A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
Mostanában újra felfedeztem őt, zseniális a fickó, napok óta szinte mást sem hallgatok.
Michel Petrucciani, akit sokszor Charles Lloyd a közös koncertjeiken az ölében vitt.
Szerintem ő egy igazi virtuóz volt, és talán nem véletlen, hogy Chopin mellé temették.
Alapvetően a sima zongora dalokat nem nagyon kedvelem, nagyon kevés kivételtől eltekintve, viszont az ő játékát nem tudom megunni, ennyire könnyeden játszani nem hallottam senkit (persze nem is vagyok nagyon tapasztalt e téren).
Többen is rákérdeztetek arra, mit jelent számomra a referencia lánc, kábelrendszer, Ultra High End élmény összegezve. Mivel ez gyakran visszatérő téma, úgy döntöttem, megpróbálom pontosan megfogalmazni az én megtapasztalásaim tükrében. Vagyis a következő agymenésem ezt a célt hivatott szolgálni.
Vannak referenciának tartott – vagy annak mondott – kábelek, amelyek csatlakoztatása után azonnal tetten érhető a hatásuk, mivel erős saját karaktert és jelleget pumpálnak a hangzásba. Vannak azonban olyanok is, amelyeknél az első benyomás az, hogy nem történt semmi meghatározó. A valódi referencia kábel egyértelműen az utóbbi kategóriába tartozik – és pontosan ettől különleges.
A kábel beillesztése után nem a részletek, nem a dinamika, nem a tér változása, „javulása” tűnik fel először. Hanem az, hogy megszűnik a figyelés, koncentrálás kényszere. A zene nem kér fókuszt, nem követel értelmezést, egyszerűen jelen van.
A hangzás egyik legmarkánsabb jellemzője a folytonosság. Nem a klasszikus értelemben vett „folyékonyság”, hanem az időbeli törések hiánya. A hang nem események sorozataként jelenik meg, hanem egységes, megbonthatatlan áramlásként. A lecsengések nem különálló jelenségek, hanem természetes állapotok. Ez különösen a finom dinamikai árnyalatoknál válik nyilvánvalóvá: a legapróbb zenei rezdülések nem halkabbak, hangsúlyosabbak – egyszerűen nem vesznek el.
Számomra egy jó láncon a „háttér” fogalma értelmét veszti. Nem feketébb, nem csendesebb – hanem megszűnik külön, kékvérű audiophilek cilinderéből előhúzott kategória lenni. A fő zenei események és a legfinomabb mikroinformációk azonos „energia-szinten” léteznek, ezért nincs hierarchia, nincs előtér–háttér felosztás. Vagyis minden azonos hangerővel és kottázhatóan szól. Ez adja azt az élményt, hogy minden részlet azonos jelentőségű, mégsem válik analitikussá a hangkép.
A térábrázolás sem látványos értelemben változik. Nem lesz nagyobb, szélesebb vagy mélyebb – inkább pozicionálhatatlanul határtalanná válhat. A hangsugárzók nem „eltűnnek”, hanem elveszítik jelentőségüket. A zene nem előttünk szól, hanem körülöttünk létezik az érzéseinkkel játszadozik, anélkül hogy konkrét pozíciókat akarna kijelölni az agyunk számára.
A dinamika nem erős kontrasztként jelenik meg, hanem linearitásként. A pianissimo és a fortissimo nem külön világok, hanem ugyanannak a folyamatnak a megbonthatatlan részei. Ez az oka annak, hogy hosszabb hallgatás során sem fárasztó, nem unalmas, folyamatosan addiktív az élmény – a zene egyszerűen a lehető természetesebb módon, pőrén lélegzik.
Fontos hangsúlyozni, hogy mindez nem önmagában a kábelezés érdeme. Egy ilyen hatásmechanizmus csak egy rendkívül magas felbontású, koherens rendszerben válik kizárólagosan érzékelhetővé. A megkérdőjelezhetetlen referencia szintű kábelrendszer szerepe nem az, hogy karaktert adjon hozzá, hanem hogy ne vegyen el semmit. Vagyis az utolsó korlát, gát felszámolása a technológia és a hallgató között.
A valós referencia kábel nem „jobb hangot” gyárt, hanem egy a megszokottól lényegesen eltérő, lét és jellemformáló minőségi „állapotot” hozhat létre a zenehallgatáson keresztül.
Kell ennél több..? Nekem nem!
OFF vagy UFF!
Csatolmányok
"Bármely eléggé fejlett technológia megkülönböztethetetlen a mágiától." Arthur C. Clarke (1917-2008)
Kiegészül és megújul a Draco kábelcsalád.
Az ötödik generációtól (V5) a Reference fölé minőségben egy újabb szint kerül bevezetésre, nevezetesen a Signature.
Ezzel párhuzamosan elkészül egy költséghatékonyabb, amolyan „Draco-Light” megoldás is, Spyro néven.
A Spyro a költségek minimalizálása érdekében alapvetően rézalapú (Cu/Au) kivitelben készül.
Nyers, szubjektív teljesítményét tekintve az Aurora N fölé, ugyanakkor a korábbi, nemesfém-alapú Draco szériák alá pozicionálható.
A Draco V5 alapvető, zsigeri tisztaságával ugyan nem rendelkezik, de még így is több mint korrekt prezentációra képes.
Csatolmányok
"Bármely eléggé fejlett technológia megkülönböztethetetlen a mágiától." Arthur C. Clarke (1917-2008)
On January 9, 1984 - Van Halen Released Their 6th Album, “1984”
It reached number two on the Billboard 200 and remained there for five weeks, kept off the top spot by Michael Jackson's Thriller. 1984 produced four singles, including "Jump", Van Halen's only number-one single on the Billboard Hot 100; the top-20 hits "Panama" and "I'll Wait"; and the MTV favorite "Hot for Teacher"
Csatolmányok
"Bármely eléggé fejlett technológia megkülönböztethetetlen a mágiától." Arthur C. Clarke (1917-2008)
Éljen sokáig a ma 70 éves Mel Gibson! A kétszeres Oscar- és Golden Globe-díjas színész, filmrendező, forgatókönyvíró és producer megkerülhetetlen figurája a mozis felnövéstörténetünknek, Mad Max, Martin Riggs, William Wallace...
Csatolmányok
"Bármely eléggé fejlett technológia megkülönböztethetetlen a mágiától." Arthur C. Clarke (1917-2008)
Danny Carey az egyik legjobb időzítéssel(timing) rendelkező progresszív dobos.
Még az olyan kiválóságoknak is beletörik a foga a TOOL dobtémákba, mint Mike Portnoy...
Mondjuk a Dennis Chambers-nek ugyan megy első hallásra, de ettől még a nagynevű dobosok 95%-a elvérzik, vagy elveszik a Carey témákban...
Akit érdekel Portnoy látványos szenvedése és Dennis pofaszakasztó zsenialitása az megtalálja a "Tool kihívás" videókat a Drumeo youtube csatornán.
Egyébiránt Danny vérbeli audiophile, aki komoly rendszerrel rendelkezik.
A doboz EggelstonWorks Ivy Signature, referencia VTL elektronikákkal!
Amúgy soha nem értettem, hogyan lehet valaki, "profi zenész", miközben nincs igénye megfelelő minőségű lehallgató láncra.
Amennyiben elfogadom azt az érvelést, hogy önmagát élőben hallja mint valós referencia, még mindig ott van, hogy a rég halott példaképei és a saját albumainak, félkész felvételeinek kritikus meghallgatására csak kellene egy referencia, vagy legalább korrekt lánc...
Aki zenével foglalkozik üzletszerűen, legyen az gyártó, zeneszerző, magát valamire tartó hobbifejlesztő(Sötétben tévelygő, saját zsenialitásától megbódult Mekkmestereket is ide sorolva!), zenész, mindnek kötelező (lenne) a referencia lánc!
Go Danny go!
Csatolmányok
"Bármely eléggé fejlett technológia megkülönböztethetetlen a mágiától." Arthur C. Clarke (1917-2008)
, jöjjön akkor az egyik kedvencem tőle a Let's dance mellett.
