Ez utóbbiakat hagyjuk, most nem téma!
Anno meghagytam a Spotify fiókomat, csak kiléptem mindehonnan és töröltem az appokat. A Prémium beindítása után azonnal visszaállította a régi listáimat, ez OK. Ami meglepett, hogy az az áttekinthetőség, ami miatt régen szerettem a Spotit, számomra teljesen eltűnt. Úgy látom, sokat akar vállalni, amitől számomra eléggé zavaros lett - de ez gondolom megszokható. Mindenesetre folyamatosan kapcsolgatom ki a funkciókat - pl engem a zene alatt kérés nélkül elinduló videó baromira idegesít - de szerencsére a legtöbb ilyen macskamozi leállítható.
Ami jobban zavar, az a hangminőség.
Régen ugye csak a 320 kbps OGG volt a max, de ezzel meglepően jól hallgatható volt. Még úgy is, hogy a tömörítés jellegzetességei átjöttek, de összességében kerek volt, barátságos és hallgatható. Az első meglepetés az volt, hogy a veszteségmentes lejátszást bekapcsolva hallhatóan megnőtt a felbontás, de valahogy a kapott hang nem volt az igazi. Megjelent egy - számomra - mesterséges, digitális mellékhang, eltűnt a kerekség. Erre egy szót szoktam használni (jelentsen bármit) a szerethetősége elveszett.
Még furább lett a dolog, amikor ugyanazt a tracket előszedtem Tidal-en. A zene kinyílt, a részletek megjöttek, a függöny felment. Kb úgy tudnám hasonlítani, mintha egy nem túl jó rip után betenném az eredeti cd-t. Talán kitalálható: a rip a Spoti, a cd a Tidal. Az A-B teszt előtt is csóváltam a fejem a Sotify hangján, de a tesztet követően sajnos eldőlt, EZÉRT a hangért nem fogok egy fillért sem fizetni.
Szomorú vagyok, mert sem hangban, sem használói élményben nem jött vissza, amit vártam, de legalább a zsebemben megmarad 2000+ forint.
Már csak arra lennék kíváncsi, másnál mi a tapasztalat?
Ja, a tesztet egy Heed Abacus DA-val csináltam, beépített stream kártyával, és egy Wiim PRO / TMP lineáris táp kombóval. A különbség mindig megmaradt, és mindig kb ugyanolyan karakterrel. Sajnálom, mert nagyon szurkoltam, hogy jó legyen




