillen az egyensúly, nagyon feldúsul a magastartomány és egyfajta idegesítő torzítás jelenik meg. Ebből következőleg létezik sokkal fontosabb szempont az említett szögek egyeztetésénél. Az elmélet itt is messze a gyakorlat után kullog, tessék csak elolvasni nevesebb hifi-szakírók VTA-kísérleteit. Általában oda lyukadnak ki, hogy akkor szól jól a lemezjátszó, ha a tű tengelyének átlagos helyzete kb. függőleges a barázdaérintőhöz képest, a vágási szögtől függetlenül, és bár az előbbiek fényében meglepő, de pár tized fok eltérés sem éppen nüansznyi különbséget eredményez.

Hasznos információk mellett rengeteg zöldség található a neten a VTA-val kapcsolatban. Talán az egyetlen ajánható cikk, de meg kell jegyezni, hogy az első ábra hibásan, nem a szöveg szerint van felrajzolva (a japán fickó oldalán található a helyes) :

http://www.tnt-audio.com/sorgenti/vta_e.html

Nem semmi parázs vita alakult itt ki a VTA körül

pumana

Végre valaki helyretette a VTA-t!
Ha pedig ennek ellenére valaki nagyon különbséget hall egy 0.8 mm lapka miatt akkor gondolkozzon el de nagyon!

Sajnos lehet hallani.
Nem véletlen,hogy Leif Haggmark az Air Tangent karok gyártója a 10B és a Reference típusokon távírányítóval állítható a VTA-t tervezett.

Tán lehet valami köze, az igen rövid karhoz?!

Csak megjegyezném ,hogy egészen más vágóélszögeket igényel egy lakklemezhez való vagy például egy rézalapú DMM-hez (Direct Metal Mastering) készült vágótű .
Ez persze csak egyszerű fizika ...

Végre valaki helyretette a VTA-t!
Ha pedig ennek ellenére valaki nagyon különbséget hall egy 0.8 mm lapka miatt akkor gondolkozzon el de nagyon!

Sajnos lehet hallani.
Nem véletlen,hogy Leif Haggmark az Air Tangent karok gyártója a 10B és a Reference típusokon távírányítóval állítható a VTA-t tervezett.

Vendég

Hogy mennyire nem tette helyre, arra tán legjobb példa a linket megadó AA_HG hibás terminológiája. A lemezvágásnak ugyanis nem VTA-ja, hanem függőleges modulációs szöge (WMA) van!
Nézd, nem akartam újabb megnevezéseket leírni a vágógépek esetében, mert így talán érthetőbbek, az amúgy eléggé nehezen leírható szögek és azok értelmezése.
Természetesen másként hívják a vágófej függőlegestől eltérő vágási szögét és a hangszedő tűk szintén függőlegestől eltérő követési szögét.
De a lényeg itt nem is azon volt, hanem, hogy 0.8mm-es lapka egy 220mm-es kar esetében mindössze 0.2fok függőleges követési szög csökkenést eredményez, ami elhanyagolható mértékű a hőmérséklet, tűerő, hangszedő specifikáció, vágófej specifikáció okozta szögeltérésekhez képest.
Nem azt állítottam, hogy nem hallható a változás, hanem azt, hogy nálánál nagyságrenddel nagyobb változásnak vagyunk kitéve, amiről fogalmunk sincs.
Kikompenzálni sem tudjuk, mert a kar forgási pontjának emelésével, süllyesztésével maximum 1-2 fokot tudunk a VTA-n állítani. Ami adott estben akár 10 fokos állítást is igényelne a pontos beállításhoz.

Vendég

Végre valaki helyretette a VTA-t!
Hogy mennyire nem tette helyre, arra tán legjobb példa a linket megadó AA_HG hibás terminológiája. A lemezvágásnak ugyanis nem VTA-ja, hanem függőleges modulációs szöge (WMA) van! Meg aztán szóljon, ha valaki érti, miféle kapcsolat van az első ábra VTA-nak mondott piros vonala és az alatta taglalt, állítólag VTA<>WMA eltérés okozta torzításfajta között! Miért is kellene a kettőnek egyormának lenni?? Miután ezek a kérdések tisztába lettek téve, lehet csak igazán mosolyogni:-)

Vendég

De 0.8mm eltérés hatása a VTA-ra olyan minimális, hogy szerintem az elhanyagolható a nála nagyságrenddel jobban befolyásoló és tőlünk független és általunk ismeretlen hatások miatt.
Bizonyára a tűprofilon is múlk, de egy korántsem highend nonpluszultra Goldring Eroica (Gyger-II) hangszedővel nagyon is jól lehet hallani, ha 1mm-rel feljebb vagy lejjebb rögzítem a kart a bakon. Aki ezt nem hallja, szerintem azt se veszi érszre, ha a hangszínszabályzót eltekerik egy picit (stúdióban, a hangmérnök például).

...Most már csak azt nem tudom, kell-e az RB-300-ba
ember... :lol!:
hát tedd rá a tűt a lemezre, oszt' látni fogod, h a kar nem áll vízszintesen. mint korábban már írtam, a dl-160 esetében ~0.8mm vastag anyag kell a hangszedő és a karvég közé - hm?

Egy 0.8mm-es lapka egy 220mm-es kar esetében 0.2 fok VTA korrekciót jelent.

A VTA ennél sokkal jobban változik mind a hangszedő gyártók, mind a vágógépek esetében.
Hangszedők esetében a modernebb hangszedőknél 15 és 23 fok között van. A régieknél 8 fok is előfordulhat.
A vágógépek 0 fok és 20 fok között változnak.
A VTA erősen függ a tűerőtől. A gyártók által meghatározott tűerő határértékek esetében 4-5 fok a VTA változása a tűerő függvényében.
Erősen függ a hőmérséklettől, mivel a hangszedő felfüggesztésének engedékenysége hőmérsékletfüggő.
Úgyhogy a VTA-t csak a lelkiismeretünk megnyugtatása miatt szoktuk úgy beállítani, hogy a kar vízszintes legyen. Különben ahány lemez, ahány hangszedő, ahány tűnyomás, ahány környezeti hőmérséklet, annyi beállításra lenne szükség az optimális VTA beállítás elérésére. Ez lehetetlen, mivel gyakorlatilag semmit nem ismerünk, ami alapján a VTA-t be tudnánk állítani.
A modern vágógépek kb. 20 fok VTA-val dolgoznak, a modern hangszedők 20-22 fok VTA-val rendelkeznek a megadott tűerő középtartományában. A maximális tűerő és egy vízszintes kar esetében a 20 fok jó közelítéssel azonos a hangszedő és a vágógép esetében. Nagyot nem lehet tévedni ilyenkor egy vízszintes beállításával.

De 0.8mm eltérés hatása a VTA-ra olyan minimális, hogy szerintem az elhanyagolható a nála nagyságrenddel jobban befolyásoló és tőlünk független és általunk ismeretlen hatások miatt.

érdekes olvasmány lehet:

http://www7a.biglobe.ne.jp/~yosh/vta.htm

Végre valaki helyretette a VTA-t!
Ha pedig ennek ellenére valaki nagyon különbséget hall egy 0.8 mm lapka miatt akkor gondolkozzon el de nagyon! Továbbá akvapark is jól világított rá a lényegre, a Regákon soha nem emelni kell a hangszedőt, hanem inkább hátul a kart kellene megemelni!
HG, sok ilyen hozzászólást, mégmégmég!!!

Ugy tudtam, a kar rezonanciája miatt kell?
A hangkar-hangszedő rezonancia frekvenciáját csökkenti, kisebb effektív tömegű karoknál lehet rá szükség. Ideális helye 9-10Hz környékén van. Ha feljebb kerül, belemaszatol a hangfrekis sávba; ha lejjebb, akkor már a lemez egészen pici hullámossága is gerjeszti. Az ebből eredő szubszónikus zajt hallani ugyan nem lehet, de kivehető teljesítmény-csökkenést, a membrán nem kívánt mozgása pedig Doppler torzítást okoz. Szélsőséges esetben ugorhat a tű, esetleg ráhangolódva a rugalmas felfüggesztés sajátfrekvenciájára, durván érzékennyé válhat a lépészajra.

Köszönöm a kimeritő választ.
Most már csak azt nem tudom, kell-e az RB-300-ba

Lásd alant HG kimerítő szakmai hozzászólását.
Mikor életem egy bizonyos szakaszában REGA-t birtokoltam, inkább a kar-lemeztányér alacsony távolságával küszködtem; a REGA MM hangszedők nagyon alacsony építésűek, más hangszedő - főleg DENON - inkább magasnak tűnt.
Tehát szerintem felesleges; inkább pótlólagos súlyként adták.

Vendég

...Most már csak azt nem tudom, kell-e az RB-300-ba
ember...
hát tedd rá a tűt a lemezre, oszt' látni fogod, h a kar nem áll vízszintesen. mint korábban már írtam, a dl-160 esetében ~0.8mm vastag anyag kell a hangszedő és a karvég közé - hm?

Egy 0.8mm-es lapka egy 220mm-es kar esetében 0.2 fok VTA korrekciót jelent.

A VTA ennél sokkal jobban változik mind a hangszedő gyártók, mind a vágógépek esetében.
Hangszedők esetében a modernebb hangszedőknél 15 és 23 fok között van. A régieknél 8 fok is előfordulhat.
A vágógépek 0 fok és 20 fok között változnak.
A VTA erősen függ a tűerőtől. A gyártók által meghatározott tűerő határértékek esetében 4-5 fok a VTA változása a tűerő függvényében.
Erősen függ a hőmérséklettől, mivel a hangszedő felfüggesztésének engedékenysége hőmérsékletfüggő.
Úgyhogy a VTA-t csak a lelkiismeretünk megnyugtatása miatt szoktuk úgy beállítani, hogy a kar vízszintes legyen. Különben ahány lemez, ahány hangszedő, ahány tűnyomás, ahány környezeti hőmérséklet, annyi beállításra lenne szükség az optimális VTA beállítás elérésére. Ez lehetetlen, mivel gyakorlatilag semmit nem ismerünk, ami alapján a VTA-t be tudnánk állítani.
A modern vágógépek kb. 20 fok VTA-val dolgoznak, a modern hangszedők 20-22 fok VTA-val rendelkeznek a megadott tűerő középtartományában. A maximális tűerő és egy vízszintes kar esetében a 20 fok jó közelítéssel azonos a hangszedő és a vágógép esetében. Nagyot nem lehet tévedni ilyenkor egy vízszintes beállításával.

De 0.8mm eltérés hatása a VTA-ra olyan minimális, hogy szerintem az elhanyagolható a nála nagyságrenddel jobban befolyásoló és tőlünk független és általunk ismeretlen hatások miatt.

érdekes olvasmány lehet:

http://www7a.biglobe.ne.jp/~yosh/vta.htm

Ugy tudtam, a kar rezonanciája miatt kell?
A hangkar-hangszedő rezonancia frekvenciáját csökkenti, kisebb effektív tömegű karoknál lehet rá szükség. Ideális helye 9-10Hz környékén van. Ha feljebb kerül, belemaszatol a hangfrekis sávba; ha lejjebb, akkor már a lemez egészen pici hullámossága is gerjeszti. Az ebből eredő szubszónikus zajt hallani ugyan nem lehet, de kivehető teljesítmény-csökkenést, a membrán nem kívánt mozgása pedig Doppler torzítást okoz. Szélsőséges esetben ugorhat a tű, esetleg ráhangolódva a rugalmas felfüggesztés sajátfrekvenciájára, durván érzékennyé válhat a lépészajra.

Köszönöm a kimeritő választ.
Most már csak azt nem tudom, kell-e az RB-300-ba

Vendég

Ugy tudtam, a kar rezonanciája miatt kell?
A hangkar-hangszedő rezonancia frekvenciáját csökkenti, kisebb effektív tömegű karoknál lehet rá szükség. Ideális helye 9-10Hz környékén van. Ha feljebb kerül, belemaszatol a hangfrekis sávba; ha lejjebb, akkor már a lemez egészen pici hullámossága is gerjeszti. Az ebből eredő szubszónikus zajt hallani ugyan nem lehet, de kivehető teljesítmény-csökkenést, a membrán nem kívánt mozgása pedig Doppler torzítást okoz. Szélsőséges esetben ugorhat a tű, esetleg ráhangolódva a rugalmas felfüggesztés sajátfrekvenciájára, durván érzékennyé válhat a lépészajra.

Vendég

Ettől persze eltér az Ortofon VMS rendszere, ahol a tekercs is meg a mágnes is áll, és egy lágyvas cső keveri az erőteret köztük... de milyen jól is szól az, nekem is van olyan hangszedőm...
Mozgó lágyvasasnak is szokás nevezni, mely elvhez legjobban a Grado ragaszkodik és ha lehet ilyet mondani, ez a cég vitte "tökélyre".

Az alanti HG hozzászólások miatt érdemes néha néha be-be nézni ide.Köszönet!

Kösz Dok!

Jól esik, de hidd el, nem ezért tettem be őket.
Talán némi plusz információhoz tudtam juttatni az analóg LP szerelmeseit.
Szerencsére él még ez a formátum és ahogy nézem, élni is fog még egy ideig.
A digitális formátumokban most elképesztően nagy a felfordulás, de az is átrendeződik hamarosan.
Én azért maradok az LP-nél.
A hangszedőket meg imádom, a létrehozóikat pedig csodálom és mélységesen tisztelem.

Hg

Nekem is feldobta a lemezhallgatási kedvemet a B.M. ACE L!

De nagyon jó anyagot tettél be, nekünk öreg csókáknak tanulságos, a fiatal halaknak meg tancélos.

Egy kis ízelítő a tűméretek egymáshoz való viszonyából.Shure:

ez durva ..a fiam 1210-ben van egy Shure 44-7,az milyen lehet akkor

Ehhh...

Vendég

én szeretem ismizem V15 III-at,IV és nekem volt VST III és V15/5MR a sok kicsi után(75-91-95),ha lenne új,ma is ezt használnám,habár a Grado Wood-ban van vlmi ami hasonlit a V15/5MR-re

Egy kis ízelítő a tűméretek egymáshoz való viszonyából.
Shure:

Vendég

Az alanti HG hozzászólások miatt érdemes néha néha be-be nézni ide.Köszönet!

Kösz Dok!

Jól esik, de hidd el, nem ezért tettem be őket.
Talán némi plusz információhoz tudtam juttatni az analóg LP szerelmeseit.
Szerencsére él még ez a formátum és ahogy nézem, élni is fog még egy ideig.
A digitális formátumokban most elképesztően nagy a felfordulás, de az is átrendeződik hamarosan.
Én azért maradok az LP-nél.
A hangszedőket meg imádom, a létrehozóikat pedig csodálom és mélységesen tisztelem.

Hg

Még egy érdekes kép a barázda "sterssz"-ről, azaz a barázda terhelésről.A baloldali az elliptikus, a jobboldali a Micro Line tű terhelése.
This stress analysis photo shows the effect of a 2-gram tracking force.The elliptical stylus (Left) contacts the groove in a concentrated area withhigh pressure.
The MicroLine stylus (Right) contacts the groove over a larger area,
resulting in reduced pressure, improved tracking and signal clarity, and less record wear.

Az alanti HG hozzászólások miatt érdemes néha néha be-be nézni ide.
Köszönet!

Komolyan mondom,hogy jól esik olvasni....az meg külön is jó érzés,hogy még mindíg fejlesztik ezt a technológiát....

Immár több mint száz éve folyamatosan fejlesztik ... akárcsak a sokak által már többször eltemetett elektroncsöves technológiát ...

A Shure-ról mi a véleményetek? Nekem rabul ejtette a fülemet. Már a harmadik van a lemezjátszóban és mindegyik nagyon tetszett. Most egy V15 Type3 az új célpont. A nagyon dögös hang mellett a nagyon baráti ár (legalábbis a használt) is mellette szól és a tű sem egy vagyon hozzá.
én szeretem ismizem V15 III-at,IV és nekem volt VST III és V15/5MR a sok kicsi után(75-91-95),ha lenne új,ma is ezt használnám,habár a Grado Wood-ban van vlmi ami hasonlit a V15/5MR-re

...Gyárilag adtak a Denonhoz egy fémlapkát, de végülis kiszedtem a karból. Ugy tudtam, a kar rezonanciája miatt kell?
nem, ha túl könnyű lenne a hangszedőd, ill. 'hézagolónak' is használható

viszont amennyiben nincs olyan vastag bármi anyag betéve a hangszedőd és a kar fej-vége közé, mint írtam, tuttira nem jó a beállításod...

A VTA-ra gondolsz?

Sziasztok!
Bátran tudom ajánlani a Denon DL-160-ast. Ez egy high output MC, és a Rega Bias után nagyságrendnyi minőségi ugrást jelentett. :lol!: Valami olyasmi volt, mikor a tunert átkapcsolod sztereóba mono vételből.
Verhetetlen árkategóriájában.
Jól passzol a Regába, könnyen installálható.

abszolút csatlakozom az ortofon mc-15 mk ii után is jelentős és a denon irányába mutató változás állt be az ára pedig igen baráti, 38eft körül mozog DE mindenképp meg kell nézni a használandó mm-fokozat érzékenységét, azzal 1ütt is, h azt írják 1éb külföldi fórumokon (még Salvatore oldalain is), h a gyárilag specifikált 1.4mV nem okoz gondot, mer' 1.8 mV körüli a kijövője> ÉN ezt nemtom +erősíteni, sőt, aszondom, akörül kell lennie, mer' mind2 - 1ébként igen-jó minőségű - 2.2mV érzékenységű fonóval szerelt erősítőmet rendesen ki kell(ett) hajtani 'normális' szobahangerőhöz

HA pedig vki rega planar3/rb-300-ba szereli, szerezzen be vmi ~0.8mm vastagságú és szerinte jó csillapítási tulajdonságokkal +áldott anyagot, amit a hangszedő és a hangkar fejrésze közé bepakol, mer' a tökéletes hangszedő beállításhoz erre szüksége lesz

Nekem nagyszerűen megy a DL-160 a Heed Questar MM-el.
Gyárilag adtak a Denonhoz egy fémlapkát, de végülis kiszedtem a karból. Ugy tudtam, a kar rezonanciája miatt kell?

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.