Zöld topik

[Luxor Audio]

Na, akkor kezdjük az alapoktól
Kérem írja be minden zöld topikban résztvevő, hogy kinél hogy volt péntektől bekapcsolva a klíma és ki hogy locsolt vezetékes vizet. Csak bolondot ne csináljunk egymásból

Tegnap délután 43,3 fokot mértem a teraszon, de már reggel 9-kor is 30 fok felett van. Ezt nem lehet szigeteléssel megoldani, néhány nap alatt minden épület átmelegszik, ha éjjel nem tudjuk lehűteni.

Nálam nappal megy egy klíma a nappaliban, ahol dolgozom, a többi helyiséget napközben lezárom, késő este és éjszaka átszellőztetem. Kora este lekapcsolom azt az egy klímát is, kitelepszünk a teraszra. A kültéri jakuzzi gépészetét napokkal ezelőtt kikapcsoltam, elfogadva, hogy algásodik a víz, de növényeket locsolni és madaraknak inni pont jó, a környéken másként nem jutnak vízhez.

Tegnap beszélt RTL-en Aszódi Atilla, ahol említette, 4 reaktor teljes üzeméhez 200m3/s vizet kell a Dunából hűtésre kiemelni, majd visszaengedni. Jelenleg Paksnál a rekord alacsony vízállásnál vízhozam 721m3/s. Ebből nagy keresztmetszetű szivattyúkkal is képtelenség felvinni ennyi vizet a blokkokhoz, vissza engedve termál vízzé melegítené a Dunát.

A víz mennyiségén túl a hőmérséklete is probléma. Mivel jelenleg 15 fokkal melegebb a Duna vize a tervezésnél alapul vett értéknél, erősen romlik a hűtőhatása is.

A két új paksi blokk hűtését máshogy tervezték, mint a jelenlegi négyét a 70-es években, mikor a klímaváltozás még ismeretlen fogalom volt (főleg a vasfüggöny mögött). Ott már lesznek (?) közbeiktatott hűtőtornyok, a meleg hűtővizet nem engedik közvetlenül vissza a Dunába, mert azonnal átlépnék a 30 fokos környezetvédelmi határértéket. Cserébe a környezeti léghőmérséklet fog emelkedni.

Van olyan erőműfajta ami nem igényel hűtővizet?

A gázturbinánál nincs visszahűtendő vízgőz.

Elég elkeserítő, amit mostanában olvasni/hallani lehet energetikai/folyószabályozási/vízmegtartási témákban ebben az országban. A tízmillió foci és covid-szakértőből mindenki ezekben e témákban lett szakértő, hihetetlen marhaságok és konteók terjednek. És akkor még a politikai okból kitört mozgalmakról nem is beszéltem (csakazértis 15 fokra állítom a klímát, a hűtőt meg -35-re!).

37 év távlatából lassan ide sorolhatjuk a Duna kör által vezényelt népharagot, ennek következményeként a Bős-Nagymarosi erőmű építésének politikai leállítását is. (?) Az akkoriban éledező zöld mozgalmak bizonyára nem látták, hova fajul a helyzet pár évtized múlva és most mennyire hiányzik az az 500 MW. De a szlovákok megépítették nélkülünk és most jó pénzért adják el nekünk az ott termelt áramot.

Ám hiába okoskodik most a nép, a nagymarosi gát a Duna vízhozamának szabályozására nem lett volna alkalmas, csak a napi ingadozást tudta volna kiegyenlíteni, nem hasonlítható a hatalmas alpesi völgyzáró gátakhoz.


Itt egy szemléletes oldal az ország villamos rendszerének aktuális állapotáról: Holadelej

[Alex_Aston]

Nálunk tegnap az erdő mellett is 28-29°C volt ÉJFÉLKOR, és reggel is 26°C van.
Nem tudom, ilyen levegővel, hogy lehetne átszellőztetni és áthűteni a lakást, hiába használom a kulső alu redőnyöket...

Reggel 7-kor klíma be, este 19-kor ki. Tavaly cseréltük, Fujotsu típus, tetőtérben van, egymaga behűti a teljes 100nm lakást, 24-25°C-ra, napi kb. 100Ft-ért.
Ez van, ilyen időben nincs más megoldás. Aki meg belvárosban lakik, ahol reggel is 28-30°C van, ott még durvább lehet, mert amikor a lakásban 30-32 körüli a hőmérséklet, azt nem lehet elviselni. Nem erre vagyunk tervezve.

[istvan01]

Tegnap beszélt RTL-en Aszódi Atilla, ahol említette, 4 reaktor teljes üzeméhez 200m3/s vizet kell a Dunából hűtésre kiemelni, majd visszaengedni. Jelenleg Paksnál a rekord alacsony vízállásnál vízhozam 721m3/s. Ebből nagy keresztmetszetű szivattyúkkal is képtelenség felvinni ennyi vizet a blokkokhoz, vissza engedve termál vízzé melegítené a Dunát.
Szerinte a leállás 1-2hónapot is eltarthat, mert 2025 nyarán ennél magasabb, de veszély közeli vízállás októberig tartott.

Ennek ismeretében Paks2-t van értelme megépíteni? A tervezett átmeneti párhuzamos Paks1 és Paks2-ről nem is beszélve. Ha a forró hűtő vizet visszaengedés előtt hűtőtoronnyal, vagy más módon előhűtik, a Duna vize akkor sem lesz elég a várhatóan egyre szárazabb nyaraknál.
Van olyan erőműfajta ami nem igényel hűtővizet? Van. De pl a Mátrai lignit erőműhöz is kell. Csak gyalázatosan alacsony fűtőértékű a lignit, a felszíni táj pusztítás és persze légszennyéz is hatalmas. Terv szerint a Mátrai erőművet is le kell majd állítani. /Nincsen egyetlen erőműfajta sem, ami végtelen élettartamú, felújítás, karbantartás mellett is egyszer vége van/

[wittao]

Na, akkor kezdjük az alapoktól
Kérem írja be minden zöld topikban résztvevő, hogy kinél hogy volt péntektől bekapcsolva a klíma és ki hogy locsolt vezetékes vizet. Csak bolondot ne csináljunk egymásból
Én ma 2-4-ig használtam a klímát, mert a tetőtéri lakrészben nem tudtam máshogy megoldani. Belocsoltam vezetékes vízből a kis, ház előtti kertemet mert különben kiszárad mint a szar
Most kell víz és most kell villany. Nem októberben. Azért nem értem, hogy a sok mérnök mit matekozik, amikor a valóság és az ember nem úgy működik.
Erre való a csúcsra járatott erőművek, jelen esetben gáz tüzelésűek, illetve a saját használatra elhasznált napenergia, márakinél van.
Hazamegyek és felrakom a kocsit a töltőre. Nem délelőtt, meg nem éjjel 2-kor, hanem most fog beindulni a 6kW-os házi töltőm.
A jappók nem hülyék, pontosan tudták, hogy újra kell indítaniuk a 8GW-os atomerőművüket. Náluk is ugyan úgy süt a nap és van kútvizük. Nálam ők a példa és svájc. De a két ország eléggé eltérő adottsággal rendelkezik. Viszont egyik sem akar függeni arab és orosz fosszilis energia forrástól. A politika az csak pénz és Dagobert bácsi

Nekem van furt kutam, ketto db.
Az eddigiekkel ellentetben most kesobbre vettem a locsolast, olyan 10 oratol locsolok.
Az elektromos autonk normal esetben este 22-tol tol reggel 8-ig, de most csak nappal 10-tol 16:30-ig. Viszont 3 napja nem toltottem, csak egy estet. Most a hetveget is ugy szerveztuk a csaladdal, h. mindenki marad a seggen es nem most utazzuk at a fel orszagot egy banyatoert, ahol 5000 masik embert kerulgessunk. Igy zero utazas ment hetvegen.
Klimak: nalunk van jopar darab, de alapbol 12-17 ora kozott megy epuletenkent 1db, es 25 fokot csinalnak.

A cegeknel elrendeltuk a 16-22 orak kozotti leallast es elorehoztuk a karbantartasi idoszakot (kollegak kapnak husito italt, 0% sort, jegkremet, vagy van aki most extra szabit vett ki). Nekunk az aramfogyasztasunk 1MWh korul van, szoval ha nem is ultra nagy, de sok haztartassal feler, ha megallunk a csucsidoszakban.
Emellett felajanlottunk szeneromuveknek 2000tonna azonnal hozzaferheto nagy kaloriatartalmu futoanyagot dijmentesen, es 10.000 tonnat tudunk meg leszallitani a szallitasi dijert cserebe, az anyagot ingyen.

Napi gyors zuhany, nem locsolunk csapvizzel, limonadet iszunk es nem jarogatunk el sorert, cola-ert stb.
Kutyaim alapvetoen kinti kutyak es nem jonnek be soha, de csinaltunk nekik husolo helyet bent a hazban... ennek ellenere 2 perc utan nem ertettek ok most miert vannak ott, es leptek vissza a nagy arnyekos fa ala, ahol rendszeresen fellocsoljuk nekik a foldet.

Ugy erzem a papir szivoszalon tul ennyit tudok tenni az ugy erdekeben :)

[pali923]

Akkor érdemes a Dunát hasonlítani a Dnyeper fő jellemzőivel.

Ha ilyen jól ismered a Dnyepert, akkor bizonyára arról is olvastál, hogy sokan már a háború előtt is ketyegő ökológiai bombának tartották a folyón a duzzasztók rendszere miatt kialakult állapotokat. Nincs ingyen ebéd a folyószabályozásban sem, hiába gondolták annak idején a Szovjetunióban hogy a természet erőit meg lehet regulázni, és bármit meglehet tenni.

Elég elkeserítő, amit mostanában olvasni/hallani lehet energetikai/folyószabályozási/vízmegtartási témákban ebben az országban. A tízmillió foci és covid-szakértőből mindenki ezekben e témákban lett szakértő, hihetetlen marhaságok és konteók terjednek. És akkor még a politikai okból kitört mozgalmakról nem is beszéltem (csakazértis 15 fokra állítom a klímát, a hűtőt meg -35-re!).

[pali923]

Na, akkor kezdjük az alapoktól
Kérem írja be minden zöld topikban résztvevő, hogy kinél hogy volt péntektől bekapcsolva a klíma és ki hogy locsolt vezetékes vizet.

Erre én nagyon egyszerűen válaszolok: nincs klímánk, és még soha nem locsoltunk vezetékes vízzel, 24 év óta lakunk itt. Viszont 44cm-es téglafalunk van, perlites vakolattal, minden ablakon (kívül) sötétítő tábla fából, amit én raktam össze. Mindig le vannak húzva, ahova odasüt a Nap. Az ablakok egészen esti zárva vannak, amikor lemegy annyira a külső hőmérséklet, hogy ne legyen fájdalmas szellőztetni. Egész nap elviselhető a levegő házban. Ezek az apróságok hiányoznak nagyon sok épületből Magyarországon, pedig nagyon sokat lehetne vele spórolni.

[tamagaba]

Na, akkor kezdjük az alapoktól
Kérem írja be minden zöld topikban résztvevő, hogy kinél hogy volt péntektől bekapcsolva a klíma és ki hogy locsolt vezetékes vizet. Csak bolondot ne csináljunk egymásból
Én ma 2-4-ig használtam a klímát, mert a tetőtéri lakrészben nem tudtam máshogy megoldani. Belocsoltam vezetékes vízből a kis, ház előtti kertemet mert különben kiszárad mint a szar
Most kell víz és most kell villany. Nem októberben. Azért nem értem, hogy a sok mérnök mit matekozik, amikor a valóság és az ember nem úgy működik.
Erre való a csúcsra járatott erőművek, jelen esetben gáz tüzelésűek, illetve a saját használatra elhasznált napenergia, márakinél van.
Hazamegyek és felrakom a kocsit a töltőre. Nem délelőtt, meg nem éjjel 2-kor, hanem most fog beindulni a 6kW-os házi töltőm.
A jappók nem hülyék, pontosan tudták, hogy újra kell indítaniuk a 8GW-os atomerőművüket. Náluk is ugyan úgy süt a nap és van kútvizük. Nálam ők a példa és svájc. De a két ország eléggé eltérő adottsággal rendelkezik. Viszont egyik sem akar függeni arab és orosz fosszilis energia forrástól. A politika az csak pénz és Dagobert bácsi

[Luxor Audio]

Én abban vagyok kétséges, lehet-e egyáltalán termálvíz, nyomott, szivattyúzott forrásból villamos áramot termelni? Gőzturbinát melegvízből nem lehet forgatni. Nagynyomású gőzt talajból Magyarországon kinyerni szerintem nem lehet. Más módszer? A geotermikus melegvíz távfűtésre alkalmas, de ott is hőcserélőn kell átmennie a víz ásványi sótartalma miatt.

Szeretjük mondogatni magunkról, hogy geotermikus nagyhatalom vagyunk, de a valóságban egyetlen ilyen alapon működő erőművünk van Turán, szigorú 2,7 MW végteljesítménnyel, szóval ez inkább tévhitnek mondható. Izlandon kicsit hitelesebb egy ilyen mondás, ott a geológiai adottságaik miatt képesek nagyteljesítményű erőműveket építeni a vékony kéreg alatti 200 fok feletti forró vízre. Nálunk jellemzően 50-70 fokos vízhez lehet hozzáférni, ami épületfűtésre még elég, de áramot termelni csak nagyon rossz hatásfokkal lehetne belőle.

[istvan01]

Azt kell csinálni, amit az EU akar, Ha ők szélerőművet akarnak, akkor nem kell a geotermikus előnyünkkel foglalkozni. Legyen tánc, akarom mondani legyen szél!

Egyik jobaratomon keresztul volt szerencsem megnezni es betekinteni a Del-Alfold teruleten folyo geotermikus eromuvi es egyeb termalvizhasznositassal kapcsolatos kiserletekbe. Ipari meretekrol beszelunk, visszasajtolasos eljarasokkal…
Csak roviden annyit tudok irni: nem konnyu kenyerkereset, egyaltalan nem lehet kijelenteni h. egy szuper, hatarok nelkuli megoldas. Persze a vilagon vannak futo sikeres projektek (Izland, Chile stb.) es lehet meg tanulni. De borzaszto draga, nagyon kint van az orszag sarkaban es onnan kellene betolni az aramot a rendszerbe.
Az allandosaga pozitiv, de hatranyai ennek is vannak.

Én abban vagyok kétséges, lehet-e egyáltalán termálvíz, nyomott, szivattyúzott forrásból villamos áramot termelni? Gőzturbinát melegvízből nem lehet forgatni. Nagynyomású gőzt talajból Magyarországon kinyerni szerintem nem lehet. Más módszer?
A geotermikus melegvíz távfűtésre alkalmas, de ott is hőcserélőn kell átmennie a víz ásványi sótartalma miatt.

[Luxor Audio]

Kérdés, Magyarország vagy Ausztria látja el biztonságosabban az országot villamos energiával? Az alkérdést fel lehet tenni, melyik országnak nagyobb a környezet terhelési lábnyoma villamos energia felhasználásával, termelésével?

Teljesen más a két ország villamosenergia rendszere. Ausztria saját termelésének 80 %-a megújuló forrásból, többnyire vízenergiából származik, ezért száraz időszakokban importra szorulnak, ami éves szinten 8-10 %. Magyarország minden évszakban behozatalra szorul, éves viszonylatban a fogyasztás negyedét szolgálják ki külföldi árammal.

Nem az egyszerü embernek kéne ezt eldönteni, hanem az energetikai szakembereknek. Most, hogy ennyire beköszönőben van az elektromos autós korszak - nem tudjuk atom nélkül kiszolgálni az igényeket.

Rengetegszer kiszámolták, levezették már, hogy az elektromos autózás nem terheli komolyabb mértékben a villamos rendszert, amennyiben a felhasználás logikus ütemezés szerint zajlik, pl a töltőállomások nem közvetlenül a hálózatból, hanem saját tárolóikból nyerik az áramot, amit akkor töltenek vissza, mikor kevésbé fáj a rendszernek. A jelenlegi helyzet is megmutatja, hogy a túltolt napelem telepítések miatt a nappali órákban bőven van olcsó villamos energia, amit lehetne töltésre használni, aztán az elektromos autók nagyméretű akkumulátoraival a leginkább problémás esti órákban támogatni az otthoni fogyasztást. Egyre több országban építenek már ilyen rendszert, idővel talán nálunk is elindul.

Stratégiai döntéseket a politikának kell meghoznia szakmai adatok és érvek mentén. Egy ország energiaellátását rengeteg módon meg lehet oldani, ezek közül a politikának kell választania, aztán a szakmára bízni a megvalósítást. Az "egyszerű emberek" szépen megmutatják ezekben a napokban, mennyire tájékozatlanok és emiatt befolyásolhatók. Eszeveszett konteók terjednek a Duna vízhozamáról, az atomerőmű hűtéséről, meg kb mindenről, amin lehet csámcsogni.

Jelen helyzet jó alkalom és indok lehetne a politikai "rezsicsökkentés" eltörlésére és átállni a valós fogyasztásra alapuló díjazásra. Akkor bizonyára sokan kezdenének spórolni, amire jelenleg nem kényszerülnek, kétpofára fogyasztják az olcsó, államilag támogatott árú áramot.

Azt kell csinálni, amit az EU akar...

Ki az az EU?

[wittao]

Azt kell csinálni, amit az EU akar, Ha ők szélerőművet akarnak, akkor nem kell a geotermikus előnyünkkel foglalkozni. Legyen tánc, akarom mondani legyen szél!

Egyik jobaratomon keresztul volt szerencsem megnezni es betekinteni a Del-Alfold teruleten folyo geotermikus eromuvi es egyeb termalvizhasznositassal kapcsolatos kiserletekbe. Ipari meretekrol beszelunk, visszasajtolasos eljarasokkal…
Csak roviden annyit tudok irni: nem konnyu kenyerkereset, egyaltalan nem lehet kijelenteni h. egy szuper, hatarok nelkuli megoldas. Persze a vilagon vannak futo sikeres projektek (Izland, Chile stb.) es lehet meg tanulni. De borzaszto draga, nagyon kint van az orszag sarkaban es onnan kellene betolni az aramot a rendszerbe.
Az allandosaga pozitiv, de hatranyai ennek is vannak.

[tamagaba]

Nem az egyszerü embernek kéne ezt eldönteni, hanem az energetikai szakembereknek.
Most, hogy ennyire beköszönőben van az elektromos autós korszak - nem tudjuk atom nélkül kiszolgálni az igényeket.
Már késésben vagyunk, még 2 kisebb erőmű kéne a tiszára. Persze nincs egy kanyi vasunk sem.
Olyan könnyen kapcsolunk be mindent itthon, legyen fény az utcán, legyen sok nagy teljesítményű töltő.
Persze ne nálunk legyen a csunya erőmű, majd azt termelje más, mi meg megvesszük. Ja így könnyü tisztának maradni (lásd India hajóbontás)

[istvan01]

Én felteszek egy teoretikus kérdést. Ausztriában 39 éve népszavazás döntött arról, hogy megindulhat-e a teljesen elkészült zwentendorfi atomerőmű. Ami után épült volna további kettő atomerőmű is. Tudjuk, Ausztriában nincs működő atomerőmű. Megoldják atom nélkül és persze importból is az európai közösített villamos hálózaton keresztül.
Magyarországon nem népszavazás, hanem politikai szakmai(?) döntés született arról, nem épülnek újabb folyami duzzasztó-erőművek.
Kérdés, Magyarország vagy Ausztria látja el biztonságosabban az országot villamos energiával? Az alkérdést fel lehet tenni, melyik országnak nagyobb a környezet terhelési lábnyoma villamos energia felhasználásával, termelésével?

[istvan01]

Azt kell csinálni, amit az EU akar, Ha ők szélerőművet akarnak, akkor nem kell a geotermikus előnyünkkel foglalkozni. Legyen tánc, akarom mondani legyen szél!

Nekem úgy tűnik, teljesen félreérted az EU rendszerét. De ha az utóbbi 10-20év magyarkodó, mi tudjuk mit kell, adják a pénzt, majd magunk megoldjuk, ne szóljanak bele .... tömegekbe ivódott szemléletet próbálod ide behinteni, hátha rákap a népség itt is?

[Hovarju#7]

Azt kell csinálni, amit az EU akar, Ha ők szélerőművet akarnak, akkor nem kell a geotermikus előnyünkkel foglalkozni. Legyen tánc, akarom mondani legyen szél!

[istvan01]

Magyarorszag azert most eleg nagy dontes elott all. Vagy szeleromuvek vagy napelem parkok vagy duzzasztogatak. Nekunk szlovakiaban csak egy van de azert eleg sok hegy vagy jo nagy dombok vannak nalunk ahonnet eleg sok csapadek lefolyik. Es barmi mellett dontenek az sok ev lesz mire kesz lesz. Szemlatomast pusztul el europa.

A vízerőművekről (is) itt van egy írás a FB-ról. Idemásolom, biztosan nem mindenki tudja elérni. A lényeg, hogy nem olyan egyszerű ez, ahogyan az egyszeri állampolgár elképzeli. Talán mégsem volt mindenki egészen hülye, aki annak idején a nagymarosi duzzasztó ellen küzdött. Sikerült persze abból is a lehető legrosszabb módon kijönni. Egyébként az olvastam, hogy a bősi erőműben a 8-ból egyetlen turbina működik éppen a kevés víz miatt. Az biztos, hogy nagyon messze van a megoldás, nem fog gyorsan menni, és biztosan drága lesz. Annál drágább csak az, ha semmit nem teszünk.

Akkor érdemes a Dunát hasonlítani a Dnyeper fő jellemzőivel. A Duna nagyobb vízgyűjtő területű, névlegesen nagyobb vízhozamú, átlagos lejtése talán még nagyobb is. Dnyeperen annak idején még szovjet időben tervezték a duzzasztók és erőművek sorát, aminek hatására a torkolattól számítva 800km-en egy nagy tó rendszert alkot. Az öntözhetőséget, talajvizet jó egyenletes szinten tartja, hajózható is perszer zsilipekkel. A háború előttig Európa legnagyobb kapacitású Zaporizzsjai erőmű víz és hűtését kiválóan ellátta pont egy nagy duzzasztó előtti szakasznál. /Most vegyük ki a képletből, hogy a koncentrált nagy kapacitású erőművek támadhatósága mekkora veszély. Amivel szemben elosztott sok kis erőmű stabilabb rendszert alkothat/.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dnyeper
https://hu.wikipedia.org/wiki/Duna

Az is eldöntendő kérdés. Kell-e a szélsőséges alacsony kockázatú és évente(?) ritkábban előforduló nagyon alacsony és nagyon magas vízhozamra építkezni? Mert a duzzasztó-tárolók a magas vízhozamra is pozitív szabályozó eszközök. Pl ezért sem hallunk akkor készültség-pánikot a Duna árvíz készültsége kapcsán Bécsből, mint Budapesten, vagy tovább lejjebb is. A duzzasztók egyenletes vízhozamnál 24órában képesek zöldáramot is termelni, szemben a többi zöldáram napon belüli nagy kilengéseivel.

[pali923]

Magyarorszag azert most eleg nagy dontes elott all. Vagy szeleromuvek vagy napelem parkok vagy duzzasztogatak. Nekunk szlovakiaban csak egy van de azert eleg sok hegy vagy jo nagy dombok vannak nalunk ahonnet eleg sok csapadek lefolyik. Es barmi mellett dontenek az sok ev lesz mire kesz lesz. Szemlatomast pusztul el europa.

A vízerőművekről (is) itt van egy írás a FB-ról. Idemásolom, biztosan nem mindenki tudja elérni. A lényeg, hogy nem olyan egyszerű ez, ahogyan az egyszeri állampolgár elképzeli. Talán mégsem volt mindenki egészen hülye, aki annak idején a nagymarosi duzzasztó ellen küzdött. Sikerült persze abból is a lehető legrosszabb módon kijönni. Egyébként az olvastam, hogy a bősi erőműben a 8-ból egyetlen turbina működik éppen a kevés víz miatt. Az biztos, hogy nagyon messze van a megoldás, nem fog gyorsan menni, és biztosan drága lesz. Annál drágább csak az, ha semmit nem teszünk.

NE ESZKÖZT KERESSÜNK, HANEM MEGOLDÁST (a sok "vízlépcsőt mindenhová, de most rögtön" bejegyzés kapcsán… ;tldr)
(fárasztó ám naponta sok helyre beírni, hogy a vízlépcső-építés nem okvetlen megoldás se a vízhiányra, se Paksra, se a folyók bevágódására úgy általában. Inkább leírom itt egyben, aztán maximum osztom)
Kevés a víz a Dunában? Hát miazhogy nagyonis. Amióta mérjük, soha nem volt ilyen kevés. Mérni persze a vízállást lehet, hogy a valamikor valaki által odatett nullához képest hol áll a vízszint. Ez a Duna középső szakaszán egy valami 1830-as évekbeli kisvíz szintjéhez volt belőve, plusz Pestnél még ezt lejjebb vitték egy méterrel 1943-ban. Ennek ahhoz persze nincs köze, hogy milyen mély a víz. "30 centi" mondja a pesti vízmérce, de azért nem bokáig ér. Ami sokat mondó lenne, az a vízhozam: hány köbméter másodpercenként. Apró probléma, hogy ez nem mérhető ilyen egyszerűen (bonyolultan se mindig), és persze köze van a leolvasott vízálláshoz, de finoman szólva sem lineáris a kapcsolat. Ha valakit nagyon érdekel, keressen rá a "Q-h görbe" kifejezésre, ha meg csak a szám érdekli, a vízügy honlapján levő térképen (kommentbe teszem) az egeret mozgatva látni lehet. Nem minden vízmércén: mondom, ez csak becsülhető és nem becsülik mindig.
A Dunán a VÍZHOZAM sokévi átlaga 1800 m3/sec. Mármint ennyi VOLT, szerintem ha erre az évre nézzük, jó ha 1200 kijön. Csökken, erősen csökken. NEMCSAK NÁLUNK KEVESEBB AZ ESŐ, de Bajorországban, Ausztriában, Morvaországban is. Schade.
De nem azért, mert a sógorok telerakták a Dunát duzzasztókkal, meg ott van Bős is. A duzzasztók nem gyártanak több vizet, hanem pár órányi (!) vizet ott tartanak, és aztán elengednek ugyanannyit, mint ha ott se lennének. Miért csinálják? Alapvetően azért, mert ezzel energiát lehet termelni. És miért nem csináljuk mi is? Hát azért, mert sógoréknál a Duna kilométerenként fél-egy métert esik, tehát kilométerenként van benne jópár megawatt. Még Bősnél is 25 centi az esés kilométerenként. Aztán a Duna eléri a medence alját és Bős alatt (az erőmű helyszínválasztása nem véletlen) már csak 5-7 centi a kilométerenkénti esés. 1 megawatt kilométerenként, legalábbis ennyi volt, amíg 1800 m3 jött másodpercenként. Pillanatnyilag ennek a bő harmada. Kevesebb esőből kisebb folyó lesz.
A duzzasztóknak van egy kellemetlen tulajdonságuk: a vizet továbbengedik, de a hordalékot nem (a "kivett megawattokat" nagyrészt ettől vesszük el). Emiatt 2-3 évtized alatt hajlamos a duzzasztó feletti mederrész telemenni kaviccsal, homokkal meg amit még hoz a folyó. Ha kiszedem, jó építőanyag, de ha nem szedem ki mind, akkor idővel fogy a tárolókapacitás. ÉS HÁT EZ A CUCC HIÁNYZIK A DUZZASZTÓ ALATT. Mit csinál a folyó OTT? Úgy helyzet, új viszonyok, alkalmazkodás, fizika: BEVÁGÓDIK. Nem a végtelenségig persze: térben és időben a duzzasztástól távolodva a hatás lecseng (vájtfülűeknek: exponenciális lecsengés). De azért ha most hirtelen megépítenénk a nagymarosi duzzasztót (Isten őrizz!), akkor Pestnél szinte azonnal lenne egy 1-1,5 méter bevágódás. Az Ínség-szikla többet lenne kint, mint víz alatt, és lehetne valami új forrás után nézni a pesti csapok vize számára, mert a csápos kutakat végig a Pest feletti dunai partokon elfelejthetnénk. És persze lehetne több ilyet is, olvasom naaaagyon hozzáértő kommentekben, hogy autofire-rel kéne építeni, Adonynál, meg Fajsznál, meg akkor már Mohácsnál is.
Darabonként 2,5-3 milliárd euróért a hülyének is megéri, nem?
Nem.
A kérdés ugyanis nem az, hogy „de jó lett volna, ha megépítettük volna, miért ne építsük meg most”, hanem az hogy „mi a cél, amit el akarunk érni”, és nézzük meg, azt hogy a legcélszerűbb.
Ami kapcsán előjön a vízlépcsőtdeazonnal, az négy típusú kommentben jön elő:
1. Tartsuk vissza a vizet
2. Legyen Paksnak hűtése
3. Emeljük a vízszintet, hogy „megtámassza” a talajvizet, és
4. Öntözzünk.
Mielőtt ezekbe belemennénk, tisztázzunk valamit. A hazai vízkészletek (Duna és hazai mellékfolyói plusz Dráva) kb. 75%-a a Homokhátságon, a Gödöllői-dombságon és a Cserháton végigfutó Duna-Tisza vízválasztó nyugati oldalán, tehát a dunai vízrendszerben van. A többi egynegyed jut a Tiszára és mellékfolyóira. Ugyanakkor többletvízigény nagyobb része a Tisza vízrendszerében és a kapcsolódó tájakon jelenik meg. Emiatt majd más válaszok is lesznek a fenti négy pontra „nyugaton” és „keleten”.
1. Tartsuk vissza a vizet: IGEN IGEN IGEN, helyes, ezt kell csinálni. SOKAT. A legjobb lenne csak a Tiszán és térségében évi egy Balatonnyit, de erre egyelőre nincs kapacitásunk, szóval elsőre megelégednék a harmadával is. Na, ekkora tározót a folyó mentén nincs hol csinálni. A Tisza-tó is alig több a Balaton (térfogatának) 15%-ánál, persze ennek egy része már foglalt a hordalék által (ugye, emlékeztek, mi történik a hordalékkal a duzzasztók felett, márpedig Kisköre is egy duzzasztó). Hol tartsuk vissza: ahol tudjuk és ahonnan csak akkor párolog, amikor az a leghasznosabb (legjobb esetben a növényeken keresztül): A TALAJBA. Az elmúlt 10-20 évben másfél-két méterrel (a Homokhátságon ez inkább 8-10 m) lejjebb szállt talajvíz üres helyére. Ha ehhez, hogy a talajhoz hatékonyan odavigyük a vizet (nem most: télen, amikor valamivel azért több szokott lenni), duzzasztómű kell: hajrá. Egyébként vannak: Tiszalök, Kisköre, plusz a Körösökön. A Dunán: minek? (Talán némi érdeklődésre az az adat is számot tarthat, hogy a Tisza most nagyságrendileg másodpercenként 60 köbméteréből a Tisza-tavon másodpercenként kb. 10 köbméter párolog. Ismétlem: másodpercenként. FYI: ez Debrecen vízigényének kb. a tízszerese.
2. Paks hűtése, na ez az állatorvosi ló. Paks hűtését az 1970-es években átfolyó vizes hűtésre tervezték, úgy is épült meg. Ki gondolt volna az akkori éghajlati körülmények közt 800 m3/sec dunai vízhozamra? És sok vizet kér ám, teljes terhelésnél 105 köbméter másodpercenként. A Vízügy holnapja ebben a pillanatban 767 köbmétert mond másodpercenként a Dunára Paksnál, szóval a teljes Duna 13%-át át kéne hajtani az erőművön, hogy a hőterhelést stabilan tartsa és aztán mintegy 10 fokkal melegebben visszaérkezzen a folyóba. Mondtam már, hogy Paks felett most 27 fokosnak mondja a vízügyi honlap a Dunát? Ha beleférne, akkor az a száz köbméter 37 fokosan jönne vissza. Ez önmagában is baj lenne, de nagyobb baj, hogy a jelenlegi szivattyúrendszer az ennyire leapadt Duna vízét nem tudja az erőműhöz emelni. Na, hát akkor duzzasszunk? – Ácsi. MI A MEGOLDANDÓ FELADAT? Paks hűtése. EZ A LEGJOBB MEGOLDÁS? Szerintem nem. A duzzasztó árának harmadából kijön egy hűtőtornyos megoldás (ez teljesen függetlenítené az erőmű hűtését a Dunától), és hát nem is feltétlenül kell teljesen ebbe az irányba elmenni, hiszen az év nagy részében egyelőre jó és gazdaságos az átfolyóvizes hűtés. A szivattyúrendszer alját kell „lejjebb vinni” (hátizé… ez nemcsak hosszabb csövet jelent, de gőznyomásokba és kavitációba most nem fogok belemenni… de nem kerül közel se annyiba, mint egy duzzasztó). És még valami. Állítsuk meg a Dunát egy duzzasztóval Fajsznál és csodálkozzunk, ha az így „hűtőtóvá állított” folyó túlmelegszik. Ja, inkább ne.
3. A talajvíz megtámasztása: ez tényleg komoly dolog, vízmegtartási szempontból különösen. Főleg a Tisza Kisköre alatti szakaszán okoz ez gondot. Itt azt mondanám (és a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék nemcsak mondja, de csinálja is, Baranya Sándor tanszékvezető irányításával), hogy nézzünk meg minden lehetséges folyószabályozási eszközt, különösen azokat, amelyek emelik a vízszintet, de azért a hordalékáramlást sem blokkolják, és válasszunk ezek közül. És ismétlem: itt, de szinte csak itt, a vízlépcsőt sem feltétlenül tartom ördögtől valónak, főleg, ha az a táji vízvisszatartást is segíti.
4. Öntözés: barátom, mit akarsz öntözni és mivel? Először is a Duna mentén tényleg mit, amit most nem lehet? A tiszai problémán meg se Nagymaros, de Fajsz nem fog segíteni, a tiszai vízrendszerben pedig kb. annyi víz sincs, most, amiből a jelenlegi öntöző kapacitást működtetni lehetne. Ha rajtam áll, biztos, hogy a vízkészletek hozzáférési prioritásaiban az ivóvíz mellett az ökológiai célú használat is meg fogja előzni az öntözést. És rugalmasságot kérek a gazdálkodóktól is: ha látszik (most már azért látszik), hogy ez a kukorica-koncepció az Alföldön nem jön be (amikor ötből négyszer nem aratsz, az „nem jön be”), akkor mást kéne csinálni. A fő bajom az vele, hogy ha öntözöd június-júliusban a kukoricát, hogy az augusztusi 40 fok hősége megölje, akkor az addig erre adott víz is visszamenőleg kuka. Kár érte. Mondanám, hogy terménypaletta-váltás és talajmegújító/regeneratív mezőgazdaság, de az majd egy másik poszt lesz.
Néhány dologra nem is akarok túl sok szót vesztegetni. Se a „hajózás” nevű fétisre (hát ha nincs víz, akkor nincs víz… és a szokásos dumám, hogy nem a folyót kéne a hajóhoz méretezni, hanem fordítva). A másik ilyen toposz a „Duna-Tisza csatorna”, amely „biztos milyen jó megoldja a fent említett 75-25-os problémát, Duna-vizet folyatva a Tisza felé, „mint a szerbeknél”. Nézz a térképre, és vedd észre: Magyarországon a legalacsonyabb „hágó” is 15 méter a Duna szintje felett a Homokhátságon, ami azért bosszantóan sok (erről ugye most Pakson tudnának mesélni). A Duna-Tisza csatorna mindig is hajózási műtárgyként jelent meg bármilyen műszaki koncepcióban: öntözésre, vízpótlásra nem jó. A szerbeknél meg a Ferenc-csatorna pont ott van, ahol vége a hátságnak és onnan délre simán "átcsorgatható" a Duna vize a Tiszáig.
Igen, tudom: idegesítő, hogy nincs elég víz, idegesítő, ha emiatt le kell állítani egy atomerőművet, de kérem, higgyük el: nincs azonnal is mindenre jó csodaszer, a vízlépcsőzés sem az. Megvan a maga helye és szerepe, ha kell, elővesszük – de ne azért tegyük, mert „már majdnem megcsináltuk 90-ben, de jó lett volna”. Szerintem pl. nem lett volna jó.

(https://www.facebook.com/timarg/posts/p ... %2CO%2CP-R)

[tottyi]

Magyarorszag azert most eleg nagy dontes elott all. Vagy szeleromuvek vagy napelem parkok vagy duzzasztogatak. Nekunk szlovakiaban csak egy van de azert eleg sok hegy vagy jo nagy dombok vannak nalunk ahonnet eleg sok csapadek lefolyik. Es barmi mellett dontenek az sok ev lesz mire kesz lesz. Szemlatomast pusztul el europa.
Ti hogy latjatok?

Ez miért lenne vagy? És a megoldás. Ha csak zöld forrásról beszélünk, van napelem (most még sok is), van szélturbina, (most még kevés) és nagyon kellene duzzasztó Dunán (most nincs) és persze Tiszán is még egy. Hasonlításképpen Ausztriában a Dunai szakaszon 9db duzzasztó/zsilip/néhányon erőmű is. Ok, ott a Duna kevéssel nagyobb esésű mint Magyarországon. A rendszerváltozás egyik tömegmozgalma, Dunagate tüntetés sorozat duplán visszanyalt. Hatalmas kártérítést/jóváírást ítélet meg nekünk az európai bíróság. Most meg baromira hiányzik legalább kettő duzzasztómű a Dunán.
https://www.danubeportal.com/hu/locks/filterLock

Azert irtam, hogy "vagy" mert gondolom nincs penz mindenre es meg a korhazakrol nem is beszeltunk de az nem ide tartozik. En is olvastam, hogy Ausztriaban 10db van de pl Nemetorszagban sokkal tobb.
A vicc meg az, hogy en mikor gyerek voltam szinten reszt vettem azon a tuntetesen mint elo lanc, benne alltunk a duzzasztoban amikor meg nem volt benne viz. Szerencsere a komunizmus akkor nem vette figyelembe az ilyen tunteteseket. :) Amikor festonek tanultam akkor Bos-nel a vizieromuben festettunk, barhova akkor be lehetett menni, hatalmas meretek vannak ott es felelmetes mennyi emelet megy le a melybe es mekkorak azok a turbinak. De azt is vissza kellett vasarolnunk az olaszoktol. Ezt meg Fico intezte. De az teny, hogy hatalmas erdo teruletet ez vegett ki kellett vagni.

[istvan01]

Magyarorszag azert most eleg nagy dontes elott all. Vagy szeleromuvek vagy napelem parkok vagy duzzasztogatak. Nekunk szlovakiaban csak egy van de azert eleg sok hegy vagy jo nagy dombok vannak nalunk ahonnet eleg sok csapadek lefolyik. Es barmi mellett dontenek az sok ev lesz mire kesz lesz. Szemlatomast pusztul el europa.
Ti hogy latjatok?

Ez miért lenne vagy? És a megoldás. Ha csak zöld forrásról beszélünk, van napelem (most még sok is), van szélturbina, (most még kevés) és nagyon kellene duzzasztó Dunán (most nincs) és persze Tiszán is még egy. Hasonlításképpen Ausztriában a Dunai szakaszon 9db duzzasztó/zsilip/néhányon erőmű is. Ok, ott a Duna kevéssel nagyobb esésű mint Magyarországon. A rendszerváltozás egyik tömegmozgalma, Dunagate tüntetés sorozat duplán visszanyalt. Hatalmas kártérítést/jóváírást ítélet meg nekünk az európai bíróság. Most meg baromira hiányzik legalább kettő duzzasztómű a Dunán.
https://www.danubeportal.com/hu/locks/filterLock

[tottyi]

Magyarorszag azert most eleg nagy dontes elott all. Vagy szeleromuvek vagy napelem parkok vagy duzzasztogatak. Nekunk szlovakiaban csak egy van de azert eleg sok hegy vagy jo nagy dombok vannak nalunk ahonnet eleg sok csapadek lefolyik. Es barmi mellett dontenek az sok ev lesz mire kesz lesz. Szemlatomast pusztul el europa.
Ti hogy latjatok?

[Luxor Audio]

Mondják sokszor, hogy a turizmus az egyik legnagyobb környezetszennyező, de talán ez is alá tudja ezt részben támasztani.

Biztos, hogy szükséges ilyen messzire, vagy hasonló távolságra utazni? Nincs a környéken elég látnivaló?

Csak a saját példáákat hozva, ha a Horvát tengerpart helyett megelégedne az emberek fele pl. azzal a nyamvadt Balatonnál, vagy Tisza tóval is, mennyí üzemanyag lenne megspórolva?

Attól tartok, ilyen módszerrel, érveléssel, a magad - mindenki máséhoz hasonlóan elfogult - elveinek és preferenciáinak hangsúlyozásával nem fogsz meggyőzni tömegeket. Amire lehetőségük és pénzük van, azt az emberek meg is teszik. De a hosszú távú, interkontinentális járatokon nem csak bámészkodó turisták utaznak, ők az utasforgalom felét teszik ki. Sokan utaznak rokonokhoz és létezik még az üzleti utazás is, nem lehet mindent videó konferenciákon elintézni.

A turizmus valóban kegyetlen környezeti terhelést produkál, de nem feltétlenül az üzemanyagok fogyasztásával végzi a legdurvább pusztítást. A horvát tengerparton nyaraló kb 12 millió (ebből 750e magyar) és a Balaton 3 millió látogatójának környezeti hatását bizonyára több eljárással is össze lehetne vetni. Pl. olyan módon, hogy a Balaton vízpartja kb 235 km hosszú, a horvát partszakaszon 6.300 km-en oszlik el a nép. És ez bizony nyomos érv úti cél választásnál is, nálam is.

Az Adriára 18 éves korom óta járok nyaralni, azóta talán 3 évben nem voltam, tehát viszonylag jól ismerem. Ilyen időtávon (pontosan 40 év) szemlélve bizony érezhető a környezet pusztulása a szárazföldön és a vízben is, de utóbbit elsősorban az észak-olasz ipar okozza, nem csak a turizmus. Míg a tenger jóval védettebb és kitartóbb, a sérülékenyebb, sekély belvízi tavat, a Balatont gyakorlatilag már kivégeztük. Ha igazán karakánok akarunk lenni, fél évszázadon át nem kellene embert engedni a közelébe, úgy talán helyre jönne a tó és környezete. Szóval nem értek veled egyet abban, hogy még azt a 750 ezer embert is irányítsuk oda.

[istvan01]

Olvasom ezt a cikket, és a végén lévő számok megütöttek.

https://24.hu/kulfold/2026/07/23/vilag- ... -1000-ulr/

188.000.- liter üzemanyag egy ilyen 17e km-es útra....

Ehhez képest Starship kísérleti próbák elképesztő mennyiségű üzemanyagot égetnek el. A cikk 2023-ból talán hiteles adat, kb 4900tonna. Igaz, ezt évente csak néhányszor égeti a semmibe, mert még mindig tesztek folynak.
A többi SpaceX, és a többi szatellit kibocsátó országok összesen hatalmas mennyiségű üzemanyaggal szennyezik a levegőt. Kína ebben is felzárkózott az űrnagyhatalmak közé. Az összes űr eszköz, kevés kivétellel a Földre vissza téréskor elég, az is szennyező.
Ezt már csak kis mértékben(?) növeli a jelenleg folyó két nagy háború levegő és persze talaj-víz szennyezés.
https://www.urvilag.hu/spacex/20230420_ ... barepulese

[Snipi]

Olvasom ezt a cikket, és a végén lévő számok megütöttek.

https://24.hu/kulfold/2026/07/23/vilag- ... -1000-ulr/

188.000.- liter üzemanyag egy ilyen 17e km-es útra....
Ennyiből 221 db 5 literes fogyasztású átlag autó tesz meg ennyi km-t.
Vagy 10db átlag autó összesen fogyaszt ennyi üzemanyagot, mielőtt roncstelepre kerül.

Mondják sokszor, hogy a turizmus az egyik legnagyobb környezetszennyező, de talán ez is alá tudja ezt részben támasztani.

Biztos, hogy szükséges ilyen messzire, vagy hasonló távolságra utazni? Nincs a környéken elég látnivaló?

Csak a saját példáákat hozva, ha a Horvát tengerpart helyett megelégedne az emberek fele pl. azzal a nyamvadt Balatonnál, vagy Tisza tóval is, mennyí üzemanyag lenne megspórolva? Ugy tudom, évente 750e körüli magyar megy oda. Az kb. 5.000.000.- liter évente, ha autónként 3 föt számolunk, atlag 5 literes fogyasztással.

Na mindegy, csak hangosan gondolkodtam...

Már bocs, de milyen Balatonra gondolsz? Arra a bokáig érő pocsolyára? Mert oda menjen aki ...
A Tisza-tavat nem tudom, ott csak egyszer voltam. (Vagyis kétszer : először és utoljára ... sz&r volt.)

[Alex_Aston]

Olvasom ezt a cikket, és a végén lévő számok megütöttek.

https://24.hu/kulfold/2026/07/23/vilag- ... -1000-ulr/

188.000.- liter üzemanyag egy ilyen 17e km-es útra....
Ennyiből 221 db 5 literes fogyasztású átlag autó tesz meg ennyi km-t.
Vagy 10db átlag autó összesen fogyaszt ennyi üzemanyagot, mielőtt roncstelepre kerül.

Mondják sokszor, hogy a turizmus az egyik legnagyobb környezetszennyező, de talán ez is alá tudja ezt részben támasztani.

Biztos, hogy szükséges ilyen messzire, vagy hasonló távolságra utazni? Nincs a környéken elég látnivaló?

Csak a saját példáákat hozva, ha a Horvát tengerpart helyett megelégedne az emberek fele pl. azzal a nyamvadt Balatonnál, vagy Tisza tóval is, mennyí üzemanyag lenne megspórolva? Ugy tudom, évente 750e körüli magyar megy oda. Az kb. 5.000.000.- liter évente, ha autónként 3 föt számolunk, atlag 5 literes fogyasztással.

Na mindegy, csak hangosan gondolkodtam...

[Luxor Audio]

Éjszakai áramról engedhetnék tölteni az autókat, az alap kw árat meg megemelné, így megérné éjszaka tölteni. Egy fazisról egész ejszaka tolheti, gondolom a lassu toltes 3kw/ora korul megy..

Inkább napközben lenne logikus tölteni, mikor sokat termelnek, így olcsó (lesz) az áram. Szerintem nagyon közel vagyunk a dinamikus árszabás bevezetéséhez és kíváncsi vagyok, a lakosság mit kezd majd vele.

u.i.: 3 kW-os töltési teljesítménnyel egy nem túl pici autót feltölteni kb egy nap lenne.