Néhány héttel korábban írtam egy kis összefoglalót a MELZ 6N8S (6SN7) csövek típusairól és az akkor nálam vendégeskedő 3. verzió hangjáról. Nem ismételgetem magam, akit érdekel úgy is visszaolvassa... Most viszont az első verzió jön, ráadásul a korai, fekete lemezes és fólia (lemez) getteres változatban: a Melz 6N8S, aminek az 1578 kódot adták az orosz katonai és nukleáris ipar számára gyártva.
Már az első perc alatt az a benyomásom lett, hogy ez egy teljesen más kategória, mint a korábban bemutatott cső. Mondhatni, ez már tényleg a nagykutyákkal játszik egy ligában. Először is, ez csendes már a bekapcsoláskor is. Nem kellett bemelegednie ahhoz, hogy a zaja lecsökkenjen, hanem azonnal alapzaj nélkül indul. A második korai gondolatom az volt, hogy tiszta és részletes, de aztán hosszabb meghallgatás után kezdett kirajzolódni a többi tulajdonsága is. A másik Melz-el ellentétben itt van tér! Az előadásmódja kicsit közvetlen, vagyis jobban az arcba tolja az énekest, de sokkal élvezhetőbb ez a 3D-szerű színpad, mint a másik Melz síkba rendezett 2D-s előadása. A középtartomány felsőbb része és a magas hangok extrém részletesek. Úgy érzem, ebben még a fém bázisos 6SN7W-t is túlszárnyalja. Nyilván emiatt is lesz levegős és holografikus. Ráadásul a magasai selymesek, egyáltalán nem bántóak. Ezeket a jellemzőket mindig szokták említeni az 1578 kapcsán, és valósak is. Azonban az, hogy extrém dinamikus lenne, hááát, ez finoman szólva sem igaz. Nem mondom, hogy lassú vagy nem dinamikus, de a 6SN7W után hallgatva pont a dinamikában volt a legnagyobb visszaesés. Átlag feletti, de semmiképpen sem extrém dinamikus. Ettől persze még lehet jó. A basszus sem a legnagyobb erőssége. Ott vannak a hangok, nem is mossa össze, kellően tisztán és rétegesen hallhatóak, de a Ken-Rad VT-231 vagy a 6SN7W erejét és testességét meg sem közelíti. A basszust is csak inkább egy enyhén átlag felettire tenném.
Sokan tartják a Melz 1578-at a legjobb 6SN7 kategóriás csőnek, de véleményem szerint nincs igazuk. Afelé hajlok, hogy benne van a TOP10-ben, de vannak nála jobb, univerzálisabb csövek. És van egy böszme nagy hibája is! Van egy viszonylag szűk frekvencia sáv a felső-közép tartományban, ami miatt egyes hangszerek pontatlanok vagy zavaróan kiemelődnek (például a hegedű). Ezt a hibát lehet tompítani az előtte vagy utána levő csövek cserélgetésével (esetleg kábellel), de én a lehető leglineárisabb környezetben hasonlítom össze az egyes versenyzőket, és ott tapasztalható ez a hiba. Ha az extrém lineáris és transzparens első generációs Tung-Sol 6SU7GTY helyére bekerül egy másik 6SL7 verzió (például RCA 5691 Black Plate), akkor a hiba fedettebb lesz, sőt a dinamika is javul, de a részletekből meg veszítek. Szóval egy kompromisszumos szinergiát kell keresni vele.
A 1578 további hibája, hogy nagyon nagy szórással gyártották. Egy gyári új cső értéke lehet 6mA és 11mA is. Ekkora gyártási ingadozás mellett nehéz párokat alkotni. Emiatt is van belőlük kevés, és amit nagy ritkán találni, az sem túl pénztárcabarát :)
Összegezve: a Melz 1578 az egyik legkiválóbb 6SN7 variáns, de nem ez a legjobb. A Sylvania 6SN7A/W Metal/Tall Glass, a Ken-Rad VT-231, a Mullard ECC33 és a Tung-Sol BGRP csövek kevesebb kompromisszummal járnak, és összességében felette vannak a Melz-nek.
Pár fotó az én példányaimról:
