Ezzel egyetértek.Luxor Audio írta: ↑2026.02.11., szer. 10:07
Mint a zenei kiadványoknál (és minden művészeti produktumnál), a filmeknél is zavart okoz beszélgetések során, ha azon alkotásokat tekintjük JÓnak, amik nekünk tetszenek és ROSSZnak (hulladéknak) tartjuk azokat, amiket nem szeretünk, vagy érdektelenek számunkra. Ennek nincs sok köze a valódi minőséghez, ami kizárólag szakmai szempontok alapján határozható meg.
...
Nyilván, egyénileg nehéz a határt meghúzni, vagy legalább elfogadni.
Pl. Dosztojevszkij világirodalmi jelentősége vitathatatlan, ezen nem változtat, hogy én nagyon nem kedvelem (de nem mondom, hogy rossz).
A Nagyításra sem mondtam, hogy rossz, csak azt, hogy nekem szenvedés volt végignézni.
Ugyanakkor, pl. Theo Angelopoulos Odüsszeusz tekintete c. filmje oly mértékben felbosszantott, hogy nem tudom eseteleg objektív, szakmai minőségét sem értékelni.
Fenntartom, hogy a művészeti ágak mindegyike valamiféle közmegegyezés (részben sznobizmus?) alapon rengeteg ballasztot hordoz, az úgymond objektív szakmai szempontok szerint magas minőségű alkotásokból.






