Zöld topik

[istvan01]

Azt hallottam nemrég, hogy 1970-2000 között a 35 foknál melegebb napok száma átlagosan évi egy volt. Már meg sem tudjuk mondani, csak ebben az évben mennyi volt, és a jövő hét is húzósnak ígérkezik. Ez alig 20-30 év alatt változott meg így, és nem csak az idei év ilyen meleg.

Hőségnap alatt azokat a napokat értjük, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 30 °C-ot. Ilyenből a 70-es években átlagosan 5-7 volt, tavaly 54, idén pedig már 44 ilyen nap volt, pedig még csak augusztus elején járunk. Új kategória is megjelent, a forró nap, mikor 35 fok fölé emelkedik a hőmérséklet. Ilyen régebben elvétve volt évente 1-2, idén már 17-hez volt szerencsénk.

Hőség napokkal (35C felett) párhuzamosan tartós szárazság is megjelent. De a szárasság, kevesebb csapadék egész évben, minden évszakban halmozódik, folyóvizekben, talajvizekben csökken évről évre. Lehet lamentálni, melyik okoz nehezebben életkörülményt, költséget, ellátásban hiányt.
A 2000év előtti években alig volt helység hűtésre klímagép használva, azt a pár meleg napot át lehetett hidalni szellőztetéssel lakásokban, hivatalokban, közintézményekben. Ma már képtelenség enélkül meglenni.

[Luxor Audio]

Azt hallottam nemrég, hogy 1970-2000 között a 35 foknál melegebb napok száma átlagosan évi egy volt. Már meg sem tudjuk mondani, csak ebben az évben mennyi volt, és a jövő hét is húzósnak ígérkezik. Ez alig 20-30 év alatt változott meg így, és nem csak az idei év ilyen meleg.

Hőségnap alatt azokat a napokat értjük, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 30 °C-ot. Ilyenből a 70-es években átlagosan 5-7 volt, tavaly 54, idén pedig már 44 ilyen nap volt, pedig még csak augusztus elején járunk. Új kategória is megjelent, a forró nap, mikor 35 fok fölé emelkedik a hőmérséklet. Ilyen régebben elvétve volt évente 1-2, idén már 17-hez volt szerencsénk.

[pali923]

Annyiban tévedtem, hogy ezt sok évtizeddel későbbre, az én életemen túlra saccoltam, de most már látható, az átalakulás gyorsabban és intenzívebben zajlik.

Azt hallottam nemrég, hogy 1970-2000 között a 35 foknál melegebb napok száma átlagosan évi egy volt. Már meg sem tudjuk mondani, csak ebben az évben mennyi volt, és a jövő hét is húzósnak ígérkezik. Ez alig 20-30 év alatt változott meg így, és nem csak az idei év ilyen meleg.

[Luxor Audio]

Ez egy súlyos demokrácia kérdés lett, már mint az egyre gyakoribb 40fokos napok száma növekedése és ezzel járó szárazság nem csak a Kárpát medencében...

Évek óta biztos vagyok benne, hogy a környezetünk hamarosan olyan mértékben megváltozik, hogy azt a jelenben el sem tudjuk képzelni. (Lásd a Paksi Atomerőmű kényszerűségből majdnem bekövetkezett teljes leállítását!) Annyiban tévedtem, hogy ezt sok évtizeddel későbbre, az én életemen túlra saccoltam, de most már látható, az átalakulás gyorsabban és intenzívebben zajlik. A hőségrekordok naponta dőlnek meg és nem pár tizeddel, hanem egész fokokkal. A hőségnapok száma többszörösére ugrott, a csapadék mennyisége folyamatosan csökken, időbeli eloszlása kiszámíthatatlan és kezelhetetlen. (Salzburgra néhány órával ezelőtt csapott le egy váratlan és durva vihar áradást, sárlavinát okozva.)

Rendkívül érdekes kérdés, ki miként tud erre reagálni, alkalmazkodni akár egyéni szinten, de akár nemzeti szinten is. Nálunk most valami megmozdult, a lakosság nagy része felfogta a helyzetet és a maguk módján segíteni is próbáltak. Meglátjuk, tovább tudunk-e menni ezen az úton ezzel a hozzáállással, vagy megint győz valami populista, ördögi eszme és visszasüllyedünk a posványba.

A szavazópolgár joga és felelőssége adott történelmi vívmányként. A szavazati jog is minden felnőttnek megjár, én ezt nem szűkíteném, de a tájékoztatást javítani kell, mert a dezinformációk, tévhitek melegágya a tájékozatlanság. Ebben a topikban csupán néhányan beszélgetünk évek óta, de néha itt is megjelennek a tudatlanság jelei. Ilyenkor nem a személyt kell támadni, hanem megnézni, miért nem jutott érdemi, valós információhoz és javítani a tájékoztatást. Persze a társadalomnak mindig is lesz egy szeglete, akik szélsőségekre, anarchiára hajlamosak. Az ő arányukat és befolyásukat kell olyan szinten tartani, hogy ne veszélyeztessék a többséget, ha már demokráciáról beszélünk.

[pali923]

Ha megbízunk 10 brigádot, építsenek egy-egy házat elvárásainknak megfelelően, garantáltan nem lesz köztük 2 egyforma sem.

Biztosan nincs és nem is lesz egyetlen holtbiztos megoldás minden problémára, akár a paksi működés, akár az országos vízpótlás a kérdés. Eleve kell majd valami gyors tűzoltás, és aztán jöhetnének valamilyen komplexebb beruházások, amik sokáig fognak tartani. Annak a videónak a végén is ilyesmiről beszélnek, lesz valamilyen duzzasztás valahol, de az nem lesz elég, sok mást is meg kell változtatni, főleg, ha mégis lesz még egy atomerőmű. Az alföldi vízpótlás meg sokkal bonyolultabb kérdés lesz.

[istvan01]

Ez egy súlyos demokrácia kérdés lett, már mint az egyre gyakoribb 40fokos napok száma növekedése és ezzel járó szárazság nem csak a Kárpát medencében. A demokrácia működése Magyarországon most azzal válik élessé, hogy szinte minden magyar lakost érint. Víz, áram hiány, és ezzel járó termelés/GDP csökkenés. Az utóbbit az állampolgár nem érzi közvetlenül kritikusan. A másik kettő szűkössége, ebből indított társadalmi szolidaritásra felszólítás ebben tisztán nem valósítható meg, azért sem, mert az egyének nagyobb része ki tudja fizetni (rezsi-rizsa áron), ezért ne korlátozza már őket holmi központi döntés/felszólítás.

Rögtön felmerül ebben is a képviseleti demokrácia dilemmája. Mennyire lehet erős és meghatározó a ténylegesen nem hozzáértő választó polgár, a megválasztott képviselő politikus/párt és részleteket alaposan ismerő szakember? Ez akár döntés hozatalban lehet bénító struktúra is. Egyik véglet az autoriter politikai rendszer, másik Svájci típusú részeltekbe menő gyakori népszavazó rendszer. Ez utóbbi forma egészen jól prosperál már 300éve.

[Luxor Audio]

öt szakember van, annak hatféle véleménye lesz

Lehet, de még mindig jobb, mint ha politikusok beszélik meg egymással, hogy melyik az a legdrágább megoldás, amiből a legtöbbet lehet hazavinni. Vagy hogy jó ez így, építsünk inkább bézbólpályát a következő olimpiához.

Mifelénk ez lett a nemzeti standard eljárás, de azért sejtjük, hogy lehet ezt másként is csinálni. A parlamentek sehol sem szentéletű emberekkel vannak tele, de stratégiai döntéseket csak politikusok tudnak hozni, hiszen ők tekergetik a pénzcsapot. Szerencsénk akkor van, ha szakemberek véleményét is meghallgatják a saját "kicsinyes" szempontjaik mellett. Minden szakmában vannak irányzatok, egyéni vélemények, eltérő tapasztalatok, megszokások, ezért nincs egyetlen üdvözítő, mindenki szerint legjobb megoldás. (Bár a hifisták sok évtizede rendületlenül keresik.)

Ha megbízunk 10 brigádot, építsenek egy-egy házat elvárásainknak megfelelően, garantáltan nem lesz köztük 2 egyforma sem.

[Snipi]

öt szakember van, annak hatféle véleménye lesz

Lehet, de még mindig jobb, mint ha politikusok beszélik meg egymással, hogy melyik az a legdrágább megoldás, amiből a legtöbbet lehet hazavinni. Vagy hogy jó ez így, építsünk inkább bézbólpályát a következő olimpiához.

Ez igaz. De azért jobb lenne valami döntést hozni mégpedig gyorsan, nem pedig végeláthatatlan szakmai vitákat folytatni. Pl. itt van ez a Duna vs. hűtőtorony parttalan vita. Szívesebben látnék egy gyors megoldást mondjuk erre is, mint olyan vitákat folytatni (igaz ennek nincs életbe vágó fontossága sőt!) mint itt mondjuk digi-analóg, vagy kábel vagy mittomén mi esetében.
Engem ez az, akár hungarikumnak nevezhető tökölődés minden problémán idegesít, igaz ez azért nálam "szakmai ártalom" is, mert a mi cégünknél is agyfaszt tudok kapni a sok sz@rakodástól ami itt folyik. Erről Neked is lehetnek tapasztalataid, hiszen valamikor kollégák voltunk ...

[pali923]

öt szakember van, annak hatféle véleménye lesz

Lehet, de még mindig jobb, mint ha politikusok beszélik meg egymással, hogy melyik az a legdrágább megoldás, amiből a legtöbbet lehet hazavinni. Vagy hogy jó ez így, építsünk inkább bézbólpályát a következő olimpiához.

[Alex_Aston]

Én a héten azt csináltam, hogy a konyhai mosogató csapban hagyott 3l-es láborban gyűlt vizet mindig a virágokra öntöttem (ügyeltem rá, hogy csak max zsíros víz legyen, ne mosogató szeres, bar Frosch-t használunk, ami elvileg zöld, de azert na). Naponta kb. 25 liter víz így nem a lefolyóba ment, hanem a kiskerti növényekre. Ezek azok a mellék vizek voltak, amit pohár víz előtt kicsit folytatunk, vagy kéz öblítés ez, meg az miatt. Meg ilyenkor jól látszik az is, hogy mennyi víz folyik amúgy el, a semmire...
Na, erre jobban fogok figyelni a jövőben.

[Snipi]

Ezt a beszélgetést ajánlanám a figyelmébe mindenkinek. Nem csak itt, hanem annak a 9millió vízműépítő mérnöknek, aki ebben az országban a foci- és covidszakértők helyett/mellett megjelent. Nem politikusok vagy fotelhuszárok beszélgetnek. Csak remélni merem, hogy végre szakemberek fognak minden lehetőséget megvizsgálni, és szakmai szempontok alapján döntik majd el, hogy mit lehet kihozni ebből a szörnyű klimatikus és vízügyi helyzetből. Ez nem fog magától megoldódni, és hosszú távon csak rosszabb lesz, sajnos.

Nekem van egy félelmem úgy am block : Ha a döntéseket szakemberekre bízzák (bármiről legyen is szó),ha mondjuk öt szakember van, annak hatféle véleménye lesz, és addig-addig fognak vitatkozni pöcsölni a megoldáson (mindegyiken) hogy a végén elmegy a hajó ...

[pali923]

Ezt a beszélgetést ajánlanám a figyelmébe mindenkinek. Nem csak itt, hanem annak a 9millió vízműépítő mérnöknek, aki ebben az országban a foci- és covidszakértők helyett/mellett megjelent. Nem politikusok vagy fotelhuszárok beszélgetnek. Csak remélni merem, hogy végre szakemberek fognak minden lehetőséget megvizsgálni, és szakmai szempontok alapján döntik majd el, hogy mit lehet kihozni ebből a szörnyű klimatikus és vízügyi helyzetből. Ez nem fog magától megoldódni, és hosszú távon csak rosszabb lesz, sajnos.

youtu.be/6dk2oAOmO1g

[istvan01]

Csak nekem, vagy másoknak is feltűnt, hogy a klímaszkeptikusok napok óta csendben vannak?

ha itteni szkeptukosakra gondolsz.. De egyre hangosabb "hagyják abba az időjárás manipulálást, tudjuk kik" aztán a JÉGÁR konteózás. A HAARP-ozás és kemtrail mérgezés sem nagyon halkul. USA, legnagyobb ipari kibocsátó kiszállt minden környezet védelmi egyezményből a legkárosabb példa a Föld országainak.

[Luxor Audio]

Csak nekem, vagy másoknak is feltűnt, hogy a klímaszkeptikusok napok óta csendben vannak?

[tamagaba]

Igen tudnak energia visszanyeréses fékezést. A szinkronizálás is azonnali, mert minden pillanatban tudja a vezérlő hol tart a hálózat fázis szöge. A kérdés fel tudja e venni a hálózat

[zoli73]

Egy ilyen eset volt, amiről a vizsgálat kiderítette, hogy emberi mulasztás okozta, persze ez már a híradásokba nem került később bele. Ez alapján nem írnám a technika számlájára, és pláne nem általánosítanék.
Sajnos a híradásokban sokszor felületesen jelennek meg információ, és nem egyszer laikusok szájából, többször átfogalmazva, szerkesztve.
Néha elképedve hallgatok olyan témában beszámolókat, amiben jártas vagyok, hogy milyen pontatlanúl, hibásan fogalmaznak, és ez jut el százezrekhez, milliókhoz.

Biztos így van, elhiszem. Sajnos ez is csak azt mutatja, egyrészt, hogy a média milyen bomlasztó hatással van a társadalomra, másrészt meg azt, hogy én is egy ilyen hülye birka vagyok, hogy beveszem ezt a sok maszlagot ...

Korántsem vagy birka, csak mert átlagos mértékben érdeklődsz 1-1 téma iránt! Én is csak azért tudok róla többet, mert mindig is érdekelt a vasút(villamos jármű szerelő az első tanult szakmám), ezért vele kapcsolatban az átlagnál jobban tájékozodom. Követem néhány vasúti blogger(Becsky András, Kuhár Bence, stb.) Youtube csatornáját, ahol szinte minden vassúttal kapcsolatos téma részletesen körül van járva.
Nem áll szándékomban offolni, de a 150-es vonal, a Budapest-Kelebia felújításának körülményei, bizony megérnének egy misét! Némileg a topik témáját is érinti.

[Snipi]

Egy ilyen eset volt, amiről a vizsgálat kiderítette, hogy emberi mulasztás okozta, persze ez már a híradásokba nem került később bele. Ez alapján nem írnám a technika számlájára, és pláne nem általánosítanék.
Sajnos a híradásokban sokszor felületesen jelennek meg információ, és nem egyszer laikusok szájából, többször átfogalmazva, szerkesztve.
Néha elképedve hallgatok olyan témában beszámolókat, amiben jártas vagyok, hogy milyen pontatlanúl, hibásan fogalmaznak, és ez jut el százezrekhez, milliókhoz.

Biztos így van, elhiszem. Sajnos ez is csak azt mutatja, egyrészt, hogy a média milyen bomlasztó hatással van a társadalomra, másrészt meg azt, hogy én is egy ilyen hülye birka vagyok, hogy beveszem ezt a sok maszlagot ...

[zoli73]

Villamos kötött pályás tömegközlekedés. Ha ránézek a vonatinfó térképre, nekem nem tűnik hogy országos léptékben lassítanák a vonatokat sebességben, vagy lassabb gyorsításokkal. Ahogy hőség időkben szokott, sok a max 20percet késő vonat, de nem több mint 2-3héttel ezelőtt a reggeli-délelőtti órákban. Ha valóban lassítanák a vonatokat előírás szerint is, az még jobban felborítaná a teljes országos menetrendet. Persze, néhány szakaszon most is pálya felújítanak (55fok napon kemény meló) és ott kötelező lassabban menni a vonatoknak.

Azonban felmerült bennem egy kérdés. A modernebb Stadler, Siemens mozdonyok, szerelvények tudnak lassításkor, fékezéskor generátoros áramvisszatermelni a felsővezetékre? Hasonlóan a EV autók saját aksiba visszatermeléshez? A mozdonynál ez teljesen logikus lehet, a vontatott szervényeknél ez talán nem.

Igen tudnak. Nem csak a mai, modern vasúti járművekben alap ez a funkció, hanem itt már évtizedekkel korábban adott volt. Vasuti járművekben lett kifejlesztve ez a technológia. A nagy gyártók(Siemens, Alstom, ABB, Bombardier, stb.) már a 80' évek óta fejleszti ezt a technológiát. Csak egy példa, a MÁV által bérelt Alstom gyármányú "Astride" néven futó francia mozdonyok, 28-30 évesek, és már rendelkeznek rekuperációs rendszerrel. A modern vasúti járművek hatákonyságához, ez is nagyban hozzájárul. A MÁV kötelékében a Siemens "Taurus", a Bombardier Traxx, a kísérleti céllal vásárolt 2db kínai mozdony, a bérelt Taurusok, Vectronok, és Astride-ok rendelkeznek rekuperációs rendszerrel, valamint a FLIRT, KISS, és Siemens Talent motorvonatok is. Ez utóbbiak, elsősorban elővárosi forgalomban, a sok megállás(fékezés) miatt, kifejezetten hatékonyan használják ezt a képességet.
Egyébként az, hogy a vontatómotor fékezéskor átáll generátor üzenbe, ez már nagyjából 100 éve alap a vasúti járművekben(villamosokban is), amit villamos fékezézre használ a jármű, függetlenűl attól, hogy váltakozó áramú, vagy egyenáramú a hajtás. A visszatáplálási képesség csak később került kifejlesztésre.

Ezt értem és jó hogy már régóta tudják a mozdonyok ezt a generátoros fékezést. Azonban a személy vagonok fékezése is tud ilyet? Mert a teljes szerelvény fékezése csak így oldható meg, azokon nagyobb rész a mechanikus fékpofák fékeznek, termelve fék-vasport és hőt. Tehervagonoknál ezt biztos nem fogják kialakítani, vagy még soká lesz ott ez érdek.

Nem tudok olyan mozdony vontatta személyvagonról, ami képes volna visszatermelni, de ettől még létezhet már.
A vagonok forgóvázában már régóta van generátor, de ez csak a saját segédáramát biztositja. Akkumulátor egységet tölt, ami biztosítja a világítást pl. A fűtést, hűtés, ajtónyitás, hangosítás táplálását a mozdony biztosítja a vonatnak, illetve a levegőt is, amivel fékezi a vonatot.

[zoli73]

Villamos kötött pályás tömegközlekedés. Ha ránézek a vonatinfó térképre, nekem nem tűnik hogy országos léptékben lassítanák a vonatokat sebességben, vagy lassabb gyorsításokkal. Ahogy hőség időkben szokott, sok a max 20percet késő vonat, de nem több mint 2-3héttel ezelőtt a reggeli-délelőtti órákban. Ha valóban lassítanák a vonatokat előírás szerint is, az még jobban felborítaná a teljes országos menetrendet. Persze, néhány szakaszon most is pálya felújítanak (55fok napon kemény meló) és ott kötelező lassabban menni a vonatoknak.

Azonban felmerült bennem egy kérdés. A modernebb Stadler, Siemens mozdonyok, szerelvények tudnak lassításkor, fékezéskor generátoros áramvisszatermelni a felsővezetékre? Hasonlóan a EV autók saját aksiba visszatermeléshez? A mozdonynál ez teljesen logikus lehet, a vontatott szervényeknél ez talán nem.

Igen tudnak. Nem csak a mai, modern vasúti járművekben alap ez a funkció, hanem itt már évtizedekkel korábban adott volt. Vasuti járművekben lett kifejlesztve ez a technológia. A nagy gyártók(Siemens, Alstom, ABB, Bombardier, stb.) már a 80' évek óta fejleszti ezt a technológiát. Csak egy példa, a MÁV által bérelt Alstom gyármányú "Astride" néven futó francia mozdonyok, 28-30 évesek, és már rendelkeznek rekuperációs rendszerrel. A modern vasúti járművek hatákonyságához, ez is nagyban hozzájárul. A MÁV kötelékében a Siemens "Taurus", a Bombardier Traxx, a kísérleti céllal vásárolt 2db kínai mozdony, a bérelt Taurusok, Vectronok, és Astride-ok rendelkeznek rekuperációs rendszerrel, valamint a FLIRT, KISS, és Siemens Talent motorvonatok is. Ez utóbbiak, elsősorban elővárosi forgalomban, a sok megállás(fékezés) miatt, kifejezetten hatékonyan használják ezt a képességet.
Egyébként az, hogy a vontatómotor fékezéskor átáll generátor üzenbe, ez már nagyjából 100 éve alap a vasúti járművekben(villamosokban is), amit villamos fékezézre használ a jármű, függetlenűl attól, hogy váltakozó áramú, vagy egyenáramú a hajtás. A visszatáplálási képesség csak később került kifejlesztésre.

egy kötöttpályás szaktekintélytől hallottam, hogy a hálózatba visszatápláló villamos mozdony/motorvonat/villamos jól hangzik, de van DE. akkorák a villamos hálózat veszteségei, hogy ha a visszatáplálás pillanatában nincs a közelben (max 2-3km) és ugyanazon villamos tápláláson egy másik éppen sokat fogyasztó (pl gyorsító) egység, akkor a visszatáplálás semmit sem ér sajnos... ez van, ez a fizika...

Az igazsághoz sajnos ez is hozzátartozik!
Ha egy adott alállomás által táplált szakaszban nincs felvétel erre a betáplálásra, akkor veszendőbe megy. Nem beszélve arról, hogy az elavult hálózat, mennyire képes kezelni ezt a betáplálást.
Ez hasonlatos a napelemek kérdéséhez.

[istvan01]

Távol álljon tőlem, hogy védjem a vasutat, de nem lehet, hogy most azért megy csak 40-el a vonat mert az energiahelyzet miatt így jóval kevesebbet fogyaszt? Olyat hallottam hírekben, hogy BP.-en a metró, villamos lassabban megy, meg hogy a vonatok lassabban gyorsítanak fel. Nem lehet, hogy a 40 km/h mögött is ez áll?

Villamos kötött pályás tömegközlekedés. Ha ránézek a vonatinfó térképre, nekem nem tűnik hogy országos léptékben lassítanák a vonatokat sebességben, vagy lassabb gyorsításokkal. Ahogy hőség időkben szokott, sok a max 20percet késő vonat, de nem több mint 2-3héttel ezelőtt a reggeli-délelőtti órákban. Ha valóban lassítanák a vonatokat előírás szerint is, az még jobban felborítaná a teljes országos menetrendet. Persze, néhány szakaszon most is pálya felújítanak (55fok napon kemény meló) és ott kötelező lassabban menni a vonatoknak.

Azonban felmerült bennem egy kérdés. A modernebb Stadler, Siemens mozdonyok, szerelvények tudnak lassításkor, fékezéskor generátoros áramvisszatermelni a felsővezetékre? Hasonlóan a EV autók saját aksiba visszatermeléshez? A mozdonynál ez teljesen logikus lehet, a vontatott szervényeknél ez talán nem.

Igen tudnak. Nem csak a mai, modern vasúti járművekben alap ez a funkció, hanem itt már évtizedekkel korábban adott volt. Vasuti járművekben lett kifejlesztve ez a technológia. A nagy gyártók(Siemens, Alstom, ABB, Bombardier, stb.) már a 80' évek óta fejleszti ezt a technológiát. Csak egy példa, a MÁV által bérelt Alstom gyármányú "Astride" néven futó francia mozdonyok, 28-30 évesek, és már rendelkeznek rekuperációs rendszerrel. A modern vasúti járművek hatákonyságához, ez is nagyban hozzájárul. A MÁV kötelékében a Siemens "Taurus", a Bombardier Traxx, a kísérleti céllal vásárolt 2db kínai mozdony, a bérelt Taurusok, Vectronok, és Astride-ok rendelkeznek rekuperációs rendszerrel, valamint a FLIRT, KISS, és Siemens Talent motorvonatok is. Ez utóbbiak, elsősorban elővárosi forgalomban, a sok megállás(fékezés) miatt, kifejezetten hatékonyan használják ezt a képességet.
Egyébként az, hogy a vontatómotor fékezéskor átáll generátor üzenbe, ez már nagyjából 100 éve alap a vasúti járművekben(villamosokban is), amit villamos fékezézre használ a jármű, függetlenűl attól, hogy váltakozó áramú, vagy egyenáramú a hajtás. A visszatáplálási képesség csak később került kifejlesztésre.

Ezt értem és jó hogy már régóta tudják a mozdonyok ezt a generátoros fékezést. Azonban a személy vagonok fékezése is tud ilyet? Mert a teljes szerelvény fékezése csak így oldható meg, azokon nagyobb rész a mechanikus fékpofák fékeznek, termelve fék-vasport és hőt. Tehervagonoknál ezt biztos nem fogják kialakítani, vagy még soká lesz ott ez érdek.

[greenbio]

Távol álljon tőlem, hogy védjem a vasutat, de nem lehet, hogy most azért megy csak 40-el a vonat mert az energiahelyzet miatt így jóval kevesebbet fogyaszt? Olyat hallottam hírekben, hogy BP.-en a metró, villamos lassabban megy, meg hogy a vonatok lassabban gyorsítanak fel. Nem lehet, hogy a 40 km/h mögött is ez áll?

Villamos kötött pályás tömegközlekedés. Ha ránézek a vonatinfó térképre, nekem nem tűnik hogy országos léptékben lassítanák a vonatokat sebességben, vagy lassabb gyorsításokkal. Ahogy hőség időkben szokott, sok a max 20percet késő vonat, de nem több mint 2-3héttel ezelőtt a reggeli-délelőtti órákban. Ha valóban lassítanák a vonatokat előírás szerint is, az még jobban felborítaná a teljes országos menetrendet. Persze, néhány szakaszon most is pálya felújítanak (55fok napon kemény meló) és ott kötelező lassabban menni a vonatoknak.

Azonban felmerült bennem egy kérdés. A modernebb Stadler, Siemens mozdonyok, szerelvények tudnak lassításkor, fékezéskor generátoros áramvisszatermelni a felsővezetékre? Hasonlóan a EV autók saját aksiba visszatermeléshez? A mozdonynál ez teljesen logikus lehet, a vontatott szervényeknél ez talán nem.

Igen tudnak. Nem csak a mai, modern vasúti járművekben alap ez a funkció, hanem itt már évtizedekkel korábban adott volt. Vasuti járművekben lett kifejlesztve ez a technológia. A nagy gyártók(Siemens, Alstom, ABB, Bombardier, stb.) már a 80' évek óta fejleszti ezt a technológiát. Csak egy példa, a MÁV által bérelt Alstom gyármányú "Astride" néven futó francia mozdonyok, 28-30 évesek, és már rendelkeznek rekuperációs rendszerrel. A modern vasúti járművek hatákonyságához, ez is nagyban hozzájárul. A MÁV kötelékében a Siemens "Taurus", a Bombardier Traxx, a kísérleti céllal vásárolt 2db kínai mozdony, a bérelt Taurusok, Vectronok, és Astride-ok rendelkeznek rekuperációs rendszerrel, valamint a FLIRT, KISS, és Siemens Talent motorvonatok is. Ez utóbbiak, elsősorban elővárosi forgalomban, a sok megállás(fékezés) miatt, kifejezetten hatékonyan használják ezt a képességet.
Egyébként az, hogy a vontatómotor fékezéskor átáll generátor üzenbe, ez már nagyjából 100 éve alap a vasúti járművekben(villamosokban is), amit villamos fékezézre használ a jármű, függetlenűl attól, hogy váltakozó áramú, vagy egyenáramú a hajtás. A visszatáplálási képesség csak később került kifejlesztésre.

egy kötöttpályás szaktekintélytől hallottam, hogy a hálózatba visszatápláló villamos mozdony/motorvonat/villamos jól hangzik, de van DE. akkorák a villamos hálózat veszteségei, hogy ha a visszatáplálás pillanatában nincs a közelben (max 2-3km) és ugyanazon villamos tápláláson egy másik éppen sokat fogyasztó (pl gyorsító) egység, akkor a visszatáplálás semmit sem ér sajnos... ez van, ez a fizika...

[zoli73]

Villamos kötött pályás tömegközlekedés. Ha ránézek a vonatinfó térképre, nekem nem tűnik hogy országos léptékben lassítanák a vonatokat sebességben, vagy lassabb gyorsításokkal. Ahogy hőség időkben szokott, sok a max 20percet késő vonat, de nem több mint 2-3héttel ezelőtt a reggeli-délelőtti órákban. Ha valóban lassítanák a vonatokat előírás szerint is, az még jobban felborítaná a teljes országos menetrendet. Persze, néhány szakaszon most is pálya felújítanak (55fok napon kemény meló) és ott kötelező lassabban menni a vonatoknak.

Azonban felmerült bennem egy kérdés. A modernebb Stadler, Siemens mozdonyok, szerelvények tudnak lassításkor, fékezéskor generátoros áramvisszatermelni a felsővezetékre? Hasonlóan a EV autók saját aksiba visszatermeléshez? A mozdonynál ez teljesen logikus lehet, a vontatott szervényeknél ez talán nem.

Igen tudnak. Nem csak a mai, modern vasúti járművekben alap ez a funkció, hanem itt már évtizedekkel korábban adott volt. Vasuti járművekben lett kifejlesztve ez a technológia. A nagy gyártók(Siemens, Alstom, ABB, Bombardier, stb.) már a 80' évek óta fejleszti ezt a technológiát. Csak egy példa, a MÁV által bérelt Alstom gyármányú "Astride" néven futó francia mozdonyok, 28-30 évesek, és már rendelkeznek rekuperációs rendszerrel. A modern vasúti járművek hatákonyságához, ez is nagyban hozzájárul. A MÁV kötelékében a Siemens "Taurus", a Bombardier Traxx, a kísérleti céllal vásárolt 2db kínai mozdony, a bérelt Taurusok, Vectronok, és Astride-ok rendelkeznek rekuperációs rendszerrel, valamint a FLIRT, KISS, és Siemens Talent motorvonatok is. Ez utóbbiak, elsősorban elővárosi forgalomban, a sok megállás(fékezés) miatt, kifejezetten hatékonyan használják ezt a képességet.
Egyébként az, hogy a vontatómotor fékezéskor átáll generátor üzenbe, ez már nagyjából 100 éve alap a vasúti járművekben(villamosokban is), amit villamos fékezézre használ a jármű, függetlenűl attól, hogy váltakozó áramú, vagy egyenáramú a hajtás. A visszatáplálási képesség csak később került kifejlesztésre.

Ahogy nemrég láttam valami híradóban ezeknek a 30 éves francia mozdonyoknak van még egy fontos képességük : ki tudnak jól gyulladni. Ez által szép látványos tűzet tudnak produkálni.

Egy ilyen eset volt, amiről a vizsgálat kiderítette, hogy emberi mulasztás okozta, persze ez már a híradásokba nem került később bele. Ez alapján nem írnám a technika számlájára, és pláne nem általánosítanék.
Sajnos a híradásokban sokszor felületesen jelennek meg információ, és nem egyszer laikusok szájából, többször átfogalmazva, szerkesztve.
Néha elképedve hallgatok olyan témában beszámolókat, amiben jártas vagyok, hogy milyen pontatlanúl, hibásan fogalmaznak, és ez jut el százezrekhez, milliókhoz.

[Snipi]

Távol álljon tőlem, hogy védjem a vasutat, de nem lehet, hogy most azért megy csak 40-el a vonat mert az energiahelyzet miatt így jóval kevesebbet fogyaszt? Olyat hallottam hírekben, hogy BP.-en a metró, villamos lassabban megy, meg hogy a vonatok lassabban gyorsítanak fel. Nem lehet, hogy a 40 km/h mögött is ez áll?

Villamos kötött pályás tömegközlekedés. Ha ránézek a vonatinfó térképre, nekem nem tűnik hogy országos léptékben lassítanák a vonatokat sebességben, vagy lassabb gyorsításokkal. Ahogy hőség időkben szokott, sok a max 20percet késő vonat, de nem több mint 2-3héttel ezelőtt a reggeli-délelőtti órákban. Ha valóban lassítanák a vonatokat előírás szerint is, az még jobban felborítaná a teljes országos menetrendet. Persze, néhány szakaszon most is pálya felújítanak (55fok napon kemény meló) és ott kötelező lassabban menni a vonatoknak.

Azonban felmerült bennem egy kérdés. A modernebb Stadler, Siemens mozdonyok, szerelvények tudnak lassításkor, fékezéskor generátoros áramvisszatermelni a felsővezetékre? Hasonlóan a EV autók saját aksiba visszatermeléshez? A mozdonynál ez teljesen logikus lehet, a vontatott szervényeknél ez talán nem.

Igen tudnak. Nem csak a mai, modern vasúti járművekben alap ez a funkció, hanem itt már évtizedekkel korábban adott volt. Vasuti járművekben lett kifejlesztve ez a technológia. A nagy gyártók(Siemens, Alstom, ABB, Bombardier, stb.) már a 80' évek óta fejleszti ezt a technológiát. Csak egy példa, a MÁV által bérelt Alstom gyármányú "Astride" néven futó francia mozdonyok, 28-30 évesek, és már rendelkeznek rekuperációs rendszerrel. A modern vasúti járművek hatákonyságához, ez is nagyban hozzájárul. A MÁV kötelékében a Siemens "Taurus", a Bombardier Traxx, a kísérleti céllal vásárolt 2db kínai mozdony, a bérelt Taurusok, Vectronok, és Astride-ok rendelkeznek rekuperációs rendszerrel, valamint a FLIRT, KISS, és Siemens Talent motorvonatok is. Ez utóbbiak, elsősorban elővárosi forgalomban, a sok megállás(fékezés) miatt, kifejezetten hatékonyan használják ezt a képességet.
Egyébként az, hogy a vontatómotor fékezéskor átáll generátor üzenbe, ez már nagyjából 100 éve alap a vasúti járművekben(villamosokban is), amit villamos fékezézre használ a jármű, függetlenűl attól, hogy váltakozó áramú, vagy egyenáramú a hajtás. A visszatáplálási képesség csak később került kifejlesztésre.

Ahogy nemrég láttam valami híradóban ezeknek a 30 éves francia mozdonyoknak van még egy fontos képességük : ki tudnak jól gyulladni. Ez által szép látványos tűzet tudnak produkálni.

[zoli73]

Távol álljon tőlem, hogy védjem a vasutat, de nem lehet, hogy most azért megy csak 40-el a vonat mert az energiahelyzet miatt így jóval kevesebbet fogyaszt? Olyat hallottam hírekben, hogy BP.-en a metró, villamos lassabban megy, meg hogy a vonatok lassabban gyorsítanak fel. Nem lehet, hogy a 40 km/h mögött is ez áll?

Villamos kötött pályás tömegközlekedés. Ha ránézek a vonatinfó térképre, nekem nem tűnik hogy országos léptékben lassítanák a vonatokat sebességben, vagy lassabb gyorsításokkal. Ahogy hőség időkben szokott, sok a max 20percet késő vonat, de nem több mint 2-3héttel ezelőtt a reggeli-délelőtti órákban. Ha valóban lassítanák a vonatokat előírás szerint is, az még jobban felborítaná a teljes országos menetrendet. Persze, néhány szakaszon most is pálya felújítanak (55fok napon kemény meló) és ott kötelező lassabban menni a vonatoknak.

Azonban felmerült bennem egy kérdés. A modernebb Stadler, Siemens mozdonyok, szerelvények tudnak lassításkor, fékezéskor generátoros áramvisszatermelni a felsővezetékre? Hasonlóan a EV autók saját aksiba visszatermeléshez? A mozdonynál ez teljesen logikus lehet, a vontatott szervényeknél ez talán nem.

Igen tudnak. Nem csak a mai, modern vasúti járművekben alap ez a funkció, hanem itt már évtizedekkel korábban adott volt. Vasuti járművekben lett kifejlesztve ez a technológia. A nagy gyártók(Siemens, Alstom, ABB, Bombardier, stb.) már a 80' évek óta fejleszti ezt a technológiát. Csak egy példa, a MÁV által bérelt Alstom gyármányú "Astride" néven futó francia mozdonyok, 28-30 évesek, és már rendelkeznek rekuperációs rendszerrel. A modern vasúti járművek hatákonyságához, ez is nagyban hozzájárul. A MÁV kötelékében a Siemens "Taurus", a Bombardier Traxx, a kísérleti céllal vásárolt 2db kínai mozdony, a bérelt Taurusok, Vectronok, és Astride-ok rendelkeznek rekuperációs rendszerrel, valamint a FLIRT, KISS, és Siemens Talent motorvonatok is. Ez utóbbiak, elsősorban elővárosi forgalomban, a sok megállás(fékezés) miatt, kifejezetten hatékonyan használják ezt a képességet.
Egyébként az, hogy a vontatómotor fékezéskor átáll generátor üzenbe, ez már nagyjából 100 éve alap a vasúti járművekben(villamosokban is), amit villamos fékezézre használ a jármű, függetlenűl attól, hogy váltakozó áramú, vagy egyenáramú a hajtás. A visszatáplálási képesség csak később került kifejlesztésre.

[bibababa]

Ha zavar a nagy különbség,a túlzó hőingadozása a klímának,akkor jó megoldás lehet a beltériből a termosztátot kivezetni egy padlóhoz közelibb helyre,így pontosabb,és nem hűt túl a beállított hőfoknál.
Nálam most egy energiatakarékos program fut mindegyik klímán,és jó,komfortos mert nem adja a hideg érzetet,és 26°-os hőmérsékletet tart lényegesen kevesebb energia felhasználással,mint ugyanezt a normál programokkal.
Ha van ilyen funkció,érdemes kipróbálni.

Fűtesz vele ?