Zöld topik

[istvan01]

Azt kell csinálni, amit az EU akar, Ha ők szélerőművet akarnak, akkor nem kell a geotermikus előnyünkkel foglalkozni. Legyen tánc, akarom mondani legyen szél!

Nekem úgy tűnik, teljesen félreérted az EU rendszerét. De ha az utóbbi 10-20év magyarkodó, mi tudjuk mit kell, adják a pénzt, majd magunk megoldjuk, ne szóljanak bele .... tömegekbe ivódott szemléletet próbálod ide behinteni, hátha rákap a népség itt is?

[Hovarju#7]

Azt kell csinálni, amit az EU akar, Ha ők szélerőművet akarnak, akkor nem kell a geotermikus előnyünkkel foglalkozni. Legyen tánc, akarom mondani legyen szél!

[istvan01]

Magyarorszag azert most eleg nagy dontes elott all. Vagy szeleromuvek vagy napelem parkok vagy duzzasztogatak. Nekunk szlovakiaban csak egy van de azert eleg sok hegy vagy jo nagy dombok vannak nalunk ahonnet eleg sok csapadek lefolyik. Es barmi mellett dontenek az sok ev lesz mire kesz lesz. Szemlatomast pusztul el europa.

A vízerőművekről (is) itt van egy írás a FB-ról. Idemásolom, biztosan nem mindenki tudja elérni. A lényeg, hogy nem olyan egyszerű ez, ahogyan az egyszeri állampolgár elképzeli. Talán mégsem volt mindenki egészen hülye, aki annak idején a nagymarosi duzzasztó ellen küzdött. Sikerült persze abból is a lehető legrosszabb módon kijönni. Egyébként az olvastam, hogy a bősi erőműben a 8-ból egyetlen turbina működik éppen a kevés víz miatt. Az biztos, hogy nagyon messze van a megoldás, nem fog gyorsan menni, és biztosan drága lesz. Annál drágább csak az, ha semmit nem teszünk.

Akkor érdemes a Dunát hasonlítani a Dnyeper fő jellemzőivel. A Duna nagyobb vízgyűjtő területű, névlegesen nagyobb vízhozamú, átlagos lejtése talán még nagyobb is. Dnyeperen annak idején még szovjet időben tervezték a duzzasztók és erőművek sorát, aminek hatására a torkolattól számítva 800km-en egy nagy tó rendszert alkot. Az öntözhetőséget, talajvizet jó egyenletes szinten tartja, hajózható is perszer zsilipekkel. A háború előttig Európa legnagyobb kapacitású Zaporizzsjai erőmű víz és hűtését kiválóan ellátta pont egy nagy duzzasztó előtti szakasznál. /Most vegyük ki a képletből, hogy a koncentrált nagy kapacitású erőművek támadhatósága mekkora veszély. Amivel szemben elosztott sok kis erőmű stabilabb rendszert alkothat/.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dnyeper
https://hu.wikipedia.org/wiki/Duna

Az is eldöntendő kérdés. Kell-e a szélsőséges alacsony kockázatú és évente(?) ritkábban előforduló nagyon alacsony és nagyon magas vízhozamra építkezni? Mert a duzzasztó-tárolók a magas vízhozamra is pozitív szabályozó eszközök. Pl ezért sem hallunk akkor készültség-pánikot a Duna árvíz készültsége kapcsán Bécsből, mint Budapesten, vagy tovább lejjebb is. A duzzasztók egyenletes vízhozamnál 24órában képesek zöldáramot is termelni, szemben a többi zöldáram napon belüli nagy kilengéseivel.

[pali923]

Magyarorszag azert most eleg nagy dontes elott all. Vagy szeleromuvek vagy napelem parkok vagy duzzasztogatak. Nekunk szlovakiaban csak egy van de azert eleg sok hegy vagy jo nagy dombok vannak nalunk ahonnet eleg sok csapadek lefolyik. Es barmi mellett dontenek az sok ev lesz mire kesz lesz. Szemlatomast pusztul el europa.

A vízerőművekről (is) itt van egy írás a FB-ról. Idemásolom, biztosan nem mindenki tudja elérni. A lényeg, hogy nem olyan egyszerű ez, ahogyan az egyszeri állampolgár elképzeli. Talán mégsem volt mindenki egészen hülye, aki annak idején a nagymarosi duzzasztó ellen küzdött. Sikerült persze abból is a lehető legrosszabb módon kijönni. Egyébként az olvastam, hogy a bősi erőműben a 8-ból egyetlen turbina működik éppen a kevés víz miatt. Az biztos, hogy nagyon messze van a megoldás, nem fog gyorsan menni, és biztosan drága lesz. Annál drágább csak az, ha semmit nem teszünk.

NE ESZKÖZT KERESSÜNK, HANEM MEGOLDÁST (a sok "vízlépcsőt mindenhová, de most rögtön" bejegyzés kapcsán… ;tldr)
(fárasztó ám naponta sok helyre beírni, hogy a vízlépcső-építés nem okvetlen megoldás se a vízhiányra, se Paksra, se a folyók bevágódására úgy általában. Inkább leírom itt egyben, aztán maximum osztom)
Kevés a víz a Dunában? Hát miazhogy nagyonis. Amióta mérjük, soha nem volt ilyen kevés. Mérni persze a vízállást lehet, hogy a valamikor valaki által odatett nullához képest hol áll a vízszint. Ez a Duna középső szakaszán egy valami 1830-as évekbeli kisvíz szintjéhez volt belőve, plusz Pestnél még ezt lejjebb vitték egy méterrel 1943-ban. Ennek ahhoz persze nincs köze, hogy milyen mély a víz. "30 centi" mondja a pesti vízmérce, de azért nem bokáig ér. Ami sokat mondó lenne, az a vízhozam: hány köbméter másodpercenként. Apró probléma, hogy ez nem mérhető ilyen egyszerűen (bonyolultan se mindig), és persze köze van a leolvasott vízálláshoz, de finoman szólva sem lineáris a kapcsolat. Ha valakit nagyon érdekel, keressen rá a "Q-h görbe" kifejezésre, ha meg csak a szám érdekli, a vízügy honlapján levő térképen (kommentbe teszem) az egeret mozgatva látni lehet. Nem minden vízmércén: mondom, ez csak becsülhető és nem becsülik mindig.
A Dunán a VÍZHOZAM sokévi átlaga 1800 m3/sec. Mármint ennyi VOLT, szerintem ha erre az évre nézzük, jó ha 1200 kijön. Csökken, erősen csökken. NEMCSAK NÁLUNK KEVESEBB AZ ESŐ, de Bajorországban, Ausztriában, Morvaországban is. Schade.
De nem azért, mert a sógorok telerakták a Dunát duzzasztókkal, meg ott van Bős is. A duzzasztók nem gyártanak több vizet, hanem pár órányi (!) vizet ott tartanak, és aztán elengednek ugyanannyit, mint ha ott se lennének. Miért csinálják? Alapvetően azért, mert ezzel energiát lehet termelni. És miért nem csináljuk mi is? Hát azért, mert sógoréknál a Duna kilométerenként fél-egy métert esik, tehát kilométerenként van benne jópár megawatt. Még Bősnél is 25 centi az esés kilométerenként. Aztán a Duna eléri a medence alját és Bős alatt (az erőmű helyszínválasztása nem véletlen) már csak 5-7 centi a kilométerenkénti esés. 1 megawatt kilométerenként, legalábbis ennyi volt, amíg 1800 m3 jött másodpercenként. Pillanatnyilag ennek a bő harmada. Kevesebb esőből kisebb folyó lesz.
A duzzasztóknak van egy kellemetlen tulajdonságuk: a vizet továbbengedik, de a hordalékot nem (a "kivett megawattokat" nagyrészt ettől vesszük el). Emiatt 2-3 évtized alatt hajlamos a duzzasztó feletti mederrész telemenni kaviccsal, homokkal meg amit még hoz a folyó. Ha kiszedem, jó építőanyag, de ha nem szedem ki mind, akkor idővel fogy a tárolókapacitás. ÉS HÁT EZ A CUCC HIÁNYZIK A DUZZASZTÓ ALATT. Mit csinál a folyó OTT? Úgy helyzet, új viszonyok, alkalmazkodás, fizika: BEVÁGÓDIK. Nem a végtelenségig persze: térben és időben a duzzasztástól távolodva a hatás lecseng (vájtfülűeknek: exponenciális lecsengés). De azért ha most hirtelen megépítenénk a nagymarosi duzzasztót (Isten őrizz!), akkor Pestnél szinte azonnal lenne egy 1-1,5 méter bevágódás. Az Ínség-szikla többet lenne kint, mint víz alatt, és lehetne valami új forrás után nézni a pesti csapok vize számára, mert a csápos kutakat végig a Pest feletti dunai partokon elfelejthetnénk. És persze lehetne több ilyet is, olvasom naaaagyon hozzáértő kommentekben, hogy autofire-rel kéne építeni, Adonynál, meg Fajsznál, meg akkor már Mohácsnál is.
Darabonként 2,5-3 milliárd euróért a hülyének is megéri, nem?
Nem.
A kérdés ugyanis nem az, hogy „de jó lett volna, ha megépítettük volna, miért ne építsük meg most”, hanem az hogy „mi a cél, amit el akarunk érni”, és nézzük meg, azt hogy a legcélszerűbb.
Ami kapcsán előjön a vízlépcsőtdeazonnal, az négy típusú kommentben jön elő:
1. Tartsuk vissza a vizet
2. Legyen Paksnak hűtése
3. Emeljük a vízszintet, hogy „megtámassza” a talajvizet, és
4. Öntözzünk.
Mielőtt ezekbe belemennénk, tisztázzunk valamit. A hazai vízkészletek (Duna és hazai mellékfolyói plusz Dráva) kb. 75%-a a Homokhátságon, a Gödöllői-dombságon és a Cserháton végigfutó Duna-Tisza vízválasztó nyugati oldalán, tehát a dunai vízrendszerben van. A többi egynegyed jut a Tiszára és mellékfolyóira. Ugyanakkor többletvízigény nagyobb része a Tisza vízrendszerében és a kapcsolódó tájakon jelenik meg. Emiatt majd más válaszok is lesznek a fenti négy pontra „nyugaton” és „keleten”.
1. Tartsuk vissza a vizet: IGEN IGEN IGEN, helyes, ezt kell csinálni. SOKAT. A legjobb lenne csak a Tiszán és térségében évi egy Balatonnyit, de erre egyelőre nincs kapacitásunk, szóval elsőre megelégednék a harmadával is. Na, ekkora tározót a folyó mentén nincs hol csinálni. A Tisza-tó is alig több a Balaton (térfogatának) 15%-ánál, persze ennek egy része már foglalt a hordalék által (ugye, emlékeztek, mi történik a hordalékkal a duzzasztók felett, márpedig Kisköre is egy duzzasztó). Hol tartsuk vissza: ahol tudjuk és ahonnan csak akkor párolog, amikor az a leghasznosabb (legjobb esetben a növényeken keresztül): A TALAJBA. Az elmúlt 10-20 évben másfél-két méterrel (a Homokhátságon ez inkább 8-10 m) lejjebb szállt talajvíz üres helyére. Ha ehhez, hogy a talajhoz hatékonyan odavigyük a vizet (nem most: télen, amikor valamivel azért több szokott lenni), duzzasztómű kell: hajrá. Egyébként vannak: Tiszalök, Kisköre, plusz a Körösökön. A Dunán: minek? (Talán némi érdeklődésre az az adat is számot tarthat, hogy a Tisza most nagyságrendileg másodpercenként 60 köbméteréből a Tisza-tavon másodpercenként kb. 10 köbméter párolog. Ismétlem: másodpercenként. FYI: ez Debrecen vízigényének kb. a tízszerese.
2. Paks hűtése, na ez az állatorvosi ló. Paks hűtését az 1970-es években átfolyó vizes hűtésre tervezték, úgy is épült meg. Ki gondolt volna az akkori éghajlati körülmények közt 800 m3/sec dunai vízhozamra? És sok vizet kér ám, teljes terhelésnél 105 köbméter másodpercenként. A Vízügy holnapja ebben a pillanatban 767 köbmétert mond másodpercenként a Dunára Paksnál, szóval a teljes Duna 13%-át át kéne hajtani az erőművön, hogy a hőterhelést stabilan tartsa és aztán mintegy 10 fokkal melegebben visszaérkezzen a folyóba. Mondtam már, hogy Paks felett most 27 fokosnak mondja a vízügyi honlap a Dunát? Ha beleférne, akkor az a száz köbméter 37 fokosan jönne vissza. Ez önmagában is baj lenne, de nagyobb baj, hogy a jelenlegi szivattyúrendszer az ennyire leapadt Duna vízét nem tudja az erőműhöz emelni. Na, hát akkor duzzasszunk? – Ácsi. MI A MEGOLDANDÓ FELADAT? Paks hűtése. EZ A LEGJOBB MEGOLDÁS? Szerintem nem. A duzzasztó árának harmadából kijön egy hűtőtornyos megoldás (ez teljesen függetlenítené az erőmű hűtését a Dunától), és hát nem is feltétlenül kell teljesen ebbe az irányba elmenni, hiszen az év nagy részében egyelőre jó és gazdaságos az átfolyóvizes hűtés. A szivattyúrendszer alját kell „lejjebb vinni” (hátizé… ez nemcsak hosszabb csövet jelent, de gőznyomásokba és kavitációba most nem fogok belemenni… de nem kerül közel se annyiba, mint egy duzzasztó). És még valami. Állítsuk meg a Dunát egy duzzasztóval Fajsznál és csodálkozzunk, ha az így „hűtőtóvá állított” folyó túlmelegszik. Ja, inkább ne.
3. A talajvíz megtámasztása: ez tényleg komoly dolog, vízmegtartási szempontból különösen. Főleg a Tisza Kisköre alatti szakaszán okoz ez gondot. Itt azt mondanám (és a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék nemcsak mondja, de csinálja is, Baranya Sándor tanszékvezető irányításával), hogy nézzünk meg minden lehetséges folyószabályozási eszközt, különösen azokat, amelyek emelik a vízszintet, de azért a hordalékáramlást sem blokkolják, és válasszunk ezek közül. És ismétlem: itt, de szinte csak itt, a vízlépcsőt sem feltétlenül tartom ördögtől valónak, főleg, ha az a táji vízvisszatartást is segíti.
4. Öntözés: barátom, mit akarsz öntözni és mivel? Először is a Duna mentén tényleg mit, amit most nem lehet? A tiszai problémán meg se Nagymaros, de Fajsz nem fog segíteni, a tiszai vízrendszerben pedig kb. annyi víz sincs, most, amiből a jelenlegi öntöző kapacitást működtetni lehetne. Ha rajtam áll, biztos, hogy a vízkészletek hozzáférési prioritásaiban az ivóvíz mellett az ökológiai célú használat is meg fogja előzni az öntözést. És rugalmasságot kérek a gazdálkodóktól is: ha látszik (most már azért látszik), hogy ez a kukorica-koncepció az Alföldön nem jön be (amikor ötből négyszer nem aratsz, az „nem jön be”), akkor mást kéne csinálni. A fő bajom az vele, hogy ha öntözöd június-júliusban a kukoricát, hogy az augusztusi 40 fok hősége megölje, akkor az addig erre adott víz is visszamenőleg kuka. Kár érte. Mondanám, hogy terménypaletta-váltás és talajmegújító/regeneratív mezőgazdaság, de az majd egy másik poszt lesz.
Néhány dologra nem is akarok túl sok szót vesztegetni. Se a „hajózás” nevű fétisre (hát ha nincs víz, akkor nincs víz… és a szokásos dumám, hogy nem a folyót kéne a hajóhoz méretezni, hanem fordítva). A másik ilyen toposz a „Duna-Tisza csatorna”, amely „biztos milyen jó megoldja a fent említett 75-25-os problémát, Duna-vizet folyatva a Tisza felé, „mint a szerbeknél”. Nézz a térképre, és vedd észre: Magyarországon a legalacsonyabb „hágó” is 15 méter a Duna szintje felett a Homokhátságon, ami azért bosszantóan sok (erről ugye most Pakson tudnának mesélni). A Duna-Tisza csatorna mindig is hajózási műtárgyként jelent meg bármilyen műszaki koncepcióban: öntözésre, vízpótlásra nem jó. A szerbeknél meg a Ferenc-csatorna pont ott van, ahol vége a hátságnak és onnan délre simán "átcsorgatható" a Duna vize a Tiszáig.
Igen, tudom: idegesítő, hogy nincs elég víz, idegesítő, ha emiatt le kell állítani egy atomerőművet, de kérem, higgyük el: nincs azonnal is mindenre jó csodaszer, a vízlépcsőzés sem az. Megvan a maga helye és szerepe, ha kell, elővesszük – de ne azért tegyük, mert „már majdnem megcsináltuk 90-ben, de jó lett volna”. Szerintem pl. nem lett volna jó.

(https://www.facebook.com/timarg/posts/p ... %2CO%2CP-R)

[tottyi]

Magyarorszag azert most eleg nagy dontes elott all. Vagy szeleromuvek vagy napelem parkok vagy duzzasztogatak. Nekunk szlovakiaban csak egy van de azert eleg sok hegy vagy jo nagy dombok vannak nalunk ahonnet eleg sok csapadek lefolyik. Es barmi mellett dontenek az sok ev lesz mire kesz lesz. Szemlatomast pusztul el europa.
Ti hogy latjatok?

Ez miért lenne vagy? És a megoldás. Ha csak zöld forrásról beszélünk, van napelem (most még sok is), van szélturbina, (most még kevés) és nagyon kellene duzzasztó Dunán (most nincs) és persze Tiszán is még egy. Hasonlításképpen Ausztriában a Dunai szakaszon 9db duzzasztó/zsilip/néhányon erőmű is. Ok, ott a Duna kevéssel nagyobb esésű mint Magyarországon. A rendszerváltozás egyik tömegmozgalma, Dunagate tüntetés sorozat duplán visszanyalt. Hatalmas kártérítést/jóváírást ítélet meg nekünk az európai bíróság. Most meg baromira hiányzik legalább kettő duzzasztómű a Dunán.
https://www.danubeportal.com/hu/locks/filterLock

Azert irtam, hogy "vagy" mert gondolom nincs penz mindenre es meg a korhazakrol nem is beszeltunk de az nem ide tartozik. En is olvastam, hogy Ausztriaban 10db van de pl Nemetorszagban sokkal tobb.
A vicc meg az, hogy en mikor gyerek voltam szinten reszt vettem azon a tuntetesen mint elo lanc, benne alltunk a duzzasztoban amikor meg nem volt benne viz. Szerencsere a komunizmus akkor nem vette figyelembe az ilyen tunteteseket. :) Amikor festonek tanultam akkor Bos-nel a vizieromuben festettunk, barhova akkor be lehetett menni, hatalmas meretek vannak ott es felelmetes mennyi emelet megy le a melybe es mekkorak azok a turbinak. De azt is vissza kellett vasarolnunk az olaszoktol. Ezt meg Fico intezte. De az teny, hogy hatalmas erdo teruletet ez vegett ki kellett vagni.

[istvan01]

Magyarorszag azert most eleg nagy dontes elott all. Vagy szeleromuvek vagy napelem parkok vagy duzzasztogatak. Nekunk szlovakiaban csak egy van de azert eleg sok hegy vagy jo nagy dombok vannak nalunk ahonnet eleg sok csapadek lefolyik. Es barmi mellett dontenek az sok ev lesz mire kesz lesz. Szemlatomast pusztul el europa.
Ti hogy latjatok?

Ez miért lenne vagy? És a megoldás. Ha csak zöld forrásról beszélünk, van napelem (most még sok is), van szélturbina, (most még kevés) és nagyon kellene duzzasztó Dunán (most nincs) és persze Tiszán is még egy. Hasonlításképpen Ausztriában a Dunai szakaszon 9db duzzasztó/zsilip/néhányon erőmű is. Ok, ott a Duna kevéssel nagyobb esésű mint Magyarországon. A rendszerváltozás egyik tömegmozgalma, Dunagate tüntetés sorozat duplán visszanyalt. Hatalmas kártérítést/jóváírást ítélet meg nekünk az európai bíróság. Most meg baromira hiányzik legalább kettő duzzasztómű a Dunán.
https://www.danubeportal.com/hu/locks/filterLock

[tottyi]

Magyarorszag azert most eleg nagy dontes elott all. Vagy szeleromuvek vagy napelem parkok vagy duzzasztogatak. Nekunk szlovakiaban csak egy van de azert eleg sok hegy vagy jo nagy dombok vannak nalunk ahonnet eleg sok csapadek lefolyik. Es barmi mellett dontenek az sok ev lesz mire kesz lesz. Szemlatomast pusztul el europa.
Ti hogy latjatok?

[Luxor Audio]

Mondják sokszor, hogy a turizmus az egyik legnagyobb környezetszennyező, de talán ez is alá tudja ezt részben támasztani.

Biztos, hogy szükséges ilyen messzire, vagy hasonló távolságra utazni? Nincs a környéken elég látnivaló?

Csak a saját példáákat hozva, ha a Horvát tengerpart helyett megelégedne az emberek fele pl. azzal a nyamvadt Balatonnál, vagy Tisza tóval is, mennyí üzemanyag lenne megspórolva?

Attól tartok, ilyen módszerrel, érveléssel, a magad - mindenki máséhoz hasonlóan elfogult - elveinek és preferenciáinak hangsúlyozásával nem fogsz meggyőzni tömegeket. Amire lehetőségük és pénzük van, azt az emberek meg is teszik. De a hosszú távú, interkontinentális járatokon nem csak bámészkodó turisták utaznak, ők az utasforgalom felét teszik ki. Sokan utaznak rokonokhoz és létezik még az üzleti utazás is, nem lehet mindent videó konferenciákon elintézni.

A turizmus valóban kegyetlen környezeti terhelést produkál, de nem feltétlenül az üzemanyagok fogyasztásával végzi a legdurvább pusztítást. A horvát tengerparton nyaraló kb 12 millió (ebből 750e magyar) és a Balaton 3 millió látogatójának környezeti hatását bizonyára több eljárással is össze lehetne vetni. Pl. olyan módon, hogy a Balaton vízpartja kb 235 km hosszú, a horvát partszakaszon 6.300 km-en oszlik el a nép. És ez bizony nyomos érv úti cél választásnál is, nálam is.

Az Adriára 18 éves korom óta járok nyaralni, azóta talán 3 évben nem voltam, tehát viszonylag jól ismerem. Ilyen időtávon (pontosan 40 év) szemlélve bizony érezhető a környezet pusztulása a szárazföldön és a vízben is, de utóbbit elsősorban az észak-olasz ipar okozza, nem csak a turizmus. Míg a tenger jóval védettebb és kitartóbb, a sérülékenyebb, sekély belvízi tavat, a Balatont gyakorlatilag már kivégeztük. Ha igazán karakánok akarunk lenni, fél évszázadon át nem kellene embert engedni a közelébe, úgy talán helyre jönne a tó és környezete. Szóval nem értek veled egyet abban, hogy még azt a 750 ezer embert is irányítsuk oda.

[istvan01]

Olvasom ezt a cikket, és a végén lévő számok megütöttek.

https://24.hu/kulfold/2026/07/23/vilag- ... -1000-ulr/

188.000.- liter üzemanyag egy ilyen 17e km-es útra....

Ehhez képest Starship kísérleti próbák elképesztő mennyiségű üzemanyagot égetnek el. A cikk 2023-ból talán hiteles adat, kb 4900tonna. Igaz, ezt évente csak néhányszor égeti a semmibe, mert még mindig tesztek folynak.
A többi SpaceX, és a többi szatellit kibocsátó országok összesen hatalmas mennyiségű üzemanyaggal szennyezik a levegőt. Kína ebben is felzárkózott az űrnagyhatalmak közé. Az összes űr eszköz, kevés kivétellel a Földre vissza téréskor elég, az is szennyező.
Ezt már csak kis mértékben(?) növeli a jelenleg folyó két nagy háború levegő és persze talaj-víz szennyezés.
https://www.urvilag.hu/spacex/20230420_ ... barepulese

[Snipi]

Olvasom ezt a cikket, és a végén lévő számok megütöttek.

https://24.hu/kulfold/2026/07/23/vilag- ... -1000-ulr/

188.000.- liter üzemanyag egy ilyen 17e km-es útra....
Ennyiből 221 db 5 literes fogyasztású átlag autó tesz meg ennyi km-t.
Vagy 10db átlag autó összesen fogyaszt ennyi üzemanyagot, mielőtt roncstelepre kerül.

Mondják sokszor, hogy a turizmus az egyik legnagyobb környezetszennyező, de talán ez is alá tudja ezt részben támasztani.

Biztos, hogy szükséges ilyen messzire, vagy hasonló távolságra utazni? Nincs a környéken elég látnivaló?

Csak a saját példáákat hozva, ha a Horvát tengerpart helyett megelégedne az emberek fele pl. azzal a nyamvadt Balatonnál, vagy Tisza tóval is, mennyí üzemanyag lenne megspórolva? Ugy tudom, évente 750e körüli magyar megy oda. Az kb. 5.000.000.- liter évente, ha autónként 3 föt számolunk, atlag 5 literes fogyasztással.

Na mindegy, csak hangosan gondolkodtam...

Már bocs, de milyen Balatonra gondolsz? Arra a bokáig érő pocsolyára? Mert oda menjen aki ...
A Tisza-tavat nem tudom, ott csak egyszer voltam. (Vagyis kétszer : először és utoljára ... sz&r volt.)

[Alex_Aston]

Olvasom ezt a cikket, és a végén lévő számok megütöttek.

https://24.hu/kulfold/2026/07/23/vilag- ... -1000-ulr/

188.000.- liter üzemanyag egy ilyen 17e km-es útra....
Ennyiből 221 db 5 literes fogyasztású átlag autó tesz meg ennyi km-t.
Vagy 10db átlag autó összesen fogyaszt ennyi üzemanyagot, mielőtt roncstelepre kerül.

Mondják sokszor, hogy a turizmus az egyik legnagyobb környezetszennyező, de talán ez is alá tudja ezt részben támasztani.

Biztos, hogy szükséges ilyen messzire, vagy hasonló távolságra utazni? Nincs a környéken elég látnivaló?

Csak a saját példáákat hozva, ha a Horvát tengerpart helyett megelégedne az emberek fele pl. azzal a nyamvadt Balatonnál, vagy Tisza tóval is, mennyí üzemanyag lenne megspórolva? Ugy tudom, évente 750e körüli magyar megy oda. Az kb. 5.000.000.- liter évente, ha autónként 3 föt számolunk, atlag 5 literes fogyasztással.

Na mindegy, csak hangosan gondolkodtam...

[Luxor Audio]

Éjszakai áramról engedhetnék tölteni az autókat, az alap kw árat meg megemelné, így megérné éjszaka tölteni. Egy fazisról egész ejszaka tolheti, gondolom a lassu toltes 3kw/ora korul megy..

Inkább napközben lenne logikus tölteni, mikor sokat termelnek, így olcsó (lesz) az áram. Szerintem nagyon közel vagyunk a dinamikus árszabás bevezetéséhez és kíváncsi vagyok, a lakosság mit kezd majd vele.

u.i.: 3 kW-os töltési teljesítménnyel egy nem túl pici autót feltölteni kb egy nap lenne.

[NADEger]

Igen, az EV altalában nincs otthon, amikor lenne olcsó megújuló. Meg a legtöbb ember sem.

[istvan01]

Kb 3 hete nem volt elérhető az MVM Next online fogyasztás regisztráló oldala. A HMKE-hoz mindenkinél már ilyen mérővel olvasnak 15percenként. Ma már majdnem elindult ez a felület, de még (nekem) nem mutat adatokat. Egy dolog viszont látszik. Három fogyasztási időszakot jelölnek nekem privát fogyasztónak is: völgy, nappali és csúcs. tehát három tarifa időszak várható nem sokára. Innen már csak egy lépés lehet, a három tarifa időszak áram tarifáját is tudjak majd napról-napra változtatni.

[istvan01]

Éjszakai áramról engedhetnék tölteni az autókat, az alap kw árat meg megemelné, így megérné éjszaka tölteni. Egy fazisról egész ejszaka tolheti, gondolom a lassu toltes 3kw/ora korul megy..

Az ésjszakai vezérelt/olcsóbb áram akkor volt rendszer érdek, amikor még alig volt nappali zöld áram betermelés, és az erőműveket nem tudták gazdasásgosan leszabályozni.
Napelem/szélturbinás túltermelésben egész Európán gyakori a tőzsdei negatív áram ár, ami végkép veszteség a termelőknek. Este/éjszaka, amikor már nem termelnek a napelemek, akkor egekbe szökik az ár. Ebből egyértelműen várható az általános, 15percenkénti okosórás leolvasással, hogy nap közben dinamikus áram ár lesz bevezetve először ipari, majd lakossági fogyasztóknál is. Vagyis nappal napos és szeles időben lesz sokkal olcsóbb az áram, a többi időszakban drágább. Átlagos áram ár is változni fog, de mindenkinél más és más átlagár fog kialakulni.

[NADEger]

Éjszakai áramról engedhetnék tölteni az autókat, az alap kw árat meg megemelné, így megérné éjszaka tölteni. Egy fazisról egész ejszaka tolheti, gondolom a lassu toltes 3kw/ora korul megy..

[wittao]

EV-k “nyomasaval” kapcsolatosan: most a benzin/gazolajosokat nem tartjuk el a hatosagi arakkal? Tobb ment el arra, mint az EV-k 4 millios tamogatasara osszesen!

Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy a hagyományos üzemanyag eladásból az államnak brutális adóbevétele származik, miként az életellenes dohányáruból is. Intézményesített álszentség.

A hatosagi aras uzemanyag csokkentett adomertekek miatt az allamnak HAVI 30-50mrdFt, a villanyautos 4 millios tamogatas volt osszesen kb. 20mrdFt keret (aminek X%-a EUs forras).
Tehat amikor EV forumokon sirnak a dizelveruek, h. milyen szemet az allam mennyi tamogatast ad az EV-kre es hogy lesz@rja a belsoegesueket, akkor azert erdemes elgondolkodni a fenti szamokon.
Es ebbe meg nem tettuk be azokat a vesztesegeket, amiket a kisker szenvedett el az elejen a rezsim idejen, kenytelenek voltak benyelni hatalmas vesztesegeket a kutasok. Persze a jarmutulajok tobbsege renseswn lsz@rta oket, es tankoltak a premiumot amig volt…

[tottyi]

En ugy probalok erre az egeszre gondolni, hogy mikorra fogjak tudni kiepiteni az elektromos halozatot, hogy ne legyen gond a tulterhelessel.

Az uj autora meg ugy ertettem, hogy ki engedheti meg maganak es nemugy, hogy kell-e mert ha mindenki megengedhetne maganak akkor mindenkinek kellene.

Meg annyit, hogy azert sokan jarnak autoval kirandulni akar ezer kilometeren felull is es ezeknek meg kell allni tolteni az autot. Nem tudom mennyi ido feltolteni, hogy aztan megint el tudjon menni 5-600 kilometert de biztos par ora, ha meg gyorstoltoznek az meg az akumulatornak nem tesz jot, szerintem.

A túlterhelést nem az elektromos autók okozzák, nem stimmelnek a nagyságrendek sem.

Ahogy írtam, autóvásárlásról Magyarországon nem lehet érzelmi kitörések nélkül beszélgetni. Tipikusan olyan termék, ahol a vevők hajlamosak túllőni a célon, mert talán azt hiszik, ez látszik róluk kifelé leginkább, ez alapján fogják őket megítélni, stb., ezért akár erejükön felüli költséget is bevállalnak. Az én logikám szerint a személyautó egy rettenetesen túlárazott és drága fenntartású termék, vetekszik a lakhatással, de messze nem annyira létszükséglet.

A töltési technológia, a töltőhálózat és az akkuk is gyorsan fejlődnek, Európa nyugati részén minden gond nélkül meg tudsz tenni hosszabb utakat, 300-400 km-enként meg kell állni 20 percre tölteni. Ez szerintem már nem élhetetlen, a hagyományos hajtású autókhoz képest már minimális különbség van e kérdésben, utazási komfortban pedig sokkal jobb az elektromos. Mifelénk kicsit még gondolkodni kell az útvonal tervezésekor, de sokezren csinálják már ezt évek óta és még senki nem halt bele.

Elbeszelunk egymas mellett. :)

[Luxor Audio]

EV-k “nyomasaval” kapcsolatosan: most a benzin/gazolajosokat nem tartjuk el a hatosagi arakkal? Tobb ment el arra, mint az EV-k 4 millios tamogatasara osszesen!

Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy a hagyományos üzemanyag eladásból az államnak brutális adóbevétele származik, miként az életellenes dohányáruból is. Intézményesített álszentség.

[Luxor Audio]

En ugy probalok erre az egeszre gondolni, hogy mikorra fogjak tudni kiepiteni az elektromos halozatot, hogy ne legyen gond a tulterhelessel.

Az uj autora meg ugy ertettem, hogy ki engedheti meg maganak es nemugy, hogy kell-e mert ha mindenki megengedhetne maganak akkor mindenkinek kellene.

Meg annyit, hogy azert sokan jarnak autoval kirandulni akar ezer kilometeren felull is es ezeknek meg kell allni tolteni az autot. Nem tudom mennyi ido feltolteni, hogy aztan megint el tudjon menni 5-600 kilometert de biztos par ora, ha meg gyorstoltoznek az meg az akumulatornak nem tesz jot, szerintem.

A túlterhelést nem az elektromos autók okozzák, nem stimmelnek a nagyságrendek sem.

Ahogy írtam, autóvásárlásról Magyarországon nem lehet érzelmi kitörések nélkül beszélgetni. Tipikusan olyan termék, ahol a vevők hajlamosak túllőni a célon, mert talán azt hiszik, ez látszik róluk kifelé leginkább, ez alapján fogják őket megítélni, stb., ezért akár erejükön felüli költséget is bevállalnak. Az én logikám szerint a személyautó egy rettenetesen túlárazott és drága fenntartású termék, vetekszik a lakhatással, de messze nem annyira létszükséglet.

A töltési technológia, a töltőhálózat és az akkuk is gyorsan fejlődnek, Európa nyugati részén minden gond nélkül meg tudsz tenni hosszabb utakat, 300-400 km-enként meg kell állni 20 percre tölteni. Ez szerintem már nem élhetetlen, a hagyományos hajtású autókhoz képest már minimális különbség van e kérdésben, utazási komfortban pedig sokkal jobb az elektromos. Mifelénk kicsit még gondolkodni kell az útvonal tervezésekor, de sokezren csinálják már ezt évek óta és még senki nem halt bele.

[tottyi]

Ez a 6 napos meleg azert jo teszt volt ha mindenkinek elektormos autoja volna es hazaerve elkezdenek tolteni. Szerintem a klima joval kevesebbet fogyaszt mint egy elektromos auto tolto.

A kérdésben fontos paraméter, hogy mikor és hol töltjük azt az autót. Az ismert adatok szerint a hazai elektromos autók háromnegyedét jellemzően otthon töltik (Pest megyében tipikus agglomerációs viselkedés kezd lenni). Egy modern elektromos autó teljes (0-100 %) AC töltése (10-20 kW) 4-7 óra. Logikus lépés, hogy lefekvés előtt kezdik és reggelre kész, tehát nem kell a 18-21 órás csúcsidőszakban terhelni a recsegő hálózatot. Amúgy sem kell minden nap tölteni, nem nulláról indulsz és nem tolod tele (visszatáplálós elektromos hajtásnál eleve butaság 100 %-ra tolni), a tipikus napi 40-50 km-es táv esetén elég havonta 2-3 töltés, amit el lehet végezni éjszaka, vagy hétvégén napközben.

A modernebb köztöltők sem feltétlenül a töltés idején terhelik a hálózatot. Csúcsidőszakon kívül veszik fel az (olcsóbb) energiát, helyben tárolják és saját akkumulátorukból adják ki, ha pont koraeste kérsz tőlük áramot. De nyugaton sok töltőállomást látni, aminél tekintélyesnapelem park is van, a szükséges energia egy részét megtermelik helyben.


Honda_Advanced_Charging_Station_Germany.jpg

2025 őszi statisztika szerint 98ezer zöld rendszámos autó közlekedik Magyarországon. Ezek mind tölthetők is. Tisztán elektromos csupán 2432, tehát nem sok. De tegyük fel, minden 5. autót töltenének otthon, akkor 20ezer töltődne otthon. A home töltők háromfázisról 11kW max. De ezek felét számoljuk úgy, hogy tisztán a közműhálózatról veszik az áramot, és nem saját napelemről, akkor 10ezer x 11kW = 110MW. Villany autók 150-300kW-os köztöltőkről ennél lényegesebb teljesítményt vihetnek a hálózatról.

Ezek téves adatoknak tűnnek. A hazai zöldrendszámos autók száma 150e körül tetőzik, mivel a hibridek (többségükben) 2024-től már nem kapnak zöldet, sőt idén év végéig le is kell venni róluk, tehát a sokáig növekvő szám most csökkeni fog, aztán ismét emelkedik.

A Belügyminisztérium kimutatása szerint 2026 tavaszán 115e tisztán elektromos autó volt használatban idehaza, ebből kb 105e személyautó (csak Teslából 18e van már), tehát valamikor a télen léptük át a bűvös számot. Az alábbi grafikon még tavalyi helyzetet mutat:


EV.jpg

...annyira nyomjak, hogy mindenki vegyen elektromos autot de az orszag es ez nem csak magyarorszag, nincs felkeszulve erre. Szep lenne ha mindenkinek elektromos autoja lenne meg en is orulnek neki, hogy milyen csendes lett a varos de azert ez nagyon messze van nem beszelve arrol, hogy egy atlagos ember vesz-e egyatalan uj autot az eleteben.

Ki nyomja? Én nem érzek nyomást magamon, pláne hogy aktuális állami támogatás sem érhető el magánszemélyeknek. 2-3 évig vacilláltam a kérdésben, most már tudok dönteni és bizonyára elektromos lesz a következő járgány, de azért némelyik hibrid is versenyben van nálam.

Hogy kell-e új autó, az egy kitűnő kérdés, amit Magyarországon nem lehet érzelmi kitörésektől mentesen megvitatni, a többség számára az autó túlságosan fontos használati tárgy, néhányaknál szinte családtag.

En ugy probalok erre az egeszre gondolni, hogy mikorra fogjak tudni kiepiteni az elektromos halozatot, hogy ne legyen gond a tulterhelessel. Az, hogy Te logikusan gondolkodol az nem jelenti azt, hogy mas es foleg a tobbseg is igy viselkedne a toltest illetoen.
Az uj autora meg ugy ertettem, hogy ki engedheti meg maganak es nemugy, hogy kell-e mert ha mindenki megengedhetne maganak akkor mindenkinek kellene.
En elmultam 50 es most kezdunk ugy gondolkodni, hogy jo lenne egy uj auto ami engem mar kiszolgal 20+ evig es ezert dontottunk ugy, hogy Toyota Hybridet fogunk venni talan jovore.
Meg annyit, hogy azert sokan jarnak autoval kirandulni akar ezer kilometeren felull is es ezeknek meg kell allni tolteni az autot. Nem tudom mennyi ido feltolteni, hogy aztan megint el tudjon menni 5-600 kilometert de biztos par ora, ha meg gyorstoltoznek az meg az akumulatornak nem tesz jot, szerintem.

[wittao]

Miota EV-t hasznalok, azota be van allitva otthon, hogy 23:00 - 07:00-ig toltson. Ahogy hazaerek ranyomom, aztan majd csinalja amikor akarja.

Hetvegen pont forditva van beallitva 09:00-18:00 kozott tolt automatikusan ha rateszem, amig a napelemesek nyomatjak.

Ha esetleg tudom, hogy tobb delejt kellene felvennem mert masnap tele kellene legyen, akkor manualisan elinditom.

Hogy milyen valtozasokat hozott az eletembe?
- sokszor benzinessel tartottam ejszaka hazafele valahonnan a francbol tobb szaz v. ezer km-rol es alig vartam h. otthon legyek. Ilyenkor ha csak 20km-re eleg nafta maradt benne, mar akkor sem alltam meg egy kutnal.
Most barhogy erek haza, masnap teli pakkal indulok 500km hatotavval.
- koltsegek? Igaz, eddig egy benzin temetovel jartam, de a masikhoz kepest is brutalis a koltsegcsokkenes. A tobbet zabalo auto havi benzinkoltsegebol kijon az elektromos havi torlesztoje + itthoni toltes.
- ami szubjektiv: nyugodtabb vagyok vezetes kozben, es nem faradok ugy el. Valoszinu azert mert nem rezeg, es csendes.
(a rezgest tobb taxis mondta mar, hogy jobban birjak h. nem bug az auto es pirosnal nincs egy alap folyamatos razkodas).

Arrol almodom h. olyan EV-m lesz majd, ami 700-800km-t elmegy autopalyas tempo mellett, konnyebb lesz + otthon kiepitem a teljes napelem + akku toltesi rendszert (es az auto is tudja a halozatra visszatoltest)

EV-k “nyomasaval” kapcsolatosan: most a benzin/gazolajosokat nem tartjuk el a hatosagi arakkal? Tobb ment el arra, mint az EV-k 4 millios tamogatasara osszesen!
Es ebbe bele lehet meg szamolni azt a “megtakaritast” amivel egy elektromos auto a nagyvarosokat nem nyomja tele PM2.5-PM10-zel es evente sokan emiatt halnak meg es/vagy milliardos korhazi szamlak vannak…

[istvan01]

A modernebb köztöltők sem feltétlenül a töltés idején terhelik a hálózatot. Csúcsidőszakon kívül veszik fel az (olcsóbb) energiát, helyben tárolják és saját akkumulátorukból adják ki, ha pont koraeste kérsz tőlük áramot. De nyugaton sok töltőállomást látni, aminél tekintélyesnapelem park is van, a szükséges energia egy részét megtermelik helyben.

2025 őszi statisztika szerint 98ezer zöld rendszámos autó közlekedik Magyarországon. Ezek mind tölthetők is. Tisztán elektromos csupán 2432, tehát nem sok...

Ezek téves adatoknak tűnnek. A hazai zöldrendszámos autók száma 150e körül tetőzik, mivel a hibridek (többségükben) 2024-től már nem kapnak zöldet, sőt idén év végéig le is kell venni róluk, tehát a sokáig növekvő szám most csökkeni fog, aztán ismét emelkedik.

A Belügyminisztérium kimutatása szerint 2026 tavaszán 115e tisztán elektromos autó volt használatban idehaza, ebből kb 105e személyautó (csak Teslából 18e van már), tehát valamikor a télen léptük át a bűvös számot. Az alábbi grafikon még tavalyi helyzetet mutat:

A 2432 tisztán villany autó számot tényleg benéztem Ezt egy elektromos autós honlapon találtam, viszont egy időszaki, havi növekedési szám lehet.

Azonban a zöld rendszámok kötelező lecserélést értelmetlen költséges marhaságnak tartják, joggal. A zöld rendszámosoktól eddig is több helyen elvették a kedvezményeket, ami főleg az ingyenes parkolás volt. Ezt egy egyszerű rendelettel az egész országra ki lehet terjeszteni. Új és teljesen villamos autókra ezután is kiadják a zöld rendszámot.

[Luxor Audio]

Ez a 6 napos meleg azert jo teszt volt ha mindenkinek elektormos autoja volna es hazaerve elkezdenek tolteni. Szerintem a klima joval kevesebbet fogyaszt mint egy elektromos auto tolto.

A kérdésben fontos paraméter, hogy mikor és hol töltjük azt az autót. Az ismert adatok szerint a hazai elektromos autók háromnegyedét jellemzően otthon töltik (Pest megyében tipikus agglomerációs viselkedés kezd lenni). Egy modern elektromos autó teljes (0-100 %) AC töltése (10-20 kW) 4-7 óra. Logikus lépés, hogy lefekvés előtt kezdik és reggelre kész, tehát nem kell a 18-21 órás csúcsidőszakban terhelni a recsegő hálózatot. Amúgy sem kell minden nap tölteni, nem nulláról indulsz és nem tolod tele (visszatáplálós elektromos hajtásnál eleve butaság 100 %-ra tolni), a tipikus napi 40-50 km-es táv esetén elég havonta 2-3 töltés, amit el lehet végezni éjszaka, vagy hétvégén napközben.

A modernebb köztöltők sem feltétlenül a töltés idején terhelik a hálózatot. Csúcsidőszakon kívül veszik fel az (olcsóbb) energiát, helyben tárolják és saját akkumulátorukból adják ki, ha pont koraeste kérsz tőlük áramot. De nyugaton sok töltőállomást látni, aminél tekintélyesnapelem park is van, a szükséges energia egy részét megtermelik helyben.

2025 őszi statisztika szerint 98ezer zöld rendszámos autó közlekedik Magyarországon. Ezek mind tölthetők is. Tisztán elektromos csupán 2432, tehát nem sok. De tegyük fel, minden 5. autót töltenének otthon, akkor 20ezer töltődne otthon. A home töltők háromfázisról 11kW max. De ezek felét számoljuk úgy, hogy tisztán a közműhálózatról veszik az áramot, és nem saját napelemről, akkor 10ezer x 11kW = 110MW. Villany autók 150-300kW-os köztöltőkről ennél lényegesebb teljesítményt vihetnek a hálózatról.

Ezek téves adatoknak tűnnek. A hazai zöldrendszámos autók száma 150e körül tetőzik, mivel a hibridek (többségükben) 2024-től már nem kapnak zöldet, sőt idén év végéig le is kell venni róluk, tehát a sokáig növekvő szám most csökkeni fog, aztán ismét emelkedik.

A Belügyminisztérium kimutatása szerint 2026 tavaszán 115e tisztán elektromos autó volt használatban idehaza, ebből kb 105e személyautó (csak Teslából 18e van már), tehát valamikor a télen léptük át a bűvös számot. Az alábbi grafikon még tavalyi helyzetet mutat:

...annyira nyomjak, hogy mindenki vegyen elektromos autot de az orszag es ez nem csak magyarorszag, nincs felkeszulve erre. Szep lenne ha mindenkinek elektromos autoja lenne meg en is orulnek neki, hogy milyen csendes lett a varos de azert ez nagyon messze van nem beszelve arrol, hogy egy atlagos ember vesz-e egyatalan uj autot az eleteben.

Ki nyomja? Én nem érzek nyomást magamon, pláne hogy aktuális állami támogatás sem érhető el magánszemélyeknek. 2-3 évig vacilláltam a kérdésben, most már tudok dönteni és bizonyára elektromos lesz a következő járgány, de azért némelyik hibrid is versenyben van nálam.

Hogy kell-e új autó, az egy kitűnő kérdés, amit Magyarországon nem lehet érzelmi kitörésektől mentesen megvitatni, a többség számára az autó túlságosan fontos használati tárgy, néhányaknál szinte családtag.

[tottyi]

Ez a 6 napos meleg azert jo teszt volt ha mindenkinek elektormos autoja volna es hazaerve elkezdenek tolteni. Szerintem a klima joval kevesebbet fogyaszt mint egy elektromos auto tolto. Es az embereknek hamarabb telik klimara mint elektromos autora amit csak kesobb vesznek meg. Kene egy statisztika ha mondjuk minden masodik auto Budapesten eletromos es munkabol hazaerve elkezdik tolteni akkor mennyi MW jonne ki amellett, hogy mennek a klimak is vagy telen a futes mar aki villanyal fut.

2025 őszi statisztika szerint 98ezer zöld rendszámos autó közlekedik Magyarországon. Ezek mind tölthetők is. Tisztán elektromos csupán 2432, tehát nem sok. De tegyük fel, minden 5. autót töltenének otthon, akkor 20ezer töltődne otthon. A home töltők háromfázisról 11kW max. De ezek felét számoljuk úgy, hogy tisztán a közműhálózatról veszik az áramot, és nem saját napelemről, akkor 10ezer x 11kW = 110MW. Villany autók 150-300kW-os köztöltőkről ennél lényegesebb teljesítményt vihetnek a hálózatról.

A privát lakás, irodaház, mindenféle intézmény klímagépek száma milliós darabszám lehet már. Az élelmiszer hűtőket, hűtőkamrákat is érdemes ide számolni, rakatárak, húsüzemek, szupermarketek is tömve vannak hűtőgépekkel. Ezek mind nagyobb teljesítménnyel mennek kánikulában. Ezek országos összteljesítményét nehéz becsülni, de jóval magasabb lehet 110MW-nál.

A hutoknek azert muszaly menni de ezzel arra akartam utalni, hogy annyira nyomjak, hogy mindenki vegyen elektromos autot de az orszag es ez nem csak magyarorszag, nincs felkeszulve erre. Szep lenne ha mindenkinek elektromos autoja lenne meg en is orulnek neki, hogy milyen csendes lett a varos de azert ez nagyon messze van nem beszelve arrol, hogy egy atlagos ember vesz-e egyatalan uj autot az eleteben.
Azert jarjunk munkaba, hogy vehessunk egy uj autot amivel jarunk munkaba, hogy legyen penzunk egy uj autot venni es ezt 10-15 evenkent amikor epp lefizeted a kolcsont. :)
Most meg jonnek naponta a hirek magyarorszagrol, hogy azert megis milyen szennyezo a vizre az akumulatorgyarak bar ez nem tudom mennyire hiheto hir.