Hangsugárzó építés

[denesdr]

Sziasztok,
Tudnátok ajánlani a meglévő Seas hangszórókhoz magas sugárzót?
Mély:
1682938683415.png
Közép:
_20260517_172127.JPG

Köszönöm a segítséget.
László.

Mivel viszonylag kicsi a középsugárzó, így akár egy 1"-nál kisebb magassugárzót is lehetne használni, amik tipikusan nem szeretnek annyira mélyre menni, mint a nagyobbak, cserébe szélesebb lesugárzást tudnak magasabb frekvenciákon. Egy ilyen középpel valószínűleg ki lehetne tolni a váltási frekit 3-4 kHz tartományba, ami a kisebb csipogóknak jobban fekszik, pl.: 22TFF, 22TAF/G

[László02]

Sziasztok,
Tudnátok ajánlani a meglévő Seas hangszórókhoz magas sugárzót?
Mély:
1682938683415.png
Közép:
_20260517_172127.JPG

Köszönöm a segítséget.
László.

Szia!

Adja magát, hogy a Seas mély és közép hangszóróid mellé ugyanazon gyártótól válaszd a magasat is. Persze, ez nincs kőbe vésve. De viszonylag pénztárcabarát a Seas 27TDFC (H1189 a másik típusjel, ami alatt megtalálható). Ez egy lágy, textil dóm. Ferrofluid hűtés miatt jól terhelhető (90W), a frekvenciamenete egészen széles tartományban használhatóvá teszi. A Sonopartnál kapható kb 35e/db. Létezik egy ferrofluid nélküli változata is a 27TDC, annak némileg egyenletesebb a felső vége, ha jól emlékszem, nincs 30kHz fölött a kiemelés, ami a TDFC van, viszont cserébe csak 60W a terhelhetőség. Mondjuk, magashangszórónál az is bőven jó, ha azt vesszük, hogy az összes erősítőteljesítmény max 20%-a jut arra, a többi a mély és közép felé megy, meg valamennyit eldisszipál a szintező ellenállás is.
Az audio excite oldalán van egy kiterjedt teszt róla, ez egy megbízható (nem fizetett reklám) weblap:
https://www.audioexcite.com/?page_id=2075

Ja, amúgy én is ezt a magasat használom már kb másfél éve a saját DIY hangsugárzómban. Igaz, az egy kis kétutas konstrukció, SB Acoustic mélyközéppel. Kifejezetten elégedett vagyok vele.

Köszönöm szépen.

[wasiliy888]

Sziasztok,
Tudnátok ajánlani a meglévő Seas hangszórókhoz magas sugárzót?
Mély:
1682938683415.png
Közép:
_20260517_172127.JPG

Köszönöm a segítséget.
László.

Szia!

Adja magát, hogy a Seas mély és közép hangszóróid mellé ugyanazon gyártótól válaszd a magasat is. Persze, ez nincs kőbe vésve. De viszonylag pénztárcabarát a Seas 27TDFC (H1189 a másik típusjel, ami alatt megtalálható). Ez egy lágy, textil dóm. Ferrofluid hűtés miatt jól terhelhető (90W), a frekvenciamenete egészen széles tartományban használhatóvá teszi. A Sonopartnál kapható kb 35e/db. Létezik egy ferrofluid nélküli változata is a 27TDC, annak némileg egyenletesebb a felső vége, ha jól emlékszem, nincs 30kHz fölött a kiemelés, ami a TDFC van, viszont cserébe csak 60W a terhelhetőség. Mondjuk, magashangszórónál az is bőven jó, ha azt vesszük, hogy az összes erősítőteljesítmény max 20%-a jut arra, a többi a mély és közép felé megy, meg valamennyit eldisszipál a szintező ellenállás is.
Az audio excite oldalán van egy kiterjedt teszt róla, ez egy megbízható (nem fizetett reklám) weblap:
https://www.audioexcite.com/?page_id=2075

Ja, amúgy én is ezt a magasat használom már kb másfél éve a saját DIY hangsugárzómban. Igaz, az egy kis kétutas konstrukció, SB Acoustic mélyközéppel. Kifejezetten elégedett vagyok vele.

[László02]

Sziasztok,
Tudnátok ajánlani a meglévő Seas hangszórókhoz magas sugárzót?
Mély:

Közép:

Köszönöm a segítséget.
László.

[Deenoo]

Érdemes Accuton 220-as mélyekre áldozni vagy elég a Scan Speak, Seas felsőbb kategória?
Esetleg más márka ami hasonlóan jó?

Purifi.....?

Kötelező darab!
Szabó Zoli a márka avatott ismerője & felhasználója. Ha olvassa a topikot, lehet hozzászól majd.

[violin]

Érdemes Accuton 220-as mélyekre áldozni vagy elég a Scan Speak, Seas felsőbb kategória?
Esetleg más márka ami hasonlóan jó?

Purifi.....?

[kargidje]

Érdemes Accuton 220-as mélyekre áldozni vagy elég a Scan Speak, Seas felsőbb kategória?
Esetleg más márka ami hasonlóan jó?

[karesz41]

IMG_1427 Copy.jpegIMG_1424 Copy.jpeg Idén szeretném befejezni……

Sziasztok! Sajnos a projektet nem tudom tovább csinálni. Eladó ha valaki érez késztetést a folytatásához…….

[Luxor Audio]

Akkor a te véleményed szerint is szükséges a hangszóró paramétereit figyelembe venni, én is ezt mondom.

Mielőtt tévesen vonul be a történelembe a kijelentésem, hangsúlyoznám, hogy a reflexcső méretezésénél nincs közvetlen szerepe a hangszóró paramétereinek (a bemutatott képletben sincsenek a hangszóróhoz köthető paraméterek). Közvetve viszont minden összefügg.

A filc szerintem nem növeli jelentősen a virtuális térfogatot, talán kicsit jobban gátolja az állóhullámok létrejöttét, mint a szivacs (eredetileg csak ez volt a dobozban), de még ebben sem vagyok biztos.

A hangsebesség módosításával a hangelnyelő anyaggal alaposan megtömött hangdoboz térfogata akusztikailag 5-10 %-kal is nagyobb lehet a fizikai méretnél, de ez oktávonként eltérő. Az állóhullámok alapfrekvenciáit a kabinet belső méretei határozzák meg, de kisebb dobozoknál sem kerülnek olyan hangmagasságra, ahol a szivacsok, filcek már érdemi hangelnyelést produkálnak.

A méréseket fontosnak tartom, bár most már igazából csak a kíváncsiság miatt csinálnám meg, mert a jelenlegi állapotában nagyon tetszik, amit hallok. Azért mégis jó volna tudni biztosan...

A végső döntést a fülünk hozza meg, de nagyszerű tanulási lehetőség a hallottakat összevetni a mérési eredményekkel, hogy az elvégzett módosítás hallható hatásai a paraméterekben miként jelentkeznek. Erre épül a tudomány.

[wasiliy888]

Én inkább azon csodálkozom, csupán spekulatív módon miért gondolja valaki a hangsugárzója doboza "áthangolását"?

...

Ha az eredeti kérdésed arra vonatkozott, hogy miért nyúl valaki bele egy gyári dobozba, aki lényegében teljesen fogalmatlan az egész kérdéskörrel kapcsolatban, könnyen meg tudom válaszolni.

Nem sértődöm meg ezen. A helyzet hozta, már az, hogy a hangsugárzó kezdett elöregedni, többször is meg kellett javítani, és jó minőségű új, vagy akár használt beszerzésére nem állt rendelkezésre keret.

Egy ilyen DIY projektnél az is vonzó, hogy nem kell mindent egyszerre megvenni, kisebb részletekben lehet beszerezni az alkatrészeket. És hát amennyire elsőnek egyszerűnek látszik, az is ad egy hajtóerőt. Persze, ez mint menetközben kiderült nagyon benéztem, mert még ez a kétutas kisdoboz sem egyszerű.
Amiket felsoroltál egyéb konstrukciók, még bonyolultabbak.

[istvan01]

Én inkább azon csodálkozom, csupán spekulatív módon miért gondolja valaki a hangsugárzója doboza "áthangolását"? Számos elérhető nem túl bonyolult méretezőt lehet fellelni, ami elegendően sok paraméterrel számol doboz zárt és reflexes méretetekkel, úgy hogy a hangszóró gyári vagy igényesebb mért TS paramétereit figyelemebe veszi. Sőt, következő szinten még hangváltóból is pár dolgot. A hangváltó méretezés persze már egy más terület. De, e két terület együttes hatását méretezés, szimuláció után mérni érdemes, ha már a REW és hozzá egy mikrofon is könnyen beszerezhető.
Azután, persze, aki ezeket meglépi, tudomásul veszi, hogy ez az optimum keresés egy több lépcsős iteráció, amit nem egy esetben nulláról érdemes újrakezdeni.

Akkor a te véleményed szerint is szükséges a hangszóró paramétereit figyelembe venni, én is ezt mondom.

Ha kiemeljük a legfontosabbat, akkor a mechanikusból hangszóró mozgó felület, X-max, Fs. A TS többi érték azt is mutatja, reflex, zárt esetleg passzív membránosra alkalmas a mélysugárzó. /a TL, OB és tölcsér rendszer viszont más méretezésű/

[wasiliy888]

Én inkább azon csodálkozom, csupán spekulatív módon miért gondolja valaki a hangsugárzója doboza "áthangolását"? Számos elérhető nem túl bonyolult méretezőt lehet fellelni, ami elegendően sok paraméterrel számol doboz zárt és reflexes méretetekkel, úgy hogy a hangszóró gyári vagy igényesebb mért TS paramétereit figyelemebe veszi. Sőt, következő szinten még hangváltóból is pár dolgot. A hangváltó méretezés persze már egy más terület. De, e két terület együttes hatását méretezés, szimuláció után mérni érdemes, ha már a REW és hozzá egy mikrofon is könnyen beszerezhető.
Azután, persze, aki ezeket meglépi, tudomásul veszi, hogy ez az optimum keresés egy több lépcsős iteráció, amit nem egy esetben nulláról érdemes újrakezdeni.

Akkor a te véleményed szerint is szükséges a hangszóró paramétereit figyelembe venni, én is ezt mondom.

[wasiliy888]

A beépített hangcsillapító anyag nem csökkenti, sőt virtuálisan növeli a belső térfogatot.

Ez úgy tudom, hogy inkább a tömésre vonatkozik, én csak lazán tekertem kártolt gyapjút a mélyközép hangszóró mögé, ami lehet, hogy úgy 0,5 liter pluszt jelent, de ez csak tipp.

A bélelés alatt azt értettem, hogy ragasztottam elasztikus bitumen réteget a doboz falaira belülről, 4mm vastagságút, erre pedig 6mm filcet, aminek a hordozója kb 1-2mm elasztikus bitumen szintén. Így összesen, az előlapot kivéve, kb 5mm vastagság adódik minden lapjához a doboznak. Ez biztosan csökkenti a térfogatot.
A filc szerintem nem növeli jelentősen a virtuális térfogatot, talán kicsit jobban gátolja az állóhullámok létrejöttét, mint a szivacs (eredetileg csak ez volt a dobozban), de még ebben sem vagyok biztos.
Ez volt az első átalakítás, amit elvégeztem, és ezután még az eredeti hangszórókat, hangváltót és reflexcsövet szereltem vissza. És nagyon meglepett, hogy csak ennyitől milyen jelentős mértékben tisztult a hangzás.

Általában igen, de pl. egy 22 Hz rezonanciaponttal rendelkező hangszórónál ez nem lehetséges, nem is lenne értelme. A bassreflex rendszert oda kell hangolni, ahol szükség van akusztikai támogatásra.

A 22Hz az igen parádés lenne, az én mélyközép hangszóróm viszonylag kicsi 170mm átmérőjű, a membránfelület kb 120cm2, az fs 31,5Hz, ami ilyen hangszórótól nem is rossz. A jelenlegi új csővel kb 40Hz az Fb, ebben a dobozban. A váltóval nem kezeltem a meglehetősen nagy impedanciacsúcsát a hangszórónak, így Fb alatt az ellenállása drasztikusan megnő.

A válaszaidat, tanácsaidat ismételten köszönöm!

A méréseket fontosnak tartom, bár most már igazából csak a kíváncsiság miatt csinálnám meg, mert a jelenlegi állapotában nagyon tetszik, amit hallok. Azért mégis jó volna tudni biztosan...

[istvan01]

Én inkább azon csodálkozom, csupán spekulatív módon miért gondolja valaki a hangsugárzója doboza "áthangolását"? Számos elérhető nem túl bonyolult méretezőt lehet fellelni, ami elegendően sok paraméterrel számol doboz zárt és reflexes méretetekkel, úgy hogy a hangszóró gyári vagy igényesebb mért TS paramétereit figyelemebe veszi. Sőt, következő szinten még hangváltóból is pár dolgot. A hangváltó méretezés persze már egy más terület. De, e két terület együttes hatását méretezés, szimuláció után mérni érdemes, ha már a REW és hozzá egy mikrofon is könnyen beszerezhető.
Azután, persze, aki ezeket meglépi, tudomásul veszi, hogy ez az optimum keresés egy több lépcsős iteráció, amit nem egy esetben nulláról érdemes újrakezdeni.

[Luxor Audio]

... a dobozt is "kissé" átalakítottam, talán pontosítanom kellett volna, hogy az eredeti 20 literes térfogathoz volt méretezve az eredeti (rövidebb) cső. De mivel alaposan kibéleltem nagyjából 18 literre csökkent a belső térfogat. Ez önmagában szükségessé teszi az eredeti cső cseréjét.

A beépített hangcsillapító anyag nem csökkenti, sőt virtuálisan növeli a belső térfogatot.

A képletet ismerem, amit belinkeltél, de mivel most nem hangolási frekvenciát (Fb) kell megállapítani, hanem csőhosszt, ezért ki kell fordítani a képletet.

Bassreflex 2.jpg (4.37 KiB) Megtekintve 1660 alkalommal

... ahogy több helyen olvastam a reflex dobozoknál Fb-t általában fs alá szokták meghatározni.

Általában igen, de pl. egy 22 Hz rezonanciaponttal rendelkező hangszórónál ez nem lehetséges, nem is lenne értelme. A bassreflex rendszert oda kell hangolni, ahol szükség van akusztikai támogatásra.

Abban igazad van, hogy a csőhossz növelésével lejjebb akartam hangolni a rendszert, de elsősorban azért, mert az eredeti csővel kb valahol 55-60Hz közé esett Fb, ami semmiképp nem volt jó. Azt gondolom, ha Fb ilyen magasan van, 100Hz fölött jóval is még kiemel a rendszer. Ráadásul nekem fali konzolon vannak a hangsugárzóim, így a baffle step hatás kevésbé érvényesül, azaz a hangszóró kiemel magától is 100-300Hz között jócskán.

A bassreflex hatás viszonylag szűk frekvenciasávban érvényesül, több oktávot nem fog át. A felsőbasszus sávban jelentkező kiemelésed a túl kicsi doboztérfogatból is következhet, ez tipikus következménye a méretezési hibáknak. A falhoz közeli elhelyezésnek is van ilyen hatása, amit célszerű lenne a keresztváltóban figyelembe venni, korrigálni. Ezért előnyös, ha már előre, a tervezés során tudjuk, milyen körülmények között fogjuk használni a hangdobozt. Nem lehetséges minden helyzetben tökéletesen teljesítő hangdobozt konstruálni.

Mérésekre kíváncsi lennék, de nincsenek hozzá se műszereim, se szoftverem, bár talán ez utóbbiból létezik ingyenes is. Így marad a számolás, meg a szimuláció. Szerencsére manapság már elég pontosak ahhoz a tervezőprogramok, hogy a szimulációkat a valósághoz közelítőnek lehessen mondani.

Nem mondom, hogy mérések nélkül nem lehet hangsugárzót konstruálni, beállítani, de erre nagyon kevesen képesek, én sem vagyok közéjük sorolható, pedig gyerekkorom óta hangokkal foglalkozom. A tervező szoftvereknél nem a pontossággal van probléma (egy matematikai képlet nem tud tévedni), hanem hogy nem képesek minden praktikus körülményt figyelembe venni, amik viszont a mérésekben azonnal megmutatkoznak. Nagyon tanulságos látni pl. a keresztváltó működését a gyakorlatban és összevetni az elmélettel, ebből lehet sokat tanulni.


(Ezt a szentbeszédet zárójelbe teszem, hogy kevésbé verje le a biztosítékot:
Vannak ingyenesen használható mérőszoftverek, de ezek sem voltak ingyen, valakinek el kellett őket készítenie. Népszerű szoftver manapság a REW, ami szintén ingyenesen használható, de a készítői elfogadnak támogatásokat, én is fizetek érte, mivel sokat használom. Az életünk nem ezeken a 10-20 dollárokon fog múlni, de ha a jövőben is szeretnénk ilyen eszközöket használni, támogatnunk kell az alkotókat.)

[wasiliy888]

Aki hasonlóan DIY hangdobozon töri a fejét, és most kezdi ezek mikéntjét tanulni, azoknak mondanám, hogy az online felületeken elérhető olyan reflexcső számoló programok, amelyek nem kérik a hangszóró adatait, csupán a dobozméret, csőátmérő és az elérni kívánt alsó határfrekvencia adatokból számolnak, azok mind felejtősek. De tényleg. Ezek még hozzávetőlegesen sem pontosak.

Némelyik pontos, némelyik téved, de nem olyan bonyolult a reflexnyílás méretezési képlete:


Bassreflex.jpg

Fb = hangolási frekvencia
c = hangsebesség (~343 m/s)
S = cső keresztmetszete
Vb = doboz nettó térfogata
Leff = effektív csőhossz (fizikai hossz + végkorrekció kialakítástól függően)

A hangdoboz és a hozzá kapcsolódó reflexnyílás üregrezonátort képez, aminek rezonanciapontja - mint a képletből is látható - nem függ a hangszórótól, csak a kabinet térfogatától és a cső méretétől (meg a hang sebességétől, de az nagyjából fix), ezekből lehet számolni a szükséges keresztmetszetet és hosszt. Bármilyen hangszórót is teszünk a behangolt dobozba, mindig ugyanazon a frekvencián fog rezonálni. Ám hogy mi történik a csőben, az már függ a hangszórótól, ahogy a doboz belső térfogata is, tehát minden mindennel összefügg. Ilyen mondatokkal lehet az egyszerű válaszban reménykedő kérdezőket őrületbe kergetni, meg azzal, hogy a doboztérfogat nincs kőbe vésve, a választott üzemmódtól is függ. Eltérő méretezést alkalmazunk attól függően, mit tartunk fontosabbnak; nagyon mély hangokat, nagy teljesítményt, hatásfokot, pontosságot, stb. (Ezért sem lehet elintézni annyival a kérdést, hogy JÓ, vagy ROSSZ)

A hangszóró membránja által mozgatott légtérfogat a reflexcsőben is áramolni kénytelen. Ha túl kis keresztmetszeten kell átjutnia, nagyobb sebességgel fog közlekedni, ami turbulenciát és egyre inkább hallható zörejeket fog okozni (15-20 m/s felett). Ezt mondják portzajnak, egyfajta búgásként, szuszogásként, böfögésként lehet tetten érni, de hatással van a membránkitérésre és az elérhető maximális hangnyomásra is.

Azt gondoltam, a reflexcső csupán a mélytartományra hat. És a neten fellelhető ismeretanyagok szerint ez így is van, illetve a tranziens tulajdonságok viselkedését említik még, amiről nem fejtik ki, micsoda pontosan, és milyen hatása van a hangzásra. De annyit igen, hogy például egy zárt doboz konstrukció esetén ez a paraméter jobb, mint egy reflex rendszer esetén. Viszont nem találtam olyat, hogyan befolyásolhatja ez a teljes hangképet.

A reflexcső ablakot nyit arra, ami a kabinetben történik, így a középtartományra is hatása lehet. Ezért is nem tanácsos a bassreflex hangdobozokat ledugózni, mert ezzel másik üzemmódba állítjuk őket, sok paraméterük nagyságrendileg változhat/romolhat, ez egyszerű mérési görbéken is szépen látszik, figyelmes fül számára könnyen hallható. A mechanikai kialakítás és elhelyezés sem lényegtelen, sőt fontosabb, mint az elcsépelt kérdés, hogy előre, vagy hátra néz-e a cső.

Mérésnemtagadó kíváncsi hobbitársaknak javaslom, gátlástalanul dugják a mérőmikrofont a reflexcsőbe! Még tanulságosabb mélytorkos élmény, ha a mikrofont egészen a dobozba betoljuk, az ott gyűjtött adatokban rácsodálkozhatunk, mi is történik odabent. Amúgy is célszerű a bassreflex rezonátor működését nem csak számolgatni, hanem gyakorlatban ellenőrizni, a hangnyomás és impedancia adatok beszédesek tudnak lenni.

Annyit még, hogy a régi reflexcső 49mm átmérőjű volt 69mm hosszan, az új pedig 50mm az átmérő és a 185mm hossz...

Ilyen mértékű változással alaposan áthangoltad a bassreflex rendszer működését, ami nyilván hallható is, de nem a reflexcső "minőségét" érzékeled, hanem a méretezés pontosságát. Kezdők tipikus hibája, hogy a minél alacsonyabb alsó határfrekvenciát hajszolva túlságosan mélyre hangolják a rezonátort, ezzel sokat veszítenek hatásfokban, pontosságban (de lehet villogni a hangnyomás görbével). Az ilyen példák miatt terjedt el a közhiedelem, hogy a bassreflex dobozok nem elég pontosak, pedig zárt dobozt ugyanúgy el lehet rontani.

Köszönöm a válaszaidat! Több érdekes dolgot is írsz, amikkel esetleg újabb kérdések is fölmerülnek.

A végén kezdem, ha nem bánod. Ahogy írtam, a dobozt is "kissé" átalakítottam, talán pontosítanom kellett volna, hogy az eredeti 20 literes térfogathoz volt méretezve az eredeti (rövidebb) cső. De mivel alaposan kibéleltem nagyjából 18 literre csökkent a belső térfogat. Ez önmagában szükségessé teszi az eredeti cső cseréjét.
A képletet ismerem, amit belinkeltél, de mivel most nem hangolási frekvenciát (Fb) kell megállapítani, hanem csőhosszt, ezért ki kell fordítani a képletet. Ahhoz hogy megfelelően állapítsuk meg a hangolási frekvenciát, az optimális állapothoz, vagy inkább legkevesebb kompromisszum eléréséhez, amivel a rendszer jól lesz hangolva, a beépítésre kerülő hangszóró rezonancia frekvenciáját (fs) kell tudnunk. És még pár adatot a hangszóróról. És ahogy több helyen olvastam a reflex dobozoknál Fb-t általában fs alá szokták meghatározni. Bár lehet, hogy ez már idejétmúlt tervezés.
Esetemben az volt a helyzet, hogy az egész rendszer nem ideális. Több sebből vérzik, sajnos. Először is, túl kicsi a doboz (18 liter) a hangszóróhoz, aminek egy kb 30 literes tér sokkal megfelelőbb lenne, másodszor a hangszóró jósága (Qts=0,5) sem igazán megfelelő reflex konstrukcióba. Megjegyzem a gyári adatlapon más értékek szerepelnek. De az ember azzal főz, ami van, főleg ha szűkös keretből kell kijönni.
Abban igazad van, hogy a csőhossz növelésével lejjebb akartam hangolni a rendszert, de elsősorban azért, mert az eredeti csővel kb valahol 55-60Hz közé esett Fb, ami semmiképp nem volt jó. Azt gondolom, ha Fb ilyen magasan van, 100Hz fölött jóval is még kiemel a rendszer. Ráadásul nekem fali konzolon vannak a hangsugárzóim, így a baffle step hatás kevésbé érvényesül, azaz a hangszóró kiemel magától is 100-300Hz között jócskán.
Így viszont, az új csővel, ami hosszabb, Fb lejjebb került, és kevesebb a kiemelés 100-300Hz között. Talán ebből (is) adódhat a teljes hangkép tisztulása.

Mérésekre kíváncsi lennék, de nincsenek hozzá se műszereim, se szoftverem, bár talán ez utóbbiból létezik ingyenes is.
Így marad a számolás, meg a szimuláció. Szerencsére manapság már elég pontosak ahhoz a tervezőprogramok, hogy a szimulációkat a valósághoz közelítőnek lehessen mondani. Minden alkalommal, amikor átalakítottam a hangsugárzót, amit utána hallottam jobban tetszett az azt megelőző állapotánál. Lehet mondani, hogy ez a kezdők szerencséje, de bízom benne, hogy több annál.

A többi infót még egyszer köszönöm!

[Luxor Audio]

Aki hasonlóan DIY hangdobozon töri a fejét, és most kezdi ezek mikéntjét tanulni, azoknak mondanám, hogy az online felületeken elérhető olyan reflexcső számoló programok, amelyek nem kérik a hangszóró adatait, csupán a dobozméret, csőátmérő és az elérni kívánt alsó határfrekvencia adatokból számolnak, azok mind felejtősek. De tényleg. Ezek még hozzávetőlegesen sem pontosak.

Némelyik pontos, némelyik téved, de nem olyan bonyolult a reflexnyílás méretezési képlete:

Bassreflex.jpg (4.72 KiB) Megtekintve 1741 alkalommal

Fb = hangolási frekvencia
c = hangsebesség (~343 m/s)
S = cső keresztmetszete
Vb = doboz nettó térfogata
Leff = effektív csőhossz (fizikai hossz + végkorrekció kialakítástól függően)

A hangdoboz és a hozzá kapcsolódó reflexnyílás üregrezonátort képez, aminek rezonanciapontja - mint a képletből is látható - nem függ a hangszórótól, csak a kabinet térfogatától és a cső méretétől (meg a hang sebességétől, de az nagyjából fix), ezekből lehet számolni a szükséges keresztmetszetet és hosszt. Bármilyen hangszórót is teszünk a behangolt dobozba, mindig ugyanazon a frekvencián fog rezonálni. Ám hogy mi történik a csőben, az már függ a hangszórótól, ahogy a doboz belső térfogata is, tehát minden mindennel összefügg. Ilyen mondatokkal lehet az egyszerű válaszban reménykedő kérdezőket őrületbe kergetni, meg azzal, hogy a doboztérfogat nincs kőbe vésve, a választott üzemmódtól is függ. Eltérő méretezést alkalmazunk attól függően, mit tartunk fontosabbnak; nagyon mély hangokat, nagy teljesítményt, hatásfokot, pontosságot, stb. (Ezért sem lehet elintézni annyival a kérdést, hogy JÓ, vagy ROSSZ)

A hangszóró membránja által mozgatott légtérfogat a reflexcsőben is áramolni kénytelen. Ha túl kis keresztmetszeten kell átjutnia, nagyobb sebességgel fog közlekedni, ami turbulenciát és egyre inkább hallható zörejeket fog okozni (15-20 m/s felett). Ezt mondják portzajnak, egyfajta búgásként, szuszogásként, böfögésként lehet tetten érni, de hatással van a membránkitérésre és az elérhető maximális hangnyomásra is.

Azt gondoltam, a reflexcső csupán a mélytartományra hat. És a neten fellelhető ismeretanyagok szerint ez így is van, illetve a tranziens tulajdonságok viselkedését említik még, amiről nem fejtik ki, micsoda pontosan, és milyen hatása van a hangzásra. De annyit igen, hogy például egy zárt doboz konstrukció esetén ez a paraméter jobb, mint egy reflex rendszer esetén. Viszont nem találtam olyat, hogyan befolyásolhatja ez a teljes hangképet.

A reflexcső ablakot nyit arra, ami a kabinetben történik, így a középtartományra is hatása lehet. Ezért is nem tanácsos a bassreflex hangdobozokat ledugózni, mert ezzel másik üzemmódba állítjuk őket, sok paraméterük nagyságrendileg változhat/romolhat, ez egyszerű mérési görbéken is szépen látszik, figyelmes fül számára könnyen hallható. A mechanikai kialakítás és elhelyezés sem lényegtelen, sőt fontosabb, mint az elcsépelt kérdés, hogy előre, vagy hátra néz-e a cső.

Mérésnemtagadó kíváncsi hobbitársaknak javaslom, gátlástalanul dugják a mérőmikrofont a reflexcsőbe! Még tanulságosabb mélytorkos élmény, ha a mikrofont egészen a dobozba betoljuk, az ott gyűjtött adatokban rácsodálkozhatunk, mi is történik odabent. Amúgy is célszerű a bassreflex rezonátor működését nem csak számolgatni, hanem gyakorlatban ellenőrizni, a hangnyomás és impedancia adatok beszédesek tudnak lenni.

Annyit még, hogy a régi reflexcső 49mm átmérőjű volt 69mm hosszan, az új pedig 50mm az átmérő és a 185mm hossz...

Ilyen mértékű változással alaposan áthangoltad a bassreflex rendszer működését, ami nyilván hallható is, de nem a reflexcső "minőségét" érzékeled, hanem a méretezés pontosságát. Kezdők tipikus hibája, hogy a minél alacsonyabb alsó határfrekvenciát hajszolva túlságosan mélyre hangolják a rezonátort, ezzel sokat veszítenek hatásfokban, pontosságban (de lehet villogni a hangnyomás görbével). Az ilyen példák miatt terjedt el a közhiedelem, hogy a bassreflex dobozok nem elég pontosak, pedig zárt dobozt ugyanúgy el lehet rontani.

[-CB-]

Gravesen egyébként nagyon segítőkész. Nemrég Szombat este simán válaszolt fél órán belül egy felmerült kérdésre.

[wasiliy888]

Nekem még az is kérdés, hogy az enyhén kúpos csőnek melyik mérete számít?
Továbbá oké, hogy az eleje íves, de a hátsó simán levágott rész ugyanúgy surrog. Nekem is hasonlók vannak a kismonitorjaimban, én megmelegítettem a belső végeket, és "kiperemeztem" őket. Sokat számított!

Igen, ezt olvastam T. Gravesen DIY honlapján is, hogy a belül is flared cső jobb eredményt ad.

[-CB-]

Nekem még az is kérdés, hogy az enyhén kúpos csőnek melyik mérete számít?
Továbbá oké, hogy az eleje íves, de a hátsó simán levágott rész ugyanúgy surrog. Nekem is hasonlók vannak a kismonitorjaimban, én megmelegítettem a belső végeket, és "kiperemeztem" őket. Sokat számított!

[wasiliy888]

Egy kis reflexológia


A most következők nem alternatív gyógymódokról szólnak, hanem a nem túl régen folytatott eszmecseréhez, vitánkhoz szánom egy kiegészítésnek, folytatásnak, ami a hangsugárzók reflexcső méretezésével kapcsolatban zajlott. A “Milyen hangsugárzót?” topikban lehet visszaolvasni, de valójában a DIY, azaz csináld magad topik hangsugárzók alcíméhez tartozna. Ezért teszem ezt ide.

Kicsit messziről kezdem. Nekem saját tervek alapján készült (DIY) hangsugárzóm van, kétutas, állványos, reflex doboz, írtam róla korábban itt:

viewtopic.php?p=2961414#p2961414

Ez egy viszonylag egyszerű konstrukció, de annak ellenére is, hogy a tudásom hangsugárzók terén elég csekély, lényegében erre az egy darabra korlátozódik, és ettől ezerféle módon el lehet térni, szeretném megmutatni, mennyire bonyolult dolog még egy ilyen átlagos doboz is.
A hangváltója már a harmadik “generációját” éli (igazából négy volt, de az elsőt nem számolom, mert - ugyan szólt vele - annyira pocsék volt, hogy rögtön eldöntöttem, nem maradhat így), de ez most nem annyira érdekes.

Mivel a régi hangsugárzómat építettem át, a doboza (kissé átalakítva), a csatlakozói és a reflexcső maradt az eredeti, úgy gondoltam, nem számít annyira, hogy ezeknek a cseréjével foglalkozzak. Nagyobbat nem is tévedhettem volna, legalábbis a reflexcső tekintetében.
Aki hasonlóan DIY hangdobozon töri a fejét, és most kezdi ezek mikéntjét tanulni, azoknak mondanám, hogy az online felületeken elérhető olyan reflexcső számoló programok, amelyek nem kérik a hangszóró adatait, csupán a dobozméret, csőátmérő és az elérni kívánt alsó határfrekvencia adatokból számolnak, azok mind felejtősek. De tényleg. Ezek még hozzávetőlegesen sem pontosak.

A reflex rendszer a doboz, a hangszóró(k), és cső/csövek bonyolult összefüggéseiből áll össze. Ahhoz, hogy ebből megfelelő reflexcső legyen jobb, ha kéritek egy igazán hozzáértő szakember segítségét. Vannak sejtéseim miszerint kis hazánkban is értik ezt páran, nekem például Bakk Viktor (Parabox) segített.
Akik jó hangsugárzókat építenek, biztosan tudják, hogyan kell ezt megoldani.

Az elmúlt másfél évben, amióta elkészült a saját hangsugárzóm, folyamatosan tanulok, és próbálom tökéletesíteni, viszont eddig, a fejlesztési lehetőségek közül, csak a hangváltó átalakítást vettem figyelembe. Azt gondoltam, a reflexcső csupán a mélytartományra hat. És a neten fellelhető ismeretanyagok szerint ez így is van, illetve a tranziens tulajdonságok viselkedését említik még, amiről nem fejtik ki, micsoda pontosan, és milyen hatása van a hangzásra. De annyit igen, hogy például egy zárt doboz konstrukció esetén ez a paraméter jobb, mint egy reflex rendszer esetén. Viszont nem találtam olyat, hogyan befolyásolhatja ez a teljes hangképet.
A tapasztalataim azt mutatják, hogy a rosszul méretezett reflexcső nem csak egy bizonyos hangerő felett és frekvencián képes torzítani, “recsegni”, hanem úgy okozhat kárt a hangzásban, hogy a térérzetet rontja, a részleteket elfedi, és mindezt a közép-, meg a magashangoknál is megteszi nekünk.

Ezen a héten sikerült hozzájutni a megrendelt új reflexcsövekhez, némi akadályba ütköztem a beszerelés során, de a végeredmény határozottan megérte a ráfordított időt. A költség pedig néhány ezer forint volt csupán.
Amikor elkészültem vele, mindössze fél órám volt meghallgatásra. De a változás mértéke oly nagy, és pozitív irányú volt, hogy leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, mint amit tavaly nyáron az utolsó hangváltó átalakítás során tapasztaltam, illetve még annál is nagyobbnak érzem. Pedig akkor sikerült egyenletesebb frekvenciamenetet, fázist és impedancia görbét összehozni. Méréssel nem tudom igazolni, viszont hallottam rögtön a változásokat.

Szóval, az hogy a mélyek határozottabbak, feszesebbek, lentebb végződnek az "csak" egy kellemes plusz úgymond.
Az igazi nyereség, hogy eltűnt egy maszatoló felrakodás az egész hangképből, valami, ami eddig mindent zavart, de most, hogy nincs, sokkal jobb a tér, mélységében és tagoltságában is, pontosabban meg lehet határozni a zenében szereplő hangszerek, előadók helyét. Ezen kívül életszerűbbnek hangzik minden. Mintha ott állna előttem az énekes, szinte kézzelfogható. Az énekhangok tisztábbak (a női meg a férfi is), sőt hallok olyan részleteket a zenében, amiket eddig nem, vagy ami hallatszott eddig éppen egy kicsit, most sokkal tisztábban szólal meg. És nem csak a basszusban, hanem a közép-, meg a magastartományban is. Szó szerint szintet lépett a hangsugárzó.
Az első fél órát követően azóta persze már több órán keresztül hallgattam zenét, így a fentiek csak megerősítést nyertek.

Tehát jelenlegi véleményem szerint a jó reflexcsőnek van egy minimum átmérője, aminél nem lehet szűkebb a keresztmetszete, mert a levegő mozgása túlzottan felgyorsulna, ami a már említett torzításokhoz vezetne. Az átmérő növelése lelassítja a benne mozgó levegő sebességét, ami nem okoz problémát, de hosszabb csövet igényelne ahhoz, hogy ideális legyen a rendszer.
Mert úgy tűnik nekem, hogy van egy optimális átmérő-hossz viszony az adott doboz/hangszóró függvényében, amitől ha eltérünk, nem csak hangoljuk vele a rendszert, és változtatunk a tranziens viselkedésen, hanem egész egyszerűen elrontjuk vele a teljes hangzást. Ez addig nem feltűnő, amíg be nem kerül egy optimálishoz közelítő reflexcső a rendszerbe, és egyszeriben lenyűgöző lesz a hangzása a hangsugárzónak. Arra gondoltam, hogy esetleg olyan rezgéseket kelthet a dobozon belül a cső, ami kiolthat a teljes hallható spektrumon hasznos jeleket, ezáltal információt vesztünk, de ez csak spekuláció.
Örülnék, ha egy hozzáértő le tudná írni miről van itt szó egyértelműen, mert biztosan nem arról, hogy az egészet bebeszélem magamnak.

(Elnézést, ha a megfogalmazás túlzottan körülményes és szájbarágós.)

Annyit még, hogy a régi reflexcső 49mm átmérőjű volt 69mm hosszan, az új pedig 50mm az átmérő és a 185mm hossz - itt ügyelni kell, hogy a cső vége ne legyen túl közel a vele szemközti dobozfalhoz.

Csőre töltve - magyar diy thriller

[tonee73]

Üdv! Mit ajánlanátok hangsugárzó aljába menetes hüvelyt amibe pl. tüskét, talpat csavarozhatnék? Belső méret M6.
Van, de elég horror áron, illetve néztem Praktikerben, Obiban de rövidnek tüntek. Temurol nem rendelnék, ha van itthon is!

Screenshot_20260212_220243_Chrome.jpg

Tessauer csavar a neve.

https://butorkellek.eu/tessauer-csavar- ... x13mm-4342

https://szolnokcsavar.hu/Anya-tessauer-acel-M6-x-24mm

8-assal kell előfúrni, inbus kulccsal betekered és kész..

[Luxor Audio]

Üdv! Mit ajánlanátok hangsugárzó aljába menetes hüvelyt amibe pl. tüskét, talpat csavarozhatnék? Belső méret M6.

Körmös anya, vagy menetes fémbetét néven találsz közelemet, amibe metrikus csavart tudsz tekerni. De ne a barkács áruházakban keresd, mert ott sokszoros áron adják!

[kopaszbarack]

Üdv! Mit ajánlanátok hangsugárzó aljába menetes hüvelyt amibe pl. tüskét, talpat csavarozhatnék? Belső méret M6.
Van, de elég horror áron, illetve néztem Praktikerben, Obiban de rövidnek tüntek. Temurol nem rendelnék, ha van itthon is!

[violin]

04f09f66-aa84-46ec-9143-5ee28a2907d0.jpg (36.95 KiB) Megtekintve 2147 alkalommal