Általában a hifiről

[istvan01]

és akkor a válasz errre a legújabb technológiától (AI) mai kérdésemre e beszélgetés miatt, hogy : "mi a véleményed az ezüst vagy ezüstözött audió kábelekről, akár tápkábelről, akár más audiókábelről legyen szó"
válasz:
"Az ezüst és ezüstözött kábelek megítélése az audió világában megosztó, de alapvetően meghatározott karakterisztikákkal rendelkeznek a rézkábelekhez képest. Míg a tiszta ezüst a legjobb elektromos vezető, az ezüstözött rézkábel (SPC) egy hibrid megoldás, amely a két anyag tulajdonságait igyekszik ötvözni.
Hangzásbeli jellemzők
A felhasználói és szakértői vélemények alapján az anyagválasztás az alábbi módon befolyásolhatja a rendszer hangképét:
Tiszta ezüst kábelek: Gyakran részletezőbbnek, transzparensebbnek és a magas tartományban élénkebbnek írják le őket. Az AudioG szerint az ezüst jobb vezetőképessége hatékonyabb jelátvitelt tesz lehetővé, különösen magas frekvenciákon. Ugyanakkor kritikusok szerint bizonyos rendszerekben "hidegen" vagy vékonyan szólalhatnak meg.
Ezüstözött rézkábelek (SPC): Ez a leggyakoribb típus a középkategóriában. A cél az ezüst részletgazdagságának és a réz "melegségének" kombinálása. Néhány tapasztalat szerint azonban ezek a kábelek néha természetellenes kiemelést okozhatnak a magas-közép tartományban, amit egyesek "sziszegőnek" vagy fárasztónak találnak.
Rézkábelek (Összehasonlításképp): A tiszta réz (pl. OFC, LGC) általában természetesebb, melegebb tónusú, dúsabb mélytartománnyal, de kevesebb mikro-részlettel.
Alkalmazás típusa szerint
Kábel típus Jellemző hatás Megjegyzés
Összekötő (RCA/XLR) Jelentős hatás a transzparenciára és a térleképezésre. Itt érvényesül leginkább az ezüst finom részletező képessége.
Hangfalkábel Dinamika és tonalitás változása. Az ezüstözött változatok segíthetnek "felébreszteni" egy sötétebb hangú rendszert.
Tápkábel Vitatottabb terület; tisztább tápellátást ígérnek. Sokan inkább a szigetelésre és a csatlakozók minőségére helyezik a hangsúlyt.
Szakértői tanácsok a választáshoz
Rendszerfüggőség: Az ezüst kábel nem "jobb", hanem más. Ha a rendszere alapból világos (pl. fém dóm sugárzók), egy ezüstözött kábel túl harsánnyá teheti. Ha viszont tompa, az ezüst javíthat a tisztaságon.
Oxidáció: Az ezüst egyik nagy előnye a korrózióállóság; az ezüst-oxid is jól vezet, míg a réz-oxid rontja a kontaktust.
Ár-érték arány: A tiszta ezüst jelentősen drágább. A Klangheimat szerint a hétköznapi Hi-Fi használatban a jó minőségű rézkábelek gyakran jobb ár-érték arányt és természetesebb hangot nyújtanak.
Összegzés: Az ezüstözött kábel jó választás lehet, ha több részletet és nyitottabb magasakat keres, de érdemes óvatosan kezelni, mert bizonyos összeállításokban fárasztóvá teheti a zenehallgatást."

Tehát mennyire lehet ez valós vagy csak belemagyarázás.... A kérdés továbbra is adott és személyes is lehet, hiszen kb. nincs két ember aki ugyan úgy éli meg a hangokat.

Én mellőzném az AI-t, ebben is. Tele van innen-onnan általánosságokkal, azokat szedi sorba, ami a kérdezőnek lehetőleg pozitív támogatást ad.

De van azért sületlenség határán is:
".. Ezüstözött rézkábelek (SPC): Ez a leggyakoribb típus a középkategóriában. A cél az ezüst részletgazdagságának és a réz "melegségének" kombinálása."
Az ezüstözött kábel igyekszik egy olcsó rézanyagot kívül ezüst jellemzőkkel feljavítani, amivel a két közepes kidolgozású anyag keveréke semmivel nem jobb, mint pl jobb kidolgozás, de tisztább réz. Ezért is csökken az ezüstözött rézkábelek aránya hifiben.

Ha a rendszere alapból világos (pl. fém dóm sugárzók), egy ezüstözött kábel túl harsánnyá teheti. Ha viszont tompa, az ezüst javíthat a tisztaságon.
Ez sem így működik.

[tottyi]

Már nagyon sokszor találkoztam azzal a téves sztereotípiával, hogy az ezüst kábelek "fényesen", "magasba húzóan", "testetlenűl szólnak". Legalábbis sokan ilyen hangzásra gyakorolt hatásról irnak hobbitársak.
Nem tudom, hogy ezek a tapasztalatom szerint teljesen téves megállapítások hogyan, és miért terjedtek el a hifis berkekben?
Én mindig azt szoktam erre mondani, hogy akik ezt mondják, terjesztik, azoknak semmiféle tapasztalatuk nincs ezüst kábelekkel, csak ismételik ezeket a közhelyes, és hibás jellemzőket, ezzel sokakat félrevezetve.
Vagy ennyire különbözően jellemeznénk, itélnénk meg hangzásra gyakorolt hatásokat?

Nekem az a tapasztalatom az ezust kabelekkel, hogy joval tisztabban szolnak es ez vonatkozik a basszusra - melyhangra is, reszletezobb lesz. Szerintem az ezust kabel olyanoknal okoz gondot akiknel eleve kevesebb a melyhang es mikor beteszik az ezust kabelt akkor tisztabban szol de ez azt is jelenti, hogy a melyek is tisztabban szolnak es nem lesz brummogos a rendszer ezaltal elveszik nekik a melyhang.
Eloszor en is igy eltem meg de jobban hallgatozva olyan mely hangok vannak a rendszerembe, hogy az valami fenomenalis.

[zoli73]

Már nagyon sokszor találkoztam azzal a téves sztereotípiával, hogy az ezüst kábelek "fényesen", "magasba húzóan", "testetlenűl szólnak". Legalábbis sokan ilyen hangzásra gyakorolt hatásról irnak hobbitársak.
Nem tudom, hogy ezek a tapasztalatom szerint teljesen téves megállapítások hogyan, és miért terjedtek el a hifis berkekben?
Én mindig azt szoktam erre mondani, hogy akik ezt mondják, terjesztik, azoknak semmiféle tapasztalatuk nincs ezüst kábelekkel, csak ismételik ezeket a közhelyes, és hibás jellemzőket, ezzel sokakat félrevezetve.
Vagy ennyire különbözően jellemeznénk, itélnénk meg hangzásra gyakorolt hatásokat?

Ezüst és ezüst kábel is tud sokat különbözni egymástó. Ugyan így, réz és réz kábel is. Az általánosításban ezüst fényesebb, magasba húzó jelző valóban a kevés tapasztalatból eredhetett valamikor régen. A hasonlításoknál nagyon nem mindegy a kábelek milyen pozíciókban mások. Nekem az az emlékem, hogy ez inkább csak egy megalapozatlan magyar hifi urban legend. Külföldi hifis felületeken mintha ez nem, vagy sokkal kevésbé és reálisabban jelenne meg.
/hoopsz, ez kábeles totyikba való/

Igen, én is gondolkodtam rajta, hogy hová irjak, de mivel nem konkrétan a kábelekről, hanem inkábba az ezüst kábelekről kialakult hiedelmekről szerettem volna váltani néhány szót, így úgy gondoltam, talán inkább itt lesz jó helye.
A rendszeremben jelenleg már csak ezüst kábeleket használok, és az utóbbi 2-3 évben volt szerencsém több félét is kipróbálni, meghallgatni, de a fent említett jelzők nekem egyik esetében sem jutottak eszembe.
Én is azt gondolom, hogy ez egy hazai urban legend, és olyanok terjesztik, akiknek semmiféle ezüst kábeles tapasztalatuk sincs, de sajnos erősen félrevezető.
Az utóbbi időben(ma is) többször is láttam ezeket leírva, ezért gondoltam időszerűnek szóba hozni, kicsit ellentételezvén a félrevezető állitásokat.

[R.G.]

és akkor a válasz errre a legújabb technológiától (AI) mai kérdésemre e beszélgetés miatt, hogy : "mi a véleményed az ezüst vagy ezüstözött audió kábelekről, akár tápkábelről, akár más audiókábelről legyen szó"
válasz:
"Az ezüst és ezüstözött kábelek megítélése az audió világában megosztó, de alapvetően meghatározott karakterisztikákkal rendelkeznek a rézkábelekhez képest. Míg a tiszta ezüst a legjobb elektromos vezető, az ezüstözött rézkábel (SPC) egy hibrid megoldás, amely a két anyag tulajdonságait igyekszik ötvözni.
Hangzásbeli jellemzők
A felhasználói és szakértői vélemények alapján az anyagválasztás az alábbi módon befolyásolhatja a rendszer hangképét:
Tiszta ezüst kábelek: Gyakran részletezőbbnek, transzparensebbnek és a magas tartományban élénkebbnek írják le őket. Az AudioG szerint az ezüst jobb vezetőképessége hatékonyabb jelátvitelt tesz lehetővé, különösen magas frekvenciákon. Ugyanakkor kritikusok szerint bizonyos rendszerekben "hidegen" vagy vékonyan szólalhatnak meg.
Ezüstözött rézkábelek (SPC): Ez a leggyakoribb típus a középkategóriában. A cél az ezüst részletgazdagságának és a réz "melegségének" kombinálása. Néhány tapasztalat szerint azonban ezek a kábelek néha természetellenes kiemelést okozhatnak a magas-közép tartományban, amit egyesek "sziszegőnek" vagy fárasztónak találnak.
Rézkábelek (Összehasonlításképp): A tiszta réz (pl. OFC, LGC) általában természetesebb, melegebb tónusú, dúsabb mélytartománnyal, de kevesebb mikro-részlettel.
Alkalmazás típusa szerint
Kábel típus Jellemző hatás Megjegyzés
Összekötő (RCA/XLR) Jelentős hatás a transzparenciára és a térleképezésre. Itt érvényesül leginkább az ezüst finom részletező képessége.
Hangfalkábel Dinamika és tonalitás változása. Az ezüstözött változatok segíthetnek "felébreszteni" egy sötétebb hangú rendszert.
Tápkábel Vitatottabb terület; tisztább tápellátást ígérnek. Sokan inkább a szigetelésre és a csatlakozók minőségére helyezik a hangsúlyt.
Szakértői tanácsok a választáshoz
Rendszerfüggőség: Az ezüst kábel nem "jobb", hanem más. Ha a rendszere alapból világos (pl. fém dóm sugárzók), egy ezüstözött kábel túl harsánnyá teheti. Ha viszont tompa, az ezüst javíthat a tisztaságon.
Oxidáció: Az ezüst egyik nagy előnye a korrózióállóság; az ezüst-oxid is jól vezet, míg a réz-oxid rontja a kontaktust.
Ár-érték arány: A tiszta ezüst jelentősen drágább. A Klangheimat szerint a hétköznapi Hi-Fi használatban a jó minőségű rézkábelek gyakran jobb ár-érték arányt és természetesebb hangot nyújtanak.
Összegzés: Az ezüstözött kábel jó választás lehet, ha több részletet és nyitottabb magasakat keres, de érdemes óvatosan kezelni, mert bizonyos összeállításokban fárasztóvá teheti a zenehallgatást."

Tehát mennyire lehet ez valós vagy csak belemagyarázás.... A kérdés továbbra is adott és személyes is lehet, hiszen kb. nincs két ember aki ugyan úgy éli meg a hangokat.

[istvan01]

Már nagyon sokszor találkoztam azzal a téves sztereotípiával, hogy az ezüst kábelek "fényesen", "magasba húzóan", "testetlenűl szólnak". Legalábbis sokan ilyen hangzásra gyakorolt hatásról irnak hobbitársak.
Nem tudom, hogy ezek a tapasztalatom szerint teljesen téves megállapítások hogyan, és miért terjedtek el a hifis berkekben?
Én mindig azt szoktam erre mondani, hogy akik ezt mondják, terjesztik, azoknak semmiféle tapasztalatuk nincs ezüst kábelekkel, csak ismételik ezeket a közhelyes, és hibás jellemzőket, ezzel sokakat félrevezetve.
Vagy ennyire különbözően jellemeznénk, itélnénk meg hangzásra gyakorolt hatásokat?

Ezüst és ezüst kábel is tud sokat különbözni egymástó. Ugyan így, réz és réz kábel is. Az általánosításban ezüst fényesebb, magasba húzó jelző valóban a kevés tapasztalatból eredhetett valamikor régen. A hasonlításoknál nagyon nem mindegy a kábelek milyen pozíciókban mások. Nekem az az emlékem, hogy ez inkább csak egy megalapozatlan magyar hifi urban legend. Külföldi hifis felületeken mintha ez nem, vagy sokkal kevésbé és reálisabban jelenne meg.
/hoopsz, ez kábeles totyikba való/

[Snipi]

Már nagyon sokszor találkoztam azzal a téves sztereotípiával, hogy az ezüst kábelek "fényesen", "magasba húzóan", "testetlenűl szólnak". Legalábbis sokan ilyen hangzásra gyakorolt hatásról irnak hobbitársak.
Nem tudom, hogy ezek a tapasztalatom szerint teljesen téves megállapítások hogyan, és miért terjedtek el a hifis berkekben?
Én mindig azt szoktam erre mondani, hogy akik ezt mondják, terjesztik, azoknak semmiféle tapasztalatuk nincs ezüst kábelekkel, csak ismételik ezeket a közhelyes, és hibás jellemzőket, ezzel sokakat félrevezetve.
Vagy ennyire különbözően jellemeznénk, itélnénk meg hangzásra gyakorolt hatásokat?

Ezt szomorúan olvastam. Mert ha az ezüst kábelek ezekkel a jellemzőkkel bírnak (fényesen, magasba húzóan stb ... ) akkor én tök süket vagyok. Félreértések elkerülése érdekében nem favorizálom az ezüstöt (se).

[zoli73]

Már nagyon sokszor találkoztam azzal a téves sztereotípiával, hogy az ezüst kábelek "fényesen", "magasba húzóan", "testetlenűl szólnak". Legalábbis sokan ilyen hangzásra gyakorolt hatásról irnak hobbitársak.
Nem tudom, hogy ezek a tapasztalatom szerint teljesen téves megállapítások hogyan, és miért terjedtek el a hifis berkekben?
Én mindig azt szoktam erre mondani, hogy akik ezt mondják, terjesztik, azoknak semmiféle tapasztalatuk nincs ezüst kábelekkel, csak ismételik ezeket a közhelyes, és hibás jellemzőket, ezzel sokakat félrevezetve.
Vagy ennyire különbözően jellemeznénk, itélnénk meg hangzásra gyakorolt hatásokat?

[Luxor Audio]

A cikk célja nem a tankönyvi definíciók átírása volt, hanem annak a jelenségnek a bemutatása, hogy a lineáris frekvenciamenet önmagában nem garancia a zeneiségre, ha közben az időtartománybeli viselkedés (impulzusválasz) sérül.

Az ilyen írásoknál mindig nehéz eldönteni, mennyire legyenek szakmaiak és mennyire legyenek közérthetők. Mindkettő nem szokott menni, egyikből engedni kell, de ez nem járhat együtt félretájékoztatással, fogalmak keverésével és komplex jelenségek pár szavas mondatokra egyszerűsítésével. Az én fejemre is koppintottak már öreg szakik, ha szerintük valamit nem hibátlanul írtam le. Nyilván nem esett jól a lelkemnek, de ilyenkor a pozitív szándékot kell észre venni.

A rossz szóhasználat, félreértelmezett kifejezések, téves magyarítások sok éve nehezítik a beszélgetéseket és okoznak áldatlan vitákat. A mérnököket, konstruktőröket előbb próbáld megismerni, utána véleményezd a munkájukat! Tele van ez a hobbi provokációval, félrevezetéssel, átvágással, nem érdemes ezeket szaporítani olcsó odamondogatásokkal.

Ha mindenképpen publikálni akarsz (?) ilyen témában, esetleg kérd hozzáértő segítségét, lektorálását! Te és az olvasók is jobban járnak, ha szakmailag korrekt írások kerülnek ki az önjelölt mekkmesterek zavaros gondolatai és az AI "tévedései" közé.

[istvan01]

Ez a "leválik a hangszóróról" dolog megint egy érdekes kifejezés.

"leválik a hangszóróról"
Igen, ez egy nagyon fontos jelzője egy audio rendszernek.
Úgy vélem, ez több rendszer tulajdonság együttesével arányos. Ebben talán fontossági sorrendben:
- hangsugárzók frekvencia, tranziens szimmetriája
- hangsugárzók elhelyezése
- akusztika, hallgatási pozícióval
- erősítő és a többi elektronika bal-jobb szimmetriája
- és persze felvétel függő is

Abban a szerencsés helyzetbe gondolom magam, hogy nálam a hangsugárzókról sok éve már tényleg leválik a sztereo zene, körülötte, mögötte, előtte jelennek a zenészek. Ebbe még az is beletartozik, hogy képes a zene a bal-jobb hangsugárzók közötti térből balra és jobbra is kívülről is, meg hangsugárzó mögött, előtt, néha még a hallgató pozíció mögöttről is szólni. Ez utóbbi persze nem jellemző a szokásos mikrofonos és kevert zenékre.

[GTomi]

Talán még az isteni eseményekhez is kapcsolódik:
https://www.headphonesty.com/2026/01/me ... io-brands/

Bocsi... Természetesen "itteni" szeretett volna lenni...

Érdekes a cikk, pl. nem tudtam, hogy az MQA is egy ilyen mérésbe bukott bele és szűnt meg. (mondjuk, mikor az MQA megjelent, többen mondtuk/írtuk ez vmi "átverés" lesz, és többen is megsértődtek ezen, hogy nem, úgy rémlik). Mondjuk ettől még van nekem itthon ilyen cédém

Kicsit utána olvasgattam, és kiderült, hogy a Lenbrook Group vásárolta meg az MQA-t (NAD, PSB hangsugárzó is az övüké pl.) és látnak jövőt benne: https://mqalabs.com/

[GTomi]

Ez a "leválik a hangszóróról" dolog megint egy érdekes kifejezés.

Kellett gondolkodjak kicsit, mikor hallottam én ezt sokszor (tizenxéve), aztán rájöttem, azzal volt kapcsolatban, hogy adott készüléke(ke)t, pl. ha nem tápkábeles volt, helyes dugtam-e be az aljzatba, és ez volt a "magyarázat", ha "levált a hangszóróról", akkor helyesen :)

[sanyi1200]

Tisztelt Fórumtársak!

Köszönöm a kritikai észrevételeket az Audiómánia cikk kapcsán.

Teljesen jogos a felvetés, hogy egy szakmai témát boncolgató írásnál fontos a terminológiai pontosság, még akkor is, ha a cikk alapvetően ismeretterjesztő/gondolatébresztő céllal íródott, nem pedig szigorú mérnöki publikációnak.

Szeretném tisztázni a kifogásolt fogalmakat, hogy a lényeg ne vesszen el a vitában:

"Statikus frekvenciák": Ez valóban egy pongyola megfogalmazás volt részemről. Szakmailag helyesen az állandósult állapotú mérőjelekre (steady-state signals), például a szinuszos mérésekre gondoltam, szembeállítva a zene folyamatosan változó, dinamikus tranzienseivel.

"Felfutó él": Bár ez a kifejezés inkább a digitális technikában használatos, a cikkben a hangindításra, azaz a tranziensek felfutási idejére (attack / rise time) utaltam, ami a zenei realizmus szempontjából kulcsfontosságú.

Fázistolás vs. Késleltetés: Mérnöki szemmel igazatok van, a fázistolás (Phase Shift) és az időkésés (Time Delay) matematikailag nem szinonimák. Ugyanakkor akusztikai szempontból a frekvenciafüggő fázistolás következménye a csoportfutási idő (Group Delay) torzítása, amit a fülünk végső soron időbeli "szétcsúszásként" vagy a tranziensek elmosódásaként érzékel. A cikkben ezt az okozati összefüggést egyszerűsítettem le a könnyebb érthetőség kedvéért.

A cikk célja nem a tankönyvi definíciók átírása volt, hanem annak a jelenségnek a bemutatása, hogy a lineáris frekvenciamenet önmagában nem garancia a zeneiségre, ha közben az időtartománybeli viselkedés (impulzusválasz) sérül.

Még egyszer köszönöm a kiegészítéseket, a jövőben igyekszem precízebben fogalmazni a technikai részeknél is!

Üdvözlettel, Molnár Sándor

[supravox]

Taniccs Mester Taníccs!

https://www.youtube.com/watch?v=8Fgzxli9O_E

Nem tudok mit mondani
Egy újabb önjelölt megmondó idióta aki a süket híveinek mutatja az utat a semmibe.

[Alex_Aston]

Es valaki írt ennek az oldalnak, hogy tele van tevedésekkel a cikk, ami eléggé félre tud vezetni hozzá nem értőket?

Ez lenne talán a legjobb, nem? Így van esély arra is, hogy akár a cikket javítsák, főleg, ha többen is írnak nekik.

Én hasonló helyzetben szoktam irni, a legtöbb esetben válaszolnak is.

[Luxor Audio]

Ez a "leválik a hangszóróról" dolog megint egy érdekes kifejezés.

A kifejezések értelmezése az egyik fő feladatunk, ha beszélgetni és nem csak egymás mellett elbeszélni szeretnénk. Én ezt a "leválik a hangszóróról" jelenséget úgy értelmezem és gyakorlatban is el szoktam követni, hogy zenehallgatás közben csukott szemmel mennyire tudok rámutatni a hangsugárzókra. Ideális esetben a zenekar stabilan, definiáltan sorakozik fel előttem, miközben a hangdobozok lokációja néhány másodperc után eltűnik a hangképből.

A másik érdekesség, kipróbáltam a REW-ben a hullámforma generátorban, hogy csak egy csatornára adom a jelet és folyamatosan emelem a frekvenciát. Azt akartam megnézni, csak kíváncsiságból hogy ami a grafikonon hullámzik azt mennyire hallani füllel.

Szerintem pontosan így kell képeznünk magunkat, összevetve a hallottakat a mérési eredményekkel. Így jövünk rá, hogy a görbéken látható adatokat hogyan halljuk, illetve amit hallunk, az hogyan jelenik meg a görbéken; máris nem lesz értelme a szubjektív és objektív dolgokat egymással szembe állítani.

És arra se tudtam még rájönni, hogy ezt hogy lehet mérni, pedig kíváncsi lennék, a mérésen mit kellene nézni hogy ez kiderüljön, hogy mikor jó a lokalizáció és mikor nem. Bár egy mikrofonnal valószínűleg lehetetlen ilyen mérést csinálni.

Térábrázolást valóban nem lehet egyetlen mikrofonnal mérni (ahogy egy füllel is nehéz érzékelni), egy (legalább) sztereó pár kell hozzá, a befogott jelek vizuális megjelenítésére a goniométer, korrelációs és egyéb fázisműszerek képesek. Méréstagadók most forduljanak el!

Imaging.jpg (52.23 KiB) Megtekintve 661 alkalommal

Hangok és hangfelvételek is elemezhetők ilyen műszerekkel, alább látható például a sokat emlegetett színpadkép szélessége, mint objektív paraméter:

Corr meter.jpg (31.54 KiB) Megtekintve 661 alkalommal

[Robici]

Ez a "leválik a hangszóróról" dolog megint egy érdekes kifejezés. Kb 5 éve mikor ide költöztem egy magyar konstruktőr hangsugárzójában gondolkodtam, amit meghallgattam többször nála is meg más bemutatótermekben is és nagyon tetszett. Aztán elhozta hozzám és mikor itt bekapcsoltuk már akkor fura volt, de szerencsére itt hagyta nálam pár napra és volt alkalmam nyugodtan hallgatni. Nos annak olyan volt a tere, hogy mintha félig a fejemből szólt volna félig meg meghatározhatatlan volt hogy honnan szólnak a hangok. Kb 5 perc után kezdett el idegesíteni. Próbálgattam a hangfal pozícióján változtatni, ide-oda tologatni de semmi nem segített. Az akkor használt egyutas szélessávúval is reprodukálni tudtam ezt, ha az egyik csatornán a jó állásban hagytam a polaritást a hangfalkábelnél, a másik oldalon meg megcseréltem a + és - részt. De amikor jól volt bekötve akkor az egyutas jól is szólt, előttem, a hangfal vonalából szóltak a hangok. Jött vissza a konstruktőr, hogy akkor üssük nyélbe az üzletet, mondtam neki hogy bocs de mégse mert ez így nekem nagyon zavaró. Megmutattam neki is, mire azt mondta hogy de ez így a jó mert "leválik a hang a hangszóróról". Hát mondom szerintem meg nem így a jó. És érdekes hogy ugyanaz a hangfal bemutatóteremben vagy nála ugyanazzal az erősítővel jó volt (bár azok jóval nagyobb szobák voltak mint az enyém). Az egyik darsanás videóban is van egy illető aki azt mondja hogy azt szereti ha benne ül a zenében, ezek után sejtem mire gondol. Érdekes hogy jártam már olyan bemutatóteremben is ahol ilyen furán szólt (tök másik rendszer), meg olyan helyen is ahol meg "jól szól". (Mármint úgy ahogy én gondolom jónak)
Régebben azt hittem, hogy ennek a hangfal beállításához is köze van: amit rá kell fordítani a fülem irányába, az a jó, amit meg párhuzamosan állítanak be az ilyen fura, de a mostani hangfalam meg pont olyan hogy azt is párhuzamosan kell beállítani (a gyári leírás szerint is) és mégis jó úgy, tehát mégse ez az oka.

A másik érdekesség, kipróbáltam a REW-ben a hullámforma generátorban, hogy csak egy csatornára adom a jelet és folyamatosan emelem a frekvenciát. Azt akartam megnézni, csak kíváncsiságból hogy ami a grafikonon hullámzik azt mennyire hallani füllel. Viszont eközben arra lettem figyelmes, hogy a nagyon mély hangoknál nyilván nem lehet meghatározni a lokalizációt (ezt tudtam is), középről szólónak érzem, aztán ahogy emelkedik a frekvencia, már meg tudom határozni hogy melyik hangfalból szól (mondjuk 100Hz körüli frekvenciától), aztán ahogy emelem a frekvenciát, megint nem tudom megmondani (megint középről szól), majd megint meg tudom és így hullámzik egy darabig, majd az egyre magasabb hangoknál szépen beáll fixen és abból a hangfalból hallom ahonnan kell. Érdekes ezt itt a kis számítógépes hangfalamon is tudom reprodukálni, szerintem valami akusztikai oka lehet, de fogalmam sincs hogy mi. És arra se tudtam még rájönni, hogy ezt hogy lehet mérni, pedig kíváncsi lennék, a mérésen mit kellene nézni hogy ez kiderüljön, hogy mikor jó a lokalizáció és mikor nem. Bár egy mikrofonnal valószínűleg lehetetlen ilyen mérést csinálni.

[Luxor Audio]

https://audiomania.hu/2026/01/18/mikor- ... PAYC7xA3_w

Az első két bekezdést és a benne elsütött, tájékozatlanságból fakadó elcsépelt provokációt követően elgondolkodtam, tovább olvassam-e. Végül rászántam azt a 2 percet. Ha valaki ebből az írásból próbál tájékozódni a felvetett, amúgy fontos kérdésben, nagyon nem fog jól járni. "Statikus frekvenciák", "gitárpengetés felfutó éle", a késleltetés és a fázistolás összemaszatolása és hasonló badarságok... Itt is lenne ám a szakmának felelőssége.

[ELEX]

Van benne kb 2 apróság, amibe bele lehet kötni, de ez összességében egy nagyon jó cikk!!!!

Aha, kettő. Persze.

Kezdjük!

1. "Az agyunk evolúciós okokból erre a kezdeti impulzusra a legérzékenyebb. Ebből határozzuk meg a hang forrását, távolságát és jellegét."

Az agyunk a két fülünkbe érkező amplitudó és fázis különbségből határozza meg a hangforrás pozícióját.
A hangforrás "jellegét" a spektrális összetevői alapján az addigi tapasztalataink szerint azonosítjuk. Így tudjuk megkülönböztetni a hegedűt a trombitától.

2. "A gyakorlatban ez azt eredményezi, hogy a magassugárzó jele – mivel fizikailag és elektromosan is gyorsabb úton halad – hamarabb éri el a fület, mint a mélyközép hangszóróé."
Kapitális tévedés (írhattam volna baromságot is). A később taglalt Step Responce esetében azért jelenik meg előbb a magas sugárzó belépő éle, mert olyan frekvencián dolgozik, aminek rövidebb a hullámhossza. A mély és a közép sokkal hosszabb hullámhosszakon dolgozik, ezért később kezd el megjelenni a válaszuk. Hagyjuk is.

3. "fáziskoherens rendszeren ezek a komponensek egyszerre érkeznek a dobhártyához"

Emberünk nagyon keveri a dolgokat. A betett ábrákon a fázis eltérések nem nem egy forrásból származnak, hanem kettőből. Vagyis sztereo rendszer két hangsugárzójából. Ha a két hangsugárzó fázismenete nem azonos, akkor lép fel a jelenség, nem pedig az előtte taglaltak (hangváltó, kondenzátorok...) miatt.

4. " Egy fázishibás rendszeren az impulzus „elkenődik” (Time Smearing). A magas összetevők megelőzik a mélyeket. Az agyunk ezt nem visszhangként érzékeli (ahhoz túl rövid az idő), hanem a realizmus hiányaként. A hangszerek pozíciója bizonytalanná válik a színpadon, a zene ritmikai szövete meglazul."
NEM: hangszerek pozícióját csak a két fül közötti fázis és amplitúdó különbségből érzékeljük.
Két hangszórós rendszernél, az a fontos, hogy a két hangszóró amplitudó és fázismenete AZONOS"" legyen.

5. "A Negatív Visszacsatolás (Global NFB) csapdája:.." Jól hangzik, amit utána leír és még elméletileg igaz is. Csakhogy lehet jól és lehet rosszul alkalmazni a negatív visszacsatolást. Lehet jó és lehet rossz helyen alkalmazni.
A mai modern stúdiótechnikában műveleti erősítők százain megy keresztül a jel. A DAC-okban, Streamerekben szintén.
Akkor most ez mind hallgathatatlan a NFB miatt? Ugyan már.
Csak ésszel kell használni.

A jelenleg legelismertebb és legjobb hangú erősítők mind nagyon jelentős negatív visszacsatolással működnek.
Csak a tervezésnél rettenetesen kell ügyelni a nyílt hurkú viselkedésre, annak sebességére, az alkalmazott visszacsatolás mértékére és helyére.

Ma már a hangrendszerek rendkívül kis része nem hassznál negatív visszacstolást, a zenei agyagaink még kisebb százaléka mentes tőle.
Nem a NFB a bűnös a rossz hangért.

Az AB osztály magyarázatát hagyjuk is. Kiragad egy nem elhanyagolható részletet, a keresztezési torzítást. Mintha csak az lenne a legnagyobb probléma. Nyílthurokban NFB nélkül valóban olyan a jel. De senki nem használ nyílthurokban AB osztályú erősítőt.

[Aszpirin]

https://audiomania.hu/2026/01/18/mikor- ... PAYC7xA3_w

Van benne kb 2 apróság, amibe bele lehet kötni, de ez összességében egy nagyon jó cikk!!!!

[Snipi]

Taniccs Mester Taníccs!

https://www.youtube.com/watch?v=8Fgzxli9O_E

[arzachel]

https://audiomania.hu/2026/01/18/mikor- ... PAYC7xA3_w

[kaef2]

Talán még az isteni eseményekhez is kapcsolódik:
https://www.headphonesty.com/2026/01/me ... io-brands/

Bocsi... Természetesen "itteni" szeretett volna lenni...

Érdekes a cikk, pl. nem tudtam, hogy az MQA is egy ilyen mérésbe bukott bele és szűnt meg. (mondjuk, mikor az MQA megjelent, többen mondtuk/írtuk ez vmi "átverés" lesz, és többen is megsértődtek ezen, hogy nem, úgy rémlik). Mondjuk ettől még van nekem itthon ilyen cédém

Az AI-t megkérdeztem erről :

Egy MQA‑CD NEM tartalmaz valódi nagyfelbontású adatot.
A DAC által kijelzett magasabb felbontás:
- nem a CD tartalma,
- nem eredeti hi‑res,
- hanem az MQA algoritmus által létrehozott rekonstrukció.
Ezért tűnik úgy, mintha „nagyobb felbontás” lenne — de technikailag nem az.

Amennyiben az eredeti maszter 44,1kHz-nél magasabb mintavételezéssel készült (mondjuk 176,4 kHz), az MQA CD lejátszásakor egy kompatibils CD játszó kimenetén a D/A konverzió ugyanazzal a mintavételezéssel (176,4 kHz) fog megtörténni, mint amilyen a maszter mintavételezése volt. Bit helyesen. Fontos, hogy olyan lejátszón játszuk le, ami kompatibilis az MQA eljárással.

Ha érdekel valakit, itt tud belőle vásárolni például:

https://japan-cd.com/en/popular/hi-res- ... HOWALL_2=1

[GTomi]

Talán még az isteni eseményekhez is kapcsolódik:
https://www.headphonesty.com/2026/01/me ... io-brands/

Bocsi... Természetesen "itteni" szeretett volna lenni...

Érdekes a cikk, pl. nem tudtam, hogy az MQA is egy ilyen mérésbe bukott bele és szűnt meg. (mondjuk, mikor az MQA megjelent, többen mondtuk/írtuk ez vmi "átverés" lesz, és többen is megsértődtek ezen, hogy nem, úgy rémlik). Mondjuk ettől még van nekem itthon ilyen cédém

Az AI-t megkérdeztem erről :

Egy MQA‑CD NEM tartalmaz valódi nagyfelbontású adatot.
A DAC által kijelzett magasabb felbontás:
- nem a CD tartalma,
- nem eredeti hi‑res,
- hanem az MQA algoritmus által létrehozott rekonstrukció.
Ezért tűnik úgy, mintha „nagyobb felbontás” lenne — de technikailag nem az.

[fererencz]

Talán még az isteni eseményekhez is kapcsolódik:
https://www.headphonesty.com/2026/01/me ... io-brands/

Bocsi... Természetesen "itteni" szeretett volna lenni...

[fererencz]

Talán még az isteni eseményekhez is kapcsolódik:
https://www.headphonesty.com/2026/01/me ... io-brands/