Kábelezzünk

[rookakoma]

Hogy a legtöbb " fizikai és informatikai " méréssel bíbelődő studiómérnök min nevet, az legyen az Ő bajuk.

Hangsúlyosabban kitexzem a linket és legyen szíves mindenki elolvasni. Kicsit lassan indul be, de a végére kirajzolódik a mérés eredménye. Nekem a módszertan kicsit felületes, és hangminőség mérésére valsz ez is alkalmatlan, de legalább megpróbálták szájkarate helyett.


https://longkft.hu/audioblog/tapkabel-t ... -tapkabel/

Nem vagyok kábel szkeptikus, és nem is olvastam itt olyantól.

Revi, a zaj egy sztohasztikus jel.
Az igaz lehet, amivel kezdi, hogy ugyanazt a mintát átküldi és kivona, akkor zaj marad.
Viszont egy másik mérés alkalmával a zaj más lesz. Ha ugyanazzal a kábellel méri, akkor is emelkedne a maradék zaj. Szóval itt egy elvi bukfencet érzek. Ha a készülék tápszűrése nem megfelelő, akkor a hálózat időben változó zajszintje is különbséget okoz.
Amúgy meg 100 Hz körül micsoda púp van! Lehet egy revízió jót tenne a készüléknek, én ránéznék arra az analóg tápra.
Harmadrészt a baseline miért magasabb a Musiccord-nál? Mintha az lenne zajosabb. Így persze nagyobb a különbség a kivonás után.

[wasiliy888]

Én azt szeretem az ilyesfajta véleményekben, hogy olyanoktól hangzik el, akik még egy filmet sem néztek meg arról, hogy mit csinál egy hangmérnök. Miért lenne tisztában pontosan azzal "hogyan működik az elektronika". Biztosan vannak kivételek közöttük is, akiket ez érdekel, de nem ez a munkájuk, dolguk a stúdiókban.

Viszont idéznék egy elektronikai mérnöktől, aki kiváló hangminőségű erősítőket tervez és épít több évtizede már. És ezt ajánlom mindazok figyelmébe, akik szerint a kábelek az otthoni zenehallgatásban csak mellékes, kiegészítő szerepet töltenek be.

"Akik a kábelezés fontosságát alábecsülik, azok általában középszerű, vagy még gyengébb rendszereik birtokában (vagy nem megfelelő hallgatási referenciáik birtokában, lásd lejjebb) teszik ezt, ahol a különbségek a rendszer egyéb korlátai miatt nem tudnak egyértelműen jelentkezni. Ebből aztán tévesen azt a tanulságot vonják le, hogy a kábelezés kérdése túl van dimenzionálva, és a drága kábel csak a vevőn ily módon (is) sok százezret „szakító” kereskedők huncutsága. Ha csak maguknak vonnák le ezt az ostoba következtetést, az még nem volna baj, de sajnos ezt a véleményt széles körben terjesztik is, megtévesztve sok más, a témában kevés ismerettel rendelkező embert, akik emiatt a vélemény miatt bizonytalanná vagy esetleg eleve elutasítóvá válnak (nehogy az „okos” ismerősök hülyének nézzék már…), és ez gátolja az illetők további fejlődését szemléleti és rendszerépítési értelemben egyaránt."
NGP

[revox]

Hogy a legtöbb " fizikai és informatikai " méréssel bíbelődő studiómérnök min nevet, az legyen az Ő bajuk.

Hangsúlyosabban kitexzem a linket és legyen szíves mindenki elolvasni. Kicsit lassan indul be, de a végére kirajzolódik a mérés eredménye. Nekem a módszertan kicsit felületes, és hangminőség mérésére valsz ez is alkalmatlan, de legalább megpróbálták szájkarate helyett.


https://longkft.hu/audioblog/tapkabel-t ... -tapkabel/

[kaef2]

...

( Kaef mester itt szokott lenni köztünk, talán elmagyarázza Neked, ha akarja. Szerintem nem akarja.)

Semmiképpen sem.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Csupán mellékesen jegyzem meg, hogy amikor szalagos felvételeket digitalizálunk DSD256-ban, akkor SIltech, Crystal Cable ezüst XLR, Ethernet és tápkábeleket használunk, az élő koncert felvételeknél, amikor a távolság megengedi, meg Wireworld OCC réz mikrofon kábeleket. Ha túl nagy a távolság, akkor a DPA mikrofon gyártó saját OFC réz mikrofon kábeleit, meg Klotzot és ami általában szokás a pro audióban. A két héttel ezelőtti MÜPA kórusfelvételnél 20 mikrofonhoz összesen kb 5-600m-t.

[Rock60]

Olcsó ipari szabványok: Ha bemész a világ legjobb stúdióiba, a falak mögött és a keverőpultok alatt kilométerszámra olyan márkák kábeleit találod, mint a Mogami, Cordial, Sommer Cable, Klotz vagy Belden. Ezeknek a méterára nem százezrekben mérhető, hanem pár száz vagy maximum 1-2 ezer forint.

A stúdiómérnökök nevetnek ezen: A profi hangmérnökök, akik a Grammy-díjas lemezeket készítik, egzakt fizikai és informatikai mérések alapján dolgoznak. Számukra a "kvantum-rezonáns" tápkábel vagy az "irányított hangfalkábel" egyértelmű vicc kategória. ők pontosan tudják, hogyan működik az elektronika.

A "Kábel-paradoxon": Gondolj bele az abszurditásba: a kedvenc zenédet a stúdióban egy 1500 Ft-os Cordial kábelen keresztül rögzítették a mikrofonból, majd egy mezei réz fóliás nyomtatott áramkörön ment keresztül a jel a keverőpultban. Ha a hangot ott, a születése pillanatában nem tette tönkre az "olcsó" kábel, akkor teljesen logikátlan azt hinni, hogy otthon, az utolsó másfél méteren egy egymilliós csodakábel majd "újra életre kelti" a részleteket.

Mi az, amit a stúdiók valóban vesznek a kábelgyártóktól?
A profi zeneipar nem misztikumot vásárol, hanem három dolgot:

Tökéletes árnyékolást: Hogy a stúdióban lévő rengeteg számítógép, monitor és fénytechnika ne okozzon alapzajt vagy zúgást a felvételen.
Mechanikai elnyűhetetlenséget: Hogy ha a koncerten rálépnek, áttolnak rajta egy ládát, vagy naponta százszor feltekerik, akkor se törjön meg a belső rézvezető.
Jó csatlakozókat: Mint a Neutrik vagy Amphenol dugók, amelyek masszívan, kontakthiba nélkül záródnak a pultba.

A high-end kábelipar tehát egy olyan mesterséges luxuspiac, amely azokat a hifistákat célozza meg, akiknek több a pénzük, mint a műszaki ismeretük. A zeneipar, amely magát a terméket (a zenét) előállítja, teljesen elhatárolódik ettől az ezotériától.[/off]

Látszik, hogy nem igen jártál még itt, különben tudnád, hogy amiket itt összehordtál, azt kb mindenki tudja itt, réges - régen. Kivéve persze az utolsó bekezdésben olvasható konklúziódat, ami nyilván téves. Nem kicsit. Nagyon.
Már csak miatt is, mert a zenekedvelő emberek nem a műszaki ismeretükkel hallgatnak zenét - még ha van is nekik - hanem a fülükkel.

A kábel - paradoxonról .
A stúdiók nem azért használnak kilométerszámra studiókábeleket, mert annyira jó a hangjuk, hanem azért - ahogy helyesen megállapítottad - mert elnyűhetetlenek és olcsóak. Ennyi.
Hogy a legtöbb " fizikai és informatikai " méréssel bíbelődő studiómérnök min nevet, az legyen az Ő bajuk.
Azért az biztos, hogy a profi hangmérnökök által kreált jól, rosszul sikerült " Grammy díjas " lemezekre fel nem került információk már visszahozhatatlanok. De, a jó kábelrendszer menti még a menthetőt.
Persze, nem baj, ha nem érted, vagy nem hiszed, a lényeg, hogy így van.

Azért nem árt, ha tudod, hogy léteznek olyan kisebb magánstudiók kis hazánkban is, akik nem restek méregdrága hi-end kábeleket használni a kiemelkedő minőségű felvételeik elkészítéséhez.

( Kaef mester itt szokott lenni köztünk, talán elmagyarázza Neked, ha akarja. Szerintem nem akarja.)

[Rock60]

Csak az idő tudja feloldani az ellentmondást. Mikorra az x-y generáció végleg eltűnik és az utódaik már teljesen más pótcselekvéssel fogják égetni a pénzüket-idejüket. Abban sem lesz logika, viszont a maradék next-gen hifissel biztosan nem fognak egy halmazba kerülni.

Ehhez hasonló gusztustalanságot egy ex-moderátor engedett meg magának. 2024 06 25 22:52
" Vége csak akkor lesz, amikor a jelenlegi kb. 60 éves átlagéletkorú célközönség összes tagja már szenzomotorikusan már képtelen lesz gépelni. "
A zinternet nem felejt.

Ha valaki szereti a V10 es, vagy V 12 - es versenymotorok hangját, azt sosem fogja kárpótolni a hibrid vinnyogású F1 - es autók hangja. Ha a Z , vagy újabb generációk azokat már nem ismerik, csak sajnálni tudom őket. ( Ha véletlenül meghallanak valahol egy ilyet, le is esik az álluk...)

[diagnet]

Mi az igazság a stúdiók világában?

Feleslegesen tréningezel, főleg ilyen ai cikkekkel. Előbb keress rá hányan próbálkoztak előtted és mire jutottak. Végtelen ciklusban fut évek óta az összes audio forumon.
Ahogy írta is valaki mintha egy kocsmában próbálnál előadást tartani az alkoholizmus káros hatásairól.12 óra múlva amúgy is az OFF-ban landol az egész hetetek.
Csak az idő tudja feloldani az ellentmondást. Mikorra az x-y generáció végleg eltűnik és az utódaik már teljesen más pótcselekvéssel fogják égetni a pénzüket-idejüket. Abban sem lesz logika, viszont a maradék next-gen hifissel biztosan nem fognak egy halmazba kerülni.

[revox]

"Javaslom, hogy mindazok, akik nem hallják a különbségeket, zenehallgatás, hifizés – és persze a fórumokon való tápkábel-tagadás helyett – keressenek más hobbit, mert reménytelenül süketek…"

https://longkft.hu/audioblog/tapkabel-t ... -tapkabel/

Bár szegény @long is dobálja a feneketlen kútba a pénzt, egyszer mondtam is neki, tök fölösleges a hülyék mjatt ezen rugózni, neki ez biztos fontosabb.
Ez talán azért érdekes poszt, mert elvileg mérni tudták az eltérő tápkábelek auditív hatását.

amúgy @orion nem hülye. De aki 2026-ban a rockzene terjedelmes stíluskavalkádjára a heavy metal kifejezést használja, ahol közel annyira se torz a gitár,mint pl a post punkban, punkban, de akármely klasszik brit pop szcénában (blur - song2.. brutál reccsenések), nyilván egy régi iskola tanonca. Ezt tartsuk tiszteletben és fogadjuk el, hogy a p mobil metálmániája után se zenei, se hifibeli fejlődés nem volt.

[Hovarju#7]

teljesen logikátlan azt hinni, hogy otthon, az utolsó másfél méteren egy egymilliós csodakábel majd "újra életre kelti" a részleteket.

Az utolsó másfél méter azért fontos, mert a készülékekbe érkező nagyfrekvenciás zaj nagy része a saját készülékekből ered. A készülékeink elég helytelenül általában közös elosztóba csatlakoznak, így közvetlen a csatolás a zaj szempontjából.
Persze nem csoda hálózati kell ez ellen, hanem olyan - akár olcsó kábel - ami nagyon rosszul vezeti az NF zajt. Egy ilyen kábel se kelti életre a részleteket, viszont megakadályozza, hogy a zaj elfedje azokat a részleteket amit a forrás jel tartalmaz. És ez nagyon nagy javulást hozhat.

[tunerman]

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Mindig nagyra értékeltem azok a hozzászólásoknak a tartalmát, ahová linkek sokasága/tartalma volt becsatolva, hogy ezt mindenképp tényként kell elfogadni
A saját tapasztalat, vagy bizonyitó erejű mérés az ilyenkor igencsak mellőzött dolog szokott lenni - lehet hogy nem ok nélkül
TJ.

[orion]

Íme a hifi-történelem három leghíresebb és legszórakoztatóbb lebukása, amikor a méregdrága kábelek mítosza látványosan összeomlott.

Ok, akkor ez mit bizonyít ?
Hogy történnek csalások a világban és ez három/hat példa erejéig a hifit is elérte ?

Ebből elég merész azt a következtetést levonni, hogy a másik 5 millió tapasztalás is csalás, vagy placebo...
De, ahogy Neked jólesik, látom erre gyúrsz...

Mi az igazság a stúdiók világában?

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Olcsó ipari szabványok: Ha bemész a világ legjobb stúdióiba, a falak mögött és a keverőpultok alatt kilométerszámra olyan márkák kábeleit találod, mint a Mogami, Cordial, Sommer Cable, Klotz vagy Belden. Ezeknek a méterára nem százezrekben mérhető, hanem pár száz vagy maximum 1-2 ezer forint.

A stúdiómérnökök nevetnek ezen: A profi hangmérnökök, akik a Grammy-díjas lemezeket készítik, egzakt fizikai és informatikai mérések alapján dolgoznak. Számukra a "kvantum-rezonáns" tápkábel vagy az "irányított hangfalkábel" egyértelmű vicc kategória. ők pontosan tudják, hogyan működik az elektronika.

A "Kábel-paradoxon": Gondolj bele az abszurditásba: a kedvenc zenédet a stúdióban egy 1500 Ft-os Cordial kábelen keresztül rögzítették a mikrofonból, majd egy mezei réz fóliás nyomtatott áramkörön ment keresztül a jel a keverőpultban. Ha a hangot ott, a születése pillanatában nem tette tönkre az "olcsó" kábel, akkor teljesen logikátlan azt hinni, hogy otthon, az utolsó másfél méteren egy egymilliós csodakábel majd "újra életre kelti" a részleteket.

Mi az, amit a stúdiók valóban vesznek a kábelgyártóktól?
A profi zeneipar nem misztikumot vásárol, hanem három dolgot:

Tökéletes árnyékolást: Hogy a stúdióban lévő rengeteg számítógép, monitor és fénytechnika ne okozzon alapzajt vagy zúgást a felvételen.
Mechanikai elnyűhetetlenséget: Hogy ha a koncerten rálépnek, áttolnak rajta egy ládát, vagy naponta százszor feltekerik, akkor se törjön meg a belső rézvezető.
Jó csatlakozókat: Mint a Neutrik vagy Amphenol dugók, amelyek masszívan, kontakthiba nélkül záródnak a pultba.

A high-end kábelipar tehát egy olyan mesterséges luxuspiac, amely azokat a hifistákat célozza meg, akiknek több a pénzük, mint a műszaki ismeretük. A zeneipar, amely magát a terméket (a zenét) előállítja, teljesen elhatárolódik ettől az ezotériától.

[Rock60]

Ok, akkor ez mit bizonyít ?
Hogy történnek csalások a világban és ez három/hat példa erejéig a hifit is elérte ?

Már, ha egyáltalán mind ez igaz. Messziről jött ember azt ír , amit akar...)

[Rock60]

Íme a hifi-történelem három leghíresebb és legszórakoztatóbb lebukása, amikor a méregdrága kábelek mítosza látványosan összeomlott.

Ok, akkor ez mit bizonyít ?
Hogy történnek csalások a világban és ez három/hat példa erejéig a hifit is elérte ?

Ebből elég merész azt a következtetést levonni, hogy a másik 5 millió tapasztalás is csalás, vagy placebo...
De, ahogy Neked jólesik, látom erre gyúrsz...

[orion]

Íme a hifi-történelem három leghíresebb és legszórakoztatóbb lebukása, amikor a méregdrága kábelek mítosza látványosan összeomlott.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

A FÉM VÁLLFA ESET (A Monster Cable bukása)Egy amerikai audiofil közösség tagjai zárt körű, vak ABX tesztet szerveztek, hogy teszteljék a méregdrága Monster XP hangfalkábelt. A teszt során a prémium kábelt egy teljesen hétköznapi, ruhaakasztó fém vállfából barkácsolt vezetékkel hasonlították össze, amelyről lekaparták a lakkot, és a végeire olcsó csatlakozókat forrasztottak. A tesztelők válogatott fülű hifisták voltak, akik meg voltak győződve róla, hogy azonnal kiszúrják az olcsó drótot. Az eredmény szerint egyik hifista sem tudott különbséget tenni a marketinggel megtolt prémium kábel és a fém vállfa között; a statisztika tiszta szerencsejátékot (50-50%) mutatott.

JAMES RANDI 1 MILLIÓ DOLLÁROS KIHÍVÁSA James Randi, a híres illuzionista és szkeptikus 1 millió dolláros díjat ajánlott fel bárkinek, aki ellenőrzött laboratóriumi körülmények között be tud bizonyítani bármilyen tudományosan lehetetlen jelenséget. A 2000-es évek végén egy hifi-újságíró kijelentette, hogy a Pear Anjou nevű, akkori áron kb. 2 millió forintos hangfalkábel hangját ő bármikor megismeri egy normál stúdiókábellel szemben. Randi elfogadta a kihívást, és mindkét fél által jóváhagyott vakteszt-protokollt írtak alá. Amikor azonban eljött a teszt napja, a Pear Cables nevű gyártó hirtelen visszalépett és letiltotta a tesztet, mert rájöttek, hogy a bukás azonnali csődöt jelentene a cégnek.

AZ AUDIOQUEST HDMI-KÁBEL BOTRÁNYA Az AudioQuest kiállításon próbálta bizonyítani méregdrága, prémium HDMI-kábelének felsőbbrendűségét: két egyforma tévét tettek egymás mellé, az egyiken olcsó alapkábel, a másikon a méregdrága változat futott. A drága kábellel szerelt tévén a kép láthatóan fényesebb és kontrasztosabb volt. Szemfüles mérnökök azonban megnézték a kijelzők belső menüjét, és kiderült a csalás: az olcsó kábeles tévén a fényerőt szándékosan lejjebb állították, míg a drága kábeles tévét "Dynamic" (élénk) módba kapcsolták. Mivel a HDMI digitális jelet (0 és 1) visz át, a kábel fizikailag képtelen megváltoztatni a színeket vagy a kontrasztot, így a gyártó nyílt csaláshoz folyamodott.

AZ AUDIO SCIENCE REVIEW TÁPKÁBEL-MÉRÉSE (Shunyata vs. Alapkábel)Az Audio Science Review laboratóriumában egy több százezer forintos, csúcskategóriás Shunyata Research tápkábelt hasonlítottak össze egy olyan filléres, fekete tápkábellel, amit a számítógépekhez és rizsfőzőkhöz adnak ingyen a dobozban. A mérést egy méregdrága Audio Precision APx555 analizátorral végezték el egy végerősítő kimenetén. A mérési grafikonok (THD+N, FFT spektrum) milliméterre pontosan megegyeztek: a méregdrága tápkábel sem a zajt, sem a torzítást nem csökkentette, és egyetlen herzet sem változtatott a frekvenciameneten. A műszerek bizonyították, hogy az erősítő belső tápegysége (transzformátora és kondenzátorai) végzi el a valódi munkát, a tápkábelnek nincs beleszólása a hangba.

A GRONEBERG TÁPKÁBEL ÉS A HÁLÓZATI REZONÁTOR CSALÁS Egy európai mérnökcsoport vásárolt meg egy hírhedt, high-end tápkábelt, amelynek a közepén egy rejtélyes, nehéz, hengeres "szűrő és rezonancia-gátló" doboz volt elhelyezve, azt ígérve, hogy kiszűri a hálózatból érkező digitális szmogot. Amikor a laboratóriumban felnyitották a rejtélyes hengert, kiderült, hogy az egy közönséges műanyag cső, amely semmilyen elektronikus alkatrészt (kondenzátort, ferritgyűrűt vagy tekercset) nem tartalmazott. A henger belsejét egyszerűen kiöntötték nehéz építési ragasztóval és ólomsöréttel, hogy a kábel súlyosabbnak és prémiumabbnak hasson a vásárló kezében, miközben elektronikusan egy sima rézdrót volt.

AZ AUDIOQUEST „CAMPBELL'S” LEVESKONZERV VAKTESZT Egy hifi-kiállításon egy független tesztelőcsapat szatirikusan demonstrálta a tápkábel-marketing abszurditását. Egy high-end erősítő tápkábelének közepére felszereltek egy üres Campbell's leveskonzerv dobozt, amelyet elegáns fekete zsugorcsővel és kígyóbőr szövettel vontak be, majd elnevezték "Quantum Liquid Resonator" prototípusnak. A kiállítás látogatói és több hifi-újságíró előtt bemutatott teszten szinte mindenki egybehangzóan állította, hogy a "leveskonzerves" tápkábellel az erősítő sokkal folyékonyabb, simább és melegebb analóg hangot produkált. Amikor a bemutató végén lehúzták a szövetet és megmutatták a konzervdobozt, a közönség döbbenten szembesült a placebo-hatás erejével.

[pali923]

Azóta nem mondom a reménytelen esetekre, hogy reménytelenek.

Tárgyaláson:
- Bíró úr, nem mondhatom erre az emberre, hogy hülye, akkor sem, ha hülye?
- Nem.
- És gondolni gondolhatom, hogy hülye?
- Igen.
- Jó, akkor csak gondolom.
Bocsánat.

[Rock60]

Az otthoni hifi rendszerek döntő többségének nem a kábelezése vagy a kábelezésének bejáratlansága a legnagyobb baja, ahogy nem a bizgentyűk, tuning biztosítékok és hangsugárzó kábel elemelők. Legyen egy normális méretű / akusztikájú helyiség, egy normális fázismenetű hangsugárzó, ami terhelésen sem hullik szét, egy (vagy inkább több) erősítő, ami terhelésen is koherensen viselkedik a teljes vagy a neki dedikált tartományban, stb...
Na igen, drótozni könnyebb, talán olcsóbb?, csak amíg a lényeg nincs rendben, minek? Tudom, mindenkinél minden rendben van már rég.

Elvileg igaz lehet, amit írsz...
De ki mondja meg, hogy mikor eléggé " normális " minden hifi komponens és akusztika, amikor már a földi halandó hifistának megfordulhat már a fejében, hogy a hulladék gatyamadzagokkal is kezdeni kellene már valamit ? ( És, ne szólják meg miatta a kábelezzünk topicban.)
Na, és mikor van minden " rendben " ?
A kérdések nyilván költőiek.
Aki szereti a jót, vagy kiemelkedőt, hallása is van és persze pénze is, annak valószínűleg 5 milla alatt nem tudsz olyat mutatni, ami számára elég " normális " és " rendben " van.
De mondhatnék 20 millát is. ( Tegnap unalomból átnéztem a Magicos kínálatát...)

Mindenki a lehetőségei szerint lövi be azt a szintet, ami szerinte már normális és rendben lévő.
Tehát, akinél valaki szerint - maradjunk ezeknél a mértékegységeknél - nem elég normálisak a szerkezetek és persze ezért nincs is minden rendben, az ne is foglalkozzon a kábelekkel, vagy hasznos kiegészítőkkel ?
Ez nyilván viccnek is rossz.
Ebből a megközelítésből nézve 10 hifistábó max. 1 cserélhetné ki a gyári filléres kanócait valami jobbra, vagy cserélhetné ki a gép vicces gumilábait.
Ez még viccnek is rossz. ( Ja, ezt már írtam, nem baj... )

[Rock60]

Szerintetek hány havonta dob fel olyan forradalmárt az élet mint jelen esetben orion?

Kb. három évente,
Ensándor. Megvan ?
Mikor már hetek óta ba..ta az agyunkat, megpendítettem, hogy reménytelen eset.
Na, le is lettem tiltva két hétre " személyeskedésért ".
Azóta nem mondom a reménytelen esetekre, hogy reménytelenek.

[orion]

Hány havonta újabb forradalmár? vagy inkább ellenforradalmár? Nevezzük őket Don Quijote De la Mancha-nak, aki szélmalom ellen... De ha páran, vagy sokan fújják neki a szelet? Nem fog leállni, mert látja mi ellen érdemes harcolni.

Aki azt mondja egy kezdőnek, hogy egy jó PP kimenőbe kell a légrés, az talán hallgasson. Ott is csak lusta volt a diy gyártója, hogy univerzális legyen, lehessen inkább gyorsabban és egyszerűbben egy oldalról lemezelni, mint váltakozva, ami tovább tart. Legalábbis szerintem ott a ráfordított idő és kevesebb, gyorsabb munka számított. De "hamarmunka" ritkán jó.

[istvan01]

Hány havonta újabb forradalmár? vagy inkább ellenforradalmár? Nevezzük őket Don Quijote De la Mancha-nak, aki szélmalom ellen... De ha páran, vagy sokan fújják neki a szelet? Nem fog leállni, mert látja mi ellen érdemes harcolni.

[wasiliy888]

Aha
Akkor azt mivel magyarázod,hogy ha meghallgatok egy vadiúj kábelt ami szól valahogy.
Kihúzom ráteszem a kabeljáratóra és az alapkarakter megőrizve de azért egy kisimultabb dinamikusabb nyitottabb hangot fogok hallani?
De igazándiból nem is érdekel a válasz mert a hsz-ed elég badarság.
Nyílván van olyan,hogy a hallásunk tud "idomulni"
De ebben a kontextusban egyszerűen hülyeség amit írtál.

Kábelek kapcsán ritkán, ritkábban kerül szóba a végeken csatlakozók minősége, hatása, pedig az is sokat tud módosítani a hangzáson. A csatlakozókon a szerelés módja, csatlakozó anyaga, felület bevonata, ház minősége, mechanikai stabilitása is lényeges tud lenni.

Ezen felül nekem van egy vesszőparipám hogy igyekezzünk úgy összedugandó csatlakozó párokat választani, hogy mindkét oldal fémbevonata, vezető anyaga minél inkább azonos legyen. Az csak néhány esetben oldható meg, hogy a csatlakozópár is lehetőleg azonos vezető anyagú vezetékkel legyen szerelve. Az eltérő csatlakozó vezetők és hozzá bekötött eltérő kábelerek egy keverék hangzást produkálhatnak, ami nem mindig optimális.

A csatlakozóknál is számít a bejáratás .... na, ezt már hagyjuk ...

Ezt én is így gondolom.
Nekem sajnos nincs arra energiám,hogy a különböző csatlakozók "jóságát" tesztelgessem
Rábízom magam a gyártóra.
Én biztos nem tudok olyan szinten forrasztgatni
mint az általam kedvelt WireWorld szakembere.
Ezért rájuk bízom magam.
A kábeleket meg nyílván egyszerre járatom a csatival.
Az,hogy a csatlakozó anyaga a kábel vezetője hasonló legyen abban érzek rációt.
De biztos nem állnék neki a készülékeim aljzatait kicserélni mert nem klappol a kábelekkel.
Más
Szerintetek hány havonta dob fel olyan forradalmárt az élet mint jelen esetben orion?

Szerintem is így van, emlékszem, hogy istván01 már korábban írt erről a témáról.
Más.
100 évente egy legfeljebb.

[supravox]

A hallásunknak kell idő, hogy hozzászokjon bármilyen a megszokottól eltérő hanghoz, nem a kábel járódik be.

Aha
Akkor azt mivel magyarázod,hogy ha meghallgatok egy vadiúj kábelt ami szól valahogy.
Kihúzom ráteszem a kabeljáratóra és az alapkarakter megőrizve de azért egy kisimultabb dinamikusabb nyitottabb hangot fogok hallani?
De igazándiból nem is érdekel a válasz mert a hsz-ed elég badarság.
Nyílván van olyan,hogy a hallásunk tud "idomulni"
De ebben a kontextusban egyszerűen hülyeség amit írtál.

Kábelek kapcsán ritkán, ritkábban kerül szóba a végeken csatlakozók minősége, hatása, pedig az is sokat tud módosítani a hangzáson. A csatlakozókon a szerelés módja, csatlakozó anyaga, felület bevonata, ház minősége, mechanikai stabilitása is lényeges tud lenni.

Ezen felül nekem van egy vesszőparipám hogy igyekezzünk úgy összedugandó csatlakozó párokat választani, hogy mindkét oldal fémbevonata, vezető anyaga minél inkább azonos legyen. Az csak néhány esetben oldható meg, hogy a csatlakozópár is lehetőleg azonos vezető anyagú vezetékkel legyen szerelve. Az eltérő csatlakozó vezetők és hozzá bekötött eltérő kábelerek egy keverék hangzást produkálhatnak, ami nem mindig optimális.

A csatlakozóknál is számít a bejáratás .... na, ezt már hagyjuk ...

Ezt én is így gondolom.
Nekem sajnos nincs arra energiám,hogy a különböző csatlakozók "jóságát" tesztelgessem
Rábízom magam a gyártóra.
Én biztos nem tudok olyan szinten forrasztgatni
mint az általam kedvelt WireWorld szakembere.
Ezért rájuk bízom magam.
A kábeleket meg nyílván egyszerre járatom a csatival.
Az,hogy a csatlakozó anyaga a kábel vezetője hasonló legyen abban érzek rációt.
De biztos nem állnék neki a készülékeim aljzatait kicserélni mert nem klappol a kábelekkel.
Más
Szerintetek hány havonta dob fel olyan forradalmárt az élet mint jelen esetben orion?

[orion]

"Ha nem úgy valahol ott az IMD magasabb, ami miatt a hallásomnak túl sokat kell kiszűrni amibe elfárad meg kell keresni hol és miért, melyik láncszem okozza, de biztosan nem a kábel fogja okozni." - orájon

Jaaa, erre a zagyvaságra gondolsz, a többi gondolatod ( ) között. Hát igen, inkább elsiklottam felette. Mert már nekem lett volna kellemetlen felhívni a figyelmedet arra, hogy nem ártana némileg több pont és vessző elhelyezése a mondandódban.
Az meg hogy folyton külföldi rövidítésekkel dobálózol, amikről vagy nem tudod mit jelentenek, vagy azt mekkora a szerepük az otthoni zene reprodukcióban, ha netán mégis, attól semmivel sem tűnsz okosabbnak, mint itt bárki más. Na, ezzel valóban nem láttam értelmét foglalkozni.

Tessék egy másik. A kognitív disszonancia destruktivitást indukál. Magyarul a fenti reakciód, azaz ha nem értesz valamit úgy hajlamos leszel arra agresszívan reagálni.

[wasiliy888]

"Ha nem úgy valahol ott az IMD magasabb, ami miatt a hallásomnak túl sokat kell kiszűrni amibe elfárad meg kell keresni hol és miért, melyik láncszem okozza, de biztosan nem a kábel fogja okozni." - orájon

Jaaa, erre a zagyvaságra gondolsz, a többi gondolatod ( ) között. Hát igen, inkább elsiklottam felette. Mert már nekem lett volna kellemetlen felhívni a figyelmedet arra, hogy nem ártana némileg több pont és vessző elhelyezése a mondandódban.
Az meg hogy folyton külföldi rövidítésekkel dobálózol, amikről vagy nem tudod mit jelentenek, vagy azt mekkora a szerepük az otthoni zene reprodukcióban, ha netán mégis, attól semmivel sem tűnsz okosabbnak, mint itt bárki más. Na, ezzel valóban nem láttam értelmét foglalkozni.

[orion]

A legtöbb hifista a fenti fogalmakkal nincs is tisztában marad a kábel mint utolsó mentsvár.

Nem értem, ezzel mit akarsz mondani "utolsó mentsvár"?

Egy hibás rendszeren még akár segíthet is egy másik kábel annyiban, ha picit jobban elfedi annak hibáit, de jó attól nem lesz.

A legtöbben (szerintem) szeretik hallgatni otthon a saját rendszerükön a kedvenc zenéiket, és nem úgy ülnek ott, hogy ez egy hibás fos, mekkora kínlódás hallgatni. Teljesen félreértelmezed magadban a kábelek szerepét a hifilánc egészét figyelmbevéve.

A visszamérés a legtöbb esetben nem történik meg, csak rásütik, hogy jobb. Eleve ha 100ezreket fizettél hinni akarod, hogy megérte. Márpedig a hallásunk alkalmazkodik és a hallás memóriája nagyon rövid, ha nincs A/B teszt, akkor már átvertük magunkat.

Ezzel nagyon nem értek egyet. Én a saját rendszeremben a legkisebb változást észreveszem, úgy is ha előtte egy hétig be sem kapcsoltam.

A százalékos értéked meg hatalmas túlzás.

Igazad van! Azt kellett volna írnom, hogy minimum 30-35%.

Egy jó rendszernél először az elemeket kell azonos szintre hozni, kábel maximum a legutolsó mérföldkő és ezért nem is biztos, hogy (ha egyáltalán) hoz olyan változást, ami ár/érték arányban megérné. Nálam az a "mérőszám", hogy hallási fáradság nélkül tudom -e éjjel-nappal hallgatni a rendszert szinte "bármilyen" hangerőn. Ha nem úgy valahol ott az IMD magasabb, ami miatt a hallásomnak túl sokat kell kiszűrni amibe elfárad meg kell keresni hol és miért, melyik láncszem okozza, de biztosan nem a kábel fogja okozni.

Nincs olyan, hogy egy lánc elemei azonos szinten vannak. Ki mondja ezt meg, mi alapján, meg lehet mérni?

Mivel a hangminőség szempontjából legfontosabb IMD rész felett elegánsan elsiklottál így nyugodtan továbbgörgethető a posztod. Ha úgy tetszik beleestél a hifista csapdába.

[hericstamas]

Zenét nem azért hallgatok, hogy ne fárasszon, én az élvezetre hajtok. Egy koncerten sem az az elvárásom, hogy ne fájjon. Ok otthon is, koncerten is volt már olyan, hogy fizikailag fájt hallgatni, annyira bántó volt. De itt most alap, hogy nem bánt a saját rendszered.
Ha a rendszer képes rá, akkor a kábeleken (is) múlik, hogy meglegyen az a bizony plusz, ami miatt leköt, nem keresem a next gombot. Az eredeti kérdésemre visszatérve a Cardas Gold5 mint spdif nagyon nagy találatnak tűnik. Határozottan jobban tetszik (az én rendszeremben) mint a Parsec ami kifejezetten digit kábel. Szóval digit kábelben is vannak meglepetések.